Képzetten, versenyképesen

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 41. számában (2001. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Ma már felsőfokú végzettség, nyelvtudás és számítógépes ismeretek birtokában sem ülhetnek a babérjaikon a vállalati felső- és középvezetők. Rendszeres továbbképzésük - melyben fontos szerepük van a HR-szakembereknek - kétségkívül növeli az általuk irányított cég versenyképességét.

Fejleszthető adottságok, eredményes csapatmunka

A sikeres menedzser titka a rugalmasság - állítja komor levente, a Szent István egyetem vezetéstudományi tanszékének vezetője, aki szerint ezt a készséget iskolai keretek között is el lehet sajátítani. Az üzleti életben azoknak van esélyük a fejlődésre, akik rugalmasan gondolkodnak és cselekednek, radikálisan újszerű megoldásokat alkalmaznak. Mindezt bizonytalan és folyton változó környezetben kell tenniük. Elég csak arra gondolnunk, hogy az elmúlt években a kereskedelem globálissá vált, a technikai ismeretek beépültek a mindennapok gyakorlatába, az üzleti folyamatok pedig radikálisan átalakultak. Az új kihívásokra csak azok a cégek képesek megfelelő választ adni, s a versenyben állva maradni, amelyek felismerik, hogy a képzés jól megtérülő befektetés. Ezek a sikeres társaságok elvárják, hogy bizonyos munkakörökben a náluk dolgozó vezetők a felsőfokú diplomájuk mellé üzleti képzettséget szerezzenek, vezetőképző programokat végezzenek, rendszeresen különféle tréningeken vegyenek részt. A hatékony vezetőképzés egyébként a cégek hosszú távú stratégiájához is kötődik.

Betűszó a névjegykártyán

A hazai posztgraduális vezetőképző kurzusok között a legnépszerűbb - s a legdivatosabb is - az MBA-program. Az MBA az üzletvezetés nemzetközileg legrangosabb fokozata, a Master of Business Administration rövidítése, amit magyarra így fordíthatunk: az üzletvezetés mestere.

Birtokosai szívesen szerepeltetik a nevezetes betűszót a névjegyükön. - Nem is csoda, hiszen egyszerre jelez iskolai végzettséget, szakmai vezetői tapasztalatot, nemzetközi szintű gazdasági ismereteket, minőséget, sőt a nemzetközi vezetői "kaszthoz" tartozást is - vélekedik Tömpe Zoltán, az MBA másoddiplomás menedzserképzéssel foglalkozó Számalk Open Business School igazgatója. Tapasztalatai szerint a jelentkezők 80 százaléka a karrierépítés, illetve a nagyobb anyagi megbecsülés miatt szerez MBA-fokozatot. A hozzájuk jelentkező megkérdezettek közel kétharmada szerint az MBA lehetőséget ad számára arra, hogy jobban a kezében tartsa élete irányítását; és közülük minden második e fokozat birtokában életminősége javulására számít.

Az angolszász eredetű menedzseriskolákban szokásos, háromszintű oktatási rendszer a magyar menedzserképző intézmények kínálatában is megtalálható. Ennek megfelelően az egyetemi szintű MBA-ismeretanyag megszerzését a stratégiai döntésekért felelős csúcsvezetőknek ajánlják az oktatási intézmények. A középvezetői szintű menedzserek számára a CMS (Certificate in Management Studies) tantárgyai tartalmazzák a feladataik ellátásához elegendő tudást, míg a felsővezetőknek a DMS (Diploma in Management Studies, vagyis felsőfokú menedzsment diploma) megszerzéséért érdemes tanulniuk.

- Léteznek olyan iskolák, amelyek nem kínálják a teljes szintválasztékot, hanem csak egyes fokozatokra szakosodtak - figyelmeztet Pintér Zsolt, a Hogyan csináljunk karriert? című szakkönyv szerzője. Javaslata szerint olyan iskolát érdemes választani, amelyik lépcsőzetes képzési rendszert nyújt, vagyis a későbbiek során lehetővé teszi az esetleges továbblépést. Az ilyen iskolatípusoknál nagy előny, hogy a képzés megszakítható, majd - időkorlátozás nélkül - folytatható.

Az MBA megszerzését elősegítő oktatás nyelve általában az angol, de kétnyelvű kurzus is létezik. A hazai gazdasági és üzleti élet sajátosságaira nagyobb hangsúlyt helyező képzés magyar nyelven folyik.

Az oktatási formák nagyban különböznek. Vannak "bentlakásos", folyamatos nappali vagy esti kurzust nyújtó iskolák, de működnek távoktatási rendszerű menedzserképzők is. A távoktatási módszer a leghatékonyabb képzés a menedzserek számára, akik munkaidő-kiesés nélkül, állandó motivációval és folyamatos szakmai segítséggel azonnal alkalmazható, naprakész tudást szerezhetnek. A diákok a beiratkozáskor tancsomagot kapnak, a tanárok pedig csoportos konzultációt tartanak. A hallgatók így önállóan - a tankönyveken és munkafüzeteken kívül audio- és videokazetták, esetenként szoftverek segítségével - végzik a felkészülést, vagy ha szükséges, a tanár telefonon, levélben és személyesen is rendelkezésre áll. Bizonyos rendszerességgel bentlakásos hétvégi foglalkozásokra kerül sor.

A képzés több intézményben kreditrendszerű, vagyis az egyes tárgyak, illetve képzési egységek teljesítésével a hallgatók kreditpontokat szereznek. Az MBA-diploma megszerzésének több helyen alapfeltétele bizonyos számú kreditpont előírások szerinti bontásban való megszerzése. A krediteknek nemcsak szellemi, hanem pénzben is kifejezhető értékük van. Például a budapesti IMC Graduate School of Business MBA-programja 63 kredites, és kreditenként 233 dollárt kóstál. Ebből könnyű kiszámolni, hogy az MBA-diploma megszerzéséért a hallgatónak mélyen a zsebébe kell nyúlnia: a tandíj összege 15 ezer dollárra rúg. Igaz, ezért a pénzért az egyik legjobb amerikai egyetem, a clevelandi Case Western Reserve University diplomájához jut a végzett menedzser. A hatalmasnak tűnő összeg nemzetközi viszonylatban nem számít kiugrónak, hiszen például a híres fontainebleau-i üzletemberképző, az INSEAD 35 500 eurót számláz az oktatásért. A tandíjak nálunk erősen szóródnak: a magániskolákban az MBA megszerzésére fordított összeg akár 2-4,5 millió forintra is rúghat.

Az MBA-képzés díja néhány intézménynél

Intézmény neve

Képzés díja

BKÁE Vezetőképző Központ

1 460 000 forint/4 szemeszter

IMC

14 679 dollár/63 kredit

Omegaglen

5060 font/3 tanév

Számalk Open Business School

5000 font/2 tanév

BMGE Nemzetközi Oktatási Központ

200 000 forint/trimeszter (vállalatoknak)

BMGE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

375 000 forint /félév

Állami vagy magán?

Az állami egyetemek egyébként kedvezőbb árakkal teszik vonzóbbá magukat. Az MBA-fokozat náluk 1,2-1,5 millió forint körüli összegbe kerül, de egymilliónál kevesebbért is szerezhető diploma. Ezek az intézmények nem tekintik szalonképesnek a magániskolákat, mondván, azok lényegében engedély nélkül oktatnak. - Magyarországon csak olyan képzés folytatható, amelyet a Magyar Akkreditációs Bizottság elfogad. Elsőként egyetemünk kezdett akkreditált MBA-képzést folytatni, s minket a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem követett. A pécsi és a szegedi egyetem is hamarosan megkapja MBA-képzése akkreditációját - tájékoztat Szabó Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA-képzésért felelős igazgatóhelyettese. Az elmondottak jelzik, hogy az oktatási piac e szegmensének még le kell tisztulnia. Az említett körben egyébként a BMGE saját képzése a legdrágább: félévenként 375 000 forintba kerül.

A magániskolák viszont azt mondják, hogy van működési engedélyük, igaz, nincs akkreditációjuk. - Erre nincs is lehetőség, mert a magyar oktatási törvény nem ismeri a business school fogalmat, csak a teljes vertikumú nagy egyetemeket ismeri el. Magyarországon például egy Harvard Business School is akkreditációra alkalmatlannak számítana - állítja Tömpe Zoltán. A magániskolák arra is hivatkoznak, hogy mögöttük neves külföldi intézményi háttér áll, és standardizált tutorképzési módszereik révén a meghívott oktatók egy-egy szakterület elismert gyakorlati szakemberei. Szerintük az állami egyetemek MBA-kurzusai még mindig inkább a hagyományos egyetemi oktatásra hasonlítanak, nagyobb szerepet kap bennük az elméleti képzés, s bár diplomáiknak rangot ad a mögöttük álló intézmény, nem elég naprakészek a tanárok.

A képzés felépítését, az esetlegesen kínált szakirányokat, az oktatás stílusát és színvonalát tekintve meglehetősen vegyes kínálatból választhatnak az érdeklődők. A felsőfokú üzleti képzést nyújtó iskolákról objektív rangsor Magyarországon nem készült, ezért az érdeklődő az egyes intézményeket nehezen tudja összevetni. Szakemberek vélekedése szerint az éllovasok közé sorolhatók (IMC, Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Számalk OBS és Euro-Contact Business School) olyan képzettséget nyújtanak, amelyeket a nemzetközi vállalatok szerte a világon elfogadnak.

Talán a rangsor hiányával is magyarázható, hogy az egyes intézmények arról a külföldi intézményről mutatnak be referenciákat, amelynek felügyelete alatt működnek. Például a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem a világ 20 legjobb ilyen intézménye között számon tartott London Business Schoollal, továbbá az amerikai Indiana és Purdue Egyetemek üzleti iskoláival együttműködve kínálja programjait a tanulni vágyóknak. Az Omegaglen brit-magyar vezetőképző iskola internetes honlapján többek között hírül adja, hogy a The Times által 2001. május 16-án közzétett Good University Guide szerint anyaintézménye, az Oxford Brookes University újra - már a hatodik egymást követő évben - elnyerte a Top New University címet. Az Euro-Contact Business School brit partnerintézményének nevén és az ott tanulók számán kívül többek között azt is az érdeklődők tudomására hozza, hogy az intézmény hazánk első, állami működési engedéllyel tevékenykedő menedzserképző szakiskolája, amely kidolgozta a hazai menedzserképzés hivatalos, nemzetközi normákhoz igazodó szakmai és vizsgáztatási kritériumrendszerének, a 10/1995. (IX. 22) MKM rendeletnek az alapjait.

A felsőfokú üzleti képzést kínáló intézmények az MBA-n kívül egyéb menedzserképző kurzusokat is szerveznek. A vezetőképzés területén Magyarországon tizedik éve tevékenykedő European Business School a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával együttműködve folytat négyszemeszteres euromenedzser-képzést. - Szeptembertől elindítjuk háromszemeszteres ingatlangazdálkodási képzésünket is - mondja dr. Szaniszló Gábor ügyvezető igazgató. Több oktatási intézményben - főként állami egyetemeken - létezik humánerőforrásmenedzser-képzés, s az érdeklődők többek között gazdasági elemző, minőségmenedzsment, logisztikai és termelésmenedzsment szakirányon is bővíthetik az ismereteiket.

Pintér Zsolt, a Manager Contact fejvadászcég alapítója, a Horton International partnere és kelet-európai alelnöke, címzetes egyetemi docens

Egyik volt hallgatóm saját kezébe vette sorsa irányítását: felfüggesztette a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján folytatott tanulmányait az utolsó év előtt, és nyelvi ismereteinek elmélyítése érdekében fél évet Nagy-Britanniában, fél évet pedig Németországban töltött. Egy gyakorlói állás kapcsán az egyik vezető német autógyártó csoportnál felfigyeltek dinamikus, kreatív hozzáállására, továbbá arra, hogy három nyelvet beszél, s ösztöndíjat ajánlottak fel neki. Õ lediplomázott a főiskolán, és szinte azonnal belekezdett az autógyártó cég nagy presztízsű luxussportkocsijáról elnevezett MBA-kurzusba. Eközben Magyarországon felajánlottak számára a konszern itteni értékesítési részlegén egy középvezetői állást, majd - az MBA-fokozat megszerzése után - a cég országos értékesítési hálózatának vezetőhelyettesévé lépett elő. Mindezt 30 éves korára érte el, MBA-vel a zsebében... * Vigyázni is kell azért a képzéssel, főként a túlképzettség látszatát célszerű elkerülni. Ugyanis a cégek többsége nem a PhD-s tudósjelölteket keresi, inkább az MBA-s üzleti ismeretekkel rendelkezőket részesíti előnyben. Erre példa az egyik jelöltünk esete, aki - amellett, hogy MBA-t is szerzett, és járatos volt az üzleti gondolkodásban - tanácsunk ellenére mégis úgy döntött, hogy az önéletrajzában inkább a PhD fokozatát, illetve a Közgazdaság-tudományi Egyetemen tartott kurzusait hangsúlyozza. Nos, az önéletrajza mintegy 15 másodpercet "élt meg" a leendő munkáltató külföldi képviselőjének kezében, aki - miután átfutotta - csupán annyit mondott: "Oh no! He's too academic.", vagyis "Ó, őt ne, túl elméleti", ami semmiképpen sem jó ómen az üzleti életben való érvényesülésre.

Coach a vezetőnek

- Kiváló szakmai képzettséggel és diplomával sem biztos, hogy egy vezető sikeressé, versenyképessé válik - állítja Modla Norbert, a TMI Hungary ügyvezetője. "Szüksége van például érzelmi intelligenciára, amely - bár első hallásra furcsának tűnik, hiszen genetikailag meghatározott tulajdonságról van szó - ugyanúgy fejleszthető, mint az egyéb vezetői készségek".

Az első diploma és a posztgraduális képzés ugyanis nem elegendő muníció. A vezetőknek ismereteiket, készségeiket különféle tréningeken kell továbbfejleszteniük. A programokat vezetési tanácsadó cégek, vezetőképző vállalkozások szervezik, de egyre gyakoribb, hogy a korábban náluk megrendelőként nyilvántartott vállalatok saját, belső trénercsapatot állítanak össze.

A vezetői tréning során megszerzett tudás képessé teszi a résztvevőket arra, hogy meghatározzák vállalatuk stratégiai és taktikai célkitűzéseit, s azokat hatékonyan kommunikálják a munkatársaik felé. Kidolgozzák a motiválás, a végrehajtás és az ellenőrzés folyamatát, alkalmazni tudják a különböző teljesítmények kezelésének módszereit, elsajátítják a vezetői csapatépítés lépéseit - fogalmazzák meg a vezetői tréningek célját a Skull Kommunikációs Iskolában. Az ügyfelek céljainak elérése érdekében eltérő a tréningek felépítése. Ezek lehetnek komplex képzési csomagok, egyedi, "testre szabott" tréningek, továbbá standard tematikájú tréningek - olvasható a PoziTeam Tréning Kft. internetes honlapján.

A szolgáltatások számos formában elérhetők. - Például vállalaton belüli tréning programok, nyílt körű képzési programok, outdoor, vagyis szabadtéri tréningek alakjában, sőt személyes képzésre és tanácsadásra is mód van - sorolja a lehetőségeket Modla Norbert. Az utóbbiak közé tartozik a coaching. A coach személyes tréner, aki a vezető belső erőforrásait tekinti a fejlesztendő területnek. A coaching nem terápia és nem mester-tanítvány viszony, ahol az idősebb szaktekintély oktatja a tapasztalatlan tanítványt, hanem annak a tételnek az elfogadása, hogy a problémák megoldásának kulcsát mindenki a saját zsebében hordja.

A tréningeket a fejlesztési, tanácsadó cégek általában vállalati kihelyezett és nyílt csoportok számára szervezik. Egyéni jelentkezéseket ritkán fogadnak el, aminek oka, hogy kevés olyan fejlesztőprogram akad - közéjük tartozik például az időgazdálkodás -, amelyhez nincs szükség legalább a hasonló beosztású kolléga vagy a kisebb-nagyobb vállalati csapat jelenlétére. Ennek következtében az árak meglehetősen eltérnek, illetve a megrendelő és a fejlesztő cég közötti megállapodás függvényében alakulnak ki. A piacot ismerők azt mondják, hogy egy-egy tréningnap ára a helyszín lefoglalása és étkezés nélkül 100 ezer és 500 ezer forint közé esik, de az esetek többségében 350 ezer forint körüli összeget kell érte fizetni.

A piacon ma már megszámlálhatatlanul sok, kisebb-nagyobb cég kínál vezetési, fejlesztési, tanácsadói szolgáltatást. Kiválasztásuk során nemcsak azt érdemes megtudakolni, hogy hány tanácsadót foglalkoztatnak, és azok milyen szakképzettséggel rendelkeznek. Azt is ajánlatos górcső alá venni, milyen referenciáik vannak (vagyis melyek voltak a főbb ügyfeleik), mióta működik a cég, milyen idegen nyelveket beszélnek a munkatársak, milyen szolgáltatásokat kínálnak, továbbá tagjai-e valamilyen szakmai szervezetnek. A legismertebb szakmai szervezetek ezen a piacon többek között a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége, a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága, valamint a Tréning Kerekasztal.

Dr. Zentai László, a BUSZESZ elnök-vezérigazgatója

Bár már nem vagyok fiatal, mégis belefogtam az MBA-tanulmányokba. Sokáig attól tartottam ugyanis, hogy a nyugdíjkorhatárt előbb-utóbb nagyon felemelik, ezért szükségét éreztem egy újabb diplomának, hogy most, 50 fölött se legyek könnyen kibillenthető munkaerő. Egyébként az MBA-nél sokkal nagyobb hatással volt rám a Számalk Open Business Schoolon megszerzett DMS, mert rengeteg újdonságot nyújtott. * A vezetés mindennapi gyakorlatában még számomra is vannak olyan területek, amelyeket soha nem tanultam: ilyen például a konfliktuskezelés. Az elmúlt 12 év során csak kétszer ordítottam, ami szerintem nem rossz arány. Akkor is inkább saját magamra voltam mérges. A konfliktus szerintem nem hiba, hanem megoldási lehetőség. Egy vállalatvezetőnek nap mint nap fel kell oldania a piac és a cég erőforrásai, lehetőségei közötti konfliktusokat. Ezek gyakran emberi ellentétek álruháját öltik, hiszen emberek közvetítik őket. Jó tanácsom a napi konfliktuskezelésre Máté evangéliumából való, s így szól: "Ne aggódjatok a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért. Elég minden napnak a maga baja." Ezt egy mai tanácsadó úgy fejezné ki, hogy a problémamezőket strukturálni kell, és izolálni azokat egymástól. Vagyis a napi problémákkal kell foglalkozni. A későbbiekre elég egyszer gondolni, hogy mit csináljunk velük, de ezeket csak akkor vegyük elő, amikor aktuálissá válnak. Ezt üzenem sok vezetőtársamnak, akik annyit őrlődnek, hogy még éjszaka is fel-felriadnak a nehézségek miatt.

"Coca-Cola egyetem"

A HR-szakemberek és az oktatási igazgatók egyaránt úgy vélik, hogy a menedzserek képzettségének, tudásának, fejlesztésének, motiválásának kulcsfontosságú szerepe van a társaság versenyképességét illetően. Ezt példázza a Matáv Rt. gyakorlata, ahol a fejlesztés kerete különböző lehet: tanfolyam, mentorálás vagy éppen coacholás.

A magyar távközlési céget szakmai befektető birtokolja, amely a tőkén kívül rengeteg tudást, ismeretet is invesztált új tulajdonába. A kilencvenes évek közepén, vagyis a privatizációt követően a felsővezetők számára egy féléves, komplex képzési program kezdődött. - Ezzel indult nálunk a vezetőképzés, mégpedig külső erők bevonásával. Hamarosan megszületett a gondolat, hogy a cég saját képzési bázist hozzon létre. Kívülről vásárolva ugyanis nagyon sokba kerül a vezetőképzés, hiszen például a középvezetőink száma is több ezerre rúg - mondja Sallai László, a Matáv Rt. oktatási igazgatója. A cégnél ma már több mint 20 saját tréner tart vállalatspecifikus fejlesztő foglalkozásokat. A vezetőképzés során nemcsak a készségeket, képességeket fejlesztik, hanem például arra is felkészítik a menedzsereket, hogy milyen problémákkal kell majd szembenézniük, amikor az év végét követően megváltozik a hazai távközlési piac. Az óriáscég arról sem mond le, hogy vezető munkatársait egyetemeken képeztesse tovább. - Két intézménnyel is jó kapcsolatot alakítottunk ki. A BKÁE a telekommunikációs iparág hazai vállalatainak kezdeményezésére 1999-ben telekommunikációs szakosítású MBA-programot indított, a BME pedig informatikai menedzserképzést folytat - fűzi hozzá Sallai László, aki azt is elmondta, hogy egy-egy topmenedzser a Deutsche Telekom továbbképzésein is részt szokott venni.

Kőszegváry Ferenc, a Danubius Szállodaüzemeltető és Szolgáltató Rt. emberi erőforrásokért felelős vezérigazgató-helyettese szerint a cég abban a kellemes helyzetben van, hogy jól képzett szakemberekből válogathat. Ezért elsősorban nem az a cél, hogy a vállalati topmenedzsereket tovább képezzék - bár időnként részt vesznek egy-egy külföldi tanfolyamon -, hanem hogy különféle fejlesztő programokon vegyenek részt.

Az utóbbi időben egy háromnapos személyiségfejlesztő programot, egy kétnapos stressz menedzsment tréninget, egy egynapos felsővezetői továbbképzést, továbbá egy két napig tartó csapatépítési tréninget vettek számukra igénybe.

- A folyamatos tanulás és a fejlesztés az egyik alapértékünk - tájékoztat Kiss Gábor, a Coca-Cola Beverages (Magyarország) Kft. személyügyi igazgatója. Az üdítőital-gyártó óriásnál a képzés és a fejlesztés több pilléren nyugszik. A vezetői képességeket, készségeket nagyrészt külső tanácsadó cégek bevonásával, kisebb csoportokban, célzottan fejlesztik. Tipikus tréningterületek a konfliktuskezelés, a kapcsolatteremtés, az együttműködés.

A Coca-Colánál azonban a legfontosabb szerepe a belső képzésnek van. Az értékesítési szakterületen például túlnyomó részben belső fejlesztési programokkal képezik tovább a munkatársakat. Ebben a folyamatban fontos feladat jut a korábban külföldön kiképzett belső trénereknek.

A 23 országban működő vállalat vezető munkatársainak főként Írországban, Görögországban és Ausztriában szerveznek különféle tréningeket. Éppen most dolgozzák ki a Coca-Cola University tervét - a név még nem végleges, és azt sem tudni, hogy melyik egyetem lesz a szerencsés kiválasztott -, ahol a cégvilágot a fókuszba állító, MBA-jellegű képzést folytatnak majd. Addig is a magyarországi vállalat két üzleti iskolát: az Euro-Contactot és az Omegaglent preferálva támogatja munkatársai MBA-diplomához jutását. - Valójában nem a diplomát és a vizsgát tartjuk fontosnak, hanem a megszerzett tudást - mondja Kiss Gábor, aki azt is hozzáfűzi, hogy választásuk azért esett erre a két iskolára, mert tapasztalatuk szerint az oktatás során ezek kínálják a legtöbb esettanulmányt, és tananyagukba sok gyakorlatias elemet is beépítettek, ráadásul a tanulással járó elfoglaltság rugalmasan összeegyeztethető a vezetők munkaidő-beosztásával.

A cégnél - a Matávhoz hasonlóan - már bevezették a 360 fokos értékelést, amelyet úgy készítenek, hogy a főnökök mellett kikérik a beosztottak és az azonos szinten elhelyezkedők véleményét is. Ennek felhasználásával állítja össze a személyügyi vezető az adott munkatárs egyéni fejlesztési tervét, majd a képzési vezetővel közösen határozzák meg, hogy az illetőnek milyen tréningprogramokat, továbbképzéseket érdemes látogatnia.

Az utóbbi években a képzés motivációs tényezővé vált, a vezetők ugyanis felismerték a tudás versenyképességét. - Ezért óriási nyomás nehezedik a személyügyre, hogy minél több egyéni képzést kínáljon. Ha ebben nem lennénk partnerek, akkor elképzelhető, hogy sok vezetőnk elhagyna bennünket - vélekedik Kiss Gábor.

A munkaerőpiac is a tudás felértékelődését tükrözi. Az elmúlt évtized elején-közepén viszonylag kevesebb tudással, de jó képességekkel még előnyös állásokhoz lehetett jutni. Mostanra ez a trend megváltozott, s a jó képességek mellett magas szintű, széles ismeretekre is szüksége van annak, aki vezető állást szeretne sikerrel megpályázni.

A pszichológus tanácsa

F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus, a TMI szakértője úgy véli, hogy a szakirányú képzettség, illetve az üzleti ismeret egy szorzatnak csak az egyik tényezője. A másik a személyiség, amely keresztülviszi a megszerzett tudást, vagy éppen ellenkezőleg: elakad miatta a tevékenység. Csak a személyiség egyensúlya teszi lehetővé, hogy a különféle képzések során megszerzett tudás teljesítménnyé, eredménnyé, sőt forintban kifejezhető értékké konvertálódjon. * A modern tréningekben részesült menedzserek körében is sok még a hiátus. Túl későn értik meg például, mi történik a szervezetben, vagyis nem ismerik fel a krízis első jeleit, egy konfliktus várható résztvevőit, fordulatait. Elhanyagolható azoknak a száma, akik képesek mindezt ösztönösen megérezni, s preventív lépéseket tesznek. Gyenge a menedzserek konfliktuskezelő eszköztára, önismerete is. * A vezetők szerte a világban - még ott is, ahol már évtizedek óta kiegyensúlyozott piacgazdaságban élnek és dolgoznak - rendkívül védtelenek, alig vannak támogatóik. A vezetői rejtőzködés a csapattagokkal szemben - nem beszélve a konkurenciáról - mindenütt természetes. Ezért nagy jelentőségű, hogy a vezető akár krízishelyzetben, akár karbantartásként időről időre egyéni támogatást kapjon. * A menedzsereknek is szükségük van mentálhigiénés támogatásra, "karbantartásra", csakhogy ennek elfogadásához teljes biztonságot kell kapniuk segítőiktől - a szakértelem és a diszkréció tekintetében egyaránt. * A magyar menedzserek első generációsak. A körülmények is azok, így rengeteg a bizonytalanság. Mindez erejük jelentős részét igénybe veheti. Első generációs létükhöz tartozik az is, hogy korábbi képzésük során kevés olyan ismerethez jutottak, amit felhasználhatnak a konfliktusok kezeléséhez, a közeledő válsághelyzetek felismeréséhez. Közben - mert a gazdasági élet rendszerváltása még csak néhány éve zajlott le - iszonyatos sebességgel robog az a vonat, amelyre felültek, és nincs segítségük a fékek működtetésében. * A magyar menedzserek rossz bőrben vannak, megdöbbentően sokan használják az alkoholt stresszoldó szerként. A parlamenti képviselők semmivel sem védettebbek a menedzsereknél; megdöbbentő, hogy az 1990-1994-es parlamenti ciklus alatt 40 százalékuk vált el. Ez jelzi, hogy az éjjel-nappal folytatott munka, a mindennek megfelelni akarás tönkreteszi a családi életet is. * A sok helyről jövő szorítással szemben komoly támogatást jelenthet számukra az említett mentálhigiénés tanácsadás, amely teljes diszkréció mellett, különleges szakértelemmel segíthet egyensúlyuk megőrzésében. Az üzleti iskolákban, illetve tréningeken megszerzett ismereteket, technikákat csak akkor képes a menedzser hasznosítani, ha a körülötte dolgozó emberek és szervezetek kezeléséhez is vannak eszközei

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére