Szállítmányozás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 39. számában (2001. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Múlt havi számunkban a fuvarozással foglalkoztunk. Most a fuvarozáshoz szorosan kapcsolódó szállítmányozás jogi kérdéseit járjuk körbe.

 

Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.

A szállítmányozásra vonatkozó főszabály szerint tehát a megbízónak nincs közvetlen kapcsolata, illetve nem áll jogviszonyban a harmadik személlyel, illetve a szállítmányozó közreműködőivel.

A szállítmányozásra vonatkozó jogszabályok

A szállítmányozásra nem csupán a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) XLIII. fejezetében előírt szabályokat kell alkalmazni, hanem mögöttes joganyagként a bizományra, illetve a megbízásra, továbbá a fuvarozásra vonatkozó szabályokat is. Amennyiben az adott kérdést így sem lehet eldönteni, a kötelmi jog általános szabályai, illetve az általános polgári jogi alapelvek figyelembevételével kell a vitás kérdést elbírálni. Természetesen a szállítmányozásnál is irányadó, hogy elsődlegesen a felek megállapodásában foglalt feltételek figyelembevételével kell a vitát rendezni.

Nemzetközi szállítmányozás

A szállítmányozáson belül megkülönböztetjük a nemzetközi és a belföldi szállítmányozást. A nemzetközi szállítmányozásra alkalmazni kell a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet is. Elsősorban a felek határozzák meg (a szerződésben vagy azt követően), hogy viszonyukban melyik állam joga az irányadó. Ennek hiányában a szerződésekre vonatkozó jog annak az államnak a joga, amelyben a szerződés megkötésének időpontjában a fuvarozónak, illetve szállítmányozónak a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye vagy telephelye van.

Bírósági hatáskör

Annak, hogy nemzetközi vagy belföldi szállítmányozásról van-e szó, abból a szempontból is jelentősége van, hogy a felek közötti esetleges jogvita eldöntése melyik bíróság hatáskörébe tartozik. A nemzetközi szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos per lefolytatására Magyarországon a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre. A belföldi szállítmányozási szerződésből eredő viták eldöntése a helyi bíróság hatáskörébe tartozik akkor, ha a követelés a 10 millió forintot nem haladja meg. Amennyiben a per tárgyának értéke meghaladja a 10 millió forintot, a per a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.

A szerződés létrejötte

A szállítmányozási szerződés létrejön, ha a szállítmányozó elfogadja a megbízó ajánlatát. Az elfogadó nyilatkozatnak kifejezettnek kell lennie. Az ajánlat, illetve az elfogadó nyilatkozat megtehető írásban, szóban és ráutaló magatartással egyaránt.

A felek jogai és kötelezettségei

Gazdaságosság és biztonság

A szállítmányozónak a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia.

A gazdaságosság és a biztonság a konkrét árutovábbítások esetén ütközhet egymással úgy, hogy az egyik követelmény csak a másik rovására valósítható meg. A szállítmányozónak ezért olyan intézkedéseket kell tennie, amelyek során - e két követelményt szem előtt tartva - a megbízó érdekeit legjobban szolgáló megoldást választja. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés a szállítmányozó intézkedéseinek, tevékenységének köréből kiemeli a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztását, az útirány megállapítását, de utal arra is, hogy az egyéb kötelezettségei teljesítésénél is figyelemmel kell lenni a gazdaságosság és a biztonság követelményére.

A szállítmányozónak tehát a fuvarozó, illetve az alszállítmányozó megválasztásakor, utasításokkal való ellátásakor és ellenőrzésekor úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben ezt a kötelezettségét megszegi, a megbízóval szemben teljes kártérítéssel tartozik.

Utasítási jog

A megbízót úgynevezett utasítási jog illeti meg, a szállítmányozó azonban köteles felhívni a megbízó figyelmét a küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását veszélyeztető, szakszerűtlen utasításra. Ennek elmulasztása kártérítési konzekvenciákat vonhat maga után. A szállítmányozó a megbízó írásbeli utasítása alapján a szakszerűtlen utasításnak megfelelően köteles az áru továbbításáról gondoskodni, ugyanúgy, mint a fuvarozási szerződésnél. A szállítmányozásnál azonban nincs olyan szabály, ami a szállítmányozót kötelezné az utasítás megtagadására, ha annak végrehajtásával veszélyeztetné mások személyét vagy megkárosítaná mások vagyonát.

Biztosítási kötelezettség

A szállítmányozó a küldeményt kizárólag a megbízó utasítására köteles biztosítani. A feleket terhelő tájékoztatási és együttműködési kötelezettségből fakadóan a szállítmányozó akkor jár el helyesen, ha az áru továbbításával kapcsolatos esetleges különleges veszélyekre felhívja a megbízó figyelmét, hogy az eldönthesse, akar-e szállítmánybiztosítási szerződést kötni, avagy a biztosítási díj megtakarításával vállalja a kockázatot.

Közreműködő igénybevétele

A szállítmányozó maga is elvégezheti a fuvarozást, és más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti; a további szállítmányozók azonban már nem állnak jogviszonyban a megbízóval.

A szállítmányozó által igénybe vett alszállítmányozókkal a megbízó nem áll közvetlenül jogviszonyban, így egymással szemben igényt sem érvényesíthetnek. Mind a megbízó, mind az alszállítmányozó kizárólag a szállítmányozóhoz fordulhat igénye érvényesítése végett. Ugyanez fordítva is igaz: a szállítmányozó érvényesíthet igényt az általa kötött szerződések alapján a megbízóval vagy az alszállítmányozóval szemben.

A közreműködőért való felelősség

Főszabály szerint a szállítmányozó közvetlenül felel az általa választott más szállítmányozó (alszállítmányozó) tevékenységéért. A választott szállítmányozó azonban nem felel az őt választó szállítmányozó magatartásáért. Kivételt képez a főszabály alól az az eset, amikor a megbízó nevezi meg az alszállítmányozót. Ilyen esetben a megbízó az igényét közvetlenül az alszállítmányozóval szemben érvényesítheti - akár per útján is.

A szállítmányozó akkor is felel az alszállítmányozó tevékenységéért, ha az alszállítmányozó kiválasztásakor úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A gyakorlatban vitás lehet, hogy a szállítmányozó a harmadik személyt fuvarozóként vagy alszállítmányozóként vette-e igénybe. Ilyenkor a minősítésnek azért van döntő jelentősége, mert a felelősség az említett két esetben másként alakul. Amennyiben ugyanis a szállítmányozó a harmadik személyt fuvarozóként vette igénybe, akkor felel, ha elmulasztotta a megbízó igényeinek érvényesítését a fuvarozóval szemben, valamint felel azért is, ha a fuvarozó kiválasztása terén nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben a szállítmányozó a harmadik személyt alszállítmányozóként vette igénybe, tevékenységéért úgy felel, mintha saját maga végezte volna az alszállítmányozó tevékenységét.

Igényérvényesítés a fuvarozóval szemben

A szállítmányozó igényérvényesítése

Főszabály szerint a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni a megbízó igényeit. E kötelezettség megszegése esetén a szállítmányozó minden olyan kárért felelős, amely a mulasztása folytán a megbízót éri. A szállítmányozót - ha nem tesz eleget igényérvényesítési kötelezettségének - kártérítési felelősség terheli.

Az igényérvényesítés jogszerű megtagadása

A polgári jogi kártérítési felelősségnek, illetve a kártérítésre kötelezésnek azonban vannak előfeltételei. Ezek a közös előfeltételek: a kár, a jogellenes magatartás, a felróhatóság és az okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között. Ha azonban a szállítmányozó olyan esetben tagadja meg az igényérvényesítést, amikor az nyilvánvalóan nem vezetne eredményre, vagy amikor ez csak aránytalanul magas költségekkel lenne lehetséges, úgy nem beszélhetünk jogellenes magatartásról.

A megbízó igényérvényesítése

A Ptk. felhatalmazza a megbízót, hogy igényét maga érvényesítse a fuvarozóval szemben. A megbízó joga a törvényen alapszik, ezért a megbízó fellépéséhez nincs szükség külön engedményezésre. Az igényérvényesítés joga nem keletkeztet jogviszonyt a megbízó és a fuvarozó között, tehát a megbízó utólagos rendelkezést sem adhat közvetlenül a fuvarozónak, legfeljebb a szállítmányozón keresztül.

A szállítmányozási díj és a költségek

A szállítmányozó követelése két összetevőből áll: a szállítmányozási díjból és a küldemény továbbításával kapcsolatban végzett tevékenység során felmerült szükséges és hasznos költségekből. A szállítmányozási díjnak egyrészt fedezetet kell nyújtania a szállítmányozó munkájára, hasznára, másrészt az olyan költségeire is, amelyek előre kalkulálhatók.

A szállítmányozó nem tarthat igényt azokra a költségekre, amelyek a saját felróható magatartása következtében merültek fel, amelyek az áru továbbításához szükségtelenek voltak. Nem igényelheti a haszontalanul kiadott költségeinek megtérítését sem.

Refakcia

A szállítmányozót illeti meg az az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a fuvarozó a szállítmányozó közreműködésével továbbított küldemények után neki juttat. A szállítmányozási gyakorlatban szokássá vált, hogy nagyobb volumenű fuvarozási feladatokért a fuvarozók úgynevezett üzletszerzési jutalékot vagy pedig fuvardíjkedvezményt juttatnak a szállítmányozónak.

A jogszabály kifejezett rendelkezése alapján a szállítmányozó a refakcia összegét megtarthatja, azt nem köteles átadni a megbízónak.

A szállítmányozó törvényes zálogjoga

A szállítmányozó törvényes zálogjoga hasonlít a fuvarozó törvényes zálogjogához, azonban két eltéréssel. Míg a zálogjog érvényesítését elmulasztó fuvarozó a többi fuvarozóval szemben kezesként tartozik helytállni, addig a szállítmányozó közvetlenül felel az előző szállítmányozókkal szemben. A másik különbség, hogy a fuvarozó törvényes zálogjoga megelőzi minden más zálogjogosult, így a szállítmányozó zálogjogát is. A szállítmányozó a fuvarozó után, de más jogosultakat megelőzően kaphat kielégítést a zálogtárgyból.

Zálogtárgyak

A törvényes zálogjog a szállítmányozót csak azokon a dolgokon illeti meg, amelyek a megbízással kapcsolatosan jutottak a birtokába, illetve amelyek felett a birtokában lévő okmányok révén rendelkezik (például a közraktárban elhelyezett árukra vonatkozó közraktári jegy, illetve annak valamely része, az árujegy, avagy a zálogjegy).

A zálogjog terjedelme

A törvényes zálogjog a szállítmányozót is csak a díj és a szükséges, valamint hasznos költségek erejéig illeti meg. Az utolsó szállítmányozó azonban nemcsak a saját, hanem az őt megelőző szállítmányozók általa ismert követeléseinek erejéig köteles érvényesíteni a törvényes zálogjogot. Amennyiben ezt elmulasztja, az előző szállítmányozókkal szemben közvetlen felelősséggel tartozik.

Kielégítés a zálogtárgyból

A zálogtárgyból való kielégítéshez nem kell peres vagy nemperes eljárást, illetve bírósági végrehajtási eljárást indítani, a szállítmányozó a követelését a kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégítheti ki. A szállítmányozó sem jogosult azonban arra, hogy a zálogtárgyat saját maga értékesítse.

A szállítmányozó kárfelelőssége

A szállítmányozó a küldeményben bekövetkezett kárért fuvarozó módjára felel. E szerint alakul a szállítmányozó felelőssége, ha a küldemény megsérül vagy elvész. A szállítmányozó tehát - ugyanúgy, mint a fuvarozó - fokozott felelősséggel tartozik a küldeményben bekövetkezett kárért. Ennek megfelelően nincs jelentősége a szállítmányozói magatartás jogellenességének, mert a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig terjedő idő alatt bekövetkezett árukárosodás önmagában megalapozza a szállítmányozó felelősségét.

Más károkért az általános szabályok szerint felel a szállítmányozó. Ha a szállítmányozó a szervezés, az ügyintézés, a fuvarozó vagy más közreműködő kiválasztása kapcsán nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (tehát magatartása felróható), és ennek következtében éri valamilyen kár a megbízót, azt a szállítmányozó teljes egészében köteles a megbízónak megtéríteni.

Felelősség a fuvarozás körében bekövetkezett kárért

A szállítmányozó a fuvarozás körében bekövetkezett kárért csak akkor felel - éspedig fuvarozó módjára - ha

  • maga fuvarozta a küldeményt, vagy
  • a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve (gyűjtőforgalomban) továbbíttatta, és a kár ennek során keletkezett.

Kötelező igényérvényesítés

A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó általában nem felel, hanem a fuvarozási szerződésre irányadó szabályok szerint a fuvarozó tartozik helytállni a bekövetkezett károkért. A szállítmányozó azonban köteles a fuvarozóval szembeni igényérvényesítésre.

Elévülés

A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt évülnek el. Az elévülés kezdő időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kellett adni, ha pedig átadták, az az időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődött.

Bubla Margit

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére