Közokirat
Az okiratok arra valók, hogy tanúsítsák a bennük foglaltakat. A bizonyító erő szempontjából az okiratok királya a közokirat. Közokiratnak minősül minden olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki.
Bizonyító erő
A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít (például a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat által kibocsátott cégkivonat).
Másolat
Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról – általában műszaki vagy vegyi úton – készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), valamint az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, vagy ezek ellenőrzése mellett más szerv készítette.
Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, végül a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel (vagy adathordozó útján nyert adatok) alapján készített kiadványnak.
Külföldi közokirat
A közokiratra vonatkozó szabályokat a külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve, hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette.
Magánokirat
A közokiraton kívül minden okirat magánokirat. A magánokiratokat a bizonyító erő szempontjából két csoportra oszthatjuk.
Teljes bizonyító erejű magánokirat
Úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül az az okirat,
– amelyet a kiállító saját kezűleg írt és aláírt;
– amelyen két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el [ilyenkor az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni];
– amelyen a kiállító aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesítette;
– amelyet a gazdálkodó szervezet az üzleti körében állított ki, s amelyet szabályszerűen aláírtak;
– amelyet ügyvéd (jogtanácsos) készített, s amelyen szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, valamint hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.
Az elektronikus magánokirat egyébként akkor rendelkezik teljes bizonyító erővel, ha azon a kiállító minősített elektronikus aláírást helyezett el.
A fentieknek megfelelő magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el az abban foglalt nyilatkozatot.
Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, a fenti magánokiratoknak csak akkor van teljes bizonyító erejük, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta.
Egyszerű magánokirat
A teljes bizonyító erejű magánokiratnak nem minősülő magánokiratokat egyszerű magánokiratoknak nevezzük.
Külföldi magánokirat
A magánokiratokra vonatkozó szabályok a külföldön kiállított magánokiratokra is vonatkoznak. A jogügylet bizonyítása céljából kiállított okirat a kiállítási hely joga szerint fennálló bizonyító erejét akkor is megtartja azonban, ha a magyar jog szerint nem tekinthető teljes bizonyító erejű magánokiratnak.
A meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülhitelesítette).
Gazdálkodó szervezet által készített másolat
A gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat bizonyító ereje az eredeti okiratéval, közokiratról készült másolat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, szabályszerűen igazolta a felvétel vagy az okirat azonosságát.