Vajon az elmúlt évek során a vállalkozások milyen csoportjai voltak képesek bekapcsolódni a kibontakozó konjunktúrába, és melyeket fenyegeti a leszakadás réme? Létezik-e, és mekkora a hazai vállalkozásoknak az a köre, amely tartósan növekszik? A mikro- és kisvállalkozások milyen helyet foglalnak el közöttük? Általában a növekvő vállalkozások milyen területi és ágazati sajátosságokkal rendelkeznek? Nő, vagy csökken a különbség a hazai és külföldi tulajdonú vállalkozások között? Ezekre a kérdésekre kísérel meg válaszolni cikkünk szerzője.
A cégek száma szüntelenül változik. Vállalkozásokat alapítanak, átalakítanak, megszüntetnek különféle célokból és okokból, ami a gazdálkodással együtt járó, természetes folyamat. Ebben a cikkben azonban a vállalkozói szféra növekedését úgy vesszük szemügyre, hogy kiküszöböljük a vállalkozások számának változásaiból adódó hatásokat. Csak azokat a vállalkozásokat hagytuk meg az adatbázisunkban, amelyek 1996-99 között minden évben nyújtottak be adóbevallást, vagyis a vizsgált periódus egészében léteztek, jelen voltak az üzleti szférában. Vagyis kihagytuk azokat, amelyek 1996-99 között megszűntek, illetve 1996 után jöttek létre. Ezzel javítottuk a sokaság minőségét, hiszen nyilvánvalóan az újonnan alapított vállalkozások a kezdők szokásos gazdasági nehézségeivel küszködnek, és valószínű az is, hogy a megszűnt vállalkozások többsége gazdasági nehézségei miatt fejezte be tevékenységét. Persze lehetnek kivételek, de vélhetően ezzel a módszerrel javítjuk az összehasonlítás pontosságát.
A társaságiadó-bevallások feldolgozása során a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokat tulajdonosonként öt kategóriába soroltuk: állami, belföldi magán, belföldi társasági, külföldi és egyéb tulajdonú vállalkozások. A vállalkozásokat a legnagyobb tulajdonos alapján soroltuk be egy-egy kategóriába, de a besorolás független attól, hogy a tulajdoni hányad eléri-e az 50 százalékot, vagy sem. A vállalkozások méret szerinti definíciójában azokat a létszámhatárokat alkalmazzuk, amelyeket a kis- és közepes vállalkozásokról szóló törvény határoz meg.
Az 1996-os adóévre 105 720, 1999-re 131 764 kettős könyvvitelű vállalkozás nyújtott be bevallást. Közülük 78 160 működött mind a négy évben. Az elemzésbe bevont társaságok a teljes vállalkozói szféra alkalmazottainak 86, saját tőkéjének 77, bruttó hozzáadott értékének 91 és árbevételének 88 százalékát képviselik. Tehát minden tekintetben túlnyomó részét.
A három mutató – az alkalmazottak, a saját tőke és a GDP megoszlása méretkategóriák szerint – teljesen statikus, szinte változatlan állapotot rögzít. A részesedések arányai látszólag csak alig, vagy egyáltalán nem változtak a három év alatt. Valójában azonban óriási mértékű átrendeződés történt. Sajnos, legtöbbször nincs mód a csoportosított adatok mögé nézni, és a vállalkozói szféra egészét jellemző számok évenkénti változása mögött meghúzódó különböző jellegű, különböző irányú és egymás hatását kiegyenlítő változásokat figyelembe venni. Például a vállalkozások összes bruttó hozzáadott értéke negatív és pozitív előjelű adatok összevonásával jön létre, vagy a vállalkozások különböző – mondjuk méret szerinti – csoportosítása során az alkalmazottak felvétele és elbocsátása miatt nem ugyanazok a vállalkozások szerepelnek évről évre ugyanabban a kategóriában. Az évenkénti változások nagyságrendjét úgy jellemezhetjük, ha vállalkozásonként és évenként összehasonlítjuk fontos mutatóik alakulását, és megvizsgáljuk, hogy az a tárgyévben a bázishoz képest nőtt, stagnált, vagy csökkent. Egy ilyen összehasonlítás meglepő tanulságokkal szolgál. Az alkalmazottak számát tekintve például csak a vállalkozások kereken 30 százaléka viselkedett mindhárom évben konzisztensen, vagyis volt például növekvő. 70 százalékuk azonban nem, az egyik évben növekedett, a másikban zsugorodott, vagy éppen sem nem növelte, sem nem csökkentette létszámát. Ugyanez érvényes bármely más mutatóra is. Az eredmény pedig – még mindig az alkalmazottaknál maradva, de három év változásait összefoglalva – a 147. oldalon lévő táblázatban látható. A vállalkozások 70 százaléka maradt saját kategóriájában, 30 százalékuk nem. Közülük 21 százalék növekedett, 9 százalék pedig zsugorodott. Mind a növekedés, mind a zsugorodás átfogta a változások lehetséges teljes spektrumát: alkalmazott nélküli vállalkozások nagyvállalatokká fejlődtek, és nagyvállalatok alkalmazott nélküli vállalkozásokká húzódtak össze. (A táblázatban bemutatjuk, hogy például az 1996-ban "Alkalmazott nélküli" vállalkozásokból – "összesen" oszlop – 1999-ben mennyien maradtak saját kategóriájukban, mennyien fejlődtek mikro-, kis-, közepes, illetve nagyvállalkozássá stb.)
Ezeket az elfedett változásokat dolgozatunkban igyekszünk kifejteni. Persze nem teljeskörűen, mert akkor elvesznénk a részletekben. Elemzési kategóriáinkat a vállalkozások alkalmazottainak számából, saját tőkéjéből, árbevételéből és bruttó hozzáadott értékéből hoztuk létre. Előbbiek a vállalkozások erőforrásait, inputját, utóbbiak pedig a teljesítményeket, az outputot jellemzik. Mind a négy mutatónál összehasonlítottuk a kezdeti 1996-os és az 1999-es értékeket. A saját tőkénél, a bruttó hozzáadott értéknél és az árbevételnél figyelembe vettük, hogy az adott időszakban az infláció összesen 48,3 százalékos volt. (1997 = 18,3; 1998 = 14,3; 1999 = 10 százalék.)
| KUTATÓK A NÖVEKEDÉS FOGALMÁRÓL A növekedés a legszűkebb értelemben valamilyen teljesítménymutató: az üzleti forgalom, az árbevétel növekedését jelenti. A legjobban azonban a hozzáadott érték, a létrehozott új érték növekedése méri, amelyből hiányoznak a termelőfelhasználás összetevői. A teljesítménynövekedés tartósságának azonban feltétele a rendelkezésre álló termelési tényezők által behatárolt lehetőségek kiterjesztése, ami e tényezők bővítésén nyugszik. A vállalkozások növekedése a vállalkozás megkezdése előtti helyzettől a szervezeti és politikai hálózatépítésig, a vállalatbirodalmak létrejöttéig bezárólag különböző szakaszokból áll. Egy-egy növekedési szakaszt hasonló piaci viselkedés, hasonló szervezeti és vezetési problémák jellemeznek, de a szakaszok minőségileg mások. Kritikusak azok a döntések, amelyek az egyes szakaszok elhagyásához szükségesek. Tartalmuk az, hogy a vállalkozó vállalja-e a növekedést, vagy inkább megakasztja azt, és a tevékenységét alacsonyabb szinten állandósítja. A vállalkozás növekedése ugyanis nemcsak a megbízható munkaerő és a működéshez szükséges tőkemennyiség, valamint a vállalkozás infrastruktúrája tekintetében támaszt többletigényeket, hanem a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakismeretekben, a felmerülő kockázatokban, a szervezeti működés áttekinthetőségében, a vezetési szintek számában, a vezetői munka megosztásában stb. is. Egyáltalán nem nyilvánvaló tehát, hogy a vállalkozó a növekedés mellett dönt, új munkaerőt alkalmaz, tőkét fektet a vállalkozásába. Szerb László növekedési modellje egyszerre tartalmazza a vállalkozó, a vállalkozás és annak környezeti tényezőit. Szintetizálta azokat a megközelítéseket, amelyek figyelmen kívül hagyták a vállalkozás környezetét, és csak a vállalkozó és a vállalkozás sajátosságait emelték ki, illetve a környezetet is figyelembe vevő megközelítéseket, amelyek a stratégiaalkotásra és a menedzsmentre összpontosítottak. Egy modellben egyesítette a következő elemeket: a vállalkozó saját és üzleti céljait, növekedési aspirációit; működtetési, menedzseri, stratégiai képességeit; a vállalkozás pénzügyi, emberi, rendszer- (információ, tervezés, ellenőrzés) és vállalkozási (goodwill, piaci részesedés, beszállítói kapcsolatok stb.) erőforrásait; a piaci, a verseny-, a kapcsolatépítési (beszállítás, hálózatok), az új erőforrások bevonására irányuló stratégiát; végül a menedzsmentet illetően a vezetési funkció megosztását, a döntések delegálását, a szervezeti rend átformálását, az alkalmazottak növekedésre motiválását és a szervezeti működés (tervezés, ellenőrzés, adminisztráció) formalizálását. Laky Teréz szerint illúzió abban reménykedni, hogy a mikrovállalkozások tömegesen kis- és középvállalatokká növekszenek, megoldva a munkanélküliség és a gazdasági növekedés problémáit. Szerinte a mikro- és kisvállalkozások, valamint a közepes vállalkozások másként születnek. Más méretű piacon és másfajta törvényszerűségeknek alávetve növekednek. A mikrovállalkozásoknál nagyobb vállalkozások létrehozásához tőke kell. A hazai kis- és középvállalatok zöme azonban nem új tőkebefektetés, hanem az állami és szövetkezeti szektor széthullásának eredménye. A létrejött új vállalkozások zömét pedig tőke nélkül alapították: olyan tevékenységeket végeznek, amihez nem kell tőke, vagy elég a minimális befektetés. Ezek a vállalkozók emellett többnyire egyedül, legfeljebb családi segítséggel dolgoznak. Jellemzőjük az is, hogy tradicionális életviteli mintákat követnek, amikor nem fejlesztésre, hanem megélhetésre, fogyasztásra és családi felhalmozásra törekszenek. Alapvető sajátosságuk a háztartás és a vállalkozás egymásra épülése. Mindezek az alkalmazott nélküli, mikrovállalkozói státus tömeges megváltoztatása, növekedése ellen szólnak. A Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet korábbi konjunktúravizsgálataiban a vállalkozások 8-10 százalékát találta növekvőnek. Ezek az adatok összhangban vannak a nemzetközi tapasztalatokkal, amelyek szerint a vállalkozások 80-90 százaléka nem kíván növekedni. |
Elemzési kategóriák
Első elemzési kategóriánkban az erőforrások (az alkalmazottak száma és a saját tőke) változása alapján rendeztük a vállalkozásokat. Növekvőnek akkor tekintettünk egy vállalkozást, ha mind alkalmazottainak száma, mind saját tőkéje reálértékben 1999-ben nagyobb volt, mint 1996-ban. Zsugorodónak, ha mind alkalmazottainak száma, mind saját tőkéje csökkent 1996-99 között.
Második elemzési kategóriánkban a teljesítmények (a vállalkozások árbevételének és bruttó hozzáadott értékének) változása alapján rendeztük a vállalkozásokat. Növekvőnek akkor tekintettünk egy vállalkozást, ha mind árbevétele, mind bruttó hozzáadott értéke reálértékben 1999-ben nagyobb volt, mint 1996-ban. Zsugorodónak, ha mind árbevétele, mind bruttó hozzáadott értéke csökkent 1996-99 között.
Végül hasonlóan egyszerű logikával az erőforrás és teljesítmény kategóriákat is összevontuk, és erőforrás-teljesítmény mutatónak neveztük el. Növekvőnek akkor tekintettünk egy vállalkozást, ha mind input, mind output oldalon növekvő volt, zsugorodónak, ha mind input, mind output oldalon zsugorodó volt 1996-99 között.
| Az alkalmazottak, a saját tőke és a GDP megoszlása méretkategóriák szerint 1996-99 (%) | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Alkalmazottak |
Saját tőke |
GDP |
||||||||||
| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | |
|
Alk. nélküli |
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
||||
|
Mikro |
8 |
8 |
8 |
8 |
3 |
4 |
4 |
4 |
6 |
6 |
6 |
5 |
|
Kis |
13 |
15 |
15 |
15 |
4 |
4 |
4 |
4 |
9 |
8 |
8 |
8 |
|
Közepes |
24 |
26 |
27 |
27 |
21 |
21 |
22 |
22 |
23 |
24 |
24 |
25 |
|
Nagy |
55 |
51 |
50 |
50 |
70 |
70 |
69 |
69 |
61 |
61 |
62 |
62 |
|
Összesen |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
| Forrás: Az APEH adataiból számítva | ||||||||||||
Látható, hogy a kategóriák határait szigorúan vontuk meg. Így elértük azt, hogy a növekvő és zsugorodó vállalkozások közé biztos, hogy csak növekvők, illetve csak zsugorodók kerültek. Nyilvánvaló, hogy hibáztunk is. Vannak olyan vállalkozások, amelyek nem kerültek be például a növekvők közé, holott növekedtek, mert például sorozatos beruházásokkal, a technológia korszerűsítésével létszám szabadult fel stb.
Látható, hogy az output mutatók alapján képzett csoportokban a legnagyobb a növekvő és zsugorodó vállalkozások elemszáma, hiszen az árbevétel és a GDP növekedése között szoros összefüggést mutat, míg az input mutatók összetevői között bizonyos átváltás érvényesül: létszámnöveléssel beruházás váltható ki, és fordítva. Ezért elemszámuk kisebb az előzőnél. Másrészt a teljesítmények alapján képzett csoportok nagysága azért is nagy, mert a növekedés tartalékai részleges kapacitáskihasználtság mellett konjunktúrában könnyen mozgósíthatók. Az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy az output és input mutatók csoportjainak közös része a legkisebb.
| A vállalkozások száma létszám-kategóriánként 1996-ban és 1999-ben | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Létszkat. 1996-ban |
Létszám-kategóriák 1999-ben |
|||||
| Alk. nélküli | Mikro | Kis | Közepes | Nagy | ||
|
Alkalmazott nélküli |
19 198 |
8 747 |
8 918 |
1 024 |
435 |
74 |
|
Mikro |
41 223 |
4 037 |
33 014 |
3 506 |
591 |
75 |
|
Kis |
11 083 |
342 |
2 007 |
7 484 |
1214 |
36 |
|
Közepes |
5 092 |
138 |
192 |
591 |
3870 |
301 |
|
Nagy |
1 564 |
41 |
145 |
78 |
255 |
1045 |
|
Összesen |
78 160 |
13 305 |
44 276 |
12 683 |
6365 |
1531 |
| Forrás: Az APEH adataiból számítva | ||||||
Az elemzési kategóriák által lefedett gazdasági szegmensek
A következő táblázatok azt mutatják, hogy az elemzési kategóriáinkba foglalt vállalkozások mekkora arányát mozgósították a termelési tényezőknek, hozták létre a teljesítményeknek és realizálták a jövedelmeknek 1996-ban és 1999-ben.
A táblázatokhoz néhány megjegyzés:
1. Az elemzési kategóriákban szereplő vállalkozások 1996-ban és 1999-ben is az üzleti szféra alkalmazottainak, tőkéjének, árbevételének, exportjának, bruttó hozzáadott értékének jelentős arányát fedték le. Az input kategóriák szerint 59-67, az output kategóriák szerint 80-89, az erőforrás-teljesítmény kategóriák szerint 41-51 százalékát.
2. 1996-ban a zsugorodó vállalkozáscsoport részesedése a legtöbb mutatóból nagyobb volt, mint a növekvőké, éspedig mindhárom elemzési szempont szerint.
3. 1999-re a növekvő vállalkozások részesedése a legtöbb mutató tekintetében meghaladta a zsugorodókét, szintén mindhárom elemzési szempont szerint.
4. A zsugorodó vállalkozások gazdasági súlya 1999-ben is igen jelentős, a gazdaság ötödét-harmadát jelenítik meg, s a legkisebb a részesedésük az exportból.
| Az elemzési kategóriák elemszáma és megoszlása | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Növekvő | Zsugorodó | Összes | Növekvő | Zsugorodó | Összes | |
| vállalkozás (db) | vállalkozás (%) | |||||
| Erőforrások alapján | 21 020 | 14 057 | 78 160 | 27 | 18 | 100 |
| Teljesítmények alapján | 28 197 | 29 395 | 78 160 | 36 | 38 | 100 |
| Eőforrások és teljesítmények alapján | 13 529 | 9 947 | 78 160 | 17 | 13 | 100 |
A következőkben megvizsgáljuk a növekvő és zsugorodó vállalkozások bruttó hozzáadott értékének regionális és ágazati jellemzőit, majd létszám- és tulajdonosi kategóriák közötti eloszlását 1999-ben. A logikus az volna, ha a területi, az ágazati, a méret és a tulajdonosi leírások sorrendjét követnénk. Nem így járunk el, azért, mert a regionális és ágazati jellemzők tárgyalásánál egyes régiókat és ágazatokat méret és fő tulajdonosok szerint is elemzünk, ehhez pedig célszerű előbb tárgyalni a méret- és tulajdonosi megoszlások fő, az egész sokaságot jellemző arányait.
| A növekvő és zsugorodó erőforrású vállalkozások részesedése az erőforrásokból, a teljesítményekből és a jövedelmekből 1996-ban és 1999-ben (%) |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1996 |
1999 |
|||||
| Növekvő | Zsugorodó | Összes | Növekvő | Zsugorodó | Összes | |
|
Alkalmazottak |
18 |
49 |
100 |
32 |
32 |
100 |
|
Saját tőke |
13 |
53 |
100 |
30 |
35 |
100 |
|
Árbevétel |
27 |
37 |
100 |
41 |
24 |
100 |
|
Export |
29 |
30 |
100 |
47 |
14 |
100 |
|
GDP |
22 |
43 |
100 |
36 |
29 |
100 |
A vállalkozások fő tulajdonosonként
Ismert, hogy a külföldi tőke meghatározó szerepre tett szert a magyar gazdaságban. A kettős könyvvitelű vállalkozások 12 százaléka volt 1999-ben külföldi tulajdonban. Ezekben működött a versenyszférában lekötött tőke 47, az alkalmazottak 28 százaléka. Ez a vállalati csoport állította elő a bruttó hozzáadott érték felét, az ország teljes exportjának pedig 77 százalékát.
Mindhárom szempont szerint egyértelműen zsugorodnak az állami, a belföldi társasági és az egyéb tulajdonú vállalkozások. A belföldi magán- és a külföldi tulajdonú vállalkozások között túlreprezentáltak a növekvők, de a zsugorodó teljesítményű belföldi magántulajdonú vállalkozások és a zsugorodó erőforrású külföldi tulajdonú vállalkozások aránya is jelentős.
| A növekvő és zsugorodó teljesítményű vállalkozások részesedése az erőforrásokból, a teljesítményekből és a jövedelmekből 1996-ban és 1999-ben (%) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1996 |
1999 |
|||||
| Növekvő | Zsugorodó | Összes | Növekvő | Zsugorodó | Összes | |
|
Alkalmazottak |
35 |
45 |
100 |
47 |
34 |
100 |
|
Saját tőke |
38 |
45 |
100 |
47 |
35 |
100 |
|
Árbevétel |
39 |
41 |
100 |
61 |
21 |
100 |
|
Export |
45 |
38 |
100 |
74 |
15 |
100 |
|
GDP |
41 |
44 |
100 |
62 |
22 |
100 |
A belföldi magán- és külföldi tulajdonú vállalkozások teljesítménye közti jelentős különbség a versenyszféra egészében enyhén nőtt 1996-99 között. A növekvő vállalkozások csoportjaiban a különbség nem változott, a zsugorodóknál a belföldi magántulajdonúak teljesítményének aránya csökkent, a külföldi tulajdonú vállalkozásoké nőtt, vagyis az arányok a belföldi magántulajdonú vállalkozások javára változtak.
| A növekvő és zsugorodó erőforrású és teljesítményű vállalkozások részesedése az erőforrásokból, a teljesítményekből és a jövedelmekből 1996-ban és 1999-ben (%) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1996 |
1999 |
|||||
| Növekvő | Zsugorodó | Összes | Növekvő | Zsugorodó | Összes | |
|
Alkalmazottak |
13 |
33 |
100 |
24 |
22 |
100 |
|
Saját tőke |
8 |
33 |
100 |
20 |
22 |
100 |
|
Árbevétel |
18 |
26 |
100 |
33 |
13 |
100 |
|
Export |
22 |
22 |
100 |
42 |
9 |
100 |
|
GDP |
15 |
30 |
100 |
28 |
16 |
100 |
Méret szerinti jellemzők
1999-ben a versenyszférában a kettős könyvvitelű vállalkozások GDP-jének 62 százalékát a nagy, 25 százalékát a közepes, 13 százalékát a kisvállalkozások állították elő.
A vállalkozások méret- és növekedési kategóriák közti kapcsolata nem teljesen egynemű minden tekintetben. Egészében a mikro-, kis- és közepes vállalkozások inkább növekvőnek, a nagyvállalatok inkább zsugorodónak mondhatók. A növekvő erőforrású és erőforrás-teljesítményű vállalkozások között a mikro-, a kis- és közepes vállalkozások szerepelnek a nemzetgazdasági átlaghoz képest nagy arányban, míg a nagyvállalatok ezen szempontok szerint zsugorodóak. Teljesítmény szerint viszont a nemzetgazdasági átlagot a nagyvállalatok mind a növekvő, mind a zsugorodó vállalkozások arányát tekintve meghaladják. A kisvállalkozások pedig túlreprezentáltak a zsugorodó teljesítményű vállalkozások között.
| A növekvő és zsugorodó vállalkozások megoszlása fő tulajdonosok szerint (%) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Fő tulajdonos |
Erőforrás |
Teljesítmény |
Erőforrás-teljesítmény |
|||
| Növekvő | Zsugorodó | Növekvő | Zsugorodó | Növekvő | Zsugorodó | |
|
Állami |
1 |
13 |
7 |
13 |
1 |
17 |
|
Belföldi magán |
26 |
11 |
17 |
22 |
25 |
16 |
|
Belföldi társasági |
17 |
24 |
16 |
20 |
17 |
21 |
|
Külföldi |
55 |
47 |
59 |
39 |
56 |
40 |
|
Egyéb |
1 |
6 |
1 |
5 |
1 |
6 |
|
Összesen |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
Regionális eltérések
A táblázat a közép-magyarországi régió kitüntetett jelentőségét mutatja. Ez a régió hozta létre a GDP közel 60 százalékát. Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl gazdaságilag a következő két jelentős régió. A többi régió súlya azonosan kicsi.
Mindhárom elemzési szempont szerint a növekvő vállalkozások túlreprezentáltak a nyugat-dunántúli régióban. Csak ebben a régióban nagyobb a növekvő vállalkozások aránya a nemzetgazdasági átlagnál.
A közép-magyarországi régiót inkább a zsugorodó vállalkozások jellemzik. A növekvő erőforrású vállalkozások aránya ugyan azonos a nemzetgazdasági átlaggal, de a zsugorodó teljesítményű és erőforrás-teljesítményű vállalkozásoknak nemcsak abszolút, de relatív súlya is nagy.
| A növekvő és zsugorodó vállalkozások méret szerinti megoszlása (%) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Létszám |
Erőforrás |
Teljesítmény |
Erőforrás-teljesítmény |
|||
| Növekvő | Zsugorodó | Növekvő | Zsugorodó | Növekvő | Zsugorodó | |
|
Alkalmazott nélküli |
0,0 |
0,2 |
0,5 |
0,5 |
0,0 |
0,2 |
|
Mikro |
6,6 |
1,6 |
4,9 |
4,7 |
6,1 |
1,8 |
|
Kis |
11,2 |
3,6 |
6,9 |
8,3 |
10,6 |
4,6 |
|
Közepes |
31,8 |
15,7 |
23,1 |
22,4 |
31,6 |
17,9 |
|
Nagy |
50,4 |
78,8 |
64,6 |
64,0 |
51,7 |
75,5 |
|
Összesen |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
A dél-dunántúli, az észak-magyarországi és a dél-alföldi régióban egy-egy elemzési szempont szerint zsugorodó vállalkozások súlya nagyobb a nemzetgazdasági átlagnál.
A nyugat-dunántúli régióban a növekvő vállalkozások bruttó hozzáadott értékének 79 százalékát a külföldi, 12 százalékát a belföldi magántulajdonú vállalkozások hozták létre. A közepes és nagyvállalatok jellemzően külföldi, a mikro- és kisvállalkozások pedig belföldi magántulajdonban vannak.
A közép-magyarországi régióban a zsugorodó vállalkozásokat szintén hasonló tulajdonosi és méret szerinti megoszlás jellemzi. A külföldi tulajdonú vállalkozások hozták létre a régió bruttó hozzáadott értékének 57, az állami és belföldi társasági tulajdonú vállalkozások 14-14, míg a belföldi magántulajdonú vállalkozások 11 százalékát.
A közepes és nagyvállalatok 36, illetve 66 százaléka külföldi tulajdonú, míg a mikro- és kisvállalkozások 76, illetve 60 százaléka belföldi magántulajdonú vállalkozás.
| A növekvő és zsugorodó vállalkozások regionális megoszlása (%) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Régió |
Erőforrás |
Teljesítmény | Erőforrás-teljesítmény | |||
| Növekvő | Zsugorodó | Növekvő | Zsugorodó | Növekvő | Zsugorodó | |
|
Közép-Magyarország |
57 |
54 |
56 |
62 |
56 |
66 |
|
Közép-Dunántúl |
9 |
9 |
10 |
7 |
8 |
7 |
|
Nyugat-Dunántúl |
14 |
8 |
12 |
8 |
16 |
7 |
|
Dél-Dunántúl |
5 |
9 |
6 |
5 |
5 |
4 |
|
Észak-Magyarország |
4 |
8 |
5 |
6 |
4 |
6 |
|
Észak-Alföld |
6 |
7 |
6 |
6 |
6 |
5 |
|
Dél-Alföld |
6 |
5 |
5 |
7 |
6 |
5 |
|
Összesen |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
Ágazati megoszlás
A versenyszféra GDP-jének közel negyedét 1999-ben a gépgyártás, valamint a nagy- és kiskereskedelem állította elő. Ezek az ágazatok a koksz-, kőolaj- stb. gyártás, a posta és távközlés, a villamosenergia- stb. ellátás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatokkal kiegészítve már megközelítették a létrehozott bruttó hozzáadott érték 60 százalékát. A többi tizenkilenc ágazat a maradék 41 százalékon osztozott.
A növekvő vállalkozások arányát tekintve egyértelműen, minden tekintetben a legjobb helyzetben a gép- stb. gyártás, az építőipar, a járműjavítás, a nagy- és kiskereskedelem és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatok vannak. Ezekben a növekvő vállalkozások aránya meghaladja mind a nemzetgazdasági átlagot, mind a zsugorodó vállalkozások arányát.
A gép- stb. gyártás, a járműjavítás, a nagy- és kiskereskedelem bruttó hozzáadott értékének 81, 54, illetve 58 százalékát külföldi tulajdonú vállalkozások állítják elő. Az építőiparban és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ágazatokban a belföldi magántulajdonú vállalkozások GDP-hez való hozzájárulása a legjelentősebb.
Az építőipar kivételével valamennyi említett ágazatban a közepes és nagyvállalatok teljesítményében a külföldi tulajdon, a mikro- és kisvállalkozásokéban a belföldi magántulajdon a meghatározó. Az építőiparban a közepes vállalkozások teljesítményének zömét is hazai – belföldi magán tulajdonú vállalkozások nyújtják.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a koksz-, kőolaj- stb. gyártás, a szállítás ágazatokat minden tekintetben a zsugorodó vállalkozások magas, a növekvő vállalkozások alacsony aránya jellemzi.
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatok vállalkozásainak túlnyomó része hazai tulajdonú. A mezőgazdaság teljesítményének kétharmadát belföldi magán-, közel ötödét állami tulajdonú vállalkozások állítják elő. A mezőgazdasági nagyvállalatok állami, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások belföldi magántulajdonúak. Az erdőgazdálkodás és a halászat bruttó hozzáadott értékében az állami tulajdonú közepes és nagyvállalatok hozzájárulása domináns. A koksz-, kőolaj- stb. gyártás ágazat bruttó hozzáadott értékének több mint 90 százalékát külföldi tulajdonú vállalkozások hozzák létre jellemzően nagy- és középvállalati keretekben. A mikro- és kisvállalkozások körében a belföldi magántulajdonú vállalkozások teljesítménye a legnagyobb. A szállítás ágazat szintén döntően hazai – állami – tulajdonban van. A külföldi tulajdonú vállalkozások teljesítménye mindössze 2 százalék. Az ágazat teljesítményének zömét állami nagyvállalatok, kisebb részét belföldi magántulajdonú mikro-, kis- és közepes vállalkozások hozzák létre.
A dohánytermékgyártás szintén egyértelműen növekvő ágazat, de erőforrásait illetően zsugorodó, míg az élelmiszergyártás és a fémalapanyag-, fémfeldolgozó-ipari termékek gyártása ágazat éppen fordítva, zsugorodó ágazat, növekvő erőforrású vállalkozások nagy relatív arányával.
Két elemzési szempont szerint növekvő a nemfém ásványi termékek gyártása, zsugorodó a bányászat, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és az oktatás ágazat. A textil- stb. gyártás, a fa-, papíripari stb. tevékenység, a bútor- stb. gyártás növekvő ágazatok a zsugorodó teljesítményű vállalkozások viszonylag nagyarányú jelenlétével.
| A növekvő és zsugorodó vállalkozások ágazati megoszlása (%) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Ágazat |
Erőforrás |
Teljesítmény |
Erőforrás-teljesítmény |
|||
| Növekvő | Zsugorodó | Növekvő | Zsugorodó | Növekvő | Zsugorodó | |
|
Mezőgazdaság,vadgazdálkodás |
1,9 |
4,9 |
1,5 |
8,1 |
1,6 |
7,5 |
|
Erdőgazdálkodás |
0,1 |
0,8 |
0,1 |
0,8 |
0,0 |
0,7 |
|
Halászat |
0,0 |
0,1 |
0,0 |
0,1 |
0,0 |
0,1 |
|
Bányászat |
0,2 |
1,1 |
0,4 |
0,7 |
0,2 |
0,8 |
|
Élelmiszer-, italgyártás |
5,0 |
5,8 |
3,1 |
7,2 |
4,3 |
5,7 |
|
Dohánytermékgyártás |
0,6 |
0,8 |
0,7 |
0,1 |
0,7 |
0,1 |
|
Textil-, ruha-, szőrme-, bőr-, lábbeligyártás |
2,7 |
1,5 |
2,0 |
3,5 |
2,8 |
2,2 |
|
Fa-, papíripari, kiadói, nyomdai tev. |
3,2 |
2,1 |
2,7 |
3,6 |
3,2 |
2,7 |
|
Koksz, kőolaj, nukl. fűtőa. fd. vegyi t. gy. |
3,6 |
17,4 |
5,0 |
25,4 |
3,3 |
31,5 |
|
Nemfém ásványi termékek gyártása |
1,7 |
0,8 |
2,0 |
1,3 |
2,1 |
0,7 |
|
Fémalapanyag, fémfeld. termékek gyártása |
4,4 |
3,8 |
2,9 |
3,9 |
3,4 |
3,8 |
|
Gép, berendezés, villamos gép, jármű gyártása |
20,7 |
4,6 |
16,8 |
8,0 |
24,2 |
6,0 |
|
Bútorgy., egyéb feld. ip., nyersany. v. ny. |
0,7 |
0,5 |
0,6 |
0,7 |
0,8 |
0,6 |
|
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás |
0,4 |
23,4 |
9,7 |
5,3 |
0,4 |
6,8 |
|
Építőipar |
4,8 |
1,8 |
3,9 |
2,7 |
5,0 |
1,7 |
|
Járműjavítás |
4,5 |
1,0 |
3,2 |
1,1 |
5,2 |
0,4 |
|
Nagy- és kiskereskedelem |
16,0 |
4,9 |
11,1 |
6,9 |
16,9 |
5,3 |
|
Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás |
0,7 |
1,8 |
1,4 |
1,6 |
0,7 |
1,0 |
|
Szállítás |
3,4 |
12,2 |
4,5 |
13,6 |
3,0 |
18,3 |
|
Posta és távközlés |
7,4 |
1,4 |
13,7 |
0,7 |
8,7 |
0,9 |
|
Pénzügyi tev. és kiegészítő szolg. |
7,3 |
2,6 |
3,7 |
-2,7 |
2,7 |
-1,5 |
|
Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. |
9,4 |
4,1 |
8,8 |
6,2 |
9,7 |
3,4 |
|
Oktatás |
0,1 |
0,1 |
0,1 |
0,2 |
0,1 |
0,2 |
|
Egészségügyi és szociális ellátás |
0,4 |
0,0 |
0,2 |
0,3 |
0,3 |
0,0 |
|
Egyéb közösségi, személyi szolg. |
0,9 |
2,4 |
2,0 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
|
Összesen |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
100,0 |
100,0 |