Az APEH 2001. évi ellenőrzéseinek tapasztalatai
Az adóhatóság az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslatait figyelembe véve 2001-ben némileg módosított a korábbi évek ellenőrzési filozófiáján. A számvevők 2000-ben végzett vizsgálatuk során úgy vélekedtek, hogy az adóhivatal revizorai a szakmailag indokoltnál ritkábban jelennek meg a kis- és középvállalkozásoknál. Kifogásolták azt is, hogy a szűkös revizori kapacitást a nagyobb adóhiány-feltárást ígérő, szélesebb költségvetési kapcsolatokkal rendelkező adóalanyok ellenőrzésére koncentrálták. A kifogásokat akceptálva 2001-ben nagyobb figyelmet fordítottak a revizorok a kisebb vállalkozásokra és a magánszemélyekre. Így nem véletlen, hogy az ellenőrzések száma tavaly jóval meghaladta az előző évit, a feltárt adóhiány viszont lényegében alig változott – foglalta össze tömören az elmúlt év legfontosabb tapasztalatát Varga Árpád, az APEH elnökhelyettese. Újdonságot jelentett az is, hogy az adó- és a járulékbefizetéseket egész évben egyszerre vizsgálták a revizorok. Az együttes vizsgálat azért is eredményes, mert az adózókat nem külön-külön "zaklatja" az adó-, majd a járulékellenőr. Tavaly kiemelt figyelmet fordítottak még a végrehajtásra, ezen a területen jelentős számítástechnikai fejlesztéseket hajtottak végre, ami lehetővé teszi, hogy 2002 elejétől az új végrehajtási szabályokhoz igazodva egy új rendszert indítsanak.
Fiktív számlák
Az adóhatóság a tudatos kiválasztási rendszerben a vártnál kevesebb eredményt ért el. 2002 év elejétől viszont beindul az új kiválasztási szisztéma... 2001-ben újdonságnak számított a véletlenszerű kiválasztás, ennek eredményessége az adóhatóság vezetőit is meglepte.
Vizsgálati típusonként tekintve az elvégzett ellenőrzéseket, megállapítható: a kiutalás előtti adórevíziók eredményessége kiugróan magas volt tavaly: lényegében több mint 90 százalékuknál tett az adóhivatal valamilyen megállapítást, vagy azért, mert adóhiányt tártak fel, vagy azért, mert jogtalan visszaigénylést akadályoztak meg. A kiutalás előtti áfavizsgálatok tavaly is jelentős kapacitást kötöttek le: bár az ilyen típusú vizsgálatok havi átlagos száma csökkent az előző évhez viszonyítva, az egy vizsgálatra jutó átlagos feltárás összege nőtt. A kiutalás előtti áfaellenőrzéseken a revizorok például a következő hiányosságokat tapasztalták:
– az adózók figyelmen kívül hagyták a visszaigénylésre vonatkozó értékhatárt,
– nem volt meg a bevételi értékhatár,
– helytelenül vették figyelembe az adóbevallás készítése során a számla, részszámla kiegyenlítését,
– rosszul alkalmazták a megszűnésre vonatkozó szabályokat.
A revizorok tavaly is gyakran találkoztak fiktív számlákkal, emiatt több esetben büntetőfeljelentést is tettek. Ez még mindig az építőiparban a leggyakoribb, de hasonló a helyzet a támogatásokkal finanszírozott mezőgazdasági beruházásoknál (ültetvénytelepítés, gazdasági épületek építése). Utóbbiakra az a jellemző, hogy a gazda a saját családjával épít, és bejelentés nélküli alkalmazottat is foglalkoztat, aminek fedezetére fiktív számlát használ fel. Ugyancsak a mezőgazdaságban tevékenykedőknél – nevezetesen a felvásárlóknál – tapasztalták a revizorok azt a helytelen gyakorlatot, hogy a kompenzációs felárat előzetesen felszámított áfaként számolták el, annak ellenére, hogy a felvásárláskor kiállított bizonylat a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg: például nem tartalmazta a termelő aláírását, vagy a felvásárló nem rendelkezett meghatalmazással, vagy a postai kifizetés nem volt igazolható.
Az adóhatóság fokozottan figyelt az állami támogatások igénybevételének jogszerűségére. Kiemelt ellenőrzési feladat volt a mezőgazdasági támogatásokon belül – figyelemmel a gyakori szabályozásváltozásokra, valamint a támogatás nagyságára – az agrárexport, valamint az új gép vásárlásához nyújtott támogatások jogszerűsége. Itt gyakori volt a véleménykülönbség az adóhatóság és az adózó között, mivel az ezzel kapcsolatos jogszabályok egyrészt bonyolultak, másrészt nem teljesen egyértelműek. Jellemző hiba volt például, hogy az adózó nem rendelkezett az előírt önerővel, mivel ugyanahhoz a géphez gazdahitel-támogatást is kapott és fel is használt, bár az adóhatóságnak erről nem nyilatkozott.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos támogatások vizsgálata során is számos szabálytalanságra bukkantak.
Utólagos vizsgálatok
A több bevallási időszakot érintő utólagos vizsgálatok igen eredményeseknek bizonyultak. Olyan hiányosságokat is felfedeznek a revizorok, amelyek egy-egy rövidebb időszak kontrolljakor nem kerülnek előtérbe. Így tavaly azt az elvet követték az adóhatóságnál, hogy ha egy önálló adó- vagy támogatásnem ellenőrzésekor olyan hibát vettek észre, amely okot adhatott egy hosszabb időszak vizsgálatára, akkor annak lehetőségével éltek is. A múlt évben 20 százalékkal növelték az utólagos vizsgálatok számát, amelyek több mint háromnegyede valamilyen megállapítással zárult.
Az adó- és járulékintegráció miatt az adóhatóságnál felszabaduló munkaerő egy részét 2000-ben az ellenőrzési részleg kapta meg. Így a személyikapacitás-hiány tavaly már nem lehetett akadálya annak, hogy a kis- és közepes vállalkozásokra is jobban odafigyeljenek: országszerte jelentősen növelték e kör ellenőrzését, egyes megyékben az előző évhez képest 30-40 százalékkal is. A vizsgálatokon sok szabálytalanságra bukkantak: így például laza bizonylati fegyelmet tapasztaltak, jellemző volt a bevételeltitkolás, mint ahogy a fiktív számlákra alapozott költségelszámolás és áfalevonás is. Gyakori, hogy a személyes használat és a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket nem különítik el, s valamennyit cégköltségként szerepeltetik. Ugyanakkor itt is javult a számviteli és bizonylati fegyelem.
Szintén az ÁSZ elvárásainak tett eleget az adóhatóság azzal, hogy jelentősen növelte az évek óta veszteségesen gazdálkodó cégek ellenőrzését, illetve azokét is, akik régóta nem adtak bevallást. Ezekben az esetekben többnyire "ahová nyúltak, szinte mindig találtak valami megállapítanivalót", csak az a kérdés, hogy a "tartozások" behajthatók-e. Gyakran ezekben az esetekben büntetőfeljelentést is tett az adóhatóság.
A Kiemelt Adózók Igazgatóságán szemet szúrt az ellenőröknek, hogy több cégnél jelentős adózás előtti eredménycsökkentő tényező a külföldi anyavállalat, vagy a cégcsoport valamely más tagjának fizetett védjegyhasználati díj. A védjegyek valós értéke lényegében megbecsülhetetlen, vagyis a felek saját megítélésük alapján állapítják meg ennek és más vagyoni értékű jogoknak az ellenértékét. A veszteség másik gyakori oka, hogy túlzott mértékű kedvezményt adtak a partnereknek.
Ha egy cégnél utólagos, átfogó ellenőrzést tartottak, akkor megvizsgálták a társaságok tulajdonosainak személyi jövedelemadó-bevallását is. A revizorok azt tapasztalták, hogy a társas vállalkozások minden eszközt megragadnak annak érdekében, hogy tulajdonosaiknak minél nagyobb összeget juttassanak adó- és járulékmentesen. Gyakran tártak fel a revizorok olyan jövedelmeket, amelyek adókötelesek, de a cég könyvelésében nem bérjellegű juttatásként szerepeltek. Különösen sportegyesületeknél észlelték, hogy árfolyamnyereségként fizettek ki jövedelmeket, holott az egyértelműen összevonás alá eső jövedelem. Több esetben azért tett megállapítást az adóhatóság, mert kettős foglalkoztatást tapasztalt: ilyenkor arról van szó, hogy a főállású munkaviszonyban lévő dolgozó még egyéni vagy társas vállalkozóként is kapcsolatban áll a céggel, s a munkabért – többnyire annak nagyobbik részét, adót és járulékot megspórolva – a vállalkozónak – számlára – fizeti ki. Gyakori, hogy a vállalkozások ügynöki jutalékot számláztak olyan megbízási szerződések alapján, amelyek a cég érdekeltségi rendszerének megfelelnek. Az adóhatóság az ilyen vállalkozói lépést többnyire munkaszerződéssé minősítette, s megállapította annak járulékterheit is. Már tavaly is született olyan bírósági ítélet, amely jóváhagyta az adóhatóság ilyen határozatait.
Ugyancsak az adó- és járulékspórolás motiválta azt az őrző-védő céget, amelyik minimálbéren vagy részmunkaidősként még ennél is kisebb összegért foglalkoztatta a biztonsági őreit, ami mellé viszont a bér két-háromszorosát kitevő gépkocsi-költségtérítést adott. A vizsgálat során kiderült: szó sem volt üzleti utazásokról...
A kapcsolt vállalkozások ellenőrzésére tavaly már nagyobb figyelmet fordítottak az adóhatóságnál. Különösen Pest megyében "törődnek többet" az ilyen típusú cégekkel, hiszen itt sok multinacionális, valamint kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaság működik. Tavaly a végleges pénzeszközátadásokat is vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy ezen a területen bőven van lehetőség különböző adóelkerülési technikák kimunkálására. A feltárt adóhiány kiemelkedően magas volt. Jellemző eset: a cég térítésmentesen adja bérbe ingatlanait a kapcsolt vállalkozásának, vagy kamat felszámítása nélkül kölcsönt nyújt anyavállalatának.
Társasági adó: kevesebb gond
A társasági adóval kapcsolatban ritkábban tár fel szabálytalanságokat a revízió. Ha ez mégis előfordul, akkor többnyire azzal magyarázható, hogy a vállalkozás rosszul vette igénybe az adókedvezményeket. Egy mezőgazdasági szövetkezetnél például azt állapították meg, hogy az adókedvezményhez kapcsolódó szankciót a könyveléskor nem vették figyelembe. A történet egyszerű: a gépberuházás után igénybe vett 6 százalékos kedvezményt késedelmi kamattal növelten vissza kellett volna fizetnie a cégnek, mert a gépet 3 éven belül értékesítették. Többször előfordult az a szabálytalanság is, hogy az adókedvezményt nem új épület létrehozására, hanem régi épület felújítására használták fel. Ugyancsak tavalyi eset: egy rt. behajthatatlannak minősítette egy másik társasággal szembeni régi követelését, s ezen összeggel nemcsak megnövelte, hanem csökkentette is az adóalapját. Az ellenőrök viszont azon a véleményen voltak, hogy az adózó helytelenül járt el, mivel 1998-ban még nem rendelkezett olyan bizonylatokkal, amelyek alapján behajthatatlannak minősíthette volna a követelést, ezért megnövelték a cég társaságiadó-alapját.
A szakképzési hozzájárulás ellenőrzésére is nagyobb figyelmet szentelt az elmúlt évben az adóhatóság, s kiterjesztette azt azokra a vállalkozásokra is, amelyek ezt a kötelezettségüket gyakorlati oktatással teljesítik.
Egyszerűsített kontroll
Tavaly előreléptek az egyszerűsített ellenőrzésben. Ennek lényege: a számítógép összefuttatja az adott magánszemély bevallásának adatait a kifizetőktől érkezett adatokkal. Amennyiben minden stimmel, akkor erről utólag értesítik a magánszemélyt, ha viszont nem, akkor igyekeznek az eltérés okait megvizsgálni. A módszernek köszönhetően többszörösére emelkedett a magánszemélyek ellenőrzöttségi szintje: a korábbi években alig néhány ezer ember vizsgálatára futotta, addig tavaly szeptember végéig több mint 83 ezer magánszemélyt "vettek nagyító alá". Az egyszerűsített vizsgálat is ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet, tehát ha valakit ily módon "megnéztek", akkor az adott időszak újbóli ellenőrzésére csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben van lehetőség. Az ellenőrzéseknek itt kisebb hányada végződött megállapítással: többnyire az adóalap, illetve a levont adóelőleg tekintetében volt eltérés.
Az egyszerűsített kontrollal foglalkozó osztályok a kifizetői és a munkáltatói adatszolgáltatást is revízió alá vették, ahol viszont szeptember végéig közel 50 százalékos volt a megállapítási arány. Előfordult olyan kft., amelyik valamennyi alkalmazottjának előző évi béréről rossz adatokat közölt, mint kiderült: a ludas egy elbocsátott programozó volt...
A konkrét ellenőrzések mellett a revizorok számos más területen is gyűjtöttek adatokat. Tavaly központi "lecke" volt a földmunkák (kábelárokásás, -fektetés, tereprendezés stb.) végzésére szakosodott cégekre vonatkozó adatok gyűjtése, amit a tervezőkre, az anyagszállítókra és a kivitelezőkre is kiterjesztettek. A nagyberuházásokon közreműködő építőipari vállalkozásokról is szereztek információkat. Az adatok kiértékelése után az APEH munkatársai megállapították: a többlépcsős alvállalkozói lánc ellenére a szerződéses rendszer nyomon követhető. A beruházó általában csak a fővállalkozóval áll közvetlen szerződéses jogviszonyban, az alvállalkozók, kivitelezők és szállítók kiválasztását a fővállalkozóra bízza. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az építési naplók vezetési hiányosságai miatt az egyes alvállalkozói teljesítmények pontosan nem különíthetők el, így nehezen ellenőrizhető a számlázás és a tényleges gazdasági teljesítmények összhangja.
Fókuszban az adatgyűjtés
A Gazdasági Minisztérium felkérésére a kínai lábbeli kis- és nagykereskedelemről is gyűjtöttek adatokat az APEH-ben, feltérképezve ezzel az áru mozgását az értékesítésig.
Az egyes igazgatóságok saját terveik szerint is gyűjtöttek adatokat. Volt olyan részleg, ahol az üzlethelyiségek bérleti díjával kapcsolatban azért tudakozódtak, hogy az áfabevallási időszak végén ellenőrizni tudják, bevallotta-e az adózó a bérleti díj áfáját. Egy másik megyében vásárokkal kapcsolatban informálódtak: egyrészt a vásárra jelentkezőkről gyűjtöttek adatokat, másrészt a ténylegesen árusítókat vizsgálták.
A foglalkoztatottak bejelentését is ellenőrzi az adóhatóság. Többnyire közérdekű bejelentések nyomán indul vizsgálat. A bejelentők általában a szabálytalan munkáltatói magatartást, a bejelentés nélküli foglalkoztatást, vagy bizonyos diszkriminatív munkáltatói megnyilvánulást kifogásolnak. A valóság kiderítése gyakran nehéz, hiszen az adózók is leleményesek, gyakran arra hivatkoznak, hogy csak próbamunkán van ott az illető, vagy csupán szívességből dolgozott, de az is előfordul, hogy a munkavégzés megbízási jogviszonyban történik.
Az adóhatóság külföldi társszervezeteinek is szolgáltat adatokat: a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményekkel összefüggésben, spontán információszolgáltatás keretében több magánszemélyről, illetve gazdasági társaságról is adott át adatokat a magyar APEH a német, a brit és a dán adóhatóságoknak. Az automatikus információcsere keretében több ezer amerikai adóívet vettek át s küldtek vissza.
A figyelem nem lankad
Az ellenőrzésekkel feltárt hiányosságok ellenére az adóhatóság vezetői úgy vélik: nálunk is javul az adómorál. Legalábbis abban az értelemben, hogy ha egyszer valamit az adóhatóság jogszabálysértőnek talált, s azt esetleg bírósági ítélet is megerősítette, akkor hasonlóval már nem próbálkoznak az adózók. Ugyanakkor az is igaz, hogy újabb kiskapukat keresnek adójuk csökkentésére, s vannak, akik még bűncselekményektől sem riadnak vissza. Az elnökhelyettes szerint az adóhatóság hatékonyságát nemcsak azzal kell mérni, hogy az ellenőrzés révén konkrétan hány milliárd forinttal gazdagítja a büdzsét, hanem ennél is fontosabb a közvetett hatás. "Az, hogy az adózók tudják: figyelünk rájuk, bármikor ellenőrizhetjük őket, adott esetben jóval több bevételt hozhat a költségvetésnek, mint egy konkrét ellenőrzés" – hangsúlyozta az elnökhelyettes.
A jelenlegi tervek szerint 2002-ben nem változtatnak a tavalyi ellenőrzési filozófiájukon: vagyis ebben az évben sem "hanyagolják el" sem a kisebb vállalkozásokat, sem a veszteséges cégeket. Az APEH az ellenőrzésre történő kiválasztáskor ismét arra törekszik, hogy megtalálja az egészséges arányt a kisebb és a nagyobb adózók között.
Veres Ibolya