Szakképzési hozzájárulás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 41. számában (2001. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
2001. július 1-jén új törvény váltotta fel a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvényt. Cikkünkben a 2001. évi LI. törvény fontosabb rendelkezéseit ismertetjük.

A szakképzési hozzájárulás célja a gyakorlati képzés, valamint e képzések fejlesztésének támogatása. A szakképzési hozzájárulás biztosítja a forrást a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez.

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - a törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választja meg. A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni.

Kinek kell szakképzési hozzájárulást fizetnie?

Belföldi vállalkozások

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű

- gazdasági társaság,

- szövetkezet, lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet (az iskolai szövetkezeti csoport kivételével),

- állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata, leányvállalat,

- ügyvédi iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat,

- egyéni vállalkozó (az átalányadót fizető egyéni vállalkozók kivételével).

(Nem köteles szakképzési hozzájárulásra a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.)

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, amely szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát létesít és tart fenn, 2002. január 1-jétől kell teljesítenie a hozzájárulási kötelezettségét.

Külföldi vállalkozások

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).

A szakképzési hozzájárulás alapja

- a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltség, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,

- az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített beszámolót készítő hozzájárulásra kötelezettnél - a tag személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg kivételével - a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltség,

- az egyéni vállalkozónál a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltség.

Bruttó kötelezettség

A szakképzési hozzájárulás mértéke (a bruttó kötelezettség) a hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez gyakorlati képzést, köteles az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni a bruttó kötelezettségét.

A bruttó kötelezettség csökkentése gyakorlati képzést szervezőnél

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti a szakképzési hozzájárulást - legfeljebb annak mértékéig - csökkentheti a bruttó kötelezettségét

- a tárgyévben elszámolt (kifizetett) - a törvény 1. számú mellékletében meghatározott - költségek (kiadások) összegével,

- a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz, szerszám, kisgép, műszer, az agrártevékenységet folytató a gyakorlati képzést szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporítóanyag) beszerzésére, bérlésére, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből nyújtott támogatás összegével csökkentett összeggel,

- az alapképzés céljait szolgáló tanműhelynek, laboratóriumnak, egyéb gyakorlóterületnek a bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és a közüzemi szolgáltatások díjára a tárgyévben fordított ellenőrizhető költségek (kiadások) összegével.

Az első eset kivételével a kötelezettségcsökkentő kiadások mértékének arányban kell állnia a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő tanulók létszámával.

Fejlesztési támogatás

A bruttó kötelezettség csökkenthető továbbá a szakképző iskola, valamint a felsőoktatási intézmény számára - fejlesztési megállapodás alapján - a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló felhalmozási támogatással (fejlesztési támogatás), amelyet szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékéig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás - hozzájárulásra kötelezettenként - a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet. (A felsőoktatás számára nyújtott fejlesztési támogatás a 2001-ben a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettségének maximum 18,75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként.)

Fejlesztési támogatásként tárgyi eszköz is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - a csökkentő tételként figyelembe vehető mértékig - jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskori könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni. A fejlesztési támogatást a tárgyév utolsó napjáig lehet teljesíteni.

Képzési szerződés költségei

A bruttó kötelezettség a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Szt. 52. §-ában előírt képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) is csökkenthető, a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százalékáig. (Az Országos Képzési Jegyzékben [OKJ] nem szereplő szakképzések ilyen elszámolhatóságát a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok hagyják jóvá.)

Közös üzemközi tanműhely

A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévő, vagy általuk közösen bérelt gyakorlati célú létesítményben (üzemközi tanműhely) történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett is a fentiekben felsorolt tételekkel csökkentheti a bruttó kötelezettségét.

A bruttó kötelezettség csökkentése gyakorlati képzés nélkül

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez gyakorlati képzést, csökkentheti a bruttó kötelezettségét

- a fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként (a felsőoktatás számára nyújtott fejlesztési támogatás hozzájárulásra kötelezettenként a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet),

- a saját munkavállalói számára képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival), a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig (az OKJ-ban nem szereplő szakképzések szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatóságát a bizottságok hagyják jóvá).

Nettó kötelezettség

Ha a kötelezettségcsökkentő tételek a gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettnél éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (nettó kötelezettség) a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig kell befizetni a Munkaerő-piaci Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.

Ha az egyéb hozzájárulásra kötelezettnél a fejlesztési támogatás és a saját munkavállalók számára szervezett szakképzéssel kapcsolatos költségfelhasználás összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget, akkor a különbözetet be kell fizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. (Az állami adóhatóság a befizetett szakképzési hozzájárulást az alapkezelővel történt megállapodás szerinti időpontban utalja át a Munkaerő-piaci Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.)

Gyakorlati képzés megszervezése

A szakképzési hozzájárulás együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakközépiskolai, szakmunkásképző iskolai vagy szakiskolai tanuló gyakorlati képzésének megszervezésével, illetve (amennyiben e képzésekre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben együttműködő gazdasági szervezet együttműködési megállapodást köt) az 1993. évi LXXX. törvény (Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzések megszervezésével is teljesíthető. * Költség-hozzájárulás * Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek - az általa végzett gyakorlati képzésnek - a bruttó kötelezettséget csökkentő, elszámolható költségeihez (kiadásaihoz) és fejlesztéseihez hozzájárulást ad át, melyet a költség-hozzájárulásban részesített csak ezek fedezetére használhat fel. Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett - amennyiben a bruttó hozzájárulási kötelezettsége az átadáson felül még fedezetet nyújt - csak a fejlesztési támogatással, illetve a képzési szerződéssel kapcsolatos költségekkel csökkentheti a bruttó kötelezettségét. A költség-hozzájárulásban részesített nem veheti figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján megtérített. * A gyakorlati képzés megszűnése, szünetelése * Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszűnése, vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére korábban beszerzett, a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszközök és beruházások - a megszűnés időpontjában fennálló - könyv szerinti értéke növeli a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét, és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg - szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt - be kell fizetni az alap kincstárnál vezetett számlájára. A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett megszűnése minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének megszűnését jelenti.

A hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (tárgyév) állapítja meg a hozzájárulást. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, illetve fizeti meg a hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a tárgyévi szakképzési hozzájárulás alapjának a tárgyévet követő év ötödik hó utolsó napjáig bekövetkezett - a tárgyévről készült bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét a tárgyévet követő év ötödik hó utolsó napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatóságnak.

(A számviteli törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó, vagyis a vállalkozó, az államháztartás szervezete, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. Ebből a szempontból vállalkozónak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez - ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is -, továbbá az egyesülés, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.)

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez gyakorlati képzést, az adóévet követő év második hónap 15. napjáig maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatóságnak az éves bruttó kötelezettségét, a kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét, valamint az ezek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét.

(A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségére, illetve a kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére egyebekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény [Art.] rendelkezéseit kell alkalmaznia.)

Előleg

A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek az I. félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget kell fizetnie. Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azzal, hogy a kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehetők. Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be az Art. szerint a rá vonatkozóan előírt időpontban elkészített havi, évközi, illetőleg éves bevallásban. Az előleget az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás beszedési számlára a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell befizetni. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 15. napjáig kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett

A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során ezeket a dokumentumokat is ellenőrzi. Az ilyen hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig meg kell küldenie az éves szakképzési hozzájárulásról szóló elszámolást az Oktatási Minisztérium részére. Az elszámolás alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az alapkezelő ellenőrizheti.

Ha a hozzájárulásra kötelezett utólag feltárja, hogy helytelenül állapította meg az éves elszámolását, akkor a különbözetet közvetlenül a Munkaerő-piaci Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie.

Visszaigénylés

Ha a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti a szakképzési hozzájárulást, és a tárgyévben kifizetett költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettség mértékét, akkor az azt meghaladó részt visszaigényelheti a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből. A visszatérítési igény negyedévenként is benyújtható, ha a visszaigénylési feltétel várhatóan éves szinten teljesül.

A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül a Munkaerő-piaci Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie.

Beruházási célú támogatás

A szakképzési hozzájárulás a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészének bevétele. Beruházási célú támogatásként az alaprész pénzeszközei felhasználhatók a hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképző iskolában, a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, illetve felsőoktatási intézményben - szakképesítést, illetve szakképzettséget adó képzésben - folytatott gyakorlati képzés, illetve a munkaerő-fejlesztő és -képző központban vizsgaközponti feladat korszerű ellátásához szükséges tárgyi feltételek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására. A beruházási célú támogatásra nyilvános pályázatot írnak ki.

Az alaprészből hozzá lehet járulni a szakképzés érdekében végzett fejlesztőtevékenységhez, a felsőoktatás érdekében végzett fejlesztőtevékenységhez, az Európai Unió szakképzési és felsőoktatási programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, a tanulók gyakorlati képzésében foglalkoztatott szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, illetve a PHARE és az Európai Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképességet elősegítő képzési és fejlesztési programokhoz, továbbá a határon túli magyarok szakképzésének és felsőoktatásának céljaihoz. (E célok érdekében közalapítványok is támogathatók.)

Az alaprészből - kérelem alapján - támogatás adható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint juttatására, melyet a támogatott visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. (Az adható támogatás mértékét és céljait a Fejlesztési és Képzési Tanács javaslata alapján az oktatási miniszter évente határozza meg.)

Könyvelés

A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből pályázat útján kapott beruházási támogatást a tőketartalékba helyezi, majd lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

Jelzálogjog

Az alaprészből kapott beruházási célú támogatásból vásárolt nagy értékű ingó(k)ra és a támogatással létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás mértékéig. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

A támogatás visszafizetése

Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatással megvalósított létesítményt a szerződésben meghatározott idő előtt megszünteti, illetőleg azt nem a rendeltetésének megfelelően használja, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az alap kincstárnál vezetett számlájára az alaprész javára vissza kell fizetni. A visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot - a lekötött tartalék megszüntetése után - kell csökkenteni.

Létesítmények működtetése

A Szakmunkásképzési, illetőleg a Szakképzési Alapból, a Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprészéből, valamint a fejlesztési és képzési alaprészéből kapott beruházási célú támogatással megvalósított gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha annak ilyen célú további működtetése nélkülözhetetlen és az önállóan működtethető, az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet.

Amennyiben a további működtetés nem biztosítható, a létesítmény elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg a szakképző iskola fenntartóját, feltéve hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók szakképzésére kívánja továbbműködtetni. Amennyiben a fenntartó nem él az elővásárlási jogával, az a hozzájárulásra kötelezettek közül azt illeti meg, aki a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, feltéve hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók szakképzésére kívánja továbbműködtetni. Ha az elővásárlási joggal nem élnek, akkor az ingatlan vételárából vissza kell fizetni az ingatlanhoz nyújtott támogatást, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam nem telt le. Az ingatlanra tízéves elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

Elszámolható költségek, kiadások

A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható * a tanulónak jogszabály alapján adott pénzbeli juttatás és díjazás (ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazást), legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékáig, * az Szt. és az Ftv. hatálya alá tartozó, a törvény alapján támogatható gyakorlati képzések idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékát, * a pénzbeli juttatást terhelő - a kifizető által fizetendő - járulékai, * a tanulónak, illetve hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatásával és az ideiglenes átirányításával kapcsolatban felmerült útiköltség-térítés összege számla alapján, illetve a szállásköltség-térítés tanulónként 1000 forint összeghatárig, * a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a tanuló rendszeres - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló kormányrendeletben előírt - orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége, * a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. Ha a dolgozóhoz beosztott tanulók száma eléri a közoktatási törvényben gyakorlati képzésben meghatározott tanulók iskolája szerinti átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa annak az összegnek a kétszerese, mint amennyit a szakképző iskolában közalkalmazottként foglalkoztatott gyakorlati oktatóként, szakoktatóként kötelezően kapna. Ha a tanulók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére