A vállalkozások a 16/1976. (VI. 4.) MT rendeletben foglaltak szerint kötelesek jótállást vállalni az általuk végzett következő javító-karbantartó szolgáltatásokért:
- Elektromos háztartási gépek (az ITJ 43-1. és 43-8. csoportjába tartozó termékek: mosógépek, centrifugák, hűtőgépek, porszívók stb.) javítása, karbantartása, üzembe helyezése.
- Híradás-technikai és elektroakusztikai cikkek (rádió, színes és fekete-fehér televízió, magnetofon, videotechnikai berendezés, lemezjátszó, hangszóró, mikrofon, erősítő, diktafon, fülhallgató, hallókészülék, távbeszélő-készülék, személyi számítógép, CB rádióberendezés, URH rádiótelefon berendezés, antenna és kaputelefon stb.) javítása, karbantartása, üzembe helyezése.
- Lakóépületen, épületrészen, lakáson, hétvégi házon, garázson, üdülőn végzett, továbbá lakóépületben levő felvonó karbantartása végett szükséges építési-szerelési munkák közül a javító-karbantartó munka – ide nem értve a felújítási és fenntartási tevékenységet – abban az esetben, ha
a) mindkét fél jogi személy, 25 000 forintot meg nem haladó vállalkozási díj határáig,
b) a megrendelő vagy a vállalkozó magánszemély, a vállalkozási díj összegére tekintet nélkül.
- Személygépkocsi, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és könnyű pótkocsi javítása, karbantartása és ápolása (könnyű pótkocsinak minősül a személygépkocsival vontatható lakó-kemping és áruszállító pótkocsi). Vízi járművek közül a belvízi kishajó és csónak javítása, karbantartása.
- Bútorjavítás és kárpitosipari javítás.
- Finommechanikai javítások (varrógép, kerékpár, zsebszámológép, írógép, óra, hangszer, optikai és fotócikkek stb. javítása, karbantartása).
- Háztartási barkácsgépek (fúró, gyalu, csiszoló- és fűrészgépek stb.) javítása és karbantartása.
- Mezőgazdasági kisgépek (rotációs kapák, szivattyúk, permetezőgépek stb.) javítása és karbantartása.
- Könnyűipari szolgáltatások (textiltisztítás, méreteslábbeli-készítés és lábbelijavítás, fotó-, fodrász-, kozmetikai szolgáltatások, méretesruházat- és ruhajavítás stb.).
- Olajjal vagy gázzal működő tüzelőberendezés, gázhűtőszekrény javítása, karbantartása, üzembe helyezése.
- Esernyő, gumiabroncs, játék, sportszer javítása.
A rendelet előírásai nem vonatkoznak az átalánydíjas szolgáltatásokra. Nem kell alkalmazni a rendelet szabályait akkor sem, ha a termékre vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették a szolgáltatást.
A munka elvégzésekor tájékoztatni kell a megrendelőt arról, hogy minőségi kifogását hol és hogyan jelentheti be.
A megrendelő jótálláson alapuló igényét a vállalkozóval szemben a számla (nyugta, blokk, kísérőjegyzék), vagy ha a vállalkozó jótállási jegyet adott, ennek alapján, a rendelet előírásainak megsértése esetén pedig közvetlenül a rendelet alapján érvényesítheti.
A szolgáltatás elvállalásának feltételei
Jótállási kikötés
A vállalkozó nem zárhatja ki és nem korlátozhatja a felelősségét a fentebb felsorolt szolgáltatások minőségéért. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a rendeletben meghatározottaknál a megrendelőre kedvezőbb feltételekkel vállaljon jótállást. Természetesen a vállalkozó a fentebb nem említett szolgáltatásokra is vállalhat jótállást.
A kötelező jótállás kikötésének elmulasztásakor a felek megállapodása kiegészül a rendeletben meghatározott jótállási feltételekkel. A felek által kikötött – a megrendelőre hátrányosabb – jótállási feltétel érvénytelen, helyébe a rendelet előírásai lépnek.
A javító-karbantartó szolgáltatás elvállalásakor meg kell határozni, hogy a vállalkozó milyen szolgáltatást teljesít, illetve mire vállalkozik. Meg kell határozni továbbá a munka elvégzésének határidejét, díját és a vállalkozás egyéb lényeges feltételeit. A megrendelővel közölni kell a jótállási feltételeket, és azokat a felvevőhelyen is ki kell függeszteni.
Munka- és díjmeghatározás
Ha a szolgáltatás elvállalásakor nem állapítható meg pontosan, hogy milyen munkák elvégzésére van szükség, a vállalkozó a várható legmagasabb díj összegét köteles a megrendelővel közölni. Az előre nem látott és a szolgáltatás elvállalásakor figyelembe nem vett hibákat a vállalkozó külön megrendelés nélkül is köteles kijavítani, ha a javítás díja nem haladja meg azt az összeget, amit a megállapodásban, a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatároztak.
Árajánlat
Ha a szolgáltatás díja előreláthatólag meghaladja a 200 forintot, és műszeres hibamegállapításra van lehetőség, a megrendelő erre tekintettel árajánlatot kérhet. Ha az árajánlat után a szolgáltatást nem rendelik meg, az elvégzett műszeres vizsgálat díját a megrendelő viseli. Ha a megállapodás létrejön, a műszeres vizsgálattal érintett körben a munka során felfedezett és az árajánlatban figyelembe nem vett hibát a vállalkozó köteles díjtalanul kijavítani.
Tájékoztatási kötelezettség
Ha az elvégzendő munka előreláthatóan befolyásolja a dolog további használhatóságát, teljesítőképességét vagy használatának módját, illetőleg ennek időtartamát, a megrendelőt erről előzetesen tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség – amennyiben feltételei csupán ekkor állapíthatók meg – a munka elvégzése után is terheli a vállalkozót.
Ha a munka végzése során a vállalkozó olyan előre nem látott hibát fedez fel, amelynek kijavítására a felek nem állapodtak meg, illetve amelynek kijavításával emelkedne a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatározott összeg, köteles a hiba felfedezéséről és az ezzel kapcsolatos munka díjáról haladéktalanul értesíteni a megrendelőt. Ezt a munkát csak külön megrendelésre lehet elvégezni.
Begyűjtőhálózat
A begyűjtőhálózat útján történő szolgáltatás feltételeiről a vállalási szabályzatban kell rendelkezni.
Vállalási szabályzat
A vállalkozók vállalási szabályzatot kötelesek készíteni. A vállalási szabályzatban meg kell határozni a számlázás és minőségtanúsítás módját. Jogi személyeknél a vállalási szabályzat tartalmazza a minőségi kifogások elintézésének rendjét is.
A vállalási szabályzat kivonatát – és az arról szóló tájékoztatást, hogy a megrendelő hogyan érvényesítheti a vállalkozó által el nem ismert minőségi kifogását vagy más igényét – a felvevőhelyen (begyűjtőhálózatnál) ki kell függeszteni.
Számla, nyugta
A vállalkozó a szolgáltatás elvégzése után köteles számlát adni a megrendelőnek, ha a szolgáltatás díja eléri vagy meghaladja az 1000 forintot. 1000 forint alatt is számlát kell adnia, ha a megrendelő jogi személy, vagy ha a megrendelő számlát kér.
A számlában röviden, közérthetően fel kell tüntetni:
- az elvégzett munkát,
- a személygépkocsi, motorkerékpár és segédmotoros kerékpár javításánál a kilométeróra állását a vállalkozónak történő átadás időpontjában,
- a felhasznált alkatrészeket és anyagokat,
- a szolgáltatás díjának összegét.
A számlán a vállalkozónak tanúsítania kell, hogy az elvégzett munka megfelelő, a felhasznált anyag és alkatrész rendeltetésszerű használatra alkalmas. Ha a díjat jelentős mértékben a munkával töltött idő határozza meg, a számlán fel kell tüntetni ezt az időt is.
Ha a szolgáltatás díja nem éri el az 1000 forintot, a vállalkozó nyugtát (blokkot, kísérőjegyzéket) köteles adni a megrendelőnek, amelyen fel kell tüntetni az elvégzett munkát és a díj összegét. (Jogszabály 1000 forinton alul is előírhat számlaadási kötelezettséget, ha a vállalkozó jogi személy.)
A jótállási idő kezdete
A jótállási idő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a megrendelő vagy megbízottja részére való átadásával, ha pedig az üzembe helyezést a vállalkozó végzi, az üzembe helyezés (beszabályozás) napjával kezdődik. A szolgáltatás jótállási idejét nem hosszabbítja meg a munka elvégzése során beépített új alkatrész, részegység hosszabb időtartamú saját jótállása.
Jótállási igények
A megrendelő a jótállás alapján követelheti:
- a hibásan vagy hiányosan végzett munka kijavítását (kiegészítését, ismételt elvégzését), vagy a díj arányos csökkentését,
- az elvégzett munkával összefüggésben keletkezett hiba díjmentes kijavítását.
Ha a szolgáltatás teljesen alkalmatlan, vagy teljesen célszerűtlen, továbbá ha a vállalkozó megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el a szükséges kijavítást, a megrendelő megtagadhatja a díj kifizetését, illetve visszakövetelheti a már kifizetett díjat. (Nem megfelelő a kijavítás elvégzésére vállalt új határidő, ha az meghaladja a szolgáltatás teljesítésére eredetileg vállalt határidőt.)
Ha a vállalkozó megfelelő határidőre nem vállalja, nem végzi el a kijavítást, vagy ismételten hibásan végzi el, a megrendelő – a vállalkozó költségére – más vállalkozóval is elvégeztetheti a hibás teljesítés miatt szükséges munkát.
Amennyiben a vállalkozó tévesen állapította meg a kijavítandó hibát, nem követelheti a szükségtelenül végzett munka ellenértékét, illetve köteles visszafizetni az ezért kapott díjat.
A kijavítandó dolog el- és visszaszállításáról – járművek kivételével – a vállalkozó köteles gondoskodni. Ha a megrendelő végzi a szállítást, annak költségei a vállalkozót terhelik.
Minőségvizsgálat
A vállalkozó legkésőbb 15 nap alatt köteles megvizsgálni a megrendelő minőségi kifogását, és ha az alapos – a jótállásra, illetve a törvényben meghatározott szavatosságra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően –, eleget tenni a megrendelő igényének.
Ha a szolgáltatás minőségével kapcsolatban – különösen a javítás módjával vagy más, a kifogás elbírálása szempontjából lényeges műszaki kérdésben – vita merül fel, a vállalkozó köteles három napon belül szakvéleményt kérni az illetékes minőségvizsgáló szervezettől.
A terméket – a helyszíni vizsgálat esetét kivéve – elismervény ellenében kell átvenni a megrendelőtől. A minőségvizsgáló szervezettel közölni kell a szolgáltatás időpontját, díját, a megrendelői kifogást, a vállalkozó megállapításait és az egyéb lényeges adatokat (a megrendelő neve, címe, az elvégzett javítások stb.).
A minőségvizsgáló szervezet köteles soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül elvégezni a vizsgálatot. Építőipari szolgáltatásnál a vizsgálatot tíz napon belül meg kell kezdeni, de legalább hatvan napon belül be kell fejezni. A vizsgálat eredményéről a minőségvizsgáló szervezet haladéktalanul értesíti a vállalkozót és a megrendelőt. A szakvélemény kötelező a vállalkozóra.
Amennyiben a minőségvizsgáló szervezet alaposnak találta a minőségi kifogást, a vállalkozó díjfizetésre köteles, egyébként a minőségvizsgálat ingyenes.
Minőség-ellenőrzés
Jogi személyeknél a főjegyző, a megyei közgyűlés elnöke, magánszemélyeknél – ideértve a magánszemélyekből álló betéti és közkereseti társaságokat is – a helyi önkormányzat jegyzője ellenőrzi, a minőségvizsgáló intézetek pedig rendszeresen vizsgálják, hogy megtartják-e a javító-karbantartó tevékenységre vonatkozó jótállási kötelezettségeket. Az ellenőrzés kiterjed a szolgáltatás elvállalására, elvégzésére és átadására vonatkozó követelményekre, továbbá a számlázásra, a minőség tanúsítására és a minőségi kifogások intézésére.
Az elektromos, híradástechnikai és elektroakusztikai cikkekkel kapcsolatos javító szolgáltatásoknál a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Korlátolt Felelősségű Társaság, az építőipari javító szolgáltatásoknál az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, a gépjárműjavítás és -karbantartás tekintetében a Közlekedési Főfelügyelet, a fővárosi, megyei közlekedési főfelügyelet, a Transinnov Műszaki Fejlesztő Leányvállalat, a bútorjavítás és -karbantartás területén a Faipari Minőségellenőrző Intézet, az egyéb ipari szolgáltatásoknál a Szolgáltató Fejlesztő és Tanácsadó Vállalat, az egyéb javító-karbantartó szolgáltatásoknál pedig a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet végez rendszeres vizsgálatot a jegyző megbízása alapján.
| Jótállási idő A jótállásból eredő igényeket a következő időtartamon belül lehet érvényesíteni: | |
| a) járműjavításon kívüli szolgáltatásoknál | |
| A vállalkozási díj összege | A jótállás legrövidebb időtartama |
| 500 forint alatt | 3 hónap |
| 500-5000 forint között | 6 hónap |
| 5000 forint felett | 12 hónap |
| b) Közúti jármű javítása esetén a jótállás időtartama: | |
| Javítási, karbantartási művelet megnevezése | A jótállás legkisebb mértéke |
| I. Személygépkocsi | |
| 1. A személygépkocsi fő- és részegységeinek beszabályozása, illetve gyári paramétereinek visszaállítása | |
| – a működést befolyásoló alkatrészek cseréje nélkül | 3 hónap, de ezen belül 3000 km |
| – a működést befolyásoló alkatrészek cseréjével | 6 hónap, de ezen belül 6000 km |
| 2. Szerkezeti hiba miatt üzemképtelen személygépkocsi javítása a hibás alkatrészek javítása vagy cseréje után | |
| – 500 Ft javítási díj alatt | 3000 km |
| – 500-5000 Ft javítási díj között | 6000 km |
| – 5000 Ft javítási díj felett | 10 000 km |
| 3. Sérült, de korróziós károsodástól mentes személygépkocsik helyreállítása a sérült elemek és alkatrészek javítása vagy cseréje után | |
| – 500-5000 Ft javítási díj között | 6 hónap, de ezen belül 6000 km |
| – 5000 Ft javítási díj felett | 12 hónap, de ezen belül 10 000 km |
| 4. Korróziós károsodású személygépkocsik javítása, a korrodált részek pótlása, illetve cseréje után | |
| – 500-5000 Ft javítási díj között | 3 hónap |
| – 5000-10 000 Ft javítási díj között | 6 hónap |
| – 10 000 Ft javítási díj felett | 12 hónap |
| 5. Személygépkocsik részleges vagy teljes újrafényezése | |
| – 500-5000 Ft javítási díj között | 6 hónap |
| – 5000 Ft javítási díj felett | 12 hónap |
| II. Motorkerékpároknál és segédmotoros kerékpároknál | |
| 1. 50 cm3 hengerűrtartalmú és annál nagyobb motorkerékpárok javítása | |
| – 500 Ft javítási díj alatt | 3 hónap, de ezen belül 2500 km |
| – 500-2000 Ft javítási díj között | 6 hónap, de ezen belül 5000 km |
| – 2000 Ft javítási díj felett | 10 hónap, de ezen belül 8000 km |
| 2. 50 cm3 hengerűrtartalmú és annál kisebb segédmotoros kerékpárok javítása | |
| – 500 Ft javítási díj alatt | 3 hónap, de ezen belül 2500 km |
| – 500 Ft javítási díj felett | 6 hónap, de ezen belül 5000 km |
| III. Személygépkocsival vontatható lakó-, kemping- és áruszállító pótkocsiknál | |
| – 1000 Ft javítási díj alatt | 3 hónap |
| – 1000 Ft javítási díj felett | 6 hónap |
| IV. Belvízi kishajó és csónak javítása, karbantartása | |
| – 5000 Ft javítási díj alatt | 3 hónap |
| – 5000-25 000 Ft javítási díj között | 6 hónap |
| – 25 000 Ft javítási díj felett | 12 hónap |