A felszámolás és a végelszámolás számvitele

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 37. számában (2001. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt a vállalkozások által teljesítendő feladatokat a 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (R.) tartalmazza. Az említett eljárásokban az Szvt. rendelkezései másodlagosak, mert azokat az R., valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) szabályainak figyelembevételével kell alkalmazni. Az R. rendelkezései a felszámolás és végelszámolás kezdő időpontjától az eljárás befejezéséig irányadók.

Nyilvántartási előírások

Felszámolás

A felszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezet által vezetett számviteli nyilvántartásoknak alkalmasaknak kell lenniük a közbenső mérleg, a felszámolási zárómérleg, a vagyonfelosztási javaslat, a bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatás, a felszámolás időszaka alatt készülő adóbevallások, a záró adóbevallás elkészítésére, a saját tőke különbözetének meghatározására, továbbá a zárójelentés bizonylati alátámasztására.

Végelszámolás

A végelszámolás alatt a gazdálkodó szervezet által vezetett nyilvántartásoknak ugyancsak alkalmasaknak kell lenniük a végelszámolási zárómérleg, a vagyonfelosztási javaslat, a végelszámolás időszaka alatt készülő adóbevallások, a záró adóbevallás elkészítésére, valamint a zárójelentés bizonylati alátámasztására.

SZÁMVITELI FELADATOK A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN

A felszámolás megindítása

Beszámolókészítés

A felszámolás megindításakor a vállalkozásnak el kell készítenie a tevékenységét lezáró beszámolót (beszámoló). Ezt támasztja alá az úgynevezett záróleltár, amely tartalmazza:

  • a vállalkozásnak a mérlegfordulónapján meglévő befektetett eszközeit és forgóeszközeit, valamint
  • az előzőekben meghatározott (vagyoni) eszközök forrásait, mennyiségben és a számviteli törvényben előírtak szerint meghatározott értéken.

A beszámoló részei

A beszámoló részét képezi a mérleg és az eredménykimutatás, illetve az egyszerűsített mérleg, valamint az eredménylevezetés, amelyben külön oszlopban kell bemutatni az Szvt. által meghatározott jelentős összegű, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat. A kiegészítő melléklet csak akkor része a beszámolónak, ha a számviteli törvény értelmében is az.

A beszámolóval egyidejűleg azonban nem kell üzleti jelentést készíteni.

Közzététel

A gazdálkodó szervezet a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegének fordulónapját követő 45 napon belül köteles közzétenni a beszámolót.

A felszámolás és a végelszámolás kezdete és vége A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja, míg a felszámolás a zárómérleg, költségkimutatás, záró adóbevallás, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat elkészítésével, majd ezt követően ezeknek a dokumentumoknak a bíróságnak és az adóhatóságnak történő megküldésével, illetve a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezésével ér véget. A végelszámolási eljárás kezdete az az időpont, amelyet a gazdasági társaság legfőbb szerve a jogutód nélküli megszűnéséről rendelkező határozatában megállapít. Lényeges, hogy ez a nap nem lehet korábbi, mint az említett határozat kelte. A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor éves beszámolót - amennyiben a végelszámolási eljárás több évig tart, az egyes évekre külön-külön, végelszámolási zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és intézkedik a vállalkozás iratanyagának az elhelyezéséről. A végelszámolási zárómérleg alapján az egyes adónemek vonatkozásában elszámol az adóhatósággal és elkészíti a záró adóbevallásokat. Ezzel a végelszámolás befejeződik.

A felszámolási időszak

A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt is köteles megfelelni az Szvt.-ben meghatározott - korábbiakban már ismertetett - könyvvezetési kötelezettségnek, az R. szerinti, következő eltérésekkel:

  • a gazdálkodó szervezet a felszámolás alatt a felszámolás kezdő időpontja előtti időszaknak megfelelően köteles vezetni könyvviteli nyilvántartásait azzal, hogy a felszámoló dönthet úgy is, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjával, a felszámolási nyitómérleg alapján az Szvt. 163. §-ában foglaltak szerint áttér a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelről az egyszeresre már nem lehet visszatérni;
  • a felszámoló jogosult írásban módosítani az Szvt. 161. §-a alapján készített számlarendet;
  • amennyiben a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően nem folytat vállalkozási tevékenységet, a felszámoló dönthet arról, hogy az eredményt érintő tételeket a gazdálkodó szervezet az eredményszámlák helyett a saját tőkén belül kijelölt "felszámolás eredményelszámolása" számlán számolja el;
  • amennyiben a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően - a gazdasági tevékenység ésszerű befejezése érdekében - vállalkozási tevékenységet folytat, illetve a felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezése várható, úgy alkalmazni kell az Szvt. 160. §-ának (1)-(4) bekezdésében foglaltakat (az egységes számlakeret szabályait);
  • a felszámolás időszaka a felszámolási zárómérleg készítése szempontjából egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától;
  • a vagyoni eszközök és a források változását jelentő gazdasági eseményeket a nyitó felszámolási mérleg alapján megnyitott könyvekben, a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően kell - a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményeinek megfelelően - bizonylatolni, elszámolni és nyilvántartani;
  • az egyezségi tárgyalásra készített, a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot a felszámolás időszaka alatt vezetett könyvviteli nyilvántartások adataival kell megalapozni.

Nyitó felszámolási mérleg

A felszámoló a fentiekben meghatározott zárómérleg alapján nyitó felszámolási mérleget készít, amelyben az eszköz oldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét (ideértve a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonát nem képező, de a könyveiben értékkel kimutatott eszközök értékét is), a forrás oldalon pedig azok ezzel egyező összegű forrását - mint kötelezettséget - elkülönítetten kell kimutatni. (Amennyiben a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök forrása a zárómérlegben nem kötelezettségként szerepel, akkor a saját tőke csökkentésével kell azt kimutatni kötelezettségként.)

Nyilvántartások rendezése

A nyitó felszámolási mérleg elkészítése után a könyvviteli nyilvántartásokban rendezni kell a kötelezettségek és a követelések állományát.

Gazdasági események elszámolása

A felszámoló a felszámolási eljárás alatt gondoskodik a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeinek megóvásáról, megőrzéséről, a felszámolás kezdő időpontjáig folytatott tevékenység befejezéséről. E tevékenység gazdasági eseményeit az Szvt. rendelkezéseinek megfelelően kell elszámolni.

Közbenső felszámolási mérleg

Közbenső felszámolási mérleget akkor lehet készíteni, ha a hitelezői követelések teljesítésére, részbeni kielégítésére megfelelő mennyiségű pénzeszköz folyt be és áll a felszámolás alatt álló vállalkozás rendelkezésére. A felszámolás kezdetétől évente kötelező közbenső felszámolási mérleget készíteni, kivéve a Cstv. szerinti, úgynevezett egyszerűsített felszámolást.

A közbenső felszámolási mérleg célja, hogy megbízható, hiteles helyzetfelmérés alapján tájékoztassák a hitelezőket és a bíróságot a cég pénzügyi helyzetéről.

A mérleg tartalma

A közbenső felszámolási mérleg a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza könyv szerinti értéken a vállalkozás vagyoni eszközeit, kötelezettségeit és a saját tőke állományát, a bevételek (árbevétel és egyéb bevételek) és költségek (ráfordítások) alakulásáról készített kimutatást és a szöveges jelentést. Ezen túlmenően a közbenső felszámolási mérlegben - elkülönítetten kell kimutatni a pénzeszközök között a tartalék összegét, továbbá - külön oszlopban - közölni kell a nyitó felszámolási mérleg adatait.

A mérleg melléklete

A közbenső felszámolási mérleg melléklete az úgynevezett szöveges jelentés, amelyben be kell mutatni a nyitó felszámolási mérleg adatait módosító - R. szerinti - korrekciókat, és részletes tájékoztatást kell adni a nyitó felszámolási mérleg és a közbenső felszámolási mérleg adatai közötti eltérések, változások minősítéséről, valamint indokairól.

A felszámolás lezárása

Felszámolási zárómérleg

A Cstv. szerinti felszámolási zárómérleg tartalmazza könyv szerinti értéken a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeit (a vagyontárgyakat piaci értéken) és az eszközök forrásait, mérlegszerű felépítésben, egyező végösszeggel a felszámolás befejezésének időpontjában, a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónappal.

A felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a meglévő vagyoni eszközök - közte a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, vagyonjegyek - könyv szerinti értéke és a zárómérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értéke közötti különbözetet felszámolási eredményt érintő tételként kell elszámolni. Amennyiben nem közvetlenül könyvelnek a felszámolás eredményelszámolása számlára, akkor az alkalmazott eredményszámlák egyenlegét erre a számlára kell átvezetni, és ezt követően a számlán kimutatott eredménnyel módosítani kell az eredménytartalékot.

Szöveges jelentés

A felszámolási zárómérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben részletes tájékoztatást kell adni a nyitó felszámolási mérleg és a felszámolási zárómérleg adatai közötti eltérésekről, változásokról, s azokat minősíteni is kell.

A bizonylatok elhelyezése

A felszámoló úgy köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet számviteli bizonylatainak elhelyezéséről, hogy az megfeleljen a számviteli törvény 169. §-a szerinti - a későbbiekben ismertetendő - bizonylatmegőrzési követelményeknek.

A bevételek és költségek alakulásának kimutatása

A bevételek és költségek (ráfordítások) alakulásáról készített kimutatásnak a könyvviteli nyilvántartásokkal egyezően tartalmaznia kell:

  • a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket (ráfordításokat),
  • az értékesített vagyontárgyak árbevételét, bevételét, valamint ezeknek a vagyontárgyaknak a nyilvántartás szerinti értékét,
  • a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét, valamint
  • a már kiegyenlített felszámolási költségeket.

A vagyonfelosztási javaslat

A vagyonfelosztási javaslat tartalmazza a felszámolási zárómérlegben kimutatott eszközök értékét a következő csoportosításban:

  • a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök,
  • az olyan vagyoni eszközök, amelyeket a fennálló egyéb kötelezettségek, tartozások kielégítésére kijelöltek, végül
  • az egyéb vagyoni eszközök.

A vagyonfelosztási javaslat szerkezete

A vagyonfelosztási javaslat a Cstv. szerinti kielégítési sorrendnek megfelelő felépítésben és sorrendben tartalmazza a kötelezettségek (tartozások) összegét, ezzel szembeállítva a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) teljesítésére kijelölt eszközök értékét. Amennyiben a vagyoni eszközök értéke kevesebb, mint a kötelezettségek (a tartozások) értéke, a sorrendben hátrább lévő hitelezők igényének kielégítésére a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeiből nem lehetséges.

A vagyonfelosztási javaslatban egyéb vagyoni eszközként a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) kielégítése után megmaradt eszközök értéke szerepel. Ezeket az eszközöket a Cstv.-ben előírtaknak megfelelően kell felosztani a gazdálkodó szervezet tulajdonosai között.

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetek számviteli feladatai

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezeteknek a fentiekben leírtakat bizonyos eltérésekkel kell alkalmazniuk.

A felszámolás megindítása

A felszámolás megindításakor

  • a zárómérlegben az egyszerűsített mérleg szerinti eredményt át kell vezetni az eredménytartalék tételbe, amely az átvezetést követően adózott jövedelemből származó, rendelkezésre álló saját forrást mutatja,
  • a zárlati kötelezettség a számviteli törvény 162. §-a szerint - azaz a valóságnak megfelelően, folyamatosan és áttekinthetően - vezetett pénzforgalmi nyilvántartáshoz kapcsolódó részletező nyilvántartásokra is vonatkozik,
  • a vagyoni eszközök és a források változását jelentő gazdasági eseményeket a nyitó felszámolási egyszerűsített mérleg alapján megnyitott pénzforgalmi nyilvántartásban és a kapcsolódó részletező nyilvántartásokban az egyszeres könyvvitel szabályai szerint, a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, bizonylatokkal alátámasztottan kell elszámolni és nyilvántartani.

A felszámolás időszaka

A felszámolás időszakában

  • a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek részletező nyilvántartásába kell felvenni a felszámoló által elfogadott, a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben ki nem mutatott kötelezettségeket, a nyilvántartásba vételi díjat, az R. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontjában felsorolt kötelezettségeket (tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, mezőgazdasági szövetkezet tagja részére járó pénzbeli juttatás, környezetvédelmi kárelhárítás költségei, környezetvédelmi bírság), amelyek kiegyenlítését ráfordításként (az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások rovatba) kell könyvelni,
  • a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések analitikus nyilvántartásába kell felvenni a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben ki nem mutatott, elfogadott, várhatóan behajtható követeléseket, amelyek pénzügyi rendezésekor bevételt kell könyvelni,
  • az úgynevezett jogvesztett kötelezettségek közül azokat, amelyek pénzbevételből származnak, pénzbevételként (az árbevétel, illetve egyéb bevételek rovaton) elszámolva kell kivezetni a pénzforgalmi nyilvántartásból (Azokat a jogvesztett kötelezettségeket pedig, amelyek a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek analitikus nyilvántartásában szerepeltek - bevétel és ráfordítás egyidejű elszámolása nélkül -, az analitikus nyilvántartásból való kivezetéssel kell megszüntetni. Az ilyen kötelezettségből származó, még meglévő eszközök térítés nélkül átvett eszköznek minősülnek, azonban az értéküket nem kell csökkenteni a kötelezettség törlésekor.),
  • az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt (pénzkiadásból származó) követelések értékét értékvesztés elszámolásával, illetve az elszámolt értékvesztés visszaírásával a várhatóan megtérülő összegre kell módosítani a ráfordítást jelentő elszámolásokkal szemben, a nem pénzkiadásból származó követelések értékét pedig a részletező nyilvántartásban kell módosítani,
  • a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben lévő és a bejelentett, az elfogadott kötelezettség összege közötti különbözetet - annak előjele és a kötelezettség jellege szerint - a pénzbevételt nem jelentő bevételek, illetve a ráfordítást jelentő elszámolások között kell kimutatni, illetve a részletező nyilvántartásban állományba kell venni vagy törölni (Ugyanígy kell eljárni a követelésekkel kapcsolatos különbözet esetében is.),
  • a meglévő, a nyitó felszámolási egyszerűsített mérlegben értékkel nem szerepeltethető vagyoni eszközök piaci értékét - a záróleltár és a részletező nyilvántartás adatai alapján - a felszámolási zárómérleg készítésekor az eredménylevezetésben a pénzbevételt nem jelentő bevételek között kell kimutatni, továbbá
  • az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél felmerült, az R. 6. §-ának (1) bekezdésében felsorolt költségek, ráfordítások és bevételek (a termelt termékek értékesítésének bevételei, illetve költségei, ráfordításai; a végzett szolgáltatások számlázott ellenértéke, illetve költségei, ráfordításai; a tevékenység befejezése során felmerült költségek, ráfordítások, például a bérköltség, bérjárulékok; az iratanyagok rendezésével, elhelyezésével és megőrzésével kapcsolatos költségek; a számviteli nyilvántartások vezetésével, az adóbevallások elkészítésével kapcsolatos költségek stb.) elszámolása azok pénzügyi teljesítésekor történik.

A felszámolás lezárása

A felszámolási zárómérleg készítésekor

  • az R. 8. § (2) bekezdésében meghatározott különbözetet - tehát a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően meglévő vagyoni eszközök (értve ez alatt a visszavásárolt saját részvényeket, saját üzletrészeket, valamint vagyonjegyeket is) könyv szerinti értékének és a zárómérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értéke közötti különbözetet - a pénzügyileg nem rendezett vagyoni eszközök esetében az eredménylevezetésben a pénzbevételt nem jelentő bevételek, illetve a ráfordítást jelentő elszámolások között kell kimutatni, illetve
  • az átruházott követeléssel (engedményezéssel) kiegyenlített kötelezettséget a követelés, illetve a kötelezettség jellege szerint a pénzbevételt nem jelentő bevételek, illetve a ráfordítást jelentő elszámolások között, vagy a jövedelemadózás alá nem vont bevételek, illetve a jövedelemadózásban ráfordításként nem érvényesíthető kiadások között kell kimutatni.

Egyszerűsített felszámolás

A fentiekben meghatározott számviteli szabályokat megfelelően alkalmazni kell az egyszerűsített felszámolási eljárásban is. Előfordulhat, hogy az adós gazdálkodó szervezet hitelezőivel egyezséget köt a felszámolás időszaka alatt. Ilyenkor a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében dönt a felszámolási eljárás befejezéséről.

A felszámoló feladatai

Egyezségkötés esetén a felszámoló elkészíti a felszámolás befejezésének időpontjára vonatkozó felszámolási zárómérleget, valamint a bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását tartalmazó kimutatást, a záró adóbevallást és a zárójelentést, amelyeket megküld a bíróságnak és az adóhatóságnak. Vagyonfelosztási javaslatot ebben az esetben nem kell készíteni. A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit - a felszámolás befejezésének időpontjára mint mérlegfordulónapra vonatkozóan - lezárja.

A könyvek megnyitása

A gazdálkodó szervezet a felszámolási zárómérleg alapján nyitómérleget készít, és annak alapján nyitja meg a könyveit.

A VÉGELSZÁMOLÁS SZÁMVITELI FELADATAI

Az eljárás megindítása

A gazdálkodó szervezet vezetője a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, a tevékenységét lezáró beszámolót, adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készít. A záróleltár, a tevékenységet lezáró beszámoló és a zárómérleg elkészítése során a felszámolással kapcsolatosan meghatározott - az előzőekben már ismertetett - követelményeknek, kötelezettségeknek eleget kell tenni. A zárómérleg alapján a könyveket le kell zárni. A tevékenységet lezáró beszámolót - az Szvt.-ben meghatározott esetekben - könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.

A végelszámolási időszak

Beszámoló, üzleti év

A végelszámolás során a számviteli törvény 11. §-ának (12) bekezdése szerinti üzleti évről (évekről) kell - a végelszámolás befejezésekor - beszámolót készíteni. Az Szvt. említett rendelkezése szerint a végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben azonban a végelszámolás nem fejeződik be 12 naptári hónap alatt, a végelszámolási eljárásban az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap azzal, hogy az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.

Bizonylatolás

A végelszámolás üzleti évének (éveinek) gazdasági eseményeit a számviteli törvényben meghatározott módon kell bizonylatolni, rögzíteni és elszámolni. Minden üzleti év mérlegfordulónapjával a könyvviteli zárlat adatai alapján kell adatokat szolgáltatni a bevallásokhoz a társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint.

Nyitómérleg

A végelszámoló - a Cstv.-ben meghatározott kötelezettségének megfelelően - a zárómérleg alapján végelszámolási nyitómérleget készít, amelynek része a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségek részletezése is.

A végelszámolás befejezése

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapján az egyes üzleti évekről külön-külön beszámolót, az utolsó üzleti évről - a végelszámolás befejezésének napjával mint mérlegfordulónappal - készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, valamint záró adóbevallást készít, gondoskodik a gazdálkodó szervezet számviteli bizonylatainak az Szvt.-ben meghatározott módon és ideig történő megőrzéséről. A végelszámolási zárómérleget - az Szvt.-ben meghatározott esetben - könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.

A végelszámolás ideje alatti üzleti év(ek) évenkénti mérleg szerinti eredményét az eredménytartalékba kell átvezetni.

Egyszerűsített végelszámolás

A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 100. §-a szerinti, úgynevezett egyszerűsített módon lefolytatott végelszámolás esetén is azzal, hogy a végelszámolás befejezésekor csak egy üzleti évről kell elkészíteni a beszámolót.

Végelszámolásból felszámolásba

Amennyiben a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek a fedezetére sem elegendő, haladéktalanul köteles előterjeszteni a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet.

Amennyiben a fentiek miatt a vállalkozással szemben lefolytatják a felszámolási eljárást, a végelszámoló az arra irányadó rendelkezések szerint köteles lezárni a végelszámolást, a felszámolás számviteli feladatait pedig az arra előírtak szerint el kell végezni.

A működés folytatása

Ha a gazdálkodó szervezet a végelszámolás megszüntetéséről és a működés továbbfolytatásáról dönt, a végelszámoló eleget tesz a végelszámolás befejezésére előírt kötelezettségeknek. A végelszámolási zárómérleg alapján a gazdálkodó szervezet nyitómérleget készít, és a könyveit ennek alapján nyitja meg.

A felszámolási zárómérleg tartalma Vagyoni eszközök A felszámolási zárómérleg a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket könyv szerinti értéken, a pénzeszközöket könyv szerinti értéken (pénzkészletek, elektronikus pénzeszközök, bankban lévő pénzeszközök, csekkek), a vagyoni eszközöket (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, készletek, értékpapírok) piaci értéken, valamint a be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő összegben tartalmazza. Források A felszámolási zárómérleg a felszámolásba be nem vonható vagyont - mint kötelezettséget - a vagyoni eszközök között ilyen címen kimutatott összeggel egyezően, a fenti körbe nem tartozó kötelezettségeket könyv szerinti értéken (a nyilvántartásba vett és még fennálló, ki nem egyenlített kötelezettségek - közte a környezetvédelmi kárelhárításból származó kötelezettségek - összege), továbbá a felosztható (a tulajdonosokat megillető) vagyont - amely a felszámolási zárómérleg szerinti vagyoni eszközök, valamint a kötelezettségek (fenti második bekezdés) és a felszámolásba be nem vonható vagyon (fenti első bekezdés) együttes összegének különbözete, amely negatív előjelű is lehet - tartalmazza.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére