A CÉGVAGYON

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 48. számában (2002. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Milyen eszközökkel biztosítja a társasági jog a cég alaptőkéjének védelmét? Mire lehet felhasználni a cég vagyonát? Hogyan alakul a felelősség?

A korlátozott tagi felelősségre tekintettel a kft.-kre és az rt.-kre vonatkozó rendelkezések átfogó és kötelező szabályozást tartalmaznak a társaság vagyonának biztosítása érdekében, amelyektől érvényesen eltérni nem lehet, és amelyek megszegése a tag személyes felelősségéhez vezethet úgy a társasággal, mint a hitelezőkkel szemben. A szabályozásnak két pillére van: a társasági vagyon rendelkezésre bocsátása, valamint a társasági vagyon megőrzése. Az előbbi azt hivatott biztosítani, hogy a tagok (részvényesek) - legalább a törzstőkére, illetőleg az alaptőkére vonatkozó előírásokban meghatározott legkisebb mérték erejéig - szolgáltassák a társaság részére a társaság működéséhez, gazdálkodásához szükséges vagyont. A vagyon megőrzésének kötelezettsége pedig azt a célt szolgálja, hogy a társaság az üzleti életben elvárható gondossággal gazdálkodjon a rendelkezésére bocsátott vagyonnal, és az ne folyhasson vissza ellenőrizhetetlen csatornákon keresztül a társaság tagjaihoz. Ebben az összefüggésben ki kell emelni, hogy a rendelkezésre bocsátott vagyon visszafizetésének (visszaadásának) tilalma nemcsak azt jelenti, hogy a törzsbetétek (illetve a részvények értéke) nem fizethetők vissza (a dologi betét nem szolgáltatható vissza) a tagnak (részvényesnek), hanem azt is, hogy a tagok részére a társaság vagyonából csak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben (Gt.) megengedett esetekben és módon lehet kifizetéseket teljesíteni.

I. A VAGYON RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

A társaság vagyona a törzs-, illetve alaptőkéből, valamint az azonfelül rendelkezésre bocsátott vagyonból áll. A kft. előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével, míg az rt. előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A kibocsátási érték és a névérték különbözeteként jelentkező érték az rt. alaptőkén felüli vagyonának része.

Alaptőke, törzstőke

A tagok alapvető kötelezettsége, hogy a társaság rendelkezésére bocsássák az előírt legkisebb nagyságú tőkét (alaptőkét vagy törzstőkét, amelyet a Gt. - számviteli meghatározással - jegyzett tőkeként is említ). A társasági szerződésnek (alapító okiratnak, alapszabálynak - a továbbiakban együtt: társasági szerződés) tartalmaznia kell a társaság jegyzett tőkéjét és a tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét.

Az alapításkori vagyon minimumösszege

A kft. legalább hárommillió forint összegű tőkéjéből a pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál és egymillió forintnál. Az rt. legalább húszmillió forintos alaptőkéjében a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál és tízmillió forintnál.

A beszámítás tilalma

A társasággal szemben beszámításnak nincs helye. A beszámítás tilalma a fiktív tőkeképződés megakadályozását szolgálja. A beszámítás eredményeként ugyanis - amint azt a Polgári Törvénykönyv rögzíti - a kötelezettségek a beszámítás erejéig megszűnnek, ami azt jelentené, hogy a vagyon tényleges rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége elenyészne, azaz a beszámítással élő kötelezett a társaság részére ténylegesen nem szolgáltatna vagyont.

Tilalmak beolvadásnál és összeolvadásnál

Annak ellenére, hogy nem alapítás, az átalakulás is felfogható úgy, mint amelynek során vagyont bocsátanak az új társaság rendelkezésére (nem véletlenül kell az átalakulásra az alapítás szabályait is alkalmazni). A fiktív tőkeképződés megakadályozását szolgálják a Gt.-nek a társaságok beolvadására és összeolvadására vonatkozó azon rendelkezései is, amelyek tiltják, hogy a gazdasági társaságok a saját törzsbetéteik értékét, saját részvényeik névértékét, továbbá kölcsönös részesedésük értékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe vegyék, azzal megemeljék a tőkét.

A vagyon "rejtett" visszaszármaztatása

A bírói gyakorlatot áttekintve azt látjuk, hogy a törzs- és az alaptőke rendelkezésre bocsátása területén számos probléma mutatkozott az elmúlt években, amelyek vonatkozásában sikerült kialakítani a Gt. rendelkezései helyes értelmezésének gyakorlatát. Abból a tényből azonban, hogy számos cég felszámolásakor az derül ki: még csak a privilegizált követelésekre sincs fedezet, arra lehet következtetni, hogy a társasági vagyon megőrzése és gyarapítása nem volt hatékony. A felszámolási eljárás során vizsgálják, hogy vajon a vagyonvesztés a rendes gazdálkodás körében felmerülő kockázati tényezők - esetleg sorozatos - helytelen felmérésére, a vagyon rendelkezésre bocsátása szabályainak direkt megszegésére, esetleg a vagyon idegen kézre történő szándékos átjátszására vezethető-e vissza, vagy pedig arról - is - szó van-e, hogy a hitelezői igények kielégítésére szolgáló vagyon a vagyon megőrzése szabályainak nehezen nyomon követhető módon történő megsértésével, bonyolult utakon, "rejtetten" visszaáramlott a társaság tagjaihoz. * Büntetőjogi következmények * Annak ellenére is gyakorta maradnak hoppon a hitelezők, hogy a Btk. - a klasszikus vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények mellett - a Gt.-ben felállított, a tőke megőrzésével összefüggő kötelezettség megszegését büntetendővé nyilvánította. Az rt., illetőleg a kft. vezető tisztségviselője, aki az alaptőkét, illetve a törzstőkét részben vagy egészben jogtalanul elvonja, az "alaptőke vagy törzstőke csorbítása" megnevezésű bűntettet követi el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elvonásnak jogtalannak kell lennie, amely azt jelenti, hogy az alaptőkével vagy törzstőkével való rendelkezés a Gt.-ben megfogalmazott tiltó rendelkezésekbe ütközik. Ennek megfelelően idetartozik a törzstőke vagy alaptőke jogszabályba ütköző leszállítása, illetve részvénytársaság esetén a tagok részére a tiltó rendelkezés ellenére történő kifizetés, vagy a törzstőke, alaptőke egészben vagy részbeni felhasználása a rendes gazdálkodás körén kívül (amely viszont már más, vagyon elleni bűncselekmény - például sikkasztás, hűtlen kezelés - gyanúját is felveti a vezető tisztségviselővel szemben). Nem tartozik viszont ebbe a körbe az az eset, amikor a törzstőkét vagy alaptőkét a rendes gazdálkodás keretében részben vagy egészében indokoltan felhasználják. * Mivel a kft.-ből kilépni nem lehet, s a tagsági jogviszony a tag akaratából csak az üzletrész átruházása útján szűnhet meg, a törzstőke csorbításának bűncselekménye megvalósul, ha a kft. vezető tisztségviselői a törzstőkének a bankban letétbe helyezett összegét - a kft.-ből kilépni szándékozó egyik alapító érdekében - a gazdasági társaság anyagi alapjából kivonják.

A vagyon rendelkezésre bocsátásának határideje

A társaság bejegyzésére csak a tőke - azaz a Gt. szerint meghatározott tőkerész - rendelkezésre bocsátását követően van lehetőség. A fentieknek megfelelően kft. esetében a bejegyzési kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani, és minden egyes pénzbeli betétnek legalább a felét - összesen legalább egymillió forintot - be kell fizetni a kft. számlájára. Az ügyvezető köteles a cégbírósági bejelentéssel egyidejűleg igazolni az említett feltételek teljesülését.

Az rt. részvényese a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított egy éven belül köteles a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét befizetni, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig (szintúgy teljes egészében) a részvénytársaság bejegyzési kérelme benyújtásáig a társaság rendelkezésére bocsátani.

A zártkörűen működő társaság cégbejegyzésére csak azután nyílik lehetőség, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapító okiratban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább harminc százalékát, de összesen legalább tízmillió forintot befizették, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig teljes egészében a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották.

A nyilvános alapítású részvénytársaságnál a részvényjegyző az eredményes részvényjegyzést követő alakuló közgyűlés megnyitásáig köteles a jegyzés alkalmával fizetett összeget az általa jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének harminc százalékára kiegészíteni azzal, hogy legalább tízmillió forint pénzbeli hozzájárulásnak rendelkezésre kell állnia. A bejegyzési kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulást az rt. rendelkezésére kell bocsátani. Az alakuló közgyűlés határozatképességének megállapítása során a pénzbeli hozzájárulást vállaló részvényjegyzők közül azokat lehet számításba venni, akik az említett kötelezettségüknek eleget tettek, illetve a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatását vállaló alapítók közül azokat, akik a nem pénzbeli hozzájárulást az rt. rendelkezésére bocsátották.

Egyszemélyes társaságok

Látható, hogy a Gt. az apport vonatkozásában mind a kft., mind pedig az rt. esetében szigorúbb követelményeket állapít meg, amennyiben azt - szemben a pénzbeli betéttel - már a bejegyzési kérelem benyújtása előtt teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Az egyszemélyes társaságot illetően még szigorúbb a követelmény: egyszemélyes társaság - legyen az kft. vagy rt. - alapítása esetén nemcsak a nem pénzbeli betétet (betéteket) kell a társaság rendelkezésére bocsátani már a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtása előtt, hanem a pénzbeli hozzájárulást is teljes egészében be kell fizetni.

A késedelem szankciója

Amennyiben a tag (részvényes) a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem teljesíti, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetében a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről a gazdasági társaság ügyvezetése a tagot írásban köteles értesíteni.

Tőkeemelés

Az alapítás szabályait a tőke felemelésének esetében is alkalmazni kell.

Mellékszolgáltatás

A kft. tagjai a törzsbetétjük szolgáltatásán felül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás - úgynevezett mellékszolgáltatás - teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. A mellékszolgáltatás lehet bármilyen tevékenység, tartósan, időszakosan vagy egyszeri jelleggel. Lehet valamilyen dolog vagy jog biztosítása, tulajdonba, bérbe vagy használatba adása. A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg.

Apport

Az apport akkor felel meg a Gt. rendelkezéseinek, ha annak tárgya valamilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog vagy szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog. Apportként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot, szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták.

Az apport tárgyát a társaság tulajdonába kell adni. Ez az egyértelmű szabályozás a korábban hatályos rendelkezések szerint megengedett használatba adással kapcsolatos bizonytalanságot szüntette meg.

Ingatlan apportálása

Figyelemmel arra, hogy az apportálás tulajdonátruházást jelent, ingatlant csak a tulajdonos apportálhat. A tulajdonjog igazolására három hónapnál nem régebbi tulajdonilap-másolatot kell csatolni a cégbírósági eljárásban, amelyen legalább széljegy igazolja, hogy az apportőr javára tulajdonjog bejegyzése iránti eljárás van folyamatban a földhivatalnál. Nem elegendő, ha az apportőr az ingatlannal való rendelkezési jogot más okirattal - például a földhivatal határozatával - kívánja igazolni, még abban az esetben sem, ha az okirat tartalma szerint az apportőr tulajdonos. Ilyen esetben a cégbíróság hiánypótlást rendel el, ha pedig annak keretében, a cégbíróság által megszabott határidőn belül sem csatolják a tulajdoni lapot, a bejegyzési kérelmet elutasítja.

Felépítmények apportja

Minthogy az ingatlanon található felépítmények az alapul fekvő földterület jogi sorsát osztják, azok önmagukban nem forgalomképesek, ennélfogva az apport követelményeinek nem felelnek meg. Azok csak akkor lehetnek önállóan - az alapul fekvő földterülettől függetlenül - az apport tárgyai, ha a tulajdoni lap tanúsága szerint a felépítmény az alapul fekvő földterülettől elkülönülve, önálló ingatlanként képezi az apportőr tulajdonát.

Eszmei tulajdoni hányad apportja

Az ingatlanon fennálló eszmei tulajdoni hányad szintúgy forgalomképes és végrehajtás alá vonható (feltéve természetesen, hogy maga az ingatlan is forgalomképes), ezért apportálásának nincs akadálya. Ebben az esetben a társaság az eszmei hányadra vonatkozó tulajdonjogot szerzi meg. Ezért nem szükséges, hogy az ingatlan tényleges megosztását, ekként az eszmei hányadnak megfelelő nagyságú önálló ingatlan kialakítását kezdeményezze az apportőr. Ez más oldalról azonban azt is jelenti, hogy nem lehet apport tárgya az a jövőben létrejövő önálló ingatlan, amelynek kialakítása iránt az eljárás még csak folyamatban van: ilyen esetben az eszmei hányadot kell apportálni.

Termőföld

A termőföld apport tárgya nem lehet, mivel a földtörvény rendelkezései szerint jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet - amely körbe a gazdasági társaságok is tartoznak - nem szerezheti meg termőföld tulajdonjogát.

Üzletrész, valamint részvény és más értékpapírok

Az üzletrész a társasági tagsághoz fűződő vagyoni hányad, jogok és kötelezettségek összessége. Az üzletrész apport tárgya lehet, hiszen forgalomképes és végrehajtás alá vonható. A részvény is apportálható, hiszen alapvetően megfelel az apporttal szemben támasztott törvényi követelményeknek. A dolgozói részvény és a dolgozói üzletrész azonban nem képezhetik apport tárgyát, mert azok átruházhatóságát a Gt. korlátozza: azok csak a társaság munkavállalóira, illetve azokra ruházhatóak át, akiknek munkaviszonya nyugdíjba vonulásukra tekintettel szűnt meg.

Váltó

Az értékpapírok - a kötvény, az állampapírok, a befektetési jegy - szintúgy apport tárgyát képezhetik. A váltó apportálására azonban csak akkor van lehetőség, ha az abban foglalt követelés kötelezettje nem éppen az a társaság, amelynek az apportőr a tulajdonába kívánja adni a váltót. Amennyiben a váltókötelezett a társaság, a váltó jogosultja pedig az apportőr, a váltó apportálása azt jelentené, hogy a váltójogosult apportőr a váltókötelezett társaság tartozását elengedi. Az, hogy valamely pénzkötelezettséget már nem kell megfizetni, kétségtelenül vagyonnövekedést eredményez a társaság javára. Mégis, a váltó apportálása esetén fiktív tőke képződne, mert a követelés elengedése éppen azt a tényleges vagyonszolgáltatást nem biztosítja, ami a tőke rendelkezésre bocsátását illetően alapkövetelmény. Ha ugyanis maga a társaság a váltókötelezett, a váltó apportálása valójában az apportőr követelésének a tőkébe történő beszámítását jelentené, amely a Gt. értelmében - mint azt korábban már említettük - tilos.

Jogok, követelések

Védjegyoltalom

A megszerzett védjegyoltalom szerződéssel átruházható, forgalomképes, ezért apportálható jog. Ugyanakkor, ha a védjegyoltalmat az apportőr, noha annak várományosa, még nem szerezte meg, így apportálásra értelemszerűen nincs lehetőség.

Üdülőhasználati jog

Az időleges üdülőhasználati jog olyan vagyoni értékkel rendelkező, átruházható, tehát forgalomképes és végrehajtható jog, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy engedélye nélkül ruházhat át, az tehát apportálható. Az már az üdülőhasználati jog eredeti jogosultjának - az apportőrnek - a kockázata, ha utóbb megválik a táraságtól: mivel a társasági tagok vagyoni hozzájárulásukat a társaság fennállta alatt nem követelhetik vissza, számolnia kell azzal, hogy az üdülőhasználati jog az ő távozása után is a társaságnál marad.

A pénzkövetelés, a beépítési érték apportjának tilalma

Az apport fogalmából, megfelelőségének követelményéből - átruházhatóság, forgalomképesség, végrehajthatóság - következik, hogy csak az olyan jog lehet apport tárgya, amely dologi jellegű. E követelménynek nem felel meg a kötelmi - szerződéses - jogviszony alapján pénzkövetelésre vonatkozó jogosultság, mert az mindössze azt jelenti, hogy a jogosultnak joga van igényét adósával szemben érvényesíteni. Az ilyen pénzkövetelést legfeljebb engedményezni lehet, de apportálni nem, ennek megfelelően az ilyen követelést csak a társaság tőkén felüli vagyonában lehet elhelyezni.

Ugyancsak nem felel meg az apport követelményének az idegen - nem a társaság tulajdonát képező - ingatlanon végzett úgynevezett átalakítási és beépítési érték, mivel ez az érték önállóan nem forgalomképes és nem is végrehajtható.

Know-how, goodwill

A know-how - a Ptk.-ban szabályozott vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretek és tapasztalatok összessége - vagyoni értéket képviselő szellemi alkotásnak tekinthető, amely forgalomképes.

A know-how-t az apportőr tárgyiasult formában köteles a társaság rendelkezésére bocsátani (a tárgyiasult formában megjelenő know-how-t magát azonban nem kell a cégbírósághoz benyújtani). A végrehajthatóságot a tárgyiasult forma biztosítja, ami azt jelenti, hogy a know-how-t leírják. Az apportőr e leírt változatot bocsátja a társaság rendelkezésére, a társaság pedig ebben a formában birtokolja azt. Ez az apport akkor is a társaság tulajdonában marad, ha a tag megválik a társaságtól.

Ugyanez a helyzet a goodwillnál is: egy ismert cégnév átengedése szintúgy forgalomképes, és értékkel bír. Egy új cég számára ugyanis nem közömbös, hogy milyen gyorsan válik a forgalmi életben közismertté, üzletköre mennyi idő alatt alakul ki. Egy ismert cég nevének a használata nyilvánvalóan előnyt, így anyagi hasznot is jelent az új társaság számára, tehát a névhasználat engedélyezése vagyoni értékkel bír, ezért nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként elfogadható.

A tag üzleti hírneve mint mellékszolgáltatás

Valamely tag üzleti hírneve, kapcsolatrendszere nem közömbös a társaság működése számára. A tag kiterjedt üzleti kapcsolatai a tag személyéhez tapadó olyan körülmények, amelyek jól kamatoztathatók a társaság javára. Ennek ellenére az üzletemberi hírnév és kapcsolatrendszer nem lehet apport tárgya, mert értéke nem mérhető fel pontosan, és nem is forgalomképes. A forgalomképesség követelménye értelmében ugyanis az apport tárgyának áruként kell viselkednie, azaz annak az apportőr személyétől elszakadva a társaság kizárólagos rendelkezése alá kell kerülnie. Szemben például a pénzköveteléssel, a tag üzleti hírneve a tőkén felüli vagyonban sem tud megjelenni. A tagnak a társaság számára különlegesen értékes, a társaság működéséhez történő ilyen jellegű hozzájárulása azonban mellékszolgáltatásként szóba jöhet, ha pontosan megfogalmazzák, hogy a tag üzleti kapcsolatai révén milyen üzletek létrehozását vállalja. Annak sincs akadálya, hogy az ilyen tagot a társaság az osztalékból nagyobb mértékben részesítse.

Saját üzletrész

A kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát - a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával - a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették. A kft. a tulajdonába került üzletrész - úgynevezett saját üzletrész - után szavazati jogot nem gyakorolhat. Látható, hogy a Gt. csak a szavazati jog gyakorlását zárja ki az ilyen üzletrésznél. Ezért minden egyéb, az üzletrészhez kapcsolódó tagsági jogosítvány - így például az osztalékhoz való jogosultság - megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. * Elidegenítési, átadási, törzstőke-leszállítási kötelezettség * Fontos, a saját tulajdonlás mielőbbi megszüntetését elősegítendő szabály, hogy a kft. a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak - törzsbetéteik arányában - térítés nélkül átadni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.

II. A CÉGVAGYON MEGŐRZÉSE

A törzs-, valamint az alaptőke szigorú védelmének egyik indoka, hogy a társaság vagyonának a hitelezők rendelkezésére kell állnia, ezért szükség van arra, hogy a tőke - ha nem is a szolgáltatáskori formájában, hanem értékben - mint minimális biztosíték mindig jelen legyen.

A társasági vagyon értékének megőrzését szolgálja a korlátolt felelősségű társaságnál a vagyon rendelkezésre bocsátásához kapcsolódó rendelkezés, amely szerint azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadtatták el a társasággal, vagy akik az alapítás során egyébként csalárd módon jártak el, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek minden ebből eredő kárért.

Részvénytársaságnál ilyen szabályra nincs szükség, mert ott a nem pénzbeli betét értékét könyvvizsgáló állapítja meg. A könyvvizsgáló által megállapított értéktől felfelé nem lehet eltérni. A Gt. ugyanakkor azt is kimondja, hogy a részvények névértéken aluli kibocsátása semmis, az ebből eredő károkért a kibocsátók egyetemlegesen felelnek.

Aki pedig közreműködik abban, hogy a gazdasági társaság részére szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulás - az apport - értékét a társasági szerződésben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéknél, ha pedig a nem pénzbeli hozzájárulás értékét könyvvizsgáló állapította meg, a könyvvizsgáló által megjelölt értéknél magasabb értéken jelöljék meg, a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) meghatározott "valótlan érték megjelölése" elnevezésű bűntettet követi el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A vagyoni hozzájárulás visszakövetelésének tilalma

A tag (részvényes) a társaság fennállása alatt nem követelheti vissza az általa teljesített vagyoni hozzájárulást, csak a társaság adózott eredményének a taggyűlés, illetve a közgyűlés (egyszemélyes társaság esetében az alapító) által felosztani rendelt részére - tehát az osztalékra - tarthat igényt.

Pótbefizetés

A kft. vagyonának megőrzését szolgálja a Gt. pótbefizetésről szóló rendelkezése. Pótbefizetésben megállapodni ugyan nem kötelező, de a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A társasági szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát és ütemezését. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.

A vagyonváltozás követése

A társasági vagyon - és azon belül is az alap-, valamint a törzstőke - változásának folyamatos figyelemmel kísérése fontos követelmény annak érdekében, hogy megállapítható legyen: szükséges-e valamilyen intézkedést tenni a tőke megőrzése, pótlása érdekében.

Taggyűlés, közgyűlés kötelező összehívása

A Gt. a kft. számára előírja, hogy a taggyűlést haladéktalanul össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

- a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a kft. saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére, illetve hárommillió forint alá csökkent, valamint ha

- a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

A fenti esetekben a tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés előírásáról, vagy ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza, a törzstőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról, illetve a társaságnak közkereseti vagy betéti társasággá alakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről.

Ugyancsak haladéktalanul össze kell hívni az rt. közgyűlését, ha megállapítható, hogy a saját tőke veszteség folytán az alaptőke kétharmadára vagy húszmillió forint alá csökkent, vagy ha az rt. a fizetéseit beszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi. Az rt.-nek döntenie kell az alaptőke leszállításáról, más társasággá kell átalakulnia, vagy meg kell szűnnie.

Saját részvény

Mind a zártkörű, mind a nyilvános rt. az alaptőkén felüli vagyonából saját részvényt szerezhet. Tilos azoknak a részvényeknek a megszerzése, amelyek névértékét, illetve kibocsátási értékét nem fizették be. A részvénytársaság a megszerzett saját részvény alapján szavazati jogot nem gyakorolhat, és a részvényt egy éven belül el kell idegenítenie. A szavazati jog gyakorlásán túlmenő egyéb jogosítványok az rt.-t is megilletik. Az rt.-kre vonatkozó szabályozás azonban a saját részvényt további feltételek megszerzéséhez köti, a következők szerint: az rt. tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát. * A jogügylet érvényessége * A saját részvény megszerzéséről szóló döntés - ideértve a részvények számát és az érte adandó ellenérték meghatározását is - a közgyűlés hatáskörébe tartozik, kivéve ha a saját részvény megszerzésére a részvénytársaságot fenyegető súlyos károsodás elkerülése érdekében van szükség. Ilyen esetben az igazgatóság köteles a saját részvény megszerzéséről és annak indokairól a soron következő közgyűlésen tájékoztatást adni. A Gt. a közgyűlési határozat meghozatalára - a kft.-vel ellentétben - nem ír elő minősített többséget. Az rt. továbbá nem vállalhat készfizető kezességet a részvény harmadik személy általi megszerzésével összefüggésben, továbbá nem nyújthat kölcsönt harmadik személynek a részvény megszerzéséhez. * Kötelező alaptőke-leszállítás * Ha a részvénytársaság elidegenítési kötelezettségének nem tett eleget, köteles a részvényt alaptőkéjének leszállításával bevonni.

Kifizetési tilalmak

Korlátolt felelősségű társaság

A Gt. alapvetően a tőke "érinthetetlenségének" elvéből, a tőke taggal (részvényessel) szembeni teljes megőrzésének kötelezettségéből indul ki, amennyiben alapvető kiindulópontja, hogy a tag (részvényes) részére a tőke terhére kifizetést teljesíteni nem lehet. Ennek konkrét megfogalmazása szerint - kft. esetében - a törzstőke leszállítását és a mellékszolgáltatásért járó díjazást kivéve, tilos a törzstőke terhére a tagnak tagsági jogviszonya alapján kifizetést teljesíteni.

Lényeges, hogy a kifizetési tilalom a tagsági jogviszony alapján járó kifizetéseket érinti, ami azt jelenti, hogy amennyiben a tagnak a társaságtól munkaviszony alapján jár díjazás, arra a kifizetési tilalom nem vonatkozik. A tagsági jogviszony alapján járó kifizetések tilalma nem vonatkozik a mellékszolgáltatásért járó díjazásra sem: amennyiben a mellékszolgáltatást ellenérték fejében nyújtják, akkor ennek az összege a társaság működési költségei között a társaság mérlegében - ugyanúgy, ahogy a munkaviszony alapján kifizetett munkabér - elszámolható. Ez a díjazás a nyereségből való részesedéstől függetlenül megilleti a tagot, sőt akkor is jár, ha a társaságnak nem volt nyeresége, sőt, miként azt a Gt. megengedő szabálya lehetővé teszi, még a törzstőke fedezéséhez szükséges vagyonból is kifizethető.

Részvénytársaság

Részvénytársaságoknál a szabály hasonló: az alaptőke leszállítását kivéve tilos az alaptőke terhére a részvényesnek a tagsági jogviszonya alapján kifizetést teljesíteni. A tőke leszállítása - és annak eredményeként a tagnak (részvényesnek) tagsági (részvényesi) jogviszonya alapján visszafizetés - csak a Gt. törzs- és alaptőke-leszállítására vonatkozó és a hitelezői érdekek védelmét szem előtt tartó szabályainak (a tőke leszállításáról rendelkező határozat Cégközlönyben történő kétszeri közzététele, a leszállításhoz hozzá nem járuló hitelezők kielégítése, biztosíték nyújtása stb.) betartásával lehetséges.

Visszafizetési kötelezettség

Azokat a kifizetéseket, amelyeket a fentiek ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni. A visszafizetési kötelezettség alól kivétel a tag (részvényes) által jóhiszeműen felvett osztalék, valamint a kamatozó részvény után fizetett kamat. Kft.-nél az év közben kifizetett osztalékelőleget még annak jóhiszemű felvétele esetén is vissza kell fizetni, a részvényes azonban a jóhiszeműen felvett osztalékelőleget sem köteles visszafizetni.

Szerződéskötési tilalmak, korlátok

A Gt. általános szabálya szerint a vezető tisztségviselő és azok közeli hozzátartozója (közeli hozzátartozók - amelyek körét a Ptk. határozza meg - a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér) nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve ha ezt a társasági szerződés kifejezetten megengedi. Kft. esetében az ilyen szerződés jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos joga.

Felügyelőbizottsági hozzájárulás

Ezt az általános rendelkezést a Gt. az rt.-k vonatkozásában árnyaltabban is megfogalmazza, és kifejezetten az alaptőke védelmére vonatkozó rendelkezések között helyezi el. Ekként a felügyelőbizottság előzetes hozzájárulására van szükség az olyan szerződés létrejöttéhez, melyet a zártkörű rt. a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesével vagy annak közeli hozzátartozójával köt meg. A nyilvánosan működő rt. esetén ezt a rendelkezést a részvénytársaság alaptőkéjében legalább tíz százalékot elérő szavazati joggal rendelkező részvényes, illetve közeli hozzátartozója vonatkozásában kell alkalmazni.

A közgyűlés jóváhagyása

Mind a zártkörű, mind pedig a nyilvános rt.-re vonatkozik az a szabály, amely szerint az rt. és a részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója közötti visszterhes vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez - ha a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás értéke a részvénytársaság alaptőkéjének egytizedét meghaladja - a közgyűlés jóváhagyására van szükség.

Összeférhetetlenség

Ha pedig a részvényes egyben a részvénytársaság igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának is a tagja, a Gt. a szerződéskötési jogot nemcsak korlátozza, hanem kifejezetten tiltja: sem ő, sem pedig közeli hozzátartozója nem köthet a részvénytársasággal a részvénytársaság üzletszerű gazdasági tevékenységi körébe tartozó szerződést.

Az osztalék kifizethetősége

A társasági szerződés meghatározhatja az osztalékra (a kft.-k esetében a nyereségre) jogosultság szabályait, a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az adózott eredményt kft.-nél a törzsbetétek - tehát a vagyoni hozzájárulás - arányában kell a tagok között felosztani. Az rt.-kre vonatkozó szabályozás szerint a részvényesnek az rt. számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredményének a közgyűlés által felosztani rendelt, a részvényes részvényei névértékére jutó arányos hányadára (osztalék) van joga. Ez utóbbi rendelkezés még azzal bővül, hogy az osztalék felosztásánál az alapító okiratban (alapszabályban) az egyes részvényosztályokra meghatározott külön jogokra, illetve korlátozásokra is figyelemmel kell lenni (például osztalékelsőbbségi részvény). * Mind a tag, mind pedig a részvényes az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. * A társaság legfőbb szerve az ügyvezető, illetve részvénytársaságnál az igazgatóság (ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság által jóváhagyott) javaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat az osztalék kifizetéséről. Nem fizethető osztalék, ha ennek következtében a társaság saját tőkéje (a számviteli jogszabályok szerint számított módon) nem érné el a társaság törzs-, illetve alaptőkéjét. * Az osztalékfizetéshez nem elegendő, ha a társaság nyereséges: a nyereségnek (mérleg szerinti eredménynek) olyan mértékűnek kell lennie, hogy a társaság vagyona az osztalék kifizetésével ne csökkenjen a tőke alá. * Osztalékelőleg * Nemcsak osztalék, hanem - a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően - osztalékelőleg fizetésére is van lehetőség, amennyiben a társaság legfőbb szerve által elfogadott, a számviteli törvény előírásai szerint készített közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. Az rt. esetében az osztalékelőleg fizetésének további szabálya, hogy osztalékelőleg-fizetésre csak abban az esetben van mód, ha a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben - a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - utóbb osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. (Ehhez képest ellentmondásos az a szabályozás, amely szerint a részvényes a jóhiszeműen felvett osztalékelőleg visszafizetésére nem köteles). Az rt. esetében a Gt. visszafizetési tilalomra vonatkozó szabályozásának alkalmazása ellentmondásos lehet akkor, ha a névérték a kibocsátási értéktől eltér. Ebben az esetben ugyanis a szabályozás a visszafizetési tilalmat eltérően rendezi egyfelől a részvényes, másfelől a társaság oldaláról. Mivel a részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza, abból kell kiindulnunk, hogy nemcsak a névértékre, hanem az annál magasabb kibocsátási értékre teljesített vagyoni hozzájárulásnak - ekként tehát a névérték és a kibocsátási érték különbözetének - is a társaságnál kell maradnia. Ezzel szemben - mivel az alaptőke részévé csak a névérték válik, a névérték és a kibocsátási érték közötti különbözet pedig az alaptőkén felüli vagyon része lesz - az a rendelkezés, amely szerint a társaság az alaptőke terhére nem teljesíthet kifizetést, azt sugallja, mintha a részvényes a névérték és a kibocsátási érték különbözetére teljesített vagyoni hozzájárulását visszakövetelhetné. A problémát a bírói gyakorlat még nem oldotta meg

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére