Díjak, díjazottak és az átvilágítás hozama
A minőségfejlesztés nem kampánylecke, több évtizedes folyamat – állítják a szakemberek. Itthon a fejlődés kulcsa volt (de ma is az), hogy milyen mértékben és gyorsan képesek a hazai vállalatok felzárkózni a nemzetközi követelményekhez. E téren nincs szégyenkeznivalónk: ma már 4000 felett van a világszerte általánosan elfogadott, ISO 9000 szerint tanúsított minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező vállalatok száma, az ISO 14001 szerint tanúsított környezetközpontú irányítási rendszerben pedig mintegy 150 hazai cég dolgozik. Régiónkban a minőségbiztosítás terén Magyarország egyértelműen vezető helyen áll, ami javítja gazdaságunk megítélését és versenyképességét is. Ennek egyik kézzelfogható bizonyítéka a 2001. áprilisban megjelent "A világ versenyképességének kézikönyve" című kiadvány, amely 150 szempont szerint minősíti az országokat. Ebben Magyarország a 27. helyen áll, megelőzve nemcsak a volt szocialista országok közül például Lengyelországot (47.) és Csehországot (35.), hanem Görög- és Olaszországot, valamint Portugáliát is.
Programszerű támogatás
A minőségügynek a lendületet a központi támogatási, ösztönzési rendszerek megjelenése adta – állítják a szakértők. 1991 óta támogatja a kormányzat – előbb az Ipari és Kereskedelmi, majd Gazdasági Minisztérium (a Kereskedelemfejlesztési Alap, a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, most pedig a Széchenyi-terv keretében) – programszerűen a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését és tanúsítását. A támogatásra fordítható összeg dinamikusan emelkedett: 1992-ben 107,2 millió forintot, a következő esztendőben 425,4 milliót, 1996-ban 600 milliót, 1997-ben már 1,1 milliárdot használtak fel. 1998-ban "csak" 845 milliót, de 1999-ben ismét 1,1 milliárd forintot lehetett erre a célra fordítani. Tavaly összesen 949 pályázatot bíráltak el, a támogatás összege 880 millió forint volt. 2001 első negyedévében 1200 pályázatot adtak be, támogatásvonzatuk 1 milliárd 040 millió forint. (Ez csaknem ugyanenynyi saját forrást feltételez.) Eddig 580 pályázó kapott értesítést 386 millió forint elnyeréséről. A legtöbben az ISO 9000:2000 minőségirányítási és az ISO 14000:1996 környezetközpontú irányítási rendszerek alkalmazására pályáztak.
A felmérések szerint a hazai cégek mintegy 80 százaléka központi segítséggel alakította ki a minőségbiztosítási rendszerét. (A vissza nem térítendő támogatás az elfogadott költségek 50 százalékáig terjedhet.) 2000-ben az ISO 9001-et, a környezetközpontú irányítási rendszerekre vonatkozó ISO 14001-et, a gépjárműiparban használatos QS VDA6-ot, valamint a NATO beszállítóitól elvárt AQAP 110-et és 120-at preferálták.
Európai Kiválóság Díj
Fontos állomás volt a IIASA-Shiba-díj 1987-es megalapítása, ezt a világon harmadikként Magyarországon hozták létre a kiemelkedő minőségi teljesítmény elismerésére. Korábban csak a japán Deming- és az amerikai Malcolm Baldrige-díj létezett vállalati, csoportos és egyéni kategóriákban.
Az Európai Bizottság védnökségével 1988-ban 14 élenjáró európai nagyvállalat alapította az Európai Minőségfejlesztési Alapítványt (European Foundation for Quality Management – EFQM), amelynek alapvető célja az európai vállalatok, vállalkozások versenyképességének javítása. Az EQFM 1991-ben – elsőként az ipari és szolgáltatóvállalatok számára – dolgozta ki és azóta is folyamatosan fejleszti az "Európai Kiválóság Modell"-jét (European Excellence Model). Versenyképességük javítására a közszolgálati intézmények 1996-tól, a kisvállalkozások pedig 1997 óta ezt alkalmazzák. Alapja lett az Európai Kiválóság Díjnak is, amely jelenleg az Európai Unió legrangosabb minőségügyi elismerése. Azok a gazdasági szervezetek nyerhetik el, amelyek következetesen növelik eredményességüket, folyamatosan fejlesztenek és vevőorientáltak.
Sződi Sándortól, a nonprofit Magyar Minőségfejlesztési Központ munkatársától megtudtuk, az Európai Kiválóság Díj pályázatait szervezetenként független szakértői csoportok bírálják el. Már a döntőbe jutás is elismerés, azt jelzi, hogy a cég a legjobb versenytársakkal összehasonlítva is képes sikeresen működni. Az idén hat magyar pályázó jutott a fináléba. (1998-ban egy, 1999-ben kettő, 2000-ben négy magyar pályázó lett döntős, tavaly a Burton-Apta Tűzállóanyaggyártó Kft. elnyerte – kisvállalati kategóriában – az Európai Kiválóság Díj fődíját is.)
Az idén hét magyar vállalat pályázott, és a nemzetközi bírálóbizottság döntése alapján közülük három – az Opel Magyarország Autóipari Kft., a Columbian Tiszai Carbon Kft. és a Westel Mobil Távközlési Rt. – bejutott a döntőbe, és ez utóbbi nyert.
Az idén először ítélték oda az Európai Minőségmenedzsment Alapítvány (EFQM) elismerését, amit a Tiszai Vegyi Kombinát Rt., a Pick Szeged Rt., valamint a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. érdemelt ki.
Nemzeti Minőségi Díj
Az európai modellt hazánkban 1994 óta alkalmazzák: kezdetben EU/EFTA-PHARE Magyar Minőség Díj elnevezéssel, 1996 óta pedig mint a miniszterelnök által alapított Nemzeti Minőségi Díjat ítélik oda. Négy kategóriában érdemelhető ki. Eddig több mint hatvan cég pályázta meg, s húszan nyerték el. A pályaműveket 15 fős bizottság értékeli, amelyben helyet kaptak az ipar, a tudomány, az érintett minisztériumok, a gazdasági és szakmai kamarák, valamint az érdekvédelmi szervezetek képviselői. A Nemzeti Minőségi Díj erkölcsi elismerés, pénzjutalommal nem jár. A nyertesek oklevelet és egy kisplasztikát vehetnek át, és üzleti dokumentumaikban, levelezésükben feltüntethetik az elismerést, használhatják a logóját is. A minőségügy legfontosabb tapasztalatait minden évben a Győztesek Konferenciáján foglalják össze.
A Macher Kft. klubja
A Nemzeti Minőség Klub 1997 óta "él", jelenleg 20 vállalat a tagja. (A klubot a IIASA-Shiba-Díjasok és az NMD-sek alkotják.) A társaság célja a tapasztalatcsere és a hatékony vállalatirányítási módszerek terjesztése. Rendszeresek az összejöveteleik, a vendéglátó általában valamelyik klubtag. Legutóbb Székesfehérvárott Macher Endréné, a Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. cégtulajdonos-ügyvezetője, a 2000-res Nemzeti Minőségi Díj kisvállalati kategória győztese volt a házigazda.
A tíz éve a 100 négyzetméteres családi házban, három munkatárssal indult vállalkozás bérmunkában időkapcsolókat és tápegységeket gyártott. 1993-ban tértek át – alapos piackutatás után – kábelkonfekcionálásra és kábelköteggyártásra – akkor még bérmunkában. Ma viszont a termékeik fele már saját finanszírozású, 35 százalék a hazai, a többi a különösen igényes német piacon kel el. Az 1994-ben a Sóstói Ipari Parkba átköltöztetett cégnél 1996-ban tértek át az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszerre, amely a megrendeléstől a készáruig végigkísér minden folyamatot. A TQM-kultúra folyamatosan épült be a termelési folyamatba, aminek – náluk legalábbis – természetes része a humán stratégia. "Munkatársaink különleges tőkét képviselnek, s ennek megfelelően becsüljük meg az immár százfős gárdát. A fluktuáció alig három-négy százalékos. E kiváló csapat nélkül nem érhettünk volna el jó gazdasági eredményt" – fogalmazta meg a stratégia lényegét a cégvezető.
A "Családbarát munkahely" oklevéllel is büszkélkedő cég a Nemzeti Minőségi Díj pályázatot, illetve annak önértékelő módszerét is felhasználta a kollektíva összekovácsolására. "Minden vállalatnak kell hogy reális, pontos képe legyen a helyzetéről. A pályázat keretében az EU-szempontok szerint elemeztük a tevékenységünket, megjelöltük a fejlesztésre érdemes területeket. A közös pályázatkészítés erősítette a csapatszellemet, a munkatársakat cselekvésre, tanulásra, állandó információszerzésre serkentette. Megfizethetetlenek a saját átvilágításunk tapasztalatai" – mondja Macherné.
A Magyar Minőségfejlesztési Központban is hasonlóan vélekednek: a gazdasági szféra érdeklődése egyre nő a pályázat, illetve a díj iránt. A vállalati vezetők felismerték, hogy a modell alkalmazása a vállalkozás továbbfejlesztését segíti, hatására javul a hatékonyság, az együttműködés a partnerek között. Az idei pályázatok értékelése novemberben zárult. Minden kategóriában pályáztak. A nyertesek december elején a Parlamentben vehetik át az elismerést.
Továbbfejlesztett modellek
A folyamatos minőségfejlesztés eredményeként a múlt évben megjelent az ISO 9000-res minőségirányítási szabványsorozat, az EFQM kiválósági modellje pedig 1999-ben bővült új tézisekkel. A két rendszer elemei közelítenek egymáshoz, mindkettőben megtalálható a vevőközpontúság, a folyamatos fejlesztés igénye, a munkatársak bevonása a gondolkodásba és a megvalósításba. Az alapvető különbség azonban megmaradt: az ISO továbbra is a minőségirányítási rendszer kiépítését és továbbfejlesztését helyezi előtérbe, a kiválósági modell pedig a teljes szervezet innovatív képességeinek kialakítását szorgalmazza. Mivel a magyar Nemzeti Minőségi Díj az európai kiválósági modellen alapul, az idei évtől a hazai követelményrendszer is változott. A magyar modell kategóriáiban is követi az európait, vagyis a termelői és szolgáltatói szférán kívül kibővül a közszolgálati területtel. A TQM-módszerek alkalmazása ugyanis ma már Magyarországon is egyre elterjedtebb, kórházak, irodák is használják.
Az Oktatási Minisztérium 1999-ben dolgozta ki s indította el a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Programját, 2000-ben pedig az Egészségügyi Minisztérium alakította ki a sajátját. A gazdasági tárca is elkészítette a Nemzeti Minőségfejlesztési Programot, amely a közszolgálati és közszolgáltatási terület fejlesztéséhez a sikeres angol kiválósági modell tapasztalatait használja fel.