Hűtsd le magad!

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Minden jó, ha a vége jó?

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Ha itt a nyár, a meleg elől, aki csak teheti, árnyékba, hűvös helyiségbe húzódik. A szobák árnyékolása, lesötétítése azonban csak ideig-óráig alkalmas a meleg kívül rekesztésére. A tartósan meleg nyári hetekben sok helyütt csak a ventilátorok és a légkondicionáló berendezések teszik elviselhetővé a forróságot. S a tüzes aszfalton közlekedőknek sem könnyebb a helyzetük...

 

Már eleink is ismerték a fizika alaptörvényeit, ha máshonnan nem, hát a hétköznapi gyakorlatból. Ha hideg volt, fűtötték, ha meleg volt, hűtötték a levegőt és magukat. A forró lég elűzésének kezdeti változata minden bizonnyal az arc, illetve a testrészek pálmaággal vagy más eszközzel történő legyezése, valamint a közönséges kereszthuzat előidézése volt, később bonyolultabb légáramoltatással igyekeztek elviselhetővé tenni a klímát. (Gondoljunk csak a beduinok ősidők óta alkalmazott, rafinált, kettős tetejű sátraira, amelyek alatt a cirkuláció révén akár tíz fokkal is hűvösebbé válik a forró sivatagi levegő!) Az első mai értelemben vett légkondicionáló berendezést bizonyos Mr. Carrier fejlesztette ki az Amerikai Egyesült Államokban 1910-ben. Nomen est omen: az elektromos árammal működtetett légkondicionáló rövid időn belül éppoly, a világ minden táján ismert amerikai "találmánnyá" vált, mint a hamburger, és sikeressé tette megalkotóját.

Forró számítógépek

Magyarországon az első klimatizáló berendezések az 1960-as évek derekán, a számítógépekkel egy időben és azokkal szoros összefüggésben jelentek meg. Az első, nagyobb szekrény méretű vagy szobányi, úgynevezett csöves gépek sok hőt bocsátottak ki, és hűteni kellett a környezetüket, hogy ne menjenek tönkre. Ekkor kezdődött a hazai légkondicionálás története - szakképzés hiányában nem klímatechnikai mérnökök, hanem villamosmérnökök közreműködésével.

A modern klimatizáló berendezések működése azon a fizikai törvényen alapul, hogy az összenyomott gázok a kiterjedésük során hőt vonnak el a környezetüktől. A folyamatot talán a szódásszifonban bekövetkező változással lehet a legegyszerűbben érzékeltetni: a patron becsavarásakor a belsejében lévő, összenyomott szén-dioxid kiszabadul, nagyobb térbe, a palack belsejébe jutva kiterjed, miközben a patron felülete - vékony jégréteg kíséretében - erősen lehűl.

A klimatizáló berendezésekben eleinte freon 22-esnek nevezett hidrogén-fluorid gázt használtak. Ez manapság környezetvédelmi okokból kiveszőben van, helyette freon 407 C és freon 134 típusú gázokat használnak. A freonok - az ammóniákkal ellentétben, amelyeket a régi hűtőgépekben használtak - közvetlenül nem ártalmasak az egészségre, "csupán" az ózonréteget károsítják kisebb-nagyobb mértékben. Agresszív típusaikat éppen ezért - igaz, később, mint kellett volna - nemzetközi egyezmények és szabványok alapján fokozatosan kiszorították a hűtő- és klímatechnikából.

A gázok a légkondicionáló berendezésekben zárt rendszerben keringenek. A modern technika sok egység (szűrő-hűtő-fűtő légkezelő gépek, szivattyúk, kompresszorok, be- és kifúvók stb.) egymáshoz kapcsolt működtetésével oldja meg a légkondicionálást.

LEGIONÁRIUSBETEGSÉG Sokan úgy tartják: a klímaberendezéseknek éppen annyi hátrányuk van, mint amennyi előnyük. A légkondicionálók - lényegüknél fogva - hűtenek és áramoltatják a levegőt, amire kortól, nemtől és a külső hőmérsékleti viszonyoktól függetlenül jó néhányan érzékenyen reagálnak. Bár szenvednek a kánikulától, az ezen enyhíteni hivatott, klimatizált helyiségekben fáznak, sőt megfáznak, megfájdul a szemük, a fejük, kiszárad a torkuk. A klímatechnikai cégek tulajdonosai, vezetői között is akad olyan, aki ódzkodik e berendezésektől. Bár megengedhetné magának, mégis kimondottan kerüli a légkondicionáló használatát, mert rosszul viseli a fokozott légmozgást, póriasabb nevén a huzatot. A kisebb-nagyobb kellemetlenségeken túl a klimatizáló berendezések rovására írható betegség is létezik. 1976-ban egy amerikai szállodában találkozót tartottak az Egyesült Államok veterán légiósai. Rövidebb-hosszabb idő múltán majd' mindegyikük életveszélyesen megbetegedett, sőt néhányan meg is haltak. Tüneteik feltűnő hasonlóságot mutattak: lázassá, étvágytalanná, levertté váltak, hasmenés és rendkívül erős, száraz köhögés gyötörte őket. Kutató orvosok tartották velük a kapcsolatot, és megpróbálták megfejteni a rejtélyes betegség okát. A nyomok a találkahelyül szolgáló szállodába, pontosabban annak klímaberendezéséhez vezettek. A légkondicionálóban felfedezték a később Legionella pneumonphila névre keresztelt baktériumot. A kórokozó nedves közegben él, a tüdőgyulladás és az egyéb légúti megbetegedések 18 százalékáért felelős. Mivel a baktériumok szaporodására kiváló közegnek bizonyult a klímaberendezés felülete, megtelepedtek rajta, majd a légáramlattal szétszóródtak, és tömeges fertőzést, úgynevezett legionáriusbetegséget okoztak. A betegség lappangási ideje meglehetősen hosszú, az első tünetek általában a fertőzést követő 210. napon jelentkeznek. A kórokozók ellen egyre korszerűbb szűrők kifejlesztésével és alkalmazásával, illetve gondos, a higiénés követelményeknek is megfelelő rendszeres karbantartással lehet védekezni.

Csarnokokba, irodaházakba

A belső terek klimatizálásának piaca az utóbbi években nagyot fejlődött hazánkban, számos kisebb-nagyobb vállalkozás jött létre a fokozódó igények kielégítésére. Egyikük, a Klimasystem Kft. jogelődje, a Klímatechnika Gmk 1981-ben alakult. Alapfeladata a légkondicionáló berendezések tervezése, telepítése és karbantartása volt. Tavaly a Klimasystem fuzionált az osztrák-magyar érdekeltségű, fővállalkozó HKL Kft.-vel, azóta Épületgépészeti Fővállalkozó Rt. néven működnek. Az egyesülést követően megerősödött piaci pozíciójuk, megrendelőik köre széles és állandó. Tevékenységük bővült, komplett épületgépészeti berendezéseket szerelnek elsősorban zöldmezős beruházások keretében, ipari csarnokokba, szociális létesítményekbe, ritkábban irodaházakba, elvétve lakásokba. A cég tavalyi bevétele 2,5 milliárd forint volt.

A Klimasystem végezte a zalaegerszegi Flextronics-létesítmények klimatizálását. A 7000-ről 12 000 négyzetméteresre bővített Zala "A" csarnok teljes gépészete szellőzéssel, klimatizálással nettó 157 millió forintba került 1988-ban. A 12 000 négyzetméter alapterületű Zala "B" üzemcsarnok és a hozzá kapcsolódó körülbelül 1200 négyzetméteres iroda- és szociális traktust 1999-ben 17 millió schillingért légkondicionálták. Ugyancsak 1999-ben készült el a Kodak sárvári gyárának komplett klimatizáló berendezése, ahol eldobható kamerákat gyártanak. A készítésükhöz használt ragasztók kötése csak 60-65 százalékos relatív páratartalom esetén megfelelő, ezért télen, amikor szárazabb a levegő, a berendezésnek nedvesítenie kell azt. A Kodak mintegy 6 millió schillinget fizetett a 4000 négyzetméteres csarnok klimatizálásáért. 2000-ben 26 millió schillingért végezték a körülbelül 20 000 négyzetméternyi nyíregyházi Flextronics-csarnok és -irodaház gépészeti munkáit.

Amint azt Bernyák Ernő klímatechnikai szakmérnök, a cég vezérigazgatója mondja, lényeges különbség van az üzemcsarnokok és az egyéb enteriőrök légkondicionáló rendszerei között. Az ipari csarnokok általában egyszintes, nagy alapterületű, egy légterű termek, amelyek két-háromszáz vagy akár öt-hatszáz ember egyidejű munkavégzésére készültek. Ennek megfelelő klimatizáló berendezéssel kell bírniuk, amely gondoskodik a dolgozók friss levegővel való ellátásáról, a levegő szűréséről, fűtéséről vagy hűtéséről, szükség szerint nedvesítéséről vagy szárításáról. Nedvesítés csak akkor szükséges, ha az a csarnokban folyó tevékenység miatt indokolt. Például különböző ragasztóanyagok felhasználása esetén a technológia téli időszakban megkívánja a párásítást, mert a ragasztók megkötik a levegő nedvességtartalmát.

Néhány ventilátorfajta jellemző ára (Ft)

Asztali ventilátor

9 072-21 000

Álló ventilátor

16 128-27 720

Csőperemes ventilátor

53 424-69 048

Mennyezeti ventilátor

20 664-38 304

Időrelés ventilátor

15 120-22 680

Szigorú előírások

A belső térben lévő levegő egy része kívülről származik, ez a friss, vagy úgynevezett külső levegő szükséges a dolgozók megfelelő oxigénellátásához. Energiatakarékossági okok miatt ez a teljes levegőmennyiségnek csak kis része, hiszen sokkal gazdaságosabb, ha a már bent lévő levegőt keringtetik vissza, és hűtik, illetve fűtik. A légtér 10 százaléka elhasznált levegőként távozik a tetőn át, 10 százaléka a szellőzőberendezéseken keresztül beáramló friss levegő, és 90 százaléka kering a helyiségben.

A csekélynek tűnő 10 százaléknyi behozott mennyiség eleget tesz annak az ÁNTSZ-előírásnak, miszerint nemdohányzó munkahelyeken fejenként 30 köbméter/óra, dohányzómunkahelyeken fejenként 50 köbméter/óra friss levegőt kell a légtérbe juttatni. A klimatizáló berendezésekre további, meglehetősen szigorú ÁNTSZ-előírások vonatkoznak mind a munkahelyet, mind a környezetet terhelő zajszint tekintetében. Ezeken az előírásokon kívül a légkondicionáló berendezések létesítésének szempontjait nemzetközi, EU-konform szabványok tartalmazzák, a telepítők nem önkényesen, hanem azok alapján határozzák meg az adott helyiségben szükséges hőmérsékletet, páratartalmat, a megengedett légmozgást és zajszintet.

A légkondicionáló berendezések kapacitását a hűtőteljesítménnyel és a légszállítási adatokkal szokás jellemezni. A csarnokok nem csupán nagy alapterületűek, hanem nagy belmagasságúak (6-11 méteresek) is, ezért az azokban alkalmazott klimatizálóknak jelentős teljesítményűeknek kell lenniük. Hűtőteljesítményük néhány száz kilowattól egy-két megawattig terjed, a keringtetett levegő mennyisége pedig óránként néhány tízezer köbmétertől néhány százezer köbméterig terjed.

A nagyüzemi klimatizálók automatikus vezérlésűek. Néhány esetben épületfelügyeleti rendszerhez csatlakoznak, tehát egy helyiségből kísérik figyelemmel a berendezés minden egyes részének működését. A helyi szerelők mellett általában a telepítő cég tartja karban a berendezéseket.

Murphy törvénye értelmében, ami működik, az meg is hibásodik. A berendezések motoros ventilátorokból, szivattyúkból, kazánokból, szelepekből, egyéb mozgó elemekből állnak. Jó minőségű anyagok használatával is előfordul, hogy valamelyik elromlik. A tervezők-kivitelezők igyekeznek oly módon elkerülni a nagyobb bajt, hogy tartalék egységet építenek be minden lényeges komponensből. Például mindig két kazán és két szivattyú csatlakozik a rendszerhez, így ha az egyik meghibásodik, helyi átkapcsolással a másik veszi át a folyamatos üzemelést. (A Romániában - Nagyszebenben, Kolozsvárott, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban - létesített berendezések esetében a bizonytalan gázellátásból eredő üzemi leállásokat úgy igyekeztek kiküszöbölni, hogy kombinált, olaj- és gáztüzelésű égőkkel látták el a kazánokat, és mindig készen állnak arra, hogy az egyik üzemmódról átálljanak a másikra.)

A klimatizálókat a telepítők negyedévente ellenőrzik, kicserélik a levegőszűrőket, szükség szerint tisztítják a szerkezeteket. Egy három-négyezer köbméteres csarnok berendezésének karbantartása évente 1-1,5 millió forintba kerül.

Irodák, lakások hűvöse

Az irodák légkondicionálása sokkal kényesebb feladat, mint az ipari csarnokoké, a szakembereknek jóval szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük. Míg az üzemcsarnokok alapzaja általában többszörösen meghaladja a klímaberendezésekét, így működésük fel sem tűnik, addig egy irodában megengedhetetlen a túlzottan hangos berendezés. A légelosztás tekintetében is sokkal jobb helyzetben vannak az ipari csarnokok, mert nagy belmagasságuknak köszönhetően a tartózkodási térben könnyű kis értéken tartani a levegőáramlást (a klímaberendezés szele a dolgozók feje fölött húz el), az irodákban azonban gondosan kell ügyelni arra, hogy milyen magasságban, honnan hová és milyen intenzitással áramoljon a levegő.

A rendszer tervezésekor - az alapterületen és a belmagasságon kívül - elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy hányan használják a helyiséget, hol helyezkedik el az íróasztaluk, milyen munkát végeznek, ahhoz mennyi és milyen típusú gépet használnak.

Ma már az irodák működése elképzelhetetlen számítógépek, fénymásolók, faxok, egyéb berendezések nélkül, amelyek számottevő hőt termelnek, tehát - különösen a forró nyári napokon - hűteni kell a környezetüket, de olyan módon, hogy a légmozgás ne ártson, ne okozzon kellemetlenséget senkinek. Ha csak arra gondolunk, hogy az ablakok kinyitása vagy éppen zárva tartása hányszor ad vitára okot, könnyű belátni, mennyire kényes kérdés, hogy "honnan fúj a szél".

A lakások klimatizálása viszonylag egyszerű feladat. Szerencsés esetben a megrendelők már a tervezés vagy az építés fázisában gondolnak a légkondicionálásra. Ilyenkor a kivitelezőknek sikerül szinte láthatatlan, esztétikus megoldásokat alkalmazniuk: a légcsatornákat, vezetékeket, kompresszorokat, egyéb berendezéseket a falakba, illetve a mennyezet fölé helyezik, a lakótérben csak "diszkrét" rácsok láthatók. A levegő beszívására és kifúvására szolgáló nyílásokat is igyekeznek elrejteni. Régi építésű lakásokban, ahol már állnak a falak, erre nincs mód, ott minden, a rendszerbe kapcsolt helyiségben jól láthatóan megjelennek a hűtésre szolgáló beltéri egységek.

A lakásklímarendszerek tervezésénél mindenekelőtt azt kell átgondolni, hogy mely helyiségek kondicionálása szükséges feltétlenül. A mellékhelyiségeké általában nem indokolt, de ha a megrendelő óhajtja, természetesen a lakás minden zugát bekapcsolják a rendszerbe. Egy 100 négyzetméteres, 2,7 méter belmagasságú lakás klimatizálása - három szobát, a konyhát, esetleg a fürdőszobát alapul véve - körülbelül egymillió forintba kerül.

Klimatizált plaza

A Campona bevásárló- és szórakoztató-központban található az ország egyik legnagyobb, legszellemesebben kialakított, legenergiatakarékosabb és legjobban mérhető teljesítményű légkondicionáló rendszere - állítja Hollósi Antal műszaki menedzser. A klimatizáló rendszer két részből áll: tíz központi légkezelő gépből (amelyek szűrnek, hűtenek, fűtenek, és a téli időszakban minimum 18 fokos, nyáron maximum 26 fokos levegőt fújnak a közös területekre, óránként 20 000 köbméter kapacitásúak), továbbá az egyes boltokban lévő hőszivattyúkból. Az elhasznált levegő az üzleteken keresztül távozik.

Kiépítettek egy, az egész házra kiterjedő, tetőventilátoros elszívórendszert. A gerinchálózatok leágazásai a boltokig vezetnek. Az üzletek hátsó terében szívócsonkok vannak, ezekre csatlakoznak a bérlők saját klímarendszerükkel, ily módon a házba befújt levegőt a boltokon keresztül szívják el. Minden üzletben hőszivattyút működtetnek, amely szintén hűt-fűt, ezek egyenlítik ki a ház egészében, a folyosókon uralkodó és az egyes boltokban kívánatos hőmérséklet közötti különbséget. Tehát a bérlők saját óhajuknak megfelelően a Campona átlagos beltéri hőmérsékleténél melegebben vagy hűvösebben tarthatják boltjaikat.

Mind a földszinten, mind az emeleten gerinchálózat fut körbe, amelyben állandó hőmérsékleten tartott vizet keringtetnek. Nyáron a hőszivattyúk kiszívják a meleg levegőt az üzletekből, és "beledolgozzák" a hálózatban keringő vízbe, amelyet a tetőre érve - az automatikus vezérlőegység parancsának megfelelően - fűteni kezd a kazánház vagy hűteni kezd a hűtőtorony. Amikor a kánikulában az összes bolt hűti a légterét, a keringő víz felmelegszik, és a hűtőtoronyban távozik belőle a hő.

A fűtési időszakban az üzletek hőszivattyúi lehűtik a rendszerben áramló vizet, az érzékelők ezt jelzik, és bekapcsolják a kazánt. A komplex berendezés nagy előnye, hogy a fűtési-hűtési díj kiszámításához elegendő az áramfogyasztást mérni. Minden bérlő saját hőszivattyúja energiafelhasználásának arányában fizeti a számlát, plusz bizonyos arányú közös költséggel hozzájárul a rendszer működtetéséhez. Az ezer négyzetméternél nagyobb területet elfoglaló bérlők nem hőszivattyúkkal oldják meg a klimatizálást (mivel túlságosan drága lenne), hanem önálló légkezelő gépekkel.

Az energiatakarékosság érdekében légvisszakeverést alkalmaznak. Mindegyik gép képes arra, hogy a külső hőmérséklet függvényében szabályozza a frisslevegő-arányt. A ház különböző pontjain elhelyezett érzékelők mérik a légállapotértékeket. Ha nem tartózkodik bent sok ember, és nincs nagy hőterhelés, a rendszer a zsalukkal nem szív be friss levegőt kívülről, hanem a belső, már szűrt levegőt forgatja vissza.

A hőszivattyúk az épület egyes részein hőt vonnak el (például ott, ahol a nagy tumultus miatt hűteni kell a levegőt), más részein meleget bocsátanak ki (például télen a kapukon beáramló hideg ellensúlyozására). Mivel az összes szivattyú egy rendszerbe csatlakozik, egyidejűleg hűtik is és fűtik is a gerinccsatornában keringő vizet. Így annak a hőmérséklete kiegyenlített, ezért az átmeneti időszakokban, tavasszal és ősszel sem a kazánt, sem a hűtőtornyot nem kell bekapcsolni. Ez rendkívül költségtakarékos megoldás.

Kellemes utastérben

A nyári napsütésben pillanatok alatt felforrósodik az autó belső tere, amit a fényszűrő ablakfelületek és az árnyékolók sem tudnak kellőképpen ellensúlyozni. A komfortérzetet meghaladó meleg ingerlékennyé, fáradttá teszi a vezetőt, ami miatt késnek, lelassulnak a reflexei. Ez az egyértelműen balesetveszélyes helyzet a gépkocsi belsejének hűtésével elkerülhető.

Az autó hűtésének két változata van. Az egyik mechanikus módszer: ha melegünk van és bekapcsoljuk a ventilátort, levegőt fújathatunk az utastérbe. Szintén kézi vezérléssel szabályozható a ventiláció intenzitása és a légmozgás iránya. A másik módszer, az elektronikus vezérlésű klimatizálás esetén csak azt kell beállítani, hogy hány fokot szeretnénk az utastérben. A digitális érzékelő- és vezérlőegység - annak függvényében, hogy odakint mínusz 10 fok van vagy plusz harminc - szabályozza a hideg-meleg levegő keverési arányát.

A klímakompresszor kikapcsolásával elkerülhető, hogy hűtsön a rendszer. További előny, hogy választani lehet külső és külső-belső keringtetési funkciók között. Ha például az autós egy városi dugóban vesztegel, és nem akarja, hogy az autó belseje megteljen benzingőzzel és kipufogógázzal, egy gomb megnyomásával lezárhatja azt a zsalut, amely kintről szívná be a levegőt, így a rendszer csak az utastér levegőjét keringteti.

Az autóklíma-berendezésekben ugyanolyan hűtőkörfolyamat valósul meg, mint a háztartási hűtőgépekben. A hűtőközeg manapság már ózonbarát szénhidrogén-vegyület (tetrafluoretán). A rendkívül illékony gáz zárt rendszerben folyékony halmazállapotba kényszeríthető, így kihasználható az a tulajdonsága, hogy párolgása során hőt von el a környezetétől. Kompresszor segítségével összesűrítik, lehűtik, ezáltal folyékonnyá válik, majd miközben párolog, hűti az utasteret.

A drágább, nagy autókat a gyártók hosszú évek óta beépített légkondicionáló berendezéssel dobják piacra, újabban azonban már a kis- és középkategóriás szériákat is ellátják klimatizálóval. A hazai piacon az autógyártók 2-3 éve kezdték el akciós áron kínálni légkondicionáló berendezéseiket. Ez mintegy 300 ezer forintos felárat jelent.

FERTŐZÉSVESZÉLY A budapesti tüdőgyógyászok élénken emlékeznek arra a jó néhány évvel ezelőtti esetre, amikor egy újonnan épült, modern irodaház megnyitása után az ott dolgozók többsége valamelyik kórház pulmonológiai osztályán kötött ki. Megbetegedésükért egyértelműen az épület klimatizáló rendszere volt felelős. A szakemberek szerint a légkondicionáló berendezések alkalmazása alapvetően két okból hátrányos. Egyrészt azért, mert többségük közel sem temperál tökéletesen, túl hűvös levegőt bocsát a helyiségekbe. A hideg levegő hatására érzékennyé, a kórokozók prédájává válik a nyálkahártya, hajlamossá vál(hat)unk bizonyos betegségekre. A másik problémát a párásítás okozza. A nyálkahártya akkor működik optimálisan, ha a levegő páratartalma megfelelő, az azonban korántsem mindegy, hogy a pára mit tartalmaz. A nedves közeg az egészségre veszélyes mikroorganizmusok melegágya. A kórokozók megtelepednek a légkondicionáló berendezésekben, majd azok porlasztófunkciója révén szétszóródnak a helyiségben és másodlagos fertőzést okoznak. A mikroszemcsés pára formájában beszippantott kórokozók igen mélyre jutnak a légutakban. Sajátos paradoxon, hogy annál korszerűbb, annál jobb egy klimatizáló rendszer párásító berendezése, minél finomabb porlasztást végez, azonban emiatt fokozódik a fertőzés veszélye. Különösen azok számára, akik már károsodott tüdővel lélegeznek. (A honi levegőszennyezettség miatt jóformán egyikünk tüdeje sem tökéletes.) A betegségek kialakulásában döntő szerepe van az egyéni érzékenységnek. Ugyanolyan körülmények között az egyik embernél jelentkeznek a kóros tünetek, a másiknál nem. Mivel a klimatizáló rendszerek nem személyre szabva, hanem kisebb-nagyobb, közös légtérben tartózkodó csoportok számára készülnek, technikai szempontból bármennyire tökéletesek, egészségügyi szempontból lehetetlen optimalizálni a hatásukat. Ha tökéletes rendszer nincs is, megfelelő levegőcserével, szűréssel, a berendezések gyakori tisztításával és fertőtlenítésével lehet a mind nagyobb biztonság elérésére törekedni.

Utólag bonyolultabb

Szegi Péter, a 3D Autócentrum Kft. autóklíma-szervizének munkatársa szerint néhány évvel ezelőtt a legtöbben azt a megoldást választották, hogy megvették a kiszemelt autót, és utólag tetettek bele légkondicionálót, mert 2-3 hónapot kellett várni egyes - főleg európai - gyárilag klimatizált modellekre.

A legegyszerűbb megoldás természetesen az, ha a klímaberendezés már a gyártósoron az autóba kerül. Utólag sokkal bonyolultabb, és nem utolsósorban lényegesen drágább a beszerelése, összesen körülbelül 400 ezer forint. Mindössze két cég foglalkozik utólagosan behelyezhető klímaberendezések gyártásával, forgalmazásával: az olasz Diavia, a másik az izraeli Alex (ma már mindkettőnek van képviselete Magyarországon). Termékeik nem véletlenül drágák, hiszen sok különböző egységet tartalmaznak. Ha a motor vagy a műszerfal megváltozik egy típusnál, már egészen más egységeket kell beleépíteni, tehát jóformán minden egyes autóhoz más berendezést kell kifejleszteniük.

Az autóklimatizáló berendezések leggyengébb pontja az, hogy technikailag nehéz megoldani, hogy a hűtőközeg ne szökjön el a rendszerből. Két-három évenként fel kell tölteni a berendezést, mert ennyi idő alatt olyan mennyiségű gáz illan el belőle, hogy nem tudja teljesíteni a feladatát. A műszeres vizsgálat és az újratöltés 10-20 ezer forintba kerül.

Azokban az autókban, amelyekben nem alkalmaznak pollenszűrőt (az újabb típusok mindegyikében van), a ventilátor a porral együtt szerves részecskéket is beszippant. A klímaelpárologtató barázdált, nagy felületű dobozka, amelynek a felületén plusz egy fok körüli hőmérséklet uralkodik, ezért a pára folyamatosan lecsapódik rajta. A nedves közegben megülnek a szerves részecskék, elrothadnak, megpenészednek, gombásodnak. Ez - a klimatizáló szakemberek szerint - nem veszélyezteti az egészséget, csupán azzal a hátránnyal jár, hogy az utastérben kellemetlen szagot lehet érezni. A problémát a zárt rendszerbe fújt, meglehetősen drága közömbösítő vegyszerekkel vagy a berendezés szétszerelésével járó mechanikus takarítással lehet orvosolni.

Baleset után

A szerelőket elsősorban a forró nyári időszakban rohamozzák meg a gépkocsi-tulajdonosok, de télen is akad munkájuk. A nyári főszezon érthető, hiszen az autósok akkor veszik igazán hasznát a klímaberendezéseknek, a téli roham azonban első hallásra furcsának tűnik. Azt gondolhatnánk, hogy a magyar hagyományokkal szakítva, bölcs előrelátással a holt szezonban viszik karbantartásra berendezéseiket az autósok, de nem így van. Télen azért sok a szerelők dolga, mert a havas, csúszós utakon a szokásosnál több karambol, koccanásos baleset történik, amelyek során szinte minden esetben tönkremegy vagy elromlik az autók klimatizáló rendszere. A sérülések gyors kijavításával elkerülhető a rendszer további meghibásodása.

Kovács Ákos zenész-énekes-költő

Az ország egyik legnépszerűbb előadóművésze nincs szívélyes viszonyban a légkondicionálókkal. A stúdiójában van ugyan klímagép, de az elsősorban nem őt és a munkatársait szolgálja, hanem a hangszereket, illetve a technikai berendezést védi, és kizárólag nagyon meleg nyári napokon kapcsolják be. - A légkondicionálók nincsenek jól kitalálva - mondja -, mert egyrészt túlságosan száraz levegőt állítanak elő, másrészt, minthogy a hatás-ellenhatás elve mindenben érvényesül, nem kímélik a környezetet. A klimatizálás voltaképpen mesterséges, sőt olykor erőszakos beavatkozás a természetes folyamatokba, amire a környezet csak "tőle idegen", agresszív választ adhat, közkeletű kifejezéssel élve: ellenünk fordul. Nekem fontos, hogy ne így legyen! - hangsúlyozza. Tesz is érte, mert az autójába gyárilag beépített légkondicionálót is csak nagyon ritkán, elviselhetetlen kánikulában használja, a lakásában pedig egyáltalán nincs efféle ketyere.

Földesi Judit színművésznő

Bár otthonában nem tartja szükségesnek a légkondicionálást, az autóját (egy VW Golfot) azonban úgy választotta, hogy abban legyen gyárilag beépített klímaberendezés. Mint mondja, nem volt egyszerű megszoknia a "légkondit", körülbelül egy évig semmilyen előnyét nem élvezte. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy kitapasztalja, milyen fokozaton érdemes működtetni, mikor nem okoz kellemetlenséget. Szerencsére nem vagyok érzékeny sem a hűvösre, sem a fuvallatokra - mondja -, nem tüsszögtem, nem fáztam meg, és nem fájdult meg a torkom úgy, mint sok ismerősömnek. Annak ellenére, hogy ilyen negatívumokkal is járhat a légkondicionálás, mindenkinek azt tanácsolom, hogy inkább klimatizált autóval járjon. Nálunk, különösen Budapesten, sokkal szennyezettebb a levegő, mint Európa más nagyvárosaiban. Ahhoz, hogy ezt kizárhassuk az autónkból, elengedhetetlen a belső keringtetéses rendszer. Csak arra kell vigyázni, hogy a legkisebb, legkíméletesebb fokozatra állítsuk.

Besnyő László, a Krokodil Rock Kft. tulajdonosa

Bár nem szereti a légkondicionáló berendezéseket - mert szerinte torok- és fejfájást okoznak -, gépkocsijában mégis kénytelen klimatizálást használni. Mint mondja, egyébként megfulladna a közlekedési dugókban, hiszen az ablakon át aligha lehet friss levegőhöz jutni. Emiatt voltaképpen életmentő funkciót tölt be az autó belső keringtetéses légkondicionáló rendszere. Otthonában azonban nincs ilyen készülék. Néhány éve birtokba vett házában - elsősorban a kutyái miatt - hidegburkolatú padlót készíttetett, így a lakás nyáron is kellemesen hűvös. - Nagy melegben legfeljebb kinyitjuk az ablakokat és a terasz ajtaját. Nekünk ennyi "légkondicionálás" is éppen elég - mondja.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére