Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 46. számában (2002. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Üzemanyagárak

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleményt tett közzé a 2002. január 1. és március 31. között alkalmazható üzemanyagárakról. Ennek megfelelően az ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 204 Ft/l, az ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 214 Ft/l, a keverék 203 Ft/l, a gázolaj 197 Ft/l áron számolható el számla nélkül.

(Magyar Közlöny, 2001/148. szám)

Jegybanki alapkamat

Az 1/2002. (MK 2.) MNB közlemény szerint a jegybanki alapkamat mértéke - 2002. január 8. napjától - 9,50 százalék.

(Magyar Közlöny, 2002/2. szám)

Gazdasági reklámok és üzletfeliratok

A 2002. február 17-én hatályba lépő 2001. évi XCVI. törvény alapján a magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió- és televízió-műsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett gazdasági reklámban a reklám szövegét magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától. A törvény előírja, hogy az üzlet feliratain az üzlet elnevezését, valamint az üzletben a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven meg kell jeleníteni. A közterületen, a középületeken, a mindenki számára nyitva álló magánterületen és épületeken, valamint a közforgalmú közlekedési eszközökön elhelyezett, az utasok tájékoztatását szolgáló közleményeket tartalmazó feliratokat magyar nyelven kell megjeleníteni. A fenti követelmények teljesíthetők úgy is, hogy az idegen nyelvű szövegen kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget.

A törvény meghatározza azokat a hatóságokat, amelyek a követelmények érvényesülését ellenőrzik. Fontos megjegyezni, hogy a törvény hatálybalépése előtt közzétett reklámokra a törvény előírásait 2003. január 1-jétől kell alkalmazni. Ezt az időpontot követően a törvény hatálybalépése előtt közzétett reklám csak a törvény előírásainak megfelelő megváltoztatása esetén tehető közzé. A törvény hatálybalépése előtt elhelyezett üzleti és más feliratokat legkésőbb 2003. január 1-jén az új előírásoknak megfelelően meg kell változtatni.

(Magyar Közlöny, 2001/148. szám)

Foglalkoztatási támogatás

Módosult az aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló rendelet. Változtak a felhasználás jogcímei, így a minisztérium a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság részére az előirányzat legfeljebb 2,5 százalékát elkülöníti az előirányzat kezelésével, működtetésével kapcsolatos, közhasznú szerződésben meghatározott részfeladatok végrehajtására. Változott a támogatások alanyi köre, módosultak a munkahelyteremtő támogatás szabályai. A támogatás összege új vagy megőrzött munkahelyenként 1,2 millió forintra emelkedett. A 33/2001. (XII. 20.) GM rendelet módosításai érintették a pályázattal kapcsolatos előírásokat, valamint a támogatás ellenőrzésének rendszerét.

(Magyar Közlöny, 2001/149. szám)

Vállalkozási célelőirányzat

2002. január 1-jétől módosult a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozása. Változtak a támogatások folyósításának szabályai, így ha a támogatási döntés kedvezményezettje mikro-, kis- és középvállalkozás, akkor legfeljebb az odaítélt támogatási összeg 50 százalékának erejéig, de legfeljebb 100 millió forint összeghatárig támogatási előleg folyósítását igényelheti, amennyiben a támogatás folyósítására még nem került sor. A 34/2001. (XII. 20.) GM rendeletben foglaltakat a korábban meghirdetett pályázatok tekintetében is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2001/149. szám)

Társadalombiztosítás

2002. január 1-jétől módosult a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet. Változtak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem utáni nyugdíjjárulék szabályai, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett juttatások rendelkezései, valamint a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének előírásai. A 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján módosultak a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének szabályai is.

Magánnyugdíjpénztárak központi nyilvántartása

2002. január 1-jétől módosult a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló rendelet. Változtak a foglalkoztatók, a pénztárak, valamint a központi nyilvántartás adatszolgáltatási kötelezettségének szabályai. A 258/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák a pénztártagok belépési nyilatkozatának tartalmi elemeit, valamint A foglalkoztatók adatszolgáltatása a pénztártagok pénztárválasztásáról nyomtatványt.

Nyugellátás

2002. január 1-jétől módosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló rendelet. A 269/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján módosultak a saját jogú nyugellátás megállapításának szabályai, a havi átlagkereset meghatározásának rendelkezései, valamint az újabb üzemi baleset esetén járó baleseti járadék előírásai. Változtak a szolgálati idő meghatározására vonatkozó rendelkezések, az árvaellátás szabályai, továbbá a szülői nyugdíj előírásai. A módosítás érintette a nyugellátások folyósításának szabályait és a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség rendelkezéseit. A módosítás lecserélte az alaprendelet 2. számú mellékletét, amely a keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámokat tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2001/148. szám, 150. szám 1. kötet)

Nyári időszámítás

Idén a nyári időszámítás március 31-től (vasárnaptól) október 27-ig (vasárnapig) tart. 2003-ban március 30-tól (vasárnaptól) október 26-ig (vasárnapig), 2004-ben március 28-tól (vasárnaptól) október 31-ig (vasárnapig), 2005-ben március 27-től (vasárnaptól) október 30-ig (vasárnapig), 2006-ban március 26-tól (vasárnaptól) október 29-ig (vasárnapig) kell majd a nyári időszámítás szerint élnünk. A 8001/2002. (MK 6.) KöViM tájékoztató szerint az órákat március utolsó vasárnapján kettő órakor három órára, október utolsó vasárnapján három órakor kettő órára kell állítani.

(Magyar Közlöny, 2002/6. szám)

Hulladékgazdálkodási bírság

A hulladékgazdálkodási bírság mértéke a 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben meghatározott alapbírságok és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószámok szorzataként, a rendelet mellékletében foglaltak szerint kiszámított összeg. A rendelet meghatározza az alapbírság legmagasabb mértékét, a bírság megállapítása során figyelembe veendő körülményeket. A bírság kiszabására az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség, valamint a települési önkormányzat jegyzője jogosult. A rendelet tartalmazza a bírság megállapításának módját és az eljárási szabályokat.

(Magyar Közlöny, 2001/150. szám 1. kötet)

Energiaárak

Gőz és melegített víz

2002. január 1-jétől módosult a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (futóműve) által értékesített gőz és melegített víz árának megállapításáról szóló rendelet. A 35/2001. (XII. 22.) GM rendelet tartalmazza a közcélú villamosművek és hőtermelő létesítményeik (futóműveik) által értékesített gőz és melegített víz legmagasabb hatósági árait.

Villamos energia

2002. január 1-jétől módosult a közcélú villamosművek villamosenergia-vásárlási ára. A 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet mellékletei tartalmazzák a közcélú villamosmű által erőműtől nem egyedi ármegállapítás mellett vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági árait, a közcélú villamosműnek minősülő erőművekben termelt villamos energia legmagasabb egyedi hatósági árait, valamint a szolgáltató által a szállítótól vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági (nagykereskedelmi) árait.

A 37/2001. (XII. 22.) GM rendelet melléklete tartalmazza a lakossági fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia áfa nélküli legmagasabb díjait.

A lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árát a 38/2001. (XII. 22.) GM rendelet mellékletében tették közzé.

Földgáz

2001. december 22-étől módosult a földgáz ára. A 39/2001. (XII. 22.) GM rendelet alapján a földgáz árát a 2002. június 30-ig terjedő időben az alaprendeletben foglaltak szerint kell megállapítani. A módosítás értelmében az 1997. január 1-jétől 2002. június 30-ig terjedő időszakban a földgázárakat az alaprendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani.

(Magyar Közlöny, 2001/151. szám)

Képernyő előtti munkavégzés

Módosult a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet. Az új szabályozás értelmében, ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve ha a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkavállalót a munkáltató látja el - a külön jogszabályban meghatározott költségtérítési szabályoknak megfelelően - a szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel. A 47/2001. (XII. 23.) EüM rendelet rendelkezéseit az említett külön jogszabály hatálybalépésétől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/152. szám)

Felvonók biztonsági követelményei

A 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szabályozza az építménybe állandó jelleggel, tartós üzemeltetési céllal beépített felvonók és a biztonsági berendezések biztonsági követelményeit és megfelelőségük tanúsításának rendjét. Felvonó és a biztonsági berendezés akkor hozható forgalomba, ha a gyártó utasításainak és az engedélyezett terveknek megfelelő szakszerű beépítést követően (rendeltetésszerű használat és előírt karbantartás mellett) nem veszélyezteti a személyek életét, testi épségét és a vagyonbiztonságot. A rendelet meghatározza azokat az értékelési eljárásokat, amelyekkel a felvonók és biztonsági berendezések megfelelőségét igazolni kell.

(Magyar Közlöny, 2001/152. szám)

Kültéri berendezések zajkibocsátása

Kihirdették az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendeletet. A rendelet melléklete tartalmazza a zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések hangteljesítményszint-határértékeit, 2. számú melléklete a kültéri berendezések zajkibocsátásának mérési módszerét.

(Magyar Közlöny, 2001/152. szám)

Közlekedés

Autópályadíjak

2002. január 1-jétől módosultak az M1-es és M3-as autópálya használati díjai. Az 52/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet értelmében a matricához tartozó igazolólapra vásárláskor - a vásárlónak való átadás előtt - letörölhetetlenül rá kell írni a gépjármű forgalmi rendszámát, és a felírt rendszám helyességének igazolásaként a matrica átvevőjének az igazolólapot alá kell írnia. Változott az egyes díjkategóriába tartozó járművek köre, valamint a matrica ára. A matrica megléte - a gépjárművek megállítása nélkül - rendszám alapján, elektronikus úton az autópálya bármely pontján ellenőrizhető. Módosult a jogosulatlan úthasználat miatt fizetendő pótdíj mértéke. A módosítás lecserélte az alaprendelet mellékletét, amely az egyes matricákat és igazolólapokat tartalmazza.

Nemzetközi közúti fuvarozás

2002. január 1-jétől módosultak a nemzetközi közúti árufuvarozási és személyszállítási engedélyek díjai. Az 53/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet tartalmazza az egyes engedélyezési eljárás igazgatási-szolgáltatási díjait. A belföldi és nemzetközi árufuvarozási tevékenység végzésére szóló engedélyezési eljárás díjait 2002. január 1-jétől a 61/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet tartalmazza.

Közúti járművezetői vizsga díja

2002. január 1-jétől módosult a közúti járművezetői vizsga és a közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díja. Változtak a közúti járművezetői vizsgák, a szakoktatói, illetőleg az iskolavezetői névjegyzékbe való felvétel, illetve az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjai. Módosult az utánképzés díjául alapul vehető közúti járművezetői pótvizsgadíj mértéke, a tankönyvek és tansegédletek jóváhagyásának díja, a képzési engedélyezési eljárás díja, végül az I. fokú közlekedési hatósági tevékenységet végző szervek megnevezése. A díjakat az 55/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet melléklete tartalmazza.

Vasúti hatósági eljárások

2002. január 1-jétől módosult a vasúti hatósági eljárások díja. Az 56/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet melléklete tartalmazza a hatósági eljárások díjait, illetve az I. és II. fokú hatósági eljárást végző szervek felsorolását.

Hajózási hatósági eljárások

2002. január 1-jétől módosultak a hajózási eljárások díjai. Az 58/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet melléklete tartalmazza a hajózási hatósági eljárások díjait, az úszó létesítmények lajstromozásával kapcsolatos hatósági eljárások díjait, a hajózási képesítő vizsgák díjait, valamint a szállítótartályok műszaki felülvizsgálatának díjait.

Útügyi hatósági eljárások

2002. január 1-jétől az 59/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet szabályozza az útügyi hatósági eljárások díjait, valamint tartalmazza az I. és II. fokú hatósági eljárást végző szervek felsorolását.

Taxizás

2002. január 1-jétől a 60/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet alapján a személygépkocsival végzett személytaxi-szolgáltatásnak vagy személygépkocsis személyszállítói szolgáltatás engedélyezésének díja 5350 forint, a felügyelet által a személygépkocsira rendszeresített jel és azonosító szám pótlásának díja 1070 forint.

Közlekedési építmények névjegyzéke

2002. január 1-jétől módosult a közlekedési (közúti, vasúti, hajózási) építmények és vízilétesítmények építésfelügyeleti szerveinek az építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői névjegyzékek vezetésével kapcsolatos hatósági feladatairól, valamint a hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló rendelet. A 62/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet szerint a jogosultság és a névjegyzékbe vétel igazgatási szolgáltatási díja I. fokú eljárás esetén 6500 forint, a jogosultság és a névjegyzékbe való felvétel meghosszabbításának díja 2150 forint, amely összegek befizetését a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. Fellebbezésnél a fizetendő díj 3200 forint, amelynek befizetését a fellebbezés benyújtásakor igazolni kell.

Közúti járművek műszaki vizsgálata

Módosult a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet. A változás érintette a típusbizonyítvány szabályait, a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredményén alapuló intézkedések előírásait. Az alaprendelet kiegészült az autóbuszok emelt sebességű közlekedésének engedélyezési szabályaival, s módosultak a közúti ellenőrzés előírásai. Változtak a telephelyi ellenőrzés, az átalakítás szabályai, továbbá az egyes pótalkatrészek és tartozékok minőségi vizsgálatára vonatkozó rendelkezések. A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny 2001. évi 147. számának II. kötete tartalmazza. A 43/2001. (XII. 18.) KöViM rendelet 2002. január 1-jén lép életbe.

Közúti közlekedés

Módosult a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló jogszabály. 2002. január 1-jétől meghatározott közúti szolgáltatások csak engedéllyel végezhetők, illetve bejelentéshez kötöttek. Meghatározták a belföldi közúti árufuvarozói engedély vagy autóbuszos személyszállító engedély kiadásának feltételeit, a díj ellenében autóbuszos személyszállítás végzésének szabályait, valamint az autóbusszal nem közúti közlekedési szolgáltatásként végezhető személyszállítás előírásait. A 277/2001. (XII. 22.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza az engedélymentesen végezhető nemzetközi közúti áruszállítási tevékenységek feltételeit.

Pályalkalmasság

Az 1/2002. (I. 18.) KöViM-BM együttes rendelet melléklete tartalmazza a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáért fizetendő új díjakat.

Forgalomba helyezés, forgalomban tartás, környezetvédelmi felülvizsgálat

A 2/2002. (I. 18.) KöViM-BM együttes rendelet módosította a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos díjakat. A január 26-ától alkalmazandó új díjtételek a rendelet mellékletében találhatók.

(Magyar Közlöny, 2001/147., 151., 152., 2002/7. szám)

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tájékoztatót tett közzé a Magyar Köztársaság területére belépő és ott tartózkodó külföldi forgalmi rendszámú gépjárművel, valamint a magyar forgalmi rendszámú gépjárművel külföldre utazók érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése igazolásának módjáról. A magyar forgalmi rendszámmal rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának területi hatálya a Magyar Köztársaságon kívül azokra a Zöldkártya Egyezményben részes országokra terjed ki, melyekkel a Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodást kötött. A Zöldkártya Egyezményhez tartozó országok gépjárműveinek üzembentartói az adott országra érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási biztosításuk meglétét külföldön a zöldkártyával igazolják. E rendszerhez tartoznak Európa államai, valamint Irán, Izrael, Tunézia, de nem tagjai - Észtország, Lettország, Moldávia és Ukrajna kivételével - a volt Szovjetunió utódállamai.

A Többoldalú Garancia Egyezmény (Rendszámegyezmény) tagállamai az egyes tagországokban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolásául - a zöldkártya helyettesítéseként - kölcsönösen elfogadják az egyes tagországok illetékes hatóságai által az adott gépjárműre kiállított forgalmi rendszámot és a gépjárművön ovális mezőben külön elhelyezett országjelzést. A Rendszámegyezmény tagországaiban kiadott forgalmi rendszámmal ellátott járművek a Magyar Köztársaság területére történő belépésükkor és az itt-tartózkodás tartama alatt biztosított járműnek tekintendők, ezek üzembentartója, vezetője nem kötelezhető ún. határbiztosítási szerződés kötésére, de ilyen szerződés az üzembentartó, vezető kérésére sem köthető. A Többoldalú Garancia Egyezmény tagországai a következők: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia és Feröer-szigetek, Finnország, Franciaország (Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Egyesült Királyság (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország (Vatikán és San Marino Köztársaság), Portugália, Spanyolország, Svájc (Liechtenstein), Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia.

Kétoldalú megállapodás alapján ugyancsak a forgalmi rendszám és az országjel igazolja a biztosítási fedezet meglétét az Albánia hatóságai által kiadott forgalmi rendszámot és az albán országjelet viselő gépjárművek, valamint az Albániába történő utazáskor magyar forgalmi rendszámmal ellátott járművek esetében. A zöldkártya kiváltását azonban az Albániába történő utazáskor célszerűnek tartjuk. Az egyéb országokból érkező gépjárműveknél az üzembentartónak, vezetőnek érvényes zöldkártyával vagy magyar biztosítóval kötött határbiztosítással kell rendelkeznie. Ezek érvénytartalmának ki kell terjednie a gépjárműnek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásának teljes időtartamára.

Biztosítással rendelkezőnek tekintendők azon jugoszláv "YU" felségjelzéssel ellátott gépjárművek, amelyek üzembentartói jugoszláv biztosítótársaság által 2001. október 31-én vagy azt megelőzően kiadott érvényes, ún. sárga kártyával rendelkeznek.

A Rendszámegyezményben részt vevő országokba utazáskor a magyar forgalmi rendszámmal és forgalmi engedéllyel ellátott gépjármű felelősségbiztosítását a magyar forgalmi rendszám és a gépjárművön a rendszámtól elkülönítetten, ovális mezőben lévő "H" országjel tanúsítja. Ettől függetlenül a külföldre utazáskor minden esetben javasolt a nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat (zöldkártya) kiváltása. Különösen ajánlott a zöldkártya az Albániába, Bosznia-Hercegovinába, Görögországba, Jugoszláviába, Lengyelországba, Macedóniába, Olaszországba és Romániába utazáskor. Minden esetben kötelező kiváltani a zöldkártyát a következő országokba utazáskor: Andorra, Ciprus, Észtország, Irán, Izrael, Lettország, Moldávia, Málta, Törökország, Tunézia, Ukrajna.

A volt Szovjetunió utódállamai - Észtország, Lettország, Moldávia és Ukrajna kivételével - nem tagjai a nemzetközi zöldkártyarendszernek, ezért ezek területére nem váltható és adható ki érvényes zöldkártya, mivel a jogszabályon alapuló biztosítási fedezet ezen országokra nem terjed ki.

Ha valaki olyan országba utazik, amely nem részese egyetlen egyezménynek sem, és nem rendelkezik érvényes zöldkártyával, az illető ország határán kell az előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést megkötnie.

A Magyarország területére beutazó külföldi rendszámú gépjárművekre vonatkozó kizárásokat a Többoldalú Garancia Egyezmény (Rendszámegyezmény) első számú függeléke, valamint a kétoldalú egyezmények tartalmazzák. Az egyezményekben foglalt kizárásokról szükség esetén a Magyar Biztosítók Szövetsége ad felvilágosítást.

(Magyar Közlöny, 2002/4. szám)

Osztrák tehergépjárművek gépjárműadója

A 2002. január 1-jétől hatályos 303/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint az osztrák tehergépkocsik és az azok által vontatott pótkocsik után Magyarországon úthasználati díjat kell fizetni. A díj mértéke a legalább 12 tonna össztömegű járművek esetén 0,001 euró/tonna/km, 12 tonnánál kevesebb össztömegű járművek esetén 0,002 euró/tonna/km.

(Magyar Közlöny, 2001/156. szám)

Büntetőjogi intézkedések jogi személyekkel szemben

Jogi személlyel szemben a Btk.-ban meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók büntetőjogi intézkedések, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt a jogi személy vezető tisztségviselője követte el, avagy a jogi személy tagja vagy alkalmazottja követte el, és azt a vezető tisztségviselő megakadályozhatta volna. Ha a bíróság ilyen bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, a jogi személlyel szemben intézkedéseket alkalmazhat, amely irányulhat a jogi személy megszüntetésére, tevékenységének korlátozására vagy pénzbírság megfizetésére. A 2001. évi CIV. törvény részletesen szabályozza az eljárási kérdéseket is.

(Magyar Közlöny, 2001/153. szám)

Tőkepiac

Az Országgyűlés elfogadta a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt. A törvény célja a tőkepiac fejlődésének, nemzetközi versenyképessége javulásának elősegítése, átlátható működésének biztosítása, a befektetések biztonságának növelése, a befektetők védelme és a tőkepiac hatékony felügyeletének ellátása. A törvény meghatározza az értékpapírok előállításának és forgalomba hozatalának szabályait, a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzés előírásait, továbbá a befektetési szolgáltatók, árutőzsdei szolgáltatók, valamint tevékenységük engedélyezésének rendelkezéseit. Nagy figyelmet szenteltek a befektetési szolgáltatók és az árutőzsdei szolgáltatók működési szabályainak, a bennfentes kereskedelem és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás előírásainak.

A törvény rendelkezéseket tartalmaz a befektetők védelmének egyes szabályairól, a Befektetővédelmi Alap feladatairól, továbbá a befektetési alapokról. A törvény részletesen szabályozza a tőzsdére vonatkozó szabályokat, az elszámolóházi és központi értéktári tevékenység előírásait, valamint a tőkepiacon tevékenységet folytató szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket. A jogszabály a tőkepiac és a tőkepiacon tevékenységet folytató intézmények és személyek felügyeletére vonatkozó szabályokkal zárul.

(Magyar Közlöny, 2001/154. szám)

Befektetési és árutőzsdei tevékenység

2002. január 1-jétől a befektetési és árutőzsdei tevékenység személyi feltételeinek meglétét igazoló okiratot eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani a PSZÁF-hoz. A szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet kizárólag büntetlen előéletű személyt alkalmazhat. A 283/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet meghatározza a tárgyi, technikai és biztonsági feltételeket, a mechanikai-fizikai és elektronikai védelem szabályait, továbbá az informatikai rendszer védelmére vonatkozó előírásokat. A rendelet érintette a pénz- és értéktárolás, valamint -kezelés védelmének szabályait.

A rendelet hatálybalépésekor már működő szolgáltatónak, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek legkésőbb 2002. december 31-ig kell megfelelnie a rendelet előírásainak. A minősítéssel nem rendelkező értéktároló eszközök teljes körű cseréjét 2003. december 31-ig kell végrehajtani.

(Magyar Közlöny, 2001/155. szám)

Dematerializált értékpapír, értékpapírszámla

A kormány rendeletet alkotott a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól. A dematerializált értékpapír elektronikus úton, számítógépes jelként állítható elő, illetve továbbítható. Meghatározták a dematerializált értékpapír előállításának, nyilvántartásának, továbbításának és adatkezelésének részletes szabályait, a dematerializált értékpapírral kapcsolatos biztonsági előírásokat. A rendelet érintette a központi értéktárra vonatkozó szabályokat, meghatározta az értékpapírszámla és az ügyfélszámla közös és speciális szabályait.

A 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 2002. január 1-jén lépett hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 265/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2001/155. szám)

Kötvény

A 2002. január 1-jétől hatályos 285/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet meghatározása értelmében a kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A rendelet megállapítja a kötvény kötelező tartalmi elemeit, továbbá a dematerializált kötvényre vonatkozó speciális szabályokat. Meghatározták a kötvény kibocsátására jogosultak körét, valamint a kötvény átruházásának rendelkezéseit.

(Magyar Közlöny, 2001/155. szám)

Kincstárjegy

A 286/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet meghatározása értelmében a kincstárjegy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátására az állam jogosult. A kincstárjegyben az állam arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a megjelölt időben és módon megfizeti. A kincstárjegy futamideje a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet. A kincstárjegyre egyebekben a kötvényre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/155. szám)

Letéti jegy

A 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet meghatározása értelmében a letéti jegy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet a hitelintézet, a külföldi hitelintézet fióktelepe, valamint a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki. A letéti jegy kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt - részére befizetett - pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a megjelölt időben és módon megfizeti. A letéti jegy futamideje a kibocsátás időpontjától számított három évig terjedhet. A rendelet megállapítja a letéti jegy kötelező tartalmi elemeit, továbbá a dematerializált letéti jegyre vonatkozó speciális szabályokat, valamint az átruházás előírásait.

(Magyar Közlöny, 2001/155. szám)

Pénzváltási tevékenység

2002. január 1-jén hatályba lépett a pénzváltási tevékenységre vonatkozó új szabályozás. A rendelet hatálya a pénzváltási tevékenységet végző hitelintézetre, valamint a hitelintézet által igénybe vett, ügynöki tevékenységen belül pénzváltási tevékenységet végző személyre terjed ki. A pénzváltási tevékenység végzésére engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ad. A felügyelet az engedély kiadására vonatkozóan véleményt kér az Országos Rendőr-főkapitányságtól.

A rendelet meghatározza a hitelintézet ügynökének az engedélyezés iránt a PSZÁF-hoz benyújtott kérelem kötelező mellékleteit. Az ügynöknek a kérelem előterjesztésekor rendelkeznie kell egy hitelintézettel kötött megbízási szerződéssel. Meghatározták a pénzváltási tevékenység személyi és tárgyi feltételeit, így a pénzváltó köteles az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségbe kamerát telepíteni, amely a történtek későbbi rekonstruálását lehetővé teszi.

A rendelet tartalmazza a pénzváltónál vezető állású személyre vonatkozó előírásokat, az árfolyamjegyzés és az ügyviteli rend szabályait, valamint a nyilvántartások és bizonylatok rendjét. A 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet a pénzváltó ellenőrzésével kapcsolatos, valamint a tevékenységgel összefüggő panaszokra vonatkozó szabályokkal zárul.

(Magyar Közlöny, 2001/156. szám)

Külföldi pénznemek árfolyama

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamait.

(Magyar Közlöny, 2001/147. szám)

Felelős műszaki vezetők

Január 22-étől módosultak az építőiparban a felelős műszaki vezetőre vonatkozó szabályok. A 36 millió forintos értékhatár alatti beruházásoknál az építményfajta fő jellemzője szerinti névjegyzékben szereplő felelős műszaki vezető egyedül is elláthatja a különböző szakterületek felelős műszaki vezetői feladatait. Ő lesz a felelős a teljes kivitelezés szakszerűségéért, a szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért, valamint azért, hogy a különböző szakterületekhez tartozó építési feladatokat megfelelő képesítéssel és szakismerettel rendelkező kivitelező végezze.

Az 1/2002. (I. 7.) FVM-GM- KöViM együttes rendelet szerint azt a felelős műszaki vezetőt, aki megsérti a rá vonatkozó szabályokat (például nem tartja be az építési engedély előírásait, eltér a tervdokumentációtól), az építésfelügyeleti hatóság határozatban figyelmeztetésben részesítheti. Ezt a határozatot megküldik a felelős műszaki vezetői névjegyzéket vezető építésfelügyeleti szervnek is. Ennek azért van értelme, mert ha valaki az építmény állékonyságát veszélyeztető állapot miatt 5 éven belül három alkalommal életet, egészséget vagy köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot miatt pedig két alkalommal jogerős határozattal figyelmeztetésben részesült, azt törlik a névjegyzékből, s 5 éven belül nem is vehetik fel oda.

(Magyar Közlöny, 2002/1. szám)

Vám

Egy PM közlemény szerint a nem kereskedelmi forgalomban behozottnak minősülő vámáru értéke 295 000 forint.

Az 55/2001. (XII. 28.) PM rendelet módosította a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendeletet. Változtak a vámhatóság nyilvántartásában szereplő összehasonlító érték kialakítására, a vámellenőrzés végrehajtásához szükséges feltételekre, valamint az áru/vámáru egyszerűsített eljárásban történő vámraktárak közötti szállítására vonatkozó szabályok.

Vámtarifa-magyarázat

2002. január 1-jétől módosult a vámtarifa-magyarázatról szóló rendelet. A változásokat az 52/2001. (XII. 22.) PM rendeletben tették közzé.

Kedvezményes vámkontingensek

A külügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletet alkotott a Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó kedvezményes vámkontingensekről. A rendelet mellékletei sorolják fel azokat az árukat, amelyeket a Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában meghatározott vámtételeknél kedvezőbb vámtételekkel lehet vámkezelni. A 21/2001. (XII. 20.) KüM-PM együttes rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

GATT kedvezményes vámkontingensek

A 22/2001. (XII. 20.) KüM-PM együttes rendelet alapján a Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában meghatározott vámtételeknél kedvezőbb vámtételekkel lehet alkalmazni a GATT kedvezményes vámkontingensek keretében a világ bármely országából származó vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelésénél. A GATT kedvezményes vámkontingenseket és a hozzájuk tartozó vámtételeket a rendelet melléklete tartalmazza. Az ismertetett rendelet 2002. január 1-jétől hatályos azzal, hogy rendelkezéseit 2002. december 31-ig kell alkalmazni.

Kereskedelmi Vámtarifa

2002. január 1-jétől módosult a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendelet. Az új jogszabály alapján módosult az alaprendelet 2. számú melléklete, amely a vámtarifaszámokat és árumegnevezéseket tartalmazza. A módosító rendelet lecserélte az alaprendelet 3., 4., 5. és 6. számú mellékletét, amelyek a Kereskedelmi Vámtarifa I. és II. jelzésű hasábjainak vámtételeit, a Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó árukra alkalmazható kedvezményes vámtételeket, valamint a vámeljárások során kötelezően használandó különleges mennyiségi egységeket tartalmazzák. A 18/2001. (XII. 19.) KüM-PM együttes rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 2001. évi 148. számának II. kötetében találhatók.

(Magyar Közlöny, 2001/148., 149., 151., 156., 157. szám)

Áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kivitele és behozatala

2001. december 26-ától módosult az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról szóló rendelet. A 264/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet mellékletei a 2002. évi exportban és importban forgalmiengedély-köteles termékek vámtarifaszám szerinti jegyzékét, az engedélyköteles ügyletek felsorolását, valamint a 2002-ben a GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala külön engedélyével folytatható külkereskedelmi tevékenységek árukörök szerinti felsorolását tartalmazzák.

(Magyar Közlöny, 2001/150. szám 1. kötet)

Exporthitel-biztosítás

Kormányrendelet szabályozza a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeit, így a Mehib Rt. által vállalható nem piacképes biztosítások tárgyát, a nem piacképes kockázatú biztosítási eseményeket, a biztosíthatóság feltételeit, a kockázatviselés tartamát és mértékét, a minősítést, a biztosítási díjat, a kárfizetési türelmi időt, a kárigény bejelentését, a kárrendezést, a kármegelőzést, a kárkezelést, a kárenyhítést, a biztosítási szerződési feltételeket, a biztosított kötelezettségeit. A piacképes kockázatú országok jegyzékét a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet meléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2001/157. szám 1. kötet)

Külföldiek beutazása

2002. január 1-jétől igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos idegenrendészeti eljárásért. Az eljárási díjat az eljárás megindítására irányuló kérelmen, illetékbélyeggel kell leróni. A 35/2001. (XII. 22.) BM-KüM együttes rendelet meghatározza továbbá a vízumkérelemmel kapcsolatos szabályokat, valamint az eljárási díj megfizetése alóli mentesség feltételeit.

(Magyar Közlöny, 2001/151. szám)

Utazásszervezés és -közvetítés

Módosult az utazásszervező és - közvetítő tevékenységről szóló rendelet. December 29-étől a jogszabály hatálya kiterjed az utazásszervező, illetve -közvetítő tevékenységet üzletszerűen folytató külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire is.

A módosítás érintette az utazási vállalkozónak a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala általi nyilvántartásba vételének szabályait, továbbá nagy figyelmet szenteltek a vagyoni biztosítékra vonatkozó rendelkezéseknek. A vagyoni biztosíték mértéke a bankgarancia, a biztosítási szerződés megkötésének, illetőleg a pénzbeni letét elhelyezésének hónapját követő időszakra a belföldről külföldre történő kiutaztatásból, a külföldi szálláshely belföldi értékesítéséből, valamint a külföldi utazásszervező által szervezett utazásnak bizományosként való értékesítéséből származó - a számviteli törvény szerint elszámolandó értékesítési nettó (a bruttó árbevétel áfával csökkentett összege) - tervezett árbevétel legalább 12 százaléka, de legalább 2 millió forint. Ha az utazási vállalkozó a kiutaztatás szervezése során nem menetrend szerinti járatú repülőgépet (charterjáratot) vesz igénybe, illetőleg a garantált szerződésből származó kötelezettségei a tervezett árbevétel 25 százalékát meghaladja, a vagyoni biztosíték mértéke a tervezett értékesítési nettó árbevétel 20 százaléka, de legalább 20 millió forint.

A 2001. december 29-ét megelőzően a vagyoni biztosítékra megkötött szerződéseket 2002. január 31-ig a 265/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletnek megfelelően módosítani kell, és ezt az utazási vállalkozó igazolni köteles. 2002. január 31-ét követően az utazási vállalkozás csak akkor működhet, ha igazolta, hogy a követelményeknek megfelel, ellenkező esetben törlik a hatósági nyilvántartásból.

(Magyar Közlöny, 2001/150. szám 1. kötet)

Vendéglátóüzletek

Módosult a vendéglátóüzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, így hatályát vesztette az a rendelkezés, hogy a tevékenységért felelős személyre vonatkozó rendelkezéseknek az üzemeltető 2001. december 31-ig köteles eleget tenni. Módosult továbbá a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, amelynek megfelelően hatályát vesztette az a rendelkezés, hogy a vendéglátóüzletben üzletvezető vagy -helyettes beosztásban csak vendéglátó szakmai minősítő vizsgával rendelkező, a szakmai tevékenységért felelős személyt foglalkoztatnak. A 32/2001. (XII. 18.) GM rendelet 2001. december 18-ától hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/147. szám)

Mérésügyi díjak

2002. január 1-jétől módosult a mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak megállapításáról szóló rendelet. A 31/2001. (XII. 15.) GM rendelet szerint a normadíj mértéke 1670 forint.

(Magyar Közlöny, 2001/144. szám)

Hirdetményi kézbesítés

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által kezelt, országosan összekapcsolt, számítógépes, közhiteles nyilvántartásban foglalt adatokról szóló felvilágosításért költségtérítést kell fizetni 2002. január 1-jétől. A költségtérítés összege kérelmenként, illetve a kérelemben megjelölt személyenként 2000 forint, amely a kérelemben megjelölt személlyel szemben elrendelt valamennyi hirdetményi kézbesítésről adandó felvilágosítás együttes fedezetéül szolgál.

A költségtérítést az OIT számlájára kell befizetni, és azt a kérelem előterjesztésével egyidejűleg igazolni kell. A költségtérítés nem igényelhető vissza, ha a keresett személy nem szerepel a nyilvántartásban, továbbá akkor sem, ha a kérelmező nem veszi át a tájékoztatást. Az adatszolgáltatás és költségtérítés szabályait a 23/2001. (XII. 15.) IM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2001/144. szám)

Hírközlés

2001. december 23-ától a postai és a távközlési szolgáltató az ügyfélszolgálatán köteles tájékoztatót közzétenni az előfizetők és a felhasználók személyes adatainak kezeléséről. A postai és a távközlési szolgáltató köteles az előfizetőt tájékoztatni azokról a veszélyekről, amelyek a hírközlési szolgáltatás igénybevételével továbbított küldemények titkosságát, a személyes adatok biztonságát fenyegetik, továbbá a veszélyek elhárításának lehetséges módjairól és költségeiről.

A távbeszélő- és a mobilrádiótelefon-szolgáltatónak ingyenesen biztosítania kell a felhasználónak, hogy hívásonként letilthassa, vagy lehetővé tegye az azonosítója kijelzését a hívott készüléken. A távbeszélő- és a mobilrádiótelefon-szolgáltatónak ingyenesen biztosítania kell, hogy amennyiben az előfizető készülékére érkező hívásokat az előfizető kérésére a szolgáltató automatikusan egy másik hívószámú készülékre irányítja át, az előfizető kérésére a hívó készüléken ne jelenjen meg olyan adat, amely arra a hívószámra utalna, amelyre az átirányítás történt, vagy annak az előfizetőnek a személyére utalna, akihez az átirányítás történt.

A 253/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet szabályait a Magyarországon hírközlési szolgáltatást nyújtó személyekre, gazdasági társaságokra, valamint a hírközlési szolgáltatások előfizetőire és felhasználóira kell alkalmazni.

Távközlési előfizetői szerződés

A 2001. december 23-án hatályba lépett új jogszabály hatálya a távközlési szolgáltatókra, valamint az előfizetői szolgáltatás igénybevételére a szolgáltatóval szerződést kötő, illetve szerződést kötni kívánó természetes vagy jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra terjed ki. A rendelet meghatározza az előfizetői szerződés közös szabályait, a szerződés módosításának, megszűnésének feltételeit. Az előfizetői szolgáltatások általános szerződési feltételeinek legalább a rendelet mellékletében foglaltakat kell tartalmaznia. A jogszabályban előírások találhatók az előfizetői panaszok és bejelentések kezelése, valamint a szolgáltatások teljesítésének minőségi követelményei vonatkozásában.

A rendelet meghatározza a távbeszélő-szolgáltatásra, az egyetemes távközlési szolgáltatásra vonatkozó szabályokat, valamint az egyes egyéb előfizetői szolgáltatásokra vonatkozó különös rendelkezéseket. A 249/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztett 243/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján megkötött és hatályban lévő előfizetői szerződéseket 2001. december 23-ától számított 90 napon belül az új rendeletnek megfelelően módosítani kell.

(Magyar Közlöny, 2001/147. szám)

Állami nyelvvizsga

Módosult az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló rendelet. A 300/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet érintette a vizsgára való jelentkezés szabályait, a vizsga értékelésének előírásait, valamint a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületre vonatkozó rendelkezéseket. C típusú bizonyítvány csak egy vizsgaidőszakban, ugyanannál a vizsgaközpontnál tett írásbeli és szóbeli vizsga sikeres letétele esetén adható ki.

(Magyar Közlöny, 2001/156. szám)

Magyar Formatervezési Tanács

A 2001. december 29-től hatályos 266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján a Magyar Formatervezési Tanács (MFT) a hazai formatervezés fejlesztésére irányuló kormányzati stratégia összehangolt kidolgozásáért felelős és annak végrehajtásában közreműködő - tanácsadó, illetve érdek- és véleményegyeztetésre szolgáló - testület. A rendelet meghatározza az MFT feladatait, szervezeti felépítését és működésének szabályait.

(Magyar Közlöny, 2001/150. szám 1. kötet)

Jogdíjak

Megjelentek a különféle jogdíjak idei összegére vonatkozó közlemények, amelyekből megtudhatjuk, hogy többek között mekkora jogdíjat kell fizetni a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozókért, a hangfelvételek nem kereskedelmi forgalomba hozatal céljából történő többszörözéséért, illetve a fénymásolással vagy más hasonló módon történő többszörözés után.

(Magyar Közlöny, 2002/2. szám)

Családi gazdaságok

December 30-án jelent meg a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet, amely tartalmazza a családi gazdaságok létrehozására vonatkozó szabályokat. A családi gazdaságot nyilvántartásba kell vetetni a megyei földművelésügyi hivatallal. A nyilvántartásba vétel hozza létre a családi gazdaságot. Mindenki csak egy családi gazdaságban vehet részt.

A gazdálkodó család tagjainak szerződést kell kötniük egymással, amelyben rendezniük kell a gazdálkodással kapcsolatos vagyoni és elszámolási viszonyukat. A szerződésben legalább öt évre a családi gazdálkodó használatába kell adniuk a tulajdonukban lévő termőföldet és a megműveléséhez szükséges felszerelést. Meg kell állapodniuk a személyes közreműködés formájáról, illetve arról is, ki lesz a teljes foglalkoztatású családtag a vállalkozásban. A szerződésben meg kell határozni, hogy a családi gazdaság milyen mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységeket fog majd végezni.

Könnyen ellenőrizhető lesz majd, hogy milyen földeken tevékenykednek a családi gazdaságok, mert a termőföld földhasználati nyilvántartási lapjára hivatalból rávezetik, hogy családi gazdasághoz tartozik.

A 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint az a gazdálkodó részesülhet kamattámogatásban, akinek a nettó árbevételéből legalább 50 százalék mezőgazdasági tevékenységből származik. A kamattámogatás mértéke általában 50 százalék, de bizonyos esetekben 75, vagy akár százszázalékos is lehet. A családi gazdálkodó által felvett hitelért a tőkeösszeg 60 százalékáig az állam öt évre kezességet vállal.

(Magyar Közlöny, 2001/158., 159. szám)

Cukorárak

A 2/2002. (I. 7.) és a 3/2002. (I. 7.) FVM rendeletek szerint a kristálycukor idei első félévi irányára 140 000 Ft/tonna, alsó és felső intervenciós ára pedig 126 000 Ft/tonna, illetve 168 000 Ft/tonna áfa nélkül.

(Magyar Közlöny, 2002/1. szám)

Agrártámogatások 2002-ben

A 2002. január 1-jétől hatályos 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet alapján a rendelkezésre álló költségvetési forrás erejéig támogatás vehető igénybe az agrártermelés költségeinek csökkentéséhez és a piacra jutás elősegítéséhez, az agrárgazdasági beruházásokhoz, az erdővédelemhez és az erdőgazdálkodási tevékenységhez, a termőföld minőségi védelméhez és hasznosításához, az állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatokhoz, a halgazdálkodási tevékenységhez, a vadgazdálkodási tevékenységhez, az agrárinformatikához, a farm és egyéb szakmai gyakorlathoz, az agrár-környezetvédelmi tevékenységhez, valamint a fenti tevékenységekhez kapcsolódó agrárgazdálkodási célok megvalósítását segítő egyéb feladatokhoz.

Az APEH-től igényelhető támogatást a kedvezményezett a lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes adóhatóságtól igényelheti. Hitelek után, a hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási kamatterhelés gyakoriságának megfelelően, az esedékes kamat megfizetéséről szóló igazolás egyidejű csatolásával igényelhető kamattámogatás az adóhatóságtól. Támogatási kérelem és pályázat szövetkezettől és gazdasági társaságtól a cégbírósági bejegyzés, egyéni vállalkozó, őstermelő és családi gazdálkodó esetében a tevékenységet TEÁOR-számmal is feltüntető vállalkozói, őstermelői igazolvány, illetve családi gazdálkodó esetében az erre vonatkozó határozat csatolásával fogadható be.

A külön jogszabály alapján erre jogosult igénylők hároméves futamidejű kibontakozási hitelhez kamattámogatást és vissza nem térítendő kibontakozási támogatást vehetnek igénybe. A támogatás iránti kérelmet/pályázatot a rendeletben írt egyes jogcímeknél meghatározottak szerint kell benyújtani. Az adott támogatási jogcímnél felsorolt pályázó a támogatást csak abban az esetben veheti igénybe, ha az előző évi összes nettó árbevételében az igénybevételre feljogosító tevékenységéből és a mezőgazdasági termelésből származó nettó árbevétele eléri vagy meghaladja az 50 százalékot, és erről az éves beszámoló vagy az adóbevallás másolatának pályázathoz csatolásával nyilatkozik. A gazdasági tevékenységet tárgyévben kezdő vállalkozásnak e feltétel teljesíthetőségét várható árbevételei alapján számítással kell igazolni.

(Magyar Közlöny, 2001/145. szám)

Takarmánykukorica-felvásárlás

A 104/2001. (XII. 19.) FVM rendelet szerint az állam a gabonapiacon jelentkezett piaci zavarok részleges feloldása érdekében a GMS '96 Kft. útján gondoskodik a felajánlott saját termesztésből származó tavalyi takarmánykukorica felvásárlásának lebonyolításáról. A felvásárló adásvételi szerződést köt a termelőkkel, átveszi a szerződésben előírt mennyiséget, és kifizeti a vételárat a termelő részére. A művi közraktárban elhelyezett kukorica tekintetében szállítási költség, valamint a már befejezett műveletek költsége nem számolható el.

(Magyar Közlöny, 2001/148. szám)

Juhtejtámogatás

Támogatást vehetnek igénybe azok, akik érvényes, hatályos engedély alapján működve saját termelésük után, illetve a termelőtől történő felvásárlás után feldolgozzák a nyers, kifejt termelői juhtejet (BTO 012221 0000). A feldolgozó a juhsajtfélék választékának növelése és minőségének javítása érdekében a 2002. évi hazai termelésből feldolgozásra átvett I. osztályú juhtej után 2 millió liter mennyiségi határig - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt pályázat útján - agrárpiaci támogatásra jogosult, amelynek mértéke 30 Ft/liter. Az I. osztályú nyers juhtej minőségi követelményeit a 106/2001. (XII. 19.) FVM rendelet melléklete tartalmazza. A támogatás - az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - a 2002. évi pályázatok elbírálása után havonta, a tárgyhót követő 20. naptól az illetékes első fokú adóhatóságtól igényelhető, amennyiben a feldolgozó megfelel a rendeletben előírt feltételeknek. A rendelet 2002. január 1-jén lépett hatályba és 2002. december 31-én hatályát veszti.

(Magyar Közlöny, 2001/148. szám)

Kecsketej-támogatás

Támogatást vehetnek igénybe, akik érvényes, hatályos engedély alapján működve a kecsketejet saját termelésük után, illetve a termelőtől történő felvásárlás után feldolgozzák a nyers, kifejt termelői kecsketejet (BTO 012222 0000). A feldolgozó a kecskesajtok választékának növelése és minőségének javítása érdekében a 2002. évi hazai termelésből feldolgozásra átvett I. osztályú kecsketej után 3,0 millió liter mennyiségi határig - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt pályázat útján - agrárpiaci támogatásra jogosult, amelynek mértéke 20 Ft/liter. Az I. osztályú nyers kecsketej minőségi követelményeit a 107/2001. (XII. 19.) FVM rendelet melléklete tartalmazza. A támogatás - az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - a 2002. évi pályázatok elbírálása után havonta, a tárgyhót követő 20. naptól az illetékes első fokú adóhatóságtól igényelhető, amennyiben a feldolgozó megfelel a rendeletben előírt feltételeknek. A rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba és 2002. december 31-én hatályát veszti.

(Magyar Közlöny, 2001/148. szám)

Halászat, horgászat

Január 12-étől a halászatra jogosult kérelmezheti, hogy a halászati hatóság a halászati tilalmi időtől egy naptári évre eltérést engedélyezzen a hasznosításában lévő halászati vízterületre vagy annak egy részére. A kérelemhez szakvéleményt kell mellékelni arra vonatkozóan, hogy a halászati vízterületén a nevezett halfaj egyedének szaporodása eredménytelen. A szakvélemény kiadására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nyilvántartásába bejegyzett halászati szakértők és az alábbi intézmények jogosultak. A mentesítés olyan halfaj egyedének fogására adható, amelyet a halászatra jogosult évente rendszeresen, a területegységre vetítetten nagy mennyiségben telepít, és amelynek természetes szaporodási feltételei az adott halászati vízterületén nincsenek meg, vagy jelentősen korlátozottak. Természeti vagy védett természeti területre vonatkozóan a tilalmi idő alóli mentesítést a halászati hatóság a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával adja meg. A tilalmi idő alóli mentesítés időtartamának lejártakor a halászatra jogosult kérelmezheti a mentesítés egy évvel való meghosszabbítását, ha annak feltételei változatlanul fennállnak. Az 5/2002. (I. 12.) FVM-KöM együttes rendelet melléklete tartalmazza a nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok jegyzékét.

(Magyar Közlöny, 2002/3. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére