A hitelező jogai a felszámolási eljárásban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 46. számában (2002. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Az adós ellen megindult felszámolási eljárásban a gondos hitelezőnek érvényesítenie kell követeléseit, még ha a kielégítés esélye gyakorlatilag nulla vagy igen alacsony. A felszámolási eljárás eredménytelensége alapozhatja meg a behajthatatlan követelés veszteségként való leírását.

Az igények érvényesítése

Igénybejelentés

Ha a felszámolási eljárás a hitelező (több hitelezővel együttes kezdeményezése esetén is) kérelmére indult, a hitelezőnek nem kell újabb hitelezői igénybejelentéssel élnie, de a gyakorlatban, a viták elkerülése érdekében mégis célszerű ezt megtennie. A kérelmére indult eljárás nem mentesíti a hitelezőt az ún. nyilvántartási díj befizetése alól.

A nem a hitelező kérelmére indult eljárás esetén a felszámolási eljárás megindításának a Cégközlönyben való közzétételekor esedékes követeléssel rendelkező hitelező igényét nyilvántartásba vétel végett bejelentheti a felszámolóhoz. A bejelentés nem kötelező, de felszámolási eljárásban csak ilyen módon érvényesíthető a követelés.

Az igénybejelentésben gyakorlatilag ugyanazon adatokat és tényeket kell leírni, mint a felszámolási kérelemben, de nem a bíróságnak kell címezni, hanem a felszámolónak. A kérelem arra irányul, hogy a felszámoló egy bizonyos kategóriában vegye nyilvántartásba a követelést. A kérelemhez az ügyletre és követelésre vonatkozó már ismertetett dokumentumokat és az ún. nyilvántartásba vételi díjnak az eljáró bíróság Gazdasági Hivatalához történő befizetésének igazolását kell csatolni. A 40 napos határidőn belül a befizetés igazolásának is meg kell történnie, különben a felszámoló a követelést a legelőnytelenebb helyre sorolja be. Ha a hitelező igénybejelentését visszavonja, a nyilvántartásba vételi díjat visszaigényelheti. A bejelentési és díjfizetési kötelezettség azt a hitelezőt is terheli, aki a felszámolás megkezdése előtt az adós ellen pert indított, pervesztessége esetén a díjat visszaigényelheti.

A bejelentés elmaradása

A bejelentés elmaradása a követelés kielégítésére vonatkozó lehetőség elvesztését jelenti. A bejelentésnek a Cégközlönyben való közzétételt követő 40 napon belül kell megtörténnie egy igénybejelentő nyilatkozattal. Ezért szükséges, hogy a hitelező a Cégközlöny, a cégbírósági iratok, a cég-, illetve csődértesítők, céginformációs rendszerek figyelése útján folyamatosan ellenőrizze adósainak státusát. A 40 napon túl, de 1 éven belül bejelentett igények csak a legeslegutolsó követelések után elégíthetők ki, amelyeknek még részbeni valószínűsége is igen csekély.

A felszámolási eljárás során keletkező követeléseket - a felszámolási zárómérleg benyújtása előtt - a hitelező az esedékessé válástól számított 40 napon belül jelentheti be úgy, hogy abba a követeléskategóriába sorolják be, amelybe az ténylegesen tartozik. A 40 napon túli, de egy éven belüli bejelentés hatása ugyanaz, mint az előbbiekben ismertetett követeléseknél.

Tulajdoni igények

Lehetségesek olyan hitelezői igények, amelyek nem a követelések közti nyilvántartásba vételre, hanem a hitelező tulajdonát képező vagyontárgynak a felszámolási vagyontömegből való elkülönítésére és a hitelezőnek történő kiadásra irányulnak. Ilyen helyzet állhat elő például a hitelező által tulajdonjog fenntartással értékesített és az adósnál még meglévő vagyontárgyak, vagy a bizományos ellen folyamatban levő felszámolási eljárásban a megbízónak a bizományosnál lévő pénze vagy vagyontárgyai tekintetében. Ahhoz, hogy a hitelező meg tudjon győződni arról, hogy a vagyontárgy az adósnál van, kérnie kell a felszámolótól, hogy megfelelő leltárt, kimutatást bocsásson a rendelkezésére. Ha ezt a felszámoló nem teszi meg, úgy a hitelező ún. kifogással a felszámoló bíróságnál érheti el a felszámoló erre kényszerítését (a bíróság azonban ilyen esetben meghallgatást tarthat, és a hitelező költségére könyvszakértői vizsgálatot is elrendelhet, amely már nem feltétlenül éri meg a hitelezőnek). A tulajdoni igények érvényesítése azonban a gyakorlat szerint történhet külön bírósági peres eljárásban is.

Egyeztetés, visszaigazolás

Az igénybejelentést a felszámoló a bejelentési határidő leteltét követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, a hitelezővel és adóssal egyeztetni, illetve a befogadott követelést a megfelelő hitelezői kategóriába sorolással visszaigazolni. Ha a hitelezőnek a visszaigazolással kapcsolatosan bármilyen ellenvetése van, úgy 8 napon belül kifogással élhet a felszámoló bíróságnál. Ha a felszámoló vitatja a bejelentett igényt, a 45 napos határidő leteltét követő 15 napon belül köteles elbírálás végett a felszámoló bíróság elé terjeszteni. Ha e kötelezettségét elmulasztja, a hitelező 8 napon belül kifogással élhet a felszámoló bíróságnál.

A kielégítés sorrendje

A felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelezői igények kielégítése a következő sorrendben történik:

  • a felszámolás költségei;
  • zálogjoggal (önálló zálogjog is), óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy-óvadék értékének erejéig, feltéve hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább hat hónappal kikötötték (Az ilyen követelésekkel esik egy tekintet alá az a követelés is, amelynek végrehajtására a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig bejegyezték. Ha a zálogtárgyat több zálogjog is terheli, az időben korábban keletkezett megelőzi a későbben keletkezettet.);
  • az adóst terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés;
  • a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (pl. az adós által magánszemélynek ingatlanára történő engedély nélküli építkezéssel okozott kár igen, a tanácsadóként eljáró magánszemély díjazása nem);
  • a társadalombiztosítási tartozások, adók és adók módjára behajtható köztartozások, valamint víz- és csatornadíjak;
  • minden egyéb követelés;
  • bárminemű késedelmi kamat, pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozások;
  • 40 napon túl és 1 éven belül bejelentett hitelezői igények.

Arányosság

Ha a vagyon nem elegendő valamennyi igény kielégítésére, először a költségeket és a biztosított követeléseket kell kielégíteni. Ha ezután még maradt vagyon, előbb a járadékos hitelező követeléseit kell teljesíteni (elegendő fedezet hiányában arányosan). Ezek teljes kielégítését követően jöhetnek sorra a magánszemélyek követelései - kellő fedezet hiányában ugyancsak arányosan. Így folytatódik ez az egyéb követelésekig. A kamat, pótlék, bírság jellegű követeléseknél, ha nincs elegendő fedezet, nem érvényesül teljes egészében az arányosság, mert a társadalombiztosítási tartozások elsőbbséget élveznek. Az első és harmadik csoportba tartozó követeléseket esedékességükkor, a második kategóriába tartozókat a biztosított vagyontárgy értékesítésekor, a többit pedig a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül, vagy ha annak feltételei fennállnak, közbenső mérleg alapján köteles a felszámoló kifizetni.

A hitelezők jogainak védelme

A felszámolási eljárásban a hitelező a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a felszámoló bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Elutasító végzése ellen a hitelező a kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.

A hitelező másik jogorvoslati lehetősége a bíróság végzései elleni fellebbezés, amely a végzés kézhezvételét vagy nagyobb létszámú hitelező esetén hirdetményi közzétételét követő 15 napon belül lehetséges.

Végelszámolás

Végelszámolás a gazdasági társaságoknál, szövetkezeteknél akkor folytatnak le, ha azok elhatározzák jogutód nélküli megszűnésüket. A végelszámolás célja, hogy a gazdálkodó szervezet követeléseit a végelszámoló behajtsa és kötelezettségeit teljesítse, a fennmaradó vagyont pedig a tagok közt felossza. * A végelszámolási eljárás megindításait a hitelezőnek figyelemmel kell kísérnie (arról a cégbíróság, illetve a végelszámoló Cégközlönyben közzétett hirdetményéből értesülhet), mert az igényeit az adóssal szemben a közzétételtől számított 40 napon belül be kell jelentenie a végelszámolóhoz. A be nem jelentett igényt a végelszámoló nem köteles nyilvántartani és teljesíteni. A végelszámolás befejeztével az adós megszűnik, vele szemben a be nem jelentett igény már nem érvényesíthető. Kérdéses, hogy a tagoknak felosztott vagyon erejéig a tagok ellen fordulhat-e a hitelező, hiszen a bejelentési kötelezettség elmulasztása jogvesztésként is értelmezhető. A bejelentett igény vitássá tétele esetén a végelszámoló az igénybejelentést követő 45 napon belül köteles erről a hitelezőt értesíteni, és ha köztük nem jön létre egyetértés, a hitelező kénytelen más eljárásban érvényesíteni az igényét

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére