Devizapiaci ármozgások

A forint árfolyama a november közepétől december közepéig tartó időszak jelentős részében 249-252 között mozgott az euróval szemben. December közepére azonban tovább erősödött a forint (246-248). A forint történelmi alsó értéke az intervenciós sáv kiszélesítése óta 242-243 volt, amit ez év júliusában ért el. Mindenképpen jellemző a magyar devizapiacra az év végi hangulat, az alacsony likviditás, vagyis nem jelentős összegek cserélnek gazdát. A forint erősödéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a külföldi befektetők körében ismét vonzóvá vált a magyar állampapír, és ezek megvásárlásához forintra volt szükségük. A külföldi befektetők a kedvező magyar makroökonómiai adatok miatt jelentek meg ismét nagyobb számban a magyar tőkepiacon.

A forint, de bármely termék jövőbeli helyzetét megjósolni nehéz.

A forint helyzetét még különösen nehezíti, hogy a befektetőknek nincsenek hosszú távú tapasztalati ismereteik, hiszen az intervenciós sáv kiszélesítése csak ebben az évben történt. Igazából a forint árfolyam-alakulásáról "csak" találgatni lehet.

Az Európai Unióban a nemzeti valuták euróra cserélése várhatóan hatással lesz a forint-euró árfolyamra is, de ennek irányát és mértékét nehéz egyelőre megjósolni.

Az amerikai központi bank, a Fed ismét csökkentette az amerikai dollár irányadó kamatát, ennek mértéke azonban a szokásosnak mondható 50 bázispont helyett csak 25 bázispont volt, és így jelenleg 1,75 százalékon áll. Ilyen alacsonyan emberemlékezet óta nem voltak a kamatok az Egyesült Államokban. Az infláció közben 2,5-3 százalék között mozog. A Fed által kiadott közlemény szerint az amerikai gazdaság továbbra is recesszióban van, és szükség esetén tovább csökkentik a kamatokat. A kérdés, hogy az alacsony kamatok miatt az infláció indul-e előbb növekedésnek vagy a GDP? Vagy mindkettő egyszerre? Bármelyik is valósul meg, az a kamatok fokozatos emelkedését vonja majd maga után.

A Magyar Nemzeti Bank 50 bázisponttal csökkentette az irányadó repokamatokat és az alapkamatot. Az indoklás között szerepelnek a kedvező makroökonómiai adatok, különös tekintettel az inflációra. Novemberben a fogyasztói árindex 7,1 százalék volt éves szinten, ami igen kedvező eredmény. Jól alakult a folyó fizetési mérleg és a kereskedelmi egyensúly is. A kamatok csökkentését az erős forint is segítette. Az állampapírhozamok minden lejáratra nagyjából 50 bázisponttal mérséklődtek. A kereskedelmi bankok kamatpolitikájáról egyelőre keveset tudni, de valószínű, hogy az év végi piacértékelés után követik a jegybanki "iránymutatást".

A dollár erősödése novemberben megállt. December közepén, ha nem is jelentős, de némi euróerősödés (0,9050) figyelhető meg a devizapiacokon, ami könnyen tovább folytatódhat. (Az amerikai dollár hagyományosan többnyire gyengül az év vége fele.)

Érdekesség, hogy a jen árfolyama is gyengült az elmúlt időszakban, ennek mértéke a dollárral szemben 128-ig tartott, míg az euróval szemben egészen 116-ig. Az okok között szerepel a gazdasági recesszió, illetve az is, hogy a japán kormány az exportorientáltság miatt a gyenge jen érdekében ügyeskedik. Ennek ellenére mindenképpen izgalmas kérdés, hogy miért pont most gyengül a jen, amikor az okok már több mint egy éve fennállnak.

Jenei Tamás