VASÚTI ÁRUFUVAROZÁS
A vasúti árufuvarozásra kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit a 153/1996. (X. 15.) Korm. rendeletben (VR.) foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Lényeges, hogy az említett jogszabályok előírásaitól a felek csak abban az esetben térhetnek el, ha azok arra lehetőséget adnak.
Üzletszabályzat
A vasúttársaság üzletszabályzatban határozza meg
– azoknak a különösen értékes áruknak a körét, amelyeket csak értékbevallással vesz fel fuvarozásra, valamint
– az érték- és érdekbevallás módját és részletes feltételeit,
– a fuvarlevélbe történő bejegyzés módját, továbbá
– az alkalmazandó különdíj mértékét.
A vasúttársaság üzletszabályzatba foglalja a kiegészítő feltételeket és a díjszabást, amelyet az illetékes miniszter hagy jóvá. A minisztérium hivatalos lapjában közzétett üzletszabályzatot – ideértve annak módosítását is – a fuvaroztatók a vasúttársaság ügyfélszolgálati és árufelvételi szolgálati helyein megtekinthetik, illetve megvásárolhatják.
Küldemény
A küldemény az egy fuvarlevéllel feladott áru, illetőleg árudarabok, rakományok összessége.
Kocsirakomány
Kocsirakomány az a küldemény, amelynek tömege legalább 5000 kg, vagy amelyhez a fuvaroztató vasúti kocsit kizárólagosan vesz igénybe.
Kisáruküldemény
Kisáruküldemény az 5000 kg-ot el nem érő tömegű áru vagy árudarabok összessége. A kisáruküldeményeket a vasúttársaság más áruval együtt, egymástól el nem különítetten, gyűjtőforgalomban, illetőleg expresszáruként továbbítja.
A szerződés létrejötte
A szerződés alanya a fuvaroztató – aki a vasúttársasággal a fuvarozási szerződést megköti – és a vasúttársaság. A fuvarozási szerződés a megrendelés vasúttársaság általi visszaigazolásával jön létre.
A megrendelés, illetőleg annak elfogadása hiányában is létrejön azonban a szerződés, ha a vasúttársaság fuvarozás céljából átveszi a küldeményt és a továbbításához szükséges okmányt.
Szerződéskötés eltérő feltételekkel
Amennyiben a vasúttársaság a megrendeléstől eltérő feltételekkel vállalja a fuvarozást – így különösen, ha a vasúti kocsit más időpontban vagy helyen tudja kiállítani -, a fuvaroztató a visszaigazolás kézhezvételét követő munkanapon nyilatkozhat, hogy visszavonja vagy módosítja a megrendelését. Ilyen nyilatkozat hiányában a szerződés a visszaigazolás szerint jön létre.
Elállás
Abban az esetben, ha a fuvaroztató a vasúti kocsi kiállítását megelőzően áll el a szerződéstől, a vasúttársaság részére a díjszabásban meghatározott kocsilemondási díjat kell fizetnie. A vasúttársaság nem követelheti a kocsilemondási díjat, ha a fuvaroztató azért áll el a szerződéstől, mert a vasúttársaság a szerződésben meghatározott időpontban nem állította ki a kocsit.
Ha a fuvaroztató a vasúti kocsi kiállítását követően, de az áru fuvarozásra felvételét megelőzően eláll a szerződéstől (lemondja a vasúti kocsit), a vasúttársaságot választása szerint kártérítés illeti meg, vagy kocsilemondási díjat és várakozási díjat követelhet.
Kocsirakományú küldemények fuvarozása
Vasúti kocsi kiállítása
A vasúttársaság a szerződésbe foglalt feltételeknek megfelelő, a fuvarfeladat végrehajtására alkalmas, ép, tiszta és a megrendelésben visszaigazolt rakszerekkel ellátott vasúti kocsit köteles a szerződésben meghatározott helyen és időben kiállítani.
Ha a vasúttársaság a vasúti kocsit a szerződésben meghatározott időpont után állítja ki, a fuvaroztató kártérítést, de legalább a kocsilemondási díj mértékével azonos összeget követelhet.
Berakodás
A vasúttársaság elvállalhatja a küldemények be- és kirakását is. A fuvarlevélben azonban rögzíteni kell, hogy a rakodást melyik szerződő fél végzi.
Árufelvétel
A vasúttársaság a vasúti szolgálati helyeken vagy a szerződésben meghatározott más helyen veszi fel fuvarozásra az árut. Az áru felvételét követően a kocsik és szállítótartályok zárható szerkezeti nyílásait, továbbá a kocsik ponyváit a vasúttársaság kocsizárral látja el.
Az áru fuvarozásra felvétele során a vasúttársaság ellenőrzi a fuvarlevél adatait, valamint külső vizsgálattal az áru és a csomagolás állapotát, az árudarabok együvé tartozását szolgáló jeleket és – ha az átvétel a fuvaroztató által végzett berakást követően történik – a rakománynak a vasúti kocsiban való elhelyezését és rögzítését is.
A vasúttársaság a fuvarlevél egy másolati példányán (a feladási állomás név- és keletbélyegzőjével vagy gépi könyvelési jellel) ismeri el az áru átvételét és a fuvarozásra felvételének idejét.
A fuvaroztató kívánságára a vasúttársaság ellenőrzi az áru bruttó tömegét és darabszámát is. Ha a vasúttársaság a tömegmegállapítást, illetve a darabszámlálást nem végzi el, ennek tényét és indokait bejegyzi a fuvarlevélbe.
Ha a vasúttársaság nem jegyzett be fenntartást a fuvarlevélbe, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a küldemény és annak csomagolása, valamint a vasúti kocsiban történő elhelyezése és rögzítése az áru felvételénél megfelelő volt.
Veszélyes áruk
Nem vehető fel fuvarozásra az az áru, amely a forgalom biztonságát, továbbá mások személyét vagy vagyonát veszélyezteti, és a küldeménynek ezek a tulajdonságai (veszélyforrások) jogszabályban meghatározott különleges feltételek (előírások) megtartásával sem küszöbölhetők ki (veszélyes áruk).
Veszélyes árut csak olyan feladási állomáson, illetve célállomásra lehet felvenni, ahol az árut biztonságos kezelésének a feltételei fennállnak.
FuvarlevélA fuvarozásról küldeményenként fuvarlevelet vagy – a felek megállapodása esetén – azt helyettesítő okmányt kell kiállítani. A felek eltérő megállapodásának hiányában a fuvarlevelet a fuvaroztató állítja ki. * A fuvarlevél tartalma * A fuvarlevélnek tartalmaznia kell * a fuvaroztató – vagy ha a fuvaroztató rendelkezik -, a feladó vagy a címzett, illetve mindkettő nevét és címét; * a feladási és rendeltetési állomás megnevezését, továbbá a feladási állomás név- és keletbélyegzőjét vagy gépi könyvelési jelet; * az áru megnevezését, tömegét, kisárunál, illetve átrakási forgalomban feladott áruknál az árudarabok számát és jelét; * a küldemény be- és kirakását végző fél megjelölését; * a küldemény csomagolásának jellemzőit; * az alkalmazandó fizetési módot és a költségviselő fél megjelölését; * ha az áru fuvarozásához vagy útközben hatósági kezeléséhez kísérőirat szükséges, a hatóságok által megkövetelt iratok részletes felsorolását, amelyeket a fuvarlevélhez csatoltak, illetve amelyek egy megnevezett vasútállomáson vagy helyen állnak a vasúttársaság rendelkezésére – az állomás, illetőleg hely megjelölésével, valamint * eltérő megállapodás hiányában a fuvaroztató nyilatkozatát arról, hogy az üzletszabályzat feltételeit ismeri és elfogadja. * Értékbevallás * A feladás során a fuvaroztató az áru értékét a fuvarlevélen feltüntetheti, ez az úgynevezett értékbevallás. * Érdekbevallás * Amennyiben a fuvaroztató feltünteti a fuvarlevélen a fuvarozási határidő megtartása iránti rendkívüli érdekét, a vasúttársaság ezt – különdíj ellenében – a fuvarlevélben tett nyilatkozatával fogadja el. Ez az úgynevezett érdekbevallás. * Bejegyzési kötelezettség * A fuvaroztató nyilatkozatait, rendelkezéseit, adatközléseit, valamint a vasúttársaság megállapításait, tájékoztatásait és értesítéseit a fuvarlevélbe kell bejegyezni. |
Fuvarozási határidő
A felek eltérő megállapodásának hiányában a fuvarozási határidő: 1 nap kezelési idő, továbbá minden megkezdett 200 km-es fuvarozási távolság után 1 nap. A fuvarozási határidő a feladást követő napon 0 órakor kezdődik.
Fuvarozási távolság
A fuvarozási távolságot a feladási és a rendeltetési állomás között – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a fuvarozási útvonal távolsága (a vasúttársaság által rendszeresített díjszabási kilométer-mutató) alapján kell megállapítani.
Előfordulhat, hogy a felek a fentiek szerintinél rövidebb fuvarozási határidőben állapodtak meg. Ilyenkor ezt be kell jegyezni a fuvarlevélbe.
A határidő betartása
A vasúttársaság a fuvarozási határidőt akkor tartotta meg, ha annak lejárta előtt
– az érkezésről szóló értesítést elküldi az átvételre jogosultnak, és kiszolgáltatásra készen tartja a küldeményt,
– az átvételre jogosultnak átadja a házhoz fuvarozott küldeményt, vagy megkísérli az átadást,
– kiszolgáltatásra készen tartja azt a küldeményt, amelyet nem fuvaroz házhoz, és amelynek érkezéséről az átvételre jogosultat nem kell értesíteni.
Fuvarozási akadály
Amennyiben a fuvarozás megkezdése vagy a feladott küldemény fuvarozása akadályba ütközik és segélyútvonal áll rendelkezésre, a küldeményt a szerződés eredeti feltételei szerint azon kell a rendeltetési állomásra fuvarozni. Ilyenkor a fuvarozási határidőt és a fuvardíjat – ha a fuvarozási akadály nem a vasúttársaság érdekkörében merült fel – a segélyútvonal alapján kell számítani.
Utólagos rendelkezés
A fuvaroztató a küldemény felvételétől a fuvarlevél kiváltásáig rendelkezést adhat a vasúttársaságnak. Ha az utólagos rendelkezés nem hajtható végre, a vasúttársaság haladéktalanul értesíti a fuvaroztatót.
Az utólagos rendelkezés tényét, valamint végrehajtását vagy megtagadását be kell jegyezni a fuvarlevélbe.
A küldemény kiszolgáltatása
Értesítés
A vasúttársaság haladéktalanul értesíti a küldemény megérkezéséről a fuvaroztató által megjelölt címzettet, ennek hiányában, illetőleg – különmegállapodás esetén – a fuvaroztatót, azaz az átvételre jogosultakat, kivéve ha a felek másként állapodtak meg.
A vasúttársaság az értesítésben közli az átvételre jogosulttal a rakodás megkezdésének lehetséges időpontját, továbbá a rakodási, illetőleg az elviteli határidőt. Az értesítésben közölt elviteli határidőnek ésszerűnek és a szükséges műveletek elvégzésére elegendőnek kell lennie.
Előzetes rendelkezés
A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele előtt az átvételre jogosult rendelkezhet a küldemény átvételével kapcsolatosan, és kérheti, hogy
– mellőzzék az értesítést;
– meghatározott módon történjék az értesítés;
– más személyt értesítsenek;
– a megbízottjának szolgáltassák ki a küldeményt;
– állapítsák meg a küldemény tömegét, illetve darabszámát;
– mellőzzék a házhoz fuvarozást.
Kiszolgáltatási akadály
Ha az átvételre jogosult nem található, vagy ha a jogosult megtagadja a fuvarlevél kiváltását, illetőleg a küldemény átvételét, továbbá ha a küldemény kiszolgáltatása más okból nem lehetséges, a vasúttársaság értesíti a fuvaroztatót, és rendelkezést kér tőle. Ha a fuvaroztató a fuvarlevélen kiszolgáltatási akadály esetére előre rendelkezést adott, illetőleg az árukísérő az akadály felmerültekor rendelkezik, a vasúttársaság ezeknek a rendelkezéseknek megfelelően jár el.
Kiszolgáltatás előtti ellenőrzés
A rendeltetési állomáson a vasúttársaság – a fuvarokmányokkal egybevetve – ellenőrzi a küldemény átvételére jelentkező személy jogosultságát, majd átadja neki a fuvarlevél megfelelő példányát, és a vasúti kocsi, valamint a küldemény megvizsgálását követően – az átvétel elismerése mellett – kiszolgáltatja a küldeményt.
A vasúttársaság képviselője és az átvételre jogosult személy a fuvarlevélbe foglalt adatokkal egybevetve azonosítja a küldeményt, és ellenőrzi a szállítóeszköz, a küldemény és a csomagolás külső állapotát.
Az ellenőrzés során különösen meg kell vizsgálni
– kocsirakománynál a vasúti kocsi és a rakszerek állapotát, a küldemény rögzítőit, a rakodás módját, fedett kocsinál a kocsizárak épségét és azonosságát, nyitott kocsinál a rakomány felületét;
– konténeres fuvarozásnál a konténerzárak állapotát;
– a küldeményen található megjelöléseket és azok épségét, valamint
– lehetőség szerint az árudarabok, illetőleg a csomagolási egységek számát [VR. 25. §-ának (4) bekezdése].
Fenntartás
A rendelkezésre jogosult fenntartással élhet akkor is, ha nem áll módjában elvégezni a vizsgálatot. Fenntartását a kiszolgáltatás után is közölheti, ha a küldeménynek a kiszolgáltatáskor fel nem ismerhető, de utólag felfedett olyan hiánya, sérülése van, amely – állítása szerint – fuvarozás közben keletkezett.
A felismerhető, illetőleg a kiszolgáltatáskor fel nem ismerhető hiba esetén az átvételre jogosultnak a Ptk.-ban előírt határidőben, írásban kell közölnie a vasúttársasággal a fenntartását. (A fenntartás tényét és tartalmát a fuvarlevélben kell rögzíteni.)
JegyzőkönyvFenntartás esetén, vagy ha a vasúttársaság a küldemény kiszolgáltatása előtt a küldemény sérülését, részleges elveszését fedezi fel, avagy gyanítja, a VR. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti – az előzőekben ismertetett terjedelmű – vizsgálat alapján jegyzőkönyvben rögzíti a küldemény állapotára, tömegére, darabszámára és – amennyiben lehetséges – az esetleges kár keletkezésének idejére és okára vonatkozó megállapításait (kiszolgáltatás előtti kárjegyzőkönyv). * A jogosult – a fuvarlevél kiváltását követően is – megtagadhatja a küldemény átvételét, és a szükséges vizsgálat elvégzésére szakértőt vagy kívülálló érdektelen harmadik személyt kérhet fel, amennyiben a vasúttársaság nem teszi lehetővé, hogy bejegyezzék a fuvarlevélbe a fenntartását, avagy megtagadja a közös vizsgálat elvégzését, illetőleg írásban nem ismeri el a tényállást, és a jegyzőkönyvet haladéktalanul nem adja át neki. |
A fuvarozás befejezése
Az átvételre jogosult köteles a vasúti kocsit épen, tisztán, a rakodási időn belül visszaadni a vasúttársaságnak, és elszállítani a kirakodásnál keletkező hulladékot, árumaradványt.
Fekbér
Abban az esetben, ha az átvételre jogosult a rakodási vagy az elviteli határidőn belül nem rakja ki, nem viszi el a küldeményt, a vasúttársaság várakozási díjat, illetve úgynevezett fekbért számíthat fel.
Kártérítés
Amennyiben az átvételre jogosult nem a megfelelő állapotban adja vissza a vasúti kocsit, meg kell térítenie a vasúttársaságnak az ezzel kapcsolatban felmerült kárát.
Fuvardíj, költségek
A vasúttársaságnak a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásaiért járó díját, továbbá a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított költségeit (fuvarköltség) a fuvaroztató fizeti meg, aki – a fuvarlevélbe tett bejegyzésével – költségviselőként megjelölheti a feladási, illetőleg az átvételi műveleteket végző, vagy más személyt. Ha az ilyen módon megjelölt költségviselő nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, a fuvarköltséget a fuvaroztató fizeti meg.
Felelősségi szabályok
A fuvarozási határidő túllépése
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a vasúttársaság túllépi a fuvarozási határidőt. Ilyenkor a vasúttársaság – amennyiben a szerződő felek eltérően nem állapodtak meg – a késedelem minden megkezdett napjára, a fuvardíj 10 százalékának – legfeljebb azonban a fuvardíjnak – megfelelő összegű kötbért fizet.
Elveszett, sérült küldemény
A küldemény teljes elveszésekor a fuvarozási határidő túllépése miatt nem jár kötbér. Részleges elveszésnél a kötbér összegének megállapításánál csak a kiszolgáltatott küldeményrészre eső fuvardíjrészt lehet figyelembe venni.
Ha a küldemény megsérült és a vasút a fuvarozási határidőt túllépte, a jogosult – a kár megtérítésén felül – a fuvarozási határidő túllépéséért kötbért is követelhet.
Az elveszés vélelme
A fuvaroztató elveszettnek tekintheti a küldeményt, ha azt a vasúttársaság a fuvarozási határidő lejártát követő 30 napon belül nem szolgáltatja ki. A fuvaroztató kívánságára a vasúttársaság haladéktalanul igazolást ad az áru elveszéséről. Az igazolást legkésőbb az elveszés vélelmezett időpontjától számított egy éven belül lehet kérni.
A vasúttársaság haladéktalanul értesíti a fuvaroztatót, ha az elveszettnek tekintett áru a fuvarozási határidő lejártát követő egy éven belül megkerül. A fuvaroztató az értesítés vételét követő 30 napon belül rendelkezhet a megkerült áruval.
Kártérítés az árukároknál
A küldemény teljes vagy részleges elveszéséért, illetve megsemmisüléséért a vasúttársaságot terhelő kártérítés kiszámításánál a fuvaroztató választása szerint a szállítói számlában foglalt ár vagy az áru tőzsdei ára alapulvételével lehet meghatározni a küldemény értékét. Ezek hiányában a feladás helyén és idején érvényesülő piaci ár, mindkettő hiányában az azonos nemű és minőségű árunak a felvétel helyén és idején szokásos ára az irányadó.
A kártérítés összege a küldemény megsérülése esetében nem haladhatja meg
– a küldemény teljes elveszése miatt járó kártérítés összegét, ha a sérülés következtében a teljes küldemény értéke csökkent, illetve
– az értékben csökkent rész elveszéséért járó kártérítés összegét, ha a küldeménynek csak egy része sérült meg.
A fuvaroztató felelőssége
Ha a fuvaroztató a vasúttársaságot megtévesztve olyan árut ad fel, amely fuvarozására nem köthető szerződés, vagy az árut az előírt különleges feltételek teljesítése nélkül adja fel, a vasúttársaság – ennek felismerésekor – választása szerint
– megtagadhatja, illetve abbahagyhatja a fuvarozást,
– a feladás helyére visszafuvarozhatja, valamint
– a rendeltetési helyére továbbíthatja az árut.
Amennyiben a fuvaroztató a fentiek szerinti, azaz olyan árut ad fel, amelynek fuvarozására fuvarozási szerződést kötni nem lehet, illetve a feladásnál nem teljesíti az előírt különleges feltételeket, az így feladott áru fuvarozásával összefüggésben keletkezett kárt meg kell térítenie a vasúttársaság számára, és csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár a vasúttársaság helytelen tájékoztatásának a következménye.
A vasúttársaság kártérítést követelhet, ha a fuvaroztató
– az általa berakott áruval – hamis, illetve meghamisított tömegbevallással – túllépte a kocsi terhelési határát vagy a pálya teherbíró képességét, vagy
– hamis tömeg-, illetve tartalombevallással fuvardíj-megrövidítést okozott.
Felszólamlás és igényérvényesítés
A vasúttársaság a fuvarozási szerződésből, illetve annak hibás teljesítéséből eredő igények érvényesítését előzetes eljáráshoz, úgynevezett felszólamláshoz kötheti, amelynek alaki és tartalmi feltételeit, az ügyintézés határidejét az üzletszabályzat kiegészítő feltételeiben határozza meg.
Az igényt bíróság előtt ilyenkor csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a felszólamlás elintézésére előírt határidő eredménytelenül telt el, vagy ha a vasúttársaság a felszólamlást részben vagy egészben elutasította.
A jogosult – választása szerint – az árufuvarozással kapcsolatos igényét választottbíróság előtt is érvényesítheti.
A felelősség korlátozása
A szerződésben a felek a fuvarozót terhelő felelősség szabályainál enyhébb felelősséget határozhatnak meg, ha a vasúttársaság különleges szolgáltatást nyújt, avagy a felek a szerződésben csökkentik a fuvarozás díját. A vasúttársaság a felelősség korlátozásának részletes feltételeit is kiegészítő feltételekben határozza meg.
KisáruküldeményA vasúttársaság a kisáruküldeményt az arra megnyitott vasútállomások közötti gyűjtőforgalomban (darabáru) vagy a fuvaroztató által kiválasztott személyszállító vonattal (expresszáru) továbbítja. Kisáruként nem vehetők fel fuvarozásra a gyűjtőforgalomban, illetőleg poggyászkocsiban nem fuvarozható tárgyak, mint például az ömlesztett tömegáru, az élő állat, a más küldeménnyel össze nem rakható tárgyak, a különleges – hűtést, melegítést vagy más jellegű – kezelést igénylő tárgyak. * A kiegészítő feltételekben a vasúttársaság a küldemény felvételét meghatározott csomagoláshoz kötheti, továbbá tömeg- és mérethatárokat határozhat meg. * A fuvarozási szerződés a megrendelés, illetőleg annak elfogadása hiányában is létrejön, ha a vasúttársaság a küldeményt fuvarozásra átveszi. * A darabárut a vasúttársaság a darabáru-küldemények felvételére megnyitott szolgálati helyeken veszi fel fuvarozásra. Ha a vasúttársaság a körzetben úgynevezett háztól házig fuvarozást vállal, a küldeményt a fuvaroztató telephelyén, illetőleg az általa megjelölt – a körzet területére eső – más, vasúti szolgálati helyen kívüli ponton is felveszi fuvarozásra. A minisztérium hivatalos lapjában közzétett, a darabáru felvételére megnyitott szolgálati helyek, illetőleg a háztól házig fuvarozásra kijelölt körzetek jegyzékét a fuvaroztatók a vasúttársaság ügyfélszolgálati és árufelvételi szolgálati helyein megtekinthetik, illetve megvásárolhatják. * Az expresszárut a vasúttársaság fuvarozásra a vasútállomásokon veszi át. * A kisáruküldeményt a vasúttársaság az áru tömegének és darabszámának megállapításával veszi fel fuvarozásra. A mérlegelésért és darabszámlálásért külön díjat nem lehet felszámítani. * A kisáru-fuvarlevél tartalmazza a feladási és rendeltetési állomás nevét, illetőleg háztól házig fuvarozás esetén a küldemény felvételének, illetve kiszolgáltatásának a helyét, a fuvaroztató és az átvételre jogosult nevét és címét, az árudarabok számát, tömegét, jelölését, csomagolásának módját és a küldemény tartalmát, valamint a feladás napját. * A kisáru rakodását a vasúti szolgálati helyeken a vasúttársaság végzi. * Darabárunál – amennyiben a felek nem állapodtak meg rövidebb határidőben – a fuvarozási határidő a feladást követő nap 0 órakor kezdődik, és egységesen 48 óra. Ha a fuvarozási határidő nem munkanapon jár le, nem tekinthető a fuvarozási határidő túllépésének, ha a vasúttársaság a határidőt követő első munkanapon teljesít. * Expresszárunál a fuvarozási határidő a továbbításra meghatározott vonat menetrendi érkezési idejétől számított 2 óra. * Amennyiben a vasúttársaság a fuvarozási határidőt túllépi, és a felek eltérően nem állapodtak meg, darabárunál minden megkezdett nap után, amellyel a határidőt túllépte, a fuvardíj 15 százalékának, expresszárunál minden megkezdett óra után, amellyel a határidőt túllépte, a fuvardíj 5 százalékának megfelelő összegű kötbért köteles fizetni a fuvaroztatónak. A kötbér összege nem haladhatja meg a fuvardíj összegét. * A fuvaroztató elveszettnek tekintheti a küldeményt, ha azt a vasúttársaság darabárunál a fuvarozási határidő lejártától számított 30 napon belül, expresszárunál pedig a fuvarozási határidő lejártától számított 3 napon belül nem szolgáltatja ki. |
KÖZÚTI GÉPJÁRMŰ-FUVAROZÁS
A közúti gépjárművel – azaz gépkocsival, mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel, teher-motorkerékpárral, valamint az ilyen járművek által vontatott pótkocsival – végzett fuvarozásra vonatkozó speciális szabályokat a 2/1981. (I. 31.) MT rendelet (KR.) állapítja meg, emellett az ügyletekre alkalmazni kell a Ptk.-nak a szerződésekkel kapcsolatos általános rendelkezéseit is.
Különleges feltételekkel fuvarozható áruk
Ha jogszabály vagy hatósági rendelkezés különleges feltételhez köti az áru fuvarozását, a feltétel teljesítése a fuvaroztató feladata.
Közlési kötelezettség
A fuvaroztatónak a fuvarozóval közölnie kell a különleges feltételekkel fuvarozható áru biztonságos kezeléséhez szükséges előírásokat.
Veszélyes áruk rakodásának tilalma
A gépjárműre nem rakhatók fel együtt olyan áruk, amelyek együttes fuvarozása veszélyeztetné a személy- és vagyonbiztonságot.
Kísérőadási kötelezettség
A fuvaroztató kísérőt köteles adni a nagy értékű áru (például pénz, művészi tárgy, régiség, értékes szőrme, különleges műszer stb.), a ketrecbe nem zárt élő állat, valamint az olyan áru fuvarozásához, amelynek fuvarozása – jogszabály rendelkezése alapján – csak kísérővel lehetséges. A kísérő fuvarozás közben gondozza az árut, emellett kezeli az árura vonatkozó okmányokat.
A fuvaroztató rendelkezési joga
A fuvaroztató a fuvarozónak az áru továbbításával kapcsolatban addig adhat utasítást, amíg a gépjármű nem hagyja el a felrakás helyét.
Fuvarozási határidő
A fuvarozási határidő – eltérő megállapodás hiányában – a fuvaroztató által meghatározott vagy az adott áruval megrakott gépjárművel járható legrövidebb fuvarozási útvonal minden megkezdett 20 kilométerére 1 óra. A fuvarozási határidő az áru átvételének időpontjában kezdődik.
Késedelem
A fuvarozási határidő túllépése esetén a késedelem minden megkezdett órájára a fuvarozó a fuvardíj 2 százalékának megfelelő összegű kötbért fizet.
Kiszolgáltatási akadály
A fuvarozónak, ha a fuvarozás valamilyen okból megszakad, vagy az áru kiszolgáltatása bármely ok miatt nem lehetséges, haladéktalanul értesítenie kell a fuvaroztatót.
Az áru elveszése
Az áru akkor tekinthető elveszettnek, ha azt a fuvarozó a fuvarozási határidő lejártától számított 8 napon belül nem szolgáltatja ki.
Értesítési kötelezettség
A fuvarozó haladéktalanul értesíti a fuvaroztatót, ha az elveszettnek tekintett áru a fuvarozási határidő lejártától számított egy éven belül megkerül. A fuvaroztató az értesítés feladásától számított 30 napon belül rendelkezhet a megkerült áruval.
Az áru sérülése, hiánya
Amennyiben a fuvarozó észleli az áru sérülését vagy hiányát, illetőleg ha az átvevő az áru kiszolgáltatásakor kármegállapítást kér, a fuvarozó megvizsgálja az árut, és erről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv másolatát a fuvaroztató kapja meg.
Az áru átvételének megtagadása
A jogosult az áru átvételét megtagadhatja, ha a fuvarozó nem igazolja a sérülést vagy hiányt, illetőleg kívánsága ellenére nem vesz fel jegyzőkönyvet.
Felelősségi szabályok
A fuvaroztató felelőssége
Abban az esetben, ha a fuvaroztató – a fuvarozót megtévesztve – olyan árut ad át fuvarozásra, amelyre szerződés nem köthető, vagy azt az előírt különleges feltételek teljesítése nélkül fuvaroztatja, a fuvarozó – ennek felismerésekor – választása szerint
– abbahagyhatja a fuvarozást (ha az áru megőrzése biztosítható),
– a feladás helyére visszafuvarozhatja, vagy
– a rendeltetési helyére fuvarozhatja az árut.
A fuvarozásra alkalmatlan áru fuvarozásából eredő minden kár és költség a fuvaroztatót terheli.
Ha a fuvaroztató annak teherbírását 5 százalékkal meghaladó tömegű árut rak fel a gépjárműre – és ezt a fuvarozó a felrakás helyének elhagyása után észleli -, a fuvaroztató a fuvardíjon felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj a gépjármű teherbírását meghaladó tömegű áru fuvardíjának a kétszerese.
Igényérvényesítés
A fuvarozási szerződésből eredő igényt – kivéve, ha a fuvarozó magánszemély – bíróság előtt csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha az érdekelt fél előzetesen írásban peren kívüli egyeztetést kezdeményezett, és az nem vezetett eredményre, vagy a másik fél 60 napon belül nem válaszolt a peren kívüli egyeztetést kezdeményező írásbeli felhívásra.
A peren kívüli egyeztetést kezdeményező írásbeli felhíváshoz csatolni kell az igény elbírálásához szükséges okiratokat (fuvarlevél, számla, jegyzőkönyv stb.) is.
Darabáru-fuvarozás
Darabáru-küldemény az 5000 kg-ot el nem érő tömegű olyan áru, illetve árudarabok összessége, amelyet a fuvarozó helységek között, az erre kialakított rendszerben a feladótól a címzett részére továbbít. A darabáru-fuvarozás útvonalát és eszközét a fuvarozó határozza meg.
Fuvarozási tilalom
Nem fuvarozható darabáruként
– az ömlesztett tömegáru,
– az élő állat,
– az olyan áru, amely más áruval nem rakható össze, illetve
– amelyet fuvarozás közben melegíteni vagy hűteni kell.
Szerződéskötési kötelezettség
A darabáru-fuvarozást végző fuvarozó köteles elvállalni a darabáru fuvarozását, ha a küldeményhez tartozó egyes árudarabok tömege az 500 kg-ot, hossza a 6 métert, terjedelme pedig a 2x1x1 métert nem haladja meg.
Abban az esetben, ha a fuvaroztató az árut legfeljebb 3 m3 befogadóképességű szállítótartályban vagy megfelelő rakodólapon adja át fuvarozásra, a fuvarozó szerződéskötési kötelezettsége az 500 kg-ot meghaladó tömegű vagy 2x1x1 métert meghaladó terjedelmű árudarabokra is kiterjed. A darabáru-fuvarozásra kötött keretszerződésre azonban a szerződéskötési kötelezettség nem terjed ki.
A küldemény átvétele
A szerződéskötésre köteles fuvarozónak szolgálati helyén haladéktalanul, egyébként – ha a felek másként nem állapodnak meg – a megrendelés megérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell fuvarozásra átvennie a darabáru-küldeményt.
Ha a fuvarozó szerződéskötési kötelezettsége ellenére nem veszi át a küldeményt, vagy visszautasítja a megrendelést, köteles a fuvaroztató ebből eredő tényleges kárát megtéríteni.
Utólagos rendelkezés
Utólagos rendelkezés csak az egész küldeményre adható. Egy fuvarozás során csak egyszer – és legfeljebb kétnapi időtartamra – adható olyan utólagos rendelkezés, amely arra irányul, hogy a fuvarozó a küldeményt útközben tartóztassa fel, vagy kiszolgáltatását tartsa függőben.
Fuvarozási határidő
A fuvarozási határidő – amennyiben a felek nem állapodtak meg rövidebb határidőben – megyén belüli fuvarozásnál három nap, egyébként pedig hét nap. A fuvarozási határidő a küldemény átvételét követő munkanap 0 órájától kezdődik. A fuvarozási határidőbe nem számít bele a hatósági intézkedés folytán bekövetkezett feltartóztatás időtartama, kivéve ha arra a fuvarozó adott okot.
A fuvarozási határidő újra kezdődik, ha a fuvaroztató olyan utólagos rendelkezést ad, hogy a fuvarozó szolgáltassa vissza, vagy más rendeltetési helyen, illetőleg más címzettnek szolgáltassa ki a küldeményt.
Felelősség
Ha a fuvarozó túllépi a fuvarozási határidőt, a késedelem minden megkezdett napjára a fuvardíj 15 százalékának megfelelő összegű kötbért fizet.
A küldemény elveszése
A küldemény akkor tekinthető elveszettnek, ha a fuvarozó azt a fuvarozási határidő lejártától számított 30 napon belül nem szolgáltatja ki.
LÉGI ÁRUFUVAROZÁS
A légi árufuvarozásra kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésre vonatkozó speciális rendelkezéseit a 26/1999. (II. 12.) Korm. rendeletben (LR.) foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A nemzetközi fuvarozásra a rendeletet csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés attól nem tér el.
Fuvarozási szerződés
A fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében az indulási repülőtérről az érkezési repülőtérre továbbítja, és kiszolgáltatja a küldeményt. A fuvarozási szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a fuvarozás elvállalásával jön létre.
Üzletszabályzat
A fuvarozó üzletszabályzatban határozza meg a fuvarozási szerződésnek a Ptk.-ban és az LR.-ben nem szabályozott feltételeit. Az üzletszabályzatra a Ptk.-nak az általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásai az irányadók.
Amennyiben az üzletszabályzat eltérést kíván tenni a jogszabály eltérést engedő szabályától, erre a jogszabályi és az üzletszabályzati rendelkezés külön megjelölésével utalnia kell.
Jóváhagyás, közzététel
Az üzletszabályzatot, valamint módosításait a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. A fuvarozó a jóváhagyás után az üzletszabályzatot, valamint módosításait a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. Az üzletszabályzat magyar és angol nyelvű változata a fuvarozó ügyfélszolgálatain – az ott elhelyezett, erről szóló tájékoztatás mellett – megismerhető és megvásárolható.
Fuvarlevél
Fuvarozáskor fuvarlevelet kell kiállítani, amely tartalmazza
– a fuvarozó megnevezését;
– a fuvaroztató, a feladó, a címzett nevét és címét;
– az indulási és rendeltetési helyet;
– a küldemény megnevezését, darabszámát, valamint a mennyiségére, méretére és tömegére vonatkozó adatokat;
– a küldemény be- és kirakását végző megjelölését;
– a küldemény csomagolásának jellemzőit;
– a fuvardíjat, az alkalmazandó fizetési módot, a költségviselő fél megjelölését;
– a fuvarlevélhez csatolt kísérőokmányok megnevezését;
– a felek megállapodása esetén az értékbevallással kapcsolatos bejegyzést; továbbá
– a fuvaroztató nyilatkozatát arról, hogy az üzletszabályzat feltételeit ismeri és elfogadja.
Mindezeken túlmenően a fuvarlevél minden olyan adatot, tájékoztatást tartalmazhat, amelyet a felek szükségesnek tartanak. Minden küldeményről külön fuvarlevelet kell kiállítani.
Felelősség a fuvarlevél tartalmáért
A feladó felelős a küldeményre vonatkozó, az általa a fuvarozó számára megadott, illetve általa a fuvarlevélbe bejegyzett adatok és nyilatkozatok pontosságáért. A feladó viseli a felelősséget mindazokért a károkért, amelyek pontatlan, szabálytalan adatai és nyilatkozatai következtében a fuvarozóra vagy olyan más személyre hárulnak, akivel szemben a fuvarozó felelős.
A fuvarlevél hitelessége
A fuvarlevélnek a küldemény tömegére, méretére és csomagolására, valamint az árudarabok számára vonatkozó adatai – az ellenkező bizonyításáig – hitelesnek tekintendők.
A fuvarozó ellenőrzési joga
A fuvarozó ellenőrizheti, hogy a fuvaroztató által megadott adatok, valamint okiratok pontosak-e és elegendőek-e a fuvarozás szerződés szerinti teljesítéséhez, továbbá – nemzetközi fuvarozás esetén – megfelelnek-e a nemzetközi szerződéseknek és a fuvarozás során érintett államok hatósági előírásainak.
A fuvarozás teljesítése
Útirány
A feladó megválaszthatja a fuvarozás útirányát, és útmegszakításokat köthet ki. Amennyiben a feladónak a fuvarozás elvállalásakor nincs ilyen igénye, az útirányt a fuvarozó választja meg. A fuvarozó az üzemkörében felmerülő okból eltérhet a feladó által választott útiránytól.
Továbbítási sorrend
A fuvarozó egyszerre vagy részletekben továbbíthatja a küldeményt. A részletekben továbbított küldemény továbbításának sorrendjét – eltérő megállapodás hiányában – a feladó határozza meg. A fuvarozó a feladó kívánságára vállalhatja, hogy a küldeményt meghatározott napon és járaton fuvarozza.
Be- és kirakodás
A küldemény be- és kirakását – ellenkező megállapodás hiányában – a fuvarozó végzi.
A címzett értesítése
A fuvarozó – az elviteli határidő feltüntetésével – köteles haladéktalanul értesíteni a címzettet a küldeménynek a rendeltetési repülőtérre érkezéséről.
Ismételt értesítés
Ha a címzett a megjelölt határidőn belül nem veszi át a küldeményt, a fuvarozó köteles az értesítést három munkanapon belül megismételni. A fuvarozó az első értesítési határidő eredménytelen eltelte után a küldemény tárolásáért díjat számíthat fel.
A fuvarlevél és a küldemény kiszolgáltatása
A fuvarozó a fuvarozás befejezése után – a ki nem egyenlített fuvardíj megfizetése ellenében – a kiszolgáltatás helyén érvényes előírások, rendelkezések teljesítését követően köteles kiszolgáltatni a címzettnek a fuvarlevél megfelelő példányát és a küldeményt. A kiszolgáltatás helye – ellenkező megállapodás hiányában – az érkezési repülőtér. A küldemény átvételét a címzettel el kell ismertetni.
Átvétel
A címzett az értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles átvenni a küldeményt.
Felelős őrzés
Abban az esetben, ha a címzett a második átvételi határidő letelte után sem veszi át a küldeményt, nem egyenlíti ki az átvételkor esedékes fuvardíjat, vagy a kiszolgáltatás egyéb akadályba ütközik, a fuvarozó köteles a feladót bizonyítható módon haladéktalanul értesíteni, és a küldeményt – nemzetközi fuvarozás esetén a vámjogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével – a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni.
A vámhivatal az átmeneti megőrzés időtartamának lejártakor köteles a vámáru értékesítéséről rendelkezni. A fuvarozó felelős őrzése eddig az időpontig terjedhet, ezt követően a vámtörvény rendelkezéseit kell a vámárura alkalmazni.
Fuvardíj
A fuvarozót a fuvarozásért a fuvarozási szerződés teljesítésének ellenértéke, továbbá a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított költség, vagyis a fuvardíj illeti meg.
Elállás
A feladó elállása esetére az üzletszabályzat bánatpénzt köthet ki a fuvarozó javára.
A fuvarozó a küldemény továbbításának megkezdése előtt elállhat a fuvarozási szerződéstől, ha megállapítja, hogy a küldemény a fuvarozásból kizárt, vagy nem az előírásoknak megfelelően csomagolt feltételesen fuvarozható tárgyat (anyagot) tartalmaz.
Szerződésszegés
A fuvarozó köteles jegyzőkönyvet felvenni, és azt a feladó és/vagy a címzett rendelkezésére bocsátani, ha észleli, hogy a küldemény hiányos vagy sérült, továbbá ha a küldeményt a fuvarozó a szerződés szerinti határidőben nem tudja kiszolgáltatni.
Elveszett küldemény
A címzett elveszettnek tekintheti a küldeményt és érvényesítheti ezzel kapcsolatos jogait, ha azt a fuvarozó a szerződésben meghatározott időponttól számított 30 napon belül nem tudja kiszolgáltatni.
Igényérvényesítés
A jogosult a fuvarozási szerződésből, illetve annak hibás teljesítéséből eredő kártérítési igényét a fuvarozóhoz intézett írásbeli bejelentéssel érvényesítheti, melyhez csatolni kell a jogosultságot igazoló, valamint a követelés elbírálásához szükséges okiratokat.
A jogosult keresettel abban az esetben érvényesítheti követelését, ha a fuvarozó 3 hónapon belül részben vagy egészben elutasította az írásbeli bejelentést, vagy a követelést nem egyenlítette ki.
Küldemény légi fuvarozásnálA küldemény nem tartalmazhat olyan tárgyat, amelynek fuvarozását jogszabály tiltja, olyan tárgyat pedig, amelynek fuvarozását a jogszabály feltételhez köti, kizárólag a feltételek teljesítése esetén tartalmazhat. * Az üzletszabályzat a terjedelme, a tömege vagy egyéb tulajdonsága miatt, továbbá repülésbiztonsági, a fuvarozás vagy az üzemeltetés jellegzetességéből eredő okból, vagy a szokásosnál nagyobb gondosságot követelő fuvarozási feltételek miatt a fuvarozásból teljesen vagy feltételesen kizártnak minősíthet bizonyos tárgyakat. * A fuvarozó a feladó és/vagy hatósági személy jelenlétében – kivéve ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik – ellenőrizheti a küldeményt, ha alaposan feltételezhető, hogy a feladó nem teljesítette a küldemény tartalmára és csomagolására vonatkozó szabályokat. A küldemény ellenőrzéséről a fuvarozó jegyzőkönyvet készít, abban feltünteti a küldemény tömegét, esetleges sérülését, a vizsgálat körülményeit, a megtett intézkedéseket, és a jegyzőkönyv egy példányát átadja a feladónak. |