Irodabútorok ergonómiája

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)

Az ergonómia a munkavégzést segítő, azt az ember számára kellemesebbé, és így a dolgozót jobban kizsákmányolhatóvá tévő tudomány. Ezen nem kell felháborodni, hiszen nem csak főnökeink, hanem ma már legtöbbször magunk is kizsákmányoljuk önmagunkat, mert egyre jobb, nagyobb teljesítményre kényszerülünk ahhoz, hogy megmaradhassunk a munkaerőpiacon. Ahhoz pedig, hogy a munkánk kellemesebb, kényelmesebb legyen, megfelelő körülmények kellenek. Sőt azt is tudjuk, hogy a jókedvvel, jó technikai felszerelésekkel, kényelmes irodában végzett munka már nem is annyira munka, hanem szórakoztató elfoglaltság. Hiszen a többség szereti is azt, amit csinál, nem csak pénzkereseti kényszerből teszi. De ha mégis, akkor is jobb a kedve, ha minden a keze ügyében van, kényelmes székétől nem fájdul meg a dereka fél óra után, asztalán elférnek az iratai, az iratrendezőben mindent azonnal megtalál, a könyvespolcához oda tud gurulni a székével, a számítógép asztalából nem lógnak ki a zsinórok, amelyekbe beleakad a lába.

Az ergonómia tehát a szakemberek megfogalmazása szerint is olyan tudomány, amely "az emberi tevékenység hatékonyságának és biztonságának növelésére, a felhasználó kényelmének megteremtésére módszeresen, tudományos alapossággal szolgál".

A szék

Hogy mindezt alátámasszuk, álljon itt példaként egy kérdőív, amelyet bútortervező hallgatók állítottak össze, hogy a kapott válaszok alapján a legjobb irodai széket tudják kialakítani:

  • mi a felhasználás célja,
  • milyen teherbírásra, stabilitásra van szükség,
  • milyen tartósságra van igény,
  • milyen szögben legyen a háttámla,
  • milyen hosszú legyen az ülőlap,
  • milyen széles legyen a szék,
  • állítható legyen-e a deréktámasz,
  • milyen legyen a méret-magasság állítási tartománya,
  • milyen egyszerűen legyen kezelhető,
  • legyen-e karfája, görgője,
  • a huzat milyen anyagból készüljön – nedvszívó, szín stb.,
  • mennyire fontos az esztétikai szempont,
  • mennyire fontos a kényelmes kialakítás és az, hogy hányféle kényelmes testhelyzetben lehet benne ülni.

A laikus csak azt tudja, hogy kényelmes-e a szék vagy sem. Mennyi idő alatt fárad el az ülésben, hátra tud-e dőlni, kényelmesen eléri-e a számítógép billentyűit, beleizzad-e vagy sem, fel tudja-e tenni a lábát pihentetésül az asztalra vagy sem és így tovább. Mi másként fogalmazzuk meg ugyanazokat a kérdéseket. A szakemberek pedig mindig újabb találmányokkal lepik meg az ülőmunkát végzőket. Ilyen például a dinamikus ülés, amit olyan székek segítenek, amelyeknek háttámlája nemcsak alátámasztja derekunkat, hanem rugalmas anyagból készül, és hátradőléskor követi a mozdulatunkat is. Az ülés magassága állítható, hiszen fárasztó, ha egész nap lelóg a lábunk anélkül, hogy a padlón meg tudnánk támasztani, vagy éppenséggel majdnem guggoló helyzetben ülünk. Az ideális üléstartás az, amikor mindkét talpunk a padlón van, és derékszöget zár be a térdünk és a derekunk. Meglehet, az ülés statikus állapotnak tűnik, mégsem az, izgünk-mozgunk, hintázunk, előre-hátra hajlunk. Az ideális szék valamennyi mozgássorunkat követni tudja. Az ilyen ülőalkalmatosságokat nevezik dinamikus székeknek. A gyártók arra is figyelnek, hogy karfával együtt kínálják termékeiket, bár azok nem feltétlenül részei a székeknek. Sok olyan munkahely van, ahol nem kell karfa, ezért a gyártók általában utólag felszerelhetőket ajánlanak, amelyeknek a székekkel együtt mozgó mechanizmusuk van. A vásárlás előtt nem árt végiggondolni a karfa előnyeit és hátrányait. Akkor ajánlott a karfa mellett dönteni, ha állítható, ugyanis a statikus, illetve túl magas karfa akadályozza a benne ülő karjainak szabad mozgását, a túl alacsonyra szerelt pedig elveszíti funkcióját. A dinamikus székekből számtalan van, nemcsak kétszáz-négyszázezer forintos főnöki változat, hanem már húsz-hatvanezer forintos, olcsóbb kivitelű is. Sőt az úgynevezett vendégszékek, amelyek ügyfelek leültetésére szolgálnak, néhány ezer vagy tízezer forintért is rugalmas háttámlájúak.

Az íróasztal

Az íróasztal kiválasztásakor nemcsak a magasságra kell ügyelni, azt sem árt kipróbálni, hogy keresztbe tett lábunk elfér-e az asztallap alatt anélkül, hogy a nődolgozókat napi harisnyavásárlásra kényszerítenénk. Ha úgynevezett főnöki asztalt veszünk, arra is gondoljunk, legyen hely a kisebb tárgyalásokra, megbeszélésekre. E célból jó megoldás az íróasztal lapjának ovális vagy félköríves meghosszabbítása, így a főnök maradhat íróasztala mögött, eléri telefonját, számítógépét vagy laptopját, a munkatársak pedig vele szemben kényelmesen foglalhatnak helyet. Az úgynevezett T elrendezés – amikor a főnöki asztalhoz derékszögben toldják a tárgyalóasztalt – mindenkinek kényelmetlen, hiszen a munkatársaknak kitekeredik a nyaka, így hamar elunják, hogy a főnökre nézzenek és figyelmük is gyorsabban lankad. A főnök meg attól lesz fáradt és dühös, hogy az arcokat csak profilból látja. Célszerű az ügyfélforgalmat lebonyolítók íróasztalát is hasonló módon kialakítani, hogy az egyben tárgyalóasztal is legyen, ahol elférnek az iratok, a tárgyaláshoz szükséges eszközök, az ügyintéző pedig karnyújtásnyira marad telefonjától.

Ma már az íróasztalokat lapként és lábakkal árulják, a fiókokat, rakodórészeket külön lehet megvásárolni. A munkakör határozza meg, hogy egy vagy két, többnyire görgővel ellátott szekrénykét választunk-e hozzá. Aki nem fogad ügyfeleket, az sokat ül egy helyben és szereti, ha minden a keze ügyében van. Ezért az ilyen munkához jó, ha két rakodórész fér el az íróasztal alatt. A titkárságvezetők hálásak az iratrendezős fajtáért, így helyben elő tudják venni a főnök által keresett papírokat.

Polc és szekrény

Van már asztalunk, székünk, de hiányzik a polcrendszer. Praktikusak az alacsony, akár ablak alatt is elhelyezhető szekrénykék, amelyek így kevés helyet foglalnak, de sokat elnyelnek, és mégis könnyen kezelhetők. A tetején elfér a fax, a fénymásoló, néhány növény, családi fénykép. Az ugyancsak nem túl magas, esetleg üveges résszel kombinált szekrények is jó szolgálatot tesznek. A főnök szobájában pedig nem árt, ha van könyvespolc, ahol ajándékba kapott dísztárgyait, elismeréseit, díjait, kedvenc szakkönyveit helyezheti el, és ruhásszekrény, ahol tartalék ingét, öltönyét tárolhatja.

A főnöki szobában és a kisebb irodákban elhelyezett beszélgetősarok is fontos része a kényelemnek. Ezek kiválasztásakor sem árt figyelembe venni az ergonómiai szempontokat. Nevezetesen, hogy munkahely, nem pedig egy budoár meghitt sarka. A túl alacsony és puha párnákból nehéz kikászálódni, a túl kényelmes ülés elterelheti a figyelmet a megbeszélés tárgyáról. A kényelmes, de kissé merevebb ülőgarnitúrák a megfelelőek, amelyekből akár az iroda tulajdonosa is gyorsan fel tud pattanni, hogy a szoba másik feléből odahozzon valamit. Az asztal se legyen túl magas vagy túl alacsony, hogy a felszolgált kávéért ne kelljen lehajolni, az áttekintendő iratokat kétrét görnyedve nézni.

A célszerűség, a jól használhatóság nem jelenti egyben az esztétika hiányát. Vagyis ki-ki tevékenységének és ehhez idomuló ízlésének megfelelően igyekezzék berendezni irodáját. Nem mindig a sivár, szögletes formák válnak be. Az iroda hangulatát egy-egy régi használati tárgy, különleges növény, jól kiválasztott fal- és bútorszín és a munkavégzést segítő világítás, a szövetek színharmóniája mind-mind meghatározza. Nem árt tehát, ha az irodák berendezése előtt mindezeket figyelembe vesszük, s ha bizonytalanok vagyunk, vagy egyszerűen csak úgy gondoljuk, nem értünk hozzá, szakembereket lehet segítségül hívni. Ne feledjük, a jó titkárnő ugyan kéznél van, ízlése is lehet, de nem szakember, ezért ha csak ő választja ki a berendezést, az hosszú távon nagyon sokba kerülhet! S még valami! Az irodabútorokat nem egy életre vesszük. Azok is divatcikkek! Aligha van lehangolóbb egy elhasználódott, tíz-tizenöt éves divatot követő berendezésnél! Az amortizáció elteltével nem árt valóban lecserélni a bútorokat.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!