TULAJDONSZERZÉS ÁRVERÉSEN

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 44. számában (2001. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az árverés közismert fogalom, hallatán általában a licitálásra gondolnak. Annak számára, aki e témával nem foglalkozik, talán meglepő lehet, hogy milyen sok esetben írja elő valamilyen jogszabály ezt a sajátos értékesítési formát.

A jogszabályok egyike sem ad meghatározást az árverés fogalmára. A Magyar értelmező kéziszótár szerint az árverés főnév "az a rendszerint hivatalos, nyilvános eljárás, amellyel különféle vagyontárgyakat adnak el a legnagyobb vételárat kínáló vevőknek". És valóban ez a dolog lényege, azzal a megszorítással, hogy a jelen esetben természetesen csak az úgynevezett hivatalos eljárásokkal foglalkozhatunk.

Ellentétben a bemutatandó további jogszabályokkal, amelyek az árverés egyes konkrét eseteit, illetőleg az eljárás módját határozzák meg, az ilyen úton történő tulajdonszerzést magát helyezi a középpontba.

Eredeti szerzésmód

Az árverést a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) az úgynevezett eredeti szerzésmódok közé sorolja. A törvény szerint aki valamely dolgot árverés útján jóhiszeműen szerez meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés azonban ingatlan árverésére nem vonatkozik.

A fentiekkel kapcsolatban mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a jóhiszeműség alapfeltétel. Nem tekinthető jóhiszeműnek a szerzés, ha az árverési vevő tudja, vagy a körülményekre figyelemmel tudnia kellett volna, hogy nem az adós tulajdona az árverés tárgya. Ugyanakkor ingatlan tulajdonjogát árverésen is csak az ingatlan tulajdonosától lehet megszerezni még jóhiszeműség esetén is.

Tehermentesség

A Ptk. által rögzített szabályok szerint az árverés útján történő tulajdonszerzés az eredeti szerzésmód tartalmának megfelelően tehermentes, tehát a szerzéssel egyidejűleg az árverés tárgyát képező dolgot terhelő kötelezettségek megszűnnek. A főszabály alól azonban vannak kivételek, így az ingatlannak bírósági végrehajtás során történő árverése esetén az új tulajdonost terheli például az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog.

A tulajdonszerzés időpontja

Fontos - például a terhek viselése szempontjából lényeges - kérdés, hogy árverésen történő tulajdonszerzés esetében valójában mi is az az időpont, amikor a tulajdonjog átszáll a vevőre. Ebben a tekintetben különbséget kell tenni az ingó és az ingatlan dolog között.

Ingóság esetén ugyanis az árverés útján történő tulajdonszerzésnek nem feltétele az adott ingóság birtokba adása, tehát nem kell ténylegesen átadni a vevő részére. A tulajdonjog általában a vételár kifizetésével száll át az árverési vevőre.

Ingatlannál ezzel szemben - tekintettel az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés úgynevezett konstitutív, tehát jogot keletkeztető hatályára - az árverési vétel ténye önmagában nem, csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkeztet tulajdonjogot. Az árverésről készült okirat ezért csupán a bejegyzés alapjául szolgálhat.

Az árverési vétel megtámadása

A Ptk. rendelkezései teszik lehetővé, hogy egy szerződést - egyéves határidőben - a szerződő felek valamelyike megtámadja, ha úgy véli, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás (például az ingatlan és annak vételára) között feltűnően nagy az értékkülönbség. Érdekes lehet e kérdés vizsgálata árverés esetében is. Az árverésen történő vétel esetén az ár meghatározása a résztvevők licitálásának eredménye. Az árverés tárgyát a legmagasabb árat ígérő résztvevő szerzi meg. Így az árverezők aktív közreműködéssel és tudatosan alakítják ki az árverési vételárat, amelynek során azzal is számolniuk kell, hogy esetlegesen objektíve nézve aránytalanság jön létre a tényleges érték és a vételár között. Ezért a bírói gyakorlat szerint a licit győztese az árverés eredményeként kialakult ár és a tényleges forgalmi érték feltűnő aránytalanságára hivatkozva a megkötött szerződést nem támadhatja meg. A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében azt is kifejtette, hogy ehhez ugyanakkor az is szükséges, hogy a kikiáltási ár és a tényleges forgalmi érték között ne álljon fenn jelentős értékkülönbözet.

Elővásárlási jog

A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Ezt a rendelkezést azonban végrehajtási árverés esetén nem lehet alkalmazni. A Legfelsőbb Bíróság által ebben a kérdésben kifejtettek szerint végrehajtási árverésnél az adós tulajdonostárs nem eladó, hanem az elidegenítés az ő akaratától függetlenül, a végrehajtást kérő érdekében történik. Ennélfogva ilyen esetben az adós tulajdonostársait nem illeti meg az elővásárlási jog.

Más eset az, ha közös tulajdont szüntetnek meg árverés útján, mert ennek során a Ptk. általános szabálya szerinti elővásárlási jogot a tulajdonostársak gyakorolhatják.

Közös tulajdon megszüntetése árveréssel

Akár a magánszemélyek, akár pedig a cégek életében könnyen előállhat olyan helyzet, amikor valamely vagyontárgy (általában ingatlan) tulajdonosává válnak úgy, hogy az adott ingatlannak más tulajdonosa is van. Ekkor beszélhetünk osztatlan közös tulajdonról. * A Ptk. szabályai szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A törvény meghatározza ezen túlmenően a közös tulajdon megszüntetésének módozatait is, ezek között szerepel, bár utolsó lehetőségként - abban az esetben, ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg - a közös tulajdon tárgyának értékesítése és a vételár megfelelő felosztása a tulajdonostársak közötti. * Az ilyen értékesítést a bíróság kizárólag árverés útján rendelheti el. Ilyenkor a bíróságnak ítéletében meg kell határoznia a legkisebb árverési vételárat. Ez az összeg lesz a végrehajtás során a kikiáltási ár, amelyet sem a bíróság, sem a végrehajtó nem szállíthat le. Ez alapvetően az ítélethozatal időpontjában a közös tulajdon tárgyának - általában szakértővel megállapíttatott - forgalmi értékével egyenlő összeg. Magának az árverésnek a lebonyolítására a végrehajtási törvény szabályai irányadóak. * A befolyó vételárat általában az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadok arányában kell felosztani. Ettől eltérni csak olyan ingatlan árverése esetén lehet, amikor az árverést a tulajdonostárs bentlakása mellett folytatják le. A bentlakás ugyanis értékcsökkentő hatású, amely kihat a vételár felosztására. Ezért a bent lakó tulajdonostársnak a bírósági eljárás során minden esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az árverési értékesítés esetére vállal-e önkéntes kiköltözést vagy sem. Hozzájárulása nélkül a jogszerűen bent lakó tulajdonostárs csak megfelelő cserelakás biztosításával kötelezhető kiköltözésre. Ha vitatott a tulajdonostárs bentlakásának jogszerűsége, e kérdésben a közös tulajdon megszüntetését kimondó ítéletet megelőzően kell dönteni. u Amennyiben a bent lakó tulajdonostárs vállalja, hogy az árverési értékesítés esetére kiköltözik, az árverést a kiürített ingatlan alapján számított forgalmi érték mint legkisebb árverési vételár meghatározásával rendelik el, és a bent lakó tulajdonostárs az árverési vételárból őt megillető rész kifizetésével egyidejűleg köteles kiköltözni az ingatlanból. * Ha viszont a bent lakó tulajdonostárs nem vállal önkéntes kiköltözést, a bíróság az árverést az ingatlan lakottsága mellett rendelheti el. Ilyen esetben a bíróságnak azt is vizsgálnia kell, hogy van-e lehetőség a bent lakó tulajdonostárs lakáshasználati jogának korlátozására a méltányos igények, személyi és családi körülmények és a lakás műszaki adottságainak figyelembevételével. Ha a bent lakó és kiköltözést nem vállaló tulajdonostárs lakáshasználati joga nem korlátozható, a bíróság az ítéletben kimondhatja, hogy az árverési értékesítést elsősorban olyan feltétellel kell megkísérelni, hogy az árverési vevő a bent lakó tulajdonostársnak megfelelő cserelakást ajánljon fel.

Végrehajtási árverés

A végrehajtási árverés szabályait a bírósági végrehajtásról szóló törvény tartalmazza részletesen. Ilyen eljárást folytatnak le, ha a kötelezett önkéntesen nem teljesíti a bíróságok vagy a jogvitát eldöntő más szervek határozatát, vagy a más okiratokon (például közjegyzői okiratba foglalt tartozás elismerésen) alapuló, végrehajtható követeléseket, és a tartozás a bankszámláján kezelt összegből vagy az adós munkabéréből és egyéb járandóságaiból nem hajtható be.

Ebben az esetben a végrehajtó az adós tulajdonában álló ingóságot vagy ingatlant lefoglalja, és azt értékesíti, amelynek rendes módja az árverés.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy számos más jogszabály is - amely az árverést valamilyen szempontból szabályozási körébe emelte - visszautal a bírósági végrehajtásról szóló törvényre, és az ott lefektetett eljárási szabályokat kezeli irányadóként.

Ingóárverés

A bírósági végrehajtás során az ingóságot rendszerint árverésen kell értékesíteni, kivétel ez alól, ha törvény másképpen rendelkezik.

Az árverés kitűzése

Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, amelyben feltünteti a felek nevét, az árverés helyét és idejét, az árverezendő ingóságokat és becsértéküket, illetve hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni.

A becsérték meghatározása

Az ingóságok becsértékét - alapvetően a foglaláskor - a végrehajtó határozza meg, amivel szemben azonban az adósnak jogorvoslati lehetősége van.

Jelenlét az árverésen

Az árverésen az árverező személyesen vagy képviselője útján vehet részt és árverezhet. Az adós ugyanakkor az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, és az ingóságot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg.

Az árverési eljárás

Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (kikiáltási árát) és felhívja őket ajánlatuk megtételére. Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb lehet szállítani a becsérték egynegyedéig.

Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.

Gépjármű árverezésére eltérő szabályok vonatkoznak annyiban, hogy a jármű vételárát csak olyan összegre lehet leszállítani, amelyből a végrehajtás előre látható költségei és a törvény egy más rendelkezése alapján esetlegesen az adósnak járó összeg fedezhető.

A legtöbbet ajánló árverező köteles a megvett ingóság elárverezése után készpénzben azonnal kifizetni a teljes vételárat. Ha a vételár kifizetése nem történik meg, az ingóságot nyomban tovább kell árverezni, és a fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben.

Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a mulasztó köteles azonnal megtéríteni. Ha ezt az összeget a szóban forgó személy nem térítette meg, erre a végrehajtást foganatosító bíróság kötelezi.

A végrehajtást kérőre annyiban vonatkoznak speciális szabályok, hogy neki joga van a követelése és járulékai erejéig az árverésen készpénzfizetés nélkül, tehát lényegében beszámítással vásárolni.

Tulajdonszerzés

Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével szerez tulajdonjogot. Ha valamilyen okból az árverést később megsemmisítették, a jóhiszemű árverési vevőnek a tulajdonjogát még ez sem érinti.

Második árverés

Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni, amelyet 3 hónapon belül kell kitűzni.

Engedéllyel birtokolt dolog

Speciális szabályok vonatkoznak az engedély alapján birtokban tartható ingóságokra (például lőfegyver, méreg, radioaktív anyagok), amelyek árverésen nem értékesíthetők. Ezeket a végrehajtó az adott dolog forgalmazására jogosult személynek vagy gazdálkodó szervezetnek adja át bizományi értékesítés céljából, a legkisebb vételár meghatározásával.

Ha az értékesítés sikertelen, 45 nap elteltével a végrehajtó a vételárat 15 napos határidőkkel fokozatosan a becsérték egynegyedére szállítja le. Ha az értékesítés még így is sikertelen, és az ingóságot ezen az áron a végrehajtást kérő sem veszi át vagy arra nem jogosult, az ingóságot vissza kell adni az adósnak.

Végrehajtás az üzletrészre

A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó értékesíti árverésen. Az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetőleg az általa kijelölt szervezetet - ebben a sorrendben - az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.

Ha az adósnak jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban van vagyonrésze (bt., kkt.), a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az adós tag helyett a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondási jogot ténylegesen gyakorolja, az erről szóló nyilatkozatot a végrehajtó megküldi a társaságnak, és egyúttal az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja, és azt kiegyenlítése után a végrehajtás általános szabályai szerint használja fel.

Árverés a tilosban parkoló autóra

A rendőrség az erre vonatkozó törvény, illetőleg kormányrendelet keretei között határozattal dönthet a jármű árveréssel történő értékesítéséről, ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű elszállítására kerül sor, és a tulajdonos nem állapítható meg, vagy az felszólítás ellenére a járművet nem veszi vissza, illetőleg ha a szóban forgó járművet kerékbilinccsel rögzítették, a fentiekhez hasonló körülmények között. * Magára az értékesítésre, az árverésre a végrehajtási törvény rendelkezései irányadóak, azzal, hogy az értékesítésből befolyt vételárnak a költségekkel csökkentett fennmaradó részét kell a tulajdonos részére kifizetni.

Ingatlanárverés

A törvényi rendelkezések szerint a végrehajtási eljárás során az ingatlan értékesítésének normális módja az árverés. Az ingatlant alapvetően beköltözhető állapotban kell árverezni. Lakottan kell árverezni ugyanakkor az ingatlant, ha abban

- a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik,

- haszonélvező lakik,

- a nem adós tulajdonostárs lakik,

- az adós egyenes ági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző hat hónapban is ebben az ingatlanban volt.

Lakottan történik az árverés akkor is, ha az adós és a végrehajtást kérő így állapodtak meg.

Letét

Az ingóárveréshez hasonlóan az árverést a végrehajtó hirdetménnyel tűzi ki. Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10 százalékát legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt a végrehajtónál letétbe helyezte. Ez a letétbe helyezés átutalással is történhet, ekkor az előleg összegét olyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés időpontját megelőzően megérkezzen a végrehajtói letéti számlára.

Engedélyhez kötött tulajdonszerzés

A szabályozás szerint, akinek az ingatlanszerzése engedélyhez van kötve, az árverezés előtt igazolni köteles, hogy az engedélyt megkapta. A gyakorlatban ez számos esetben lehetetlen, így például külföldi jogi vagy magánszemély ingatlanszerzéséhez jelenleg engedélyre van szükség, azonban az ennek megszerzésére irányuló kérelmet csak a megkötött szerződés csatolásával együtt lehet benyújtani.

A vételár leszállítása

Az árverés menetében, amennyiben az árverezők által felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték feléig. Lakóingatlan esetén a kikiáltási ár a becsérték 70 százalékának megfelelő összegre szállítható le, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző hat hónapban is ebben volt.

A vételár megfizetése

Ingatlannál is irányadó az, hogy további ajánlat hiányában a legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után jelenti ki a végrehajtó, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló megvette. A korábban letétbe helyezett előleg a vételárba beszámít. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára, ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A végrehajtó ugyanakkor legfeljebb két hónapig terjedő halasztást adhat a megfizetésére, ha ez a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény miatt indokolt. A vételár összege után egyébként az esedékesség napjától a törvényes késedelmi kamatot kell fizetni.

Birtokba adás

Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek. Ezzel némileg ellentétes az a rendelkezés, mely szerint az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt már az árverés napjától terheli, annak ellenére, hogy a fentiek szerint ténylegesen nem léphetett birtokba.

Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig kötelesek az ingatlant kiürítve átadni.

Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg. Ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból. A kiköltözésre ugyanakkor az adósnak a végrehajtást foganatosító bíróság kérelemre egyszeri halasztást adhat, ha az adós elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított hat hónapig terjedhet. Ha ugyanakkor a kiköltözésre az így kialakult időpontig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevő kérelmére, szükség esetén rendőrség közreműködésével, haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt.

Sikertelen árverés

Ha nem tettek vételi ajánlatot vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének a felét, illetőleg ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg, az árverés sikertelen. Ennek megállapításától számított három hónapon belül második árverést kell tartani. Ezen a korábbi árverési vevő nem árverezhet. A második árverésen is az ingatlan becsértéke a kikiáltási ár, amelyet a becsérték feléig, lakóingatlan esetén a becsérték 75 százalékának megfelelő összegig lehet leszállítani.

Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a különbözetet - az ingósághoz hasonlóan - a korábbi árverési vevő köteles megtéríteni.

Amennyiben az ingatlanra vonatkozó második árverés is sikertelen volt, a végrehajtást kérő az ingatlant a becsérték felének megfelelő összeg fejében átveheti.

Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, és a törvény által meghatározott határidőben a végrehajtást kérő újabb árverés kitűzését nem kérte, az eljárás szünetel. Ennek során hat hónapnál korábban nem lehet újabb árverést kitűzni. Az újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell egyébként alkalmazni, azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetében is a becsérték feléig lehet leszállítani, sikertelen árverés esetén pedig a becsérték felének megfelelő összeg fejében vehető át az ingatlan.

A végrehajtási árverés alternatívái

A fentiekben ismertetett szabályoktól el lehet térni a törvény alapján. Az egyik ilyen lehetőség a nyilvános pályázat kiírása. Ilyenkor az ingatlant a végrehajtást kérő kívánságára az árverési vétel hatályával, nyilvános pályázaton kell értékesíteni. A másik megoldás, amikor a végrehajtást kérő és az adós megállapodnak, hogy az általuk meghatározott vevő részére és a szintén általuk megállapított becsértéken árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adják el az ingatlant.

Adóvégrehajtás

Igen kellemetlen, amikor valakivel szemben az adóhatóság folytat le végrehajtási eljárást. Az ilyen eljárás alapját az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései jelentik, azonban ezek visszautalnak a végrehajtási jogszabályra, tehát lényegében az adóvégrehajtás keretében lebonyolított esetleges árverésre ennek megfelelően, a már részletesebben leírtak szerint kerül sor, azzal a különbséggel, hogy az adóhatósági végrehajtás során lefoglalt dolgok értékesítése az adóhatóság feladata.

Árverés a felszámolásban

Egyes esetekben közfigyelmet, rosszabb esetben botrányokat eredményező helyzeteket teremthet a bíróság által felszámolni rendelt cégek vagyonának értékesítése, ami a felszámoló feladata. Az általános szabály szerint a felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti, a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ettől csak akkor tekinthet el, ha ehhez a hitelezői választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében. A felszámolási eljárás során az árverezést közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.

Az értékesítést általában a felszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni. Az értékesítésen a felszámoló és az annak érdekeltségi körébe tartozó személyek (tag, részvényes, hozzátartozó stb.) tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhetnek. A felszámoló első lépésként az árverésen történő értékesítésről ugyancsak hirdetményt tűz ki. Ezt a hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzé kell tenni.

Ha az árverésen felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállítja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja.

Ingatlan

Az ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5 százalékát az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevő pedig a teljes vételárat köteles befizetni az árverést követően, de a hirdetményben megjelölt pontos feltételekkel.

Figyelmet érdemel, hogy az ingatlan árverési értékesítése nem érinti harmadik személynek az ingatlanra bejegyzett vagy az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait, így tehát az árverési vevő az ingatlant az esetleges terhekkel együtt szerzi meg.

Ingóság

Ingóság árverezésekor a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve ha a vételár az 1 000 000 forintot meghaladja. Ebben az esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében.

Árverés a közraktározás során

A közraktári tevékenység lényegében az áru erre vonatkozó szerződés alapján történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása. A közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított értékpapír, amely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti és a kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettséget bizonyítja.

Az áru értékesítése

A közraktározásról szóló törvény rendelkezik arról az esetről, ha a közraktári szerződés alapján elhelyezett árut a szerződés lejártát követően nem váltják ki, vagy a szerződés tartama alatt a megromlás veszélye fenyegeti. Ilyenkor a közraktár - a letevő előzetes felszólítása után - az árut értékesítheti.

Ha az árut értékesíteni kell, és az megfelel a Budapesti Árutőzsde szabályzatában foglalt feltételeknek, a közraktár az árut tőzsdei forgalomban értékesíti. Ha viszont az áru a tőzsdei forgalomban nem értékesíthető, illetve az értékesítés hét egymást követő tőzsdei napon nem sikerült, az árut árverés útján kell értékesíteni. Idekapcsolódó szabály, hogy mind a tőzsdei, mind az árverési értékesítéskor a vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a letevő nem volt az áru tulajdonosa.

Az árverés menete

Az árverési hirdetményt két országos napilapban az árverést legalább hét nappal megelőzően közzé kell tenni. Az árverést munkanapokon, a közraktár hivatali idején belül kell megtartani.

Az árverést az árverezési biztos folytatja le, aki közli a résztvevőkkel az áru szakértő által megállapított becsértékét is. A megajánlott legmagasabb ár háromszori kikiáltása után az árverési biztos közzéteszi a legtöbbet ajánló nevét, és megköti vele az adásvételi szerződést.

Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a becsértéket, az áru megromlásának veszélye miatti értékesítés esetén az árverési biztos a becsérték 50 százalékán, de legalább a legmagasabb ajánlati áron kikiálthatja ismét az árat, ha pedig így sem sikerült az értékesítés, akkor a legmagasabb árat ajánló vevő részére kell értékesíteni az árut.

Állami vagyon értékesítése

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint bizonyos, ott meghatározott vagyon a törvény hatálybalépését követően az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonná vált. Ezt a vagyont nyilvános vagy zártkörű pályázat, illetőleg nyilvános árverés útján lehet értékesíteni. * A törvény ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a nyilvános árverésre vonatkozó részletes szabályokat az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzata állapítja meg. Erről 1996 során egy kormányhatározat született, amelynek szabályrendszere meglehetősen hasonló a végrehajtási eljárás feltételeihez, azzal a különbséggel, hogy a nagyobb nyilvánosság érdekében az árverési hirdetményt két országos napilapban és a társaság székhelye szerinti lapban is közzé kell tenni.

Üzletrész árverése

A gazdasági társaságokról szóló törvény 13. §-ában úgy rendelkezik, hogy ha a tag a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontban nem teljesíti, a gazdasági társaság ügyvezetése 30 napos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A 30 napos határidő eredménytelen eltelte esetében a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon automatikusan megszűnik, amiről az ügyvezetés az érintett tagot írásban köteles értesíteni. A fentieken túlmenően a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt a társaságnak okozott kárért a mulasztó tag kártérítési felelősséggel tartozik.

A törvény a korlátolt felelősségű társaságok esetében részletesen is rendezi a fenti rendelkezés alapján megszűnt tagsági jogviszonnyal érintett üzletrész sorsát. Ennek megfelelően elsősorban az érintett taggal megállapodást kell kötni. Ennek hiányában a tagsági jog megszűnésétől számított 60 napon belül nyilvános árverést kell tartani.

A jelenlegi szabályozás szerint a társaságból más ok miatt is ki lehet zárni a tagot, de csak bírósági határozat útján. Természetesen ebben az esetben is meg kell oldani az érintett üzletrész további sorsát. Mindkét esetben azonos módon történik az üzletrész értékesítése.

Nyilvános árverés

Az üzletrész értékesítése a társaság kötelezettsége. Ez az értékesítés nyilvános árverésen történik, amelyet a kizárást elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől, illetőleg a tagsági jogviszony automatikus megszűnésétől számított 45 napon belül kell megtartani. Ettől eltérő módon csak a kizárt tag hozzájárulásával lehet értékesíteni az üzletrészt.

Árverési hirdetmény

Az üzletrész nyilvános árverésre bocsátása előtt az árverés időpontját legalább 8 nappal megelőzően, a Cégközlönyben árverési hirdetményt kell közzétenni.

Az árverésen - annak a tagnak a kivételével, akinek az üzletrészét árverezik - személyesen vagy meghatalmazott útján bárki részt vehet. A szabály magyarázata, hogy amennyiben az érintett tag is részt vehetne az árverésen, a kizárás ellenére az árverést követően azonnal ismét taggá válhatna, ami nyilvánvalóan nem kívánatos.

Az árverés menete

Az árverést közjegyző jelenlétében kell megtartani. Az árverésen az üzletrészt a legjobb ajánlatot tevő vevő veheti meg, aki köteles a teljes vételárat kifizetni, kivéve ha a hirdetményben a társaság ettől eltérő fizetési módot határozott meg. A társaság tagjait és a társaságot, ebben a sorrendben, az árverésen kialakult vételáron és az ott meghatározott fizetési mód betartásával elővásárlási jog illeti meg, amelyet 30 napon belül lehet gyakorolni.

Az első árverés során az üzletrész a törzsbetét társasági szerződésben meghatározott értékének kétharmadát el nem érő árnál kevesebb összegért nem adható el. Ha az első árverés meghiúsul, az többször is megismételhető. A megismételt árverés során az üzletrész alacsonyabb áron is eladható, de a társaság követelésénél alacsonyabb áron nem értékesíthető.

A befizetett vételárból - az árverés költségeinek levonását követően - először a társaságnak a törzsbetét be nem fizetett részére eső követelését kell kielégíteni, míg a fennmaradó összeg az érintett volt tagot illeti meg. Ha pedig a tag bírósági kizárása miatt kerül sor árverésre, a költségek levonása után az árverésen elért teljes vételár a kizárt tagot illeti meg.

Az árverés regisztrációja

Az árverés közhitelű nyilvántartásban történő, tehát mindenki által megismerhető feltüntetésére elsősorban ingatlan árverése esetén kerülhet sor. A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jogilag jelentős tények között a tulajdoni lapon az árverést is fel lehet tüntetni.

Az árverés kitűzésének tényét a bírósági végrehajtó vagy a más hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell a tulajdoni lapon feljegyezni. Ezáltal biztosítható többek között az is, hogy az árverés alá került ingatlan tulajdonosa azt időközben és rosszhiszeműen ne értékesíthesse, illetve ne terhelhesse meg.

Az árverés tisztasága

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény kitér az árverés tisztaságának védelmére is. Kimondja ugyanis, hogy tilos bármilyen módon megsérteni a versenyeztetés, ezen belül a versenytárgyalás, a pályáztatás, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát. Ugyanakkor e tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket a törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz. Ebből következően a szóban forgó jogszabályhely úgynevezett szubszidiárius jellegű, csak akkor alkalmazható, ha más, nevesített szabály nem jöhet szóba. (Így a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó jogsértés elbírálása külön jogszabályok szerint történik, és nem is a bíróság hatáskörébe tartozik.) u A tisztességtelen versenyeztetés megvalósulhat például a versenyfeltételek kiírása során is, ha a kiíró olyan módon válogatja össze a meghívottakat, hogy a különleges szempontok alapján nyilvánvaló, hogy egyetlen ajánlat lesz elfogadható, a többi ajánlattevő pedig - mint alkalmatlan - a versenyből kiesik. * Az eljárás tisztasága kerül veszélybe akkor is, ha olyan személy is részt vesz pályázóként a versenytárgyaláson, aki a kiírást megfogalmazta, és ily módon a feltételeket hamarabb megismerhette, mint versenytársai. * A kiértékelés során is követhető el jogsértés azáltal, hogy bizonyos körülményeket a kiértékelő felnagyít, a jelentőségét eltúlozza, míg más körülmények jelentőségét igyekszik kisebbíteni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. december 1.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére