Drágul a vállalati vagyonbiztosítás
A hazai biztosítók egyelőre nem nyilatkoznak arról, hogy milyen díjemelésekkel járhat a vállalati vagyonbiztosítási piacon a tavaly szeptemberi terrortámadás. Sokuknál minden bizonnyal nemzetközi tulajdonosuk díjpolitikája lesz az irányadó.
Szakértők világszerte átlagosan 20 százalékos, egyes üzletágakban 100-200 százalékos emelést valószínűsítenek a viszontbiztosítóknál (a "biztosítók biztosítóinál"), s néhány százalékos növekményt az ügyfelekkel kapcsolatban álló, elsődleges biztosítóknál. Ennél viszont jóval súlyosabb mértékű, 50-200 százalékos emelési szándékot jelentettek be ősszel az osztrák biztosítók ügyfeleiknek.
A tömegvonzás hatása
A drágulás oka egyrészt a kockázatok növekedése. A magyar és európai biztosítottakat nemigen vigasztalja, hogy a terror- és háborús kockázatok ki vannak zárva a fedezetek közül (azaz ilyen esetekben nem fizet a biztosító), tehát ennek elvileg nem lehetne díjnövelő hatása.
Amerikában és a világ egy részén mostanáig bevállalták a terrorkockázatot. Márpedig a magyarországi biztosítók – saját kockázatuk csökkentése érdekében – az itthoni ipari biztosítások egy részét továbbadják (porlasztják) a nemzetközi viszontbiztosítóknak. Így ők "egy kalap alá" veszik a földrajzilag különböző kockázatokat, ami mindenütt díjemelést okoz.
A drágulás másik oka, hogy a 40-50 milliárd dollárra becsülhető terrorkár időlegesen kimeríti a (viszont)biztosítók tartalékait. Így nem, vagy csak az eddiginél drágábban tudnak felvállalni bizonyos kockázatokat.
A vagyonbiztosítás drágulása nyilvánvalóan iparáganként eltérő lehet. Egyes ágazatok, így a légi közlekedés, hajózás, tömegeket vonzó létesítmények (irodaházak, bevásárlóközpontok, csarnokok) és események (például koncertek) kiemelt kockázatuk miatt az átlagosnál jobban megérzik majd a díjemelést.
Az ár mellett a vállalati ügyfelek költségei egyéb okokból is nőhetnek. Nem kizárt, hogy a biztosítók saját kockázatuk szűkítése miatt csak szigorúbb biztonsági rendszerek kiépítése esetén szerződnek velük, esetleg bizonyos vagyontárgyakra egyáltalán nem vállalnak fedezetet.
Vállalati kockázatok
Milyen típusú elemekből áll össze a biztosítás, és melyek a fő jellemzői? A vállalkozói vagyonbiztosításoknál a biztosítótársaságok általában külön kezelik a kisebb – legfeljebb néhány százmillió forintos vagyonértékű – és a közepes, illetve nagyvállalatokat – mondta Valenta Ferenc, az Allianz Hungária Biztosító (AHB) ipari vagyonbiztosításokért felelő főtanácsosa.
A nagyvállalatok szerződéseinek jelentős részét biztosítási alkuszok bábáskodásával kötik meg. A piac legfontosabb szereplői az AHB mellett a Generali-Providencia és az AXA Colonia.
Az ipari vagyonbiztosítások három fő termékcsoportja a vagyoni, mérnöki és egyéb kockázatok nyomán áll össze. A vagyoni kockázat tűzre, elemi károkra, robbanásra és betöréses lopásra szól. A második típus egyebek közt géptörés, számítástechnikai rendszerek meghibásodása ellen nyújt orvoslást, illetve az építési-szerelési tevékenységre köthető.
A módozatok üzemszünetre szóló biztosítással is kiegészíthetők. Ez a kényszerű leállás idejére fizeti meg a biztosított felmerülő költségeit és elmaradt hasznát (olykor egy-egy fontos alkatrész pótlása akár egy évig is eltart). Az üzemszünet okozta kár a tapasztalatok szerint általában többszöröse is lehet a vagyoni veszteségeknek.
Végül a különböző szállítmány- és felelősségbiztosítások egészítik ki a palettát. Utóbbiaknak egyes ágazatokban, így az energiaiparban óriási jelentőségük lehet: egy áramkimaradás, frekvenciaingadozás például a felhasználók elektronikai műszereinek sokaságát teheti tönkre.
A termékcsoportokra a biztosítóknál általában külön-külön lehet szerződni. A biztosítók azonban rendszerint nem szerződnek külön a "kriminalisztikai" kockázatokra (például lopásra).
Ami a díjakat illeti: a kisebb cégek számára sztenderd tarifák léteznek, a nagyobbakat viszont egyedileg bírálják el. Az éves díj – amely durván a biztosított érték 0,5-3 ezrelékére rúghat – számos tényező együtteseként áll össze. Ilyen például a díjfizetés módja, a vállalt – általában fix összegű, nem a díj százalékában megállapított – önrész s az üzem tevékenységéből adódó veszélyességi fokozat.
A kockázatelbírálásnál a biztosítók megvizsgálják az adott iparág nemzetközi kártapasztalatait, az üzem munkatársainak tűz- és vagyonvédelmi felkészültségét, a gyártott termék jellegét, a gyártási technológiát.
Természetesen sok függ magától az adott iparágtól: kiemelten veszélyes például a petrolkémia, a gyógyszeripar, a vasöntészet, a bányászat (meglepő módon, még e szférákban is akadnak biztosítatlan vállalatok). A legkevésbé kockázatosak a vizes, éghető anyag nélküli technológiák. Számít a cég mérete, vagyonértéke is: minél nagyobb, azaz földrajzilag is szerteágazóbb egy vállalat, annál kisebb a valószínűsége, hogy totálkárt szenved. Díja így fajlagosan kisebb lehet.
A menedzsment felkészültsége
Talán meglepő, de a bírálatnál számít az is, hogy a biztosítandó vállalat menedzsmentje mennyire felkészült egy esetlegesen bekövetkező káreseményre: ismernek-e például olyan cégeket, amelyek (például a tűzkár, PVC égése során keletkező sav semlegesítése révén) gyors közbeavatkozással enyhíteni tudják a veszteségeket.
A biztosítók számára eligazítást ad, hogy a tűzoltóság tűzrendészeti szempontból milyen kategóriába sorolta az adott üzem létesítményeit. A kockázat felmérésekor saját mérnökeikkel modellezik, hogy egy adott kárnak mi lehet a legnagyobb kihatása (például ha egy eldobott cigaretta tüzet okoz, milyen kiterjedésű lehet a kár a normál és a legkedvezőtlenebb körülmények között).
A biztosítók általában azt javasolják, hogy a szerződést a vállalat új értékére – azaz a teljes helyreállítás összegére – kössék meg. A csak a könyv szerinti vagy technikai értékre szóló megállapodás később nagy gondot okozhat a károsult ügyfél számára.
A vagyonbiztosítási szerződés – amely költségként leírható – az esetek döntő többségében 1 évre szól, automatikus megújítási lehetőséggel (ehhez viszont a biztosító évente bekéri a fontosabb adatokat). Vannak határozott időre szóló szerződések is, például az építési-szerelési biztosítás.
Jóléti biztosítások
A biztosítási piacon az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak azok a vállalati gondoskodási módozatok, amelyeknél a cég munkavállalói számára vásárol személybiztosítási szolgáltatásokat. Szakértői becslések szerint 2000-ben már közel 4 milliárd forint díj folyt be ebből az üzletágból, és a fejlődés töretlen volt tavaly is. E piac legnagyobb szereplői az ÁB-Aegon, a Generali-Providencia és az Allianz Hungária.
A "jóléti biztosítások" alaptermékként élet-, betegség- és baleset-biztosítási elemekből állnak össze, de egyéb szolgáltatásokkal – például befektetési, hitelfedezeti vagy klasszikus elérési életbiztosításokkal – is kiegészíthetők.
Ha a munkáltató (kifizető) köt biztosítást és annak kedvezményezettje a munkavállaló (magánszemély), akkor ez utóbbi számára jövedelmet jelent. Vannak azonban olyan biztosítási típusok, amelyeket a jogalkotó előnyben részesít, azaz mentesít a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól.
Ilyen a kockázati (azaz csak halál esetén térítést nyújtó) életbiztosítás, a balesetre, illetve a teljes és végleges munkaképesség-csökkenésre szóló módozat.
Nincs mentesség viszont például az egészségbiztosításoknál, a részleges megrokkanásnál és számtalan egyéb kockázatnál. A vállalatok egy része ezért például egészségbiztosítást nem is köt szívesen (hacsak a biztosító nem egyben kínálja a csomagot).
Utóbbi módozatoknál a magánszemély munkavállaló számára progresszíven adózó, összevonandó jövedelem keletkezik, ami után 31 százalékos tb-járulékot is kell fizetni. Mivel azonban ez nem minősül bérköltségnek, nincs például utána (a munkaadó részére) szakképzési, munkaadói járulék vagy munkavállalói járulék. Ráadásul "cserébe" a nem csak halálra szóló (vegyes), 10 évesnél hosszabb élet-, illetve a nyugdíjbiztosításoknál a magánszemélyek éves adókedvezményben részesülnek.
Nevesített szerződés
Az szja-t és a tb-járulékot csak akkor kell a munkavállalónak magának megfizetnie, ha a cég és a biztosító közötti szerződésben név szerint megnevezik a biztosított munkatársakat. Ha viszont csak egy adott létszámú munkavállalói csoportra (például a géplakatosokra) kötik a szerződést, akkor e terhek természetbeni juttatásnak minősülnek és a munkaadó állhatja őket.
A szigorítás "kikerülésée" érdekében előfordulhat, hogy bár a két fél közti megállapodás nem névre szóló, de a biztosító suba alatt mégiscsak ismeri az alkalmazotti listát (s így pontosabban tudja mérlegelni kockázatát).
Megtörténhet, hogy egy kifizető nem munkavállalója, hanem más magánszemély részére köt biztosítást. Ebben az esetben nincs tb-járulék-kötelezettség és egyéb közteher, csak a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell megfizetni (és persze az szja-t).
Az szja rendszere mellett a munkaadói gondoskodási biztosításoknak nyilvánvalóan társaságiadó-vonzata is van. E téren a fő szabály: az adott cég akkor számolhatja el a biztosítás terheit (közterhekkel együtt) saját költségei között, ha annak kedvezményezettje munkavállaló, a cég vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tag, illetve ezek közeli hozzátartozója.
Ha a biztosítást nem e magánszemélyekre kötik, akkor az adott társaság nem számolhatja el saját költségei között, és 18 százalékos társasági adót kell fizetni utánuk.
A Generali-Providencia választható modulok alapján kínálja kollektív biztosítását. Az életbiztosítás az ügyfél mellett házastársa halálára is fizet, s van egyszeri gyermekszületési támogatás is.
A napi 24 órára vagy csak a munkaidőre szóló baleseti terméknél egyebek közt baleseti halálra, műtéti kifizetésre, kórházi napi vagy egyösszegű térítésre, "rettegett betegségekre" szólhat a fedezet. Az egészségbiztosításnál a műtéti, kórházi térítések mellett többek közt megrokkanásra, gyógyulási támogatásként vagy keresőképtelenségi napi térítésként fizetnek.
Baleseti halál vagy megrokkanás esetén 20-20 millió, kórházi térítésnél napi 24 ezer forint, műtéti térítésnél 2 millió forint lehet a maximális biztosítási térítés.
A Generali csak 10 fő feletti cégekkel szerződik, lehetőleg úgy, hogy valamennyi az adott körben dolgozó munkatárs, például "valamennyi géplakatos" biztosítva legyen (ez nyilvánvalóan a biztosítási csalásokat zárja ki).
Díjkategóriák
A díjat az alkalmazottak kora, neme és foglalkozása alapján szabják meg. Utóbbinál a hazai szakmák 90 százaléka alapdíjas, a közepesen vagy nagyon veszélyes szakmáknál (például bányászok) 50-100 százalékos pótdíjat számolnak. A díjfizetést jócskán leegyszerűsíti, hogy 100 fő felett egyes kockázatokra éves átlagdíjat ajánlanak az őket felkereső vállalatoknak.
A Generalihoz 2001. október elejéig összességében 1,6 milliárd forint díj folyt be a céges baleset- és egészségbiztosításokból.
Az ÁB-Aegonnál a múlt év szeptemberétől vált lehetővé, hogy a biztosítások mellett egy helyen, csoportosan léptessék be a cégek munkavállalóikat az önkéntes és magánpénztárba. Itt unikum, hogy egyedi mérlegelés alapján akár már az 5 fős cégeknek is kínálnak kollektív biztosítást.
Az ÁB-Aegon a kockázati életbiztosítás mellett szintén egész napos vagy munkaidőre szóló baleset-biztosítást kínál, kórházi, műtéti térítés, táppénz és baleseti halál kockázatokkal. Betegségbiztosítási terméküknél ezt rokkantsági, keresőképtelenségi és "rettegett betegségekre" szóló fedezetek egészítik ki. A maximális kártérítésekről egyedileg állapodnak meg. Mint közölték, egyes multinacionális cégek néhány dolgozójára van 50 millió forintos fedezetük is.
E biztosítónál a munka veszélyessége mellett számít a díjnál a cég létszáma, betegségi módozatnál pedig a munkavállalók (egyenként vizsgált) életkora és neme is. A szerződésekhez általában kérik az alkalmazottak listáját.
A béren kívüli munkavállalói juttatások erőteljesen ösztönzik az alkalmazottak vállalati hűségét – emlékeztettek az ING N-N bizosítónál. E társaságnál is a 10 fő feletti vállalatok részére kínálnak szolgáltatásokat.
Az ING N-N egy helyen ajánl a vállalatoknak modulszerű elemekből "összeválogatható" biztosítói, banki és nyugdíjpénztári szolgáltatásokat. A többféle módozatot igénylők nem kapnak kedvezményt, de nem külön-külön cégeknél, hanem egy kijelölt referensnél intézhetik munkavállalói kedvezményekhez kötődő (például kártérítési) ügyeiket.
A csoportos biztosítási csomag alapterméke a kockázati életbiztosítás, amely baleseti halálra és rokkantságra, teljes és részleges megrokkanásra szól. 2002 elejére tervezik egyéb szolgáltatások (így a kórházi napi térítés) bevezetését.
Kiegészítő bank-szolgáltatás
A biztosító az évente hosszabbítandó, a veszélyes foglalkozási csoportoknál – nem publikált mértékű – pótdíjat számít fel. A díj volumene a kért biztosítási összeg mellett attól is függ, hogy az adott cég munkavállalóinak hány százaléka biztosított.
A biztosítást az ING Bank által kínált dolgozói folyószámlák, vállalati kártyák, s az alkalmazottaknak kínált, lakásvételre és felújításra szóló jelzáloghitelek egészítik ki (utóbbiaknál elnézőbb a hitelbírálat, ha a cég garanciát vállal alkalmazottjára). A cég megbízást adhat a banknak, hogy a dolgozók számára értékpapírokat (jellemzően államkötvényeket, diszkontkincstárjegyeket) vásároljon. A vállalat felkérésére az ING N-N elintézi a csoportos önkéntes és magán-nyugdíjpénztári beléptetéseket is.
B. I.