Befektetésrekord Kelet-Európában

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Útnak indult a hazai tőke

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Több rekordot is hozott a tavalyi esztendő a működőtőke-áramlásban Kelet-Közép-Európában, s ez igaz hazánkra is. Minden idők legnagyobb összegű működő tőkéje érkezett térségünkbe, miközben - a magyar gazdaság erőre kapását bizonyítva - rekordösszegű működő tőke áramlott ki Magyarországról. A szakértők az idén is hasonló folyamatot várnak.

 

Minden nemzetközi felmérés azt mutatja, hogy régiónk egyre népszerűbb a külföldi működőtőke-befektetők körében, s az elemzők a levonzóbbak egyikének a magyar gazdaságot tartják. Akár az Economist Intelligence Unit, akár a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW), akár a tanácsadó cégek, mint például az AT Kearney felméréseit, prognózisait nézzük, ugyanezt a következtetést vonhatjuk le.

Az ENSZ szakosított szervezete, az UNCTAD például az elmúlt évre vonatkozó gyorsjelentésében leszögezi: 2000-ben rekordösszegű volt a Kelet-Európába áramlott működő tőke. Az előzetes adatok szerint nem is akármilyen mértékű volt ez a növekedés. Míg ugyanis 1999-ben 21 milliárd dollárt fektettek közvetlenül a régió államaiba, tavaly már csaknem a 30 milliárdot. Ezen belül négy országot emelt ki a jelentés: Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és Oroszországot. Ebben semmi meglepő nincs, minden hasonló elemzés előre sorolja a magyar, a cseh és a lengyel vonzerőt.

NAGYBEFEKTETŐK 2000-BEN Tavaly a külföldi közvetlen tőkebefektetők nemzeti rangsorát Hollandia vezette 515,4 millió euróval. E mögött egyfelől a Philips-csoport mint ipari, a VNU mint médiabefektető, illetve a banki-biztosítási tőke képviseletében az ABN Amro és az ING állhat. Németországé a második hely, 316,6 millióval. Az Amerikai Egyesült Államok 238,5 millió eurót invesztált 2000-ben Magyarországon, ezzel a harmadik helyen áll, Belgium - 201,5 millió euró befektetéssel - a negyedik, míg Finnország - 112,1 milliót kitevő invesztícióival - az ötödik helyre lépett előre. A legjelentősebb tőkebefektető országok részesedése évről évre kisebb-nagyobb mértékben módosult. 1999-ben és 2000-ben a legfeltűnőbb Ausztria arányvesztése, valamint Hollandia térnyerése volt.

Az éllovasok között

Nincs ez másként az Economist Intelligence Unit (EIU) közelmúltban megjelent, már végleges tavalyi adatokat közlő jelentésében sem. Mint a tanulmány leszögezi: tavaly 27,4 milliárd dollárra nőtt a Kelet-Európába áramló működő tőke, aminek 55 százalékát tavaly is Cseh-, Lengyel- és Magyarország szívta fel. A térségben továbbra is Magyarország üzleti környezetét értékelik a legmagasabbra a brit kutatók. Bár a közvetlen külföldi befektetések terén az 1994-97-es csúcsidőszaktól mindinkább elmaradó teljesítménnyel számol a prognózis, úgy véli, 2005-ig évente 1,9 milliárd dollár érkezhet, elsősorban zöldmezős beruházásokra.

Ezzel a hazai kutatók is egyetértenek, s rámutatnak arra, hogy a rendszerváltozás kezdete óta stabilan évente 1,5-2 milliárd dollárnyi működőtőke-befektetéssel lehet számolni. Miután az utóbbi néhány évben, a privatizáció vége felé közeledve sem csökkent a beérkező tőke nagysága (számos zöldmezős beruházás valósult-valósul meg), nincs ok feltételezni a trend megfordulását. Az EIU elemzése egybecseng valamennyi nemzetközi és hazai szakvéleménnyel, miszerint Magyarország a korán elkezdett és széles körben végrehajtott reformok eredményeként vált a régió éllovasává.

Az előny azonban fokozatosan erodálódik a régió más államainak felzárkózásával - hívja fel a figyelmet az EIU. Csehország a következő öt évben még kedveltebb célponttá válhat a külföldi befektetők szemében, s évi 4 milliárd dollárra is számíthat. A brit kutatók szerint Közép-Európa vezető gazdasága az abszolút tőkevonzó képesség szempontjából továbbra is Lengyelország marad. Az ott befektetett működőtőke-állomány 2000 végére 36 milliárd dollárra nőtt, az egy főre számított érték azonban továbbra is elmarad a magyar (és a cseh) adattól.

A brit kutatóintézet becslése szerint a Magyarországra került működőtőke-állomány a fizetési mérleg adatai alapján 2000 végére elérte a 21 milliárd dollárt. Ehhez az EIU még 2 milliárd dollárt feltételez újra befektetett nyereségként, illetve egyéb, nem készpénzes hozzájárulásként. Így az egy főre jutó közvetlen befektetések nagysága már jócskán meghaladhatta a 2000 dollárt.

Élesedő verseny

Kétségtelen, hogy a régióban egyre több ország válik vonzóvá a befektetők szemében, hiszen gazdaságaik zöme magára talált, vagy kezd magára találni, s indul be a valódi, piaci alapon szerveződő privatizáció. (Nem szólva arról a potenciálról, amelyet a délkelet-európai térség kínál a politikai stabilitás megteremtése után.) Az az elmúlt időszakban már bebizonyosodott, hogy a külföldi dollárokért folyó verseny mindinkább kiéleződik.

Erre hívja fel a figyelmet a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézetének (WIIW) közelmúltban kiadott jelentése is, amely leszögezi: Közép-Európában egyre élesebb versenyben kell megszerezni az új beruházókat. Az osztrák kutatóintézet szerint emellett - középtávon - csökkenhet a befektetői aktivitás a rendszerváltó országokban az európai konjunktúra bizonytalansága miatt. További, el nem hanyagolható tényező az, hogy a vállalatfelvásárlási hullám a fejlett országokban tartja a tőke egy részét.

Mindazonáltal a WIIW-nél is megjelenik az a vélemény, mely szerint a cseh-lengyel-magyar trió európai szinten versenyképes termelési helyszínek. Cseh- és Lengyelországban még javában tart a privatizáció, ám a zöldmezős beruházásokért éles a verseny.

Az AT Kearney tanácsadó cég felmérése optimistább. A nyilatkozó európai vállalatvezetők - minimum - 85 százaléka ugyanis fenntartaná eddigi befektetői aktivitását külföldön. (Igaz, ez nem kizárólag régiónkra, hanem általában értendő, hiszen a felmérés szerint az ázsiai és a latin-amerikai feltörekvő országok pozíciója jobbnak tűnik, mint térségünké.)

A közvetlen működőtőke-befektetések alakulása térségünkben (Mrd USD)
Ország 1985-1995 1996 1997 1998 1999
Lengyelország
beáramlás 0,768 4,498 4,908 6,365 7,500
kiáramlás 0,015 0,053 0,045 0,316 0,200
Csehország
beáramlás 0,540 1,428 1,300 2,720 5,108
kiáramlás 0,024 0,153 0,025 0,175 0,197
Szlovákia
beáramlás 0,080 0,251 0,206 0,631 0,322
kiáramlás 0,004 0,052 0,095 0,146 -0,372*
Magyarország
beáramlás 1,090 2,275 2,173 2,036 1,944
kiáramlás 0,012 -0,003* 0,431 0,481 0,249
Románia
beáramlás 0,089 2,625 1,215 2,031 0,961
kiáramlás 0,004 0,002 - - 0,012
Közép-Kelet-Európa
beáramlás 3,2 12,7 19,0 20,0 21,4
kiáramlás 0,1 1,1 3,4 2,2 2,5
* a felszámolt befektetések miatt
Forrás: Corvinus Rt. (UNCTAD alapján)

Tények és adatok

Bár a különböző szervezetek, intézmények és cégek által közzétett adatok némileg eltérnek egymástól, a tendenciák, az arányok megegyeznek. A WIIW szerint például tavaly kétmilliárd dollárral nőttek a közvetlen külföldi befektetések Közép-Európa EU-hoz társult államaiban az előző évihez képest. A 20 milliárdos összegből Lengyelország 9, Csehország 4 milliárddal részesedett - előbbi főként a távközlési társaság eladása, utóbbi a bankprivatizációk révén. A harmadik helyezett Magyarországra a közel 1,8 milliárd dollárt a korábbi vállalkozások fejlesztése és a zöldmezős beruházások vonzották. A korábbi lemaradók közül Szlovákia és Bulgária számít az év nyertesének, a beáramlott működő tőke mindkét országban meghaladta tavaly az egymilliárd dollárt. Zöldmezős, illetve exportcélú beruházások szinte kizárólag Magyar-, Lengyel- és Csehországban valósultak meg.

Rossz évet zárt ugyanakkor Románia, ahol a választások előtt lelassult a privatizáció, megszűnt a külföldi beruházókat segítő ügynökség, és nem működtek a befektetési ösztönzők sem. Szlovéniában statisztikai okokkal is magyarázható a gyenge teljesítmény, az újra befektetett profit ugyanis kimaradt a számításokból.

A tőkéért folytatott versenyben az átalakuló gazdaságoknak a fejlett országok is vetélytársai. A fúziók és vállalatfelvásárlások felfutása miatt ugyanis a kétmilliárdos növekedés ellenére az EU-ba igyekvők részesedése a világon befektetett működő tőkéből kismértékben, 1,9-ről 1,8 százalékra csökkent.

A felmérés szerint az európai vállalatok külföldi befektetéseik több mint felét Közép- és Kelet-Európába irányítanák. Az első alkalommal országhatárokon túlra merészkedő vállalkozások is elsősorban ebbe a régióba jönnének. A bizalom abszolút és relatív értelemben is Csehország iránt nőtt leginkább. Lengyel- és Magyarország pontszáma emelkedett, ám mindkét állam visszaesett a rangsorban, részben az ázsiai és a latin-amerikai "versenyzők" előretörése következtében.

Magyarország: ki és be

Egészen a közelmúltig a működő tőke kapcsán csak beáramlásról lehetett beszélni, hiszen a tőkeexport nem volt jellemző a régió országaira. Illetve ha igen - miként arról sokat lehetett olvasni, hallani elsősorban Oroszország esetében -, akkor is elsősorban illegális tőkekimenekítésről volt szó. Erről természetesen nincsenek hivatalos adatok, ám tízmilliárd dollárra becsülik az így elvándorolt összegeket.

Az utóbbi időben a feltörekvő régióbeli gazdaságok talpra állásával párhuzamosan megindult a helyi működő tőke kalandozása az országhatárokon túlra. Erre kiváló példa Magyarország, ahol tavaly rekordösszegű működőtőke-exportot regisztráltak: 603 millió euró áramlott ki hazánkból. Eddig példa nélküli volt, hogy a beáramlott külföldi működő tőke mintegy 28 százalékának megfelelő összeget helyeztek ki magyarországi vállalkozások.

Vannak olyan vélemények, hogy Magyarország veszített tőkevonzó képességéből, hiszen a külföldiek egy része keletebbre terjeszkedik. Ám ahogy a Gazdasági Minisztérium (GM) illetékese fogalmazott: a Magyarországon befektető vagy befektetni szándékozó cégekhez képest elenyésző azoknak a száma, amelyek megszüntetik vagy áthelyezik termelésüket.

Magyarországon 2000-ben 2,135 milliárd eurót ért el a közvetlen külföldi tőkebefektetés, ami 15,5 százalékkal több az előző évi 1,849 milliárdnál. (Hozzá kell azonban tenni, hogy ezek az adatok azt megelőzően láttak napvilágot, hogy a Magyar Nemzeti Bank - egyetlen tétel hibás jelentése miatt - módosította a tavalyi folyó fizetési mérleg eredményét. Ennek következtében mintegy 300 millió euróval csökkent a beérkezett működő tőke összege.) A számok azonban mindenképpen azt mutatják, hogy a külföldi vállalatok nemhogy nem fordulnak el Magyarországtól, hanem egyre több tőkét fektetnek be, az itt lévő cégek pedig bővítik kapacitásaikat.

REKORD JANUÁRBAN Ha csak a statisztikai adatokat nézzük, a mostani év kimagaslóan jónak tűnik a működőtőke-áramlás szempontjából. Januárban ugyanis 488 millió eurónyi befektetés érkezett hazánkba, ami kilencszerese az egy évvel korábbi értéknek. Ám ebből az összegből csak 109 millió volt a részvény- és egyéb tulajdonosi részesedés, a maradék 379 millió a tulajdonosi hitelek egyenlege. Az utóbbi vélhetően a Matáv Rt. macedóniai "bevásárlásával", a MakTelben való tulajdonszerzésével függ össze. Azt, hogy a MakTel-ügylet áll a csúcs mögött, erősíti az is, hogy januárban minden eddigi havi adatot megdöntve 317 millió euró értékű, külföldön megvalósított magyar befektetést regisztráltak a statisztikák. Ebből 313 millió euró volt a közvetlen befektetés. S a Matáv MakTel-üzlete 313 millió euró kifizetésével járt együtt eddig az idén. A tőkeexporton belül a maradékot a tulajdonosi hitelek adják. A közvetlen külföldi befektetések állománya január 31-én 21,928 milliárd euróra rúgott, ami 14,1 százalékkal haladja meg a bázisidőszakban regisztráltat a GM számításai szerint. A külföldi közvetlen magyar tőkebefektetések állománya január végén 2,503 milliárd eurót tett ki, ami 157,4 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Irány Kelet?

A működőtőke-export egyik "felelőse" az a vállalati kör, amelyet az itt megtelepedett külföldi cégek alkotnak: egy részük ugyanis Kelet felé is terjeszkedik (esetenként Magyarország rovására, hiszen innen telepítik át termelésük egy részét).

A hazai szakértők szerint azonban nem kell vészharangot kongatni. Általános ugyanis az a vélemény, hogy semmi rendkívüli vagy tendenciózus törekvés nincs abban, ha egy külföldi vállalat leállítja, vagy más, olcsóbb munkaerőt kínáló országokba telepíti át a termelést. Ez a piaci mozgások természetes velejárója: ki ezért, ki azért viszi át a gyártást. A nyereségességet mindenki szem előtt tartja.

Másfelől, ha egy termék túljut életciklusa csúcspontján, akkor áttelepítik gyártását olyan országokba, ahol a komparatív előnyöket a cégek még ki tudják használni. Így fordulhat elő, hogy kevésbé korszerű technológia esetén a magyarországi gyártás már túl drága, ezért a termelést olcsóbb munkabérű országokba helyezik át.

Ez történt például a Mannesmann és a Shinwa esetében, s ezt tervezi a Flextronics is. Bár az utóbbi egészében véve bővíti magyarországi tevékenységét, zalalövői gyárát bezárja, s nyíregyházi gyárából Ukrajnába viszi el termelése egy részét. A beregszászi Radiozavod nevet viselő gyárban a kézimunka-igényes, nyomtatott áramköri lapokon lévő nagyobb részegységek hozzáillesztését végzik majd. A komolyabb automatizálást igénylő munka - például az integrált áramkörök, diódák, illetve több, kisebb komponens forrasztása - a nyíregyházi üzemben marad.

Ugyanez mondható el más nyugati cégekről is, amelyek megszüntetik ugyan egy-egy termékük magyarországi gyártását, de lesz helyette más. A Nokia Monitor Kft. helyébe például a finn Eimo lépett a pécsi ipari parkban: a cég Nokia mobiltelefon-előlapokat gyárt az Elcoteq számára.

További szempont lehet a magyarországi termelés megszüntetésénél a meghódítani kívánt piac közelsége. Így például az Epcos a Mannesmannhoz hasonlóan Szombathelyről Kínába telepítette át a mobiltelefonokhoz szükséges mikrohullámú kerámia építőelemek gyártását. De előfordul az is, hogy az anyavállalat karcsúsít, s ez akarva-akaratlanul érinti a magyarországi céget. Ugyancsak a finn Elcoteq a szereplője annak a történetnek, amelyben az anyavállalat nagy leépítéseket jelentett be, miután a svéd Ericsson közismert értékesítési nehézségei miatt megvonta tőle a megrendeléseket - ez természetesen befolyásolja az itteni üzletmenetet is.

Ugyanakkor a General Motors, amely a társaság piaci pozícióinak és nyereségességnek helyreállítása végett világszerte csökkenti kapacitásait, Magyarországon bővít: a múlt év végén kezdte meg működését Szentgotthárdon az Allison-gyár, amely haszonjárművek számára gyárt sebességváltókat.

A közvetlen működőtőke-állomány alakulása térségünkben (Mrd USD)
Ország 1990 1995 1998 1999
Lengyelország
beáramlás 0,109 7,843 22,479 29,979
kiáramlás 0,095 0,539 1,165 1,365
Csehország
beáramlás 1,360 7,352 14,375 16,246
kiáramlás - 0,345 0,804 0,908
Szlovákia
beáramlás 0,087 1,248 2,502 2,044
kiáramlás - 0,374 0,688 0,296
Magyarország
beáramlás 0,569 10,007 15,862 19,095
kiáramlás 0,197 0,383 1,101 1,553
Románia
beáramlás 0,766 1,150 4,335 5,441
kiáramlás 0,066 0,121 0,122 0,133
Közép-Kelet-Európa
beáramlás 3,0 36,4 84,2 102,7
kiáramlás 0,4 5,3 11,9 13,6
Forrás: Corvinus Rt. (UNCTAD alapján)

"Minimultik" előnyben

A rekordméretű tőkeexport másik "felelőse" a magyar cégek egy része. A tavalyi eredmény is két nagy ügyletnek - a Mol Rt. 262 millió dolláros szlovákiai kihelyezésének, illetve kisebb mértékben a Danubius Rt. 16,5 millió dolláros csehországi projektjének - volt köszönhető, s nem lesz ez másként 2001-ben sem. Az idén már az év elején megvalósult egy nagy befektetés, a Matáv Rt. 297 millió eurós macedóniai ügylete. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ha levonjuk a Mol tavalyi szlovákiai befektetésének összegét a teljes magyar működőtőke-exportból, akkor már nem beszélhetünk rekordról. Azaz körülbelül ott tartunk, ahol az elmúlt években.

Mindenesetre az igaz, hogy a felgyorsult gazdasági növekedésnek köszönhetően mára számos vállalat megerősödött, s gondolhat külföldi jelenlétre. A Matáv, a Mol, a Danubius vagy a Synergon például további fejlődése érdekében (is) a környező országokban kíván terjeszkedni. Bár jó előre konkrét tervekről az üzleti világban nem szokás beszámolni, több megnyilvánulás sejteti a szándékokat.

A Danubius például megszerezte a marienbadi (Mariánské Lazne) LecĄebne Lazne gyógyfürdőkomplexum 90,06 százalékos tulajdonjogát. Tóbiás János, a szállodaipari cég pénzügyi vezérigazgató-helyettese az okokra is rávilágítva jelentette be a közelmúltban: a csehországi érdekeltség részesedése az idén tovább nő a csoportszintű eredményben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az idén már egész évben 90-95 százalékos szinten konszolidálják a LecĄebne Lazne számait. Tavaly júniustól 65 százalékos arányban, decembertől pedig 90 százalékos arányban vették figyelembe a cseh társaság eredményeit, s ez összesen 614 millió forintot hozott a csoportszintű, 5,24 milliárd forintos adózás előtti nyereséghez. A cég tervei ezen is túlmutatnak: Tóbiás János megerősítette, hogy a térségben több más szállodaipari létesítmény privatizációja iránt érdeklődnek. Elsősorban a nemzetközileg elismert gyógyhelyeken szeretnének sikeres - privatizációs - pályázóként megjelenni. Az elemzők azt valószínűsítik, hogy a Danubius leginkább egy horvátországi tengerparti és egy erdélyi (szovátai) akvizíció lehetőségét fontolgatja. Korábban a társaság jelezte, hogy szlovéniai gyógyszállókról is tárgyal.

A további terjeszkedés mellett döntött a Synergon is. Az idén ősszel Szlovákiában, a távolabbi jövőben pedig Lengyelországban akar tulajdont szerezni a cég - közölte Gyurós Tibor, a társaság vezérigazgatója. Hozzátette: a közelmúltban megvett cseh Infinity segítségével könnyebben tudnak majd betörni a szlovák piacra is.

Legutóbb az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor ugyancsak úgy nyilatkozott: az általa vezetett hitelintézet regionális léptékben is versenyképessé kíván válni, célja az, hogy öt éven belül Magyarországon kívül legalább három országban jelen legyen. A magyar bank tavasszal kért lehetőséget a szlovák pénzügyminisztériumtól az InvesticĄna a Rozvojová Banka (IRB) átvilágítására a többségi tulajdon megszerzése végett.

Halasztott tervek

Mindez egybevág a magyar kormányzat ama - korábban igen sokszor - hangoztatott tervével, hogy támogatja az arra megérett középméretű magyar cégek regionális mini-multivá válását. Továbbra is fontos cél a magyar működőtőke-export támogatása, ám eddig - más kormányzati prioritások miatt - nem készült el az ezt ösztönözni hivatott csomag, közölték a Gazdasági Minisztériumban. A látszat ellenére azonban folyik az előkészítő munka - fogalmazott Bobok György főosztályvezető. Másfél éve készült el egy ilyen csomag elkészítésének terve. Első lépésként felmérték a vállalati igényeket, s kidolgozták az első változatot. Bár a munka azóta akadozni látszik, mégis - mint több forrásból megtudtuk - a Külügyminisztériumban készülő külgazdaság-stratégia részeként foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel is.

A folyamat megy magától - véli a tőkeexport egyik hazai szereplőjének, a Corvinus Rt.-nek a vezérigazgatója. Várady Zoltán azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ebben az államnak is szerepet kell vállalnia. Ezt a szerepet erősítenék a GM-nél készülő előterjesztésben felsorolt eszközök és módszerek. A tavalyi (elő)dokumentum egyebek között a kedvezményes hitelhez, illetve kockázati tőkéhez jutást és az információáramoltatás elősegítését nevesítette.

Az ösztönző csomag nem készült el, ám az előzetes tervekben felsorolt egyes elemei már működnek, illetve megerősödtek - mondja Várady Zoltán. Megtörtént a Corvinus Rt. tőkeemelése, ami nagyobb mozgásteret ad az állami kockázati részvénytársaságnak. Az Eximbank Rt. is elkezdett működtetni egy speciális konstrukciót, az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.) pedig hozzáfogott kelet-közép-európai regionális irodahálózatának kiépítésébe. A Corvinus Rt. a január 31-i tőkeemelésnek köszönhetően már március első felében újabb külföldi kihelyezést tudott végrehajtani. Ezzel együtt a Corvinus eddig mintegy 4,5-5 millió dollár tulajdonrészt szerzett külföldön. Összesen kilenc külföldi cég felvásárlásában működött közre befektetéssel vagy kölcsönnel, összesen mintegy 2 millió dollárt helyezve ki, s ezzel további 2,5-3 milliónyi magyar befektetést generált. A kockázatitőke-társaság kihelyezéseinek 55 százaléka romániai, 30 százaléka szlovákiai, a maradék 15 százaléka kínai ügylet formájában realizálódott.

Az Eximbank Rt. meglévő konstrukcióit fel lehet használni a magyar vállalkozások külföldi jelenlétének erősítésére is - hangsúlyozta Bánné Major Mária, a bank igazgatója. A banknál már foglalkoznak speciális, kifejezetten a magyar tőkeexportot elősegíteni hivatott termékek előkészítésével. E tevékenységet kívánják összehangolni a Corvinus Rt.-vel. Addig is folyik a munka, s már tavaly megszületett az első ilyen jellegű hitel: Romániában egy magyar tőkerészesedéssel működő vegyesvállalat kapott egymillió dolláros forgóeszközhitelt. (A cég egyik tulajdonosa a Corvinus, amelynek többségi tulajdonosává vált a közelmúltban az Eximbank.) Vannak további, hasonló megkeresések az Eximbanknál: ha az egy-egy romániai és bulgáriai ügylet megvalósul, összesen 3,5 millió euró hitelt nyújtana a bank.

Az ITDH prioritásai közé ugyancsak bekerült a magyar működőtőke-export támogatása - tudtuk meg az állami tulajdonú közhasznú társaságnál. Az eddigi eszközök és módszerek (köztük különféle rendezvények, partnerközvetítés, információáramoltatás) kiegészítésére szolgál, hogy a környező országokban regionális irodahálózatot hoznak létre. Ezek egyik feladata az adott ország privatizációs és más befektetési lehetőségeinek feltárása, az információk feldolgozása, eljuttatása a potenciális magyar befektető vállalatokhoz. További cél például vegyesvállalatok alapítása. Szlovákiában (a Pozsonyban működő kereskedelmi szolgálati iroda mellett) Kassán és Losoncon vagy Rimaszombaton, Romániában (a bukaresti mellett) Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön, Jugoszláviában (a belgrádi mellett) Újvidéken és Szabadkán létesítenek képviseleti irodákat. Távlati terveik között szerepel ukrajnai és horvátországi képviseletek felállítása is.

MAGYAR TŐKE AUSZTRIÁBAN Bár az Ausztriában megtelepedett magyar működő tőke nagysága meg sem közelíti az osztrák befektetők által hazánkban invesztált összeget, a jelek szerint kezdjük behozni lemaradásunkat. Miközben eddig összesen mintegy 2,5 milliárd dollárnyi osztrák működő tőke telepedett meg nálunk, a rendelkezésre álló adatok szerint csupán 200 millió dollárnyi az ott invesztált magyar tőke összege. A Magyarországon működő több mint 25 ezer vegyes és kizárólag külföldi tulajdonban lévő vállalatnak 20 százaléka osztrák érdekeltségű - ugyanakkor mindössze 200 magyar érdekeltségű vállalkozás tevékenykedik Ausztriában. A Gazdasági Minisztérium adatai szerint azonban tavaly a 30,15 millió eurós magyar tőkeexport nem hogy elérte, de meg is haladta az onnan ide érkezett összeget (21,35 millió euró). Ez az összes ausztriai befektetés öt százaléka, ami jelentős változás a korábbiakhoz képest - erősítette meg Bedő Károly, az ITDH bécsi kereskedelmi szolgálati irodavezetője. A felfutás oka nemcsak a magyar vállalati szektor egy részének erőre kapása, hanem a kedvező feltételek is. Az Ausztriában alapított cégek ugyanis osztráknak számítanak, így lehetőségük van minden osztrák és európai uniós támogatás, kedvezmény igénybevételére, s arra, hogy szolgáltatást nyújtsanak az uniós intézményeknek. Tavaly június óta ráadásul könnyített feltételek segítik a vállalkozók letelepedését: a külföldiekre ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az osztrák állampolgárokra. A rendszerváltozást követő években az osztrák vállalkozók a legaktívabb magyarországi befektetők közé tartoztak. Eddig - a mintegy 21 milliárd dollárnyi magyarországi működőtőke-állományból - 2,5 milliárd körüli érkezett Ausztriából, s még tavalyelőtt is (a Külügyminisztérium adatai szerint) az új külföldi érdekeltségű vállalatok közül minden tizediket osztrák tőkével alapították. Tavaly a szomszédos ország befektetői azonban jószerivel már csak a megtelepedett vállalkozások erősítésére vállalkoztak. Igaz, a Magyarország iránt érdeklődő osztrák cégek zömmel már megvalósították befektetéseiket, s már csak tevékenységük bővítésére kell gondolniuk. A magyaroknak azonban még jócskán van keresnivalójuk az Európai Unió - jelenlegi - előszobájában.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére