Növekvő díjbevételek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 39. számában (2001. július 1.)

A hitelintézetek tavaly, az előzetes adatok szerint 106,2 milliárd forintos adózatlan eredményt értek el, ami elképesztően dinamikus, 160 százalékos növekedést jelent. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint az ilyen bővülés csak átmeneti lehet. A javulás ugyanis alapvetően a céltartalékok csökkenésének, a visszafogott működési költségeknek volt köszönhető. A bankok fő tevékenységének (a betétgyűjtésnek és a hitelezésnek) eredménye a mérlegfőösszegnél kisebb mértékben nőtt. A banki eredmények meghatározó részét adó kamatkülönbözet (marzs) az 1999. évi 4,1 százalékról 4,0 százalékra szűkült.

Időközben határozottan növekedett viszont a bankok jutalékokból származó bevétele. A nettó kamateredmény a szektorban 1999-ben közel 277 milliárd, tavaly pedig 311 milliárd forintot tett ki, azaz 12,3 százalékkal bővült. A jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatás eredménye ugyanakkor 29,4 százalékkal, 61 milliárdról 79 milliárd forintra emelkedett. Nemzetközi tendencia, hogy a pénzintézetek nyereségük mind nagyobb részét a különböző díjakból és jutalékokból termelik. A gond ezzel kapcsolatban a PSZÁF szerint az, hogy a tapasztalatok szerint azonban a kamateredmény alakulása egyenletes és viszonylag jól tervezhető, a jutalékeredmény azonban határozott volatilitást mutat.

A bankok közül csak kevés hajlandó közölni, hogy pontosan mekkora díjbevételt ért el. A HypoVereinsbank például annyit elárult, hogy a rekordnyereségéhez nagyban hozzájárult a jutalékbevételekkel elért 74 százalékos gyarapodás. Ez a pénzintézet a kamatbevételeknél is a hitelintézeti szektor átlagát (12 százalék) jelentősen meghaladó, 28 százalékos éves fejlődést mutathatott fel. Hasonló arányszámokat közölt a Budapest Bank (BB) is, amelynél a nettó kamatkülönbözet 2000-ben 14, míg a jutalékbevétel 25 százalékkal nőtt.

A Magyar Külkereskedelmi Bank – mondta el Erdei Tamás vezérigazgató – tavaly megőrizte 2,7 százalékos nettó kamatrését. Az összes bevételen belül itt 24,5 százalék a kamatbevételek aránya. Az MKB is arra számít azonban, hogy jövedelmezősége a jutalékok bővülése révén maradhat szinten, illetve javulhat.

Változatos számladíjak

A bankok által alkalmazott díjak és jutalékok mértékét áttekintve egyébként nehéz (de persze az eddig történtek alapján nem lehetetlen) elképzelni, hogy a hitelintézetek jövedelmezőségüket ezek lendületes további emelésével javíthassák. A legborsosabb költségekkel alighanem a vállalkozásoknak kell szembesülniük.

A bankoknál mára gyakorlatilag eltűntek a vállalkozások számlanyitásánál alkalmazott forgalmi kikötések. A hitelintézetek többsége tehát nem zárkózik el mereven attól, hogy nála bármilyen kicsiny cég ügyfélként jelentkezzen. Már régebben is tapasztalhattuk viszont, hogy a forgalmi kikötések és az alkalmazott díjstruktúra általában összhangot mutat. Vagyis: a bankok továbbra is megszűrik az ügyfeleket, csak ezt nem előírásokkal, hanem a kirótt terhekkel teszik.

A K&H például bő egy év alatt negyedévi 4,5 ezer forintról hatezerre, majd kilencezerre növelte a cégszámlák birtokosainak havonta összesen fizetendő minimális díját. A számlanyitás pedig ma már a régebbi egy helyett hatezer forintba kerül.

A díjemelésben egyébként az elmúlt egy év alatt a K&H mellett igencsak jeleskedett az ING Bank is. A jutalékminimum itt több mint háromszorosára – havi 1600 forintról ötezerre nőtt. Az átutalásoknál pedig az ING egy egészen különleges megoldást vezetett be. A forgalmi jutalékot ugyan 1,35 ezrelékről 0,9 ezrelékre csökkentette, az átutalásoknál azonban tételenként legalább 208 forintot számít fel (ebből a pénzintézet tájékoztatása szerint a nyolc forint a bankközi pénzforgalmi rendszer, a zsíró díja). Mindezt megfejelik még egy 250 forintos díjjal is.

A számlavezetés díját 2000 tavaszához képest növelte az Általános Értékforgalmi Bank (negyedévente hatezerről 7,5 ezer forintra), a Budapest Bank (negyedévente 3600-ról 4800 forintra) és az Erste Bank (negyedévente 3000-ről hatezerre) is. Utóbbi két pénzintézet a cégek számára az átutalásokat is drágította. A BB-nél egy tranzakció régebben 1,45 ezrelékbe, de minimum 75 forintba, ma viszont 1,58 ezrelékbe és minimum 100 forintba kerül. Az átutalási jutalékminimumot bevezette az Erste is, annak mértékét pedig egyből viszonylag magasan, 200 forintban kötötte ki. Ez az összeg az OTP Banknál 120 forintról 135-re, a Daewoonál pedig az elektronikus utalásoknál (a régebbi kedvezményt megszüntetve) 100-ról 200-ra nőtt.

A K&H előnye maradt tehát, hogy – legalábbis egyelőre – az átutalásoknál nem ír elő fix összeget. Ma ugyanis már nagyon kevés az a pénzintézet, amely a havi vagy negyedévi díj, illetve jutalékminimum (sőt a különböző elnevezésű – vezetési, fenntartási, zárlati díj vagy éppen könyvelési – költség) mellett még ügyletenként is ne kötné ki, hogy mekkora az a legkisebb összeg, amelyre mindenképpen igényt tart. A tranzakciónként megszabott minimális jutalék alkalmazása pedig (amit egyébként számos bank csak az utóbbi években vezetett be vagy növelt meg) elég nehezen indokolható akkor, ha a pénzintézet havonta vagy negyedévente kötelezően fizetendő forgalmi jutalékot is felszámít. Az ilyen terhek bevezetése nyilvánvalóan csak arra jó, hogy a bank díj- és jutalékbevételét burkoltan növelje.

A legtalálékonyabb ezen a téren alighanem a Raiffeisen Bank, amely minimális jutalékot, számlanyitási, -fenntartási és könyvelési díjat is felszámít, és az átutalásoknál is kiköt egy fix összeget.

A Raiffeisen – talán nem függetlenül ezektől az igencsak magasra sikeredett terhektől – több más bankhoz hasonlóan különböző csomagokat kínál. Ezek azonban végképp nem nevezhetők olcsónak. A számlanyitás 10-15 ezer forint körüli összegbe kerül, a számlavezetésért pedig a bank közel öt-, tíz-, illetve 17 ezer forintot számít fel. Az ügyfelek ezért cserébe legfeljebb öt ingyenes átutalás lehetőségét és a pénzintézet elektronikus szolgáltatását kapják. Az átutalások díjstruktúrája a csomagoknál alapvetően eltér az általánosan alkalmazottól, így azt, hogy kedvezőbb lenne annál, egyértelműen nem állapíthatjuk meg.

A Magyar Külkereskedelmi Bank megszüntette azt a kikötését, hogy a cégeknek a számlanyitással egy időben hárommillió forintot kell befizetniük a számlára, és a kisebb vállalkozásoknak kétféle – Standard és Nova elnevezésű – csomagot kínál. Ebből az utóbbi szolgálhatja ki a banki költségeikkel takarékoskodni igyekvő vállalkozásokat. A számlavezetési díj háromezer forint, a csomag pedig havi tíz ingyenes átutalást és két kártya díjtalan igénylését is tartalmazza. Az átutalások jutaléka is kedvezőbb a Standard megoldásnál alkalmazotthoz képest, ez 1,5 ezreléket, de minimum 120 forintot tesz ki.

Említésre érdemes még a Citibank "színeváltozása". Ez (az ügyfelek között régebben igencsak válogatós) pénzintézet ugyan nem kifejezetten csomagokat kínál, de átalánydíjas megoldását akár így is nevezhetné. A cégek által fizetendő havi átalány ráadásul – az általánosan alkalmazottól határozottan eltérően – a forgalom növekedésével arányosan nem csökken, hanem nő, ezer forinttól kilencezerig. Ennek a pénzintézetnek az ajánlatát ráadásul igencsak vonzóvá teheti, hogy az interneten keresztül lebonyolított átutalások díjtalanok.

Pénzbefizetési jutalék

Speciális számlacsomagokkal egyébként elsőként – még tavaly az év elején – a Budapest Bank (BB) rukkolt elő. A Forte elnevezésű megoldást a pénzintézet a számlájukon jelentősebb összegeket tartó cégeknek ajánlja. Itt a látra szóló betét kamata jelenleg 4,75 százalék. Azt, hogy ez a konstrukció mégsem nyerhette el a vállalkozások tetszését, jól mutatja, hogy az indulás óta a bank csökkentette díjait. A bankon kívüli, papír alapú átutalás jutaléka 2,75 ezrelék, de a minimum a tételenkénti 275 forintról 200 forintra mérséklődött. Elektronikus utalásnál a fizetés alsó határa tételenként 175-ről száz forintra apadt.

A Piano nevű konstrukciónál a látra szóló kamat nulla százalék, az átutalási jutalék pedig 0,55 ezrelék az induláskori 0,48-kal szemben. A tételenkénti díjminimum – amely ennél a megoldásnál sem úszható meg – viszont csökkent. Papír alapú megbízásnál 225-ről 180, elektronikus utalásnál pedig 175-ről 125 forintra. Ezek a terhek még mindig igencsak nagynak számíthatnak, különösen akkor, ha figyelembe vesszük: az ügyfeleknek készpénzfelvételnél és -befizetésnél egyaránt fizetniük kell. A Pianónál mindkét esetben tételenként legalább 225, a Forténál pedig 250 forintot.

Egyre több bank követ hasonló díjpolitikát. Legutóbb a Kereskedelmi és Hitelbank vezette be a pénzbefizetési jutalékot. Ennek mértékét pedig igencsak magasan – hat ezrelékben – szabta meg. A K&H egyébként szintén kínál számlacsomagokat, Szimpla és Dupla elnevezéssel. Előbbi – állítják a banknál – alacsonyabb számlafenntartási és magasabb átutalási, utóbbi pedig magasabb számlafenntartási, de csekélyebb átutalási díjakat biztosít. A Szimpláért (amit évi 1,4 millió forintos forgalom alatt ajánlanak) a bank 3 ezer forintos számlavezetési és havi ezer forintos számlafenntartási díjat számít fel, az átutalási jutalék pedig 1,8 ezrelék. A Duplánál 1,3 ezrelék jutalék mellett a számlavezetési díj negyedévente 7,5 ezer forint, amit havonta ezer forintos fenntartási díj egészít ki.

Társasági (elektronikus) számlák kondíciói néhány banknál*
Bank megnevezése Belépési, telepítési díj Számlavezetési díj Átutalási jutalék
Általános Értékforgalmi Bank 10 E Ft 2 E Ft/hó 1,2 ezrelék, min. 200 Ft
Bank Austria Creditanstalt 9,9 vagy 39 E Ft 5,6 vagy 10,9 E Ft/hó 4-féle számlacsomag van
BNP-Paribas Külön megállapodás sz., ált. 50 E Ft nincs 1 ezrelék, min. 300, max. 8 E Ft
Budapest Bank 5 E Ft 5 E Ft/hó 1,58 ezrelék, min. 100 Ft
CIB Bank** 5 E Ft 1,5-2 E Ft/hó 0,9 ezrelék, min. 50 Ft
Daewoo Bank 30 E Ft 10 E Ft/negyedév üzemeltetési díj 1 ezrelék, min. 200 Ft
Erste Bank 15 E Ft 5 E Ft/negyedév 1,1 ezrelék, min. 200 Ft
Hanwha Bank nincs 4 E Ft/hó 1,5 ezrelék, min. 200 Ft
IC Bank díjtalan 4,5 E Ft/hó 1,75 ezrelék, min. 200 Ft
ING Bank 10 E Ft 3 E Ft/hó 1,35 ezrelék
Inter-Európa Bank külön (a számlavezetésen felüli) díj nincs
Kereskedelmi és Hitelbank 25 E Ft 5 E Ft/hó 2 ezrelék
Magyar Külkereskedelmi Bank aláírási kulcs: 10 E Ft/fő külön nincs 1,35 ezrelék, min.100 Ft
Magyarországi Volksbank 50 E Ft külön nincs 1 ezrelék, min. 100 Ft
OTP Bank 10 E Ft 1,5 E Ft/n. év szoftverbérleti díj 2 ezrelék, min. 135 Ft
Postabank nincs 10 E Ft/n. év 1,25 ezrelék, min. 150 Ft
Raiffeisen Bank saját telepítés 15, banki 50 E Ft 5 E Ft/hó 1,5 ezrelék, min. 100 Ft
* az adatok tájékoztató jellegűek, a különböző fiókok gyakorlata eltérhet, nagyobb forgalomnál mindenütt elérhetők további kedvezmények
** elektronikus számla esetén a cégeket csak ezek a költségek (a normál számlához kapcsolódóak) nem terhelik
Forrás: bankfiókok

Költséges lakossági számlák

A lakossági folyószámlák birtokosai sem mentesülnek az egyre szaporodó számú (és persze nagyságú) fix összegben megállapított díjaktól. Mára több bank is alkalmaz havi zárlati díjat, amit persze akkor is ki kell az ügyfeleknek fizetniük, ha számlájukat semmire sem használják. A havi zárlati díj mértéke általában száz forint, de a legnagyobb lakossági számlaállománnyal rendelkező OTP Bank ennél lényegesen többet, 175 forintot számít fel.

Éppen az OTP Banknál követhető egyébként a leginkább nyomon, hogy jutalékait a lakossági üzletágban is növelni igyekszik. Az idén március 1-jén ugyanis több (ebben az üzletágban előtte sem éppen a legkedvezőbbnek számító) díját is felemelte. Az "idegen" bankjegykiadó automaták (ATM) használatáért felszámított költségek az OTP-nél a legmagasabbak. A pénzintézet ügyfelei a korábbinál 50 forinttal többet, 350 forintot kénytelenek fizetni egy-egy tranzakcióért. Persze a nem saját berendezéseket használó ügyfelek pénzét a többi (az OTP-nél kisebb saját ATM-hálózatot üzemeltető) bank is igyekszik megcsapolni. A BA/CA tételenként ilyen esetben 270, a Postabank, a K&H és a Raiffeisen 250, az Erste 230 forintot kér. A BB látszatra az olcsóbbak közé tartozhatna 50 forintos díjával. A képet viszont határozottan kedvezőtlenre fordítja az az egy százalék, amit e mellé még felszámít. Egy százezer forintos pénzfelvét így az ügyfélnek 1050 forintjába kerül.

A különböző címeken felszámított díjak nagysága alapján érthető, hogy sok bank a lakossági folyószámlához kedvezményesen, gyakran ingyenesen ajánl kártyát. A kártyákért így eleinte nem kell éves díjat fizetni, később azonban valószínűleg nem úszható meg a 500-1000 forintos évi teher. Az sem lenne csoda egyébként, ha a bankok az egyszerűbb plasztikokat (Maestro) az akciók lezárultát követően is akár ingyenesen bocsátanák az ügyfelek rendelkezésére. A pénzfelvételi díjak és vásárláskor a kereskedőktől elkért jutalékok ugyanis (a kártyás vásárlásoknál alig akad bank, amely az ügyfélnek díjat számítana fel, a kártyát elfogadó kereskedőtől viszont a terhelt összeg 3-5 százalékát is elkérik) biztosítják a megfelelő jövedelmezőséget. Arról nem is beszélve, hogy a plasztikok (csakúgy persze, mint a telebank és az elektronikus számla) segítenek az ügyfeleket távol tartani a bankfiókoktól. Ahol így kevesebb (költséges) dolgozót kell foglalkoztatni, illetve a központi adminisztrációs terhek is csökkennek.

Távol a pultoktól

A bankok persze a maguk sajátos módján többé-kevésbé egyébként is tesznek arról, hogy az ügyfelek ne a pénztárablakok előtt kígyózva akarjanak a pénzükhöz jutni. A legdrasztikusabban talán a BA/CA jár el, amely a fiókban végrehajtott pénzfelvételnél tételenként legalább 500 forintot számít fel. A hitelintézetek díjstruktúrája ezen a téren mutatja a legnagyobb különbséget. Akadnak, amelyek fix összeget kérnek, és egyáltalán nem alkalmaznak a felvett pénz nagyságától függő jutalékot (K&H, CIB, Erste), és a kért jutalék mértéke is igencsak (egy ezreléktől egy százalékig) szóródik. Néhány jutalékot alkalmazó (Postabank, OTP, BB) hitelintézet viszont legalább maximálja az ügyfél terhét.

A bankok egyébként a lakossági üzletágban is kezdik előszeretettel csomagolva kínálni szolgáltatásukat. A CIB-nél és a Raiffeisennél például a táblázatunkban feltüntetett drágább számlafenntartási költség fejében az átutalásokért nem számítanak fel díjat. (Megjegyezzük, a Citibank indulása óta – amikor tulajdonképpen csak magánszemélyeknek kínált tömegesen folyószámla-vezetési szolgáltatást – erre a szisztémára építette fel díjpolitikáját.)

A lakossági üzletágban – sajnos, a vállalkozói számláknál követett gyakorlat alapján, valószínűleg egyelőre – a telefonos és az elektronikus ügyintézés azoknál a bankoknál, amelyeknél erre lehetőség van, kivétel nélkül kedvezőbb a papír alapúnál.

A cégeknek kínált számlaszolgáltatásokhoz visszatérve: a Citibank mellett alig akad olyan piaci szereplő, amelynél az elektronikus kapcsolat ne kerülne pénzbe. A társaságoknak nem számít fel külön díjat az elektronikus ügyintézésért az Inter-Európa Bank (IEB), a CIB Banknál pedig, ha egy vállalkozásnak csak forintügyletei vannak, még olcsóbb is a folyószámla-szolgáltatás. A Bank Austria Creditanstalt (BA/CA) ilyen tekintetben különlegesnek számít, mivel itt tulajdonképpen csak elektronikus számlavezetési lehetőség van. Az ügyfelek azonban ezen belül négyféle csomagból választhatnak.

Társasági (nem elektronikus) számlák kondíciói néhány banknál*
Bank megnevezése Számlanyitási díj, illetve feltétel Számlavezetési díj, ill. min. jutalék Forintátutalás jutaléka Pénztári készpénzfelvét
bankon kívül bankon belül
Általános Értékforgalmi Bank nincs 2,5 E Ft/hó 1,35 ezrelék, min. 200 Ft 200 2 ezrelék
BNP-Paribas Bank nincs 5 E Ft/hó 1,5 ezrelék, min. 400, max. 8 E Ft díjtalan 1,7 ezrelék, min. 400, max. 8 E Ft
Budapest Bank** 10 E Ft egyenleg 1,8 E Ft/hó 1,58 ezrelék, min. 200 Ft 2 ezrelék
CIB Bank 50 E Ft nyitóegyenleg 2 E Ft/hó 1,35 ezrelék, min. 75 Ft 1 ezrelék, min. 150 Ft 1,75 ezrelék
Citibank** nincs 3 E Ft/hó + havi átalány 1 E Ft/tétel díjtalan 1 E Ft/tétel
Daewoo Bank 12 E Ft egyenleg 3 E Ft/negyedév 1 ezrelék, min. 200 Ft díjtalan 1 ezrelék
Erste Bank nincs 2 E Ft/hó 1,1 ezrelék, min. 200 Ft 100 Ft/tétel 2,5 ezrelék, min. 250 Ft
Hanwha Bank nincs 1 E Ft/hó 1,5 ezrelék, min. 200 Ft 2 ezrelék, min. 200 Ft
IC Bank 2 E Ft, 10 E Ft elhelyezés 1 E Ft/hó 1,5-1,75 ezrelék, min. 200 Ft díjtalan 1,75-2 ezrelék, min. 200 Ft
ING Bank nincs 5 E Ft/hó 0,9 ezrelék, min. 208+250 Ft 250 2 ezrelék, min. 250 Ft
Inter-Európa Bank 50 E Ft nyitóegyenleg 5 E Ft/hó + 2 E Ft zárlati díj 1,35 ezrelék, min. 150 Ft 1,5 ezrelék, min. 150 Ft
Kereskedelmi és Hitelbank** 6 E Ft 9 E Ft/negyedév 2 ezrelék 1,35 ezrelék 1,35 ezrelék
Magyar Külkereskedelmi Bank** nincs 3,5 E Ft/hó + 5 E Ft havi zárlati díj 1,35 ezrelék, min. 300 Ft 1,35 ezrelék
Magyarországi Volksbank 10 E Ft nyitóegyenleg 5 E Ft/negyedév 1,35 ezrelék, min. 100 Ft 1,5 ezrelék
OTP Bank 3 E Ft 5,5 E Ft/negyedév 2 ezrelék, min. 135 Ft min. 1,3 ezrelék, 20 Ft min. 2,5 ezrelék, 250 Ft
Postabank nincs 6 E Ft/negyedév 1,25 ezrelék, min. 150 Ft 0,75 ezrelék
Raiffeisen Bank** 8 E Ft 15 E Ft/negyedév + 5 E Ft/hó fenntartási díj 1,5 ezrelék, min. 250 Ft + 25 Ft/tétel könyvelési díj 1,5 ezrelék, min. 150 Ft + 25 Ft/tétel könyvelési díj 1,5 ezrelék, min. 250 Ft
* az adatok tájékoztató jellegűek
** "csomagolt", illetve átalánydíjas megoldásokat is kínálnak
Forrás: bankfiókok

A hitelek költségei

A bankok által felszámított díjak és jutalékok nemcsak a folyószámla-szolgáltatásoknál, hanem a hitelezésben is terjednek. Ez igaz a verseny mára legélesebbé vált terepén, a lakáskölcsönnél is. Még a kiegészítő kamattámogatású (szuperkedvezményes) konstrukció esetén is felszámítanak kezelési költséget, hitelbírálati és értékbecslési, sőt esetenként más (szerződéskötési, zárlati) díjat.

Kezelési költséget csak a Raiffeisen és az Erste, hitelbírálati díjat az OTP, értékbecslési díjat pedig a K&H nem kér. Utóbbi összege többnyire 15-25 ezer forint. A kezelési költség legmagasabb mértéke 1,75 (IEB), a legalacsonyabb pedig 1,0 (OTP, Postabank, CIB) százalék. Hitelbírálati díjat igen változatos formában alkalmaznak a bankok. Akad fix, behatárolt (a minimum és a maximum is meghatározott), valamint százalékos formában megadott összeg. A feltüntetett kamat egyébként – az állami előírásnak megfelelten – 6,75-8 százalék.

A díjak szempontjából hasonló a helyzet a saját forrásból nyújtott (állami támogatásban nem részesülő) lakáshiteleknél is. A kondíciók azonban itt még inkább eltérnek. A kamatok ugyan viszonylag szűk sávban mozognak, de a különböző díjak miatt az ügyfelek terhe igencsak változatos. A kölcsön összes költségét kifejező teljes hiteldíjmutató (THM) az ezt az értéket közlő bankoknál – ebbe a körbe nem tartozik bele az OTP, a Postabank, a K&H és a Raiffeisen – egy átlagos lakáshitelnél 18 és 21,6 százalék között mozog.

A pénzügyi felügyelet nyilvánvalóan a változatosan alkalmazott díjak és jutalékok miatt javasolta a Pénzügyminisztériumnak, hogy a THM közlését tegyék a lakáshiteleknél is kötelezővé. Magyarország a teljes hiteldíjmutató alkalmazásáról szóló szabályok megfogalmazásakor az Európai Unió joganyagát vette át, amely viszont kizárja, hogy a THM-et a fogyasztási hitelek mellett építési kölcsönök esetében is alkalmazzák – mondta el Klemencsics Márta, a Pénzügyminisztérium pénz- és tőkepiaci főosztályának vezetője. A szakember véleménye szerint az uniós szabályozás indoka az, hogy a több tízéves futamidő alatt olyan magas lehet a százalékban kifejezett THM mértéke, amely elriaszthatná az ügyfeleket.

Ugyanakkor a PM képviselője is elismerte, hogy a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű: a kormányrendelet csak azt tartalmazza, hogy a fogyasztási hitelek esetében a kamatszint mellett a THM mértékét is feltűnő módon kell feltüntetni, ám arra, hogy ez mit takar, semmi konkrét támpontot nem ad. (A gyakorlatban a bankok általában hatalmas számokkal tüntetik fel a többnyire semmitmondó kamatot, az összehasonlíthatóság miatt az ügyfél számára leglényegesebb információnak tekinthető THM-et pedig alig észrevehető módon, a lehető legkisebb számmal nyomtatják.)

BETÉTGYŰJTÉS A forrásgyűjtés érdekében ma már a bankok kénytelenek különleges megoldásokat kitalálni, akciókat hirdetni. A hitelintézetek mostanában előszeretettel választanak ki egy-egy területet, hogy az itt ajánlott vonzó kamatokkal hívják fel magukra a betételhelyezők figyelmét. Az IEB például korábban a négy hónapos betétekre ajánlott két számjegyű kamatot, jelenleg pedig a félmillió forintnál nagyobb összegeket féléves időtávra elhelyezőket csábítgatja 10 százalékos kamattal. A betétesekre kiemelt figyelmet fordító bankok jelentős része (Daewoo, K&H, Raiffeisen, Volksbank) viszont az egy hónapos lekötésnél alkalmazott kamatot emelte a legmagasabbra. A K&H ezt még azzal tetézi, hogy óriási hírverést csapva minden huszadik, legalább 200 ezer forintot a banknál lekötő ügyfélnek a kínált 9,5 százalékos kamat kétszeresét írják jóvá.

Hiteldíjmutató-részletezés

A PSZÁF 2000 első hónapjaiban célvizsgálat során mérte fel a pénzintézetek gyakorlatát a THM feltüntetését előíró kormányrendelet betartásában. Az akkori tapasztalatok alapján körlevélben hívták fel a bankok figyelmét a követendő módszerre. Ezután tavaly november 1-15. között 21 pénzintézetnél végeztek újabb célvizsgálatot, amelyek eredményeként a felügyelet 2-2 millió forintos bírságot rótt ki az Erste Bankra, az IEB-re, a CIB-re, a Magyar Cetelemre, a Raiffeisen Bankra és az ABN Amróra, és 4 millióval büntette a Citibankot. A Citibank bírságszintje azért magasabb, mert visszaesőnek minősült: korábban a felügyelet a THM feltüntetésének elmulasztása miatt már szankcionálta a bankot.

Információink szerint a hét megbüntetett bank közül ötnél a felügyelet a THM feltüntetésének teljes hiányát tapasztalta bizonyos esetekben, míg a CIB-nél és az Inter-Európánál – ahol minden esetben feltüntették a mutatószámot – csak a megjelentetés módja ellen emelt kifogást. A PSZÁF reményei szerint egyébként a továbbiakban is követendő, következetes bírságolással elérhető, hogy a THM-ről valóban megfelelő formában tájékozódhassanak az ügyfelek.

A díjak további emelésének szakértők szerint esetleg éppen ez szabhat majd gátat. A hitelintézetek között folyó éles verseny miatt ugyanis mindenképpen folytatódik a "számháború" (hangzatos, az ügyfelek csábítására alkalmas kamatajánlatok). Ha pedig az így közölt adat a kölcsönöknél a THM lesz, akkor véget érhet a korlátlan díjemelések korszaka.

A lakossági folyószámlához kapcsolódó szolgáltatások díja néhány banknál*
  Számlafenntartási költség (pl. zárlati díj) Eseti átutalás díja Állandó átutalás díja Kártya éves díja Pénzfelvétel díja (kártyával)
bankon belül bankon kívül bankon belül bankon kívül bankfiók saját ATM idegen ATM
Budapest Bank 100 Ft 15 Ft + 0,1%, max. 500 Ft 40 Ft + 0,15%, max. 500 Ft 15 Ft + 0,1%, max. 500 Ft 30 Ft nincs 0,1%, min.150, max. 4500 Ft 50 Ft + 0,1% 50 Ft + 1%
Bank Austria Creditanstalt 10 Ft/tétel 0,085%, min. 50 Ft 0,115%, min. 50 Ft 0,085%, min. 50 Ft 0,115%, min. 50 Ft 500 Ft 0,20% 40 Ft 170-270 Ft
CIB Bank 1200 Ft 40 Ft 0,15%, min. 100, max. 4500 Ft 40 Ft 0,15%, min. 100, max. 4500 Ft 1000 Ft 100 Ft nincs 200 Ft
Erste Bank 100 Ft 10 Ft 40 Ft 10 Ft 70 Ft 600 Ft 100 Ft nincs 230 Ft
Inter-Európa Bank 100 Ft 30 Ft 30 Ft 50 Ft 50 Ft 600 Ft 1%, min. 220 Ft nincs 200 Ft
Kereskedelmi és Hitelbank 100 Ft 0,2%, min. 15 Ft 0,2%, min. 15 Ft 0,2%, min. 15 Ft 0,2%, min. 15 Ft 900 Ft 200 Ft 20 Ft + 0,2% 250 Ft
OTP Bank 175 Ft 35 Ft + 0,15%, max. 1000 Ft 90 Ft + 0,15%, max. 3000 Ft 15 Ft 50 Ft 600 Ft 50 Ft + 0,2%, max. 1000 Ft 20 Ft + 0,2%, max. 500 Ft 350 Ft
Postabank 100 Ft 50 Ft 50 Ft 40 Ft 40 Ft 1000 Ft 40 Ft + 0,2%, max. 500 Ft 30 Ft + 0,2% 250 Ft
Raiffeisen Bank 0-850 50 Ft 50 Ft 0,2% min. 50 Ft min. 0,2% 50 Ft min. 750 Ft 0,1%, 50 Ft nincs 150-250 Ft
* Az adatok tájékoztató jellegűek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 1.) vegye figyelembe!