Az egységes hírközlési törvény elfogadásával új helyzet áll elő: 2002. január elsejétől másképpen kell a távközlési szolgáltatóknak egymáshoz és az ügyfelekhez viszonyulniuk. A liberalizáció alapjaiban változtatja meg a távközlési-telekommunikációs piacot Magyarországon. Bár a törvény elfogadása kézzelfogható közelségbe került, a végrehajtási rendeletek szövegezési munkálatai még csak most kezdődnek. A távközlési szolgáltatók ezzel párhuzamosan készítik stratégiáikat, készülve a megváltozott helyzetre. Igyekeznek modellezni a versenyhelyzetet, szervezeteiket "átstrukturálják" a majdani igényeknek megfelelően. Minden szolgáltató másként formálja lépéseit, mégis feltűnőek az azonosságok: különösen az üzleti partnerek számára igyekeznek újra felfedezni a világot.
Partnerkeresés
Hogy miért a vállalkozások irányába tesznek lépéseket, arra éppen a Matávnál adták a legegyszerűbb választ: ők a nagyfogyasztók, vagyis a legtöbb pénz tőlük várható. Az egységes hírközlési törvény éppen a Matávra rója a legtöbb feladatot. Nem egyszerűen arról van szó, hogy megszűnik eddigi monopolhelyzete, hanem arról is, hogy a piaci verseny feltételeit elsősorban a Matávnak kell elsajátítania.
A Magyar Távközlési Rt. – ez a Matáv bejegyzett neve – tehát a közelmúltban megkezdte önmaga átformálását. Egy cég életében nagy változást jelent átalakítani a teljes kommunikációs aurát, megváltoztatni a logót, a szlogent, a corporate identityt (a cégfilozófiát és annak tárgyi, szellemi, szervezeti eszköztárát). A legnagyobb hazai távközlési vállalat megtette ezt. Új a logó, új a szlogen: tehát valóban átfazonírozták a cég arculatát. A privatizáció után azonnal megkezdődtek a változások, a főtulajdonos Deutsche Telekom természetesen hozta magával a piacgazdasági működés strukturális feltételeit. Vagyis a látványos arculatváltás már csak a pont a változássor végén.
Milyen kitapintható elemei láthatóak az átváltozásnak? Anélkül, hogy valamiféle fontossági sorrendet állítanánk fel, mutassunk meg néhányat.
Az egyik ilyen, a szervezetben tetten érhető változás volt például a kommunikációs üzletágak, benne az üzleti kommunikációs üzletág létrejötte. Ebben rangsorokat állítva önálló "referatúra" gondoskodik a kiemelt ügyfelekről, felhasználva a modern, digitális kommunikációs rendszer teljes eszköztárát. Ez a modern kommunikáció, amilyen praktikus a szolgáltatónak – hiszen egy digitálisan rögzített menürendszerben egyedül keresgélhet a hívó, érdeklődése szerint, anélkül hogy feltartaná az ügyintézőt -, annyira zavaró lehet sok fogyasztónak, amikor a gép az újabb és újabb menüpontok felkínálásával hosszú-hosszú perceket vesz el idejéből. (Hogy néhány perc után megtudhassuk: 16 óra után már nincs senki az üzleti kommunikációs részlegnél, akivel szót válthatnánk a lényegről, az üzletkötésről.)
Piacszerű szolgáltatások
A szervezet működésének, működtetésének újragondolása még sok időt vehet igénybe, a szolgáltatások köre azonban már ma is sokrétű és sokoldalú, mondhatni piacszerű.
POS-terminált (Point Of Sale) szereltethetünk fel, ha ügyfeleink rendszeresen bankkártyával fizetnek; ingyenesen hívható (zöld) számmal növelhetjük vonzerőnket, hiszen az ügyféltől így átvállaljuk a hívás díját, vagyis vonzó help-desk felületet hozunk létre. A hívásvárakoztatás több módját is választhatjuk: a foglaltság ideje alatt az ügyfelünket folyamatosan informálhatjuk, hogy jó helyen jár, miközben kis türelmét kérjük: igaz, a pénztárcáját ezzel a szolgáltató javára megcsapoljuk. Ugyanekkor megtehetjük, hogy hívássorolóval érkezési sorrendben fogadjuk a bejövő vonalakat. Jobb módszer a hívás átirányítása foglaltság esetén egy általunk megadott helyre, ahol remélhetőleg van, aki felvegye a kagylót.
Az elektronikus levelezés és az internethasználat módja is sokrétű a Matávnál, kezdve a saját netes szolgáltatótól a modern hálózati kapcsolatig: a normál telefonvonal sávszélességét (az adattovábbítás gyorsaságát) növelhetjük ISDN-vonal vásárlásával, vagy néhány, ma még nem minden körzetben elérhető ADSL-vonaltechnológia igénylésével. S hogy csak jelzésszerűen lássuk ezt is: bérelhetünk is vonalat, hogy kommunikációnkat, főleg a nagy mennyiségű adatforgalmat zárt hálózaton bonyolíthassuk le.
Az üzleti partnereknek nyújtott szolgáltatások egy másik körébe a forgalmi kedvezmények tartoznak. Ezek azok, amelyekkel a költségek mérsékelhetők. Hogy a legutóbbi újdonságot említsük, itt van például a márciusban bevezetett Kedvenc Ország 0-24 szolgáltatás. Kiválaszthatjuk azt a két-három országot, amelyet rendszeresen hívunk, s arra díjkedvezményt kérhetünk. Mindehhez persze egy megadott nagyságú forgalmat el kell érni, de nagyfogyasztóknak, nagyvállalkozásoknak ez előnyös megoldás lehet.
A versenytársak
A vonalas (koncessziós) szolgáltatók piacán a monopolhelyzet már csak 2001 végéig tart, attól kezdve fokozatosan megszűnik ez a helyzeti előny, és erre már most is több, ma még alternatívnak nevezett szolgáltató készül. Az Alternatív Kerekasztal tagjai, köztük a UPC Magyarország, a PanTel, a Vivendi, a GTS Magyarország, a Novacom, hogy csak néhányat említsünk, abban az előnyös helyzetben vannak legnagyobb versenytársukkal szemben, hogy az elmúlt években már egy eleve korszerű szervezettel indultak, többségük multinacionális partnerrel szerződött, vagy annak tulajdonában van. További előnyük, hogy technikai eszközeik a legkorszerűbbek, nem kell lebontásra, átépítésre költeniük. Nyilvánvaló hátrányuk viszont – s ennek megszüntetéséről szól egyebek közt az új törvény -, hogy a végponthálózat, amely az ügyfélnél ér véget, többnyire a Matáv, illetve más konceszsziós (LTO) szolgáltatók kezében van. Éppen ezért az alternatív szolgáltatók elsősorban a nagyfogyasztók, az üzleti partnerek kiszolgálására jöttek létre, s leginkább ezen a piacon szereztek pozíciókat. Mindegyikük más-más stratégiát alakított ki az ügyfélszerzésre.
A PanTelt 1998-ban 20 milliárdos alaptőkével hozták létre, ezt tavaly áprilisban 30 milliárdra emelték. A társaság tavalyi árbevétele már 4,5 milliárd forint volt. A PanTel döntése úgy szólt, hogy először is létrehoz egy országos gerincvezetéket. Így épült meg az elmúlt években a vasútvonalak mentén a mintegy 2000 kilométeres optikaikábel-hálózatuk, amellyel szinte egyedülállóan korszerű kapcsolatot képesek létesíteni a nagy üzleti partnerek, elsősorban a nagy adatforgalmú multinacionális vállalatok számára. Az ilyen nagy forgalmú, az egész országban telephelyekkel, kirendeltségekkel, láncpartnerekkel rendelkező és általában folyamatos külföldi kapcsolatokat üzemeltető cégek számára megérte háztól házig megépíteni a többnyire bérelt, zárt rendszerben működő hálózatot. A szolgáltatások köre innentől már kísértetiesen hasonlít az óriás távközlési vállalatéra. A vállalat PanLine, PanPhone, PanTalk, PanConnect fantázianevekkel kínálja portékáit. A legelső ebből például a fejlett technológiájú (lásd: optikai kábel) menedzselt bérelt vonal, amellyel bármennyi végpontot összeköthetünk. A gondot ma még az okozza, ha az ügyfél ki akar lépni a saját hálózatából, s mondjuk a Matáv végpontján lévő partnerével kíván kommunikálni. Ezt a rendszerből történő kilépést a PanTelnek is meg kell vásárolnia a nagyszolgáltatótól, méghozzá eléggé borsos áron. (Többek közt ebben hozhat változást a piacnyitás.)
Erre a szolgáltatásra 24 órás ügyeletet, munkaidőben négy órán belüli hibaelhárítást vállalnak. Aki négyéves szerződést köt, az mentesül az egyszeri belépési díj megfizetésétől, s sávszélességtől függ a havidíj: helyi vonal esetén, 128 Kbit/s sávszélesség mellett 70 000 forintot számolnak fel, 2x2 Mbit/s mellett viszont már 420 000 forintot.
A PanPhone hangátviteli szolgáltatást azoknak ajánlják, akik havonta legalább 20 000 forint értékű nemzetközi hívást kedvezmények le. A PanTel e nemzetközi forgalmat IP-alapú (Internet Protocol) technikával bonyolítja le, amelyek menedzselt bérelt vonalakon hoz létre. Ezek átviteli sebességben, rendelkezésre állásban messze meghaladják a legfejlettebb internetvonalakat. Az úgynevezett csomagkapcsolt szolgáltatás, a Fram Relay azoknak a vállalkozásoknak előnyös nagy menynyiségű adatok továbbításához (például egy nagykereskedelmi cég napi megrendelésállományának egyszeri központba juttatásakor), amelyek csak a csúcsidőszakokra igényelnek nagy sávszélességet. A nap többi részében olcsóbb vonalakat használhatnak, így természetesen jelentős költségmegtakarítást érhetnek el.
A Vivendi választása
Más utat választott a Vivendi-csoport tagja, a Vivendi Telecom Hungary. A 90 országban jelen lévő kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó óriás 1985 óta van jelen a mobil és vezetékes távközlésben. Anélkül, hogy túloznánk, jelezhetjük: ők már a XXI. századhoz méltó régiókban járnak. A kommunikációs üzletáguk 1998-ban 6 milliárd euróval (1470 milliárd forint) járult hozzá a csoport bevételeihez, de 2000 első félévében csak a távközlési ágazatban 6 milliárd eurós bevétel keletkezett. Hazánkban a cég a jelenlegi működési területét koncessziós cégek felvásárlásával alakította ki. 1995-ben vette meg a Digitel 2002 Rt.-t, majd a Jásztelt, a Déltávot, az Emgocomot, a Bakonytelt, a Kisdunacomot, majd végül a Dunatelt. Ma 348 településen, 1 388 182 lakos számára e cég látja el a primer körzeti vezetékes telefonszolgáltatást.
A Matávhoz hasonlóan 2002-re készülve a Vivendinél is a szervezet átalakítása az aktuális feladat. A Vivendi három üzletágnak megfelelően három vállalatot hozott létre saját korábbi szervezetéből. Ezek: a V-Fon, a V-Com és a V-Net vállalatok. Az üzleti élet számára a szolgáltatásokat a V-Com nyújtja. Az ügyfélszerzésre ugyanazokat a felügyelt bérelt vonali szolgáltatásokat nyújtja NetConnect néven, mint amit a többieknél láthattunk. Az ügyfélkört azonban jobban körülírták. Nem pusztán és talán nem is elsősorban bankokat, nagy kereskedelmi cégeket, hanem nagy oktatási, egészségügyi, kormányzati és önkormányzati intézményeket igyekeznek megszerezni. Természetesen itt is igényelhető Fram Relay szolgáltatás. Újdonság viszont a multimédiás jelek továbbítása és a videokapcsolat szervezése.
A V-Com VideoConnect szolgáltatásának segítségével a különböző telephelyeken dolgozó munkatársak egy időben beszélhetnek és láthatják is egymást úgy, hogy a személyes kapcsolat virtuálisan jön létre, utazási költség s más kiadások nélkül. Egyszerre 3-8 fős videotalálkozó hozható létre, természetesen a bérelt vonali hálózaton keresztül.
Harmadik utasnak mondhatjuk a UPC-t, amely a kábeltelevíziós szolgáltatás terepén indult el. Ez a multinacionális cég is négy kontinens 15 országában működik távközlési szolgáltatóként is. Nálunk a kábelszolgáltató cégek felvásárlásával kezdett terjeszkedni, amellyel egy időben optikai kábeleket fektetett le, s legutóbb Chello néven az internetszolgáltatás piacára is belépett, méghozzá telefonvonalak létesítése nélkül.
A Novacom szintén a vállalati partnerek kiszolgálására rendezkedett be. A NovaCall szolgáltatásukkal a nemzetközi hívások terén akár 30 százalékos költségmegtakarítást is garantálnak. A sok telephelyes cégeknek zárt hálózatos, közvetlen kapcsolat kiépítését ajánlják: így kiiktatható a közcélú távbeszélő-forgalom s vele a magas telefonálási költség. A bérelt vonal – a NovaConnect – mellett a másik, már szűkebb körnek szóló ajánlatukban lényegében szervert adnak bérbe internetes cégeknek, illetve internetes szolgáltatást bevezető vállalatoknak. Ez utóbbiak számára (verseny)előnyt jelenthet, hogy saját hálózat nélkül valósíthatják meg on-line jelenlétüket a világhálón.
Vezeték nélkül
A mobilszolgáltatók körét az új törvény és az új árak csak áttételesen érintik majd, amikor is a jeltovábbítás vonalon történik. A jól fizető vállalati ügyfelek megszerzésében itt már úgy működik a piac, ahogyan 2002 januárja után a vonalon szolgáltatóknál remélhetőleg gyorsan kialakul. A mobilosoknál ugyanis már ma teljes a verseny. Amikor egy vállalat úgy dönt, hogy mobilszolgáltatást és készülékeket vásárol, ma már reflexszerűen azonnal tendert hirdet. A Westel, a Pannon és a Vodafone tehát nem tehet egyebet, versenyajánlatot tesz, igyekszik árban, szolgáltatási díjakban engedményeket adni. Pontos számokat még a szolgáltatóknál is nehezen tudnának mondani, mert ahány partner, ahány megnyert tender, annyiféle ár alakult ki. A lényeg, hogy az adott díjstruktúrán belül, de egyedi árakat szabnak, s aki már egy tucat készüléket és előfizetést vásárol, kiemelt ügyfélnek számít. A cégek pedig, a versenyhelyzetet jól kihasználva, többnyire úgy szerződnek, hogy a készüléket és szolgáltatást 70 százalékban az egyik, harminc százalékban a másik mobilcégtől vásárolják meg. Így tartják sakkban őket egymással. S könnyedén váltanak, ha elégedetlenek az egyikkel vagy a másikkal. Ez a kényelmes piaci helyzet jöhet majd létre 2002 után a vezetékes piacon is, ha majd teljes lesz az átjárhatóság, s az ügyfelek az ország bármely részén szabadon választhatnak magunknak szolgáltatót. Ezzel egy időben vélhetően – más országok példái erre mutatnak – a kommunikációs költségek is lényegesen csökkennek.
| Bérelt vonali árak (ezer forint/hó) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Sávszélesség | ||||
| 128 kbit/s | 512 kbit/s | 1 Mbit/s | 2 Mbit/s | |
| GTS | 135,5 | 429,2 | 763,9 | 1359,5 |
| PanTel | 70-90 | 130-162 | 195-270 | 420-540 |
| Vivendi helyi | 66 | 180 | 180 | egyedi |
| Matáv | 146 | 209 | 272 | 360 |
| Novacom helyi | 59 | 164 | 224 | 262 |
| Forrás: Szolgáltatók és saját gyűjtés Megjegyzés: az árak a fővárosban kiépített helyi vonalakra vonatkoznak és tájékoztató jellegűek. A szolgáltatók egyszeri belépési díjat is felszámítanak, kiszámításának módszere más és más. |
||||