Nemzetközi munkaviszony

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 39. számában (2001. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A nemzetközi elemet tartalmazó munkaviszonyra azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagy később választottak. Jogválasztás hiányában a munkaviszonyra annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén

  • a munkavállaló szokásosan végzi a munkáját, abban az esetben is, ha ideiglenesen - kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében - egy másik államban végzi munkáját, vagy
  • az a telephely található, amely a munkavállalót alkalmazza, amennyiben a dolgozó szokásosan nem ugyanazon állam területén végzi munkáját.

Ha azonban a körülményekből az állapítható meg, hogy a munkaviszony szorosabban kötődik egy másik államhoz, ebben az esetben a munkaviszonyra e másik állam jogát kell alkalmazni.

(A kinevezéssel vagy választással keletkező munkaviszonyra a kinevező hatóság, illetve a választó testület személyes jogát kell alkalmazni.)

A vízi vagy légi fuvarozó járművön szolgálatot teljesítő munkavállaló munkaviszonyát annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek lobogója vagy felségjelvénye alatt a jármű közlekedik. Más fuvarozó munkavállalójának munkaviszonyára a fuvarozó személyes joga irányadó.

A magyar jog feltétlen érvényesülése

A felek jogválasztása nem eredményezheti a magyar munkajogi szabályok munkavállalót védő, eltérést nem engedő rendelkezéseinek sérelmét, feltéve hogy jogválasztás a magyar jog alkalmazására vezetne.

A munkaszerződés érvényessége

A munkaviszonyra irányadó jog szerint kell elbírálni a munkaszerződés érvényességének anyagi és alaki jogi feltételeit, a munkaszerződés érvénytelenségének következményeit, továbbá a munkaviszony tartalmát és megszűnését, valamint a munkaviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárást is.

Külföldi munkavállaló

A Munka Törvénykönyvének hatálya - eltérő rendelkezés hiányában - nem terjed ki arra a munkaviszonyra, amelynek alapján külföldi munkáltató munkavállalója a munkát a Magyar Köztársaság területén kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végzi.

Ha külföldi munkáltató munkavállalója - harmadik féllel kötött megállapodás alapján - Magyarországon végez munkát, a munkavállalóra

  • a leghosszabb munkaidő, illetve a legrövidebb pihenőidő mértéke,
  • a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
  • a legalacsonyabb munkabér,
  • a munkaerő-kölcsönzés feltételei,
  • a munkavédelmi feltételek,
  • a terhes, illetve kisgyermekes nők, valamint a fiatal munkavállalók munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá
  • a férfiak és a nők egyenlő elbírálásának elve, illetve hátrányos megkülönböztetésének tilalma tekintetében a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni.

A legalacsonyabb munkabér fogalmán a személyi alapbért, a rendkívüli munkavégzésért járó ellenértéket, valamint a külföldi munkavégzésre tekintettel fizetett juttatást is érteni kell. Nem kell beszámítani a legalacsonyabb munkabérbe a kiegészítő nyugdíjpénztári befizetést, valamint a külföldi munkavégzésre tekintettel fizetett költségtérítésnek azt a részét - különösen az utazás, lakás és ellátás költségét -, amely után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

A kedvezőbb szabályok alkalmazása

Az épületek építésére, javítására, fenntartására, átalakítására vagy lebontására vonatkozó építőmunkát, így különösen a kiásást, talajmozgatást, tényleges építőmunkát, előre gyártott elemek összeszerelését és szétszedését, felszerelést vagy bevezetést, átalakításokat, tatarozást, helyreállítást, szétszerelést, lebontást, karbantartást, fenntartást, festési és takarítási munkát, javításokat végző munkáltatók esetében az e tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra - a fent említett feltételek tekintetében - a jogszabályi rendelkezések helyett az egész ágazatra, alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve hogy a kollektív szerződés az adott jogosultság vonatkozásában kedvezőbb feltételeket tartalmaz.

Amennyiben a kiküldött (kirendelt, kölcsönzött) munkavállalóra - a munkaviszonyra egyébként irányadó jog, vagy a felek eltérő megállapodása alapján - kedvezőbb szabályok az irányadóak, akkor azokat kell alkalmazni.

(A belföldi munkáltató köteles alkalmazni a fent írtakat a telephelyére a külföldi munkáltató által kiküldött munkavállalóra.)

Külföldi kiküldetés

A munkavégzés helyén irányadó jogszabályi rendelkezés hiányában a fentebb ismertetett szabályok megfelelően alkalmazandók a belföldi munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló külföldi kiküldetése (kirendelése, kölcsönzése) esetén.

A szállítási szerződés alapján az áru első összeszerelését vagy beszerelését végző, a szállító által kiküldött munkavállalóra a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke és a legalacsonyabb munkabér tekintetében nem kell alkalmazni a magyar jog feltétlen érvényesülését kimondó szabályt, ha a kiküldetés ideje nem haladja meg a nyolc napot. Kivétel ez alól, ha az épületek építésére, javítására, fenntartására, átalakítására vagy lebontására vonatkozó építőmunkára vonatkozó tevékenységről van szó.

Európai üzemi tanács, konzultációs eljárás

A majdani európai uniós csatlakozásunkról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától lép életbe az a rendelkezés, amely szerint a közösségi méretekben működő vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak határokon átnyúló tájékoztatásához és a velük való konzultáció jogának erősítése céljából - megállapodással - európai üzemi tanácsot kell létesíteni, vagy a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációt szolgáló eljárást kell kialakítani. A tájékoztatás és a konzultáció szabályai - feltéve, hogy a felek eltérően rendelkeznek - kiterjednek a közösségi méretekben működő vállalkozásnak, illetőleg vállalkozáscsoportnak az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térség államaiban működő valamennyi üzemére, illetőleg valamennyi vállalkozására, de nem érintik a csoportos létszámcsökkentésre, valamint a munkajogi jogutódlásra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a munkavállalók részvételi jogait.

Közösségi méretekben működő vállalkozás

Közösségi méretekben működő vállalkozás a tagállamokban működő olyan vállalkozás, amely a tagállamokban legalább ezer munkavállalót és ezekből legalább két tagállamban egyenként legalább százötven munkavállalót foglalkoztat.

Közösségi méretekben működő vállalkozáscsoport

Közösségi méretekben működő vállalkozáscsoport az olyan vállalkozáscsoport, amelynek a tagállamokban legalább ezer munkavállalója van, különböző tagállamokban legalább két, a vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozással rendelkezik, amelyek közül az egyik - egy tagállamban - legalább százötven munkavállalót, és a másik - egy másik tagállamban - legalább százötven munkavállalót foglalkoztat.

Vállalkozáscsoport

Vállalkozáscsoport az ellenőrző vállalkozás és az ellenőrzése alatt álló vállalkozások együttese. Ellenőrző vállalkozás az a vállalkozás, amely a tulajdona, pénzügyi részesedése, vagy a vállalkozáscsoport tevékenységét szabályozó más rendelkezés alapján meghatározó befolyást tud gyakorolni egy másik vállalkozásra (ellenőrzött vállalkozás). A meghatározó befolyás gyakorlására való képességet - az ellenkező bizonyításig - vélelmezni kell, ha valamely vállalkozás egy másik tekintetében közvetlenül vagy közvetve

  • a másik vállalkozás igazgatási, irányító- vagy felügyelőszerve tagjai több mint a felének kijelölésére jogosult, vagy
  • a másik vállalkozás üzletrészeihez tartozó szavazatok többségével rendelkezik, vagy
  • a másik vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével bír.

A pénzintézet, biztosítóintézet, illetve pénzügyi holding nem tekinthető ellenőrző vállalkozásnak az olyan vállalkozás tekintetében, amelyben ideiglenesen, a továbbértékesítés előkészítése céljából részesedése van. A felszámoló és végelszámoló tevékenysége nem minősül meghatározó befolyásnak.

A magyar jog alkalmazása

A magyar jogszabályokat kell alkalmazni, ha

  • a közösségi méretekben működő vállalkozás székhelye - vagy vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás (a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságban való befolyásszerzésre vonatkozó fejezetében meghatározott uralkodó tag is) székhelye - belföldön van, vagy
  • a központi vezetés nem tagállamban van, de a tagállamok területén működő üzemeknek a központinak alárendelt vezetése (irányított vezetés) belföldön található, vagy
  • a közösségi méretekben működő vállalkozás székhelye - vagy vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye - nem tagállamban található, de a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport belföldön kereskedelmi képviselettel rendelkezik a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvénynek megfelelően, vagy
  • a közösségi méretekben működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport székhelye nem tagállamban található, és nem jelölt ki egy tagállamban sem képviselőt, de a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató üzeme, illetve vállalkozása belföldön található.

A belföldön foglalkoztatott munkavállalók létszáma és a belföldi munkavállalói képviselők megválasztása tekintetében akkor is a magyar jogot kell alkalmazni, ha a központi vezetés nem belföldön található. (Központi vezetésen a közösségi méretekben működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás központi vezetését kell érteni.)

Tárgyaló testület

A közösségi méretekben működő vállalkozásnál, illetve vállalkozáscsoportnál az ellenőrző vállalkozás központi vezetésének önként, vagy legalább két tagállamban lévő legalább két üzem, vagy vállalkozás legalább száz munkavállalója, illetve ezek képviselői írásbeli indítványára - egy későbbi törvény által részletesen szabályozott módon - tárgyalást kell kezdeményeznie az európai üzemi tanács létrehozása, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítása végett. Ennek érdekében különleges tárgyalótestületet kell majd létrehozni, amelynek feladata, hogy a központi vezetéssel írásbeli megállapodást kössön az európai üzemi tanács létesítéséről, feladatköréről, összetételéről, jogosítványairól és megbízatásának idejéről, vagy a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról.

Az összeállítást készítette:
Baktai Erika, Torma Lászlóné

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére