Engedd el magad!

Játék nélkül nem élet az élet!

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 37. számában (2001. május 1.)

 

"Játszani annyi, mint küzdeni a félelem ellen, annyi, mint feltalálni a boldogságot" – mondta Jean Louis Barrault, a híres francia színigazgató. Magyarországon a legutóbbi becslések szerint a felnőttek kétharmada havi rendszerességgel hódol valamilyen játékszenvedélynek. Van, aki egymagában keresztrejtvényt fejt, mások jobban szeretnek társaságban kikapcsolódni. A szakemberek szerint a közös játék összekovácsolhat baráti, munkatársi közösségeket, s jó hatással lehet akár az üzleti kapcsolatokra is. (Számítógépes játékokkal foglalkozik mellékletünk egyik cikke is. A szerk.)

 

Sokan aggódnak a játék jövője, az ember életének elsivárosodása miatt. Ma, a számítógépek világában a játszótársakkal egyre inkább on-line, azaz modem és telefonvonal segítségével tartjuk a kapcsolatot, nem pedig hús-vér, síró-nevető, időnként ügyetlenkedő emberként. Vannak, akik a mai játékoktól egyenesen azt várják, hogy "ők" játsszanak az emberrel, s nem fordítva.

Egy kis játéktörténelem

A játékszenvedély egyidős az emberiséggel. Ezt nemcsak feltételezik a kutatók, hanem bizonyítékokat is találtak rá. Az írott történelemnél is jóval régibb emlékek maradtak fenn az ember játékos fantáziájának megnyilatkozásairól. Mint Lukácsy András Játékok a történelemben című tanulmányában megállapítja, az első elnagyolt mamutrajz ősünk barlangjának falán úgy hatott, akárcsak egy mai karikatúra. Ősi sírfestményeken látni kergetőzve szórakozó alakokat, és fennmaradtak kőből készült játékok is. Már Hérodotosz is régi hallomásként említi, hogy a félistenként tisztelt király, Atüsz egy, a népet sújtó éhínség alkalmával találta fel a labdajátékot, hogy felvidítsa szenvedő alattvalóit. A történelemírók őt tekintik a kockajátékok atyjának is. Sokan vallják azt a nézetet, mely szerint a társasjátékok – az indiai sakk kivételével – Atüsz korából eredeztethetők. A labdajátékkal, mint a vallási szertartás részével, találkozhatunk az ősi indián (maya) hitvilágban is.

Viszonylag kevés játékforma alakult ki az ősidőkben, de annál népszerűbbek lettek és annál több ágra bomlottak a későbbi korok beköszöntével. Feljegyezték, hogy Maecenas és Julius Caesar is labdázott. S hogy az ifjú Cato azon az emlékezetes napon, amikor mint konzuljelölt megbukott, kiment a Mars-mezőre, és bánatában estig labdázgatott.

A kockavetés a kártyajátékok őse. Már a Biblia megírja, hogy Jézus köntöséért őrei kockát vetettek. A Korán viszont egyenesen a tilalmas dolgok közé sorolja az effajta szórakozást. Homérosz némi gúnnyal jegyezte fel: sivár lesz az élet az árnyékvilágban, mert ott nem lehet majd kockázni.

Egyiptomban aztán kis csontlapocskák tűntek fel, amelyeknek alakjuktól függően különböző értékük volt. E lapocskákra később rákerültek a kockák pontszámai, majd az indiai eredetű sakk szimbolikus figurái (a király, a királynő, a ló, vagyis a "csikó"), s megszületett az első kártya. Rómában ekkor még nem kártyáztak, nem is sakkoztak, ellenben ismerték az ostáblát, a bábus csatajátékot – amelynek figurái máig fennmaradtak. Ugyanakkor ismerték a szerencsejátékok számos változatát is, a páros-páratlant, a fej vagy írást (amit ők pénzük képei után fej vagy hajónak neveztek el).

Az első ismert rejtvény, az úgynevezett szfinszk-rejtvény egy Oidipusz-mondán keresztül az ősi napmítoszig vezethető vissza. Az első találós kérdések pedig a görög bölcsek lakomáin hangzottak el. Az efféle, főként verses talányok divatja Rómát is elárasztotta, majd innen egyenes út vezetett a történelem folyamán a napjainkban oly divatos, televíziós kvízjátékokig.

Jelentős vérfrissítést hozott a szójátékok divatjába a formatisztelő, díszítő hajlamú barokk. A kialakuló szalonélet egy sereg új szórakozási formával gazdagította az emberek mindennapjait. Újabb fellendülést hozott a társasjátékokban a XVIII. század közepén-végén fellendülő kávéházi divat. Eleinte még Bécs számított a kávéházi élet központjának, ám később, a századforduló tájékán Budapestet nevezték a kávéházak városának. Ezen a színtéren bontakoznak ki, illetve születtek újjá az irodalmi játékok, a barkochba és a szópóker.

A játékokkal foglalkozó kutatók szerint a mai játékosnemzedék – méltó örökösként – még mindig a "nagy generáció" árnyékában él. Alapötletében kevés új játék születik, de a tevékenység hatósugara ma már átlépte a földrajzi határokat. A modern kommunikációs eszközök jóvoltából milliókat ér utol egy-egy okos játék intelligenciafejlesztő hatása. Ugyanakkor egyik kor sem nélkülözhette a nagy játékosegyéniségeket. Természetesen a mai sem...

Néhány játék bolti ára
Activity felnőtteknek 5490 Ft
Memory társasjáték 2290 Ft
Puzzle kirakós játék 1890 Ft
Szerencsekerék társasjáték 3890 Ft
Blanko szójáték 5490 Ft
Magyarország kvízjáték 2390 Ft
Rummikub társasjáték 4290 Ft
Bingo társasjáték 5990 Ft
Mágneses minisakk 1790 Ft
Nagyméretű sakk-készlet 2690 Ft
Dama játék 1790 Ft
Amőba 690 Ft
Dominó 490 Ft
Tarokk-kártya 990 Ft
Pókerkártya 590 Ft
Römikártya (2 csomag) 3190 Ft
Számítógépes játékprogramok kb. 10 000 Ft
Forrás: egy budapesti nagyáruház

Terjed az internet

Dr. Egri János, az Interlogic Játékgyártó és Forgalmazó Kft. igazgatója, a játékgyártók nemzetközi szövetségében (ICTI) az igazgatótanács tagja. Korábban a Magyar Televízióban játékos vetélkedők műsorvezetőjeként vált közismertté.

– Ha az emberek felnőttkorukban már nem szeretnek játszani, mert "elszédültek" saját beosztásuktól, fontosságuktól, akkor elveszítik az emberi élet egyik legfontosabb lételemét – vallja Egri János. – Szerencsére, mostanság egyre több játszani kész felnőttel találkozom. Ennek hátterében persze az áll, hogy a televízióműsorok színvonalával elégedetlenek tábora is nőttön-nő, így több idő jut a testet-lelket üdítő kikapcsolódásokra. Én magam is boldogan játszom a barátaimmal, amikor csak lehet. Társasjátékozunk, de kártyázni, bridzsezni is nagyon szeretek.

A táblás társasjátékok közül a Kérdezz! Felelek és az Activity sorolható mostanában a legkedveltebbek közé. Családi és baráti körben egyaránt kedvelt a kitalálósdi. Az Activityben például rajz, hangadás vagy gesztusok segítségével kell egy fogalmat vagy egy tárgyat kitaláltatni. Többnyire persze olyan dolgok szerepelnek a játékban, amelyek "körülírása" és megfejtése sok mulatsággal jár.

A szakemberek szerint amióta a technikai fejlődés betört a családok otthonába, azóta a számítógépes, internetes játékok is egyre jobban terjednek. Például a www.jatek.hu című portálra bárki rákattinthat, amivel automatikusan egy játékklub tagjává is válik. Itt található meg egy régi társasjáték, a "Ki nevet a végén?" számítógépes változata is. Egri János meggyőződése, hogy a jövő emberének is nélkülözhetetlen eleme lesz a játék.

Kik játszanak a legtöbbet?

Akiknek több a szabadidejük. Nemtől és foglalkozástól általában független, hogy felnőttkorban ki mennyit és hogyan játszik. Aki naponta fáradtan érkezik haza a munkahelyéről, annak általában csak a hétvégén van kedve és ideje az igazán önfeledt kikapcsolódáshoz. A játékhoz persze nélkülözhetetlen valamiféle személyes indíttatás is, hogy az ember soha ne veszítse el a jó értelemben vett gyerekességét. Sok felnőtt fél attól, hogyha megőriz bármit is gyermekkora játékosságából, akkor mások infantilisnak tartják. Holott egy önfeledt nevetés, a közös játék csak kellemesebbé teheti az ember életét.

Több nagyvállalat már rájött arra, hogy nemcsak a cég irodáiban, hanem más helyszínen is vendégül láthatók az üzleti partnerek. Például tenisztornákat szerveznek, vagy az előkelőbb helyeken már a golf játssza a főszerepet. Ez utóbbi persze még kissé mulatságos helyzeteket szül, hiszen Magyarországon még igen kevesen ismerik az ütéseket és a játékszabályokat.

A lényeg egyébként az, hogy az emberek a nem szokványos környezetben könnyebben kerülhetnek közelebbi kapcsolatba egymással. Ennek az üzleti életben is lehetnek kamatozó előnyei, bár soha nem lehet megjósolni, hogy mennyi és mikor. Olyan dolog ez, mint a reklám, amelynek egy bizonyos része mindig felesleges. Csak éppen előre nem tudható, hogy melyik lesz az a rész.

Persze akadnak olyanok is, akik csak mások játékának passzív szemlélői. Például remekül szórakoznak egy televízióban közvetített focimeccsen, miközben a fotelban ülve sós falatokat rágcsálnak és sörözgetnek. Ugyanakkor a legtöbbünkben ott munkálkodik az egészséges versenyszellem. Még a minden cél nélküli győzelem is édes. Ha például valakinek sikerül győznie egy játékban, akkor az hasonló sikerélményt jelenthet, mintha egy jó üzletet kötött volna. Ezek az apró sikerek akkor is fontosak, ha egyetlen fillért sem keres vele az ember.

Az élet minden területén előretört a pénzügyi szemlélet. Mégsem lehet, hogy az emberek életét csupán a pénz megszerzése és kamatoztatása töltse ki.

A kikapcsolódás ára

Sokak szerint a játékok nyújtotta kikapcsolódás nem mérlegelhető anyagi szempontok alapján. Hiszen pénz nélkül is lehet malmozni, ország-várost vagy hajókilövős torpedót játszani. Elég ezekhez néhány papírlap, ceruza vagy gomb. Ha már valaki bridzsezni szeretne, akkor az két pakli kártya ára, tehát mintegy hatszáz-ezer forintba kerül. Ennél sokkal nehezebb manapság összeszedni három játszani kész barátot.

A játékok piacán egyébként óriási a választék. Egy-egy táblás társasjátékot már 3-5 ezer forint közötti áron meg lehet kapni. Ha azt számoljuk, hogy ebből a pénzből éveken át, akár minden este játszhat a család vagy a baráti társaság, akkor ez a kikapcsolódás gyakorlatilag fillérekbe kerül. Az a védekezés, hogy anyagi okok miatt nem engedhetjük meg magunknak a játék örömét, általában alaptalan kifogás. Persze nem tagadva azt, hogy fellelhető a több tízezer forintos luxuskategória is.

A játékgyártás és -forgalmazás óriási üzlet világszerte. A szakemberek szerint a gyógyszeriparral és a divatszakmával lehet egy szinten emlegetni. Évente mintegy 80 milliárd dollár a világ éves játékforgalma. Hazánkban a játékok éves forgalmát 10-14 milliárd forintra becsülik. A gyártók mára nagy nemzetközi szervezetbe tömörültek. Az International Council of Toy Industries (ICTI) tagjai között Kelet-Európából egyedül Magyarország – a Hungarian Toy Association – képviselteti magát, Egri János személyében. Kutatóintézetektől statisztikai cégekig számos háttérintézményt működtet ez a nemzetközi szervezet.

Hatalmas üzlet

Pontosan kimutatható, hogy a különböző földrészeken, a különböző korcsoportokban milyen típusú játékok fogynak a leginkább. Például a videojátékok már mintegy 20 százalékkal szerepelnek az eladási toplistákon. A forgalom csaknem 12 százalékát teszik ki a tradicionális táblás társasjátékok (például a Monopoly, a Scrabble stb.).

Az emberek minden földrészen szeretnek játszani. A modellvasutaktól kezdve a sakkig óriási választéktól roskadoznak a boltok polcai. Európában a legnagyobb játékkiállítást évről évre Nürnbergben rendezik. Ezenkívül New Yorkban és Hongkongban rendeznek évente világseregszemléket.

Sajnos, az újdonságok sokasága nem tud betörni a hazai piacra, egyszerűen azért, mert a magyar emberek számára megfizethetetlen az áruk. Karácsonykor volt a világpremierje a Sony Playstation-2 elnevezésű számítógépes videojátékának, ami átszámítva mintegy 120 ezer forintba kerül. Ilyen drága játékot kevés család vesz meg a gyermekének Magyarországon. Még akkor is, ha ezt nevezik a huszonegyedik század játékának. Persze csak egy ideig, mivel óriási a gyártók versenye a számítógépes játékok fejlesztésének területén is.

Betört a csúcstechnológia

Dr. Mérő László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kísérleti Pszichológiai Tanszékének docense, egyben a nemrég alakult Phone2Play játékfejlesztő cég ügyvezető igazgatója is. Az új vállalat mobiltelefonos játékok kidolgozásával foglalkozik, zömmel külföldi partnerek közreműködésével. Érdekes kettősség ez egy játéklélektanhoz értő és a játékokat magánemberként is kedvelő pszichológus életében.

– A mobiltelefonok közül a Nokia készülékekben már két-három éve ott "rejtőznek" a kikapcsolódást szolgáló játékok – mondja dr. Mérő László. – A játékprogramok fejlesztése és a készülékekbe történő beépítése mostanában az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. A legkorszerűbb maroktelefonok így már nemcsak arra használhatók, hogy beszédben vagy írásban kommunikáljanak rajta az emberek, de szabad óráikban, perceikben játszhatnak is velük. A miniképernyőn figurák, számok, betűk villanthatók fel, végeláthatatlan lehetőséget nyújtva a logikai, ügyességi feladatok megoldásában. Manapság még többnyire csak ki-ki önmaga szórakoztatására használhatja ezt az új technikát. A játékprogramokat a mobiltelefon-gyártók építik be a készülékeikbe. A Phone2Play cég legújabb fejlesztésének eredményei most kerülnek be egy másik nagy világcég által gyártott mobiltelefonokba. Munkatársaim ezekben a napokban külföldön éppen ezen a feladaton dolgoznak.

A legújabb játékprogramokat rejtő készülékek várhatóan fél-egy év múlva kerülnek forgalomba. Az új játékok a Magyarországon jól ismert Tetris-hez hasonlóan, mozgó figurás elemekre épülnek, illetve a logikai feladatok körébe sorolhatók.

Játék közben lelepleződünk...

A pszichológus szerint játéknak tekinthető minden olyan tett, amely a létfenntartásban nélkülözhető. Állatkísérletek bizonyították, hogy még a macskák és a majmok is felhagynak minden olyan önfeledt szórakozással, amelyért rendszeresen jutalmazzák őket. Idővel már csak akkor kaphatók a pamutgombolyag kergetésére, ha megéheztek, tehát csak úgy, unaloműzésképpen nem. A majmok is nagyon hamar abbahagyták az építőkockázást, ha banánt kaptak érte. Ugyanakkor az állatkísérletek során olyan hormonokat is felfedeztek, amelyek játék közben szabadulnak fel. Azt nem tudják a kutatók, hogy létfontosságúak-e ezek a hormonok. Lehet, hogy igen, de az már kiderült, hogy csakis a nem létfontosságú tevékenységek szabadítják fel ezeket. Ebből következik, hogy valószínűleg létfontosságú, hogy időnként nem létfontosságú dolgokkal is foglalkozzunk. Azaz játsszunk!

Sem nemek, sem társadalmi csoportok játékszenvedélye között nincs annyi eltérés, mint bármelyik két emberé között – legyen az menedzser, vagy teljesen más foglalkozású.

Bár azt mondják, hogy a vállalatvezetők körében az egyik legdivatosabb kikapcsolódást szolgáló játék a tenisz, a legtöbben egészen más, egyéni szenvedély rabjai. Van, aki kártyázik, másoknak az internetes, mobiltelefonos játékok nyújtanak kikapcsolódást, míg megint mások a modellezésben, a kártyában, a sakkban vagy a lóversenyen találnak felüdülést.

A menedzserlét alapeleme a jó kapcsolatrendszer, amelyben fontos szerepe lehet a szabadidős, társas kapcsolatoknak. Azt szokták mondani, hogy a menedzserek eleve azért űznek bizonyos társasjátékokat, sportokat, vagy azért lépnek be valamilyen klubba, hogy a kapcsolatokat építsék. A pszichológus nem osztja ezt a nézetet, mivel fordítva legalább annyira igazolhatónak tartja ezt az állítást. Magyarán a kapcsolatok attól épülhetnek jobban, mert az említettek ilyen társaságokba járnak. Ma már Magyarországon is rengeteg módja van annak, hogy ki-ki megtalálja a számára legkellemesebbnek ígérkező kikapcsolódási lehetőséget.

Sokan nem is sejtik, mennyi mindent elárulnak önmagukról játék közben. Aki jó megfigyelő, könnyen kiismerheti potenciális üzletfeleit. Aki például csal a kártyában, az nagy valószínűséggel az üzleti életben sem veti meg a "görbe utakat". Aki viszont sziporkázóan szellemes és nagyvonalú játékos a teniszpályán, azzal többnyire a közös munka is élvezetes lesz. Aki pedig rendszeresen elkésik a klubból, annak pontosságára a határidők tekintetében sem érdemes fogadni.

Dr. Mérő László szerint mivel a játék játék, látszólag kevés kötöttséggel jár. Pedig valójában nagyon is jól körülhatárolható szabályozás érvényesül. Erre valók a játékszabályok. Éppen ezért különösen élesen jelenik meg játék közben minden jellemhiba vagy rossz tulajdonság. Ugyanis a játék ezt látszólag megengedi, valójában viszont nem. Aki beleesik ebbe a csapdába, bedől a látszatnak (azaz annak, hogy a játékban minden megengedhető), azzal valóban jó különösen óvatosnak lenni "éles" helyzetekben.

Kóros játékszenvedély

A pszichológusok és a pszichiáterek között abban szinte teljes az egyetértés, hogy kóros játékszenvedélyről csak akkor beszélhetünk, ha az a mindennapi életvitelében súlyosan korlátozza az embert. Abban, kinek-kinek milyen a napi életvitele, természetesen óriási különbségek lelhetők fel. A családi és a munkahelyi kötöttségek igen eltérőek lehetnek még a vezető beosztásúak körében is. Ám akin oly mértékben válik úrrá egy bizonyos játék iránti kötődés, hogy emiatt képes félbeszakítani az üzleti tárgyalást, vagy elfelejt a gyerekéért az óvodába menni, már gyanítható, hogy esetében a szenvedély kóros méreteket öltött.

A szakemberek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a cégvezetők, a menedzserek között igen ritkán tettenérhető jelenség a kóros játékszenvedély. Ennek hátterében az áll, hogy a potenciális veszélyeztetettek már a vezetői kiválasztódásnál kikerülnek ebből a körből. Azok, akik a felelősségteljes munka helyett inkább a könnyedebb szórakozást, a játékot helyezik előtérbe, nem is igen vágynak vezetői posztra. A menedzsereket inkább fenyegeti a munkamánia kórossá válása, mint a túlzott méreteket öltő játékszenvedély.

Gyógyítható-e a függőség?

Egy amerikai cégnél nemrégiben törölték a számítógépek valamennyi játékprogramját. Különösen a pasziánsz néven ismert kirakós kártyajáték miatt fogyott el a főnökök türelme. A legkirívóbb eset az volt, amikor a vállalat első embere azért nem tudott szót váltani egyik alkalmazottjával, mert az éppen a játékprogramban elmélyülve "alkotott".

Magyarországon a "Hódító" elnevezésű internetes játék szedi "áldozatait". Ez nem más, mint egy időutazás a középkor világába, ahol a játékosok kipróbálhatják vezetői képességeiket mind a harcban, mind a diplomáciában. A csatlakozók némelyikét oly mértékben megbabonázza ez a kaland, hogy a mindennapi életét, sőt már a munkáját is a "középkori csatának" rendeli alá.

De nemcsak a munkában okozhat problémát a kórossá vált játékszenvedély. Sok család életét megkeseríti, ha a férj vagy a gyermek betegesen kötődik valamelyik játékhoz. A kártyán és lóversenyen eljátszott vagyonok esetei jól ismertek a történelemből és az irodalomból. Manapság inkább a félkarú rablók és a kaszinók világa csábítja a gyengébb lelkületűeket. Hazánkban pillanatnyilag mintegy 35-40 ezer pénznyerő automata üzemel. A könnyen, munka nélkül szerezhető pénz óriási csábítás sokak számára. A keserű tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy nyerni csak ideig-óráig lehet. Aki nem tud önmagának megálljt parancsolni a gépek és a felcsillanó gazdagság reményében, az könnyen eljátszhatja az egész család vagyonát. S nemcsak a vagyonát, még a megélhetéshez nélkülözhetetlen kosztpénzt is.

A szakemberek szerint a játékokhoz való kóros kötődés éppolyan szenvedélybetegség, mint az alkoholizmus, a dohányzás vagy a kábítószer-élvezet. Gyógyítására Magyarországon nem szakosodtak speciális ambulanciák. A betegek kezelése hasonló módon történik, mint más szenvedélybetegeké. A legfőbb gyógyerő a pszichoterápia, amelynek során nemcsak azt próbálják kideríteni, hogy miért is alakulhatott ki ez a függőség, hanem segítenek a leszokásban is. Külföldön léteznek olyan klinikák is, ahol imitált kaszinókban próbálják trükkös módszerekkel elfordítani pácienseiket kóros játékszenvedélyüktől.

Végleges gyógyulást azonban senkinek sem ígérhetnek. A szenvedélybetegekkel foglalkozók szerint sosem lehet teljesen kigyógyulni sem a dohányzásból, sem az alkoholizmusból, sem a kábítószer-függőségből. Amit el tudnak érni az orvosok, azt úgy hívják: absztinencia. A játékszenvedély esetében is ez lehet az egyetlen gyógyír. Ha viszont ez az állapot az ember élete végéig fenntartható, akkor az már kész siker.

Elérhető boldogság

Kevés vezető beosztású képes arra, hogy rendszeresen időt találjon a játékos kedvteléseire, annyira kitöltik életüket a hivatalos teendők. Pedig ha naponta egy-két órával előbb abbahagynák a munkát, akár teniszezni, bridzsezni is eljárhatnának... De nem teszik meg, mert minden bizonnyal úgy érzik, hogy ezeken a perceken is emberek, üzletek sorsa múlhat. Természetesen vannak olyan vállalatvezetők is, akik össze tudják egyeztetni mindennapi feladataikkal a rendszeres kikapcsolódást. A főnökök egy része ma már esténként szinte hazazavarja a kollégákat, hiszen tudják: nem az a hős, aki utolsóként "hagyja el a fedélzetet". Amint azt is, hogy frissebben kezdi a másnapját az, aki nem csak a munkájának él.

Amint Lukácsy András fogalmaz említett tanulmányában, vannak örökre megfejthetetlen titkok, elérhetetlen vágyak. Sohasem sikerült az emberiségnek örökmozgót, perpetuum mobilét szerkeszteni, s hiába keresték az alkimisták az aranycsinálás receptjét. Az emberek állandóan keresik a boldogság kék madarát is, de hiába. Vagy mégsem? A boldogság elérhető? Mert aki felnőtt fejjel is képes önfeledten, felszabadultan játszani, megőrizve a gyermekkor legtisztább, legőszintébb lételemét, az már nyugodtan boldog embernek tudhatja magát.

Németh M. Zsuzsa
Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese

A gazdasági szakember családi körben, a gyermekei unszolására mindig kapható a játékra. A legutóbbi, karácsonyi Activity-partin is remekül szórakozott a közismert adószakértő. Ilyenkor ő maga is mutogatva játssza el a kihúzott feladványt. – A mindennapi munka mellett nélkülözhetetlen számomra a testi-lelki kikapcsolódás – mondja. – Néha nagyon nehéz időt szakítani erre. Ám igyekszem úgy szervezni az életemet, hogy lehetőleg ne "ragadjak" az íróasztal mögé. Hetente kétszer, este héttől kilenc óráig teniszezni járok a barátaimmal. Mivel vidéken élek, így a lakásunkhoz közeli pályán van a találkozó. Valamikor régen versenyszerűen játszottam, és ragaszkodom a régi partnerekhez. A magánéletben, a kikapcsolódás idején a barátoké az elsőbbség – társadalmi rangtól és iskolai végzettségtől függetlenül. A teniszben a legkedvesebb partnerem például raktárosként dolgozik, míg a másik egy kiskereskedő. Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogyha játszom, azt mindig nagyon komolyan veszem. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcsról kevesen tudják, hogy nyaranta egy nagy társasággal biciklis, sátras túrákra jár. Tavaly Franciaországban, a Loire mentén kerekezett, míg idén a Szigetköz meghódítása a cél.

Fodor István, az Ericsson magyarországi vezérigazgatója

Annak idején, amikor beindult a vállalat, tisztában voltam azzal, hogy eltűnik az életemből a napi rendszeres szabadidő. Az őrült tempónak sajnos áldozatává váltak a barátok és nem utolsósorban a közös játékra vágyódó gyermekeim, az egész család. Évente csak egyszer, a nyári szabadság idején adatott meg a kikapcsolódás igazi öröme, a játék és a sport. Számomra például a szörfözés jelenti az igazi testi-lelki felfrissülést. Nyaranta egy hónap alatt – Görögország egy elhagyatott tengerparti részén – szinte teljes agymosással készültem fel a következő esztendőre, a megállást nem tűrő munkára. Manapság még a kikapcsolódásban is az alkotás lehetőségét keresem. Számomra a játékok körébe tartozik többek között a barkácsolás is. Egyszerűen örömömet lelem a fúrás-faragásban és a régi nagy szerelemben, a fotózásban. Sajnos ezekre a kedvtelésekre kevesebb időm jut annál, mint szeretném.

Gondolkodom, tehát játszom

A magyar logikai játékok történetében mérföldkőnek számít az 1975-ös esztendő, ugyanis Rubik Ernő abban az évben találta föl azóta világhírűvé lett, zseniálisan egyszerű játékkockáját. Akkor furcsa láz söpört végig a Földön: kicsik és nagyok éveken át megszállottan forgatták a mindegyik oldalán más színű maroknyi kockát. Forgatták buszon, metrón, otthon és munkahelyen – még a főnökök is -, sőt kockaforgató világversenyeket is rendeztek. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a láz alábbhagyott, de a családok mindegyikében visszavonhatatlanul felkerült a gyerek játékpolcára a bűvös kocka, amelyet még ma is szívesen vesznek le néhanapján az agytornára szomjazó felnőttek és gyerekek egyaránt.

Rubik azután még hét logikai játékot szabadalmaztatott, de egyik sem érte el a kocka eget verő sikerét. Az ötletes feltaláló 1975-ös piaci betörése után napjainkig több mint 250 hasonló találmányt jelentettek be hivatalosan Magyarországon. Érdekes, előtte viszont egyet se. Mindez azt jelzi, hogy a "csordaösztön" bizony a feltalálásban is működik. Csak egynek el kell kezdeni, világhírnévre vinni a kockáját, s a többiek fellelkesülve követik. Már ha tudják. Ám Fortuna szeszélyes, Rubik egyik követője sem tudott olyan világrengető (üzleti) sikert elérni, mint ő.

A Rubik-kocka után

Magyar logikai játékok mindazonáltal szép számmal születtek 1975 után, nem is akármilyenek. Egy csokorra valót ismertetünk a legújabbak közül.

– Logikai játék: Ablonczi Dániel és Vadász József közös találmánya egy ősi kínai logikai játék háromdimenziós változata. A játék kocka alakú tárgy, amelybe minimum 27 különböző színű elemi kocka fér, és egy kockányi üres tér segítségével az egy mintázatot kiadó oldalak átrendezhetőek. A feltalálók több díjat nyertek vele. Játékukat több országban – közte hazánkban is – árusítják.

– Térsakk: A találmány a hagyományos sakk térbeli formája. A Dukán József-Havasi Károly szerzőpárost az a felismerés vezette, hogy ha egy vagy több térelemet helyezünk a hagyományos sakktáblára, s ezt megoldható, áthidalható kötésekkel látjuk el, igen variábilis, egymástól függő térmezőket alakíthatunk ki, és így egyszerre "többszólamú" térmezőkkel játszhatunk. A találmány a hagyományos sakk elemeit is fölhasználja, a kezdő felállás megegyezik a régi, kétdimenziós sakkéval. A térsakk a II. feltaláló olimpián díjat nyert.

– Térbeli malomjáték: Akárcsak a térsakknál, itt is a hagyományos, ősi, kétdimenziós malomjátékot fejlesztették háromdimenzióssá. A két feltaláló, Zámbory Zoltán és Herceg István a tamba nevet adta szerkentyűjének. Ugyanúgy ketten játsszák, akár a kétdimenzióst, csak a bábuk függőleges irányban is léphetnek, kötetlenül. A tamba a 6-9 éves gyerekek konstruktivitását, térlátását fejleszti, logikai gondolkodását mélyíti. Több külföldi díjat nyert, itthon már kapható az internet Találmányi Boltban.

– Matematikai logikai játék: Általános iskolások számára hasznos. Játékos módon tanítja a matematikát, 2-6 személy játszhatja. Keresztező lépésekkel és hidak építésével új egyenlőségeket kell teremteniük a résztvevőknek. Külföldön több díjat nyert, a gyártása megkezdődött. A feltaláló Makáriné Fodor Éva.

– Taktikai logikai táblajáték: A Remsik József alkotta játék a sakk és a futball, valamint a táblajáték keveréke. Két szemben álló csapat játssza 11-11 fővel, mindegyiknek egy labdája van. A cél: saját jeleivel "beteríteni" a játéktáblát, egyúttal megakadályozni, hogy az ellenfél ugyanezt tegye. A játék alakulásában a szerencsének is nagy szerepet szánt a feltaláló. Aki tehát a szerencsejátékokat – és a stratégiai játékokat is – kedveli, ebben megleli a kedvére való szórakozást. A táblajáték a II. feltalálóolimpián díjat nyert.

– Logikai táblajáték forgatható elemekkel: Hogy lehet mozgatni, elforgatni a hagyományos táblajáték elemeit a koordinátatengelyek körül? Ezt oldja meg Vadász József több mint érdekes találmánya. A feltaláló megint csak a sakkból indult ki, bizonyítva annyi más társához hasonlóan, hogy az ősi sakk – és a malom – mindmáig a legtermékenyítőbb és úgyszólván kikerülhetetlen alap a modern játékok kiagyalói számára. Nincs új a Nap alatt a játékban sem, mondhatnánk, csupán annyi, hogy a több ezer éves kétdimenziós játékokat korunk szemléletmódjához igazodva háromdimenziósokká igyekeznek átfabrikálni. Vadász találmánya azonban olyan ügyes a maga nemében, hogy nemzetközi sakkmesterek is jónak, mi több, élvezetesnek tartják, ami jelzi az értékét. A lényege: az elemeket a játék bábui körül forgatják a játékosok, amelyek a tengelyforgás szabályai szerint fordulnak el. Stratégiai játék, a sakkhoz hasonlóan ketten játsszák. 360 elforgatás után a játékosok a kiindulóponthoz érkeznek vissza, közben különböző "lyukakat" érintenek, ami minden egyes lépésnél új mérlegelési szempontot teremt. A játék több külföldi díjat is elnyert.

Az új logikai játékok kedvelőinek ajánljuk a következő internet-hozzáféréseket: genius@inventor.hu és www.inventor.hu.

KÁRTYÁZNI JÓ! Sok ismert ember nem szívesen beszél játékszenvedélyéről, mert attól fél, hogy tekintélyén csorba esik emiatt. Ugyanakkor az igazán magabiztos emberek nem tagadják meg magánéletük kedvteléseit, és nem bujdokolnak el a külvilág elől, amikor űzik azokat. Például Kovács István, Kokó profi ökölvívó-világbajnokunk a róla szóló életrajzi könyvben nyíltan bevallja, hogy a megfeszített edzések közötti szabadidejében imád játszani. Különösen a kártya áll hozzá közel. "Baráti körben egy ultiparti kapcsol ki legjobban" – jegyezte le Török Ferenc, a könyv szerzője, Kokó személyes jó barátja.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!