Automata pincérek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 43. számában (2001. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A megannyi szórakozási lehetőség közül az utóbbi évtizedben a legnagyobb karriert talán a játékautomaták futották be. A félkarú rablók némelyike csupán szórakoztat, teszteli az ember elektronikai játékokkal szembeni felkészültségét, mások viszont akár tetemes összeggel is "megajándékozhatják" a szerencse fiait és lányait. Persze a játéknak ára van, milliárdokat nyelnek el a nyerőgépek, miként a különféle hazai étel- és italautomaták is.

Lánc, lánc, játékteremlánc...

A hazai automaták 90 százaléka kizárólag italt árusít, ezek többsége - mintegy 70 százaléka - műanyag pohárba csurgatja a kávét, a teát, és csak a többi ad hűtött, dobozos üdítőt. Magyarországon négyféle italautomata keresi a vásárlók kegyeit: a tetrapack csomagolású (kartondobozos) és fémdobozos üdítőitalt kínálók mellett melegital-automaták, valamint az úgynevezett Post-Mix termékeket árusító poharas automaták működnek, amelyek szörpsűrítményeket engednek fel szénsavval dúsított, hálózati vízzel - tudtuk meg az 1994-ben alakult, ma negyven tagvállalat érdekvédelmét vállaló Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség (MIÁSZ) elnökétől, Ábrányi Tamástól. Az automaták közül minden tizediket gyárilag csomagolt áruval - csokoládéval, rágógumival, csipsszel - töltik fel. Korábban cigarettát árusító masinák is működtek, igaz, csupán az összes gép egy százalékát tették ki, de ezeket a dohányzás elleni kampány keretében kitiltották a piacról.

Drága ételek

Az országban mintegy 20 ezer ital- és ételautomata működik, ebből 16 ezer a szövetséghez tartozó vállalkozások kezében van. A szövetség összesítése szerint tavaly 24 milliárd forintot nyeltek el a hazai étel- és italautomaták. A forgalom évente majdnem 30 százalékkal növekszik, ám ez a berendezések számának folyamatos gyarapodásából származik. A gyártókat, az üzemeltetőket és az alapanyaggyártókat egyaránt összefogó MIÁSZ-hoz két hónapja csatlakozott a mintegy hatezer automatát birtokló Coca-Cola. Ma már csak a kis - döntően családi - vállalkozások maradtak az érdekvédelmi szervezeten kívül. A negyven tag 250 főállású alkalmazottat foglalkoztat, ám a kisebb vállalkozásokkal együtt jóval több mint ezer család él meg az automatákból.

A hazai automatainvázióhoz az első lökést a multinacionális cégek betelepedése adta, ezek ugyanis azt az íratlan szabályt is magukkal hozták, hogy az alkalmazottak munkaidőben ne fecséreljék az időt kávéfőzéssel. A munkahelyi étkezés hideg és meleg ételek kiszolgálására alkalmas automatákkal is megoldható, ám ilyenből egyelőre kevés "főz" Magyarországon. Főként azért, mert az ételt adó gépek ára többszöröse is lehet az italautomatákénak. (A rozsdamentes forgótálcákkal felszerelt eszközök ára 12 ezer német márkánál kezdődik, míg a műanyag poharas berendezés már 7-8 ezer márkából beszerezhető, igaz, egy-egy használt, kopott italautomata már 200 ezer forintért is megvehető.) Persze az sem mellékes, hogy a szendvicseket és hidegkonyhai készítményeket árusító berendezések üzemeltetése csak nagy forgalom mellett válik nyereségessé. A szövetség elnökének meggyőződése, hogy ennek ellenére ezek a "konyhatündérek" nálunk is gyorsan el fognak terjedni. Segítheti térnyerésüket, hogy a nagyvállalatok gyakran előírják az üzemeltetőknek, hogy ne csak italt, hanem szendvicseket "felszolgáló" automatákat is telepítsenek a munkahelyekre. A Philips és az Audi gyáraiban a hagyományos étterem mellett például melegétel-automaták is várják az alkalmazottakat - persze a szendviccsel együtt azt is le kell nyelni, hogy a "gépi" falatok a világon mindenütt többe kerülnek, mint amit a büfés kisasszony szervíroz.

A MIÁSZ elnökének prognózisa, hogy a termetes automaták mellett mind több lesz az úgynevezett asztali berendezés, amely kisebb munkahelyi közösségek, például tervezőirodák, bankok, szerkesztőségek dolgozóit tudja kiszolgálni.

Az automatakereskedelem fejlődése továbbra is tempósnak ígérkezik, hiszen az ezer lakosra jutó gépek száma nálunk egyelőre alig egytizede a nyugat-európai országokban működőkének.

Több gép, többre megy

A gépi kiszolgálás hívei olykor megbotránkoznak azon, hogy az egyik berendezés 55, a másik 100 vagy 120 forintért adja ugyanazt a kávét. Ennek fő oka Ábrányi szerint az, hogy számos munkahelyen, ahol a menedzsmentnek is érdeke az italkínáló felállítása, nem kérnek az automaták után bérleti díjat az üzemeltetőtől, míg másutt, például bevásárlóközpontokban ilyen címen is fizetni kell, ami aztán megjelenik az árban. Azt kevesen tudják, hogy a magyar automaták - nemzetközi összehasonlításban - olcsón működnek, aminek alapvetően az a magyarázata, hogy a nagyobb automataforgalmazó cégek a piaci részesedésük növelése érdekében gyakran dömpingárakat alkalmaznak. Ez nyilván nem sokáig járható út, így a következő években mindenképpen áremelkedés várható.

Egy-egy gép haszna csekély, ezért kezdetben főleg másodállásban üzemeltették őket a frissen indult vállalkozások. A szövetség számításai szerint körülbelül 20 automata tart el egy családot. De a piacra inkább az a jellemző, hogy egy-egy nagyobb vállalkozás sok száz vagy ezernél is több gépet működtet. A MIÁSZ becslése szerint - csak saját tagjainak tényleges adataival rendelkezik - az automatakereskedelem összárbevétele az elmúlt három évben 15, majd 18, illetve 24 milliárd forint volt.

Egy-egy gép haszna erősen függ attól, hogy mennyire forgalmas helyen várja a kuncsaftokat. A kisebb településeken, a városok kevésbé forgalmas pontjain két-háromezer forintos havi nyereséggel kell beérnie a tulajdonosnak, míg egy fővárosi bevásárlóközpontban vagy pályaudvaron működő automata akár három-négyszázezer forintnyi hasznot is termelhet. Az üzemeltetők árrése általában 35-40 százalék, ebből kell a működtetés és az új áru beszerzésének költségeit fedezniük. Egy kávéautomata naponta 60-70 adag eladása esetén hoz hasznot, a dobozos üdítőket kínálónál ez a szám 30-40.

A gépek ritkán hibásodnak meg. Arra persze van példa, hogy megdézsmálják a berendezéseket: ügyesen felnyúlva kiemelnek egy-egy üdítőt, s a szarka után érkező vásárló már hiába dobja be érméit... Ábrányi szerint viszont nem jelentős a lopásból eredő kár. A legtöbb probléma a nyilvános helyeken - közterületek, metró - felállított berendezésekkel van.

Tiszták és pénzmosók

Ha az ember evett és ivott, s még maradt némi pénze, kipróbálhatja a szerencséjét. Az országban számtalan játékterem várja közönségét, ahol a csupán szórakoztató eszközök mellett komolyabb tétek nyerésével kecsegtető - vagy elvesztésével fenyegető - gépeket is kezelhet a bátor kuncsaft. A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) vezetői meggyőződéssel állítják: a nyerőautomaták üzemeltetői becsületesek, az elmúlt évtizedben megtisztult a szakma - noha a közvéleményben nem ennyire tetszetős kép él az "iparágról". A szereplők ismerik egymást, állandóan figyelik a konkurenciát. A szervezet tájékoztató anyaga szerint a pénznyerő automatákkal kapcsolatos visszaélések száma elenyésző. A szigorú ellenőrzések nyomán 1992 óta mindössze 15 esetben derült fény jelentősebb visszaélésre, a kemény büntetési tételek miatt ugyanis nem éri meg csalni. A szigorú törvényi szabályozásnak köszönhetően ma már kevesen tevékenykednek illegálisan. A Szerencsejáték Felügyelet tavaly a játéktermek 54 százalékát ellenőrizte, a feltárt szabálytalanságok között egyáltalán nem találták nyomát a jelentős anyagi visszaélésre lehetőséget adó, nyerőgépszámlálóval történő manipulációnak - ami egyébként a szakmából való végleges kitiltással járna -, a legsúlyosabb jogsértés a játékadó be nem fizetése volt.

A kedvező tapasztalatok ellenére az idén nyáron a következő megállapítás szerepelt a Nemzetbiztonsági Hivatal jelentésében: "... A játékkaszinók különösen ideális lehetőséget kínálnak bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosására, illetve gazdasági bűncselekmények, például adócsalás elkövetésére. A szervezett bűnözői körök folyamatosan igyekeznek emiatt a működtető gazdasági társaságokban közvetlen vagy közvetett érdekeltségek megszerzésére. Általánosan elterjedt módszer szerint a pénzmosást végzők azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy egy-egy játékban jelentős nyereményre tettek szert. A legalizálni kívánt összegért zsetonokat vásárolnak, majd azokat rendszerint játék nélkül csekkre váltják..."

A kaszinók - ahol minden műveletet videóra rögzítenek - bevételi adatai alapján viszont minden harmadik náluk feltett forintot "mosni" kellene ahhoz, hogy elérjék az NBH által feltételezett évi 50 millió dolláros szintet. (A hazai kaszinók teljes éves játékbevétele tavaly 38,6 milliárd forint volt.)

A Nemzetbiztonsági Hivatal információit látszik megerősíteni, hogy Magyarország a közelmúltban felkerült a pénzmosás elleni kormányközi szervezet, a Financial Action Task Force "feketelistájára". A magyarázat szerint Magyarországon a maffia évi 50 millió dollárra becsült pénzmosási lehetőségének fő területei a kaszinók és a nyerőgépek, mivel az automatákra telepített számlálók állítólag könnyen manipulálhatók.

A kaszinók világában jártas szakemberek szerint az az állítás, hogy a maffiózók a kaszinós társaságokban igyekeznének érdekeltséget szerezni, igencsak furcsálható, hiszen a kaszinópiac megfogyatkozott szereplői között egy-egy magyar és osztrák állami, s még két olyan magáncég van, amely évek óta működik efféle vádtól mentesen.

Koncentrálódó pénznyerők

A Szerencsejáték Felügyelet 1999-ben 55 843 engedélyt adott ki, ebből 39 673-at pénznyerő automatára, 16 170-et pedig játékteremre. Az előző évinél 39 százalékkal többet. A pénznyerő (pénznyelő?) automaták egymást követő változatai mind korszerűbb elektronikai részegységekből épülnek fel, 1999-ben az új típusok száma - az előző évihez képest - megközelítőleg megkétszereződött. A legmodernebb rulett 16 millió forintba kerül, s legfeljebb öt évre kaphat rá üzemeltetési engedélyt a tulajdonos. A pénznyerő automata típusok közül a legnépszerűbb a holland Jack Van Ham cég forgóhengeres berendezése. Egyébként valamennyi gép csak típus- és egyedi műszaki vizsga birtokában állhat "csatasorba".

A nyerőautomaták üzemeltetőit többféle jogcímen is megadóztatják. 1999-ben a játékautomatákra 18, a pénznyerőkre 45 ezer forint volt a játékadó, 2000-ben egységesen havonta 45 ezer forintot kellett fizetni. A szövetség tagdíja is emelkedett. Két éve a húsz gépnél kevesebbet működtető vállalkozók negyedévente fizettek tízezer forintot, 2000-től már havonta ennyi a kötelezettségük. A húsznál több automatát üzemeltetők gépenként és havonta 500 forintot rónak le. A forgalom után a nyerő- és játékautomatásoknak, továbbá a kaszinóknak 2 százalék turisztikai hozzájárulást is kell fizetniük (tervezik ennek eltörlését), no meg a valamennyi vállalkozást sújtó többi adót és közterhet.

Balatonfüredi Sándor, a - 400 játéktermes vállalkozót, továbbá automatagyártót és -forgalmazót tömörítő - Magyar Szerencsejáték Szövetség főtitkára a szervezet idei közgyűlésén jelentette be, hogy a múlt évben a pénznyerő automatát üzemeltető vállalkozók bevétele elérte a 24 milliárd forintot. A tiszta nyereség mintegy negyven százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nyerőautomata-piacon ugyanakkor megindult a koncentráció. A kevésbé életképes vállalkozások vagy megszűntek, vagy beolvadtak egy tőkeerősebb cégbe: a vállalkozók száma tavaly ezer körülire apadt az előző évi 1100-ról. A játékautomatások 1999-ben mintegy 4 milliárd forintot - 3 milliárdot hitelből - fordítottak korszerűsítésre, lecserélték a nyerőautomaták 60 százalékát.

Viniczai Tibor, az MSZSZ társelnöke szerint a magyar játékautomata-gyártó ipar mind ismertebb a világban, bevétele - noha még csak forintban - milliárdos nagyságrendű. Elsősorban a magyar szoftverek versenyképesek a piacon, illetve azok a berendezések, amelyek előállításához sok kézi munka szükséges.

Barlangok hálózata

A Pénzügyminisztériumban (PM) a közelmúltban elkészült a szerencsejáték-törvény módosításának tervezete. Ennek lényege: új fogadó- és játékteremlánc jönne létre, amelyben országos hálózatba kapcsolt - s ezáltal nagy összegű, olykor 100 millió forintra is felmenő nyereménnyel kecsegtető - nyerőautomaták lennének. A hálózatszerűen összekapcsolt pénznyerő automaták üzemeltetésére a tervezet szerint csak olyan társaság kaphatna engedélyt, amely képes 3 milliárd forintnak megfelelő vagyoni biztosítékot nyújtani, és alap- vagy törzstőkéje legalább 1 milliárd forint. A Szerencsejáték Rt. fejlesztési terve - a HVG információi szerint - kísértetiesen emlékeztet a jogszabálytervezetben szereplő kritériumokra: "legalább 25 I. kategóriájú játékteremben legalább 900 pénznyerő automatát" kell majd üzemeltetnie a szervezőnek. A Szerencsejáték Rt. által a jövő év közepe táján megnyitni remélt 25 terem közül 24 vidéken várná a szerencsevadászokat. Az új "barlangokban" összesen ezer (termenként negyven) nyerőautomatával lehetne kísérteni a szerencsét, ám a játék mellé kínálnának inni- és harapnivalót is.

A piacukat féltő játéktermes, nyerőgépes vállalkozók - akik jelenleg, az egy-két gépes kocsmai játékhelyeket is beleértve, 18 700 játékteremben 29 500 pénznyelő gépet üzemeltetnek az országban - élénken tiltakoznak a tervezett módosítás ellen, arra hivatkozva, hogy a piacra rászabadítják a külföldi nagytőkét. Attól tartanak, hogy sokakat el fog tőlük csábítani - a szerencsejátékok iránt nagyjából fix a kereslet - a nagyobb (a gyorsjátéknak nevezett fogadásoknál 10 milliós, a jackpotnál 100 milliós) nyeremények ígérete.

A PM törvénymódosítási javaslata nem csak az előbb említett újfajta nyerési lehetőséget vezetné be, "védetté" nyilváníttatná a kaszinó és a lottó szavakat, azaz a koncepció elfogadása után sok, magát kaszinóként hirdető játéktermes kénytelen lenne megváltoztatni cége nevét, reklámfeliratait. Miniszteri rendelet szabályozná a szerencsejátékok engedélyezési, ellenőrzési, szakértői szolgáltatási díjait. Az engedélyezési díj jelenleg évente pénznyerő gépenként 50 ezer és 100 ezer forint között van (a gép jellegétől függően), az automata típusengedélye (a gyártó részére) 700 ezer forint lesz, majd a két évre szóló automata- és feketedoboz-hitelesítés 20-30 ezer forintba kerül, amit a játékszervezőnek kell kifizetnie.

nyugtaadás és játékadó

Az általánossá vált nyugtaadási kötelezettség ismeretében felvetődhet a kérdés, hogyan ad nyugtát a játékgép vagy akár a leghétköznapibb italautomata. A válasz igen egyszerű: sehogy. Jogsértés azonban nem történik, mert a játéktermekben, valamint a kezelőszemélyzet nélkül üzemelő úgynevezett automataüzletekben nem kell nyugtát adni. * Önadózás útján játékadót kell fizetniük azoknak, akik szerencsejátékot szerveznek, játékautomatákat üzemeltetnek. A játékadót ráfordításként lehet elszámolni a vállalkozási nyereségadó kiszámításánál. *A játékautomata éves adója 60 000 forint, amit az üzemeltetőnek két részletben - a gépek kötelező félévenkénti nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet megelőzően - kell bevallania és megfizetnie. * A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként 45 000 forint. Ettől eltérő szabály vonatkozik a játékkaszinóban üzemeltetett gépre. Itt a játékadó ugyanis a havi tiszta játékbevétel 30 százaléka. (A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50 százaléka is.) A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni. * A pénznyerő automata utáni játékadóra az általánosnál szigorúbb feltételek vonatkoznak. A már megfizetett játékadót nem lehet betudni a más pénznyerő automata utáni játékadóba vagy más adókötelezettségbe. Nem lehet kérni részletfizetést vagy fizetési halasztás sem. Kizárt a játékadó visszaigénylése is, kivéve ha a Szerencsejáték Felügyelet megállapítása szerint az automata megsemmisült vagy tartósan üzemképtelenné vált. Vissza lehet igényelni a játékadót akkor is, ha a masinát nem lehet jogszerűen üzemeltetni. * Az adóhatóság negyedévenként tájékoztatja a Szerencsejáték Felügyeletet a pénznyerő automaták játékadójának bevallásáról és befizetéséről. A felügyelet visszavonja annak az engedélyét, aki nem tesz eleget az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettségének. A visszavonásról szóló határozat az esetleges jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére