Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 39. számában (2001. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Elszámolható üzemanyagárak

Megjelent a 2001. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról szóló APEH-közlemény.

Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 242 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 252 Ft/l

Keverék 241 Ft/l

Gázolajok 217 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2001/69. szám)

Elektronikus aláírás

Szeptember 1-jétől számítógépes üzenetváltással is lehet szerződést kötni. Az elektronikus aláírás biztonsági követelményeit a 2001. évi XXXV. törvény írja elő. A hiteles elektronikus nyilatkozattétel szabályait lapunkban részletesen ismertetjük.

(Magyar Közlöny, 2001/65. szám)

Devizaliberalizáció

Június 16-ától konvertibilis a forint. A vállalkozások a külföldön vezetett forintszámlájuk terhére is vásárolhatnak devizát és valutát. Nem kell elszámolnia a devizabelföldinek a deviza, valuta rendeltetésszerű felhasználásáról. Nem kell hazautalni vagy hazahozni a külföldön megszerzett devizát, valutát. Ez vonatkozik arra is, ha a devizát hitelintézetnél, átváltóhelyen forintért vásárolták, vagy devizaszámláról külföldre átutalták. Nem köteles a vállalkozás a devizaszámláján el nem helyezett devizát, valutát forintra átváltani.

Szabadon lehet valutát vásárolni devizabelföldinek és devizakülföldinek; belföldön forint ellenében, akár hitelintézetnél, akár átváltóhelyen, okmányok nélkül is. Ugyanígy lehet vásárolni külföldön is.

Vállalkozások külföldön

A devizabelföldi engedély nélkül is alapíthat vállalkozást külföldön, részesedést szerezhet vagy tőkét emelhet már működő vállalkozásban, fiókot alapíthat, bővíthet. Magyar befektető devizakülföldi szolgáltatásának igénybevételével is szerezhet értékpapírokat. A nyomdai úton előállított értékpapírt, letéti igazolást nem köteles hazahozni, azt külföldön is tarthatja.

Hitelfelvétel

Egy éven túli külföldi devizahitel felvétele esetén a futamidő első évére is lehet vállalni vagy teljesíteni olyan törlesztést, amely az egész futamidőre egyenlő részleteket feltételezve nem arányos a hitel ténylegesen felvett összegével. Külföldi székhelyű hitelintézetnél lehetőség van a hitelfelvételre nemcsak bankátutalás, hanem készpénz formájában is. A devizahitelt a bank devizában is rendelkezésre bocsáthatja.

Fizetés devizában

A devizabelföldiek egymás között deviza, valuta szolgáltatására irányuló fizetési kikötést is alkalmazhatnak. A felek az egymás közötti fizetés pénznemét és a teljesítés módját szabadon meghatározhatják.

Bármely fizetőeszközt összegkorlátozás és kiviteli igazolás nélkül ki lehet vinni az országból, és be is lehet hozni.

A közteher-fizetési kötelezettséget azonban továbbra is kizárólag forintban lehet teljesíteni.

Devizaszámla

Mindenkinek lehet külföldön külföldi pénznemben vezetett számlája, illetőleg elhelyezhet betétet és letétet is külföldön.

A devizaszámlák közötti átutalásra is van lehetőség, akár ugyanazon személy más hitelintézetnél nyitott devizaszámlájára, akár egy másik személy számlájára. A devizaszámlán bármilyen jogcímen szerzett deviza és valuta jóváírható. Fizetési megbízást akármilyen jogcímen lehet adni a devizaszámla terhére.

Ügyvédi, közjegyzői letétkezelés

Az ügyvéd és a közjegyző a letétkezelésre átadott konvertibilis fizetőeszközt tarthatja a devizaszámláján. Az ügyvédi letéti devizaszámlára, illetve a közjegyzői bizalmi őrzési devizaszámlára kizárólag letétkezelés és bizalmi őrzés céljából lehet befizetni, átutalni. Az ilyen számláról kizárólag az ügyvédi letétkezelés, illetve a közjegyzői bizalmi őrzés szabályainak megfelelően lehet kezdeményezni valutafelvételt és kifizetési (átutalási) megbízást.

A 88/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2001/66. szám)

Devizaárfolyamok

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamait.

(Magyar Közlöny, 2001/69. szám)

Környezetvédelmi felülvizsgálat

A belső égésű motorral felszerelt gépkocsi tulajdonosának (üzemben tartójának) időközönként környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végeztetnie. A vizsgálatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Szeptember 1-jétől új rendelet szabályozza a felülvizsgálatot.

Határértékek

A gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának megengedett legnagyobb mértéke és a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelmény a gyártó által előírt, tűrésmezővel együtt értelmezett érték. Dízelmotoros járművek esetében a gyártó által előírt füstölési érték az ENSZ EGB 24. számú előírás. A gyártó által előírt adatok hiányában a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának megengedett mértéke a Közlekedési Főfelügyelet által elfogadott kiadványokban, adatbázisokban az adott típus gyári előírás szerinti értéke. A Közlekedési Főfelügyelet a jóváhagyott adatforrások listáját évente közzéteszi a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben.

Ki végezheti el a felülvizsgálatot?

A felülvizsgálatot a területi közlekedési felügyelet által kijelölt gépjárműfenntartó szervezet végezheti. A szervezetnek rendelkeznie kell a célra alkalmas eszközökkel és technológiákkal, a hozzájuk tartozó adatokkal és információkkal. A felülvizsgálatot végző szakembereknek részt kell venniük a Közlekedési Főfelügyelet által szervezett képzésben, és 3 évenként a továbbképzést meg kell ismételniük.

Az igazolólap (zöldkártya)

A felülvizsgálat után igazolólapot állítanak ki, és felrögzítik a gépkocsi hátsó rendszámtáblájára a megfelelő plakettet. Az igazolólap hatósági engedély. Az elveszett vagy megsemmisült igazolólap helyett másolatot nem állítanak ki. Ha a plakett megsérült vagy azt jogosulatlanul eltávolították, az igazolólap alapján új plakettet helyeznek fel, és az igazolólapon az üres plakettszámhelyre beírják a felhelyezett plakett számát. Ha az igazolólapon már nincs üres hely, új igazolólapot állítanak ki.

Ellenőrzés

Az igazolólapot a rendőrhatóság és a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi a közúti forgalomban. A gépkocsi kipufogógázának szennyezőanyag-tartalmát a közúti forgalomban és a telephelyi ellenőrzés során a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi.

Ha az ellenőrzés során a MIL-lámpa hibát jelez, vagy a dízelmotoros gépkocsi füstölése olyan mértékű, hogy zavarja a mögötte haladók kilátását, vagy légzési kellemetlenséget okoz, akkor a gépkocsit berendelik vizsgálatra.

Ha a műszeres mérés szerint a gépkocsi a meghatározott mértéknél többet szennyez, a területi közlekedési felügyelet a zöldkártya érvényességét 15 napra korlátozza, és a plakettet a rendszámtábláról eltávolítja.

A környezetvédelmi felülvizsgálat gyakoriságát és tartalmát a 18/2001. (V. 23.) KöViM-BM-KöM együttes rendelet határozza meg.

(Magyar Közlöny, 2001/58. szám)

Veszélyes áru szállítása

A veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalát hatósági határozatban jelölik ki. A határozathozatal előtt véleményt kell kérni az útkezelőktől, megyén belüli szállítás esetén a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól (a fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságtól). Megyék közötti, illetve nemzetközi szállítás esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság véleményét is be kell szerezni. A határozatról értesítik a környezetvédelmi felügyelőséget, az Országos Mentőszolgálat megyei mentőszervezetét, több megyét érintő szállítás esetén az Országos Mentőszolgálat központját.

A járművek közlekedését a rendőrség, a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, a megyei, fővárosi közlekedési felügyeletek, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság) ellenőrizhetik. Fenti módosítást a 95/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet iktatta be.

(Magyar Közlöny, 2001/66. szám)

TIR-igazolvány

A TIR-igazolvány kiadására és a garanciavállalásra olyan egyesület jogosult, amelyet a közlekedési és vízügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - felhatalmazott.

Garanciavállaló egyesület

A garanciavállaló egyesületnek írásban kell felhatalmazást kérnie a TIR-igazolvány kiadására.

Az egyesületet felelősség terheli az általa kiadott TIR-igazolvánnyal lebonyolított fuvarozásért. A felelősség kiterjed a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unióhoz (IRU) tartozó külföldi egyesületek által kiadott TIR-igazolványokkal Magyarországon lebonyolított fuvarozásra is.

A garanciavállaló egyesülettől TIR-igazolványonként legfeljebb 50 000 USD-nek megfelelő forintot lehet követelni a felelősség alapján.

TIR-igazolvány kiadása

Az igazolvány iránti kérelmet a garanciavállaló egyesülethez kell benyújtani. A kérelmezőnek a vámhatóság és az adóhatóság által kiadott tartozásmentességi igazolást kell benyújtania, és írásban kell nyilatkoznia arról is, hogy nem áll felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.

A közúti járművek és a szállítótartályok alkalmassági és jóváhagyási bizonyítványát a megyeszékhelyeken működő vámhivatal, Pest megyében a Buda környéki vámhivatal, Budapesten az 1. számú vámhivatal adja ki.

A TIR-igazolvánnyal lebonyolított nemzetközi áruforgalom vámellenőrzését és a TIR-igazolványok kezelését a határátkelőhelyek, az ország belterületén pedig a vámhivatalok végzik.

A TIR-igazolvány használatára feljogosított fuvarozók a 19/2001. (V. 25.) KöViM-PM együttes rendeletben előírt feltételeket 2002. január 5-ig kötelesek a garanciavállaló egyesületnél igazolni.

(Magyar Közlöny, 2001/59. szám)

Útvonal-használati díj

Június 1-jétől mentességet kapnak egyes túlméretes járművek az útvonalhasználatidíj-fizetési kötelezettség alól. A járművek megengedett tömeg- és tengelyterhelési értékeit, valamint a mentesített útvonalakat a 20/2001. (VI. 1.) KöViM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2001/61. szám)

Gépjármű-lefoglalás

Szeptember 1-jétől eredményesebb lehet a gépjárművekre vezetett végrehajtás. Az autók lefoglalása esetén ugyanis a végrehajtó a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak. Ha a forgalmi engedély és a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, akkor a foglalási jegyzőkönyvet küldi el. A hatóság a jegyzőkönyv alapján fogja a gépjárművet kivonni a forgalomból.

Nem lesz szükség a gépjármű tényleges lefoglalására sem. Az autót a nyilvántartásában szereplő adatok alapján is lefoglalhatja a végrehajtó, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve.

Fenti módosításokat a 2001. évi XXIII. törvény iktatta be.

(Magyar Közlöny, 2001/62. szám)

Foglalkoztatáspolitika

Átalakul a munkaerő-piaci szervezet. Az Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ hatáskörét és feladatait az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerveként működő Foglalkoztatási Hivatal veszi át. A megyei és fővárosi munkaügyi központok és a munkaerő-fejlesztő és -képző központok elnevezése nem változik, jogállásukat és feladatukat azonban érintette a változás.

A szervezetátalakítással módosulnak egyes támogatási formák is, illetve új támogatásokat vezettek be. Így például új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezet átalakításának elősegítéséhez és a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében lehet az igényeket benyújtani.

Az a munkaadó, aki AM-könyvvel rendelkező munkanélküli foglalkoztatását vállalja, az adott foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy értékének 50 százalékáig terjedő támogatást igényelhet.

A 2001. évi XXIV. törvény július 1-jei hatálybalépését követően a folyamatban lévő államigazgatási ügyekben az az államigazgatási szerv jár el, amelynek hatáskörébe az ügyet az új törvény utalta. A korábban hozott első fokú államigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket szintén e törvény szerint bírálják majd el.

(Magyar Közlöny, 2001/62. szám)

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Az átlagos statisztikai állományi létszám számításakor korrigáltan kell számba venni a rokkantsági nyugdíjban, a baleseti rokkantsági nyugdíjban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, valamint a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő dolgozók létszámát a következők szerint:

  1. telephelyen foglalkoztatott dolgozók esetén az általuk teljesített napi munkaidőnek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányával,
  2. bedolgozó esetén a munkáltatónál azonos munkakörben teljes munkaidőben norma szerinti teljesítménnyel elérhető munkabér hányadosával; ennek hiányában a munkáltatónál tárgyhónapban munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók által elért átlagkereset hányadosával kell a korrekciót végrehajtani.

A 3/2001. (VI. 20.) SzCsM-PM együttes rendelet fenti módosítás bevezetésével egy időben új adatlapot tett közzé a normatív támogatás tárgyhavi igényléséhez. Az új nyomtatványt a 2001. május hóra járó dotáció igénylésénél kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/68. szám)

Elbirtoklás

Meghosszabbították az elbirtoklási határidőt. Május 31. után az ingatlanok esetében tizenöt év szakadatlan birtoklás kell ahhoz, hogy a birtokos a tulajdonjogot megszerezze. Más dolgoknál továbbra is tíz év az elbirtoklási határidő.

A Polgári Törvénykönyvet a 2001. évi XIX. törvény módosította.

(Magyar Közlöny, 2001/58. szám)

Magyar Fejlesztési Bank

Külön törvényben szabályozták a Magyar Fejlesztési Bank jogállását. Korábban a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény keretein belül találkozhattunk az MFB Rt.-vel, június 15-től a 2001. évi XX. törvény rendelkezik róla.

Az MFB Rt. szakosított hitelintézetként betéteket és más visszafizetendő pénzeszközöket gyűjthet kizárólag jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól, egyéni vállalkozóktól. Hitelt és pénzkölcsönt nyújthat, pénzügyi lízinggel, pénzügyi szolgáltatások közvetítésével (ügynöki tevékenység) foglalkozhat. Kezességet és bankgaranciát, egyéb bankári kötelezettséget vállalhat, hitelreferenciát szolgáltathat. Letéti szolgáltatást, széfszolgáltatást végezhet. Valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként kereskedelmi tevékenységet folytathat.

(Magyar Közlöny, 2001/58. szám)

Kereskedelmi vámtarifa

Változik a kereskedelmi vámtarifa II. jelzésű hasábjában meghatározott vámtételeknél kedvezőbb vámtétellel vámkezelhető vámkontingensek keretében, illetve vámfelfüggesztéssel behozható vámáruk köre.

A 10/2001. (V. 25.) KüM-PM együttes rendelet szabályait a tenyészállatokra és -tojásra vonatkozó vámkontingensek esetében a 2001. március 28-át követő, egyéb esetekben a 2001. május 10-ét követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/59. szám)

Vámjogi változások

Vámáru-nyilvántartás

Június 25-től megváltozott az ipari vámszabad terület vámügyi rendtartása. Ettől az időponttól az alaptevékenységhez kapcsolódó raktározás alatt az átmeneti megőrzést is érteni kell. Az ipari vámszabad területen végzett feldolgozási tevékenységre vonatkozó helyi vámkezelés esetén tíz naptári naponként, összesített adatokat tartalmazó elektronikus üzenettel kell tájékoztatni a fővámhivatalt a vámszabad területre feldolgozás céljára betárolt vámárukról. Ha a belföldi beszállító kiviteli ellenőrzés alá vont árut exportál a helyi vámkezelés-engedélyes vámszabad terület üzemeltetője részére, úgy a helyi vámkezelés nyilvántartásába az árut az engedélyes bekönyvelheti (vámszabad területi be-, illetve kitárolás, helyi vámkezelés egyszerűsített vámeljárás alá vonhatja az árut). Az exportáru-nyilatkozaton azonban a kiléptetést nem igazolhatja. Az üzemeltető által nyilvántartásba vett áru kiléptetésének igazolását a felügyeletet ellátó vámhivatal vezeti rá az exportáru-nyilatkozatra, legkésőbb a betárolást követő harmadik munkanapon, a tényleges kilépési adatok alapján.

Vámjegy

A vámhivatal a vámjegyen írásban is közli a vámterhet, ha az utas a megállapított összeget elfogadja. A fizetendő vámterhet a vámhivatal egy összegben, a vámkiszabás alapját képező vámérték 37,5 százalékában állapítja meg. A vámjegyen a legnagyobb értékű, ennek hiányában a legnagyobb mennyiségben előforduló vámáru megnevezését kell feltüntetni. Ha az utas a megállapított vámértékkel vagy a szóban közölt vámteherrel nem ért egyet, egységes vámáru-nyilatkozatot kell benyújtania.

Gépjárműútlevél

A gépjárműútlevél a magyar állampolgárok által ideiglenes magyarországi tartózkodásuk időtartamára behozott gépjárművek ideiglenes behozatalban való, egyszerűsített vámkezelésére szolgáló okmány. Az ideiglenes behozatali eljárásban való vámkezelést a "Nyilatkozat gépjárműútlevél kiállításához" elnevezésű okmány benyújtásával kell kérni.

Az ideiglenes behozatali vámeljárásban történő vámkezeléshez az alábbi okmányokat kell benyújtania annak, aki külföldön munkát végez, tanulmányokat folytat, vállalkozást tart fenn, valamint aki házastársi, élettársi együttélés céljából külföldön tartózkodik, és nem devizakülföldi magyar állampolgár:

  1. a három hónapot meghaladó külföldi tartózkodás igazolása (az igazolást a belföldi lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy magyar külképviseletnél kell kérni);
  2. a külföldi tartózkodási engedély, vagy külföldi tartózkodásra jogosító igazolvány, avagy hosszabb (legalább hat hónapi) időre szóló vízum.

A visszaviteli határidőt - a tartózkodási engedély, illetve vízum érvényességét is figyelembe véve - annak a naptári évet követő év január 31. napjában állapítják meg, amelyben a gépjárműútlevelet kiállították. Amennyiben a gépjárműútlevél kiadására a tárgyév negyedik negyedévében kerül sor, a visszaviteli határidőt a vámkezelést követő második év január 31. napjában határozzák meg. Az ideiglenes behozatal időtartama esetenként a 60 napot, évente a 180 napot nem haladhatja meg. A 60 napos határidőt nem lépi túl az, aki okmányszerűen igazolja, hogy a gépjármű 60 napon belüli kivitelében rajta kívül álló okok akadályozták (betegség, baleset, vis maior). Nem tartozik ide, ha a gépjárművet ellopják. A 180 napos határidőt azonban az ilyen esetben Magyarországon töltött teljes időtartam terheli. Amennyiben a kiléptető vámhivatal a 180 napos határidő túllépését észleli, a gépjárműútlevelet bevonja. Az igazolatlan határidő-túllépés mulasztásnak minősül, és vámigazgatási bírság kiszabását vonja maga után.

A gépjárműútlevél alapján vámkezelt gépjárművel a visszaviteli határidőt követő 30 napon belül el kell számolni.

Vámhivatalok illetékessége

A 24/2001. (VI. 20.) PM rendelet a vámhivatalok illetékességi területét is megváltoztatta június 25-étől. A 8. számú vámhivatalnál folyamatban lévő ügyekben és a befejezett vámigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó új vámigazgatási eljárásokban a 6. számú vámhivatal az illetékes. Az ócsai vámhivatal helyett a 3. számú vámhivatal az illetékes. A megszűnt vámszervek helyett minden ügyben az újonnan kijelölt területileg illetékes vámhivatal jár el.

Azok a korábbi tevékenységi engedélyek, amelyeket a megszűnt, vagy illetékességiterület-változással érintett vámhivatalok adtak ki, ha az engedélyezés feltételei továbbra is fennállnak, a lejáratukig érvényben maradnak. Az engedély módosítására, meghosszabbítására, visszavonására azonban már az újonnan kijelölt vámhivatal jogosult.

(Magyar Közlöny, 2001/68. szám)

Gyógyszerreklám

Az utóbbi években gyakran halljuk a televízióban és rádióban, hogy: "A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!" A gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és tápszerek reklámjáról most rendelet született.

Tilalmak

Tilos reklámozni azokat a gyógyszereket, tápszereket, amelyek a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre adhatók; és amelyek kizárólag a kórházak, orvosi rendelők, gondozóintézetek részére beszerezhetők. Nem lehet közzétenni sem sajtótermékben, sem szabadtéri reklámhordozón azokat a gyógyszereket, amelyek megnevezik a következő betegségeket: tuberkulózis; szexuálisan terjedő betegségek; egyéb súlyos fertőző betegségek, ideértve az AIDS-et is; daganatos betegségek; krónikus álmatlanság; cukorbetegség és más anyagcsere-betegségek. Ugyancsak nem lehet közzétenni a 6 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek készült, egyébként orvosi vény nélkül is beszerezhető, anyatejet helyettesítő tápszert népszerűsítő reklámot.

Nem reklámozható a vény nélkül is beszerezhető gyógyszer vagy tápszer, ha vényre történő beszerzése esetén a társadalombiztosítás támogatást nyújt az árához, illetve a közgyógyellátásra jogosultak térítésmentesen beszerezhetik.

Figyelmeztetés

A vény nélkül is kiadható gyógyszerek reklámjának tartalmaznia kell a következő figyelmeztetést: "A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!"

Szabadtéri reklámhordozón a reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen elhelyezve, a háttérből kiemelve, magyar nyelven kell tartalmaznia a szöveget. A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes reklám területének legalább 10 százalékát.

A televízióban közzétett gyógyszerreklám esetében a reklám végén kell megjelennie a legalább 5 másodpercig tartó figyelmeztető képernyőszövegnek. Rádióban szintén 5 másodperces figyelmeztetésnek kell a reklám végén, jól érthetően, magyar nyelven elhangzania.

A 4-6 hónapos korú gyermekek anyatejet kiegészítő tápszerének reklámján fel kell tüntetni, hogy: "A csecsemő legjobb tápláléka az anyatej. A legegészségesebb táplálási mód a szoptatás. Az alkalmazást megelőzően olvassa el a csomagoláson levő tájékoztatót, vagy kérdezze meg a gyermek orvosát, védőnőjét, vagy a gyógyszerészét!"

A televízióban és a rádióban a szövegnek legalább 10 másodpercnek kell lennie.

A reklám tartalma

A tápszerreklám kizárólag tényszerű és tudományos információt közölhet. A csecsemőtápszereken nem lehet olyan jelzés, fénykép, rajz, amely azt a képzetet kelti, hogy a tápszeres táplálás egyenértékű, vagy értékesebb az anyatejes táplálásnál.

A gyógyszerreklám csak olyan információt közölhet, amely megfelel a betegtájékoztatóban foglaltaknak.

Gyógyszerismertetés

Nem tiltott a gyógyszerek és tápszerek szakmai célú reklámozása a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultak részére. A gyógyszerismertetés során minden információnak, írásos dokumentációnak pontosnak, hozzáférhetőnek, igazolhatónak és naprakésznek kell lennie.

Ha az ismertetett gyógyszer árát a társadalombiztosítás támogatja, erre külön fel kell hívni a figyelmet.

Áruminta, árukapcsolás

A gyógyszerismertető személy térítésmentes mintát adhat a gyógyszerforgalmazónak. Egy gyógyszerből azonban évente legfeljebb tíz csomagolási egységet lehet átadni. A mintán jelezni kell, hogy: "Ingyenes orvosi minta, kereskedelmi forgalomba nem hozható!"

Kábítószernek, valamint pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszerből tilos árumintát adni. Nem lehet gyógyszer- vagy tápszermintát, illetve ingyenes vásárlására jogosító utalványt (kupont) közvetlenül a betegek részére átadni.

Tilos a betegnek olyan ajándékot átadni, vagy felajánlani, amely egy adott gyógyszer vagy gyógyszergyár termékeinek felhasználására ösztönöz, illetve azt feltételül szabja.

Aki a gyógyszert vagy tápszert reklámozza, június 16-át követően nem adhat ajándékot, anyagi előnyt vagy más természetbeni juttatást a forgalmazónak, kivéve ha az csekély értékű, és összefügg a forgalmazó egészségügyi tevékenységével.

A gyógyszerek eladását vagy bemutatását segítő rendezvényeken a reklámszolgáltató vendéglátásának ésszerű mértékűnek és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie. A rendezvényre az egészségügyben és a gyógyszerellátásban közreműködő szakembereken kívül más személyt nem hívhatnak meg.

A 22/2001. (VI. 1.) EüM rendelet fenti szabályait a szakmai és tudományos célokat szolgáló rendezvények és programok támogatása esetén is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2001/61. szám)

Gyógyszerek kereskedelmi árrése

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek kis- és nagykereskedelmi elosztásával foglalkozó gazdálkodó szervezetek július 1-jétől új árrésekkel kötelesek forgalmazni termékeiket.

Nagykereskedelmi árrés

A gyógyszer legmagasabb nagykereskedelmi árrése a termelői (importbeszerzési) ár függvényében a Magyar Gyógyszerkönyvben vagy a Szabványos Vényminták Gyűjteményében meghatározott gyógyszer esetében a termelői (importbeszerzési) ár 20 százaléka. A törzskönyvezett gyógyszerek, illetve a külön jogszabályokban foglaltak szerint forgalomba hozatalra és egyedi felhasználásra engedélyezett gyógyszerek esetében az árrés a következő táblázat vonatkozó termelői (importbeszerzési) ár sorához tartozó százalékos mérték és forintösszeg:

Termelői (importbeszerzési) ár (Ft) Nagykereskedelmi árrés
a termelői (importbeszerzési) ár százalékában vagy Ft-ban

0,01-150,00

12,0

-

150,01-180,00

-

18,00

180,01-300,00

10,0

-

300,01-333,00

-

30,00

333,01-500,00

9,0

-

500,01-600,00

-

45,00

600,01-1000,00

7,5

-

1000,01-1154,00

-

75,00

1154,01-2000,00

6,5

-

2000,01-2600,00

-

130,00

2600,01-

5,0

 

Kiskereskedelmi árrés

A legmagasabb kiskereskedelmi árrés a nagykereskedelmi eladási ár függvényében a Magyar Gyógyszerkönyvben vagy a Szabványos Vényminták Gyűjteményében meghatározott gyógyszer esetében a nagykereskedelmi eladási ár legfeljebb 40 százaléka. Más esetben a táblázat vonatkozó nagykereskedelmi eladási ár sorához tartozó százalékos mérték és forintösszeg:

Nagykereskedelmi ár (Ft) Árrés (%, Ft) Fogyasztói ár (Ft)
0-200 30% 0-260
201-500 26%, de legalább 60 Ft 261-630
501-1500 20%, de legalább 130 Ft 631-1800
1501-3500 18%, de legalább 300 Ft 1801-4130
3501- 630 Ft 4131-

Az árak alkalmazása

A legmagasabb nagykereskedelmi árrést csak az a gazdálkodó szervezet érvényesítheti, aki rendelkezik a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel (gyógyszer-nagykereskedő); meghatározott ellátási és nagykereskedelmi tevékenységet végez; a gyógyszert közvetlenül a gyógyszertárhoz, illetve a gyógyító-megelőző intézményhez juttatja el. A szállításokat legalább hetenkénti gyakorisággal kell végeznie.

Ha a gyógyszer a megrendelőhöz a gyógyszer-nagykereskedőtől másik nagykereskedő bevonásával jut el, a legmagasabb nagykereskedelmi árrést a nagykereskedők megoszthatják. Ebben az esetben a termelői (importbeszerzési) ár százalékában kifejezett nagykereskedelmi árrés együttesen sem haladhatja meg a táblázat szerinti mértéket.

A kiskereskedelmi árrést csak a gyógyszertárak érvényesíthetik.

A korábban érvényesített legmagasabb kiskereskedelmi árrés és a 19/2001. (V. 23.) EüM rendelet szerint alkalmazható árrés különbözetéből adódó árréstömeg kompenzálására rendeletet fognak alkotni azért, hogy ezzel javítsák a gyógyszer-kiskereskedelem jövedelmezhetőségét.

(Magyar Közlöny, 2001/58. szám)

Körözés

Az Országgyűlés elfogadta a személyek és tárgyak körözéséről, valamint az ismeretlen holttestek személyazonosságának megállapításáról szóló törvényt.

A körözést a rendőrség folytatja le. A törvény részletes tájékoztatást nyújt abban a kérdésben, hogy mikor melyik rendőrség az illetékes. Ha más állam kezdeményezi magyar személy körözését, vagy ha a magyar hatóság más államban akar valakit felkutatni, az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ teszi meg.

A rendőrség a körözés során adatgyűjtést végezhet. Az adatgyűjtés kereteit szigorúan szabályozták. A rendőrök meghallgathatják azokat a személyeket, akik feltehetően információval rendelkeznek a körözött személlyel, holttesttel, tárggyal kapcsolatban. Előzetes írásbeli hozzájárulás kell azonban ahhoz, hogy valakit poligráffal (hazugságvizsgálóval) ellenőrizzenek.

A rendőrök a fentieken kívül igazoltathatnak, terepkutatást végezhetnek, a közszolgálati rádióban és televízióban közérdekű közleményt tehetnek közzé. Sőt, a sajtóban és az interneten is megjelentethetnek felhívásokat. Nyilvánosságra hozhatják a körözött személy nevét, képmását, adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét, illetve a körözött tárgy fényképét, rajzát, egyedi azonosításra alkalmas jelsorozatát, egyéb jellemzőit. Tájékoztatást kérhetnek arról, hogy a körözött személy szerepel-e a kórházi fekvőbetegek, vagy a mentőszolgálat nyilvántartásában. Elrendelhetik, hogy figyeljék a központi lakcímnyilvántartásban a körözött személy adatait, vagy a határforgalom ellenőrzésénél feltartóztassák a keresett személyt.

A 2001. évi XVIII. törvény november 1-jén fog életbe lépni azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2001/58. szám)

Közjegyzői díjak

Június 23-ától az ügyértékhez igazodó közjegyzői munkadíj legkisebb összege 2000 forint. A tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj minden megkezdett óráért 1500 forint. Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja oldalanként 300 forint. Leírási díjként a közjegyző oldalanként 100 forintot számíthat fel.

A közjegyzői díjakat a 9/2001. (VI. 8.) IM rendelettel emelték fel.

(Magyar Közlöny, 2001/63. szám)

ICR-vonatjegy ára

Az intercity rapid (ICR) vonat pótjegy díja június 10-étől 450 forint, amely magában foglalja a helybiztosítás díját. Aki a belföldi forgalomban közlekedő ICR vonaton érvényes pótjegy nélkül utazik, 1500 forint pótdíjat köteles fizetni.

A fenti jegyárat a 21/2001. (VI. 8.) KöViM rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny, 2001/63. szám)

Külföldiek magyarországi tartózkodása

Az Országgyűlés elfogadta a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvényt. Az új rendelkezések zöme 2002. január 1-jén, kisebb része az európai uniós csatlakozásunkkor lét hatályba. A törvény részletesen szabályozza a külföldiek vízumára, tartózkodási, illetve letelepedési engedélyére, kiutasítására vonatkozó előírásokat. Külön fejezet szól az idegenrendészeti őrizetről, az idegenrendészeti eljárásról. A témával egy későbbi lapszámunkban részletesen foglalkozunk.

(Magyar Közlöny, 2001/70. szám)

Vízumkötelezettség

Aki Bosznia-Hercegovinába készül, október 1. után csak vízummal utazhat. A Belarusz Köztársaságba június 1-jétől kötelező a vízum. Nem vonatkozik a vízumkötelezettség a diplomata- és szolgálati útlevéllel Belorussziába utazókra. Kubába várhatóan október 1-jétől kell a vízumot beszerezni.

(Magyar Közlöny, 2001/63. szám)

Külföldiek honosítása

Július 1-jétől megváltoznak a magyar állampolgárság megszerzésének feltételei. A nem magyar állampolgár akkor honosítható, ha igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett. Csak annak nem kell vizsgát tennie, aki a törvény alapján mentesül.

Kedvezményesen honosítják azt, akinek - a korábbi három év helyett - legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és itt született; vagy kiskorúsága idején költözött hazánkba, avagy hontalan. Kiskorú esetében a folyamatos magyarországi lakóhelytől el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy szülője már magyar állampolgár.

Bizonyos esetekben a köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozattal is meg lehet szerezni a magyar állampolgárságot.

Alkotmányos alapismeretek vizsga

A vizsgát a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalban, vizsgabizottság előtt kell letenni. Nem köteles vizsgát tenni, aki

  • cselekvőképtelen,
  • itthon magyar nyelvű oktatásban diplomát szerzett,
  • a 65. életévét betöltötte,
  • egészségi állapota miatt képtelen vizsgázni.

Névmódosítás

A honosítással együtt a külföldi kérheti, hogy saját vagy felmenője egykori magyar családi nevét viselhesse.

A 2001. évi XXXII. törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2001/65. szám)

Titkos információgyűjtés, adatkezelés

Az ügyész és az ügyészségi nyomozó is végezhet titkos információgyűjtést a nyomozás során, a rendőrségi törvényben foglaltak szerint. A különleges eszközök alkalmazására is feljogosította az ügyészeket a 2001. évi XXXI. törvény.

Az ügyészség az általa kezelt személyes adatokat átadhatja a büntetőügyben eljáró más hatóság, a büntetés-végrehajtási szervezet, a nemzetbiztonsági szolgálatok és az igazságügy-miniszter részére. Az adatátadást mindkét szervnél dokumentálni kell.

A titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait legfeljebb 2 évig kezelhetik, ha büntetőeljárás nem indul. A különleges eszközzel végzett megfigyelés során rögzített érdektelen információt és az ügyben nem érintett személy adatait haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül meg kell semmisíteni.

Két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ügyészség bűnüldözési és igazságszolgáltatási szervezetek részére is adhat át személyes adatokat.

(Magyar Közlöny, 2001/65. szám)

Schengeni egyezmény

A schengeni egyezménnyel összhangban módosították a határőrizetről szóló törvényünket. Az egyezmény célja, hogy az Európai Unióban fokozatosan eltöröljék az ellenőrzést a közös határokon. A 2001. évi XXXIII. törvényben foglaltakat 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/65. szám)

Bankjegyek beváltása

A már bevont 500, 1000, 5000 forintos címletű bankjegyeket az MNB 2009. december 31-éig váltja át magyar törvényes fizetőeszközre.

A korábban közzétett határidőt a 6/2001. (MK 66.) MNB-hirdetmény módosította.

(Magyar Közlöny, 2001/66. szám)

Benzin és gázolaj

Július 15-étől a benzin és a gázolaj csak akkor értékesíthető belkereskedelmi forgalomban, ha minősége megfelel:

  1. motorbenzin esetében az MSZ EN 228 előírásainak (A régi gyártású, szelepülékkenést igénylő motorokkal felszerelt járművekben való alkalmazás esetén az ESZ-98-as motorbenzint egy olyan adalékkal bekeverten forgalmazzák, amely helyettesíti az ólomvegyületek kopáscsökkentő hatását.),
  2. dízelgázolaj esetében az MSZ EN 590 előírásainak.

A részletes minőségi követelményeket a 15/2001. (VI. 15.) GM rendelet mellékletei tartalmazzák.

(Magyar Közlöny, 2001/66. szám)

Területfejlesztés

Közzétették a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek jegyzékét a 91/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben. Június 23-ától a kedvezményezett települések korábbi listája már nem hatályos.

Június 18-án hatályos a 90/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, mely a 2001. évi területfejlesztési célelőirányzat régiók és megyék, valamint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások megyék közti felosztását szolgálja.

(Magyar Közlöny, 2001/66. szám)

Szőlő származási bizonyítványa

A szőlő származási bizonyítványát a szüret megkezdése előtt kell igényelni. A származási bizonyítványt három példányban állítják ki, és a hegybíró a pecsétjével és az aláírásával hitelesíti. Az 1. számú példány hologrammal ellátott eredeti példány, amely a szőlőfelvásárló, illetve a termelő példánya. A hegybíró ezen okmány alapján, a szőlő származási bizonyítványának bevonásával adja majd ki a bor származási bizonyítványát. A 2. számú példány a felvásárlóé, a 3. számú példány a termelőé. A termelő a származási bizonyítvánnyal igazolja a megtermett szőlő mennyiségét és minőségét az ellenőrző hatóságokkal szemben.

A saját és vásárolt szőlőtermésre a származási bizonyítványokat november 30-áig kell beszerezni. Ha a szüret kivételesen november 30. utánra esik (pl. jégbor), akkor a származási bizonyítványokat a szüret befejezését követő 8 napon belül kell beszerezni.

A származási bizonyítvány kiadását követő év március 31-éig a borszármazási bizonyítvány kiadására fel nem használt szőlőszármazási bizonyítványokat a hegybírónak át kell adni, aki érvényteleníti azokat. A származási bizonyítványokat 5 évig meg kell őrizni.

Annak a termelőnek, aki nem hegyközségi tag, a szőlő-, illetve borszármazási bizonyítványokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie.

A 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet augusztus 1-jén lép hatályba. A 2001 előtt kiadott szőlőszármazási bizonyítványok alapján 2001. június 30-áig lehet borszármazási bizonyítványt igényelni.

(Magyar Közlöny, 2001/66. szám)

Erdőtelepítés kiegészítő támogatása

Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, valamint Békés megyékben támogatást lehet igényelni erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás céljára.

A támogatást az igényelheti, aki pályázatot nyújt be a megyei területfejlesztési tanácshoz, vagy erdőtelepítési feladatoknál a pályázatát ide továbbították. Csak az pályázhat, aki az említett megyékben folytatja a gazdasági tevékenységét, vagy ott valósítja meg a támogatott beruházást. A támogatás vissza nem térítendő végleges juttatás.

Többlettámogatások

Az ültetvénytelepítési beruházások áfamentes költségeihez a differenciált mértékű támogatásokon felül többlettámogatásként a beruházási költségek legfeljebb 20 százaléka, vagy alaptámogatásként az áfamentes beruházási költség 40 százaléka, az árutermelő szőlőültetvények felújításánál 25 százaléka igényelhető.

Egyes mező-, erdő-, vadgazdálkodási, halászati és kertészeti tevékenységhez kötött beruházások, valamint mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó egyes élelmiszer-ipari beruházások, fejlesztések többlettámogatása legfeljebb a nettó beruházási költség 10 százaléka, alaptámogatás esetén az áfamentes beruházási költségek 40 százaléka lehet.

Új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések vásárlásához a vevő - illetve pénzügyi lízingjének támogatásához a lízingbevevő - részére legfeljebb a nettó beszerzési költségek 20 százaléka mértékében további többlettámogatást lehet kérni.

Az öntözési, valamint meliorációs beruházások többlettámogatása legfeljebb a nettó beruházási költség 20 százaléka, vagy alaptámogatásként az áfamentes beruházási költség 40 százaléka lehet.

A most kiadott rendelet szerinti támogatást a korábban már támogatásban részesített pályázó is igényelheti, már megkezdett beruházásokhoz, új mezőgazdasági gép beszerzéséhez, géplízinghez is.

A támogatás összege

A kiegészítő támogatás összege pályázónként és pályázatonként nem haladhatja meg a 20 millió forintot, alaptámogatásként pedig a 40 millió forintot.

Az agrárgazdasági célok támogatásáról szóló rendelet alapján nyújtott támogatás és e most meghirdetett kiegészítő támogatás együttes kamattámogatáson kívüli mértéke nem haladhatja meg az általános forgalmi adó nélkül számított beruházási költség 75 százalékát.

A rendeletet követően megkezdett fejlesztésekhez nyújtott és a következő évekre átnyúló kötelezettségvállalás összege a további évekre együttesen legfeljebb a tárgyévi támogatási összeg 40 százaléka lehet.

Pályázat

A támogatást - az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás pályázatait kivéve - a tanács által kiírt pályázat alapján lehet elnyerni. A pályázati felhívást a megyei napilapokban teszik közzé, valamint kifüggesztik az illetékes megyei földművelésügyi hivatalban.

A pályázatok elfogadásáról - az Agrárfejlesztési Bizottság, az élelmiszer-ipari feldolgozási tevékenységek esetén az FVM Élelmiszeripari Főosztály, az erdőtelepítés és fafeldolgozás vonatkozásában pedig az igazgatóság szakmai véleményének figyelembevételével - folyamatosan, de legkésőbb a tárgyév szeptember 30-áig döntenek.

A pályázat elfogadását követő 30 napon belül a hivatal, illetve az igazgatóság szerződést köt a pályázóval, és egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének számlák szerinti kifizetéséről a Magyar Államkincstár útján. A teljesítés a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról történik. Új mezőgazdaságigép-vásárláshoz, -lízinghez nyújtott támogatást a 10032000-01856127 számú APEH lebonyolítási számláról teljesítik.

A kiegészítő támogatást a 4/2001. (VI. 18.) FVM rendelet vezette be.

(Magyar Közlöny, 2001/67. szám)

Mezőgazdasági biztosító-egyesületek

Költségvetési támogatásra jogosultak azok a mezőgazdasági biztosítóegyesületek, amelyek június 28-át követően alakulnak. A támogatás célja az induló tőke megteremtése. A támogatás feltétele, hogy az egyesületet a bíróság nyilvántartásba vegye, a tagok az egyesület alapszabályában kötelezettséget vállaljanak arra, hogy ha az egyesületet a megalakulásától számított öt éven belül megszüntetik, a kapott támogatást visszafizetik, és ennek biztosítására az alapszabályban pótbefizetési kötelezettséget vállalnak. Feltétel továbbá, hogy az egyesület mezőgazdasági kockázatok biztosítását végezze, s legalább tíz mezőgazdasági tevékenységet folytató tagja legyen. A tagoknak az egyesület alapszabályában kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy ha az egyesület tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elutasítja, a támogatást ebben az esetben is visszafizetik, és ennek biztosítására is vállalnak pótbefizetési kötelezettséget.

A már működő egyesületek is igényelhetnek tőkeemelés céljából támogatást, ha megfelelnek a fenti feltételeknek.

A támogatás mértéke:

  • a június 28. után megalakuló egyesületnél az előírt minimálisan szükséges indulótőke háromnegyede;
  • a már működő egyesületnél a biztosítási törvényben előírt biztonsági tőkerész elérését szolgáló tőkeemelés háromnegyede.

A már működő egyesület több részletben is igényelheti a támogatást, feltéve, hogy korrigált saját tőkéjének mértéke nem csökkent a korábbi, támogatással növelt saját tőkéjéhez képest.

A támogatás forrása a központi költségvetés Pénzügyminisztérium fejezetében a Vállalkozások folyó támogatása címen az egyedi termelési támogatásokra szolgáló pénzügyi keret terhére meghatározott pénzösszeg.

Az egyesület a kapott támogatást a tőketartalék javára köteles elszámolni.

Az egyesületek a támogatás iránti kérelmüket legkorábban július 28-át követően nyújthatják be a 101/2001. (VI. 20.) Korm. rendelet alapján.

(Magyar Közlöny, 2001/68. szám)

Agrártámogatások

Módosították az agrártámogatások szabályait. A változások részleteiről a 40/2001. (V. 25.) FVM rendeletben olvashatnak. A rendelet május 25-től hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/59. szám)

Kibontakozási támogatás és gazdahitel

Szabályozták az agrártermelők részére meghirdetett kibontakozási támogatás igénybevételének rendjét. A támogatást az kérheti, aki a hitelkonstrukciós pályázat keretében 2000. szeptember 30-áig pályázatot nyújtott be a finanszírozó hitelintézethez, és a hitelintézet ígérvényével és támogatásával az FVM a kérelmet elfogadta. Feltétel továbbá, hogy a hitelszerződést megkössék. A pályázatban szereplő célkitűzéseket időarányosan meg kell valósítani, és arról 2001-ben június 30-áig önértékelést kell készíteni. Az igénylőnek nem állhat fenn köztartozása, valamint lejárt határidejű befizetési kötelezettsége, az igénylő nem állhat csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt (egyéni vállalkozók és őstermelők esetében végrehajtás alatt). A társasági formában működő igénylő törzstőkéjének mértéke meg kell hogy feleljen a jogszabályi előírásoknak. A program ideje alatt az igénylőnek minden évben eleget kell tennie regisztrációs kötelezettségének.

Ha a program évei alatt az igénylő vállalkozása átalakul, a jogosultság fenntartása érdekében ezt a tényt be kell jelentenie a Tárcaközi Bírálóbizottság Titkárságának. A jogutódnak nyilatkoznia kell a program továbbviteléről.

Beszámolási kötelezettség

Az igénylő a program teljesítéséről készített jelentését minden év május 31-éig köteles megküldeni a hitelintézetnek és a bizottságnak. A 2000. évről szóló jelentés elkészítésének és benyújtásának határideje 2001. június 30. volt. Aki a határidőt elmulasztotta, azt kizárják a programból. Ebben az esetben megszűnik az igénylő jogosultsága az állami kezességvállalásra, a kamat- és a kibontakozási támogatásra. Az igénylő az eddig felvett kamattámogatást és kibontakozási támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével számolt kamattal növelten köteles visszafizetni. Akivel a kibontakozási hitelszerződést 2001. június 30-ig nem kötötték meg, a jelentést a szerződés megkötését követő harmincadik napig köteles elkészíteni. A jelentéseket a minisztérium folyamatosan bírálja el, és elfogadásukról vagy elutasításukról legkésőbb október 31-ig értesíti az igénylőket.

A hitelintézet a jelentés elbírálásához kiegészítő adatokat kérhet az igénylőtől. Ilyenkor a határidőt a kiegészítő adatok beérkezésétől számítják. Ha a támogatással kapcsolatos döntés meghozatala, vagy a támogatás kifizetése a hitelszerződés szerinti tőketörlesztési határidő után történik, a hitelintézet a kiegyenlítésig prolongálhatja a fizetési határidőt.

A támogatás kifizetése

A kibontakozási hitel a hitelszerződés megkötésétől háromszor háromszázhatvanöt napig állhat fenn. A támogatás kifizetésére a 2001., 2002. és 2003. években kerül sor. A 2001. évben megkötött hitelszerződések esetében a hitelek lejárata - az utolsó tőketörlesztés is - a 2004. évben esedékes. A tőketörlesztés legkésőbbi időpontja 2003. december 31.

A jogosult a kibontakozási hitel törlesztésére köteles felhasználni a kibontakozási támogatást. Ha az igénylő ezt elmulasztja, kizárják a programból.

Az igénylő a vissza nem térítendő támogatást az állami adóhatóságtól kérheti, a 10032000-01905609 számú agrártermelési támogatások folyósítási számláról.

Az az igénylő, akinek a beszámolóját a program valamelyik évében nem fogadják el, a hitelszerződés szerinti eredeti időpontig köteles eleget tenni az éves tőketörlesztési kötelezettségének, az önértékelés elkészítését megelőző évben felvett kamattámogatást pedig külön felszólítás nélkül, a tőketörlesztési kötelezettség határidejéig vissza kell fizetnie. Ha ezt nem teszi meg, elveszíti a támogatásra vonatkozó jogosultságát.

Gazdahitelprogram ellenőrzése

A mezőgazdasági termelők gazdahitelprogramjában, a fiatal agrárvállalkozók részére meghirdetett támogatási programban és az új típusú mezőgazdasági szervezetek támogatási programjában részt vevő igénylőknek is beszámolási kötelezettséget írtak elő.

A pályázók a hitel felhasználásáról szóló elszámolást minden év május 31-éig kötelesek elkészíteni, és megküldeni a bizottsághoz, illetve a megyei földművelésügyi hivatalhoz. A jelentés elkészítésének határideje idén itt is június 30. A jelentéshez a hitelintézet és a minisztérium kiegészítést kérhet.

A kamattámogatást negyedévente lehet igényelni az adóhatóságtól a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozási folyósítási számláról.

A támogatások igénybevételéhez szükséges okiratokat a május 30-tól hatályos 85/2001. (V. 30.) Korm. rendelet mellékletében tették közzé.

(Magyar Közlöny, 2001/60. szám)

Állategészségügy

Július 6-ától változnak a járványügyi szabályok. A módosításra az Európai Unióban több hullámban előfordult járványok miatt volt szükség. A törvény az uniós normáknak megfelelő intézkedéseket vezetett be.

A nagy gazdasági kárt okozó, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor az FVM a jövőben megtilthatja az élő állatok, állati szaporítóanyagok, állati eredetű élelmiszerek és termékek, takarmány és más, járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas áruk kivitelét.

Az állatbetegségben elhullott, vagy leölt állat tulajdonosa eddig is jogosult volt kártalanításra. A 2001. évi XXII. törvény a kártalanítás szabályait is módosította, de ezek a rendelkezések csak az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után lépnek majd életbe.

(Magyar Közlöny, 2001/62. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére