Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 41. számában (2001. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank 1/2001. (MK 82.) MNB közleménye szerint a jegybanki alapkamat mértéke 2001. július 13-ától 11,25 százalék.

(Magyar Közlöny, 2001/82. szám)

Cégbejegyzési eljárás változása

Szeptember 1-jét követően a cégbejegyzési (és változásbejegyzési) kérelmet tartalmazó nyomtatványon fel kell tüntetni a jogi képviselőre vonatkozó adatokat is, tehát a nevét, irodájának címét, e-mail címét, telefonszámát, az ügyvédi kamara megnevezését és kamarai nyilvántartási számát.

Befolyásszerzés

A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülése esetén a jövőben nem a részesedés mértékét kell feltüntetni, hanem a befolyás fajtáját (jelentős, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító).

Végrehajtás

A cég elleni végrehajtás vagy biztosítási intézkedés elrendelése esetén a cégjegyzékben feltüntetik a végrehajtás elrendelésének időpontját, a végrehajtás ügyszámát, valamint a végrehajtást elrendelő bíróság jelzőszámát.

Ha a cég tagjának (részvényesének) vagyoni részesedését lefoglalják, a cégjegyzékben feltüntetik a tagra (részvényesre) vonatkozó cégjegyzék rovatszámát, a vagyoni részesedés lefoglalásának időpontját, a végrehajtási ügy számát, valamint a végrehajtást foganatosító végrehajtó nevét és szolgálati helyét.

Ha a követelést a végrehajtás során kielégítik, a végrehajtó, vagy a bíróság közli a cégbírósággal a cég elleni végrehajtás, illetve biztosítási intézkedés megszüntetését (pl. a végrehajtható okirat visszavonásáról, megsemmisítéséről intézkedik, a végrehajtást korlátozza vagy megszünteti).

Másolatok díja

A létesítő okiratról, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegéről, vagy a beszámolóról készített hiteles másolatért, illetve egyéb cégiratok másolatáért oldalanként - az eddigi 10 forint helyett - 50 forint költségtérítést kell fizetni.

Változások átvezetése

A 10/2001. (VII. 27.) IM rendeletet a hatálybalépését követően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek, illetve egyéb cégügyek esetén kell alkalmazni. A rendeletben közzétették a módosításoknak megfelelően átdolgozott nyomtatványmintákat. A végrehajtói irodára vonatkozó nyomtatványok 2002. január 1-jétől lesznek forgalomban.

A cégjegyzékben a befolyásszerzés mértékére vonatkozó már bejegyzett adatokat - automatikusan, a számítógépes rendszer útján - a befolyás fajtájára vonatkozó adatok váltják fel.

Minden cég köteles bejelenteni változásbejegyzési nyomtatványon a pénzforgalmi jelzőszámát. Ha ezt nem teszi meg, a cégbíróság az adóhatóságtól beszerzi a pénzforgalmi számlaszámokat, és azok cégjegyzékbe történő bejegyzéséről úgy gondoskodik, hogy a bejegyzésre a számítógépes rendszer útján, automatikusan kerül sor 2002. január 30-án. A számlaszámokat megyék szerint a Cégközlönyben folyamatosan közzéteszik 2002. március 1-jétől kezdődően.

(Magyar Közlöny, 2001/84. szám)

Vállalkozási célelőirányzat

Augusztus 17-ei hatállyal módosul a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló rendelet. A 22/2001. (VIII. 9.) GM rendeletben foglaltakat a hatálybalépését megelőzően, a korábbi szabályok szerint meghirdetett pályázatok tekintetében is alkalmazni kell, ha a támogatási szerződés megkötésére a támogatási döntés kedvezményezettjével még nem került sor.

(Magyar Közlöny, 2001/89. szám)

Jövedéki törvény változása

A borászati termékek nyilvántartásának módosításával összhangban a jövedéki törvény egyes szabályai is megváltoztak. A 30/2001. (VIII. 2.) PM rendelet a borászati melléktermékek megsemmisítéséről, a melléktermékkészlet alakulásáról, a termékmérleg és a pincekönyv vezetéséről rendelkezett.

(Magyar Közlöny, 2001/86. szám)

Légszennyezés

Augusztus 11-től új jogszabály alapján végzik a légszennyezettség vizsgálatát. A rendeletet a légszennyezettség, a helyhez kötött légszennyező pontforrások és a diffúz források légszennyezőanyag-kibocsátásának vizsgálata, ellenőrzése, értékelése során kell alkalmazni. A 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet szerint kell eljárni a légszennyezettség mérését végző, és a légszennyező forrásokat üzemeltető természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek.

(Magyar Közlöny, 2001/87. szám)

Gépek zajkibocsátása

Rendeletben szabályozták a kültéri berendezések és a háztartási gépek zajkibocsátási követelményeit.

Kültéri berendezések

A zajkibocsátási határértékkel rendelkező berendezések közé tartoznak (a teljesség igénye nélkül): az építőipari teheremelők, döngölőgépek, kompresszorok, kézi betontörő és fejtőkalapácsok, földtolók, dömperek, földgyaluk, fűnyírók, fúrótornyok, szállítószalagok, sövénynyírók, beton- és aszfaltvágók, útmarógépek stb.

Az ilyen kültéri berendezéseket gyártó, forgalmazó, valamint importáló gazdálkodó szervezetek 2002. január 3. után csak olyan berendezéseket hozhatnak forgalomba, vagy helyezhetnek üzembe, amely esetében a gyártó biztosítja, hogy a berendezés környezeti zajkibocsátása megfelel az előírásoknak. Igazolni kell azt is, hogy elvégezték a megfelelőségértékelési eljárást, a berendezést megfelelőségi jelöléssel ellátták, a garantált zajszintet feltüntették rajta, és a gép rendelkezik a megfelelőségi nyilatkozattal.

Az előírások betartásáért a berendezés forgalomba hozója vagy üzembe helyezője felel, amennyiben a berendezésnek a gyártója nem állapítható meg, vagy ha nincs Magyarországon vagy az Európai Közösségben gyártója, illetve ha a gyártónak nincs letelepedett képviselője.

Vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és hasonló események kapcsán olyan berendezést is be lehet mutatni, amely nem felel meg az új követelményeknek. Ebben az esetben azonban jól látható feliraton jelezni kell ezt a tényt, és azt, hogy nem lehet forgalomba hozni, illetve nem lehet üzembe helyezni addig, amíg nem tették alkalmassá arra, hogy az előírásoknak megfeleljen.

Megfelelőségi nyilatkozat

A berendezés gyártójának minden berendezéstípusra megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani annak tanúsítása érdekében, hogy a típus minden egyes berendezése megfelel az előírásoknak. Tilos olyan jelölések elhelyezése a berendezésen, amelyek alkalmasak lehetnek a félrevezetésre. A nyilatkozatot magyar nyelven kell kiállítani, ha nem magyar nyelven állították ki, el kell készíttetni annak hitelesített fordítását. A berendezés gyártójának meg kell őrizni a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, valamint a műszaki dokumentációt, az utolsó berendezés legyártását követő 10 évig.

A gyártó köteles megküldeni minden egyes berendezéstípus megfelelőségi nyilatkozatát a székhelye vagy a berendezés üzembe helyezésének helye szerinti illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek és az Európai Bizottságnak.

Megfelelőségértékelési eljárás

A gyártó köteles az alábbi megfelelőségértékelési eljárások valamelyikének alávetni minden berendezést a forgalomba hozatal vagy üzembe helyezés előtt:

- belső gyártásközi ellenőrzés a műszaki dokumentáció értékelésével és az eljárás időszakos ellenőrzésével,

- minden egyes egység egyedi vizsgálata,

- teljes körű minőségbiztosítás.

A kültéri berendezések teljes körű felsorolását a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák.

Háztartási gépek

A háztartási gépeket gyártó, forgalmazó és importáló gazdálkodó szervezeteknek fel kell tüntetniük az áru címkéjén a háztartási gépcsalád adott modelljére vagy típusára vonatkozó zajkibocsátási adatokat. E kötelezettség 2002. január 1-jét követően áll fenn.

A fogyasztóvédelmi főfelügyelőség folyamatosan ellenőrzi a címkén feltüntetett értékeket. Ha megállapítja, hogy a zajkibocsátás nagyobb, mint a feltüntetett érték, és a gyártó nem vonja ki a forgalomból a hibás tételt, a felügyelőség korlátozza vagy megtiltja a berendezés forgalomba hozatalát, illetve üzembe helyezését.

Ha a zajkibocsátást a nemzeti szabványok szerint tüntették fel, akkor úgy kell tekinteni, hogy a most kiadott, 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet előírásainak is megfelel.

(Magyar Közlöny, 2001/88. szám)

Hulladékok jegyzéke

2002. január 1-jétől új rendelet tartalmazza a hulladékok jegyzékét, és ettől az időponttól kezdődően a hulladékok nyilvántartását és bejelentését az ott megadott kódszámokkal kell készíteni.

A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet új szabályokat vezetett be a veszélyes hulladékok minősítésére.

(Magyar Közlöny, 2001/81. szám)

Vámkezelést megelőző vizsgálat

Július 26-ától vámkezelést megelőző vizsgálatot kell végezni a vámigazgatási eljárás alá vont használt vagy sérült gépjárművek esetében is. A vizsgálat szabályait több ponton módosította a 23/2001. (VII. 18.) KöViM-KöM-PM együttes rendelet, melynek rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2001/81. szám)

Fuvarozás

Módosult az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény. 2001. június 12. után a csúszó ponyvás járműveknek és szállítótartályoknak meg kell felelniük az új előírásoknak. A csúszó ponyva szerkezetét a 24/2001. (VII. 20.) KöViM rendeletben ábrákkal is szemléltették.

(Magyar Közlöny, 2001/82. szám)

Egységes árutovábbítási eljárás

Kihirdették az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény módosítását. A 27/2001. (VII. 20.) PM rendelet július 20-án lépett életbe.

(Magyar Közlöny, 2001/82. szám)

Árvízkárosult gazdálkodók támogatása

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a beregi térségben támogatásban részesülhetnek az Aranyosapáti, Benk, Gyüre, Kisvarsány, Mezőladány, Nagyvarsány, Olcsva, Tiszamogyorós, Újkenéz és Zsurk közigazgatási területén gazdálkodó károsultak, ha a kárbejelentést 2001. július 23-ig benyújtották. A támogatást a 49/2001. (VII. 20.) FVM rendelettel ítélték oda a térségnek.

(Magyar Közlöny, 2001/82. szám)

Vidékfejlesztés

Új rendelet született a vidékfejlesztési célelőirányzat felhasználásának szabályairól. A rendelet a kistelepülések fejlesztését szolgálja. Vissza nem térítendő támogatást lehet igénybe venni

- ökológiai alapú komplex gazdasági fejlesztési programok megvalósításához,

- helyi jellegzetességű, tájspecifikus mezőgazdasági tevékenységek és ezekre épülő élelmiszer-feldolgozás és -értékesítés fejlesztésére,

- hagyományos kézműipari kismesterségek fejlesztésére,

- nem élelmiszer célú helyi természetes alapanyagok hasznosításának, feldolgozásának és értékesítésének fejlesztésére (takarmány kivételével),

- falusi és agroturizmus fejlesztéséhez,

- falvak megújítását, a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzését segítő programok megvalósításához,

- a vidéki infrastruktúra fejlesztéséhez.

A támogatást belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, települési önkormányzatok és társulásaik, társadalmi szervezetek, belföldi egyéni vállalkozók vagy mezőgazdasági őstermelők, belföldi természetes személyek, illetve ezek integrációi vehetik igénybe.

Pályázatot csak akkor lehet benyújtani, ha a fejlesztések olyan területen valósulnak meg, ahol az állandó lakosok száma 120 fő/km2 vagy annál kevesebb, avagy tízezer fő, illetve annál kevesebb. Más településen megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás bizonyítottan a kedvezményezett települések fejlődését szolgálja, valamint a kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program keretében valósul meg.

A kedvezményezett településeket az 50/2001. (VII. 20.) FVM rendelet melléklete sorolja fel.

(Magyar Közlöny, 2001/82. szám)

Szakmai vizsgák

Október 1-jét követően új eljárási rend szerint fogják a szakmai vizsgákat megszervezni. A 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet szabályai a szakképző iskolai tanulmányokat lezáró vizsgák, valamint az iskolarendszeren kívüli és a felsőoktatási intézményben folyó szakképzés keretében megszervezett szakmai vizsgák lefolytatására vonatkoznak.

(Magyar Közlöny, 2001/84. szám)

Országos Képzési Jegyzék

Módosították az Országos Képzési Jegyzéket. A 27/2001. (VII. 27.) OM rendeletet a 2001. szeptember 1-jét követően megkezdett szakképzésre kell felmenő rendszerben alkalmazni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a több munkakör betöltésére jogosító, elsősorban a közoktatás keretében megszerezhető szakképesítések esetében a tanulót 2002/2003. tanév első tanítási napjától lehet beiskolázni, ha az előírt szakmai tantárgyak központi programjait (tanterveit) kiadták, és az elméleti képzéshez szükséges tananyagok rendelkezésre állnak.

(Magyar Közlöny, 2001/84. szám)

Szaktanácsadói névjegyzék

Augusztus 8-ától költségvetési támogatás mellett szaktanácsadóként - az engedélyezett szakterületeken - csak azok a személyek járhatnak el, akiket a munka megkezdésekor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium már felvett a névjegyzékbe.

A névjegyzékbe azt a természetes személyt veszik fel, aki rendelkezik felsőoktatási intézményben szerzett, oklevéllel tanúsított végzettséggel. Az előző szabályoktól eltérően nem kell tehát agrár szakirányon szerzett végzettség, de felemelték a szükséges szakmai gyakorlati időt, a következőképpen:

- a választott szakterülettel megegyező oklevél esetében legalább ötéves - a választott szakterületen szerzett - szakmai gyakorlattal vagy felsőfokú agrárképzésben szerzett szaktanácsadói bizonyítvánnyal és hároméves gyakorlattal kell rendelkezni,

- a szakterülettel nem megegyező oklevél esetében pedig legalább tízéves - a választott szakterületen szerzett - szakmai gyakorlatot kell igazolni.

A névjegyzékbe felvett szaktanácsadónak le kell tennie a felvételt követő naptári év végéig a minisztérium által előírt alapvizsgát. A minisztérium évente külön közleményben jelenteti meg az alapvizsgára vonatkozó felhívást és annak feltételeit. Ugyancsak évente jelenteti meg a minisztérium a névjegyzékbe felvett szaktanácsadók számára a továbbképzési témaköröket. A szaktanácsadónak azokból a témakörökből kötelező vizsgát tenni, amelynek eredményes letételéről igazolással még nem rendelkezik.

Az 51/2001. (VII. 31.) FVM rendelet módosította a szakterületek listáját is.

(Magyar Közlöny, 2001/85. szám)

Magyar-szlovák egyezmény

Magyarország és Szlovákia módosította az egymás országának területén foglalkoztatható állampolgárok foglalkoztatási keretszámát. A maximum 1 éves időtartamra foglalkoztatottak száma a 2001. évben 800 fő, míg a szezonális munkára 200 állampolgár alkalmazható.

Az egyezmény módosítását magában foglaló 139/2001. (VIII. 2.) Korm. rendelet augusztus 2-ától hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/86. szám)

Tűzgyújtási tilalom

Az utóbbi időben a csapadékmentes időjárás, valamint emberi felelőtlenség, gondatlanság következtében jelentősen megnőtt az avar-, a parlag- és az erdőtüzek száma. A további tűzesetek megelőzése érdekében az ország teljes területén lévő erdőkben és az erdőterületek határától számított 200 méteren belüli területen - a kijelölt tűzrakóhelyen is -, valamint a közút és vasút menti fásításokban mindennemű tűzgyújtás, beleértve a parlag- és gazégetést is, 2001. július 19-től átmeneti időre tilos.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felhívta a közúton és vasúton utazók figyelmét, hogy égő cigarettacsikket és dohányneműt ne dobjanak ki a járművek ablakán, mert a kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek. Felszólította továbbá az erdőben kirándulókat, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozókat, hogy égő dohányneműt eldobni nem szabad, azt minden esetben gondosan el kell oltani.

Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el. A tilalom feloldására a fokozott tűzveszély elmúltával, későbbi időpontban intézkedik a minisztérium.

(Magyar Közlöny, 2001/84. szám)

Lakáscélú támogatások

Augusztus 1-jétől ismét módosult a lakáscélú állami támogatások rendszere. Az egyik legfontosabb változás, hogy a kiegészítő kamattámogatás alapján a kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam az eddigi 10 év helyett 20 évig nyújt támogatást. A módosítás érintette a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók kölcsönfelvételét is. A 138/2001. (VII. 31.) Korm. rendeletet a már folyamatban lévő támogatási és kölcsönkérelmekre is alkalmazni fogják.

(Magyar Közlöny, 2001/85. szám)

Mutatványosberendezések

A mutatványosberendezések adásvétele vagy ajándékozása, öröklése, árverése esetén az új tulajdonosnak 30 napon belül bekell jelentenie a tulajdonosváltozást. A vizsgálószervezet díjmentesen vezeti át a változást a berendezés tanúsítványán.

A mutatványosoknak a már működő gumiköteles toronyugró- és kilövő- (bungee-jumping) berendezést, valamint a vízifoci-berendezést be kell mutatniuk az erre kijelölt vizsgáló szervezetnek szeptember 10-ig.

A gumiköteles toronyugró- és kilövőberendezést egyúttal az I. veszélyességi osztályba, a vízifocit pedig a II. veszélyességi osztályba tartozó mutatványosberendezések közé sorolta a 21/2001. (VIII. 2.) GM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2001/86. szám)

Szerencsejáték-szervezés

Módosították a szerencsejátékok szervezésének és a pénznyerő automaták üzemeltetésének szabályait. A 28/2001. (VIII. 2.) PM rendelet mellékletei tartalmazzák a játéktermek és pénznyerő automaták engedélyeinek új formájú mintáit.

(Magyar Közlöny, 2001/86. szám)

Kukoricaexport

Július 28-tól átmeneti időre nem szükséges kiviteli (export) engedély a kukorica (vámtarifaszám: 1005 90 00 00) kiviteléhez. A 135/2001. (VII. 20.) Korm. rendeletben foglaltak visszavonásig érvényesek.

(Magyar Közlöny, 2001/82. szám)

Borászati termékek

Új rendeletet alkottak a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről.

A borkísérő okmány

A szőlőt és az 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmustot csak borkísérő okmánnyal lehet szállítani. A borkísérő okmányt az állítja ki, aki a termékét szállítja vagy szállításra átadja. Nem kell borkísérő okmányt kiállítani a szőlőnek a szőlőterületről 40 km-en belüli, illetve borvidéken belüli szállítása esetén. A csemegeszőlő közfogyasztásra kiszerelve borkísérő okmány nélkül is szállítható.

A szőlőbort az egyszerűsített adóraktár engedélyese borkísérő okmánnyal, a boradóraktár engedélyese termékkísérő okmánnyal vagy egyszerűsített kísérőokmánnyal szállíthatja. A borászati melléktermék szállításához is szükséges borkísérő okmány.

Ha a pincéből közvetlenül végső fogyasztóknak történik a termelői borkimérés, az egyszerűsített adóraktár engedélyesének borkísérő okmányt, a boradóraktár engedélyesének pedig egyszerűsített kísérőokmányt kell kiállítania. Az értékesítés napján egy borkísérő okmányt, illetve egyszerűsített kísérőokmányt kell kiállítani a palackos, egyet a kannás kiszerelésben és egyet a helyben fogyasztásra és elvitelre kimért összesen értékesített szőlőborra.

A természetes személy szőlőtermelő az adómentes szőlőborát a lakóhelye szerint illetékes vámhivatalhoz tett előzetes bejelentése alapján, vámhivatali igazolással szállíthatja 30 liternél nagyobb mennyiségben. A bejelentésben meg kell adni a szállított mennyiséget, az induló- és a végpontot, valamint a szállítás útvonalát. Ugyanígy kell eljárnia annak, aki 1500 m2-t meg nem haladó szőlőterületet művel, és a szőlőjéből maga állítja elő a borát.

A természetes személy szőlőtermelő a bérfeldolgozásban előállított, az adóraktárban átvett adómentes szőlőborát az egyszerűsített adóraktár által kiállított 3 példányos borkísérő okmánnyal, illetve a boradóraktár által kiállított termékkísérő okmánnyal szállíthatja.

Nem kell borkísérő okmányt kiállítani, ha a természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyes az adómentes szőlőborát szállítja, és mennyisége szállító járművenként nem haladja meg a 30 litert, vagy a szőlőbort adóellenőrzés vagy minőség-ellenőrzés céljára szállítják, és ezt jegyzőkönyv tanúsítja.

Az egységes vámáru-nyilatkozatot borkísérő okmánynak kell tekinteni a határvámhivataltól a vámkezelést végző belterületi vámhivatalig, illetve a határvámhivataltól az adóraktárig való szállítás esetén.

A borkísérő okmány nyomtatványának használata

A borkísérő okmány formanyomtatványát a vámhivataloknál lehet beszerezni, vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága engedélyével számítógéppel is előállítható. A szőlőmust, a borászati melléktermékek és a szőlőbor szállítása esetében alkalmazandó borkísérő okmány 3 példányból álló szigorú számadású bizonylat. Első példánya a vevőé (címzetté), második és harmadik példánya az eladóé (feladóé). A szállítás során a borkísérő okmány első és második példánya a terméket kíséri. A második példányt az átvétel igazolásával a vevő (címzett) 8 napon belül köteles visszaküldeni az eladó (feladó) részére. Az adómentes szőlőbor szállítása esetén az első példány kíséri a terméket.

A szőlő, valamint az egyszerűsített adóraktárból szabad forgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében a borkísérő okmány szigorú számadású formanyomtatványa 2 példányos. A formanyomtatvány első példánya a vevőé (címzetté), amely a szállítás során a terméket kíséri. A formanyomtatvány második példánya az eladóé (feladóé). A borkísérő okmányt csak egy szállítási műveletben lehet felhasználni.

Bejelentési kötelezettség

A szőlőfelvásárló és a mustelőállító a tevékenységét köteles bejelenteni a székhelye (lakóhelye) szerint illetékes vámhivatalhoz. A bejelentésnek tartalmaznia kell a felvásárlás tervezett helyét, időszakát, továbbá a mustelőállító esetében a feldolgozás helyét és a termék megnevezését. A bejelentés alapján a vámhivatal a szőlőfelvásárlót és a mustelőállítót nyilvántartásba veszi. A borkísérő okmányokat a nyilvántartásba vétel igazolásával lehet beszerezni.

A szőlőfelvásárló a felvásárlás befejezését követő 30 napon belül, a mustelőállító a gazdasági évet követő december 15-éig elszámolást köteles benyújtani ahhoz a vámhivatalhoz, amelynél a nyilvántartásba vétele történt.

Pincekönyv

A szőlőfelvásárló és a mustelőállító szőlőpincekönyvet köteles vezetni. Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes, a boradóraktár-engedélyes, valamint a mustelőállító szőlőborpincekönyvet köteles alkalmazni. A szőlőpincekönyv és a szőlőborpincekönyv folyamatosan számozott, rögzített lapokból álló formanyomtatvány, vagy a jövedékiadó-ügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás.

Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes és a boradóraktár-engedélyes szőlőborpincekönyvét a jövedékiadó-ügyben eljáró vámhivatal hitelesíti, és a hitelesített pincekönyvekről nyilvántartást vezet. A mustelőállító szőlőpincekönyvét és szőlőborpincekönyvét, valamint a szőlőfelvásárló szőlőpincekönyvét a székhelye (lakhelye) szerint illetékes vámhivatal hitelesíti, és a hitelesített pincekönyvekről ő vezeti a nyilvántartást.

Szőlőpincekönyv

A szőlőpincekönyvben a mustelőállítónak a saját és a vásárolt szőlőt, a szőlőfelvásárlónak a továbbértékesítés céljából vásárolt szőlőt, továbbá az általuk átvett borkísérő okmányokat kell nyilvántartani. A vásárolt szőlőt a bortörvény előírásai szerint szőlőfajtánként, felhasználási jogcímenként, eladónként és - továbbértékesítés esetén - vevőnként kell nyilvántartani.

A gazdasági évben termelt és vásárolt szőlőt hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell a szőlőpincekönyvbe bevezetni. A szőlőpincekönyvben a szőlőfelvásárló és a mustelőállító által vásárolt és értékesített szőlőt felvásárlási jeggyel vagy számlával kell igazolni. A szőlőpincekönyvet a szőlőfelvásárló lakóhelyén (székhelyén), a mustelőállító az előállítás helyén köteles tartani.

A szőlőborpincekönyv

A szőlőborpincekönyvben a betárolt szőlő nyilvántartását, a termék-előállítás során bekövetkező készletváltozásokat; a természetes személy adóraktárengedélyes esetében az adómentes szőlőbor fogyasztását; a termékértékesítést; a kiegészítő és adalékanyagok (cukor, sűrített must, töményített must, tartósított must, borkősav), a melléktermékek (borseprő, derítés alj, aljbor, seprőtészta) készletváltozásait; a tárolótartályok és az átvett borkísérő okmányok nyilvántartását kell vezetni.

Betárolt szőlő nyilvántartása

A szőlőborpincekönyv "Betárolt szőlő" nyilvántartó lapjára a feldolgozásra betárolt saját termésű és vásárolt szőlő mennyiségét termőhelyenként, szőlőfajtánként, mustfokonként, minőségi kategóriánként hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell bevezetni. A mustelőállítónak a szőlőpincekönyvéből azonos szőlőfajtára és a minőségi kategóriákon belül átlagmustfokra összevontan hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell bevezetni a szőlőborpincekönyvbe. A szőlő származási bizonyítványa számát a "Betárolt szőlő" nyilvántartó lapra legkésőbb a tárgyév november 30-áig kell bejegyezni.

Termék-előállítás nyilvántartása

A szőlőborpincekönyv "Termék előállítás" (sic!) nyilvántartó lapját az előállításra kerülő termékenként (szőlőbor, szőlőmust, sűrített must, töményített must), a szőlőbor esetén legalább évjáratonkénti, minőségi kategóriánkénti (asztali bor, tájbor, minőségi bor, különleges minőségű bor) bontásban kell az összes termékre vezetni.

A készletváltozások bevezetése

A szőlőbor esetében a szőlőborpincekönyv "Termék előállítás" nyilvántartó lapon a pinceműveletek készletváltozásait műveletenként és jogcímenként eseményszerűen kell vezetni. A pinceműveletek során történt készletváltozásokat jogcímenként összesítve (egy tételben) havonta, a tárgyhó utolsó napjával lehet bevezetni. Műveletenkénti elszámolás esetén legalább fejtés, derítés, házasítás, szűrés, szeparálás, mustsűrítés, kiszerelés (palackozás) részletezésben kell az elvégzett műveletek során keletkezett készletváltozásokat (eseményszerűen vagy havonta) megadni. Átalányelszámolás esetén a szőlőbor készletváltozásai során keletkezett veszteségeket egy tételben, a tárgyhó végén felvett tényleges készlet alapján kell megállapítani, és a szőlőborpincekönyv "Termék előállítás" nyilvántartó lapra bevezetni.

A sűrített, a töményített és a tartósított must esetében a szőlőborpincekönyv "Termék előállítás" nyilvántartó lapon a tisztított (ülepített, flotált, szeparált) must készletváltozásait műveletenként, illetve jogcímenként eseményszerűen kell vezetni. A műveleteket legalább fejtés, szűrés, sűrítés, tartósítás és kiszerelés részletezésben kell megadni.

A természetes személy egyszerűsített- és boradóraktár-engedélyesnek az adómentes szőlőbor fogyasztását a "Termék előállítás" nyilvántartó lap vezetése szerinti részletezésben, a havonta elfogyasztott mennyiséget összesítve, egy-egy tételben kell a szőlőborpincekönyv adómentes fogyasztás nyilvántartás részébe, a tárgyhó utolsó napjával bevezetni. A szőlőborpincekönyv termékértékesítés, kiegészítő és adalékanyagok és melléktermékek nyilvántartó részébe a készletváltozásokat jogcímenként, havonta, a tárgyhó utolsó napjával kell bevezetni.

Borkísérő okmányok nyilvántartása

Az egyszerűsítettadóraktár-engedélyesnek és a boradóraktár-engedélyesnek a pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére értékesített szőlőbor mennyiségét a szőlőborpincekönyv Termékértékesítés/ Vevő-nyilvántartás nyilvántartó részébe a borkísérő okmány vagy egyszerűsített kísérőokmány alapján kell bevezetnie.

A szőlőborpincekönyv borkísérő okmányok nyilvántartó részében

- a mustelőállító által a szőlőmust szállításához,

- az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes által a szőlő, a szőlőmust, a szőlőbor és a borászati melléktermék szállításához,

- a boradóraktár-engedélyes által a szőlő, a szőlőmust és a borászati melléktermék szállításához, az átvett borkísérő okmányok sorszámtartományát hetente, legkésőbb az átvételt követő hét első munkanapján kell bevezetni.

Tárolótartály-nyilvántartás

A szőlőborpincekönyv tárolótartály- (edényzet-)nyilvántartás részében az előállításra, tárolásra használt tartályok változásait hetente, legkésőbb a változást követő hét első munkanapján kell bevezetni. A tárolótartály javításra történő átadásáról-átvételéről olyan bizonylatot kell kiállítani, amely alapján a tárolótartály egyértelműen beazonosítható. A javításra átadott tárolótartályokat a szőlőborpincekönyv tárolótartály-(edényzet-) nyilvántartó részébe nem kell átvezetni.

A szőlőborpincekönyv tárolása

A szőlőborpincekönyvet a boradóraktár-engedélyes az adóraktárában, az egyszerűsítettadóraktár-engedélyes az adóraktárában vagy a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz tett bejelentés alapján a lakóhelyén, számítógépes nyilvántartás esetén az adóraktárában vagy a székhelyén (a központi ügyvezetés helyén) köteles tartani. Amennyiben a természetes személy egyszerűsítettadóraktár-engedélyes a lakóhelyén tartja a pincekönyvét, köteles gondoskodni a pincekönyv adóraktárba való hozzáféréséről a vámhatóság helyszíni ellenőrzése esetén. A mustelőállító a szőlőborpincekönyvet az előállítás helyén köteles tartani.

A nyomtatványok kitöltése

A formanyomtatványon vezetett pincekönyvet úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A pincekönyvbe bevezetett hibás adatot áthúzással, a javítás dátumának feltüntetésével és aláírással lehet érvényteleníteni. A pincekönyvvezetésre kötelezettnek gondoskodnia kell a pincekönyv biztonságos helyen történő őrzéséről (tartásáról).

Kihozatal és veszteségelszámolás

A szőlő feldolgozásánál figyelembe vehető mustkinyerési arányszám 65-75 százalék közé kell hogy essen. Ha a szőlő feldolgozása során a tényleges lékihozatal meghaladja a 75 százalékot, vagy kevesebb mint 65 százalék, az egyszerűsített adóraktár és a boradóraktár engedélyesének, valamint a mustelőállítónak az eltérés okát az Országos Borminősítő Intézettel igazoltatnia kell.

A szőlőborpincekönyvben a szőlőmust feldolgozása és a szőlőboron végzett műveletek során a ténylegesen keletkezett, de legfeljebb a megengedett veszteség, illetve a melléktermékre a ténylegesen keletkezett, de legfeljebb a megengedett kihozatal számolható el. A veszteség, illetve a melléktermék-kihozatal vetítési alapja a műveletbe bevont termék, tárolás esetén a két művelet között mozgatás nélkül tárolt termékkészlet literben mért térfogata. A műveleti veszteséget a művelet befejezése után, a tárolási veszteséget a művelet megkezdése előtt, illetve tárgyhavonként, a szállítási veszteséget a betárolást követően kell megállapítani.

Átalányelszámolás

Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a műveletenkénti elszámolás helyett választhatja az átalányelszámolást is. Az átalányelszámolás esetén gazdasági évenként legfeljebb

- erjedésre az erjesztésre alkalmas szőlőmustra vetítve 2 százalék veszteség, valamint 6 százalék borseprő,

- borkezelésre és -tárolásra az egyszer fejtett újbor, illetve a vásárolt és az óbor mennyiségére vetítve 2 százalék átalányveszteség számolható el.

Az átalányveszteségen felül elszámolható a borkiszerelés (palackozás, kannába töltés) vesztesége is, amennyiben a kiszerelést követő hét első munkanapjáig a kiszerelt mennyiséget a szőlőborpincekönyvbe bevezették.

A VPOP szakértői véleménnyel alátámasztott kérelemre engedélyezheti a meghatározott veszteségnormáktól eltérő mértékek alkalmazását is.

Az 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet augusztus 15-én lépett életbe. Az adóraktár-engedélyes az ezt megelőzően alkalmazott termékszámonkénti készletnyilvántartásról összevontabb készletnyilvántartásra való áttérése esetén készletfelvétellel megállapítja a termékszámonkénti borkészleteket, amelyek alapján meghatározza és felvezeti a nyitókészleteket az új termék előállító nyilvántartó lapokra, illetve a műveleti naplóba. Az egyszerűsített adóraktár engedélyese augusztus 15-től november 30-ig terjedő időszakra a nyitókészlet 0,6 százalékát számolhatja el átalányveszteségként.

(Magyar Közlöny, 2001/86. szám)

A jegybanki alapkamat változásai

 

Mértéke %

Hivatkozás

1994. VI. 15.-1995. I. 31.

25

1/1994. (MK 63.) MNB közlemény

1995. II. 1.-1996. I. 31.

28

1/1995. (MK 7.) MNB közlemény

1996. II. 1.-1996. IV. 30.

27

1/1996. (MK 7.) MNB közlemény

1996. V. 1.-1996. VII. 15.

26

2/1996. (MK 35.) MNB közlemény

1996. VII. 16.-1996. VIII. 31.

25,5

3/1996. (MK 59.) MNB közlemény

1996. IX. 1.-1996. IX. 30.

24,5

4/1996. (MK 75.) MNB közlemény

1996. X. 1.-1997. I. 15.

23

5/1996. (MK 75.) MNB közlemény

1997. I. 16.-1997. II. 28.

22,5

1/1997. (MK 4.) MNB közlemény

1997. III. 1.-1997. VI. 30.

21,5

2/1997. (MK 19.) MNB közlemény

1997. VII. 1.-1997. IX. 14.

21

3/1997. (MK 57.) MNB közlemény

1997. IX. 15.-1998. I. 31.

20,5

4/1997. (MK 80.) MNB közlemény

1998. II. 1.-1998. IV. 7.

20

1/1998. (MK 5.) MNB közlemény

1998. IV. 8.-1998. V. 31.

19,5

2/1998. (MK 30.) MNB közlemény

1998. VI. 1.-1998. VII. 31.

19

3/1998. (MK 45.) MNB közlemény

1998. VIII. 1.-1998. XII. 14.

18

4/1998. (MK 69.) MNB közlemény

1998. XII. 15.-1999. I. 31.

17

5/1998. (MK 112.) MNB közlemény

1999. II. 1.-1999. V. 31.

16

1/1999. (MK 4.) MNB közlemény

1999. VI. 1.-1999. XI. 14.

15,5

2/1999. (MK 45.) MNB közlemény

1999. XI. 15.-1999. XII. 21.

15

3/1999. (MK 99.) MNB közlemény

1999. XII. 22.-2000. I. 19.

14,5

4/1999. (MK 119.) MNB közlemény

2000. I. 20.-2000. II. 29.

13

1/2000. (MK 6.) MNB közlemény

2000. III. 1.-2000. IV. 2.

12

2/2000. (MK 15.) MNB közlemény

2000. IV. 3.-2001. VII. 12.

11

3/2000. (MK 29.) MNB közlemény

2001. VII. 13-tól

11,25

1/2001. (MK 82.) MNB közlemény

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére