Formatervezési minták

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 41. számában (2001. szeptember 1.)
Egy-egy termék jól sikerült, jellegzetes formája sokszor már fél sikert jelent a piacon. A magyar cégek versenyképességének javítása, valamint a formatervező alkotók erkölcsi és anyagi elismerése érdekében született meg a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény, amely megfelel az európai közösségi igényeknek is.

Minta, mintaoltalom

A jövőben úgynevezett formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. Ebből a szempontból mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek. Ahol jogszabály ipari mintát vagy ipari mintaoltalmat említ, azon 2002. január 1-jétől formatervezési mintát, illetve formatervezési mintaoltalmat kell érteni.

Az új törvényben biztosított oltalom nem érinti a mintán mint művészeti alkotáson fennálló szerzői jogok védelmét. A két oltalom egymástól függetlenül érvényesül.

Termék

Terméknek kell tekinteni bármely ipari vagy kézműipari árucikket. A termékek közé tartoznak – egyebek mellett – a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betűformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. Fontos azonban, hogy a számítógépi program nem tekinthető terméknek.

A mintaoltalom terjedelme

A mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból (a továbbiakban együtt: ábrázolás) és – ha van ilyen – az úgynevezett változtató nyilatkozatból megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg. A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást. A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

Az oltalom feltételei

Ahhoz, hogy a minta oltalomban részesüljön, a mintának újnak, egyéni jellegűnek kell lennie. Fontos, hogy csak a még nyilvánosságra nem jutott mintákra lehet oltalmat kérni.

Újdonság

A minta akkor új, ha azzal azonos minta még nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.

Egyéni jelleg

A mintának akkor van egyéni jellege, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest eltérő összbenyomást tesz a tájékozott használóra. (Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.)

Nyilvánosságra jutás

Nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni a mintát, ha az közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Kivételt képez, ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak az érintett ágazatban belföldön működő szakmai körök tudomására. Nem jut nyilvánosságra a minta akkor sem, ha harmadik személy számára titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be a mintát.

Az újdonság és az egyéni jelleg megítélésekor nem vehető figyelembe a mintának az elsőbbség időpontját legfeljebb tizenkét hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, valamint ha a mintát a bejelentő, a jogelődje, illetve valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen harmadik személy hozta nyilvánosságra.

Összetett termék

Összetett terméknek minősül az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható. Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha az alkotóelem

– az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; és

– látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.

Rendeltetésszerű használat

A fentiek szempontjából rendeltetésszerű használatnak minősül a fogyasztó, illetve a végső felhasználó részéről történő használat, kivéve a karbantartást és a javítást.

Oltalmat kizáró okok

Hiába felel meg a minta mindenben a törvényi feltételeknek, ha úgynevezett kizáró okok alá esik.

Műszaki rendeltetésből fakadó jellegzetesség

Ilyen alapon nem részesülhet mintaoltalomban az olyan külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.

Minta szerinti termék

Ugyancsak kizárt az oltalomból az úgynevezett minta szerinti termék formája. Minta szerinti az a termék, amelynek külső jellegzetességét szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse rendeltetését. Nem vonatkozik ez a kizáró ok azonban arra a mintára, amely azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.

Közrend, közerkölcs sérelme

Nem részesülhet oltalomban a minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

Felségjel, jelzés

Kizárt az oltalomból az a minta is, amely jogosulatlanul használ az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelet, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzést. Ugyancsak kizárt az oltalomból az a minta, amely olyan kitüntetést, jelvényt, címert, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet tartalmaz, amelynek használatához közérdek fűződik. Az illetékes szerv hozzájárulásával azonban oltalomban részesülhet a minta, amelynek az imént említett jelzés csupán elemét képezi.

Korábbi elsőbbség

Nem részesülhet oltalomban a minta, ha azonos az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat. (Korábbi elsőbbségű mintaoltalmon belföldön vagy Magyarországra is kiterjedően megadott mintaoltalmat kell érteni.)

Korábbi jog, használat

Nem kaphat oltalmat a minta, ha megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely más személy korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amelyet más személy korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön (feltéve, hogy a megjelölésnek a mintabeli használata a korábbi használó hozzájárulása hiányában jogszabályba ütközne). Más személy korábbi szerzői jogát sértő minta sem részesülhet oltalomban. (Abban a kérdésben, hogy a jog, illetve a használat a fentiek szempontjából korábbinak számít-e, a mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.)

Elsőbbség

Bejelentési elsőbbség * Az elsőbbséget megalapozó nap általában a mintaoltalmi bejelentés napja. * Uniós elsőbbség * Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben az elsőbbséget megalapozó nap a külföldi bejelentés napja. * Kiállítási elsőbbség * A Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében meghatározott esetekben a minta kiállításának – a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi – kezdő napja minősül az elsőbbséget megalapozó napnak. * Belső elsőbbség * A bejelentő azonos mintára vonatkozó, korábbi, folyamatban lévő mintaoltalmi bejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja lesz az elsőbbséget megalapozó nap, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek. * Elsőbbségi igény * Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a mintaoltalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. A kiállítási igazolásra megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a kiállítási igazolásra vonatkozó rendelkezéseit. Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni. (Az egyes igényelt elsőbbségek a több mintára vonatkozó mintaoltalmi bejelentésből csak azokra a mintákra terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a törvénynek megfelelően bemutat.)

A minta szerzőjének jogai

A minta szerzője az, aki a mintát megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell a minta szerzőjének tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben szerzőként szerepel.

A szerzőt megilleti az a jog, hogy a mintaoltalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a szerző nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő mintaoltalmi iratokon, ha azt a minta szerzője írásban kéri. A mintaoltalmi bejelentés közzététele előtt a mintát csak a szerző, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

A szerző a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a mintával kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.

Szerzőségi arány

Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzőségi részarányt – ellenkező megjelölés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben megjelölt szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.

Mintaoltalmi igény

A mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg. Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a szerzőt vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.

Közös mintaoltalmi igény

A közösen alkotott mintára vonatkozó mintaoltalom a szerzőket, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén – ellenkező megjelölés hiányában – a mintaoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. A közös mintaoltalmi igényre, illetve a közös mintaoltalomra a szabadalmi törvénynek a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalomra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Kizárólagos hasznosítás

A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. Hasznosításnak minősül például a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása.

A mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre.

A mintaoltalom korlátjai

A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást

– a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményektől;

– a kísérleti célú cselekményektől, ideértve a minta tárgyát képező termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;

– az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekményektől, feltéve hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik.

A mintaoltalom hatálya – viszonosság esetén – nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.

A jogok forgalma

A mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok – a szerző személyhez fűződő jogainak kivételével – átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és az szükséges, hogy a jelzálogjogot bejegyezzék a mintaoltalmi lajstromba.

Hasznosítási szerződés

A mintaoltalmi licenciaszerződés alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A mintaoltalmi licenciaszerződésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi licenciaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A törvény alkalmazása

A mintaoltalmi törvény 2002. január 1-jén lép majd hatályba, rendelkezéseit fő szabályként csak az ezt követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. * Ha azonban 2001. december 31-éig megkötötték a szolgálati minta szerzőjének díjazására vonatkozó szerződést, illetve a mintaoltalmi licenciaszerződést, avagy értékesítették a szolgálati mintát, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell változatlanul alkalmazni. * A 2002. január 1. előtt megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, korlátjai, terjedelme és a mintaoltalom bitorlása tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, a hasznosításnak 2002. január 1-jén meglévő mértékéig. * A 2002. január 1-jén hatályban lévő mintaoltalom már az új szabályok szerint újítható meg. Ez irányadó akkor is, ha az oltalmi idő lejáratának napja legfeljebb 2001. augusztus 1. és 2002. január 1. közé esik, és a jelenleg hatályos rendelkezések alapján 2001. december 31-éig nem nyújtották be a mintaoltalom meghosszabbítására irányuló kérelmet. * Ha a törvény hatálybalépését megelőzően meghosszabbított mintaoltalmat a hatálybalépést követően megújítják, a mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire már az új szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom a meghosszabbított oltalom lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg. Ugyanez a helyezet akkor is, ha a 2002. január 1-jén meghosszabbítás nélkül hatályban lévő mintaoltalmat második alkalommal is megújítják. Ilyenkor azonban megsemmisítés esetén a mintaoltalom az első alkalommal megújított oltalom lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg. * A felélesztett mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire az új törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom 2002. január 1-jére visszaható hatállyal szűnik meg. A 2002. január 1-jén hatályos vagy addig megszűnt mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire azonban az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók. A 2002. január 1-jét követően megújított ilyen mintaoltalmat vagy a felélesztett mintaoltalmat a bejelentés napjára visszaható hatállyal kell megsemmisíteni, ha az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok szerint helye van a megsemmisítésnek. * Továbbhasználati jog * Ha a jelenleg hatályos rendelkezések szerint meghosszabbított mintaoltalom a 2002. január 1-jét megelőző öt éven belül lejárat miatt megszűnt, a jogosult a megújítás szabályainak megfelelő alkalmazásával – legkésőbb 2002. július 1-jéig – kérheti a Magyar Szabadalmi Hivataltól, hogy 2002. január 1-jétől a mintaoltalmat az új szabályok szerinti oltalmi időből még hátralevő időre élessze fel. A felélesztett oltalom kezdetként annyi ideig tart, amennyivel az új szabályok szerinti időtartamból hátralévő idő meghaladja a tíz évet. A megújítási kérelem díját ilyenkor arányosan csökkenteni kell. A mintaoltalom felélesztése és a felélesztett oltalom megújítása együttesen is kérhető, ha a felélesztett oltalom kezdeti oltalmi ideje nem haladja meg az egy évet. Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a mintaoltalom megszűnése és a 2002. január 1. közötti időben kezdte meg vagy folytatta a minta hasznosítását.

Szolgálati és alkalmazotti minta

Szolgálati mintáról beszélünk, ha a mintát olyan személy hozza létre, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati mintára a mintaoltalom – a szerző jogutódjaként – a munkáltatót illeti meg.

Alkalmazotti mintát hoz létre az a szerző, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan mintát alkot, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti mintára a szerzőt illeti meg a mintaoltalom, a munkáltató azonban jogosult a minta hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos, a munkáltató ugyanis hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.

A törvény szerint a szolgálati, illetve az alkalmazotti mintára vonatkozó előírások érvényesülnek az esetre is, ha munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a mintát. Felvetődhet azonban a kérdés, mi a helyzet a gazdasági társaságok – tagi jogviszony alapján – személyes közreműködést végző tagjainál. Minthogy a törvény nem említi ezt a foglalkoztatási formát, a szűkítő értelmezés alapján csak arra a következtetésre juthatunk, hogy a munkaviszony nélkül személyes közreműködést végző társasági tag által megalkotott minta nem tekinthető sem szolgálati, sem alkalmazotti mintának. A magunk részéről védhetőnek látjuk az ezzel ellentétes megoldást is.

A szabadalmi törvény alkalmazása

A szolgálati és az alkalmazotti mintára, valamint a szerző díjazására megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó rendelkezéseit, a következő eltérésekkel:

– a szolgálati mintára nem alkalmazhatók a szolgálati találmány titokban tartására és üzleti titkot képező megoldásként való hasznosítására vonatkozó rendelkezések;

– szolgálati minta esetén a fenntartási díj megfizetésének elmulasztásán a mintaoltalom megújításának elmulasztását, lejáraton pedig az oltalmi időnek azt a lejártát kell érteni, amelyet követően már nincs helye az oltalom megújításának;

– a szerzőnek csak olyan szolgálati minta értékesítése esetén jár díj, amelyre a mintaoltalom kiterjed.

A mintaoltalom keletkezése és megszűnése

A mintaoltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, a bejelentés napjára visszaható hatállyal. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő mintaoltalmat kap a mintára.

Oltalmi idő, megújítás

A végleges mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart. A mintaoltalom további öt-öt éves időtartamra, legfeljebb négyszer újítható meg. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik. A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom többé nem újítható meg.

Az ideiglenes mintaoltalom megszűnése

Az ideiglenes mintaoltalom – a keletkezésére visszaható hatállyal – megszűnik, ha a mintaoltalmi bejelentést jogerősen elutasítják, illetve ha a bejelentő lemondott az oltalomról.

A végleges mintaoltalom megszűnése

A végleges mintaoltalom az oltalmi idő lejártát követő napon megszűnik, az oltalmi idő megújítás nélkül lejár. A lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban szűnik meg a végleges mintaoltalom, ha a mintaoltalom jogosultja lemondott az oltalomról. A bejelentés napjára visszaható hatállyal szűnik meg a végleges mintaoltalom, ha a mintaoltalmat megsemmisítették.

Lemondás a mintaoltalomról

A mintaoltalmi bejelentések nyilvántartásában feltüntetett bejelentő, illetve a mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal lemondhat a mintaoltalomról. (Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.)

A több mintára megadott mintaoltalomról a minták egy része tekintetében is le lehet mondani. A mintaoltalomról történő lemondást nem lehet visszavonni.

A mintaoltalom megsemmisítése

Meg kell semmisíteni a mintaoltalmat, ha

– a mintaoltalom tárgya nem felel meg a törvényi feltételeknek;

– a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás nem mutatja be a törvényben előírt módon a mintát;

– a mintaoltalom tárgya nem azonos az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben ábrázolt mintával;

– a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.

Amennyiben a több mintára adott oltalom megsemmisítésének feltételei csak a minták egy részére állnak fenn, az oltalmat a többi mintára kell korlátozni.

A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a mintaoltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson. A döntés tehát végleges, azaz úgynevezett anyagi jogerővel bír.

Megsemmisítés helyett a mintaoltalom változtatással fenntartható, feltéve hogy a változtatást követően a mintaoltalom megsemmisítésének egyetlen feltétele sem áll fenn.

A díjak visszakövetelése

Ha a végleges mintaoltalom a keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a mintaoltalom jogosultja és a szerző által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a minta hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.

Bitorlás

A minta bitorlása

A törvény tiltja a plagizálást. Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át, a sértett vagy jogutódja a bíróság előtt követelheti annak megállapítását, hogy a mintaoltalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

A mintaoltalom bitorlása

A mintaoltalmat bitorolja, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja. A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben.

Nemleges megállapítás

Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig a Magyar Szabadalmi Hivataltól kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa megjelölt minta oltalmába. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt minta oltalma alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak.

Bejelentési nyilvántartás, mintaoltalmi lajstrom

A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi bejelentésekről nyilvántartást, a mintaoltalom megadását követően a minták oltalmáról lajstromot vezet, amelyekbe bejegyzi a mintaoltalmi jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket. A mintaoltalmi lajstromot, illetve a bejelentési nyilvántartást bárki megtekintheti, és az abban foglalt adatokról térítés ellenében másolatot kérhet. Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a mintaoltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a mintaoltalmi lajstromba, illetve a bejelentési nyilvántartásba bejegyezték. * A mintaoltalmi lajstrom tartalmazza a mintaoltalom lajstromszámát, az ügyszámot, a minta ábrázolását (a bejelentő változtató nyilatkozatával együtt), a minta szerinti termék megnevezését, a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, a szerző nevét és lakcímét, a bejelentés napját, az elsőbbséget, a mintaoltalom megadásáról szóló határozat keltét, a mintaoltalom megújítását, illetve megosztását, a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom változtatással való fenntartását, illetve korlátozását, továbbá a hasznosítási engedélyeket. * A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja * A bejelentési nyilvántartáson, illetve a mintaoltalmi lajstromon kívül a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjából is tájékozódhatunk a mintákkal kapcsolatban. A hivatalos lapban a mintaoltalmi bejelentésekkel, valamint a minták oltalmával kapcsolatban így közlik az adatközlésben a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját, illetőleg az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a minta szerinti termék megnevezését; a nemzetközi bejelentésről való adatközlésben a nemzetközi lajstromozás közzétételének számát; a mintaoltalmi bejelentés közzétételekor a szerző nevét, a minta szerinti terméknek az ipari minták nemzetközi osztályozásának létesítésére vonatkozó Locarnói Megállapodásban meghatározott nemzetközi osztályjelzetét, a minta ábrázolását; a mintaoltalom megadását követően a lajstromszámot, a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés napját, a mintaoltalom elsőbbségének napját, a minta szerinti termék megnevezését és nemzetközi osztályjelzetét, a szerző nevét és lakcímét, valamint a mintaoltalmat megadó határozat keltét; a mintaoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat; a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom változtatással való fenntartását, illetve korlátozását; a mintaoltalommal összefüggő jogoknak a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett változásait

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. szeptember 1.) vegye figyelembe!