Adatszolgáltatás az adóhivatalhoz

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 43. számában (2001. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Írásunk a cégeknek s a különböző szerveknek az adóhatósághoz teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét járja körül, ezen belül az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, az adatszolgáltatás tartalmát, formáját és végül, de nem utolsósorban az adatszolgáltatás teljesítésének határidejét.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése nem éppen szórakoztató elfoglaltság, igen sok pluszmunkát igényel az adatszolgáltatótól, amelynek eredményét ráadásul az adóhatóság élvezi, sőt, ha a cég nem vagy hibásan teljesíti kötelezettségét, még büntetéssel is számolnia kell. Az adatszolgáltatás fontosságát jelzi, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) önálló fejezetet és mellékletet szentel ennek a kérdéskörnek. Az adatszolgáltatási kötelezettség, bár ezt nem sokan veszik komolyan, az adókötelezettség része ugyanúgy, mint a nyilvántartás vezetése, a bizonylat kiállítása és megőrzése vagy az adó megállapítása (önadózás, a munkáltató, a kifizető adómegállapítása).

Az Art. az adóhatóságokat állami adóhatóságra (APEH és szervei), vámhatóságra (VPOP és szervei), önkormányzati adóhatóságra (az önkormányzat jegyzője) és az illetékhivatalra bontja meg.

A legszélesebb palettát az állami adóhatósággal szembeni adatszolgáltatás jelenti. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a hozzá tartozó előírások sokrétűsége miatt, csak akkor nem válik aggasztó teherré, ha az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet időben (már év közben) és az előírások betartásával folyamatosan felkészül a teendői ellátására, hiszen az adatszolgáltatási kötelezettség csak egy az adókötelezettség többi eleme között.

Adatszolgáltatók

Az Art. tételesen meghatározza az adatszolgáltatók körét. A törvény alapján az állami adóhatósággal szemben adatszolgáltatási kötelezettség terheli:

- a kifizetőt,

- a munkáltatót,

- a biztosítóintézetet,

- a földhivatalt, az illetékhivatalt,

- a pénzintézetet,

- a vámhivatalt és a jegyzőt,

- a társadalombiztosítási szervet,

- a megyei (fővárosi) munkaügyi központot,

- az adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást kiállító szervet,

- a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítóját.

A magánnyugdíjpénztár adatszolgáltatási kötelezettségét a személyijövedelemadó-törvény írja elő.

Az adatszolgáltatási kötelezettség többféle minőségben is terhelheti az adatszolgáltatásra kötelezettet. Így például a pénzintézetet a kifizetői, munkáltatói adatszolgáltatáson kívül bizonyos kifizetésekhez, megtakarításokhoz, hiteltörlesztéshez, értékpapír-letétkezeléshez kapcsolódóan is terhelheti adatszolgáltatási kötelezettség.

Ki minősül kifizetőnek?

A kifizető adatszolgáltatási kötelezettségének akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha tisztában van azzal, hogy mikor minősül kifizetőnek. * A kifizető fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. E szerint kifizetőnek minősül a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, jogi személy, az egyéb szervezet (például a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társasüdülő), amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. (A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő [pl. posta, hitelintézet] útján fizet ki.) * Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. * A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta. * Az osztaléknál az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták. * Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). * Az olyan külföldről származó bevételnél, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki. * A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni. Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége nem kötött cégbejegyzéshez, vagy törvényi rendelkezéstől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. * Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. * A járulék tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató minősül kifizetőnek. (Ebből a szempontból járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a baleseti járulék, valamint a társadalombiztosítás ellátásának fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések.) * Nem minősülnek kifizetőnek a letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók.

Nyomtatvány, adathordozó

Az adózás rendjéről szóló törvény felhatalmazza az adóhatóságot, hogy nyomtatványt rendszeresítsen az adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges nyomtatványokról, valamint azok kitöltéséről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatót tesz közzé.

Az adatszolgáltatást (papíralapú) nyomtatványon, illetőleg az internetről letöltött papíralapú nyomtatványon vagy mágneses adathordozón kell teljesíteni. A mágneses adathordozón (flopi, CD) történő adatszolgáltatásnál az adatok tartalmát és sorrendjét a nyomtatványéval azonosan kell meghatározni. Az ilyen adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott számítógépes program felhasználásával teljesíthető. Ennek az APEH-tájékoztató részeként megjelenő mágnesesfájl-leírás alkalmazása felel meg. Amennyiben az adatszolgáltatás mágneses adathordozón történik, úgy valamennyi kötelezettségnek így kell eleget tenni.

Internet

Jelentős változás 2001-től, hogy az internet segítségével is információhoz juthat mindenki. Az interneten megjelennek a nyomtatványok, és többségükhöz a kitöltőprogram is rendelkezésre áll. A legfontosabb nyomtatványok letölthetők (és kitölthetők) az internetről. A többi nyomtatvány csak bizonylatkép formájában tekinthető meg.

A nyomtatványokkal egyenértékű teljesítésnek minősül az is, ha a kifizető, a munkáltató az adóhatóság által rendszeresített program alapján, számítógéppel előállított és aláírt irat benyújtásával teljesíti kötelezettségét. Az adóhatóság a nyomtatványokat tehát abban az esetben is elfogadja, ha azt a kifizető, a munkáltató az APEH honlapjáról letöltött programmal tölti ki, a kinyomtatást követően cégszerűn aláírja, s a kinyomtatott bizonylat megfelel a közzétett feltételeknek.

A kifizető adatszolgáltatása

A kifizetőnek a könyvvezetésre vonatkozó szabályok szerint nyilvántartást kell vezetnie a magánszemély részére történt kifizetések összegéről, a levont, illetőleg a megállapított adóról. A kifizetőt az általa vezetett nyilvántartás alapján adatszolgáltatási kötelezettség terheli az állami adóhatósággal szemben. Az adatszolgáltatásnak adózónként kell eleget tenni.

Nem kell adatot szolgáltatnia a kifizetőnek az ingó- és ingatlanértékesítés során a magánszemélynek juttatott ellenértékről. E szabály alól kivételt képez az árverés és aukció során kifizetett ellenérték. Amennyiben árverés és aukció során tesz szert bevételre a magánszemély, a kifizetőnek eleget kell tennie az adatszolgáltatási kötelezettségének. Nem kell adatot szolgáltatnia a kifizetőnek az egyéni vállalkozó részére teljesített kifizetéseiről, feltéve hogy e kifizetéseket az egyéni vállalkozó erre a jogviszonyára tekintettel teljesítette.

A kifizetésről annak kell adatot szolgáltatnia, aki a kifizetést teljesítette, illetőleg az adóelőleget (adót) megállapította és levonta. A levont járulékról annak kell adatot szolgáltatnia, aki a járulékot levonta, illetve levonni elmulasztotta.

Az adatszolgáltatást személyesen vagy postán lehet benyújtani az adatszolgáltató területileg illetékes APEH-igazgatóságához. Csak a "saját" kifizetés szerepeltethető az adatszolgáltatásban, a "hozott" - más munkáltatótól származó - adatok nem.

Határidők

Az adatszolgáltatás benyújtásának határideje nyomtatványon 2002. március 31., mágneses adathordozón 2002. április 20. Ha az adatszolgáltató 2002. január 1. és március 31. között megszűnik, az adatszolgáltatást a bevallással egyidejűleg, de legkésőbb 2002. március 31-éig kell benyújtania.

Társadalombiztosítási ellátás

Az általánostól kissé eltérő az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kezelése az adatszolgáltatás során. Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy saját kifizetésként kell kezelnie az általa folyósított társadalombiztosítási összeget. Abban az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, de a társadalombiztosítási szerv a társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor, a kifizetést követő 15 napon belül tájékoztatja a munkáltatót a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről, e kifizetéseket is saját kifizetésként kell kezelnie.

Előfordulhat, hogy a magánszemélynek az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor nem volt munkáltatója. Ilyenkor a kifizetést teljesítő társadalombiztosítási szervezetnek kell az adatszolgáltatást teljesítenie. Akkor is a társadalombiztosítási szervezetet terheli az adatszolgáltatási kötelezettség, ha a magánszemélynek volt ugyan munkáltatója az ellátás kifizetésekor, de az adóköteles ellátásról, a levont adóelőlegről a kifizetést követő 15 napon belül nem tájékoztatta a magánszemély munkáltatóját.

Külföldön adóköteles jövedelem

Ha a munkáltató által kifizetett jövedelem belföldről származik, de a nemzetközi egyezményben foglaltak szerint külföldön adóköteles, az adatszolgáltató lapon nem kell kitölteni az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalap és a levont adóelőleg oszlopait, kivéve az utóbbit, ha a munkáltató belföldön adót (adóelőleget) vont le.

Külön adózó jövedelem

A kifizetőnek adatot kell szolgáltatnia, ha olyan - adóbevallási kötelezettség alá nem eső - külön adózó jövedelmet juttatott, melyből a kifizető az adót nem vonta le (például pénzbeli nyeremény, csőd, felszámolás, végelszámolás miatt fizetett életbiztosítási vagy kártérítési járadék egyösszegű megváltása, vállalkozásból kivont jövedelem, privatizációs lízing jövedelme, bérbeadásból származó jövedelem, életjáradékból származó jövedelem).

Szellemi tevékenységből származó jövedelem

A kifizetőnek e minőségében kell adatszolgáltatást teljesítenie a bérnek nem minősülő összegből a szellemi tevékenység bevétele címén kifizetett összegről is. Ez a magánszemély által érvényesíthető adókedvezményhez kapcsolódik.

Járulékok

Önálló adatszolgáltatást ír elő az Art. a magánszemélyek járulékai tekintetében. Az adatszolgáltatást adózónként kell teljesíteni a levont járulékok alapjáról, a levont járulék összegéről, illetve ha a járuléklevonás nem történt meg, a levonás elmaradásának okáról.

A magánszemélyektől levont járulékok tekintetében az a kifizető is kötelezett magánszemélyenként adatszolgáltatásra, aki/amely a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztatónak minősül.

A Tbj. előírásainak sajátosságaira figyelemmel az adatszolgáltatás az általánosnál részletesebb, például külön kell közölni a gyed, a gyes, a gyet, az ápolási díj, valamint a munkanélküli-ellátásból levont járulékot.

Őstermelők

A kifizetőnek e minőségében külön kell teljesítenie az adatszolgáltatást a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek részére 2001-ben e tevékenységükre tekintettel kifizetett összegekről.

Az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelők részére kifizetett olyan összegeket, amelyeket nem a mezőgazdasági tevékenység ellenértékeként, hanem más jogcímen fizettek ki. Ezeket a kifizetői adatszolgáltatáson kell feltüntetni.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget nem érinti, hogy az őstermelő milyen módszerrel állapítja meg a jövedelmét. A kifizető által levont tenyésztési hozzájárulás összege nem része a bevételnek. Az adatszolgáltatás többek között tartalmazza az éves bruttó kifizetést, melyet meg kell bontani attól függően, hogy élő állatok és állati termékek, illetve egyéb őstermelői termékek ellenértékeként fizették-e ki.

Az adóévben kifizetett összegekről adatot kell szolgáltatni, függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.

A vetőmag-bértermelés, az állatbérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állattartás esetén az őstermelő bevételeként a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) árát kell a szerepeltetni, függetlenül attól, hogy ténylegesen (a termék vagy állat kihelyezési értéke stb.) a különbözet kifizetése nem történt meg.

Üdülési csekk

A kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli az ellenérték nélkül vagy engedménnyel a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékéről, az engedmény mértékéről, továbbá az adóköteles természetbeni juttatás után megfizetett adóról. Az adatszolgáltatási kötelezettség a magánszemély illetőségétől függetlenül fennáll.

Csak belföldi illetőségű magánszemély esetében van mód a "mentességi" szabály alkalmazására, de az adatszolgáltatás minden üdülési csekkben részesülőre kiterjed. Az éves adómentes rész a belföldi illetőségű magánszemélyek esetében 20 ezer forint.

A kifizetőnek e minőségében teljesített adatszolgáltatását magánszemélyenként, az adóazonosító jel feltüntetésével 2002. március 31-éig, mágneses adathordozón 2002. április 20-áig a kifizető saját adóhatóságához kell teljesíteni.

Külföldi szervezetekkel kapcsolatos adatszolgáltatás

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint a kifizetőknek adatot kell szolgáltatniuk a külföldi szervezet részére teljesített társaságiadó-köteles kifizetéseikről, valamint a külföldi illetőségű osztalékban részesülőnek teljesített osztalékadó-köteles kifizetéseikről.

Az adatszolgáltatást nyomtatványon vagy mágneses adathordozón, a kifizető székhelye (telephelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz kell teljesíteni, a benyújtás határideje nyomtatványon 2002. március 31., mágneses adathordozón 2002. április 20.

A nyomtatványt forgalmazó adatszolgáltatása

A nyomtatvány forgalmazója (alforgalmazója) vevőnkénti részletezettségben negyedévenként - a negyedévet követő hónap 20. napjáig - adatot szolgáltat az általa értékesített adóigazgatási azonosításra alkalmas számla-, nyugtatömbökről, a nyomtatvány elnevezéséről, sorszámáról (tól-ig) az első fokú állami adóhatósághoz (megyei, fővárosi igazgatóságokhoz).

A munkáltató adatszolgáltatása

A munkáltatók az APEH által rendszeresített nyomtatványok vagy azok jól olvasható másolatainak, avagy az internetről letöltött nyomtatványok beküldésével (adatkísérő lap csatolása mellett), valamint a levont járulékokról a nyomtatványok csatolásával, illetve az azok adattartalmával egyező mágneses adathordozó - 1,44 Mbyte flopi, CD - átadásával tehetnek eleget (adatkísérő lap csatolása mellett) az általuk elszámolt adóról szóló adatszolgáltatási kötelezettségüknek

Az adatszolgáltatást az elszámolási lapok másolataival együtt egy példányban kell benyújtani, melyet a munkáltató (társaság) valamennyi magánszemélyre egyszerre ad át az adóhatóságnak.

A munkáltatók az adatszolgáltatással egyidejűleg kísérőjegyzékkel adják át a dolgozók azon nyilatkozatait, melyekben rendelkeznek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó befizetett adójuk 1-1 százalékáról.

Az adatszolgáltatást 2002. március 31-éig, mágneses adathordozón 2002. április 20-áig a munkáltató saját adóhatóságához kell teljesíteni.

A biztosítóintézet adatszolgáltatása

A biztosítóintézetnek adatot kell szolgáltatnia a magánszemélyek részére kifizetett jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás összegéről, valamint a nyugdíjbiztosítás alapján folyósított nyugdíjszolgáltatás összegéről. Adatot kell szolgáltatnia továbbá azon magánszemélyekről is, akik a szerződés megkötésétől számított tíz éven belül gyakorolták az 1995. január 1-jét követően megkötött nyugdíj-biztosítási, illetőleg tíz évre vagy annál hosszabb időtartamra szóló életbiztosítási szerződésük feletti rendelkezési jogukat. (A rendelkezési jog gyakorlásának a hatályos személyijövedelemadó-törvényben ilyenként meghatározott esetek minősülnek.)

A biztosítóintézetek az adatszolgáltatást a kifizetés, illetőleg a rendelkezési jog gyakorlását követő év március 20-áig teljesítik a biztosítóintézet székhelye szerint illetékes APEH-igazgatósághoz.

Az illetékhivatal adatszolgáltatása

Az illetékhivatalnak az ingatlanok értékesítésével összefüggésben adatot kell szolgáltatnia az ingatlan értékesítőjéről, valamint az eladott ingatlan szerződés szerinti értékéről. Az illetékhivatalt terhelő adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok átruházásával kapcsolatos adatokra is. Ezzel összefüggésben adatot kell szolgáltatni az ilyen jogot átruházó (átengedő), alapító vagy megszüntető magánszemélyről és e jog szerződés szerinti értékéről.

Nem terjed ki az adatközlési kötelezettség az ingatlan közérdekű célra történő megvásárlására, valamint a magánszemélynek magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő ingatlan átruházásával kapcsolatos adatokra. Nem kell adatot szolgáltatni abban az esetben sem, ha a magánszemély az elidegenített vagyoni értékű jogot 1982. január 1-jét megelőzően, vagy az ingatlant 1986. január 1. előtt szerezte meg, tekintve hogy az ebből származó jövedelmek után a hatályos törvényi előírások szerint nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

A 2001. évről teljesített adatszolgáltatást 2002. március 20-áig kell benyújtani az illetékhivatal székhelye szerint illetékes APEH-igazgatósághoz.

Ki tekinthető munkáltatónak?

Munkáltató az, akivel/amellyel a magánszemély a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít, avagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit is alkalmazni kell. * A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély bedolgozói jogviszonyban, munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve a kisszövetkezetet és az iskolai szövetkezetet is), gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban vagy szakcsoportban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll. * A költségvetési szervek összevont bérszámfejtési körébe tartozó kifizetőt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon elszámolási körbe tartozó más kifizetőtől szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó, vagy egyéb jövedelmet. Az előzőek alapján a Területi Államháztartási Hivatalt (TÁH) munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a TÁH bérszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon TÁH elszámolási körébe tartozó más kifizetőtől, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet szerez.

A pénzintézetek adatszolgáltatása

A pénzintézeteket adatszolgáltatási kötelezettség terheli:

- a lakáscélú megtakarítás után járó adókedvezményhez kiadott igazolásokról,

- a lakáscélú megtakarítások kifizetéséről, valamint

- a vissza nem térítendő munkáltatói támogatások kifizetéséről.

A pénzintézet adatot szolgáltat azon magánszemélyekről, akiknek a részére igazolást adott ki a lakáscélú megtakarítás után érvényesíthető adókedvezményhez. Ilyen igazolást annak a magánszemélynek adhatott a pénzintézet, akinek 2000-ben a lakáscélú megtakarításokról szóló pénzügyminiszteri rendelet szerint - 1997. január 1-jét megelőzően - megkötött betétszerződés alapján (lakótelek és lakás vásárlása, építése, bővítése céljából) elhelyezett és a pénzintézetnél elkülönítetten kezelt megtakarítása volt.

Az adatszolgáltatást a 2001. évről 2002. március 20-áig kell teljesíteni az adókedvezményre jogosult magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH-igazgatósághoz.

A pénzintézetnek adatot kell szolgáltatnia azon magánszemélyekről is, akik 2001-ben felvették az elkülönítetten kezelt lakáscélú megtakarításukat. Amennyiben az ilyen betétek kedvezményezettje (akinek a megtakarítás összegét, illetve annak kamatát a pénzintézet ténylegesen kifizette) és a megtakarító (adókedvezményre jogosult) személye nem azonos, úgy mindkét személy adatait fel kell tüntetni az adatszolgáltatáson. Az adatszolgáltatást a lakáscélú megtakarítás kifizetésével egyidejűleg, a megtakarító magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH-igazgatósághoz kell teljesíteni.

Az előzőeken túl a pénzintézeteket adatszolgáltatási kötelezettség terheli az olyan kifizetés teljesítéséről is, amelyet a magánszemély munkáltatója 2001-ben (lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez) vissza nem térítendő támogatásként adómentesen nyújtott az alkalmazottjának a pénzintézeten keresztül. Az adatszolgáltatásban támogatásként kell feltüntetni azt az összeget is, melyet a dolgozó munkáltatója a lakáscélú hiteltartozás összegéből elengedett 2001-ben. Az adatszolgáltatást 2002. január 31-éig kell teljesíteni a pénzintézet székhelye szerinti illetékes APEH-igazgatósághoz.

Vámhatóság, jegyző

Jövedéki adatszolgáltatás

A vámhatóságot e minőségében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az általa kiadott, visszavont, módosított jövedéki engedélyről a kiadást, visszavonást, módosítást követő 15 napon belül a vállalkozó székhelye, telephelye szerint illetékes APEH-igazgatósághoz.

Az önkormányzat jegyzőjének a kiadást, a visszavonást, a módosítást követő 15 napon belül kell adatot szolgáltatnia a vállalkozó telephelye szerint illetékes APEH-igazgatósághoz az általa kiadott, visszavont, módosított jövedéki termékekkel folytatott kereskedelmi tevékenységre jogosító működési engedélyről.

Adatszolgáltatás az alkalmi munkavállalókról

Az alkalmi munkavállalói (AM) könyv kiállítására jogosult települési önkormányzat jegyzője adatot szolgáltat azon munkavállalókról, akik az AM-könyvet 2001-ben kiváltották, de adóköteles jövedelem hiányában igazolást nem kaptak. A 2001. évről teljesített adatszolgáltatást 2002. március 31-éig, mágneses adathordozón történő adatközlés esetén pedig 2002. április 20-áig kell megküldeni a kiállító székhelye szerint illetékes APEH-igazgatósághoz.

A társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása

A társadalombiztosítási szervet adatszolgáltatási kötelezettség terheli a magánszemélyek részére 2001-ben teljesített adóköteles társadalombiztosítási ellátások kifizetéséről. Abban az esetben, ha a magánszemélynek nem volt munkáltatója az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetésekor, a kifizetést teljesítő társadalombiztosítási szervnek kell teljesítenie az adatszolgáltatást 2002. március 31-éig a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH-igazgatósághoz. Ha a magánszemélynek az adóköteles ellátás kifizetésekor volt munkáltatója, úgy a társadalombiztosítási szervezet köteles a kifizetést követő 15 napon belül értesíteni a magánszemély munkáltatóját a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről. Ez esetben tehát az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a munkáltatóval szemben áll fenn.

A munkaügyi központ adatszolgáltatása

A munkaügyi központ külön szolgáltat adatot azokról a munkavállalókról, akik az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltották, de jövedelem hiányában igazolást nem kaptak. Az adatszolgáltatást 2002. március 31-éig kell a kiállító székhelye szerint illetékes APEH-igazgatósághoz teljesíteni.

Az előzőeken túl a megyei (fővárosi) munkaügyi központnak adatot kell szolgáltatnia azon magánszemélyekről, akiknél a munkanélküli-ellátás folyósítását az ellátásra való jogosultságot kizáró keresőtevékenység folytatása miatt kellett megszüntetni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a munkanélküli-ellátás megszüntetéséről szóló jogerős határozat kiadásával egyidejűleg, a határozat másolati példányának a munkaügyi központ székhelye szerint illetékes APEH-igazgatósághoz történő megküldésével kell teljesíteni. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító jelét, valamint a magánszemélyek munkaadóinak megnevezését, azok adószámának feltüntetésével.

Adókedvezményre jogosító igazolás kiállítója

Adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek:

- önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, ideértve a kiegészítő és nyugdíjpénztárakat is - az szja-törvény 35. §-a (2)-(3) bekezdése, valamint a 41. § (1) bekezdése szerinti adókedvezményekkel kapcsolatos igazolások kiállításával kapcsolatban;

- magánnyugdíjpénztárak az szja-törvény 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és a (4) bekezdésében meghatározott kedvezményekhez kapcsolódó igazolás tekintetében;

- társadalombiztosítási szerv az szja-törvény 35. §-ának (1) bekezdése és a 35. §-ának (4) bekezdése alapján igénybe vehető adókedvezményekhez kiadott igazoláshoz kapcsolódóan;

- a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézmények a hallgatói tandíjkedvezmény igazolása kapcsán;

- pénzintézetek, illetve a lakás-takarékpénztárak az szja-törvény 38. §-ához kapcsolódó igazolás tekintetében;

- tőkeszámla vezetésére jogosult társaságok, a jelzálog-hitelintézet az szja-törvény 43. §-a szerint kiadott igazolásokhoz kapcsolóan;

- olyan szervezetek (egészségügyi intézmények), háziorvosok, amelyek/akik a magánszemély részére 2001. évben olyan igazolást állítottak ki, mely alapján a magánszemély az szja-törvény 40 §-a alapján súlyosan fogyatékosokat megillető adókedvezményt érvényesíthet;

- közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek, a külön törvényben meghatározott egyházak a közcélú adományoknak az szja-törvény 41. §-ában meghatározott kedvezményéhez kiadott igazolások tekintetében;

- biztosítóintézetek az szja-törvény 42. §-ában foglalt kedvezmény érvényesítéséhez kiadott igazolásokkal kapcsolatban.

Az adatszolgáltatást 2002. január 31-éig kell teljesíteni az állami adóhatósághoz. Az adatszolgáltatást önállóan, a többi adatszolgáltatástól elkülönülten kell teljesíteni akkor is, ha azt mágneses adathordozón teljesíti az arra kötelezett.

Az adatszolgáltatást akkor kell teljesíteni, ha az igazolást:

- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba történő befizetéssel,

- a magánnyugdíjpénztárba történő saját tagdíjának kiegészítéseként a magánszemély által befizetett összeggel,

- a megállapodás alapján - nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése miatt - fizetett összeggel,

- a tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján történő magán-nyugdíjpénztári befizetéssel,

- felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíjával,

- lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitellel,

- súlyosan fogyatékos magánszemély részére járó kedvezménnyel,

- közcélú adományok kedvezményével,

- biztosítások kedvezményével kapcsolatban állították ki.

A költségvetési támogatásra jogosító igazolás kiállítója

Ha valamely hatóság vagy szervezet olyan igazolást állított ki 2001-ben, amelyet költségvetési támogatás igényléséhez kért az adózó, illetőleg ha a kiadott igazolás ilyen célra felhasználható, akkor arról adatot kell szolgáltatnia. Az adatszolgáltató lapon meg kell jelölni annak a támogatásnak a jogcímét is, amelynek az igényléséhez az igazolást kiállították, továbbá fel kell tüntetni minden olyan egyéb adatot, tényt vagy körülményt, amely a kiadott igazoláson is szerepelt.

Az adatszolgáltatást az igazolás kiállításának hónapját követő hó 15. napjáig kell teljesíteni az igazolást kérő személy székhelye (telephelye, lakóhelye) szerint illetékes APEH-igazgatósághoz.

A magánnyugdíjpénztár adatszolgáltatása

A magánnyugdíjpénztár adatot szolgáltat azokról a magánszemélyekről, akik a nyugdíjszolgáltatás 2001-ben történő kifizetésekor az adóelőleg megállapításához nyilatkozatot adtak a pénztárnak. A nyugdíjszolgáltatás kifizetésekor a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint nem lesz adófizetési kötelezettsége 2001-ben.

Az adatszolgáltatást 2002. március 31-éig kell teljesíteni a magánnyugdíjpénztár székhelye szerinti APEH-igazgatósághoz.

Adókedvezményre jogosító igazolások

Azok a szervezetek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély jövedelemadó-kedvezményt vehet igénybe, az erre szolgáló igazolást az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb 2002. január 31-éig kötelesek a magánszemély részére kiadni. * Az adókedvezményre jogosító befizetések akkor vehetők figyelembe a magánszemély 2001. évi adókötelezettségének megállapításánál, ha befizetés az adóévben - 2001. január 1. és 2001. december 31. között - történik. * Az igazolás kiadásának feltétele, hogy a magánszemély közölje az adóazonosító jelét. Az adózás rendjéről szóló törvény nem ad választási lehetőséget az adatszolgáltatásra kötelezettnek. Mindaddig, amíg a magánszemély nem közli az adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú magánszemély az útlevélszámát), az igazolás kiadását meg kell tagadni. Az igazolást kiállító saját jól felfogott érdeke is, hiszen az adóazonosító jel nélkül érkezett adatszolgáltatás (akár egy magánszemélyre vonatkozóan is) hiányos adatszolgáltatásnak minősül, és 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanekkora mulasztási bírságra számíthat az, aki nem teljesíti az adatszolgáltatást, és ezzel egyidejűleg - határidő kitűzésével - az adatszolgáltatást is teljesítenie kell. A hiányos teljesítés miatt ismételt mulasztási bírság szabható ki. Abban az esetben, ha az arra kötelezett késedelmesen teljesíti az adatszolgáltatást, a mulasztási bírság összege 100 ezer forintig terjedhet. * Az igazolásban mindazokat az adatokat szerepeltetni kell, amelyekből megállapítható az igénybe vehető kedvezmény jogosultja, jogcíme és összege, valamint az igazolás kiállítója. * Az igazolások tartalmazzák a magánszemély nevét, adóazonosító jelét és lakcímét, a 2001-ben befizetett, kedvezményre jogosító összeget és annak jogcímét, az igazolás kiállítójának azonosító adatait (név, székhely, adóazonosító szám), cégszerű aláírását. * A közcélú adományra vonatkozó igazolásnak tartalmaznia kell a közcélú adomány jogosultja és a magánszemély megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, adószámát (adóazonosító jelét), a közcélú adomány összegét és a támogatott célt. * Tartalmaznia kell az igazolásnak a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznúsági fokozatát is. * Amennyiben tartós adományozásról van szó, az igazolásnak tartalmaznia kell a tartós adományozásról megkötött szerződés keltét is. * Az igazolást annak a szervezetnek kell kiadnia a magánszemély részére, amelynek számláján a kedvezményre jogosító befizetést jóváírták. * A szellemi tevékenység minősítése a kifizető feladata, a kifizetésről szóló igazoláson kell ezt a tényt megjelölni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére