Igényérvényesítés a bíróságon

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 46. számában (2002. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Fizetési meghagyásos eljárás

Ha a hitelező nem tud felszámolási eljárást kezdeményezni, mert annak feltételei nem állnak fenn, a peren kívüli megoldások nem vezetnek eredményre, a hitelezőnek nem marad más lehetősége, mint a perbíróság igénybevétele. A pereskedés egyik, az eljárási időtartam és költségek csökkentésére irányuló előállomása a fizetési meghagyásos eljárás. Ennek lényege, hogy a hitelező kérelmére a bíróság egy hivatalos bírósági felhívásban meghagyja az adósnak, hogy a meghagyásban rögzített fizetési kötelezettségét teljesítse azzal, hogy ha a meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon (váltókövetelések esetén 3 napon) belül nem él ellentmondással, a meghagyás jogerőssé válik, és annak alapján a hitelező végrehajtási eljárást kezdeményezhet.

A fizetési meghagyásos eljárás a hitelező (az eljárásban jogosultnak nevezve) előre meghatározott formanyomtatvány kitöltésével elkészített kérelmével indul (200 000 Ft alatti követeléseket először csak fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni). A kérelemben meg kell határozni

  • az adóst (az eljárásban kötelezettnek nevezve),
  • a követelés jogcímét (pl. vételár, vállalkozói díj, kártérítés, kötbér; de nem jó meghatározás a gyakorlatban használt számlakövetelés megnevezés, mert ami a számlába van állítva, az a követelés jogcíme),
  • a kamatokat (ez több követelés esedékessége esetében a formanyomtatvány szűkössége miatt gyakran nem könnyű feladat),
  • az adós által megfizetendő költségeket (pl. az illeték, amelyet a hitelezőnek le kellett rónia, és amely a peres eljárás illetékének fele, a felmerült ügyvédi munkadíj jogszabály szerint a bírósági eljárásban megítélhető része, amely a peres munkadíjnak ugyancsak a fele).

Le kell írni röviden a tényállást és a bizonyítékokat, amelyeket csatolni is kell a kérelemhez. A kérelmen le kell róni az illetéket.

A bíróság a formanyomtatványon kiállítja a meghagyás részt, és a dokumentumot a mellékletekkel együtt hivatalosan kézbesíti az adós részére.

Az adós lehetőségei

Az adós, megvizsgálván a fizetési meghagyást, a következőket teheti:

  • a követelést elismeri és a hitelezőnek megfizeti tartozását;
  • a meghagyásra nem reagál, ezzel az jogerőssé válik, és a hitelező végrehajtási eljárást kezdeményezhet;
  • a tartozást elismeri, és részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezését kéri, de ezt meg kell indokolnia (a bíróságnak a hitelezőt meg kell hallgatnia a kérelemről);
  • a meghagyásnak írásbeli nyilatkozattal ellentmond (erre sajnálatosan a mai joggyakorlat szerint elegendő egy levél, amely indokolás nélkül csak annyit tartalmaz, hogy az adós vitatja a követelést).

Ha csak részben mond ellent az adós, a nem vitatott rész tekintetében a meghagyás jogerőssé válik. A határidőben előterjesztett ellentmondás hatására az eljárás perré alakul, a hitelező köteles a fizetési meghagyásos eljárás illetékét kétszeresére, a peres eljárás illetékére kiegészíteni. A bíróságok gyakran előírják, hogy a keresetlevélnek megfelelő tartalommal ki kell egészíteni a kérelmet. Ezt követően a bíróság peres tárgyalást tart.

Peres eljárás

A bíróság eljárása megindulhat a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulásával is. Ha azonban nem áll fenn a kötelező fizetési meghagyásos eljárás esete (200 000 Ft alatti követelés), vagy a hitelező nem kívánja a fizetési meghagyásos eljárást megindítani, úgy végső, legnehezebb, leghosszabb és legköltségesebb megoldásként a keresetindítást választhatja.

Amennyiben a felek megállapodása szerint a követelés elbírálására választottbíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, akkor a keresetet a választottbíróság előtt kell megindítani.

Kereset

A keresetlevélnek tartalmaznia kell

  • az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság, a felek (alperes és felperes) és képviselőik megnevezését, adatait;
  • a kereset tényállását, azaz a kereseti követelést megalapozó tények és körülmények leírását és az ezeket igazoló bizonyítékok meghatározását;
  • a kereseti követelés jogalapját, tehát azt a jogszabályi rendelkezést, amely azt a jogkövetkezményt állapítja meg, melyet a felperes kereseti követelésként elérni kíván;
  • határozott kereseti kérelmet (pl. pénz fizetése, magatartás teljesítése, dolog kiadása);
  • a bíróság hatáskörét és illetékességét meghatározó adatokat;
  • a pertárgy értékének megjelölését (ez képezi az illeték és az ügyvédi munkadíj alapját).

A keresetlevélhez mellékelni kell az abban említett okiratokat mint bizonyítékokat, amelyek a keresetlevélben rögzített tények, körülmények igazolására alkalmasak.

A keresetlevelet a felperesnek, vagy ha jogi képviselője van, a jogi képviselőnek kell aláírnia (ez utóbbi esetben a meghatalmazását is mellékelni kell), és azt a mellékletekkel együtt eggyel több példányban kell benyújtania, mint ahány peres fél van.

Tekintettel arra, hogy a pervitel - különösen a választottbíróság előtt - meglehetős szakértelmet igénylő és bonyolult feladat, és a gazdaság szereplői erre az esetek nagy részében már jogi szakértőket bíznak meg, ezért az eljárás részleteire nem térünk ki.

Csődeljárás

A csődeljárás a nehéz pénzügyi helyzetbe került adós számára jelent menekülést, mivel azzal - a hitelezői általi jóváhagyás esetén - (a hitelezők többségének kérésére 60 nappal meghosszabbítható) 90 napos fizetési moratóriumhoz juthat, és vele szemben a haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően keletkezett pénzkövetelések (néhány kivétellel) a haladék időtartama alatt nem érvényesíthetők. A haladék célja, hogy az adós a hitelezőkkel megkísérelje a megállapodást a kötelezettségek átütemezéséről, részbeni elengedéséről, vagy a vállalat reorganizációja céljából. Az adós vagyonának és a hitelezők érdekeinek védelme céljából a moratórium időszakára a csődbíróság vagyonfelügyelőt nevez ki. A hitelezőknek figyelniük kell, hogy adósuk ellen nem indult-e csődeljárás. * A hitelezőket, azon túl, hogy a haladék időtartama alatt követeléseiket nem érvényesíthetik, két kérdéskör érinti. Az egyik ezek közül a moratórium hitelezők általi jóváhagyása, amelyhez az szükséges, hogy a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt követelésekkel rendelkező hitelezők legalább fele, a le nem járt követelések hitelezőinek több mint egynegyede ahhoz hozzájárult, feltéve hogy ezek követeléseinek összege eléri az adós mérleg szerinti tartozásainak kétharmadát. * A másik kérdéskör az ún. kényszeregyezség. Az adós a reorganizáció céljából a hitelezőknek egyezségi javaslatot terjeszt elő. Amennyiben azt a fenti arányban a hitelezők elfogadják, az egyezség létrejön, és az kihat azokra a hitelezőkre is, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítés ellenére nem vettek részt a tárgyaláson. Ezekből az arányokból egy lényeges következtetés adódik, nevezetesen, hogy a nagy hitelezők a csődeljárás menetét jelentősen befolyásolhatják.

Végrehajtási eljárás

Az eredményes fizetési meghagyásos vagy peres eljárást követi a bírósági végrehajtási eljárás, amelyre akkor van szükség, ha a bíróság jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozatának az adós önszántából nem tesz eleget.

A végrehajtási eljárásban a hitelező (végrehajtást kérő) kérelmére a jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírósági határozat alapján a végrehajtást lefolytató bíróság által kiállított, végrehajtható okiratra alapozva az állam kényszer alkalmazásával rászorítja az adóst a teljesítésre, vagy vagyonából a hitelezőt kielégíti.

Azonnali beszedési megbízás

Amennyiben a hitelező és az adós is rendelkezik bankszámlával, a végrehajtás általános feltételei fennállnak (a követelés bírósági végrehajtás útján hajtandó be és a fizetési határidő eltelt), a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő vagy közjegyzői okiratban vállalt kötelezettségen alapul, és a jogosult a behajtást végző pénzügyi intézménynek (saját bankja útján az adós bankja) nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtás, illetve nem terjesztett elő bírósági végrehajtás iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést, pénzforgalmi úton hajtható be a követelés. Ennek eszköze az azonnali beszedési megbízás.

Az azonnali beszedési megbízáshoz az előírt tartalmú formanyomtatványt kell a hitelezőnek kitöltenie, ahhoz mellékelnie kell a végrehajtható (jogerős vagy előzetesen végrehajtható) bírósági, közjegyzői határozatot vagy közjegyzői okiratot (eredetiben), és a fentiek szerinti nyilatkozatot is meg kell tennie. A beszedési megbízást a hitelező általában számlavezető bankja útján benyújtja az adós számlavezető bankjánál, amely az adós előzetes értesítése nélkül megterheli az adós számláját a végrehajtandó összeggel (a határozatban szereplő tőke, kamat és perköltség). Ennek természetesen az a feltétele, hogy az adós számláján legyen elegendő fedezet. Elegendő fedezet hiányában az adós bankja a beszedési megbízást meghatározott ideig függőben tartja arra várva, hogy esetleg fedezet legyen, ezután fedezethiány miatt teljesítetlenül visszaküldi azt.

Az azonnali beszedési megbízáshoz szükséges az adós bankszámlaszámának ismerete. Az üzleti kapcsolat alapján ez ismert lehet a hitelező előtt. Ha a hitelező a bankszámlaszámot nem ismeri, úgy az újabb szabályok szerint a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróságtól kérelmezheti a bankszámlaszámok adóhatóságtól való beszerzését.

Kötelező inkasszó

A pénzforgalmi úton érvényesíthető követelések fenti érvényesítését a végrehajtás kérelmezése előtt minden esetben meg kell kísérelnie a hitelezőnek. A fedezet hiánya miatti teljes vagy részleges behajthatatlanságot a végrehajtási kérelemmel együtt igazolni kell. Ennek bizonyítására alkalmas az adós számlavezető bankjának fedezethiányra vonatkozó nyilatkozata. A hitelezőnek azonban nem kell megvárnia a függőben tartási idő lejártát: az eredménytelen behajtás az adós számlavezető bankjának függőben tartásra vonatkozó értesítésével és a hitelező további függőben tartást nem kérő nyilatkozatával igazolható.

A végrehajtási eljárás megindítása

A végrehajtási eljárást a hitelező (jogosult, végrehajtást kérő) kérelmezheti. A kérelem alapjául a gazdasági élet tipikus helyzeteiben általában a bíróság jogerős vagy előzetesen végrehajtható ítélete, jogerős fizetési meghagyása, a jogerős, bíróság által jóváhagyott egyezség, a választottbíróság jogerős ítélete vagy általa jóváhagyott egyezség, a speciális szabályoknak megfelelő közjegyzői okirat, a zálogszerződésekről szóló közokirat szolgálhat. Ezek alapján állítja ki a bíróság a végrehajtható okiratokat, amelyek közül a téma szempontjából a két legjellemzőbbet érdemes kiemelni.

Az egyik ezek közül az ún. végrehajtási lap, amelyet többek közt az ügyben első fokon eljárt bíróság állít ki az ítéletről vagy egyezségről, a választottbírósági ítéletről és egyezségről pedig az adós székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetve Budapesten a Fővárosi Bíróság.

A másik jellemző típus a végrehajtási záradék, amellyel az adós székhelye szerinti helyi bíróság látja el többek között a közjegyzői okiratot, a zálogszerződésről készült közokiratot.

Mindkét típusú végrehajtható okirat kiállítását az erre rendszeresített formanyomtatványokon kérheti a hitelező. A végrehajtást kérőre, az adósra, a követelésre, a kiállítás alapját képező okiratra és ügyre vonatkozó adatokon túl lényeges eleme a kérelemnek a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak körének megnevezése.

A végrehajtó nem köteles és általában nem is hajlandó az adós végrehajtás alá vonható vagyona után nyomozni, ezért a hitelezőknek érdemes a végrehajtás kérelmezése előtt, a rendelkezésre álló minden jogszerű eszközzel utánajárni, hogy az adós milyen vagyonnal rendelkezik (szóba jöhetnek a lakhelyén, szék- vagy telephelyén, fióktelepén fellelhető ingóságok; gépjárművek; ingatlanok; társasági részesedések; értékpapírok; vagyoni értékű jogosultságok; az adósnak 3. személyekkel szemben fennálló követelései).

A kérelemhez tartozik annak igazolása is, hogy az azonnali beszedési megbízás útján való behajtás eredménytelen volt.

A végrehajtási eljárás a bíróság általi elrendeléstől, a hitelező kielégítéséig egy igen bonyolult és gyakran hosszadalmas eljárás, amelyben a hitelező képviseletével érdemes szakembert megbízni. A hitelező szempontjából az mindenképpen lényeges, hogy az eljárást lefolytató végrehajtó intézkedéseit, cselekményeit folyamatosan kísérje figyelemmel, és azok jogszerűségét ellenőrizze, a végrehajtó nem szakszerű vagy szabályszerű magatartása ugyanis támadási felületet jelent az adós számára, amely hátráltatja az eljárást és veszélyezteti a hitelező kielégítését.

Külföldi eljárások

A külföldi adósok elleni eljárások az idegen jog- és eljárási rendszerek és szokások miatt sokkal nehezebbek a hitelezők számára, mint a belföldi eljárások, ezért a megfelelő szakértők igénybevétele elengedhetetlen. * Amikor a hitelező a külföldi eljárás megindítását fontolgatja, a következő lényegesebb szempontok merülnek fel: * Van-e külföldi választottbírósági kikötés, mert ha igen, az eljárás csak az előtt indítható. A választottbíróságok ítéleteinek végrehajtása nemzetközi egyezmények és az egyes államok jogszabályai alapján általában problémamentes (persze a Közel- és Távol-Keleten és bizonyos nagyobb kockázatú államokban ez fenntartással kezelendő). * Ha nincs külföldi választottbírósági kikötés, az eljáró bíróság kiválasztásának attól kell függnie, hogy a meghozott bírósági döntés végrehajtása az adós államában biztosítva legyen. Ez a kérdéskör a külföldi határozatok elismerésének és végrehajtásának kérdésköre. Az egyes államok a külföldi bíróságok határozatait alapvetően csak belső jogszabály, nemzetközi egyezmény vagy az államok kölcsönös gyakorlata, az ún. viszonosság alapján vizsgálják. A magyar hitelező hiába ér el jogerős döntést magyar bíróság előtt osztrák adósa ellen, ilyen elismerési és végrehajtási alapok nélkül azt Ausztriában nem fogja tudni végrehajtatni. A német adós elleni ugyanilyen ítélet viszont viszonosság alapján végrehajtható lenne Németországban. * A végrehajthatóság mellett (és ahhoz) lényeges szempont az is, hogy az adott állam hatásköri és illetékességi szabályai szerinti bíróság járjon el. * Nem elhanyagolandó szempont az sem a bíróság választásánál (ha választási lehetőség egyáltalán van), hogy a felek között kikötött, szerződésre alkalmazandó jog hiányában az eljáró bíróság saját országának nemzetközi magánjogi szabályai mely ország jogának alkalmazására vezetnének, és annak alkalmazása kedvező-e a hitelező számára vagy sem. * Végül, de nem utolsósorban tisztázni kell, hogy milyen típusú eljárást célszerű lefolytatni, milyen költségekkel jár az (nem minden jogrendszerben kell ugyanis automatikusan a pervesztes félnek viselnie a perköltségeket), és kell-e ún. perköltség-biztosítékot letenni, kötelező-e a jogi képviselet, illetve a meghozott határozat milyen eljárási rendben lesz végrehajtható.

A kielégítés sorrendje

Amennyiben több hitelező van, és az adós vagyona (amelynek számításánál - különösen magánszemélyeknél - nem lehet figyelembe venni az adós létfenntartásához, tevékenysége gyakorlásához szükséges egyes végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat), nem elegendő, a hitelezők egy meghatározott sorrendben kaphatnak kielégítést.

A zálogjoggal terhelt ingóság értékesítéséből befolyt értéket a biztosított követelés kielégítésére kell fordítani minden más követelést megelőzően. Ennek feltétele, hogy a zálogjogos hitelező a végrehajtási eljárásban, a végrehajtó értesítésére szabályszerűen jelentse be elsőbbségi igényét.

A kielégítési sorrend egyebekben a következő:

  • gyermektartásdíj;
  • egyéb tartásdíj;
  • munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság;
  • ingatlan, vízi, illetve légi jármű értékesítéséből befolyt összegből a jelzálogjoggal biztosított követelés, ha jelzálogos hitelező elsőbbségi igényét szabályszerűen bejelentette (Több jelzálogos hitelező esetén a kielégítés a keletkezés sorrendjében történik.)
  • büntetőeljárással kapcsolatos anyagi igények;
  • adó-, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás;
  • egyéb követelés;
  • a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság által megállapított költségeket és a követelés egyéb járulékait (pl. kamatot) a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.

A végrehajtást kérő jogorvoslati lehetőségei

A végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetve mulasztása ellen az intézkedést vagy mulasztást követő 15 napon belül, későbbi tudomásszerzés esetén a tudomásszerzéstől, de így is legfeljebb az intézkedést vagy mulasztást követő 6 hónapon belül a hitelező (de akár az adós is) végrehajtási kifogással élhet a végrehajtást foganatosító bíróság felé.

A bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzései ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni.

"Peren kívüli" megoldások

Mielőtt a hitelező a bírósági eljárások lefolytatására szánja el magát, általában megkísérli felszólításokkal, tárgyalások, megállapodások vagy egyezségek útján elérni, hogy az adós fizetési kötelezettségének eleget tegyen. Ezt a fázist azonban nem célszerű hosszú ideig fenntartani, mert veszélyeztetheti a bírósági eljárások eredményességét. A peren kívüli megoldások alkalmazhatóságát nagyban segítik az adós vállalkozásra vonatkozó megfelelő információk, tárgyalni, várni, fizetési haladékot adni ugyanis csak akkor ésszerű, ha az információk alapján a hitelező bizonyos lehet abban, hogy az adósa gazdaságilag olyan helyzetben van, hogy teljesíteni akar és tud, és érdekei arra irányulnak, hogy vállalkozása működőképességét fenntartsa és ne a fizetésképtelenség legyen számára a cél. A másik szempont, hogy a peren kívüli megállapodásokba, egyezségekbe a hitelező lehetőség szerint csak megfelelő biztosítékok mellett menjen bele

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére