Kártyaadósságok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 45. számában (2002. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Akár már az idén júniusig magas kölcsönösszeget szavatoló vállalati hitelkártyát kaphatnak az országos iparkamarába, vállalkozói szövetségbe tartozó cégek. Az ilyen típusú plasztikra vágyók addig is hat pénzintézet privát kártyái közül választhatnak. Ám vigyázat! Az ördög ezeknél (is) az egyéb költségek, szolgáltatási lehetőségek részleteiben bújik meg.

Egyre több vállalati plasztiklap jelenik meg

Kézzelfogható közelségbe került a vállalati hitelkártya bevezetése Magyarországon a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és egy (még meg nem nevezett) hitelintézet együttműködése révén.

Az elképzelés már 2000 decemberében megszületett, és a megvalósítás érdekében már akkor létrehozták a Vállalkozói Hitelkártya Szolgáltató (VHSZ) Rt.-t. Csakhogy ezután sokáig nem érkezett hír a továbblépésről, mert visszalépett az a pénzintézet, amellyel a felek szándéknyilatkozatot írtak alá.

A plasztiklap a tervek szerint 2002 első felében mégis megjelenik, mert a szakmai szervezetek új banki partnert találtak. A szükséges engedélyek beszerzéséhez azonban több hónap kell - nyilatkozta Tardos János, a VHSZ vezérigazgatója.

A céges hitelkártya az elképzelések szerint a VOSZ és az MKIK jelenlegi és jövőbeni tagjai számára lesz elérhető. Eredetileg maximum 1 millió forintosra tervezték a hitelkeretet, ám a szervezők immár óvatosabbak, úgy fogalmaznak: a likviditás fenntartását szolgáló (rövid távú) kölcsön plafonjának mértéke olyan lesz, ami nemcsak a kis cégeknek, de a közepes méretűek alsó csoportja számára is vonzó lehet.

A kártya kamatáról annyi tudható: eszköz lehet akár a piaci tarifák leszorítására is, hiszen nem végleges döntés szerint 10-12 százalékos hitelkamat várható. A Visa-típusú, társlogós (úgynevezett co-branded) plasztikot azok a vállalatok kaphatják, amelyek a profi banki hitelminősítésen és a szakmai érdek-képviseleti üzleti-etikai szűrőn is túljutottak.

Tardos szerint igyekeznek a legszükségesebbre szorítani az átvizsgálás adminisztratív részét, azonban ez nem mehet az ügyfélkör megbízhatóságának rovására. Már csak azért sem, mert az üzlet mögé garanciaalapot hoznak létre az esetleges nemfizetések fedezésére, s ennek anyagi alapját a VOSZ és az MKIK hozzájárulása mellett a kölcsönkerethez jutó cégek közvetlen befizetései teremtik meg.

Nyugaton már bevezették

A vállalati hitelkártya Nyugaton természetesen már bevett fizetőeszköz. Javier Perez, a Europay International nemzetközi kártyacég vezérigazgató-helyettese kérdésünkre érdekes - az esetleges magyar félelmekkel ellentétes - összefüggésre világított rá az e plasztikokat kibocsátó bankok tapasztalatait illetően.

Eszerint a hitelvizsgálaton már átesett vállalatok világszerte jóval biztonságosabb kártyaügyfeleknek bizonyultak, mint a lakosság. A céges kártyákat ugyanis általában a megbízható döntéseket hozó csúcsvezetők használják.

A céges plasztik startjáig a hazai vállalkozóknak mindenesetre marad a magánszemély jövedelmétől függő kölcsönt nyújtó privát hitelkártya. Ezt már a közel 100-100 ezer ügyfélnél tartó Citibank, CIB, Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB), valamint a 60 ezer ügyféllel és 15 milliárdos hitelkerettel szereplő OTP Bank, illetve - eleddig utolsó piaci jövevényként a 2001. októbertől indult - Raiffeisen Bank kínálja.

Más szereplők - például a Postabank is - fontolgatják az indulást 2002-ben.

A hitelkeret megállapítása

A hitelkártyák közös jellemzője, hogy - szemben a betéti (debit) kártyákkal - az ügyfél nem a hitelintézetnél vezetett számlája terhére vásárol, hanem a bank valóban megelőlegzi számára a kölcsön összegét, amelyért vásárolhat, esetleg készpénz formájában is felvehet.

A lehetséges hitelkeretet egy évre (a K&H-nál 2 évre) állapítják meg a bankok, s ez az időszaki felülvizsgálat után meghosszabbítható. Ez idő alatt az ügyfél annyiszor veheti igénybe teljes mértékben (vagy csak részben) kölcsönkeretét, ahányszor akarja. Természetesen csak akkor, ha előző tartozását már kiegyenlítette.

Az általában nem bankok által kibocsátott harmadik (terhelési vagy charge) kártyatípustól eltérően a valódi hitelkártyás ügyfélnek a kölcsönfelvétel havának végén nem kell visszafizetnie egy összegben a hitelt, hanem annak csak egy kis töredékét.

Az ismertebb hazai charge kártyák közül egyébként az American Express vagy a Diners Club említhető. E plasztikok jellemzője még, hogy éves díjuk általában két-háromszorosa is lehet a valódi hitelkártyákénak.

Visszatérve az utóbbiakhoz: a Citibank ezüst Visa vagy MasterCard (MC) hitelkártyája esetében a maximális kölcsönkeret - munkáltató vagy vállalkozók esetében az adóhatóság (APEH) által - az igazolt havi nettó jövedelem kétszerese, az aranykártyáknál annak háromszorosa lehet.

Előbbi típushoz a minimum havi nettó 55 ezer, utóbbihoz a havi 170 ezer forintot kereső ügyfelek juthatnak. A vállalkozóknak a kisebb limitű kártyafajtához 2 éves, a magasabbhoz 3 éves cégmúltat is igazolniuk kell.

A Citibank 2 héten belül elvégzi a hitelbírálatot, ehhez a személyi dokumentumok és a formanyomtatvány-alapú jövedelemigazolás mellett a magánszemélyeknek 3 havi lakossági bankszámlakivonatot is mellékelni kell (a jövedelméről, bármely banktól). A kártyát 21-65 éves életkor között adják. A bank harmadik típusú kártyája, a Westel aranykártyás ügyfeleinek járó plasztik azonban már 18 éves kortól igényelhető.

A CIB MC Standard kártyája a 22-65, az MC arany a 30-65 év közöttieknek jár. Előbbieknek minimum havi nettó 60 ezer forint, utóbbiaknak 200 ezer forint nettó havi jövedelmet kell bemutatniuk, ennek fejében viszont itt maximum 500 ezer, illetve 1 millió forint kölcsönkerethez juthatnak.

A CIB a kölcsönbírálathoz a jövedelmigazolás mellett az előző 1-4 havi jövedelmet igazoló bankszámlakivonatot, egy utolsó havi kifizetett közüzemi számlát, esetleg egy, az előző évi jövedelemre vonatkozó APEH-igazolást kér.

MC Standard és aranykártyákat kínál a Raiffeisen, a 21-65 éves ügyfeleket célozva meg. A társaságnál minimum havi nettó 50 ezer forint - az aranyplasztikhoz 150 ezer forint - jövedelmet kell igazolni, mégpedig 30 napnál nem régebbi (APEH, munkáltatói) dokumentummal. Itt is szükség van egy utolsó havi telefonszámlára és 2 havi bankszámlakivonatra, továbbá legalább 1 éves folyamatos munkaviszony igazolására.

Ezek fejében a Raiffeisen pozitív hitelbírálat esetén minimum 100 ezer forintos, de általában a nettó jövedelem két-két és félszeresére rúgó kölcsönkeretet nyit.

A többi banknál kissé alaposabb a hitelbírálat során a Visa Classic kártyát kínáló K&H. Itt az ügyfél adókártyáját is lemásolják, társaságoktól pedig félévesnél frissebb cégkivonatot, lemásolt aláírási címpéldányt és társasági szerződést is kérnek. Emellett bemutatandó a személyi jövedelemadó-bevallás, 3 havi banki folyószámla, egy telefonszámla, s havi nettó 50 ezer forint jövedelmet kell igazolni.

Az MKB-nál viszont legalább havi 80 ezer forint nettó jövedelem fejében lehet hozzájutni a társaság Visa kártyájához a 22 évnél idősebbeknek. Itt is vezetékestelefon-számlát, munkáltatói (vagy APEH) jövedelemigazolást, 3 havi bankszámlakivonatot kell prezentálni, de megvizsgálják azt is, hogy az ügyfél az elmúlt 6 hónapot munkaviszonyban töltötte-e. A hitelkeret a jövedelem kétszerese, legfeljebb 1,5 millió forint lehet.

Szinte már folyószámlahitel, de mégsem teljesen az OTP Bank "C-hitel" konstrukciója. A legnagyobb pénzintézet ugyanis a kártyakiadás fejében 3 havi OTP-folyószámla meglétét és arra havi legalább 40 ezer forint jövedelem utalását írja elő. Csakhogy elfogadják azt is, ha a számlát ilyen feltételekkel más hitelintézetnél vezette a 21-70 év közötti életkorú ügyfél. (Vállalatoknak viszont mindenképp előírás az 1 évnyi számlavezetés az OTP-nél.) Az Eurocard Mastercard kártya hitelkerete a havi jövedelem ötszöröse lehet, de itt alacsony, 800 ezer forintos a "plafon".

A hitelkártyák közös vonása, hogy bő egy hónapon belüli visszafizetés esetén kamatmentes a kölcsön, afölött viszont magas tarifát szabnak a bankok.

Változatok a kölcsöntörlesztésre

Aki tehát gyorsan törleszt, egyedül a kártya pár ezer forintnyi éves díját fizeti. Aki kölcsönfelvét után kivár és a vásárlás mellett - az e típusnál viszonylag drága - készpénzfelvétre is használja kártyáját, jókora teljes hiteldíjmutatóra (THM) számíthat. (E mutató foglalja magába a kamat mellett az ügyfél összes évi költségét.)

A Citibanknál például a hó eleji fordulónapon hitelt felvevőknek akár 42 nap áll rendelkezésükre a kamat nélküli törlesztésre, hiszen itt a hónap lejárta után 12 nap a türelmi idő. E periódus alatt azonban a kölcsön minimum 5 százalékát (és legalább 2 ezer forintot) vissza kell fizetni.

A további részt később törlesztők havi 2,95 százalék kamattal és 41,75 százalékos THM-mel kalkulálhatnak. Ebben már persze benne van az ezüstkártya 5,8, az arany 12,9 vagy a Westel plasztik 4,1 ezer forintos éves díja is.

Negyvennapos kamatmentes törlesztést enged a CIB, ahol - igény esetén - a "feledékeny" ügyfeleknek mobiltelefonos rövid szöveges üzenetet (SMS) is küldenek az esedékes törlesztésekről fordulónapon. Ez azért is fontos lehet, mert a hitelintézetnél a kapott hitel 10 százalékát kell mindenképpen egy hónapon belül törleszteni.

A havi hitelkamat a CIB-nél 2,5 százalék. A készpénzt is felvevők THM-je e bank esetében 100 ezer forintos hitelkeretnél 36,987 százalék. (Csak összehasonlításul: ha egy ugyanilyen hitelkeretű CIB-ügyfél mindig hónapon belül törleszt és sohasem vesz fel készpénzt, a THM-je mindössze 6,573 százalék.) A Standard kártya díja e pénzintézetnél évi 5,9 ezer, az aranyé 14,9 ezer forint.

Szintén 10 százaléknyi törlesztőrész gyors visszafizetését várja el a K&H Bank, amely az egyik legolcsóbb éves kártyadíjat, 4 ezer forintot kéri. A pénzintézet ügyintézői kérdésünkre a THM-et nem árulták el. Annyi tudható: a hitelkamat 2001 novemberében 21,95 százalék volt, amit érdekes módon itt évi 0,5 százalék rendelkezésre tartási jutalék is kiegészít.

A Raiffeisen megelégszik 5 százaléknyi törlesztőrész teljesítésével, ráadásul itt is akár 42 nap lehet a kamatmentes periódus. A bank a többiekénél csak valamivel olcsóbban, évi 5,2 ezer forintért adja Standard kártyáját, az aranyat 12,4 ezerért. A pénzintézet THM-je 35,55-44,93 százalék.

Negyven napot enged a hiteltörlesztésre az MKB is, és a kölcsön legalább 10 százalékát kell gyorsan kifizetni. Akiknek hosszabb időre kell a pénz, azoknak a pénzintézet 24,5 százalékos hitelkamatot és (100 ezer forintos hitelösszeg felett) 29,41-54,30 százalék közötti THM-et ajánl. Az éves kártyadíj itt sem magas, 5 ezer forint, csakhogy ezt ugyanekkora egyszeri belépési díj is kiegészíti.

Az OTP "kvázi hitelkártyájánál" egyáltalán nincs kamatmentes periódus, tehát az ügyfél vásárlás után mindenképp fizet kamatot. Ennek mértéke változó, 2001 végén 18,75 százalék volt. A THM 22,32-31,30 százalék, a bank Junior számlához kötődő hitelénél 20,98-23,35 százalék volt. Az éves kártyadíj viszont csak 3 ezer forint.

A készpénzfelvétel díjai

A hitelplasztikkal való vásárlásra számos lehetőség akad. Az MC és a Visa hitelkártyákkal egyenként mintegy 20 ezer kereskedőnél lehet fizetni Magyarországon, s 3-4 millió helyen Európában. A vásárlás és a hitel készpénzes visszafizetése általában mindenütt díjmentes, ellentétben a készpénzfelvéttel.

Utóbbiért a K&H belföldön - saját vagy idegen bankfióktól, automatától (ATM) függően - csak tranzakciónként 200-350 forintot, illetve saját ATM-nél az összegre vetítve 2 ezreléket plusz 20 forintot kér. Külföldön 1 százalék és 4 dollár a tarifa. A napi készpénzfelvételi limit 500 ezer forint.

A K&H-éval azonos a külhoni készpénzfelvételi díj a Raiffeisennél, de itt csak a hitelkeret felét lehet egy nap felvenni bankókban. A Raiffeisen emellett itthon kissé drágább: tranzakciónként 750 forintot számít fel.

Az MKB 1 százalékot és 5 dollárt kér a külföldi pénzhez jutáshoz bankfiókban, viszont csak 4 dollárt ATM igénybevétele esetén. Itthon a felvétel helyétől függően 500-1000 forint a tarifa.

Jóval szigorúbb versenytársainál a Citibank és a CIB. Előbbi Magyarországon is 2 százalékot (minimum 790 forintot) kér készpénzfelvételnél, ráadásul külföldön is ugyanennyi a mérték.

A CIB tájékoztatása szerint készpénzfelvétel esetén a törlesztés időpontjától függetlenül, mindenképpen felszámítanak hitelkamatot. A bank ráadásul itthon és a határon túl is 3-3 százalék (minimum 600, illetve 1,2 ezer forint) jutalékot számít fel magának.

Az OTP itthon 100-450 forintot és 1 százalékot számít fel, külföldi ATM-ekből viszont 4 márka és 1 százalék fejében ad pénzt, külhoni bankfiókban vagy egyéb beváltóhelyen pedig 8 márka és 1 százalék a díj. A társaságnál maximum napi 500 ezer forintot lehet felvenni készpénzben.

Kártyaletiltás és -pótlás

Az ügyfél számára rendszerint minden pénzintézetnél borsos ára van az esetleg elveszett kártya letiltásának, és (az ügyfél hibája miatti) pótlásának. Igaz, ez a bankok számára is gyors tennivalót jelent, hiszen a letiltási kérelmet követően már ők viselik a felelősséget az esetleges további károkért (ami az illetéktelen használat nyomán keletkezhet). E költségek mellett eltörpül a netán elveszett PIN-kód pótlása, ami általában mindenütt 500-500 forint.

A CIB nem kevesebb, mint 30 ezer forintért intézi el a kártya letiltását (igaz, gyors rendőrségi feljelentés esetén ennek felét visszatérítik). A pótlás itthon ingyenes, s külföldre a csomagfuvarozó cég tarifáját kérik el. A Raiffeisennél a letiltás 20 ezer, a pótlás további 2 ezer forint.

A szerényebb K&H 10 ezer forintért tiltatja le a kártyát, s ad egyben (ellopás, elvesztés esetén) új plasztikot is. Az MKB-nál előbbi 100 dollárba, utóbbi 2 ezer forintba kerül, az OTP-nél 5 ezer forint és évi 600 forint a tarifa. A Citibankot azonban e téren nem lehet felülmúlni: itt mindkét lépés teljesen ingyenes, és a bank egy héten belül küldi az új plasztikot.

Az ingyenes K&H-t és OTP-t kivéve a pénzintézeteknél fix ára van (a súlyos különkamat mellett) a késedelmes visszafizetésnek és a hitelkeret túllépésének is. A CIB-nél mindkét ok miatt egyaránt 1,5-1,5 ezer forintot, az MKB-nál havi 3-3 ezer, a Citibanknál 3,2-3,2 ezer forintot kötelesek fizetni az ügyfelek. A Raiffeisen a túllépésért 5 ezer, a késésért 3 ezer forintot ír elő. Utóbbinál 5 ezer forintba kerül a hitelkeret esetleges módosítása is.

Többletszolgáltatások

A kölcsönkártya igénylése előtt praktikus nemcsak a különböző kamatokról, díjakról, igénylési feltételekről tájékozódni, de a plasztikhoz kapcsolódó egyéb lehetőségekről is.

Más bankkártyákhoz hasonlóan az ügyfél itt is igényelhet egy vagy több társkártyát, méghozzá általában a főkártyánál jóval olcsóbb - 40-65 százaléknyi - éves díjért. A két vagy több kártyabirtokos ugyanazon hitelkeretből gazdálkodik, s a főtulajdonos általában megszabhatja a "társ(ak)" napi készpénzfelvételi és vásárlási limitjeit is.

E téren a leginkább szűkmarkú a K&H, az OTP és a CIB, ezek csak egy-egy társkártya igénylését teszik lehetővé. A Raiffeisen és az MKB maximum 2, a Citibank viszont 4 társkártya kézhezvételét engedi meg, előbbinél ráadásul a legalacsonyabb (társkártyánként csak 3-4 ezer forint) az éves díj.

A drágább (arany) hitelkártyatípusokhoz egyes bankok ingyen utas- és baleset-biztosítást is kínálnak, ugyanez az olcsóbb plasztikoknál különdíj fejében jár. Utóbbi tarifa a Raiffeisennél például 2 ezer forint, a CIB-nél (Ahico-biztosítás) 1,4-2 ezer forint, a K&H-nál (Atlasz-biztosítás) ingyenes. Az OTP viszont ingyen életbiztosítást ad olcsóbb plasztikjához is.

A CIB korábban már említett, díjmentes "törlesztésfigyelő" mobilbanki üzenetküldő rendszere révén a főkártyás ügyfél nemcsak a fordulónapról, de a minimum befizetendő összegről, a befizetés határidejéről és a rendelkezésre álló hitelkeretről is értesülhet. Az egyenleget elméletileg a K&H-nál is nyomon lehet követni ily módon, csakhogy ott a mobilinfo-szolgáltatás feltétele "hagyományos" lakossági folyószámla megnyitása. Az MKB most készül saját SMS-küldő rendszerének bevezetésére.

S ha már az ügyfél információhoz jutásáról esik szó: a banki (éjjel-nappali) telefonos ügyfélszolgálatok, internetes lekérdezési lehetőségek már szinte mindenütt természetesnek számítanak. A CIB "ráadásként" még egy kedvezményes Pannon GSM-előfizetési akcióval is megfejelte ajánlatát.

B. I.

A hazai bankkártyák számának alakulása (1998-2001, db)

Kártyatípus

1998

1999

2000

2001. I. félév

Betéti

2 931 995

3 695 395

4 192 065

4 237 779

Hitel

178

141 624

269 901

346 071

Terhelési (charge)

3 133

5 992

6 428

6 360

Összesen

2 935 306

3 843 011

4 468 394

4 590 210

Forrás: Raiffeisen Bank

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére