KÜLFÖLDIEK FOGLALKOZTATÁSA

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 42. számában (2001. október 1.)
Sok vállalkozás alkalmaz külföldi – leginkább határon túl élő magyar – munkaerőt. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) legutóbbi módosítása szigorította a külföldiek foglalkoztatását, a határon túl élő magyarok munkavállalására azonban a státustörvény hatálybalépésével kedvezőbb szabályok vonatkoznak. 2002. január 1-jétől új törvény lép életbe a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, amely változtatott a tartózkodási vízumra, illetve engedélyre vonatkozó szabályozáson is.

Munkaszerződés külföldivel

Az Mt. módosításának 2001. július 1-jei hatálybalépése után külföldivel csak akkor köthető munkaszerződés, ha a munkaadó beszerezte a munkaügyi központ erre vonatkozó engedélyét (korábban az engedély beszerzése előtt is meg lehetett kötni a munkaszerződést).

Szintén új rendelkezés, hogy ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén azonban az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama – a korábban létesített munkaviszony időtartamával együtt – meghaladhatja az öt évet.

Engedélyezés

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet rendelkezik. E szerint az engedély lehet:

– egyéni engedély,

– csoportos keretengedély, továbbá

– csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély.

Egyéni engedély

Az egyéni engedélyt akkor kell kiadni, ha

– a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően – a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan – érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett (vagyis a munkaerőigényét legalább 30 nappal korábban, de 60 napnál nem régebben nyújtotta be, vagy 60 napnál régebben nyújtotta be, de azt legalább 60 naponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően 60 napnál nem régebben történt),

– a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki a foglalkoztató részére olyan magyar munkaerőt, aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel,

– a külföldi megfelel az alkalmazási feltételeknek.

Több telephely

Ha a foglalkoztató a külföldit több – különböző megye területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni, a fenti feltételeknek a foglalkoztató székhelye szerinti megyére kell fennállnia. Ezen túlmenően az engedély kiadásának feltétele az is, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető magyar munkaerő, aki a tevékenység ellátására alkalmas.

Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, a fentiekben meghatározott feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti megyére kell fennállnia.

A kérelem benyújtása

A kérelmet a foglalkoztatónak a foglalkoztatás helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtania. A kérelmező székhelye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani a kérelmet, ha a foglalkoztató a külföldit több, különböző megye területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni. Ha a munka természetéből adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjed ki, a kérelmet annál a munkaügyi központnál kell benyújtani, ahol a külföldi a munkát megkezdi.

A foglalkoztatónak a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelem benyújtását megelőzően szabtak-e ki rá munkaügyi bírságot, vagy munkabiztonsági bírságot, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül kötelezték-e pénzfizetésre külföldi személy engedély nélküli foglalkoztatása miatt. Nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy arra a feladatra, amelyet a külföldi fog ellátni, nincs a cégnél éppen sztrájk, illetve a munkaadó nem hajtott végre csoportos létszámcsökkentést.

A kérelemhez csatolni kell a külföldi szakképzettségéről szóló okirat hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását, a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást (ha külföldről származik az igazolás, ennek hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását).

Ha kétség merül fel, hogy a szakképzettség, illetve a végzettség megfelelő-e, a munkaügyi központ a diploma (bizonyítvány) honosítására (elismerésére) hatáskörrel rendelkező szervet megkeresheti annak igazolása érdekében, hogy a diploma (bizonyítvány) honosításához (elismeréséhez) szükséges feltételek fennállnak-e.

A munkaügyi központ a foglalkoztatótól a tevékenységére és a működésére vonatkozóan tájékoztatást – így különösen a foglalkoztató alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolását, a foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának bejelentését – kérhet, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot is megkereshet.

A kérelemhez csatolandó mellékletek (a foglalkoztató működési jogosultságát megalapozó iratok):

– a társasági szerződés, alapító okirat hiteles másolata,

– a cégbejegyzés, bírósági végzés, vállalkozói igazolvány hiteles másolata.

Az engedély tartalma, időtartama

Az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy a külföldi mely foglalkoztatónál milyen tevékenység, illetve munkakörben és milyen időtartamban foglalkoztatható. Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható, de meghosszabbítható. A meghosszabbítás iránti kérelmet az engedély lejártát megelőző 30 és 60 nap között kell benyújtani.

Engedélyezés bizonyos feltételek vizsgálata nélkül

Az engedélyt a feltételek jó részének vizsgálata nélkül, illetve akkor is ki kell adni, ha a munkakörre van ugyan kiközvetíthető magyar munkaerő, de nemzetközi szerződés így rendelkezik, illetve nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség esetén a külföldit kulcsszemélyzetként fogják foglalkoztatni. Az engedélyt akkor is ki kell adni, ha az engedélyt naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám 2 százalékát meg nem haladó létszámú külföldi munkavégzéséhez, vagy a sporttevékenységet végző sportolóknak kéri.

Ugyanez a helyzet

– a legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzésénél,

– a magyar állampolgárral Magyarországon legalább egy éve együtt élő házastárs munkavégzésénél, továbbá az előbb felsorolt olyan személyek özvegyének munkavégzésénél, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt,

– a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján végzett – alkalmanként 15 napot egybefüggően meghaladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnél,

– az olyan külföldi munkavégzésénél, akinek a magyarországi foglalkoztatásához a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult,

– annak a befogadottnak a befogadóállomáson kívüli munkavégzésénél, akinek a magyarországi foglalkoztatását a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja.

Mentesség

Egyáltalán nincs szükség engedélyre:

– ha nemzetközi szerződés így rendelkezik,

– a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság fiók- és képviselet-vezetőjének munkavégzéséhez,

– a külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állományának, a küldő állam által delegált tagjainak munkavégzéséhez (a képviseletnél vagy egyéb szervnél),

– annak a külföldinek a munkavégzéséhez, akit nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek delegáltak,

– a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján végzett – alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,

– a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, valamint felügyelőbizottsági tagjának a munkavégzéséhez,

– a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében történő munkavégzéshez,

– annak a külföldinek a foglalkoztatásához, aki külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll, és a szakmai gyakorlatát nemzetközi diákszervezet szervezte,

– annak a külföldinek a munkavégzéséhez, aki Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll, a jogviszony fennállása alatt dolgozik,

– Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenységéhez,

– a menekült, a befogadott, illetőleg a menedékeskénti elismerését kérő olyan munkavégzéséhez, amelyet Magyarország területén, továbbá a befogadóállomáson végez,

– felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez.

A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítania.

Csoportos keretengedély

A munkáltató csoportos keretengedély iránti kérelmet akkor nyújthat be, ha a foglalkoztató külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződést, és ennek teljesítése érdekében több külföldi foglalkoztatása szükséges. A keretengedély iránti kérelem benyújtásának nem feltétele, hogy a magánjogi szerződést meg is kössék, az tehát a megkötése előtt is benyújtható. A keretengedély csak a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára adható. A keretengedélyben meg kell határozni a foglalkoztatható külföldiek állampolgárságát, továbbá a tevékenység, a képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát.

A keretengedély mellé a munkáltatónak külön-külön egyéni engedélyt is be kell szereznie a foglalkoztatáshoz (keretengedélyen alapuló egyéni engedély).

A csoportos keretengedély megadásáról – a határozat másolati példányának megküldésével – a munkaügyi központ értesíti a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalát.

Az engedély megtagadása

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásához szükséges engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha

– a foglalkoztató a kérelem benyújtásának időpontjától számított 120 napon belül nem kívánja megkezdeni a külföldi foglalkoztatását,

– a külföldi által ellátandó tevékenység elvégzésére megfelelő magyar munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében hiúsul meg (a foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan nem szükséges alkalmazási feltételt jelölt meg, például ha a foglalkoztató kizárólag román nyelven társalgási szinten tudó kubikosokat akar foglalkoztatni, vagy a feltételeknek megfelelő magyar munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott),

– a külföldi foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor,

– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a külföldi között jön létre,

– a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a külföldi munkaerejének tartós átengedése,

– a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgároknak az adott országbeli munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság).

A külföldi foglalkoztatására benyújtott kérelmet akkor is el kell utasítani, ha a külföldi foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt. Ilyen foglalkoztatási szempont lehet, ha a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért (illetményt, díjazást) jelölt meg, a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki, a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző három éven belül külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt a Munkaerőpiaci Alap részére büntetés befizetésére kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

El kell utasítani a kérelmet akkor is, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységre a munkaügyi központ által támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a külföldi foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik.

A kérelmet elutasítják, ha a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak, a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban, vagy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre.

Szintén el kell utasítani, ha a gazdasági kamara (szakmai érdekképviselet) állásfoglalása szerint az adott szakma foglalkoztatási viszonyainak, munkaerőigényének figyelembevételével a külföldiek foglalkoztatásának az engedélyezése nem indokolt.

Ellenőrzés

A megyei (fővárosi) munkaügyi központ munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségének felügyelője ellenőrzi a munkajogi szabályok betartását. Az eddigi tapasztalatok alapján a munkaügyi ellenőrök szigorúan lépnek fel a külföldieket illegálisan foglalkoztató munkáltatók ellen.

A felügyelők engedély nélküli foglalkoztatásnak tekintik azt is, ha a külföldi nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi a tevékenységét, továbbá a foglalkoztató nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja a külföldit.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a felügyelő a külföldiek illegális foglalkoztatása miatt a legtöbb esetben kezdeményezi a szabálysértési eljárás lefolytatását, illetve megtiltja a további foglalkoztatást. A munkáltatónak számítania kell arra, hogy – nem kevés – munkaügyi bírságot is fizetnie kell, amelynek mértéke

– az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 000 forinttól 1 000 000 forintig,

– több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén 50 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedhet.

Az a munkaadó, aki munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat külföldit, köteles befizetni a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) kétszeresének megfelelő összeget.

Amennyiben három éven belül megismétlődik az engedély nélküli foglalkoztatás, a munkaadó befizetési kötelezettségének mértéke a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás újbóli megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) ötszöröse. A munkaadó által befizetendő összeg nem lehet kevesebb első esetben az ellenőrzés időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér ötszörösénél, az engedély nélküli foglalkoztatás második és további esetében a tízszeresénél. Ez irányadó akkor is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg. A kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják.

Határon túl élő magyarok

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján külhoni magyar is csak engedéllyel foglalkoztatható, azonban az engedély számukra évente összesen 3 hónapra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. A gazdasági miniszter ezt az időtartamot rendeletben meghosszabbíthatja. Az általános szabályok alapján, vagyis a kedvezmény igénybevétele nélkül kért engedély alapján a külhoni magyar is foglalkoztatható 1 évig, amely természetesen meghosszabbítható.

A jogszabályok a foglalkoztatást sok esetben meghatározott iskolai végzettséghez, orvosi munka-egészségügyi vizsgálathoz kötik. Kedvezmény a határon túl élő magyaroknak, hogy az ezekkel felmerülő költségek – egészben vagy részbeni – megtérítéséhez pályázatot nyújthatnak be az e célból létrehozott közhasznú szervezethez. A kedvezmények az ún. magyar igazolvánnyal, illetve a hozzátartozói magyar igazolvánnyal vehetők igénybe, amelyet az érintetteknek kérelmezniük kell. A kedvezményeket 2002. január 1-jétől lehet majd igénybe venni.

Vízum, tartózkodási engedély

Új törvény született a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról. Míg a munkaügyi központ engedélyét a munkáltatónak, a tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt a külföldinek kell kérelmeznie.

Vízum

A – 2002. január 1-én hatályba lépő – 2001. évi XXXIX. törvény a jogharmonizáció keretében megváltoztatta a vízumszabályokat is. A törvény 4 vízumot különböztet meg, attól függően, hogy a vízum mire szolgál: repülőtéri tranzitvízumot ("A" típusú vízum), átutazóvízumot ("B" típusú vízum), rövid tartamú beutazóvízumot ("C" típusú vízum), illetve a tartózkodási vízumot ("D" típusú vízum). Ez utóbbi további engedély nélkül jogosít egyszeri vagy többszöri beutazásra és 90 napot meghaladó, de legfeljebb 1 évre és meghatározott célú magyarországi tartózkodásra. A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási vízum 12 hónapon belül legfeljebb 6 hónapos folyamatos tartózkodásra szól.

A külföldi, amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a jogszabályban engedélyhez kötött munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából csak tartózkodási vízummal utazhat be.

A tartózkodási vízum iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a külföldi

– munkavégzését a munkaügyi hatóság engedélyezte,

– a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvény hatálya alá tartozik, és az ott meghatározott feltételeket teljesíti, illetőleg

– a külföldi jövedelemszerző tevékenysége a Magyar Köztársaság számára gazdasági haszonnal jár, vagy tudományos, illetőleg kulturális értéket képvisel.

Tartózkodási engedély

Az érvényes tartózkodási vízummal Magyarországon tartózkodó külföldi kérelmére – a tartózkodási idő meghosszabbítása céljából – a területi idegenrendészeti hatóság tartózkodási engedélyt adhat ki. A tartózkodási engedély érvényessége általában a kérelemben foglalt időtartamig, de legfeljebb – kivételekkel – két évre szól, és alkalmanként legfeljebb újabb két évvel meghosszabbítható.

Ha a tartózkodás célja munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység, a tartózkodási engedély első alkalommal legfeljebb négy évre adható ki.

A tartózkodási engedély kiadására, illetőleg meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt tizenöt nappal – az előírt formanyomtatványon – kell benyújtani.

A kérelemben meg kell jelölni a külföldi természetes személy azonosító adatait, állampolgárságát (hontalanságát), útlevelének egyéb adatait, iskolai végzettségét, foglalkozását, családi állapotát, a tartózkodás célját, helyét, anyagi fedezetét, indokait, illetőleg – ha magyarországi tartózkodása alatt külföldön nyilvántartott gépjárművet használ – a gépjármű forgalmi engedélyének adatait, valamint csatolni kell hatósági orvosi igazolást arról, hogy a külföldi nem szenved közegészséget veszélyeztető betegségben.

A tartózkodási engedély iránti kérelmet a kézhezvételétől számított tizenöt napon belül el kell bírálni.

A tartózkodási engedély kiadása vagy a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idő meghosszabbítása megtagadható, ha a külföldi

– a kérelem benyújtására előírt határidőt elmulasztotta és mulasztását kimenteni nem tudta,

– a tartózkodásához és kiutazásához szükséges – jogszabályban meghatározott – feltételek fennállását nem tudja igazolni,

– további tartózkodásának célját nem tudja igazolni,

– közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, illetve magyarországi tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be.

Megtagadható a meghosszabbítás akkor is, ha a külföldivel szemben fennállnak az idegenrendészeti kiutasítás vagy a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének feltételei.

A tartózkodási engedély kivételesen meghosszabbítható, ha a tartózkodás célja gyógykezelés, családegyesítés vagy más különös méltánylást érdemlő rendkívüli eset miatt változott meg.

A kérelem elutasításáról vagy az engedély visszavonásáról szóló határozat rendelkező részében elő kell írni az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget, és meg kell jelölni a teljesítés határnapját, amit a kérelmet elutasító jogerős határozat közlésével egyidejűleg be kell jegyezni az útlevélbe. A tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító, valamint a tartózkodási engedély visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezést a határozat kihirdetésekor szóban, vagy a kihirdetéstől számított három napon belül írásban lehet benyújtani.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!