Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Munka Törvénykönyve

Jogharmonizációs céllal módosították a Munka Törvénykönyvét. A változások érintették a következő törvényeket is:

  • A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
  • Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény
  • A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény
  • Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló törvény
  • A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény
  • A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény
  • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény
  • A munkavédelemről szóló törvény
  • A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény
  • Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény
  • A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény
  • A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény
  • A nemzetközi magánjogról szóló törvény

A módosításokat a 2001. évi XVI. tv. iktatta be. A törvény július 1-jétől hatályos. A témakörrel következő számunkban részletesen foglalkozunk.

(Magyar Közlöny, 2001/51. szám)

Vállalkozási célelőirányzat

Módosították a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló rendeletet.

Az új szabályok április 27-étől hatályosak azzal, hogy azokat a korábbi rendelet szerint meghirdetett pályázatok tekintetében is alkalmazni kell, ha még nem kötötték meg a támogatási szerződést a kedvezményezettel. Április 27-étől tehát a támogatási szerződéseket minden esetben a 11/2001. (IV. 19.) GM rendelet alapján kell megkötni.

(Magyar Közlöny, 2001/45. szám)

Informatikai célelőirányzat

Új rendelet szabályozza az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat felhasználását és kezelését. A célelőirányzatból pályázat alapján támogatásban lehet részesíteni a belföldi székhelyű jogi személyeket, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat, vállalkozókat, valamint magyar állampolgárságú természetes személyeket.

A támogatások formái: vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő támogatás. A projektekhez kapcsolódó támogatások sajátforrás-szükségletét az adott pályázati felhívásban határozzák meg. A támogatást utólag folyósítják, a teljesítés igazolása mellett. A kedvezményezettnek be kell nyújtania a számlákat és a kifizetést igazoló okiratokat.

A 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet április 29-étől hatályos. A korábban benyújtott, de el nem bírált pályázatokat a pályázati kiírás közzététele napján hatályos rendelkezések és a közzétett pályázati felhívás feltételei szerint bírálják el.

(Magyar Közlöny, 2001/47. szám)

Telepengedély

Meghosszabbították a telepengedély iránti kérelmek benyújtásának határidejét. A tavaly megjelent új rendelet 2001. június 30-áig adott határidőt arra, hogy telepengedélyt kérjenek azok a vállalkozások, akik már működő telepen végzik az engedélyhez kötött tevékenységet. A 78/2001. (V. 9.) Korm. rendelet 2002. december 31-éig teszi lehetővé, hogy a kérelmeket a vállalkozások benyújtsák. A rendelet pontosítja a telepengedélyhez kötött tevékenységek listáját is.

(Magyar Közlöny, 2001/53. szám)

Zajvédelem

Május 28-ától minden munkáltatónak zajvizsgálatot kell végeztetnie a munkavállaló halláskárosodásának megelőzése érdekében, ha a munkahelyen feltételezhetően az egészséget veszélyeztető zajterhelés áll fenn.

Zajvizsgálatot csak engedéllyel rendelkező szervezet (laboratórium) végezhet. Zajvizsgálatot kell végezni az új létesítmény, gép, berendezés (munkaeszköz) üzembe helyezése során. El kell végezni a vizsgálatot a már meglevő munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás a zajexpozíció mértékét módosíthatja.

A zajvizsgálat eredményéről mérési jegyzőkönyv készül, amelyet a munkáltatónak meg kell őriznie. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyzőkönyvet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak kell megküldeni.

A munkahelyet és a munkaeszközt úgy kell létesíteni, hogy a zajexpozíciót jelentő megítélési A-hangnyomásszint (LAD) ne legyen nagyobb 85 dB-nél, és a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) egyetlen alkalommal se haladja meg a 125 dB értéket.

Ha az A-hangnyomásszint (LAD) várhatóan túllépi a 85 dB-t, továbbá a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket, a munkavállalót tájékoztatni kell azokról a munkahelyekről, ahol ezen értékeket meghaladja a zajexpozíció. Figyelmeztetni kell a zajexpozícióból származó, a hallást veszélyeztető lehetséges kockázatokra, a védő- és megelőző intézkedésekre, az egyéni védőeszközök viselésére, a hallásvizsgálatra és a munkaeszköz szakszerű használatára.

El kell különíteni azt a munkahelyet, ahol a napi zajexpozíció egyéni védőeszköz használata nélkül várhatóan túllépi a 85 dB megítélési A-hangnyomásszint (LAD) értéket vagy a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket. A bejáratnál a zajterhelésre vonatkozó figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Az ilyen munkahelyen csak az adott munkahelyre beosztott munkavállaló tartózkodhat.

Egyéni védőeszköz

Egyéni védőeszközt kell biztosítani a munkavállalónak, ha a napi zajexpozíciója várhatóan túllépi a 85 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD). Kötelező az egyéni védőeszköz használata, ha a napi zajexpozíció meghaladja a 90 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD), illetve a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket.

Minden olyan munkahelyen, ahol a napi zajexpozíció eléri a 100 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD), az egyéni védőeszközzel a zajszintet 80 dB megítélési A-hangnyomásszint értékre (LAD) kell csökkenteni. Ha az egyéni védőeszközzel csökkentett érték meghaladja a 80 dB-t, akkor az expozíciós időt annyiszor kell felére csökkenteni, ahányszor a 80 dB fölötti értékben a három megvan.

Hallásvizsgálat

Rendszeresen ellenőrizni kell a halláskárosodás kockázatával járó munkahelyeken dolgozó munkavállalók egészségi állapotát. A munkavállaló hallásfunkciójának megítélésére vonatkozó orvosi teendőket a "Fodor József" Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Fül-Orr-Gégészeti Intézet módszertani levele határozza meg.

A 18/2001. (IV. 28.) EüM rendeletben előírt zajvizsgálatot 2003. január 1. után csak a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált szervezet végezheti.

(Magyar Közlöny, 2001/49. szám)

Levegőszennyezés

Július 1-jétől a légszennyező anyagokat az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján I. különösen veszélyes, II. fokozottan veszélyes, III. veszélyes, IV. mérsékelten veszélyes fokozatokba sorolják.

A légszennyezettség határértékei

Az ország egész területére kell alkalmazni a rendeletben meghatározott egészségügyi határértékeket. Rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat, az ülepedő port és néhány összetevőjét.

Nem lehet figyelembe venni a tűréshatárt az új létesítmények esetében a légszennyezettségi határérték megadásánál, a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében. A rendelet kijelöli a légszennyezettség mértéke alapján megállapított zónák típusait.

A helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátási határértékei

A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra meg kell állapítani a technológiai (általános, eljárásspecifikus) kibocsátási határértéket, az egyedi kibocsátási határértéket és az össztömegű kibocsátási határértéket.

Ha a környezethasználó a füstgáz, véggáz hígításával marad csak a technológiai kibocsátási határértéken belül, ezt a határérték túllépésének kell tekinteni. A kibocsátási koncentráció meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a hordozógáz hígítására vagy hűtésére használt levegőmennyiséget.

A rendelet tartalmazza a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó általános technológiai kibocsátási határértékeket a légszennyező anyag tömegáramának és az O, A, B, C, illetőleg D osztályba sorolás szerinti minőségi jellemzőknek a figyelembevételével.

Kötelezővé teszi az egyes technológiákra vonatkozó eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékeket és egyéb előírásokat is. E technológiákból kikerülő légszennyező anyagokra az általános technológiai kibocsátási határértékeket kell alkalmazni. Az egyedi kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság állapítja meg.

A határértékeket a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben közölték.

(Magyar Közlöny, 2001/53. szám)

Illékony szerves vegyületek

Rendeletet alkottak a szerves oldószerek felhasználásából származó illékony szerves vegyületek kibocsátásának megelőzésére, megakadályozására, illetve csökkentésére. Illékony szerves vegyületen (Volatile Organic Compound, rövidítve: VOC) olyan szerves vegyületeket kell érteni, amelyeknek gőznyomása 293,15 K-en 0,01 kPa vagy annál nagyobb érték, vagy amelyek ennek megfelelő illékonyságúak a felhasználás körülményei között. A kátránypárlatokat (kreozotfrakció) is illékony szerves vegyületeknek kell tekinteni, ha gőznyomásuk 293,15 K-en 0,01 kPa vagy annál nagyobb érték.

Azoknál a VOC-véggázkibocsátásoknál, ahol az R45, R46, R49, R60, R61 megjelölést viselő vegyületek összességének tömegárama nagyobb vagy egyenlő 10 g/h-val, a VOC-véggáz kibocsátási határértéke 2 mg/m3 (273,15 K hőmérséklet és 101,3 kPa nyomás esetén). A kibocsátási határérték az egyes VOC-vegyületek összes tömegére vonatkozik.

Olyan halogénezett VOC-véggáz-kibocsátásoknál, ahol az R40 megjelölést viselő vegyületek összességének tömegárama nagyobb vagy egyenlő 100 g/h-val, a VOC-kibocsátási határérték 20 mg/m3 (273,15 K hőmérséklet és 101,3 kPa nyomás esetén). A kibocsátási határérték itt is az egyes VOC-vegyületek összes tömegére vonatkozik.

Azokon a telephelyen, ahol két vagy több olyan tevékenységet is végeznek, amelyek mindegyikének oldószer-felhasználása meghaladja a megállapított küszöbértékeket, minden tevékenységre külön-külön kell teljesíteni a követelményeket.

A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek a következők:

  • nyomdaipari tevékenység,
  • felülettisztítás,
  • gépjárművek utánfényezése,
  • szalagtekercsek bevonatolása,
  • bevonatkészítés,
  • tekercselőhuzalok bevonatolása,
  • oldószeres vegytisztítás,
  • faanyag impregnálása,
  • cipőgyártás,
  • fa és műanyag rétegelt borítás,
  • ragasztószerrel bevonás,
  • bevonóanyagok,
  • gumi feldolgozása,
  • növényi olajok és állati zsírok kinyerése extrakcióval és a növényolajok finomítása,
  • gyógyszerészeti termékek gyártása.

Kibocsátáscsökkentési terv

A VOC-felhasználással járó tevékenységet úgy kell végezni, hogy a VOC-kibocsátást megelőzzék. Ha erre nincs mód, a véggázok összegyűjtésével, leválasztóberendezések alkalmazásával a VOC-kibocsátást a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni.

A VOC véggáz-kibocsátási határértéket és VOC diffúz kibocsátási határértéket, a teljes VOC-kibocsátási határértéket az üzemeltetőnek és a konkrét tevékenységet végzőnek egyaránt be kell tartania.

A környezetvédelmi hatóság kivételes esetben kibocsátáscsökkentési terv készítését engedélyezheti a meglévő berendezések számára. A kibocsátáscsökkentési tervet kis oldószertartalmú vagy oldószermentes technológiák bevezetése esetén lehet alkalmazni.

Felmentés

A környezetvédelmi hatóság meghatározott határidőig az üzemeltető kérésére felmentést adhat a VOC diffúz kibocsátási határértékének betartása alól. A felmentést akkor adják meg, ha a határértéket az elérhető legjobb technika alkalmazásával sem lehet betartani, de a levegőszennyezettségi határértékeket betartják, s a kibocsátás nem gyakorol jelentős káros hatást az emberi egészségre vagy a környezetre.

A környezetvédelmi hatóság a meglévő, leválasztóval rendelkező berendezés üzemeltetőjének 2012. december 31-éig felmentést adhat a VOC-véggázkibocsátási határérték betartása alól. Az üzemeltetőnek be kell tartania véggázégető berendezés esetén az 50 mg C/Nm3; minden más típusú leválasztóberendezés esetén a 150 mg C/Nm3 értéket.

Intézkedési terv

Az olyan anyagokat vagy készítményeket, amelyek rákkeltőnek, mutagénnek vagy toxikusnak minősülnek, és VOC-tartalmuk miatt a veszélyes anyagok kockázataira utaló R45, R46, R49, R60, R61 megjelölést (R-mondat) viselik, a legrövidebb időn belül ki kell váltani kevésbé veszélyes anyagokkal vagy készítményekkel. A környezetvédelmi hatóság intézkedési terv készítésére és végrehajtására kötelezi a felhasználókat az ilyen anyagok kiváltása végett. Az intézkedési terv végrehajtásának határideje legkésőbb 2007. október 31.

Ellenőrzés

Folyamatos, automatikus mérőberendezéssel kell mérni a VOC véggázkibocsátását azoknál a pontforrásoknál, amelyeken az összes VOC-kibocsátás karbonban (C) kifejezve meghaladja a 10 kg/h átlagos értéket. Az 1 és 10 kg/h közötti, karbonban (C) kifejezett, összes VOC véggázkibocsátása esetén évente egyszer szakaszos kibocsátásmérést kell végezni, legalább három méréssorozattal.

Folyamatos mérés esetén a kibocsátási határértéket akkor tartja be a légszennyező, ha a 24 órás átlagok egyike sem mutat túllépést, és az egyórás átlagok egyike sem mutat 1,5-szeresnél nagyobb túllépést. Szakaszos mérések esetén a kibocsátási határértéket akkor tartja be a légszennyező, ha valamennyi méréssorozatban az egyes méréssorozatokra számított átlag a határérték alatt van, és egyetlen egyórás átlagérték sem mutat 1,5-szeresnél nagyobb túllépést. A határérték túllépésének minősül, ha a környezethasználó a véggáz hígításával éri el a VOC-véggázkibocsátási határérték betartását.

A bírságolás

A megállapított VOC-kibocsátási határértékek túllépése esetén légszennyezési bírságot kell fizetni. A VOC-véggázkibocsátási határérték túllépése esetén a légszennyezési bírságot a pontforrásokra vonatkozó szabályok szerint fogják kivetni. A VOC diffúz kibocsátási határérték és a teljes VOC-kibocsátási határérték túllépése esetén a légszennyezési bírságot a rendelet szerint számítják ki.

Átmeneti rendelkezések

A 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a meglévő berendezéseknek 2007. október 31-éig kell teljesíteni. Azoknak a berendezéseknek, amelyek 2001. április 1. és 2001. július 1. között megvalósítási engedélyt kaptak, legkésőbb 2002. december 31-ig kell megfelelniük az új berendezésekre vonatkozó követelményeknek. A meglévő tevékenység, berendezés üzemeltetői a kibocsátáscsökkentési tervre vonatkozó kérelmüket legkésőbb 2002. december 31-éig nyújthatják be a környezetvédelmi hatósághoz.

A folyamatos emissziómérést biztosító rendszert új berendezésnél az üzembe helyezés időpontjától, meglévő berendezésnél legkésőbb 2004. október 31-éig kell megvalósítani.

(Magyar Közlöny, 2001/45. szám)

Vegyi anyagok

Május 12-étől kockázatbecslést kell végezni azoknál a vegyi anyagoknál, amelyeket első ízben hoznak kereskedelmi forgalomba akár önmagukban, akár készítmény összetevőjeként. A kockázatbecslés kötelező azoknál az EINECS-ben (Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzékében) szereplő anyagoknál is, amelyek gyártott vagy importált mennyisége, akár önmagukban, akár készítmény összetevőjeként, eléri az évi 10 tonnát.

Az új anyagok törzskönyvezéséhez a kockázatbecslést a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI) és a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség (KTFF) végzi.

Bejelentés, adatszolgáltatás

Minden gyártó, illetve importőr köteles bejelentést tenni az OKK-OKBI részére, ha a 2001. január 1-jét megelőző három éven belül legalább egy alkalommal évi 10 tonnánál nagyobb mennyiségben EINECS-anyagot önmagában vagy készítmény összetevőjeként gyártott, illetve importált. A 2001. és azt követő naptári évekre csak akkor kell bejelentést tenni, ha a gyártó vagy importőr ezt korábban még nem tette meg. Kötelesek azonban évente közölni az előállított és az importált anyag mennyiségére vonatkozó adatokat.

A rendelet mellékletében közzétették azoknak az anyagoknak a listáját, amelyek mentesek az adatszolgáltatási kötelezettség alól.

Egyetlen gyártó, illetve importőr is benyújthatja az információkat az érintett gyártók, importőrök nevében és beleegyezésével, ha az anyagot több gyártó gyártja, illetve több importőr importálja.

Elektronikus formában is lehet adatot szolgáltatni. Az elektronikus adatszolgáltatáshoz szükséges szoftvert az OKK-OKBI készíti el. A gyártók és az importőrök csak az OKK-OKBI-től díjmentesen beszerezhető, mágneslemezen lévő, vagy e-mailen továbbított speciális szoftvercsomagot használhatják.

Az EINECS-anyag bármely gyártója, illetve importőre haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni az OKK-OKBI-t, ha olyan új információról szerez tudomást, amely valószínűsíti, hogy az általa gyártott vagy importált anyag komoly kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre.

Vegyi anyagok nemzeti listája

Az OKK-OKBI elkészíti, naprakészen tartja és nyilvánosságra hozza a nagy mennyiségben gyártott vagy importált vegyi anyagok (high production volume, HPV) nemzeti listáját. A Környezetvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium évente közzéteszi a listát a hivatalos lapjában.

Az elsőbbségi anyagok

Az OKK a gyártók és az importőrök információi alapján kijelöli azokat az anyagokat vagy anyagcsoportokat, amelyek tekintetében a kockázat értékelését haladéktalanul indokolt elvégezni (elsőbbségi anyagok). A Környezetvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszik az elsőbbségi anyagok listáját.

Előresorolják az elsőbbségi listán azokat az anyagokat, amelyeknek krónikus hatásuk lehet, bizonyítottan vagy feltételezetten rákkeltő, mutagén, endokrin zavarkeltő vagy reprodukciót károsító hatásúak.

A gyártóknak és importőröknek az elsőbbségi lista közzétételétől számított hat hónapon belül be kell nyújtaniuk az OKK-OKBI részére az anyaggal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó összes információt, illetve tanulmányt.

A kockázatbecslés elveit és az adatszolgáltatást nem igénylő vegyi anyagok listáját a 12/2001. (V. 4.) KöM- EüM együttes rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2001/51. szám)

Természetvédelem

Közzétették a védett növény- és állatfajok, a fokozottan védett barlangok és az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok jegyzékét.

A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet május 17-től hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/53. szám)

Tűzvédelem

Június 1-jétől megváltozik az erdőterületek tűzvédelmi besorolása. Az erdőgazdálkodó köteles az erdőterületeket tűzvédelmi szempontból besorolni, és kezdeményezni azok nyilvántartásba vételét. Az erdőterületek tűzvédelmi besorolása a következő:

  1. nagymértékben veszélyeztetett terület, ahol az állandó vagy ciklikus erdőtűz veszélye súlyosan fenyegeti az ökológiai egyensúlyt, a személyek és a vagyontárgyak biztonságát;
  2. közepesen veszélyeztetett terület, ahol az erdőtűz veszélye nem állandó, nem ciklikus, de ahol az erdőtűz jelentős veszélyt jelent az erdők ökoszisztémái számára;
  3. kismértékben veszélyeztetett terület minden más erdőterület.

A 7/2001. (IV. 27.) BM rendeletben létrehozták az erdőtüzek elleni védelem információs rendszerét. Az erre vonatkozó szabályozás 2002. január 1-jén lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2001/48. szám)

Elemek és akkumulátorok forgalomba hozatala

Április 20-tól megváltoztak az elemek és akkumulátorok forgalomba hozatala során alkalmazandó feliratozás szabályai. A módosítást a 13/2001. (IV. 20.) EüM-KöM együttes rendelet iktatta be.

(Magyar Közlöny, 2001/46. szám)

Közúti árufuvarozói engedélyek

2001. május 1-jétől módosultak a közúti árufuvarozói engedélyek kiadásának feltételei. A korábban kiadott belföldi közúti árufuvarozói és nemzetközi közúti árufuvarozói engedélyek továbbra is érvényesek maradnak, azzal a feltétellel, hogy az engedéllyel rendelkező vállalkozások legkésőbb 2002. december 31-éig kötelesek eleget tenni az új feltételeknek.

Belföldi közúti árufuvarozói engedély

A belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó csak abban az esetben végezhet belföldi közúti árufuvarozást, ha a területi közlekedési felügyelettől belföldi közúti árufuvarozói engedélyt kapott.

Belföldi közúti árufuvarozói engedélyt az a vállalkozás kaphat, amelynél

  1. az ügyvezetést és a szakmai irányítást ellátó személy mind erkölcsi, mind szakmai szempontból kifogástalan előéletű (jó hírnév);
  2. a szakmai irányítást ellátó személy rendelkezik a vállalkozás viteléhez szükséges átfogó ismeretekkel;
  3. a tevékenység megkezdéséhez és folyamatos végzéséhez szükséges pénzeszközök bizonyítottan rendelkezésre állnak.

A közlekedési felügyelet jóváhagyásával folytathatja a tevékenységet a vállalkozás, ha a szakmai irányító személyében változás történt. A közlekedési felügyelet megfelelő biztosíték esetén legfeljebb 12 hónapra haladékot adhat a vállalkozásnak, ha a tevékenységhez szükséges pénzeszközök nem állnak rendelkezésre.

A belföldi közúti árufuvarozói engedélyt legfeljebb 5 évre adják ki. Az engedélyt visszavonják, ha a vállalkozás a tevékenységet nem a szakmai előírásoknak megfelelően gyakorolja.

A szakmai alkalmasság azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezet szakmai irányítójának belföldi árufuvarozó-vállalkozói képesítéssel kell igazolnia a tevékenységhez szükséges szakismereteket. A képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tenni.

A pénzügyi helyzet abban az esetben megfelelő, ha a gazdálkodó szervezet a tevékenység megkezdéséhez és a zavartalan üzletvitelhez szükséges tőkeerővel rendelkezik. Saját tőkéjének egy gépjármű (járműszerelvény) esetén, legalább 2 500 000 Ft, és minden további gépjárműre nézve egyedenként legalább 1 400 000 Ft-nak kell lenni. Szükséges továbbá, hogy adó-, vám- és járulék-, valamint a közlekedési hatósággal szemben fennálló fizetési kötelezettségének folyamatosan eleget tegyen.

A belföldi közúti árufuvarozói engedélyt a területi közlekedési felügyelet kérelemre adja ki.

A kérelemben fel kell tüntetni a gazdálkodó szervezet nevét, azonosító adatait, székhelyét, telephelyét (telephelyeit), a vezető és a szakmai irányító nevét, személyi azonosító adatait, valamint az üzemeltetni kívánt járművet rendszám szerint. Az engedélyt legfeljebb 5 éves időtartamra adják ki.

Nemzetközi közúti árufuvarozói engedély

A belföldi székhelyű vállalkozás akkor végezhet nemzetközi közúti árufuvarozást, ha a Központi Közlekedési Felügyelettől (KKF) nemzetközi közúti árufuvarozói engedélyt kapott. A közlekedési és vízügyi miniszter keretet állapíthat meg a kiadható nemzetközi engedélyekre. Az engedélyek számát a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben teszik közzé.

Nemzetközi közúti árufuvarozói engedélyt az a vállalkozás kaphat, amelynek

  1. belföldi közúti árufuvarozói engedélye és árufuvarozási gyakorlata van (legalább 2 éve - szüneteltetés nélkül - rendszeresen végez belföldi árufuvarozást);
  2. szakmai irányítója rendelkezik a tevékenységhez szükséges nemzetközi szakmai ismeretekkel (nemzetközi árufuvarozó-vállalkozói képesítést szerzett);
  3. nemzetközi áruszállításra alkalmas járműve van (nemzetközi közúti áruszállításra alkalmasnak minősített, érvényes igazolólappal rendelkező járművet üzemeltet).

Az engedélyt járművenként, a belföldi közúti árufuvarozói engedéllyel megegyező érvényességgel adják ki. A nemzetközi közúti árufuvarozói engedély visszavonására a belföldi közúti árufuvarozói engedélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Nemzetközi árufuvarozó-vállalkozói képesítést az a személy kaphat, akinek belföldi árufuvarozó-vállalkozói képesítése van, és nemzetközi különbözeti vizsgát tesz.

A nemzetközi közúti árufuvarozói engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni a gazdálkodó szervezet nevét, azonosító adatait, székhelyét, telephelyét (telephelyeit), belföldi közúti árufuvarozói engedélyének számát, a szakmai irányító nevét, személyi azonosító adatait, valamint a nemzetközi forgalomban üzemeltetni kívánt járművet, rendszám szerint. A kérelemhez mellékelni kell eredetiben vagy hiteles másolatban a belföldi közúti árufuvarozói engedélyt, a szakmai irányító vizsgabizonyítványát, a jármű forgalmi engedélyét és igazolólapját, valamint a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy szüneteltetés nélkül végez belföldi árufuvarozást.

Az engedélyt harmadik személynek nem lehet átengedni. Gazdálkodó szervezetek átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) esetén az engedélyt az új gazdálkodó szervezet részére abban az esetben lehet átírni, ha azt egyébként is kiadták volna, és a korábbi engedélyessel (engedélyesekkel) szemben nem állnak fenn az engedély visszavonásának feltételei.

A korábbi engedélyek érvényessége

Az új árufuvarozási engedélyeket a 68/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet és a 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet alapján adják ki. Az új szabályok nem érintik a május 1. előtt kiadott belföldi és nemzetközi árufuvarozó-vállalkozói képesítések érvényességét és a vizsgára vonatkozó mentességeket. A korábban kiadott engedélyek alapján a tevékenységet az engedélyben meghatározott érvényességi idő lejártáig lehet folytatni, de legkésőbb 2002. december 31-ig mindenben meg kell felelni az új előírásoknak. A határidő előtt az engedélyes - ha az számára kedvezőbb - kérheti az engedélyező hatóságtól a már korábban kiadott, érvényes engedélyének a megújítását.

Minősítő vizsgálat

Május 1-jétől abban az esetben lehet nemzetközi közúti árufuvarozásra alkalmasnak minősíteni a járművet, ha megengedett legnagyobb össztömege 6 tonnánál vagy terhelhetősége (a vontatható pótkocsi terhelhetőségével együttesen) 3,5 tonnánál nem több, illetve terhelhetősége legalább 20 tonna. Az alkalmasság feltétele továbbá, hogy a járművet menetíró készülékkel (tachográffal) szereljék fel, és légszennyezés tekintetében legalább az ENSZ-EGB 49.02/B számú, zajkibocsátás tekintetében legalább az ENSZ-EGB 51.02 számú előírásokban foglalt követelményeknek megfeleljen.

Az alkalmasnak minősített járműre a közlekedési felügyelet a soron következő időszakos vizsgálat időpontjáig érvényes igazolólapot állít ki. A 16/2001. (IV. 27.) KöViM rendeletben foglaltakat a május 1-jét követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/46., 48. szám)

Nemzetközi közúti személyszállítás

Május 1-jétől megváltoznak a nemzetközi közúti személyszállításhoz használt magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott autóbuszra vonatkozó előírások. Nemzetközi közúti személyszállítást a 20 főnél több személy szállítására alkalmas autóbusszal akkor lehet végezni, ha az autóbuszt a minősítő vizsgálat alkalmával a közlekedési felügyelet nemzetközi közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősítette. Ennek feltétele, hogy az autóbuszt menetíró készülékkel (tachográffal) szereljék fel, és az autóbuszhoz kiállított "Üzemeltetési és karbantartási napló"-t a korábbi minősítő vizsgálat óta eseményszerűen vezessék, és abban az elvégzett karbantartási műveleteket rögzítsék. Az "Üzemeltetési és karbantartási napló"-ban eseményszerűen kell vezetni az autóbusz biztonsági berendezéseinek műszaki állapotát befolyásoló körülményeket, beavatkozásokat.

Az autóbuszok minősítő vizsgálatának szabályait a 17/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet módosította.

(Magyar Közlöny, 2001/48. szám)

Hajózási képesítés

Közzétették az új belvízi és tengeri hajózási képesítési feltételeket. A rendeletet május 1-jétől a Magyar Köztársaság területén közlekedő úszó létesítményeknek és az ország határain kívül, a magyar hatóság által kiadott hajózási képesítéssel rendelkező személyeknek kell betartaniuk.

Úszó létesítmény vezetéséhez és azon fedélzeti, gépüzemi szolgálati vagy segédszolgálati feladat ellátásához hajózási képesítés szükséges. A képesítések megszerzésének előfeltétele az alapfokú iskolai végzettség és a betöltött 18. életév. A képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tenni. A vizsga követelményszintjét és a vizsgáztatás módszerét a Közlekedési Főfelügyelet vizsgaszabályzatban állapítja meg, és évente közzéteszi a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben. A tengerészképesítések tekintetében a vizsgaszabályzat a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által elfogadott tematika alapján készül.

Az eredményes vizsga alapján a területi közlekedési felügyelet képesítő okmányt ad ki köteles kompra, révcsónakra és belvízi kedvtelési célú kishajóra. Más úszó létesítményre a Közlekedési Főfelügyelet adja ki az engedélyt.

Az úszó létesítményen szolgálatot teljesítő személynek, továbbá a kedvtelési célú hajó vezetőjének magánál kell tartania a képesítő okmányát. A hajózási hatóság a képesítő okmányokat nyilvántartja.

A külföldön szerzett képesítést a hajózási hatóság akkor ismeri el, ha a bizonyítványt olyan országban állították ki, ahol az STCW '95 bevezetését és alkalmazását az IMO elfogadja.

A képesítések megszerzésének részletes feltételeit a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2001/48. szám)

Kulturális járulék

Közzétették a kivitelezőt terhelő kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról szóló rendeletet. A rendeletet minden olyan esetben alkalmazni kell, ahol az építési szerződést 1993. április 1-jét követően kötötték meg.

Az építtető az építési szerződésben köteles a kivitelező számára nyilatkozni arról, hogy a megvalósításra váró építmény tervezett bekerülési értéke eléri-e a járulékköteles értékhatárt.

Ha az építési szerződés megkötését követően az építmény bekerülési értéke módosul, az építtető köteles a kivitelezőt írásban tájékoztatni arról, hogy a járulékfizetési kötelezettség továbbra is fennáll, vagy megszűnt. Ha azonos beruházás keretében több építményt valósítanak meg, a bekerülési értéket építményenként kell megállapítani.

A kivitelező az építtetővel kötött szerződésnek megfelelően számlázza az építmény megvalósításának költségeit, függetlenül attól, hogy azt saját maga vagy alvállalkozók bevonásával, más vállalkozások szolgáltatásainak igénybevételével valósította meg.

A kulturális járulék összegét a kivitelező állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettséget negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-áig az APEH-SZTADI által vezetett 10032000-06056047 számú kulturális járulék beszedési számla javára kell teljesíteni. A kivitelező a fizetendő kulturális járulékot az egyéb ráfordítások között számolja el.

A bekerülési érték meghatározását a 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2001/47. szám)

Járványügyi kártalanítás

A járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felső határa április 24-étől a következő:

910 681 Ft

szarvasmarha

408 236 Ft

sertés

142 520 Ft

juh

41 065 Ft

kecske

20 532 Ft

baromfi

3 019 Ft

méhcsalád

12 078 Ft

házinyúl

2 174 Ft

A 32/2001. (IV. 24.) FVM rendeletben foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2001/47. szám)

Mérésügyi díjak

Felemelték a mérésügyi tevékenységek díjait. Május 19-étől a normadíj 1600 forint. A fizetendő díj - díjszámítási alaponként - a normadíj és a meghatározott szorzószám szorzata.

A díjakat terhelő általános forgalmi adó tekintetében a mindenkor hatályos áfatörvény az irányadó.

A 12/2001. (V. 11.) GM rendeletben foglaltakat csak a hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/54. szám)

SAPARD-program

Közzétették a földművelésügyi hivataloknak a SAPARD-program végrehajtásával összefüggő illetékességét:

  1. Fővárosi Budapest és Földművelésügyi Pest Hivatal, Budapest megye
  2. Szabolcs- Jász-Nagykun-Szatmár- Szolnok,Bereg Megyei Hajdú-Földművelésügyi Bihar és Hivatal, Szabolcs-Nyíregyháza Szatmár-Bereg megye
  3. Csongrád Bács-Kiskun, Megyei Csongrád és Földművelésügyi Békés megye Hivatal, Szeged
  4. Borsod-Abaúj- Nógrád, Heves Zemplén Megyei és Borsod-Földművelésügyi Abaúj-Hivatal, Miskolc Zemplén megye
  5. Zala Megyei Gyor-Moson-Földművelésügyi Sopron, Vas és Hivatal, Zala megye Zalaegerszeg
  6. Somogy Megyei Tolna, Földművelésügyi Baranya és Hivatal, Somogy megye
    Kaposvár
  7. Veszprém Megyei Komárom-Földművelésügyi Esztergom, Hivatal, Veszprém és
    Veszprém Fejér megye

A hivatalok folyamatos tájékoztatást biztosítanak a gazdálkodók részére a SAPARD-program keretében nyújtható támogatási lehetőségekről. Eljuttatják a pályázók részére a támogatások igényléséhez szükséges nyomtatványokat, kiadványokat és tájékoztató dokumentumokat, valamint segítséget nyújtanak azok értelmezéséhez, útmutatást adnak a pályázati anyag kitöltéséhez.

Előzetes, időközi és utólagos helyszíni ellenőrzéseket végeznek. Befogadják és ellenőrzik a támogatás iránti igényeket. Megvizsgálják a benyújtott dokumentumokat, helyszíni ellenőrzéseket végeznek a támogatási igény és a fizetési kötelezettség jogosultságának megállapítására. Részt vesznek a beruházások műszaki átadás-átvételén, és végrehajtják a megvalósulás elszámolásának pénzügyi ellenőrzését.

A 79/2001. (V. 9.) Korm. rendelet május 17-étől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/53. szám)

Forintárfolyam

A forint árfolyamának középparitás körüli ingadozási sávját - a csúszó árfolyamrendszer fenntartása mellett - 2001. május 4-től ą15%-ban határozták meg. A kormány és az MNB döntését az 1048/2001. (V. 16.) Korm. határozatba foglalták.

(Magyar Közlöny, 2001/56. szám)

Általános költségátalány a bírósági végrehajtásban

Általános költségátalányt kell fizetni április 30-ától az önálló bírósági végrehajtó által lefolytatott eredményes végrehajtási eljárásban. A költségátalány a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát illeti.

Az általános költségátalányt az adós (kötelezett) viseli, a végrehajtó azt az egyéb végrehajtási költségekkel együtt hajtja be tőle. Ha az adós a végrehajtási eljárás során közvetlenül a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérőnek kell az általános költségátalányt megfizetnie a végrehajtónak.

Az általános költségátalány számításának alapja a végrehajtási ügyérték. Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása során a kötelezettől pénzkövetelést is behajtanak, az általános költségátalány számításának alapja a behajtandó pénzkövetelésnek és járulékainak összege.

A végrehajtó az első érdemi intézkedés során állapítja meg az általános költségátalány összegét, amit írásban közöl a felekkel. A továbbiakban ezt az összeget hajtja be az adóstól.

A 8/2001. (IV. 27.) IM rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2001/48. szám)

HUNGART Egyesület

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000. szeptember 1-jén nyilvántartásba vette a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesületet. Az egyesület kérte a nyilvántartásba vételről szóló határozat módosítását. Ennek megfelelően a minisztérium közzétette az egyesület 2001. április 4-étől hatályos adatait:

  1. A közös jogkezelő egyesület neve: HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület.
  2. A közös jogkezelő egyesület rövidített neve: HUNGART Egyesület.
  3. A közös jogkezelő egyesület székhelye: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
  4. A közös jogkezelő egyesület képviselőjének neve, lakcíme: Kádár János Miklós elnök, 1065 Budapest, Nagymező u. 8.
  5. A közös jogkezelésbe tartozó szerzői és szomszédos jogok: Szerzői művek, előadások és hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel fennálló díjigény.
  1. A közös jogkezeléssel érintett jogosulti kör: Képző-, ipar-, fotóművészeti, építészeti, ipari tervezőművészeti alkotások és műszaki létesítmények alkotói (jog: 5.2., tevékenység: 7.3., 7.4.).
(Magyar Közlöny, 2001/45. szám)

Nyugdíjemelés

Nyugellátások

Július 1-jétől 3,5 százalékkal emelik a 2001. január 1-jét megelőzően megállapított öregségi nyugdíjat (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat), a rokkantsági nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat. A nyugdíjemelés 2001. január 1-jére visszamenőleges hatállyal történik. Ha egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátásokat külön-külön emelik.

A 2001. január-június hónapokra járó nyugdíjemelés összegét júniusban egy összegben utalják ki, és a júliusra járó nyugellátást már emelt összegben fizetik ki.

A nyugdíjemelés következtében az együtt folyósítási összeghatár 2001. július 1-jétől - január 1-jei visszamenőleges hatállyal - havi 35 870 forintra változik.

A nyugdíjemelés speciális eseteit a 72/2001. (IV. 24.) Korm. rendelet tartalmazza.

Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

Július 1-jétől - január 1-jei visszamenőleges hatállyal - felemelték a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat is. 3,5 százalékkal emelik az átmeneti járadék összegét, valamint a havi 54 930 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összegét azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 54 930 forintot. Ugyancsak 3,5 százalékos az emelés az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó összegeknél, továbbá a megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék esetében.

A vakok havi 8300 forintot el nem érő összegű személyi járadékát havi 8300 forintra emelik. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül a rokkantsági járadék összege havi 600 forinttal emelkedik. A rendszeres szociális járadék összegét a 2001. december 31-éig az 59. életévüket betöltő nők, illetve a 62. életévüket betöltő férfiak esetében havi 600 forinttal, egyéb esetekben havi 500 forinttal növelik. A központi szociális segély összegét havi 600 forinttal, a házastársi pótlék, illetve a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összegét 400 forinttal, a házastárs után járó jövedelempótlék összegét havi 250 forinttal növelik.

Aki nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, az emeléseket ellátásonként külön-külön is megkapja.

A 76/2001. (V. 9.) Korm. rendelet alapján az érintett személyek a január-június hónapokra járó emelés hathavi összegét júniusban egy összegben kapják meg, és a júliusra járó ellátást már emelt összegben utalják ki nekik.

(Magyar Közlöny, 2001/47., 53. szám)

Nagyszülői gyes

A családok támogatásáról szóló törvény módosításával bevezették a sokat vitatott nagyszülői gyest. A 2001. évi XII. törvény május 1-jétől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/48. szám)

Cselekvőképesség

November 1-jétől megváltoznak a cselekvőképességgel és a gondnoksággal összefüggő jogszabályok. Az új szabályokat a 2001. évi XV. törvény vezette be.

(Magyar Közlöny, 2001/51. szám)

Szarvasmarha-ágazat támogatása

Módosították az 1999. évi költségvetési törvényben jóváhagyott 16 milliárd forint összegű agrárhitelhez kapcsolódó kezességvállalás felhasználásának szabályait. Az állami kezességvállalást olyan, legfeljebb 2005. december 31-i lejáratú hitel felvétele esetében lehet érvényesíteni, amelyben a jogosult vállalja, hogy a legfeljebb 2001. december 31-éig tartó tőketörlesztési moratórium után a futamidő még fennálló részében a tőketartozást a hitelszerződésben foglaltak szerint meghatározott időközönként törleszti.

A kamattámogatást a banki kamatterhelés gyakoriságától függően lehet igényelni az állami adóhatóságnál a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról. A kamattámogatás az adóhatóság által rendszeresített 0011-es számú "Bevallás az államháztartással szemben egyes juttatások igényléséhez" nyomtatvány felhasználásával igényelhető. Az igénylőnyomtatványhoz csatolni kell a pénzintézet kamatbefizetési igazolását.

A 33/2001. (IV. 28.) FVM rendelet április 28-tól hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/49. szám)

Juhtej

Agrárpiaci támogatást igényelhetnek azok a nyers, kifejt termelői juhtejet (BTO 012221 0000) feldolgozó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (feldolgozók), akik a juhtejet saját termelésük után, vagy a termelőtől való felvásárlás után feldolgozzák. A feldolgozók a 2001. évi hazai termelésből feldolgozásra átvett első osztályú juhtej után 2 millió liter mennyiségi határig (felvásárlási kvóta) jogosultak literenként 25 Ft támogatásra. A lehívható támogatás mindösszesen ötvenmillió Ft.

A feldolgozó köteles az átvett juhtej után - a literenkénti támogatás összegét is tartalmazó - legalább 140 forint + áfa vagy kompenzációs árat elszámolni és kifizetni a tejtermelőnek. Ennek az a feltétele, hogy a tejet a Budapest Fővárosi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás laboratóriumaiban a minőségi követelmények teljesülése alapján I. osztályúnak minősítsék, és a tejtermelő tagja legyen a terméktanácsnak. A tejfeldolgozó a saját termelésű juhtejmennyiség után is jogosult támogatásra, ha ezek a feltételek teljesülnek.

A támogatás igényléséhez a feldolgozónak mellékelnie kell:

  • a tej árának kifizetéséről a számlát vagy az áruátvételi bizonylatot,
  • terméktanácstagságot igazoló iratot,
  • az állomás által hitelesített minősítő bizonyítványt,
  • nyilatkozatot arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási, illetőleg végrehajtási eljárás alatt és nincsen köztartozása,
  • a saját termelésű tej után a feldolgozott I. osztályú juhtej mennyiségét igazoló önbizonylatot.

A támogatásra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala hirdeti meg a pályázatot a szakmai lapokban és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben. A pályázatokat a hivatal és a Juh Terméktanács képviselőiből álló bizottság bírálja el.

A támogatást havonta lehet igényelni az elsőfokú adóhatóságnál a 10032000-01905520 számú APEH Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás folyósítási számláról, a tárgyhót követő 20-ától.

A juhtej támogatását szabályozó 34/2001. (V. 11.) FVM rendeletet május 11. és december 31. között kell alkalmazni. A rendelet részletesen ismerteti az I. osztályú nyers juhtej minőségi követelményeit.

(Magyar Közlöny, 2001/54. szám)

Kecsketej

Május 11. és december 31. között agrárpiaci támogatást igényelhetnek azok is, akik kecsketejet (BTO 012222 0000) dolgoznak fel. A támogatás igénybevételének feltételei megegyeznek az előzőekben ismertetett juhtejtámogatással, ezért itt csak az eltérő adatokat közöljük.

A felvásárlási kvóta 3 millió liter. A támogatás mértéke 15 Ft/liter. A lehívható támogatás mindösszesen 45 millió Ft. A feldolgozónak legalább 90 forint + áfa vagy kompenzációs árat kell fizetnie a tejtermelőnek, ha a kecsketejet I. osztályúnak minősítették, és a termelő tagja a terméktanácsnak.

Az I. osztályú kecsketej minőségi követelményeit a 35/2001. (V. 11.) FVM rendelet írja elő.

(Magyar Közlöny, 2001/54. szám)

Tehéntej

Minőségjavítási támogatás

Április 15-től felemelték az MSZ 3698 szabvány szerint extrának minősített tejre igényelhető minőségjavítási támogatást. A feldolgozó literenként hat forint harminc fillért igényelhet, miután a termelőtől felvásárolta a tejet.

A tejtermelő és a feldolgozó a szállítási szerződésben megállapodhatnak, hogy a minőséghez kötött támogatást a feldolgozó csak akkor fizeti meg a termelőnek, ha azt részére az APEH már folyósította.

A módosítást a 36/2001. (V. 11.) FVM rendelet iktatta be.

Irányár

A minőségjavítási támogatás felemelésével egy időben a tej irányárát 67,20 Ft/liter + áfa, összegre leszállították, azzal, hogy ez az ár a támogatást nem tartalmazza.

A változásról a 37/2001. (V. 11.) FVM rendeletben határoztak.

(Magyar Közlöny, 2001/54. szám)

Szőlőfajta Használati Bizottság

Megalakult a Szőlőfajta Használati Bizottság (SZHB), mint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadó, véleményező testülete. Az SZHB 12 tagból áll, tagjait a miniszter nevezi ki a szőlőtermesztés és borászat tekintélyes szakemberei közül három évre. A tagok kétharmadát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jelöli.

Az SZHB az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézettel (OMMI) együttműködve dolgozza ki a szőlőfajták termesztésalkalmassági vizsgálatának módszereit:

  1. meghatározza a vizsgálandó fajtákhoz megfelelő, már köztermesztésben lévő összehasonlító szőlőfajták körét,
  2. kidolgozza a kísérleti ültetvények telepítési, művelési és szüreti technológiáját, valamint
  3. meghatározza az összehasonlító és kísérletbe vont fajták esetében a szőlőfeldolgozás és borkészítés módját.

Az SZHB megyénként meghatározza az ajánlott, az engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett szőlőfajták körét. Megszervezi a szőlőfajta-kísérletek rendszerét, és meghatározza az egyes megyék fajtakísérleti munkában részt vevő gazdaságainak körét.

A bizottság létrehozását a 39/2001. (V. 14.) FVM rendelettel hirdették ki.

(Magyar Közlöny, 2001/55. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére