A nemzetközi elemet tartalmazó munkaviszonyra azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagy később választottak. Jogválasztás hiányában a munkaviszonyra annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén
- a munkavállaló szokásosan végzi a munkáját, abban az esetben is, ha ideiglenesen – kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében – egy másik államban végzi munkáját, vagy
- az a telephely található, amely a munkavállalót alkalmazza, amennyiben a dolgozó szokásosan nem ugyanazon állam területén végzi munkáját.
Ha azonban a körülményekből az állapítható meg, hogy a munkaviszony szorosabban kötődik egy másik államhoz, ebben az esetben a munkaviszonyra e másik állam jogát kell alkalmazni.
(A kinevezéssel vagy választással keletkező munkaviszonyra a kinevező hatóság, illetve a választó testület személyes jogát kell alkalmazni.)
A vízi vagy légi fuvarozó járművön szolgálatot teljesítő munkavállaló munkaviszonyát annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek lobogója vagy felségjelvénye alatt a jármű közlekedik. Más fuvarozó munkavállalójának munkaviszonyára a fuvarozó személyes joga irányadó.
A magyar jog feltétlen érvényesülése
A felek jogválasztása nem eredményezheti a magyar munkajogi szabályok munkavállalót védő, eltérést nem engedő rendelkezéseinek sérelmét, feltéve hogy jogválasztás a magyar jog alkalmazására vezetne.
A munkaszerződés érvényessége
A munkaviszonyra irányadó jog szerint kell elbírálni a munkaszerződés érvényességének anyagi és alaki jogi feltételeit, a munkaszerződés érvénytelenségének következményeit, továbbá a munkaviszony tartalmát és megszűnését, valamint a munkaviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárást is.
Külföldi munkavállaló
A Munka Törvénykönyvének hatálya – eltérő rendelkezés hiányában – nem terjed ki arra a munkaviszonyra, amelynek alapján külföldi munkáltató munkavállalója a munkát a Magyar Köztársaság területén kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végzi.
Ha külföldi munkáltató munkavállalója – harmadik féllel kötött megállapodás alapján – Magyarországon végez munkát, a munkavállalóra
- a leghosszabb munkaidő, illetve a legrövidebb pihenőidő mértéke,
- a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
- a legalacsonyabb munkabér,
- a munkaerő-kölcsönzés feltételei,
- a munkavédelmi feltételek,
- a terhes, illetve kisgyermekes nők, valamint a fiatal munkavállalók munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá
- a férfiak és a nők egyenlő elbírálásának elve, illetve hátrányos megkülönböztetésének tilalma tekintetében a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni.
A legalacsonyabb munkabér fogalmán a személyi alapbért, a rendkívüli munkavégzésért járó ellenértéket, valamint a külföldi munkavégzésre tekintettel fizetett juttatást is érteni kell. Nem kell beszámítani a legalacsonyabb munkabérbe a kiegészítő nyugdíjpénztári befizetést, valamint a külföldi munkavégzésre tekintettel fizetett költségtérítésnek azt a részét – különösen az utazás, lakás és ellátás költségét -, amely után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
A kedvezőbb szabályok alkalmazása
Az épületek építésére, javítására, fenntartására, átalakítására vagy lebontására vonatkozó építőmunkát, így különösen a kiásást, talajmozgatást, tényleges építőmunkát, előre gyártott elemek összeszerelését és szétszedését, felszerelést vagy bevezetést, átalakításokat, tatarozást, helyreállítást, szétszerelést, lebontást, karbantartást, fenntartást, festési és takarítási munkát, javításokat végző munkáltatók esetében az e tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra – a fent említett feltételek tekintetében – a jogszabályi rendelkezések helyett az egész ágazatra, alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve hogy a kollektív szerződés az adott jogosultság vonatkozásában kedvezőbb feltételeket tartalmaz.
Amennyiben a kiküldött (kirendelt, kölcsönzött) munkavállalóra – a munkaviszonyra egyébként irányadó jog, vagy a felek eltérő megállapodása alapján – kedvezőbb szabályok az irányadóak, akkor azokat kell alkalmazni.
(A belföldi munkáltató köteles alkalmazni a fent írtakat a telephelyére a külföldi munkáltató által kiküldött munkavállalóra.)
Külföldi kiküldetés
A munkavégzés helyén irányadó jogszabályi rendelkezés hiányában a fentebb ismertetett szabályok megfelelően alkalmazandók a belföldi munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló külföldi kiküldetése (kirendelése, kölcsönzése) esetén.
A szállítási szerződés alapján az áru első összeszerelését vagy beszerelését végző, a szállító által kiküldött munkavállalóra a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke és a legalacsonyabb munkabér tekintetében nem kell alkalmazni a magyar jog feltétlen érvényesülését kimondó szabályt, ha a kiküldetés ideje nem haladja meg a nyolc napot. Kivétel ez alól, ha az épületek építésére, javítására, fenntartására, átalakítására vagy lebontására vonatkozó építőmunkára vonatkozó tevékenységről van szó.
Európai üzemi tanács, konzultációs eljárás
A majdani európai uniós csatlakozásunkról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától lép életbe az a rendelkezés, amely szerint a közösségi méretekben működő vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak határokon átnyúló tájékoztatásához és a velük való konzultáció jogának erősítése céljából – megállapodással – európai üzemi tanácsot kell létesíteni, vagy a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációt szolgáló eljárást kell kialakítani. A tájékoztatás és a konzultáció szabályai – feltéve, hogy a felek eltérően rendelkeznek – kiterjednek a közösségi méretekben működő vállalkozásnak, illetőleg vállalkozáscsoportnak az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térség államaiban működő valamennyi üzemére, illetőleg valamennyi vállalkozására, de nem érintik a csoportos létszámcsökkentésre, valamint a munkajogi jogutódlásra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a munkavállalók részvételi jogait.
Közösségi méretekben működő vállalkozás
Közösségi méretekben működő vállalkozás a tagállamokban működő olyan vállalkozás, amely a tagállamokban legalább ezer munkavállalót és ezekből legalább két tagállamban egyenként legalább százötven munkavállalót foglalkoztat.
Közösségi méretekben működő vállalkozáscsoport
Közösségi méretekben működő vállalkozáscsoport az olyan vállalkozáscsoport, amelynek a tagállamokban legalább ezer munkavállalója van, különböző tagállamokban legalább két, a vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozással rendelkezik, amelyek közül az egyik – egy tagállamban – legalább százötven munkavállalót, és a másik – egy másik tagállamban – legalább százötven munkavállalót foglalkoztat.
Vállalkozáscsoport
Vállalkozáscsoport az ellenőrző vállalkozás és az ellenőrzése alatt álló vállalkozások együttese. Ellenőrző vállalkozás az a vállalkozás, amely a tulajdona, pénzügyi részesedése, vagy a vállalkozáscsoport tevékenységét szabályozó más rendelkezés alapján meghatározó befolyást tud gyakorolni egy másik vállalkozásra (ellenőrzött vállalkozás). A meghatározó befolyás gyakorlására való képességet – az ellenkező bizonyításig – vélelmezni kell, ha valamely vállalkozás egy másik tekintetében közvetlenül vagy közvetve
- a másik vállalkozás igazgatási, irányító- vagy felügyelőszerve tagjai több mint a felének kijelölésére jogosult, vagy
- a másik vállalkozás üzletrészeihez tartozó szavazatok többségével rendelkezik, vagy
- a másik vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével bír.
A pénzintézet, biztosítóintézet, illetve pénzügyi holding nem tekinthető ellenőrző vállalkozásnak az olyan vállalkozás tekintetében, amelyben ideiglenesen, a továbbértékesítés előkészítése céljából részesedése van. A felszámoló és végelszámoló tevékenysége nem minősül meghatározó befolyásnak.
A magyar jog alkalmazása
A magyar jogszabályokat kell alkalmazni, ha
- a közösségi méretekben működő vállalkozás székhelye – vagy vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás (a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságban való befolyásszerzésre vonatkozó fejezetében meghatározott uralkodó tag is) székhelye – belföldön van, vagy
- a központi vezetés nem tagállamban van, de a tagállamok területén működő üzemeknek a központinak alárendelt vezetése (irányított vezetés) belföldön található, vagy
- a közösségi méretekben működő vállalkozás székhelye – vagy vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye – nem tagállamban található, de a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport belföldön kereskedelmi képviselettel rendelkezik a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvénynek megfelelően, vagy
- a közösségi méretekben működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport székhelye nem tagállamban található, és nem jelölt ki egy tagállamban sem képviselőt, de a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató üzeme, illetve vállalkozása belföldön található.
A belföldön foglalkoztatott munkavállalók létszáma és a belföldi munkavállalói képviselők megválasztása tekintetében akkor is a magyar jogot kell alkalmazni, ha a központi vezetés nem belföldön található. (Központi vezetésen a közösségi méretekben működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás központi vezetését kell érteni.)
Tárgyaló testület
A közösségi méretekben működő vállalkozásnál, illetve vállalkozáscsoportnál az ellenőrző vállalkozás központi vezetésének önként, vagy legalább két tagállamban lévő legalább két üzem, vagy vállalkozás legalább száz munkavállalója, illetve ezek képviselői írásbeli indítványára – egy későbbi törvény által részletesen szabályozott módon – tárgyalást kell kezdeményeznie az európai üzemi tanács létrehozása, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítása végett. Ennek érdekében különleges tárgyalótestületet kell majd létrehozni, amelynek feladata, hogy a központi vezetéssel írásbeli megállapodást kössön az európai üzemi tanács létesítéséről, feladatköréről, összetételéről, jogosítványairól és megbízatásának idejéről, vagy a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról.
Az összeállítást készítette:Baktai Erika, Torma Lászlóné