Vedd és olvasd!

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A rendszerváltozással és a piacgazdaságra való átállással nehéz helyzetbe került a magyar könyvkiadás és könyvpiac. Kérdéses volt, egyáltalán sikerül-e a kiadóknak talpon maradniuk. Azok, amelyek túlélték a kezdeti nehézségeket, első ízben az 1997-es, majd az 1998-as évet könyvelhették el sikerként: e két esztendőben ugyanis a könyvkiadás és -kereskedelem nominális értékben 20 százalékkal növekedett.

Látványos növekedés

Noha 1997 óta komoly felfutás érzékelhető az ágazatban, folyamatosan növekszik a megjelent művek száma, és az inflációt meghaladó mértékben bővül a forgalom, a szakma egyik legégetőbb gondja továbbra is a tőkeszegénység. A különbség talán csak annyi, hogy korábban a túlélés volt a cél, míg napjainkban az egyik legsürgetőbb feladat az, hogy előteremtsék a kulturális szempontból értékes tervek megvalósításához szükséges forgótőkét.

A forgalom az 1996. évi 20 milliárd forintról 1998-ban 30 milliárd forintra emelkedett. Ez a fejlődés annál figyelemreméltóbb, mert az 1989-es 120 millió kötetes össztermelés időközben kevesebb mint a felére, 50 millió példányra csökkent. A látszólagos ellentmondás a robbanásszerű drágulással magyarázható, amely jórészt a könyvek forgalmi adójának növekedésével függ össze.

1990 és 1998 között a szépirodalmi művek ára nyolcszorosára, a szak- és tudományos könyveké a tízszeresére emelkedett. Mindezek ellenére ez utóbbiak iránt változatlanul nagyobb a kereslet, mint a szépirodalmi művek iránt. Az 1990-es első privatizációs törvényt követő évben a magánosított könyvesboltoknak mintegy kétharmada (400-500) profilt váltott, illetve sok kereskedő "kitelepült" az utcákra és az aluljárókba.

Kiadói téren is jelentős változások történtek: míg a 80-as évek közepéig 26 nagy állami kiadó uralta a piacot, a 90-es évek elejétől számuk fokozatosan ezer fölé emelkedett. A hazai kiadók mellett megjelentek külföldiek is (Bertelsmann, Springer, Wolters Kluwer). Tehát az elmúlt 3-4 évben a magyarországi könyvpiac - bármenynyire kicsinynek is számít, akár területileg, akár a kultúra más szféráihoz képest - látványos növekedést produkált.

A LOBBIZÁS ARANYSZABÁLYAI Sose kérj csak úgy, mindig kínálj valami konkrétat, személyes hasznot a támogatásért cserébe! Egy pólót, egy naptárt, azt, hogy ezeken vagy más módon megjelölöd mint hivatalos támogatót, részvételt egy eseményen. A skála széles. Az emberek nem szívesen adnak olyasmire, amiért személyesen nem kapnak semmit. Minél több, közvetlenebb és gyorsabb a kapcsolódó haszon, annál könnyebben áldoznak valamire. A célt konkrétan fogalmazd meg, a támogatást egy bizonyos dologra kérd! Ne általában a kultúrára, hanem mondjuk a Pécsi Kamarakórus vatikánvárosi fellépésének útiköltségre. (Ez konkrét esemény volt, az út mégis meghiúsult, mert a kórusnak nem volt pénze, hogy kiutazzon, szponzorokat pedig nem talált.) Folyamatosan tájékoztasd a támogatódat adománya felhasználásáról! A követhetetlen pénzek mindig gyanút keltenek. Hangsúlyozd az adott kulturális probléma súlyosságát, lehetőleg a klasszikus vita, érvelés, meggyőzés logikai sorrendjében, azt, hogy ez új keletű, és főképp a személyes érintettséget. Sokkal inkább odafigyelnek az emberek, ha a probléma személyesen őket is sújtja. Ha tudod, hozd kapcsolatba a támogató személyét, vállalatát vagy tevékenységét a támogatandó céllal, dologgal! Ezzel rokonszenvet ébresztesz a cél iránt. K. K.

Lehetséges források

Bár a piac stabilizálódása és a pozitív gazdasági adatok elsősorban az olvasóknak köszönhetők, nem szabad elfelejteni azt a támogatást sem, amit a mindenkori kulturális kormányzat juttatott a szakmának. A kultusztárca 1992-ben létrehozta a Magyar Könyv Alapítványt, amely 2000-ben már 80 millió forinttal gazdálkodhatott. Külön figyelmet érdemel az a törekvés, amelynek eredményeként évről évre több magyar nyelvű mű idegen nyelvű fordítása készül el.

Hat évvel ezelőtt indult útjára a szaktárca és a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. közös, kedvezményes kamatozású hitelprogramja a kiadók és a könyvterjesztő cégek részére, amelynek lényege, hogy a minisztérium átvállalja a felvett hitelek kamatának felét. A program első három évében több mint 50 kiadó vagy terjesztő részesült összesen 800 millió forint kölcsönben, s a kulturális tárca évente 30 millió forint kamattámogatást vállalt magára. 1999-ben ez utóbbi összeg 40 millió, tavaly pedig 35 millió forintot tett ki a minisztérium költségvetésében.

Az Antall-kormány által - a lassú rehabilitáció egyik első lépéseként - 1993-ban létrehozott NKA, jelenleg Nemzeti Kulturális Alapprogram Irodalmi és Könyvkiadási Kollégiuma tavaly 257 millió forintot osztott szét könyvkiadásra, irodalmi és könyves rendezvények támogatására, valamint írók, költők, irodalomtörténészek ösztöndíjaira.

A kormány a tárca tavalyi és idei gazdálkodásának tervezésénél az ezredfordulós ünnepségeket állította középpontba. Várhatóan augusztus 20-ára teljessé válik "A magyar irodalom gyöngyszemei" mottóval ellátott, 156 kötetes Millenniumi Könyvtár sorozat. A legnagyobb magyar szerzők munkái a Balassi, az Európa, a Jelenkor, a Magvető, az Osiris, a Püski és a Talentum Kiadók gondozásában jelennek meg a "szokásos" szépirodalmi példányszámok többszörösében. Az NKÖM a kötetek elkészítéséhez 2000-ben 156 millió forinttal járult hozzá.

Eredmények számokban

2000-ben a könyvforgalom (fogyasztói áron) meghaladta a 38 milliárd forintot, ami 15,4 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek ágazatának közel 11 milliárd forint (az összforgalom 27,8 százaléka) jutott. Az ismeretterjesztő könyvek piaca szinte megegyezik az előbb említettekével. Ezek a számok mindkét esetben jelentős - közel 2-2 milliárd forintos - növekedést tükröznek az 1999. év adataihoz képest. A tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok, lexikonok, szótárak 2000-es összforgalma mintegy 7,7 milliárd forint, piaci részesedésük pedig 20,1 százalék volt.

Sajnálatos módon romlott a szépirodalmi kiadványok statisztikája. Míg 1999-ben több mint 6 milliárd forintért adtak el ilyen alkotásokat - ez az akkori összforgalom 18,2 százalékát tette ki -, addig a tavalyi forgalmazás 15,2 százalékra csökkent. Szép sikereket értek el viszont az ifjúsági és gyermekkönyvek: 2000-ben közel 2 milliárd forintos forgalmat értek el, az előző évi kétszeresét - minden bizonnyal a nálunk is hatalmas sikerű Harry Potter-regényeknek köszönhetően. Természetesen az informatika és a high tech korában nem feledkezhetünk el a CD-ROM-okról sem, jelenlétük a könyvpiacon is egyre erősödik. Az importkönyvek tavaly 2,4 milliárd forintért keltek el, s az összforgalom 6,3 százalékát adták.

A piac tíz legnagyobb, saját kiadású könyvekből egymilliárd forint feletti eladásokat lebonyolító cége 2000-ben az éves forgalom 43,6 százalékát, közel 16,9 milliárd forintot könyvelhetett el magának. A harmincegy piacvezető, 300 millió forint feletti értékben saját kiadású könyveket forgalmazó cég a teljes piac 68,6 százalékát fedi le, majd' 26,5 milliárd forintos produktummal. A külföldi tulajdonú cégek magyarországi piacrészesedése 2000-ben 25,3 százalék volt, összes forgalmuk megközelítőleg 9,8 milliárd forintot tett ki, ami egy évvel korábban 8,5 milliárd forint volt (25,5 százalék).

A magyarországi könyvforgalom 2000-ben (fogyasztói áron)
Az adatközlő, 131 piacvezető cég együttes forgalma 33 806 172 927 Ft
Az adatot nem szolgáltató, illetve 1-2 könyvet publikáló, kis cégek becsült forgalma 400 000 000 Ft
Importkönyvek forgalma 2 436 300 000 Ft
A félárú könyvek becsült diszkont forgalma 2 000 000 000 Ft
Összforgalom 38 642 472 927 Ft
Megjegyzés: 1999-ben a regisztrált forgalom 33 477 500 000 Ft volt
Forrás: MKKE

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére