Helyi adók

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 45. számában (2002. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

A helyi adóztatás szabályait a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) tartalmazza. A törvény az önkormányzatok helyiadó-megállapítási jogát biztosítja. A települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. A Htv. a helyi adóknak három nagy csoportját különbözteti meg. Ezek a vagyoni típusú adók, a kommunális jellegű adók, valamint a helyi iparűzési adók. A törvény az adómérték maximumát határozza meg, ettől azonban az önkormányzat lefelé (egészen a nulla adómértékéig) eltérhet.

A helyi adókkal kapcsolatban - a Htv. rendelkezései mellett - figyelembe kell venni az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) foglaltakat, de annak szabályaitól az önkormányzat az adóelőleg és az adófizetés esedékességét, valamint az adóbevallás időpontját illetően eltérhet, ha ezzel az adóalany részére kedvezőbbé válik a kötelezettségek teljesítése.

Az önkormányzatok azokban az eljárási kérdésekben, amelyeket az Art. nem szabályoz, rendeleteket alkothatnak, a pénzügyminiszter pedig a helyi adók nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának szabályozására hozhat rendeletet.

Amennyiben az önkormányzat helyi adót vezet be, az adóalany kötelessége a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi - az önkormányzat felhívásában megjelölt - adatot szolgáltatni az adott év január 1-jei állapotnak, vagy évközi bevezetéskor a rendelet hatálybalépése napjának megfelelően. Az önkormányzati adóhatóság a hatáskörébe tartozó adók, adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartása során - az adó megállapításához szükséges adatokon kívül - csak az Art.-ban meghatározott adóazonosító jelet és a természetes azonosító adatokat tartja nyilván.

Az adókötelezettség kizárólag az adott település lakóit és vállalkozóit terheli, azonban az önkormányzat a törvényben felsoroltakon kívül további alanyi adómentességet állapíthat meg. Megjegyezzük, hogy az önkormányzatnak nem kötelező élnie a helyi adóztatás lehetőségével.

Adóalanyiság

A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában adóalany a magánszemély, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, valamint a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

Alanyi adómentesség

Alanyi adómentességben részesül az előzőekben felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

Az adókötelezettség terjedelme

Az adókötelezettség kiterjed az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, a munkaerő foglalkoztatására, a nem állandó lakosként való tartózkodásra és a törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására.

Elszámolás, adóelőleg

A helyi adót a vállalkozások költségként, ráfordításként elszámolhatják, ami azt jelenti, hogy a helyi adók összegével csökken a tárgyévi társasági adó vagy a személyi jövedelemadóztatás rendszerében a vállalkozói jövedelem alapja.

Az adóelőleg-fizetés évente két alkalommal, jellemzően fizetési meghagyás alapján történik.

VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK

A helyi adók rendszerében kétféle vagyoni típusú adó létezik; az építményadó és a telekadó.

Építményadó

Az adó alanya

Az adókötelezettség az építmény tulajdonosát terheli. Az adót pedig az fizeti, aki a naptári év első napján, vagy évközi bevezetés esetén a hatálybalépés napján tulajdonos. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában válnak adóalanyokká. Amennyiben az adó tárgyának több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban nevesíthetik azt a tulajdonost, aki az adóalanyisággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorolja, illetőleg teljesíti. Társasház, társasgarázs és társasüdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, viszont a közösen használt helyiségek után az adót a közösségek fizetik.

Ha az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli (vagyis kezelői jog, vagyonkezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet, használati jog - beleértve a fogalomba a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, földhasználat és lakásbérlet), akkor a vagyoni értékű jog gyakorlója az adó alanya.

Adókötelezettség

Az adókötelezettség az önkormányzat illetékessége területén lévő építményekre, így a lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló épületekre, épületrészekre terjed ki, a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges földrészlettel együtt (amelynek nagyságát, mértékét az önkormányzat állapítja meg). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adókötelezettség a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik, és az építmény megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

Az adó alapja

Az adó alapját az önkormányzat választhatja meg, így az építmény m2-ben számított hasznos alapterületét vagy az építmény korrigált forgalmi értékét adóztatja meg.

Az adó mértéke

Az adó mértéke az adóalap meghatározásától függ, így a mérték

  • a m2-ben számított hasznos alapterület után maximálisan 900 Ft/m2,
  • az építmény korrigált forgalmi értéke után maximálisan 3 százalék/év lehet.

Adómentesség

Adómentes

  • a szükséglakás,
  • a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen (vagyis tanyán, vagy 500 főt meg nem haladó lakosú településen) lévő komfort nélküli lakásból 100 m2,
  • a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség (óvodák, iskolák, alapfokú művészetoktatási intézmények, diákotthonok, kollégiumok elhelyezését biztosító épületek),
  • a költségvetési szerv, közszolgáltató szervezet, illetve az egyház tulajdonában álló építmény,
  • a lakás és az üdülőépülethez tartozó kiegészítő helyiség,
  • az állattartási célokat szolgáló épület, illetve az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, valamint
  • a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolók (műtrágyatárolók, magtárak stb.).

A befizetés esedékessége

Az építményadót - adókivetés alapján - évente két alkalommal március 15-i, illetve szeptember 15-i határidővel kell megfizetni.

Telekadó

Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén levő beépítetlen belterületi földrészletre terjed ki.

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában válnak adóalanyokká. Amennyiben az adó tárgyának több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban nevesíthetik azt a tulajdonost, aki az adóalanyisággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorolja, illetőleg teljesíti.

Adókötelezettség

Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítése, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik, megszűnik viszont, ha a belterületi földrészletet külterületté minősítik, vagy ha a földterületet beépítik (a beépítés utolsó napján).

Amennyiben az építési tilalmat a belterületi földrészletre az év első felében hirdetik ki, akkor az adókötelezettség az első félév utolsó napján szűnik meg. (Az adóztatási elvek az adókötelezettséget illetően megegyeznek az építményadó adóztatási elveivel.) Az adókötelezettséget érintő változást (például alapterület módosulása, átminősítés) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adó alapja

Az adó alapját az önkormányzat választhatja meg, így az építmény m2-ben számított hasznos alapterületét vagy az építmény korrigált forgalmi értékét adóztatja meg.

Az adó mértéke

Az adó mértéke az adóalap meghatározásától függően kétféle lehet:

  • a m2-ben számított területnél maximálisan 200 Ft/m2, míg
  • a telek korrigált forgalmi értéke szerinti adóztatásnál az adó mértéke a korrigált forgalmi érték maximálisan 3 százaléka.

Adómentesség

Telekadó-mentességet élvez

  • az építési tilalom alatt álló telek (a tilalom ideje alatt),
  • a közhasználatú közlekedési tevékenységet végző adóalany az e célra használt telek után,
  • az építményhez, épülethez tartozó földrészlet,
  • a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási célra szolgáló helyiséghez, költségvetési szerv, közszolgáltató szerv, egyház tulajdonában levő építményekhez tartozó teleknek az a része, amely a helyi rendezési tervben előírtnál nagyobb, vagy annak hiányában a helyben szokásos mértéket meghaladja,
  • az épülethez, épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó (jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított) védő (biztonsági) terület, továbbá
  • az erdőművelési ágban nyilvántartott telek.

A befizetés esedékessége

A telekadót - adókivetés alapján - évente két alkalommal, március 15-i, illetve szeptember 15-i határidővel kell megfizetni.

KOMMUNÁLIS JELLEGŰ ADÓK

A kommunális jellegű adóknak két fő fajtája van, az egyik a kommunális adó, amely a magánszemélyek kommunális adójából és a vállalkozók kommunális adójából áll, a másik pedig az idegenforgalmi adó. A magánszemélyek kommunális adója az építményadó és a telekadó speciális keveréke, míg a vállalkozók kommunális adója a vállalkozó által foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámától függ. A magánszemélyek és a vállalkozók kommunális adója tehát nem hasonlít egymásra a megnevezésüket kivéve.

Magánszemélyek kommunális adója

Az adó alanya

Az adókötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki az önkormányzat illetékességi területén ingatlantulajdonnal rendelkezik, vagy más ingatlantulajdonára vonatkozó vagyoni értékű jogosítottja, az adót pedig az önkormányzat illetékességi területén levő épület, építmény vagy telek után kell megfizetni.

Adókötelezettség

Adókötelezett az, aki a naptári év első napján építménytulajdonos, és/vagy az év első napján telektulajdonos, továbbá az, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában levő lakás bérleti jogával rendelkezik.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

Az építménytulajdonos adókötelezettsége a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadása utáni év első napján, engedély nélkül épült vagy engedély nélkül használatba vett építmény esetén a tényleges használatbavétel utáni év első napján keletkezik. Az adókötelezettség az építmény megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Ha az építmény az év első felében szűnik meg, akkor a második félévre időarányosan jutó adó összegét már nem kell megfizetni. Az építmény használatának szünetelése nem érinti az adókötelezettséget.

A telektulajdonos adókötelezettsége a földrészlet belterületté minősítése, illetve az építési tilalom feloldása utáni év első napján keletkezik, és a belterületi földrészlet külterületté minősítése, vagy ha beépítik, a beépítés évének utolsó napján szűnik meg. Ha az építési tilalmat az első félévben hirdetik ki, akkor a második félévi adó összegét már nem kell megfizetni.

A lakásbérleti joggal rendelkező magánszemély adókötelezettsége a lakásbérleti jogviszony létrejötte utáni év első napján keletkezik és a bérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az év első felében szűnik meg, akkor a második félévre eső adót már nem kell megfizetni.

Az adó mértéke

Az adó mértékének felső határa építményenként és telkenként, valamint lakásbérleti jogonként legfeljebb 12 000 Ft évente.

Adómentesség

A kommunális adóra külön mentességeket a törvény nem sorol fel, de az önkormányzat adómentességet megállapíthat, ha bevezeti ezt az adónemet.

Adóbevallás, adóelőleg

A magánszemélyek kommunális adójának az önkormányzathoz történő bevallási határideje május 31. Az adófizetés előleg formájában évi két alkalommal (március 15., szeptember 15.), jellemzően fizetési meghagyás alapján történik.

Vállalkozók kommunális adója

Az adó alanya

Az adó alanya a vállalkozó, aki/amely lehet természetes személy (egyéni vállalkozó) vagy cég.

Adókötelezettség

Az adókötelezettség a vállalkozásokra terjed ki, amely alól nem mentesül a vállalkozó akkor sem, ha egyébként a magánszemélyek kommunális adójának fizetésére kötelezett.

Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adóalanynak a székhelye vagy csak a telephelye (részlege) található az adót bevezető önkormányzat illetékességi területén.

Az adó alapja

Az adó alapja a vállalkozó által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma (ezért például olyan helyeken, településeken, ahol nagy a munkanélküliség, nem javallott ezt az adónemet bevezetni). (A korrigált statisztikai állományi létszám a KSH Munkaügyi Statisztikai Fogalmak című módszertani segédletének 1992. július 15-én érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám.)

A korrigált átlagos statisztikai létszám meghatározásakor figyelembe kell venni a saját nevében és a saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzési célból vállalkozó magánszemélyt, a tulajdonost (attól függetlenül, hogy a vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy a személyes közreműködést mellékszolgáltatásként végzi), továbbá a segítő családtagot.

Az adó mértéke

Az adó mértékének felső határa az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma után 2000 Ft/fő évenként. Amennyiben nem áll fenn az adókötelezettség egész évben (mert a vállalkozás év közben alakult vagy év közben szűnt meg), akkor a fizetendő éves szintű adóösszeg időarányos részét kell megfizetni.

Adóbevallás, adóelőleg

A vállalkozók kommunális adójának az önkormányzathoz történő bevallási határideje május 31. Az adófizetés előleg formájában évi két alkalommal (március 15., szeptember 15.), jellemzően fizetési meghagyás alapján történik.

Idegenforgalmi adó

Az adó alanya

Adókötelezett az a magánszemély, aki egy vendégéjszakát nem állandó lakosként tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén, továbbá aki nem lakásnak minősülő üdülésre, pihenésre alkalmas épület tulajdonosa az önkormányzat illetékességi területén. Tulajdonos az is ebből a szempontból, aki az üdülőre vonatkozó vagyoni értékű jog jogosítottja.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

Az adókötelezettség az üdülő használatbavételi vagy fennmaradási engedélyének kiadása utáni év első napján keletkezik. Ha engedély nélkül építették, vagy vették használatba az üdülőt, akkor az adókötelezettség a tényleges használatbavétel utáni év első napján keletkezik.

Az adókötelezettség annak az évnek az utolsó napján szűnik meg, amelyben az üdülő megszűnik. Amennyiben az üdülő az év első felében szűnik meg, akkor a második félévre eső adót nem kell megfizetni.

Lakás átminősíthető üdülővé, üdülő lakássá. Átminősítéskor - ha üdülőből lakás lesz - az idegenforgalmi adókötelezettség az átminősítés évének végén szűnik meg, fordított esetben pedig, tehát ha lakást minősítenek át üdülővé, az idegenforgalmi adókötelezettség a következő év első napján keletkezik.

Az adó alapja

Az idegenforgalmi adó alapja

  • a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy
  • a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, vagy
  • az építmény (üdülő) hasznos alapterülete m2-ben.

Az önkormányzat dönt arról, hogy a fenti, három lehetőség közül melyiket alkalmazza.

Az adó mértéke

Az adó mértéke

  • a vendégéjszakák után maximálisan 300 Ft/fő,
  • a megkezdett vendégéjszakák utáni szállásdíj maximum 4 százaléka, azonban maximálisan 900 Ft/m2 évente.

Adómentesség

Adómentes

  • az a magánszemély, aki még nem töltötte be a 18., vagy már túllépte a 70. életévét;
  • az egészségügyi vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;
  • az, aki az önkormányzat illetékességi területén azért tartózkodik, mert közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanul (tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján), munkaviszony vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony alapján munkát végez kiküldetési rendelvénnyel, hatóság vagy bíróság intézkedése miatt van ott, szakmunkásképzés keretében van ott, szolgálati kötelezettséget teljesít, vállalkozási tevékenység miatt van az önkormányzat területén;
  • az üdülő tulajdonosa, bérlője vagy ezek hozzátartozója;
  • lakásszövetkezet tulajdonában levő üdülő esetén a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg e tag hozzátartozója, a használati jogosultság időtartama alatt (a hozzátartozó fogalmát a Ptk. alapján kell értelmezni).

Aki átképzésen, szervezett szakismereti oktatáson, továbbképzésen vesz részt, és ezért tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén, nem részesülhet adómentességben.

Az adó beszedésére kötelezett

Az idegenforgalmi adó tipikusan az egyik olyan adónem, amelynél nem mindig az adóalany fizeti az adót közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz, hanem az adózás közvetítő közbeiktatásával valósul meg.

Az adó alanya az adót az adó beszedésére kötelezettnek (és nem az adóhatóságnak) fizeti meg.

Az adó beszedésére kötelezett:

  • kereskedelmi szálláshelyeken, csónakházakban, üdülőtelepeken az üzemeltető,
  • szervezett üdülésre beutaltaknál az üdülőt fenntartó (szerv),
  • fizető-vendéglátó szálláshelyeken a szállásadó vagy a közvetítésre jogosult szerv (például utazási iroda), valamint
  • bérlet ingyenes használata esetében a helyiség tulajdonosa, vagy az azzal rendelkezni jogosult személy.

Az adó beszedése, bevallása, befizetése

Az adóbeszedésre kötelezettnek a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt (kereskedelmi szálláshely, csónakház, üdülőtelep), vagy a beutalójegy átadásakor (szervezett üdülésre beutaltaknál), vagy a szálláshelyi díjjal együtt (fizető-vendéglátó szálláshelyek), vagy az egész bérleti időre, vagy használati időre esedékes bérleti díjjal együtt (bérlet, ingyenes használat) kell beszednie az adót. Ingyenes használatba adás esetén is be kell szednie az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezettnek akkor, ha nem áll fenn adómentesség.

A beszedésre kötelezett tesz bevallást az (önkormányzati) adóhatósághoz (tehát nem az adóalany), és ezzel egyidejűleg a beszedésre kötelezett befizeti az adót.

Az idegenforgalmi adó befizetésének esedékessége minden tárgyhót követő hónap 15., a bevallás pedig a többi helyi adókötelezettség bevallásával együtt történik. (Ha nincs más helyiadó-kötelezettség, akkor az adóévet követő év január 15-éig kell bevallást tennie.)

Bizonylatolás, nyilvántartás

Az adóbeszedésre kötelezett bizonylatot állít ki a beszedett idegenforgalmi adóról, és az adóalanyokról nyilvántartást kell vezetnie. Helytelen adminisztráció és adóbeszedés esetén az adóbeszedésre kötelezett személy számára írják elő az adóhiányt, ami azt jelenti, hogy neki kell minden hátrányos jogkövetkezményt viselnie.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Az adó alanya

A helyi iparűzési adó alanya az a vállalkozó, aki az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat.

Adókötelezettség

Az adókötelezettség arra a vállalkozóra terjed ki, aki az önkormányzat illetékességi területén olyan vállalkozási tevékenységet folytat, amely nyereség- vagy jövedelemszerzésre irányul, azaz iparűzési tevékenységet végez. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységét a székhelyén vagy a telephelyén, vagy azon kívül végzi.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

Az adókötelezettség az iparűzési (vállalkozási) tevékenység megkezdésének napján keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napján szűnik meg. Ideiglenes (vagy alkalmi) iparűzési tevékenység adóztatásánál a tevékenység végzésének időtartama a döntő.

Az adóalap megállapítása

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termékek nettó árbevételének és a nyújtott szolgáltatások nettó árbevételének együttes összege, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint 2000-től az anyagköltség 100 százalékával.

Átalányadózás

Az adóalap megállapításának fenti a módszerét azonban nem köteles alkalmazni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély vállalkozó (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő). Az átalányadózó vállalkozó esetében az adó alapja - ha a vállalkozó nem az adóalap-meghatározás általános szabályait alkalmazza - az Szja-törvény szerinti átalányadó alapjának 20 százalékkal növelt összege, az így meghatározott adóalap azonban nem lehet több, mint az Szja-törvény szerinti, e tevékenységből származó bevételének 80 százaléka.

Személy- és árbevételfüggő adómegállapítás

A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, továbbá a mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély, valamint az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (például ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély, amennyiben az adóévet megelőző évben 4 millió Ft nettó árbevételt nem ért el, vagy a vállalkozási tevékenységet az adóévben megkezdő magánszemély vállalkozó az adóévben 4 millió Ft nettó árbevételt várhatóan nem ér el, szintén meghatározhatja az adó alapját az általános szabályoktól eltérő módon. Az adó alapja ez esetben a nettó árbevétel 80 százaléka.

Alkalmi jellegű iparűzés

Alkalmi jellegű iparűzési tevékenységnél az adó alapja a tevékenység végzésének tényleges időtartama alatt elért korrigált nettó árbevétel. (A korrekció ugyanaz, mint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén, de az önkormányzat napi átalányadót is megállapíthat.)

Közös szabályok

Akár átalányadózóról, akár egyéb magánszemély vállalkozóról van is szó, a következő szabályokat be kell tartani az adóalap meghatározásakor:

- amennyiben az átalányadózó átalányadózásra való jogosultsága nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az egyéb magánszemély vállalkozó az adóévben 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját az adóév egészére az általános szabályok szerint kell megállapítani;

- ha az átalányadózó magánszemély vállalkozó az átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió Ft-ot nem haladja meg, a helyi iparűzési adó alapját úgy is meghatározhatja, hogy a nettó árbevétele 80 százalékát tekinti adóalapnak.

Eljárási szabályok

Az adóalap-meghatározásnak az általánostól eltérő módszere adóévre választható. A választásról szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg kell megtenni. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül teszi meg a választásról szóló bejelentését az adóhatósághoz való bejelentkezésével egyidejűleg. Ha az önkormányzat a helyi iparűzési adót év közben vezeti be, akkor az adót bevezető rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kell a választásról szóló bejelentést megtenni az önkormányzathoz.

Az adóalap megosztása

Abban az esetben, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez iparűzési tevékenységet, és az egyes illetékességi területeken nem áll rendelkezésre elkülönítetten az ebből származó nettó árbevétel, akkor a vállalkozónak az adóalapot meg kell osztania. Amennyiben azonban a vállalkozás egy telephelyén elért nettó árbevétel kimutatható (mert belső önálló elszámolású egységekről van szó), nem kell végrehajtani az adóalap megosztásának a procedúráját.

Adóalap-megosztási szempontok

Az adó alapját a következő szempontok figyelembevételével kell megosztani:

  • a megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzítenie kell;
  • három egymást követő év folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni;
  • a vállalkozási tevékenység végzésének helyeire osztott helyi iparűzésiadóalap-részek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes iparűzésiadó-alapjának összegével;
  • az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adó számításánál.

Az adó mértéke

A helyi iparűzési adó mértéke

  • folyamatos tevékenység esetén a korrigált nettó árbevétel (vagyis az adóalap) maximálisan 2 százaléka;
  • ideiglenes (alkalmi) tevékenység esetén (ha az önkormányzat napi átalányadóztatást vezetett be) naponta maximálisan 5000 Ft adó szedhető be ezen a címen.

Adólevonás

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból - legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

Adómentesség

A helyi iparűzési adó alól mentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

A helyi iparűzési adó hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, valamint a Tao-törvényben meghatározott, külföldön tevékenységet végzőre (off-shore cégre).

Adóelőleg-fizetés

A vállalkozóknak adóelőleget csak a kommunális és az iparűzési adóra kell fizetniük. Magánszemélyeknek az önkormányzatok felé adóelőleg-fizetési kötelezettségük nincs.

Mentesség az előlegfizetés alól

Nem kell adóelőleget fizetnie az előtársaságnak, valamint az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Ez a szabály azonban nem alkalmazható a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozóra.

Az adóelőleg összege

Az adóelőleg összege a vállalkozás működésének időtartamától függ. Ennek megfelelően:

  • amennyiben az adóévet közvetlenül megelőző adóév időtartama teljes év, akkor az adóelőleg összege az előző évi adó összegének felel meg;
  • ha az adózó az adóévet megelőző évben 12 hónapnál rövidebb ideig működött, akkor a működés napjait alapul véve úgy kell kiszámítani az adóelőleg összegét, mintha egész évben működött volna (Az adóelőleg összege tehát annak az előző évi adóösszegnek felel meg, amit akkor kellett volna megfizetni, ha a cég a teljes évben működött volna.);
  • abban az esetben, ha a vállalkozás az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdi meg, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóelőleg összege az adóévre bejelentett várható adó összege;

ha jogszabályváltozás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az adóelőleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Bejelentési és értesítési kötelezettség

Amennyiben az önkormányzat helyi adót vezet be, ennek tényéről az érintetteket értesítenie kell. A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a cégbírósági bejegyzése napjától számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.

Hatósági adómegállapítás

Az adóhatóság állapítja meg a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján.

Az adóelőleg összegének közlése

Az adóhatóság a fizetendő adóelőleget fizetési meghagyásban közli. Amíg ez jogerőre nem emelkedik, a vállalkozó az adóelőleget az előző fizetési meghagyás szerint köteles fizetni. (A fizetési meghagyás akkor lesz jogerős, ha ellene az adózó nem nyújt be fellebbezést.)

Törtévi kommunális adókötelezettség esetén az adó vagy az adóelőleg megállapításához az egy főre meghatározott éves adómérték egy hónapra eső hányadát meg kell szorozni a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak a számával. A számításnál minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

Adófizetés

A magánszemélyeket és a vállalkozókat esetlegesen terhelő építményadó és telekadó évi két részletben fizethető meg. Amennyiben valamely adó kivetése az adó esedékességének az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontjáig nem történt meg, akkor az adófizetés időpontját és módját az önkormányzatnak kell meghatároznia.

Az adófizetés módja

Az adófizetést csekken vagy banki átutalással kell teljesíteni. Készpénzben adót csak postahivatallal nem rendelkező helységekben, külterületeken, tanyaközpontokban lehet fizetni, előre kihirdetett adóbefizetési napokon. Az adóhatóság dolgozója nyugtát köteles adni az átvett vagy lefoglalt készpénzről.

Az illetékhivatal erre a célra kijelölt pénztára is elfogadhat készpénzbefizetést. Így lehet ingóvégrehajtás során is fizetni, ha azt az adózó önként felajánlja, vagy ha a megtalált készpénzt az adóhatóság lefoglalja. Készpénzt azonban csak az vehet át vagy foglalhat le, akit erre az (önkormányzati) adóhatóság vezetője írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett pénzösszeget az átvevőnek az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon be kell fizetnie az adóbeszedési számlára.

Ideiglenes vagy alkalmi iparűzési tevékenység esetén is lehet adót készpénzben fizetni, az ismertetett szabályok betartása mellett.

Önkormányzati rendelet alapján az adóhatóság az ismertetett pénzkezelési szabályok betartásával az 5000 Ft-ot meg nem haladó összegű helyiadó-kötelezettség teljesítését készpénzben elfogadhatja.

Az adóalap megosztási módszerei

Az adóalapot háromféle módszerrel lehet/kell megosztani. Az első kettő módszert azok a vállalkozások alkalmazzák, amelyek iparűzésiadó-alapja nem haladja meg a 100 millió Ft-ot, a harmadik módszert pedig azok a vállalkozások alkalmazzák, amelyek iparűzésiadó-alapja meghaladja a 100 millió Ft-ot. * Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás * A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez tartozó foglalkoztatottak - ideértve magát az egyéni vállalkozót is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az iparűzési adó alapja. Magánszemély vállalkozónál az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - mindenféle törvényi előírástól függetlenül - 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezeknek a személyeknek a tényleges irányítása történik. * Eszközarányos megosztás * Lényege, hogy a településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. A 2002. évtől módosult az adóalap megosztási módszere, amely alapján szűkül az iparűzésiadó-alap megosztásának módja. A felmerült értelmezési kérdések miatt az eszközérték-arányos megosztási módszer fogalmát 2002-től pontosították. A módszer lényege és alapelve nem változik. Továbbra is a székhely, telephely szerinti településen lévő, egy évnél hosszabb ideig használt eszközök folyó évi számított költségének (eszközérték) arányában kell az adó alapját megosztani. Az egyszerűsítés kapcsán az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket csak két adóévben (a beszerzés és az azt követő adóévben) kell figyelembe venni. A módosítás lehetővé teszi, hogy ha a településen használt eszköz után már nem lehet értékcsökkenési leírást elszámolni, vagy az eszközt az adózó ingyenesen használja, akkor is lehessen értelmezni az eszközérték fogalmát, s ekképp a településeken mindenképp kimutathatóvá váljék az adóztatható adóalaprész. Ezt a korrekciót - bár a 2002. évtől lép hatályba - már a 2001. évi adóalap megosztásánál is figyelembe veheti a vállalkozó. * 100 millió Ft-ot meghaladó adóalapú vállalkozás * Az e kategóriába tartozó vállalkozónak az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztania, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalaprészre az eszközérték-arányos megosztás módszerét kell alkalmazni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére