Az utazás feltételei

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 38. számában (2001. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Úti okmányok

Külföldre utazni érvényes úti okmánnyal, valamint - nemzetközi szerződés alapján - személyazonosító igazolvánnyal is lehet. Ez utóbbival azonban csak a 18. életévét betöltött vagy azt megelőzően nagykorúvá vált, cselekvőképes magyar állampolgár utazhat.

Útlevél

Az útlevél nem azonos az úti okmánnyal, az úti okmány az útlevélen kívül a nemzetközi szerződésben, továbbá jogszabályban meghatározott, a külföldre utazásra, illetőleg az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat. Az útlevél hatósági igazolvány, amely hitelesen igazolja birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát. Az útlevél lehet magánútlevél, illetve hivatalos útlevél.

Magánútlevél

A magánútlevél érvényességének időtartama az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően

  • 4 éves életkor betöltéséig 2 év,
  • 4-18 éves életkor közöttiek esetén 5 év,
  • 18 éven felüliek esetén 10 év.

A 18 éven felüli állampolgár részére a magánútlevél - kérelmére - 5 éves érvényességgel is kiállítható.

Második útlevél

Az állampolgár általában egyidejűleg csak egy érvényes magánútlevéllel rendelkezhet. Annak az állampolgárnak azonban, aki hivatalos útlevélre nem jogosult és a foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár - az ezt bizonyító igazolás alapján -, második magánútlevél is kiadható. A második magánútlevelet az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamára, de legfeljebb 5 évi érvényességgel kell kiállítani.

Ideiglenes útlevél

Külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgár útlevele lejárt, elveszett, ellopták vagy utazásra egyéb módon alkalmatlanná vált. Az ideiglenes útlevél kiadásának feltétele, hogy kellő időn belül nem lehet beszerezni a magánútlevelet. Az ideiglenes magánútlevél továbbutazásra, illetőleg hazautazásra jogosít, érvényességének időtartama legfeljebb 1 év.

Határátlépési igazolvány, határátlépési engedély

Határátlépési igazolvány annak a magyar állampolgárnak adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében rendszeresen át kell lépnie az államhatárt.

Határátlépési engedély annak a magyar állampolgárnak adható, aki nemzetközi szerződés alapján egyszerűsített módon, kishatárforgalomban is átlépheti a határt.

A határátlépési igazolvány és a határátlépési engedély érvényességének időtartama - általában - 5 év.

Hazatérési igazolvány

A külföldön tartózkodó magyar állampolgár részére hazatérési igazolványt lehet kiállítani, ha az állampolgár útlevele lejárt, elveszett, ellopták vagy utazásra egyéb okból alkalmatlanná vált, és a hazatéréshez szükséges magánútlevél kellő időn belül nem szerezhető be.

Hivatalból kell a hazatérési igazolványt kiállítani annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, illetőleg akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását rendelte el. A hazatérési igazolvány egyszeri beutazásra jogosít, érvényességének időtartama legfeljebb 6 hónap.

Útlevélkiadás

A magánútlevéllel, az ideiglenes magánútlevéllel, a határátlépési igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatala jár el. A hazatérési igazolvánnyal kapcsolatos hatósági eljárás első fokon a külképviselet hatáskörébe tartozik. A határátlépési engedéllyel összefüggő hatósági ügyben első fokon a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el.

Az eljárás rendje

Az úti okmány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul, a kérelem benyújtására formanyomtatvány szolgál.

Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor általában személyesen kell megjelenni. Kivétel a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy. Ilyenkor a kérelmet a törvényes képviselő nyújthatja be. Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé. Ha a külföldön élő állampolgár csak aránytalan nehézséggel tudna megjelenni, kérelmét a külképviselethez postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha azt a külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A külképviseleten benyújtott magánútlevél, illetőleg hazatérési igazolvány iránti kérelem esetén a magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.

Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell

  • a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányt, továbbá
  • a kérelmező 2 darab fekete-fehér vagy színes arcképmását (igazolványképét), valamint
  • az illetékbélyeget.

Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát. A nyilatkozatot akkor is el kell fogadni, ha azt külföldön a külképviseleten tették.

A személyi adatok ellenőrzése

A kérelmező személyi adatainak és útlevélhez való jogosultságának ellenőrzéséhez be kell mutatni

  • a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványt - ha azzal rendelkezik -, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát,
  • az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkező kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a külföldön élő kérelmező esetében magyar állampolgárságát igazoló okiratot is,
  • kiskorú, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetén a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványt, a gondnok-, illetőleg gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról,
  • a kérelmező előző úti okmányát, ha annak visszahagyását kérte.

Ha a kérelmező előző úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkoznia kell annak ellopásáról, elvesztéséről, illetőleg megsemmisüléséről, vagy arról, hogy érvényes úti okmánnyal nem rendelkezik.

Illeték

Az útlevélkérelem illetékének a mértéke a következő:

  • a magánútlevél, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 4000 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, akkor 6000 forint,
  • a kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének illetéke - érvényességi időtől függetlenül - 1000 forint,
  • a második magánútlevél kiadásának illetéke 4000 forint,
  • a határátlépési engedély kiadásának illetéke 1500 forint.

Az elveszett, megsemmisült, továbbá a megrongált és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke az általános illeték kétszerese.

Az úti okmányba történő idegen nyelvű bejegyzésért még további 2000 forint illetéket kell fizetni.

Az útlevél-hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 4000 forint.

A határátlépési igazolvány illetékmentes.

Ki nem utazhat külföldre?

A külföldre utazás alkotmányos jogunk, azonban néhány esetben a külföldre utazásról szóló jogszabály ezt az alapjogot korlátozza. A korlátozásnak elsősorban bűnüldözési, közrendvédelmi okai vannak.

Nem utazhat külföldre,

  • akivel szemben olyan bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás, amelyre a törvény 5 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
  • aki a büntetőeljárás keretében előzetes letartóztatásban, őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban van, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,
  • aki lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll,
  • akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig, illetőleg akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt,
  • akinek jogerős határozattal megállapított - legalább 10 millió forint összegű - adóhiányból vagy vámhiányból, avagy bevallani elmulasztott járulékból, illetve hozzájárulásból származó tartozása áll fenn, a tartozás megfizetéséig, vagy az adóhatóság, a vámhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szerve által elfogadott biztosíték nyújtásáig,
  • akinek úti okmányát elvették, mert ellene büntetőeljárás indult 3 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt.

A korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére azonban az útlevélhatóság - különös méltánylást érdemlő okból - meghatározott időtartamú külföldre utazást engedélyezhet.

Utazás gépkocsival

Főszabály, hogy Magyarországot gépjárművel csak a gépjármű tulajdonosa, illetve az üzemben tartója hagyhatja el. Más személy csak a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával viheti külföldre a kocsit.

Az írásos hozzájárulásnak tartalmaznia kell

  • a jármű használójának családi és utónevét,
  • úti okmányának számát (új típusú állandó forgalmi engedély esetén),
  • a jármű törzskönyvének számát,
  • a jármű rendszámát,
  • a jármű alvázszámát,
  • a jármű motorszámát,
  • a tulajdonos (üzemben tartó) nevét, aláírását,
  • gazdasági társaság esetén a cégszerű aláírást, valamint
  • azt az időtartamot, amelyre a hozzájárulás vonatkozik.

Amennyiben a külföldre utazás nemzetközi szerződés alapján személyazonosító igazolvánnyal történik, az írásos hozzájárulásban annak számát kell feltüntetni. Magyarországon bérbe vett vagy lízingelt jármű esetén a hozzájárulást a bérleti, illetve a lízingszerződés pótolja, amennyiben abból megállapítható, hogy az üzemben tartó jogosult elhagyni a járművel az ország területét. A "Z" betűjelű rendszámtáblával ellátott, belföldön már forgalomba helyezett és onnan kivont járművel csak érvénytelenített törzskönyv bemutatásával lehet elhagyni az ország területét. A hozzájárulást és a szerződést a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni a határőrnek.

Nemzetközi vezetői engedély

Amennyiben nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az érvényes magyar vezetői engedély valamely külföldi államban járművezetésre nem jogosít, körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője kérelemre nemzetközi vezetői engedélyt ad ki. Nemzetközi vezetői engedélyt az érvényes vezetői engedély adatai alapján lehet kiállítani. Ez a vezetői engedély csak a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes. Annak ellenére, hogy a legtöbb európai országban elvileg elfogadják a magyar jogosítványt, mindenképp célszerű kiváltanunk a nemzetközi vezetői engedélyt. Így ezzel sok felesleges és meddő vitát takaríthatunk meg a külföldi utcai rendőrökkel. (Magyar kollégáihoz hasonlóan ugyanis az olasz rendőr sem ismer feltétlenül minden nemzetközi egyezményt.)

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tájékoztatójából tudhatjuk meg, mikor és hogyan kell igazolnunk külföldön a magyar forgalmi rendszámú gépjárművünk érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását.

A magyar forgalmi rendszámmal rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának területi hatálya a Magyar Köztársaságon kívül a következő országokra terjed ki:

  • Ausztria
  • Albánia
  • Andorra
  • Belgium
  • Bulgária
  • Bosznia-Hercegovina
  • Ciprus
  • Cseh Köztársaság
  • Dánia
  • Észtország
  • Franciaország (Monaco)
  • Finnország
  • Görögország
  • Hollandia
  • Horvátország
  • Izrael
  • Iráni Iszlám Köztársaság
  • Írország
  • Izland
  • Luxemburg
  • Lettország
  • Lengyelország
  • Macedónia
  • Málta
  • Moldávia
  • Nagy-Britannia és Észak-Írország, Egyesült Királysága (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete)
  • Németország
  • Norvégia
  • Olaszország (Vatikán és San Marino Köztársaság)
  • Portugália
  • Románia
  • Spanyolország
  • Svájc (Liechtenstein)
  • Svédország
  • Szlovák Köztársaság
  • Szlovénia
  • Tunézia
  • Törökország
  • Ukrajna.

A magyar biztosítóval kötött szerződés területi hatálya különmegállapodás alapján kiterjed a Jugoszláviában okozott károkra is.

A nemzetközi gépjárműforgalomban a másoknak okozott károk megtérítése céljából megkívánt kötelező gépjármű-biztosítási fedezet meglétének igazolása a zöldkártyarendszer keretében történik. E rendszerhez tartoznak Európa államai, valamint Izrael, de nem tagjai - Észtország, Lettország és Ukrajna kivételével - a volt Szovjetunió utódállamai. A Zöldkártya Egyezményhez tartozó országok gépjárműveinek üzemben tartói az adott országra érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási biztosításuk meglétét külföldön a zöldkártyával igazolják.

A Többoldalú Garancia Egyezmény (Rendszámegyezmény) tagállamai az egyes tagországokban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolásául - a zöldkártya helyettesítéseként - kölcsönösen elfogadják az egyes tagországok illetékes hatóságai által az adott gépjárműre kiállított forgalmi rendszámot és a gépjárművön ovális mezőben külön elhelyezett országjelzést.

A Többoldalú Garancia Egyezmény tagországai a következők:

- Ausztria

- Belgium

- Cseh Köztársaság

- Dánia és Feröer-szigetek

- Finnország

- Franciaország (Monaco)

- Görögország

- Hollandia

- Horvátország

- Írország

- Izland

- Luxemburg

- Nagy-Britannia és Észak Írország Egyesült Királysága (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete)

- Németország

- Norvégia

- Olaszország (Vatikán és San Marino Köztársaság)

- Portugália

- Spanyolország

- Svájc (Liechtenstein)

- Svédország

- Szlovák Köztársaság

- Szlovénia

Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Lengyelország, Macedónia és Románia, valamint Jugoszlávia területén is a magyar forgalmi rendszám és a gépjárművön a rendszámtól elkülönítetten, ovális mezőben lévő "H" országjel tanúsítja a megkívánt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétét.

A fentiektől függetlenül külföldre utazáskor minden esetben javasolt a zöldkártya kiváltása. (Kivéve Oroszországot és Jugoszláviát, amelyek nem tagjai a zöldkártyarendszernek.) Különösen ajánlott a zöldkártya kiváltása Albániába, Bosznia-Hercegovinába, Görögországba, Lengyelországba, Macedóniába, Olaszországba és Romániába történő utazáskor. Minden esetben kötelező kiváltani a zöldkártyát az alább felsorolt országokba gépjárművel történő utazáskor:

  • Andorra
  • Ciprus
  • Észtország
  • Irán
  • Izrael
  • Lettország
  • Moldávia
  • Málta
  • Törökország
  • Tunézia
  • Ukrajna

A volt Szovjetunió utódállamaiban - Észtország, Lettország, Moldávia és Ukrajna kivételével - a magyar jogszabály által nyújtott biztosítási védelem elfogadása a helyi hatóságok eseti döntésétől függ. Oroszországra nem terjed ki a magyar gépjárművekre szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya. A magyar biztosító csak saját felelősségére adhatja ki a biztosítási fedezetének meglétéről szóló külön igazolást (a korábban használatos, úgynevezett fehérkártyát).

Az olyan országokba utazáskor, amelyek nem részesei a fentebb részletezett megállapodásoknak, vagy ahol mindenképp kötelező a zöldkártya, az illető ország határán kell az előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést megkötni abban az esetben, ha a jármű üzemben tartója, vezetője nem rendelkezik érvényes zöldkártyával.

Utazás repülővel

A légi személyszállítás szabályait a 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet határozza meg. A légitársaság az üzletszabályzatban határozza meg

  • az utasnak nyújtott szolgáltatásait, azok igénybevételének feltételeit,
  • a légi személyszállítás során az utasra kötelező szabályokat, különösen az utas által a légi jármű fedélzetén követendő magatartási szabályokat (fedélzeti rend) - beleértve a híradás-technikai készülékek fedélzeti használatára és a dohányzási szabályokra vonatkozó rendelkezéseket -, illetve a szabályok megszegésének következményeit, továbbá
  • az útmegszakítással, a légi személyszállítással, valamint gyermekek, betegek, mozgáskorlátozottak és más különleges gondoskodást igénylő utasok szállításával kapcsolatos egyéb feltételeket.

Poggyász

A légitársaság az utas poggyászát feladott és kézipoggyászként szállítja. A légitársaság az üzletszabályzatban meghatározott tömegű vagy méretű poggyász szállításáért nem számíthat fel díjat. A feladott poggyászt a légitársaság veszi át, a kézipoggyász viszont a biztonsági ellenőrzést követően az utas őrizetében marad. Az utas a repülő fedélzetére kézipoggyászon kívül - az üzletszabályzatban meghatározott - személyes használatára szolgáló tárgyakat is magával vihet.

A légitársaságnak az utazás megkezdése előtt meg kell állapítania a poggyász tömegét és darabszámát, a menetjegyre rá kell vezetnie a feladott poggyászra vonatkozó adatokat, és arról azonosító szelvényt kell kiadnia. A légitársaság a poggyászt általában azzal a repülővel továbbítja, amellyel az utast szállítja, repülésbiztonsági okból azonban a légitársaság a feladott poggyászt előző vagy következő járattal, vagy kerülő úton is továbbíthatja. A légitársaság és az utas megállapodhat arról, hogy a légitársaság a poggyászt nem azzal a légi járművel továbbítja.

Az utas poggyásza nem tartalmazhat poggyásznak nem minősülő tárgyat (anyagot), valamint olyan tárgyat (anyagot), amely mások életét, vagyonát vagy a repülés biztonságát veszélyezteti. A szállításból kizárt tárgyak körét az üzletszabályzat határozza meg. A légitársaság az utas vagy hatósági személy jelenlétében ellenőrizheti a poggyászt, ha alaposan feltételezhető, hogy az utas nem teljesítette a poggyász tartalmára és csomagolására vonatkozó szabályokat. A poggyász ellenőrzéséről jegyzőkönyv készül, abban fel kell tüntetni a poggyász tömegét, esetleges sérülését, a vizsgálat körülményeit, a megtett intézkedéseket. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni az utasnak. A poggyász átvizsgálásának feltételeit, módját és végrehajtását a légitársaság üzletszabályzata is meghatározza.

A légitársaság a tőle át nem vett poggyászt, a légi járművön maradt kézipoggyászt és személyes használati tárgyat a felelős őrzés szabályai szerint - a gyorsan romló dolog kivételével - legfeljebb 60 napig köteles megőrizni. Az őrzési idő elteltével a légitársaság értékesítheti a holmit, amiről az utast értesíteni kell.

A légi személyszállítási szerződés módosítása

A légitársaság a légiközlekedéssel összefüggő elháríthatatlan ok esetében módosíthatja a személyszállítási szerződést. Ilyenkor

  • más osztályon vagy járaton szállíthatja az utast,
  • maga helyett más légitársaságot állíthat ki,
  • megváltoztathatja a menetjegyen vagy menetrendben feltüntetett útvonalat,
  • kihagyhatja a közbenső leszállóhelyet, illetve közbenső leszállóhelyet iktathat be,
  • megváltoztathatja a menetjegyen vagy menetrendben feltüntetett indulási és érkezési időpontokat.

A légitársaság többletköltséget nem számíthat fel, és a visszajáró viteldíj-különbözetet ki kell fizetnie. Az utas nem köteles elfogadni a módosított szerződési feltételeket. A légiközlekedéssel összefüggő elháríthatatlan ok miatt a légitársaságnál bekövetkezett szállítási akadály esetén az utas a légitársaság költségére jogosult a rendeltetési helyre utazni, akár nem légi úton is.

Késés

A légitársaság a jelentős (5 órát meghaladó) késés esetén díjmentesen köteles gondoskodni

  • az utas - a késés mértékéhez igazodóan - élelmezéséről,
  • az utasnak a késés miatt szükségessé vált üzenetei továbbításáról,
  • szükség esetén az utas elszállásolásáról és a szálláshelyre szállításáról.

Elégtelen helybiztosítás

Ha a menetrend szerinti nemzetközi légi járatra megerősített helyfoglalással rendelkező, előírt időben beszállásra jelentkező utasok száma meghaladja a járaton rendelkezésre álló ülőhelyek számát, a légitársaságnak a helyek kiosztásánál elsőbbséget kell biztosítania a gyermekek, a betegek, a mozgáskorlátozottak és más különleges gondoskodást igénylő utasok részére. Az elutasított utas igényt tarthat a viteldíj azonnali visszatérítésére. Kérheti azt is, hogy módosítsák a helyfoglalást egy későbbi járatra.

Az utas a járat késése miatt

  • a rendeltetési helytől való legfeljebb 3500 km távolság és legfeljebb 2 óra késés esetén 75 euró,
  • a rendeltetési helytől való legfeljebb 3500 km távolság és több mint 2 óra késés esetén 150 euró,
  • a rendeltetési helytől való több mint 3500 km távolság és legfeljebb 4 óra késés esetén 150 euró,
  • a rendeltetési helytől való több mint 3500 km távolság és több mint 4 óra késés esetén 300 euró

értékű valutának megfelelő összeg azonnali kifizetésére jogosult.

Ha az utast az általa megfizetett viteldíjnak megfelelő kiszolgálási osztálynál alacsonyabb kiszolgálási osztályon szállítják, igényt tarthat a két kiszolgálási osztály viteldíja közötti különbség visszatérítésére. A kártérítés megfizetésére az utas választása szerint készpénzben vagy repülési utalvánnyal (voucher) és/vagy más szolgáltatásokkal kerül sor. A készpénzes kifizetést a légitársaságra a kifizetés helyén érvényes rendelkezések szerint kell teljesíteni.

Ha az elutasított utas későbbi járatot vesz igénybe, számára meg kell téríteni a késedelem miatt szükségessé vált üzeneteinek továbbítási, az ellátás és elszállásolás, a repülőtér termináljai közötti közlekedés, illetve a helyfoglalásban szereplő és a légitársaság által felajánlott rendeltetési repülőtér közti közlekedési költséget.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére