Utazási szerződés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az utóbbi időben a médiából ismert botrányok miatt megrendült a bizalom az utazási irodákkal szemben. Pedig hogyha utazni akarunk, a jól megválasztott utazási irodával időt, idegeskedést takaríthatunk meg, hiszen az irodák teljeskörűen megszervezik az utazást, a szállást, a programot, az ellátást. Bár a jogszabály pontosan meghatározza az utazási vállalkozó kötelezettségeit, nem árt tudnunk, hogy mire kell figyelni az utazási vállalkozóval kötött szerződés megkötésénél. Amennyiben az utazási szerződés, vagy az útról szóló tájékoztatás nem a jogszabályban előírtakat tartalmazza, vagy az utazási vállalkozó nem köt utazási szerződést, ne vegyük igénybe a szolgáltatásait, mert később kellemetlenségek érhetnek bennünket.

A legfontosabb szabály, hogy az utazási szerződést - valamennyi kikötésével együtt - írásban kell megkötni. Az utazási szerződés, illetőleg az utakról szóló tájékoztató nem tartalmazhat az utast félrevezető feltételeket.

A tájékoztató tartalma

Ha az utazási vállalkozó az általa meghirdetett utazások feltételeit és programját tájékoztatóban teszi közzé, amelynek - úttípustól függően - egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell:

  • az utazási vállalkozó nevét, székhelyét, telefonszámát és adószámát, a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (GM EKH) által történt nyilvántartásba vétel számát (így később könnyen megtalálható a vállalkozó),
  • az úti célt, az útvonalat, az indulás pontos helyét és időpontját és a jelentősebb tartózkodási helyeket,
  • a szálláshely típusát (főbb jellemzőinek meghatározásával), helyét, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelő komfortfokozatát,
  • a díj forintban meghatározott összegét, és hogy ez mely szolgáltatásokra nyújt fedezetet, a befizetendő előleget, a díj fennmaradó részét és megfizetésének rendjét,
  • a személyszállítás eszközét és annak jellemzőit, az utasosztályokat, valamint az utasok által elfoglalható helyet (pl. kabin vagy hálóhely hajón, hálófülke vonaton),
  • az étkezésekre vonatkozó tájékoztatást,
  • azokat a programokat, amelyeket az utazási vállalkozó a díj ellenében nyújt,
  • a fakultatív programokon való részvétel feltételeit,
  • azt a legalacsonyabb létszámot, amely feltétele az utazás elindításának, és azt a határidőt, ameddig az utazási vállalkozó az utazásnak ez okból történő elmaradásáról az utast értesíteni köteles,
  • az igénybe vehető biztosításokat,
  • a vízumkötelezettségre és az egészségügyi előírásokra vonatkozó tájékoztatást, valamint
  • a célországban jellemző éghajlatra, életmódra, étkezési és közlekedési szokásokra, továbbá a célországnak utazási szempontból jelentős, de a hazaitól eltérő szabályaira és szokásaira vonatkozó ismertetést.

A tájékoztatóban foglaltaktól az utazási vállalkozó - kivételesen, indokolt esetben - csak akkor térhet el, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta, és a változásokat a szerződés megkötése előtt az utassal közölte.

Az utazási szerződés tartalma

Az utazási szerződésnek - az utazás tartalmától függően - a fentieken túl tartalmaznia kell

  • az utas nevét és lakcímét,
  • az utazás kezdetének és befejezésének helyét és időpontját,
  • az utas által megrendelt szolgáltatásokat,
  • a részvételi díjban nem szereplő külön felszámított díjakat (pl. üdülőhelyi díj, adó, horgonyzási díj),
  • azt a határidőt, ameddig az utas költségtérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől,
  • annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazási vállalkozó a külön jogszabályban előírt vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött.

Az utazási szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a díj magában foglalja-e a baleset-, betegség- és poggyász-, illetve az elállás kockázatára vonatkozó biztosítás díját. Amennyiben a baleset-, betegség- és poggyászbiztosítást az utas az utazási vállalkozó közreműködésével köti meg, valamint ha az utazási vállalkozó az utasai javára szóló - a külön jogszabályban előírt - biztosítást kötött, az utazási vállalkozó a kifizetett szolgáltatások igénybevételére jogosító iratok átadásával egyidejűleg köteles átadni az utasnak a biztosítási kötvényt, illetőleg a biztosítás igénybevételére jogosító bizonylatot.

Az utazási szerződésnek szintén tartalmaznia kell, hogy a tájékoztatóban közzétett feltételekkel kapcsolatos változásokról a vállalkozó tájékoztatta az utast.

Ha az utazási szerződést az utazás megkezdése előtt 35 napon belül vagy a szerződésben az elállásra előírt ennél hosszabb határidőn belül kötik, az utazási szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az utast elállása esetén milyen költségek terhelik.

Tájékoztatás egyéb módon

Ha az utazási vállalkozó nem tett közzé tájékoztatót, az utazási szerződés megkötése előtt köteles írásban tájékoztatni az utast legalább a következőkről:

  • az utazás során érintett országokban érvényes vízumelőírásokról, különös tekintettel a vízum megszerzésének és érvényességének időtartamára,
  • az utazás során érintett országokban való tartózkodáshoz szükséges egészségügyi előírásokról,
  • az utazás közbeni megállások és átszállások idejéről, helyéről, időtartamáról és az utas által elfoglalható helyről, annak részletes megjelölésével (pl. kabin vagy hálóhely hajón, hálófülke vonaton),
  • az utazással kapcsolatos biztosítási szerződések megkötésének lehetőségeiről és módjáról.

Az utazási vállalkozó az utazás megkezdése előtt legalább 7 nappal - ha az utazási szerződés megkötése és az indulás közötti időtartam ennél rövidebb, az utazási szerződés megkötésekor - köteles írásban tájékoztatni az utast az utazás célállomásán található, magyarul vagy általánosan használt idegen nyelvet beszélő helyi képviselőjének nevéről, címéről és telefonszámáról (ennek hiányában arról a telefonszámról vagy egyéb információról, amely lehetővé teszi az utas számára, hogy felvegye a kapcsolatot az utazási vállalkozóval), illetve arról a helyi utazási irodáról, amelyhez az utas szükség esetén segítségért fordulhat. Ha az utazás nem haladja meg a 24 órát, és nem tartalmaz szálláshely-szolgáltatást, a szerződésben - a feleken túlmenően - elegendő megjelölni az utazás napját, a célállomást, a személyek szállításának eszközét, a programot, az egyéb szolgáltatást és a részvételi díjat.

Az utazási vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a társasutazáson részt vevő csoportokat a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje külföldön. Ha az utazást különjárati autóbusszal bonyolítják le, az utazásszervező köteles gondoskodni arról, hogy az autóbusz vezetőjének rendelkezésére álljanak a külön jogszabályban előírt iratok (pl. utasjegyzék).

Az utazás ellenértéke

Díjemelés

Az utazási szerződésben meghatározott díjak nem emelhetők, kivéve ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés rendelkezik. A díj emelésére kizárólag a közlekedési költségek nemzetközi egyezményen alapuló díjszabási vagy hatósági árának változása miatt, továbbá egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték, valamint a szolgáltatóval kötött szerződésben szereplő deviza forintárfolyamának időközi változása miatt kerülhet sor. A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével. A díjemelés indokát írásban közölni kell az utassal. Az utazási szerződésben meghatározott díjak összege az indulást megelőző 20 napon belül semmilyen okból sem emelhető.

Előleg

Az utazási szerződés megkötésekor előleg címén a díj legfeljebb 40 százalékának befizetése követelhető. Ettől a rendelkezéstől csak akkor lehet eltérni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazási vállalkozóra. A díj teljes összegének megfizetését az utazási vállalkozó legkorábban az utazás megkezdése előtt 30 nappal igényelheti, kivéve ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés miatt korábbi idő indokolt.

Elállás a szerződéstől

Utazási vállalkozó elállása

Az utazási vállalkozó legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat az utazási szerződéstől, ha az utazást a szerződéskötéskor előre nem látható - az emberi életet és egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető - külső körülmény veszélyezteti, avagy a jelentkezők létszáma nem éri el a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot. Erre azonban csak akkor van lehetősége, ha az elállás jogát az utazási szerződésben kikötötte.

Az utas az utazási vállalkozó elállásakor követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését annak késedelmi kamataival együtt.

Helyettesítő szolgáltatás

Ha az utazási vállalkozó az utazási szerződéstől eláll, az utas az eredetivel azonos értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha erre az utazási vállalkozónak lehetősége van. Amennyiben a helyettesítő szolgáltatás magasabb értékű, a díjkülönbözet az utast terheli, ha alacsonyabb értékű, az utazási vállalkozó köteles megtéríteni az utasnak a díjkülönbözetet.

Az utas elállása

Az utas az utazás megkezdése előtt tett írásbeli nyilatkozattal bármikor elállhat az utazási szerződéstől. Ha azért áll el, mert a díj emelkedésének mértéke meghaladja a 10 százalékot, vagy mert az utazási vállalkozó lényegesen módosítani kívánja az utazási szerződésben foglaltakat, illetőleg mert a program lényegesen megváltozott, az utas kérheti a díjkülönbözetet, illetőleg a kamatokkal növelt díj visszatérítését is.

Amennyiben az elállás oka nem a szerződés lényeges módosítása, az utazási vállalkozó igényelheti a szerződésből eredő, addig felmerült költségei megtérítését, amely azonban nem haladhatja meg a befizetett díj összegét. Az utazási vállalkozó nem igényelhet költségtérítést, ha az utas legkésőbb az utazás megkezdése előtt 35 nappal vagy az utazási szerződésben az elállásra meghatározott időtartam alatt áll el a szerződéstől. (Az utazási szerződésben 35 napnál korábbi határidő csak akkor határozható meg, ha a külföldi közreműködő az elállásra 30 napnál korábbi határidőt kötött ki.)

Az utazásszervező felelőssége

A szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért az utazásszervező felel. Külföldi utazásszervező utazásainak belföldi értékesítésekor az utazásközvetítő úgy felel a teljesítésért az utassal szemben, mintha maga szervezte volna az utazást.

Ha az utazásszervező nem a szerződésnek megfelelően teljesíti az utazást, köteles a díjat arányosan leszállítani. Az utazásszervező nem köteles leszállítani a díjat, ha az utas saját elhatározásából vagy az érdekkörében felmerült okból nem vett igénybe valamely szolgáltatást.

Ha az utazás megkezdését követően az utazásszervező nem tudja teljesíteni a szerződésben meghatározott szolgáltatások jelentős részét, köteles azokat más megfelelő, hasonló értékű szolgáltatásokkal pótolni. Ha az ilyen szolgáltatások értéke a nem teljesített szolgáltatások értékét meghaladja, a költségkülönbözet nem hárítható át az utasra. Ha az utazásszervező nem tud ilyen helyettesítő szolgáltatást nyújtani, vagy az utas azt indokoltan nem fogadja el, az utazási vállalkozó köteles a saját költségén az utazás kiinduló helyére szállítani az utast. Az igénybe vett szolgáltatások értékével csökkentett díjat pedig vissza kell fizetnie.

Utazást közvetítő szerződés

Az utazást közvetítő szerződés alapján az utazásközvetítő létrehozza az utazásszervező és az utas közötti utazási szerződést az utas által igényelt utazási szolgáltatásokra. Az utazásközvetítő ebben a körben a megbízottra vonatkozó szabályok szerint jár el. Az utazásközvetítő az utazásszervezőtől igényelheti a közvetítésért járó díjat. Az utazást közvetítő szerződésnek írásban tartalmaznia kell az utas által igényelt utazási szolgáltatásokat.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére