Bankszámlanyitás, pénzforgalom

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 47. számában (2002. március 1.)
A pénzmosás elleni állami fellépés jegyében januártól új szabályok rendezik a cégek közötti fizetési, elszámolási rendszert, a bankszámlanyitás feltételeit.

A 2002. január 1-én hatályba lépett 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet részben megváltoztatta a bankszámlanyitás szabályait. Az új szabályok egy része a pénzmosás elleni előírásokkal összhangban igyekszik megakadályozni, hogy fiktív, bűncselekmények elkövetéséhez használt számlákat lehessen nyitni.

Emellett meg kellett teremteni az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó új fizetési módok jogszabályi hátterét is. Néhány új, a nemzetközi fizetési forgalomhoz kapcsolódó szabály csupán hazánk EU-csatlakozását követően fog hatályba lépni. Új előírásokat igényelt a módosított végrehajtási törvénnyel való összhang létrehozása is.

Az ügyfelek azonosítása

A rendelet a bankszámla megnyitásának alkalmával – amelybe mind a természetes személyek részére nyitott bankszámla, mind pedig a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban megnyitott pénzforgalmi bankszámla beleértendő – előírja a pénzintézet számára az ügyfelek azonosításának követelményét, amit a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvényben és végrehajtási rendeletében foglalt szabályok alapján kell elvégezni.

Ennek során a természetes személyeket és a gazdálkodó szervezetek természetes személy képviselőit a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, útlevéllel stb. azonosítani, és adataikat, valamint az azt tanúsító igazolvány számát rögzíteni kell. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetén az azonosítást a jogi személy létrejöttét tanúsító irat bemutatásával, illetve amennyiben a szervezet még nem jött létre, a bejegyzésre irányuló kérelem benyújtásával kell igazolni.

Az így beszerzett adatokat, iratokat a pénzintézet a szerződéses kapcsolat megszűnésétől számított 10 évig köteles megőrizni.

Forgalmazás az előtársaság bankszámláján

A korábban hatályos szabályozás szerint a frissen alapított cégek számára nyitott bankszámla terhére nem lehetett forgalmazni, amíg a társaság nem igazolta, hogy benyújtotta a cégbírósági bejegyzés iránti kérelmét.

A január elsejétől hatályos szabályozás ennél lényegesen szigorúbb. Nemcsak azt tiltja meg, hogy a még létre nem jött társaság számára nyitott bankszámla terhére forgalmazzon a számlatulajdonos, hanem – az alapítói vagyon kivételével – a számla javára történő jóváírást sem teszi lehetővé. Ez a helyzet pedig nem csupán a cégbírósági bejegyzési kérelem benyújtásáig áll fenn, hanem mindaddig, amíg a céget be nem jegyezték a cégnyilvántartásba.

A szigorítást indokolhatja, hogy sok esetben ilyen frissen megnyitott bankszámlákat használtak fel bűncselekmények elkövetéséhez, például hamisított azonnali beszedési megbízások benyújtásával elkövetett bűncselekmények vagy hitelezési csalások esetén az elkövetők ilyen számlákra utalták át a bűncselekményből származó összeget.

Az ügyfelek alaposabb tájékoztatása

Az utóbbi években erősödő tendencia, hogy a jogszabályok egyre magasabb mércéket állítanak fel a bankokkal szemben az ügyfeleik tájékoztatására vonatkozóan. Ilyen követelmény volt például, hogy a fogyasztási kölcsönöknél közölni kell az úgynevezett teljes hiteldíjmutatót, ami nemcsak a kamatot, hanem minden egyéb, a kölcsönnel kapcsolatos költséget is tartalmaz, elkerülendő, hogy a feltűnően kedvezőnek tűnő kamatot esetleg magasabb kezelési költséggel ellensúlyozhassák a hitelintézetek.

Az újonnan hatályba lépett kormányrendelet a számlanyitással kapcsolatban is meghatározza mindazokat a feltételeket, amelyekről az ügyfelet tájékoztatni kell, így a fizetési megbízások teljesítésének feltételeit, a jutalékok, költségek, díjak számítási módját, az árfolyamszámítást, az értéknapot, de még a reklamációs és jogorvoslati eljárást is.

A bankszámla feletti rendelkezés

A számla feletti rendelkezés szabályai alapvetően nem változtak, a számla felett továbbra is a számlatulajdonos által bejelentett személyek, az általa meghatározott módon rendelkezhetnek, amit a bankszámlaszerződésben kell részletezni.

A kormányrendelet azonban kibővíti a bankszámla feletti rendelkezés lehetséges módjait, felsorolva ezek között az írásbeli rendelkezés mellett a távközlési eszközön keresztül szóban, illetve az elektronikus úton történő rendelkezést is, ideértve a számítógép segítségével létrejött elektronikus kapcsolatot is. Bár a pénzintézetek e fizetési módokat a bankszámlaszerződés alapján eddig is alkalmazták, a jogalkotás ily módon e téren is beérte a gyakorlatot.

A rendelet új előírást tartalmaz a hitelintézetek felelősségével kapcsolatban, amikor a számla felett rendelkezésre jogosult személyek aláírásának ellenőrzését a kártérítés általános szabályainál szigorúbban szabályozza. Eddig is következetes volt a bírói gyakorlat abban a kérdésben, hogy a pénzintézetek munkatársaitól fokozott gondosságot várt el, a rendelet azonban most egyértelműen rögzíti, hogy a hitelintézet – mind az írásbeli, mind pedig az elektronikus aláírás ellenőrzése során – a tőle elvárható, és nem az általában elvárható gondossággal köteles vizsgálni, hogy az aláírás attól a személytől származik-e, akit rendelkezésre jogosultként a hitelintézetnél bejelentettek.

A fizetési megbízások teljesítése

A pénzintézetnek az átutalási, illetve az azonnali beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó kötelezettsége akkor áll be, amikor az ehhez szükséges dokumentumokat hiánytalanul átveszi, és a pénzügyi fedezet is rendelkezésre áll. A jogszabály ezt a befogadás időpontjának nevezi.

Bár a Polgári Törvénykönyv szabályai a pénzintézet és a számlatulajdonos jogviszonyára eddig is irányadóak voltak, a rendelet kifejezetten kimondja, hogy a megbízások késedelmes teljesítése esetén a pénzintézet kamatot köteles fizetni, és felelősséggel tartozik a hibás teljesítésért is.

A hitelintézetek a közöttük lévő szerződésben foglaltaknak megfelelően fizetik meg a fizetési megbízások késedelmes, illetve hibás teljesítéséből eredő egymással szembeni pénzköveteléseiket.

Azonnali beszedési megbízás

Az azonnali beszedési megbízás függőben tartásának határideje 2002. január 1-jétől 90 napról 15 napra csökkent. A végrehajtási eljárásról szóló törvény 1999. szeptember 1-jétől hatályos változásával összhangban a rendelet kimondja, hogy a fizetési megbízások teljesítésének szempontjából egy számlatulajdonos több számlája egy számlának tekintendő.

Az Európai Unión belüli átutalás szabályai

Az Európai Unión belüli átutalásra vonatkozó szabályok csupán hazánknak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően lépnek életbe. Az előírások az átutalások teljesítésével, a meghiúsult átutalások visszafizetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak.

Elektronikus fizetési eszközökkel kapcsolatos szabályok

Az elektronikus fizetési eszközök használatára és kibocsátására vonatkozó 77/1999. (V. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg annak szabályai lényegében változatlanul kerültek át a pénzforgalomról szóló kormányrendeletbe. Az elektronikus fizetési eszköz az elektronikus pénzeszköz és a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz összefoglaló neve.

Az elektronikus pénzeszköz legfontosabb jellemzője, hogy újratölthető, az értékegységek elektronikus úton tárolhatóak, és így tulajdonosuk közvetlen fizetési műveletet végezhet velük. Ilyen például az értéktároló kártya (a mobiltelefonok feltölthető kártyái) vagy a számítógép memóriája. Ez a fizetési mód az internetes kereskedelem fejlődésével fontos szerepet kaphat, hiszen a bankkártya közvetlen használatával kapcsolatban erős ellenérzések élnek.

Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz például a bankkártya, illetve a bankszámla felett telefon, illetve számítógép útján történő rendelkezés.

Tekintve, hogy ezeknek az eszközöknek az alkalmazása fokozottan magában hordozza annak a veszélyét, hogy arra illetéktelen személy rendelkezzen a bankszámla felett, az alkalmazásukra vonatkozó szabályozás igen szigorú.

Ezek a fizetési műveletek csak azokra az ügyfelekre alkalmazhatóak, akik arra vonatkozóan szerződést kötöttek, és írásban kérték az elektronikus fizetési eszköz kibocsátását.

A szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell többek között:

– az elektronikus fizetési eszköz leírását és alkalmazásának módját,

– a használatához szükséges berendezés műszaki jellemzőinak leírását,

– azokat az adatokat, amelyeket a fizetési eszköz elveszése esetén be kell jelenteni,

– a felek kötelezettségeit,

– a kifogás előterjesztésének módját,

– a költségekre, a kamatszámításra, az árfolyamra vonatkozó tájékoztatást.

Kárviselés

Az elektronikus fizetési eszköz birtokosának legfontosabb kötelezettsége ugyanakkor, hogy abban az esetben, ha elveszti a fizetési eszközt, e tényt a legrövidebb határidőn belül bejelentse a hitelintézetnek. E bejelentéshez fontos jogkövetkezmények fűződnek, mert a bejelentés időpontjáig a birtokos, attól kezdődően pedig a pénzintézet viseli a kárt, kivéve azt az esetet, ha a birtokos szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozta a károsodást.

Fontos változás, hogy 2002. december 1-jétől – a szándékosság és a súlyos gondatlanság esetét kivéve – a bejelentésig keletkezett kárt is legfeljebb negyvenötezer forintos értékhatárig viseli a birtokos.

A kibocsátó ugyanakkor köteles biztosítani, hogy a birtokos az elveszést távközlési eszköz útján bármikor bejelenthesse. A bejelentésnek technikai, műszaki ok miatti elmulasztása a kibocsátó terhére esik. Fontos szabály, hogy ilyenkor a kibocsátót terheli annak bizonyítása, miszerint a bejelentést nem befolyásolta technikai-műszaki hiba vagy az érdekkörében felmerült más hiányosság.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!