Szavatosság

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 36. számában (2001. április 1.)

Hibás teljesítés

Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha az általa szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A legtöbb esetben minden nehézség nélkül meg lehet állapítani, hogy a szolgáltatás nem volt megfelelő. Az általános zsinórmérték a rendeltetésszerű használhatóság. Sokszor azonban a felek olyan egyedi specializációt kötnek ki a szolgáltatással kapcsolatban, amelynek nem általában, csak az adott jogviszonyban van jelentősége. Az ilyen egyedi sajátosságok nélküli teljesítés csak a felek jogviszonyában jelent hibás teljesítést. Természetesen a szolgáltatás csak akkor hibátlan, ha megfelel a rá vonatkozó jogszabályi kívánalmaknak is.

A teljesítési hiba sokféle lehet, jellegét alapvetően az adott szolgáltatás határozza meg. Ezért van elsődleges szerepe a szerződés tartalmának, mert csak annak ismeretében lehet állást foglalni abban a kérdésben, hibás volt-e a szolgáltatás, vagy sem.

A szerződéseket azért kötik, hogy a felek kölcsönösen hozzájussanak egymás szolgáltatásaihoz. A hibás teljesítés ezt az érdekegyensúlyt bontja meg. A jognak ilyenkor elsődlegesen arra kell választ adnia, hogyan hozható helyre a szolgáltatások közötti összhang, hogy menthető meg a szerződés, hogyan érhető el a szerződésszerű teljesítés. Ezt a célt szolgálja, hogy a feleknek kölcsönösen helyt kell állniuk a nem megfelelő teljesítésük miatt. Mindenkit úgynevezett jog- és kellékszavatosság terhel a szerződésben vállalt szolgáltatásáért.

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából A szavatossági igényének késedelmes érvényesítése esetén nem hivatkozhat menthető okra az a jogosult gazdálkodó szervezet, amely a berendezés üzemeltetéséhez előírt hatósági engedélyt nem szerezte be, azt e nélkül vette használatba, és ennek következményeként a szolgáltatás hibáját csak az elévülési idő eltelte után fedezte fel. (BH 1980. 53.) A jogosult írásbeli felszólítása akkor is megszakítja a kötbérigénye elévülésének folyását, ha abban nem a kötelezett szavatossági, hanem tévedésből annak – ténylegesen fenn nem álló – jótállási felelősségére hivatkozik. (BH 1988. 456.) Ha a vállalkozó a hibát elismerte, és vállalta annak kijavítását, a szavatossági igénynek az elismerés által megszakított elévülési ideje a kijavításra vállalt határidő lejártával kezdődik újból. (BH 1986. 30.) A hibás szolgáltatás díjtalan, bár nem teljes kijavítása a szerződésszegés elismerését jelenti, és ez a szavatossági igény elévülését megszakítja. (BH 1979. 377.) Szavatossági jog eredményezése esetén a vállalkozó a megrendelő engedményezésével szemben köteles helytállni. (BH 1981. 412.) Szavatossági javítási munkának szükségtelenül drágább anyagok felhasználásával felmerült többletköltsége a díjtalan kijavításra köteles kivitelezőt terheli. (BH 1983. 244.) A vállalkozói díj iránt indult pert a bíróság időelőttiség okából csak akkor szüntetheti meg, ha bizonyítást folytat le, és annak alapján állapítható meg, hogy a megrendelő az átvételt minőségi hibák miatt indokoltan tagadta meg. (BH 1990. 192.) Az építmények utó-felülvizsgálata során tett elismerés a szavatossági jogok elévülését megszakítja. Ennélfogva ezeket a jogokat a hibák kijavítására vállalt határidő eltelte előtt akkor sem kell érvényesíteni, ha ez a határidő az utó-felülvizsgálati eljárás befejezésétől számított három hónapot követően jár le. (BH 1981. 31.) A bérleti díj iránti perben a bíróság a bérbeadó szavatossági kötelezettségeit csak akkor vizsgálja, ha a bérlő a hibás teljesítésre alapozottan szavatossági kifogással élt. (BH 1998. 429.) A bérbeadónak a bérleti szerződés alapján a bérelt helyiséggel kapcsolatban fennálló szavatossága nem terjed ki a helyiségben folytatni kívánt gazdasági tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek megszerzésére. (BH 1993. 48.) A megbízott – külön kikötés hiányában – nem tartozik eredményfelelősséggel, és vele szemben szavatossági igény nem érvényesíthető. (BH 1982. 205.)

Kellékszavatosság

A szerződéses szolgáltatás kötelezettje szavatol azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok. Ezt a felelősséget nevezzük kellékszavatosságnak.

A kötelezett csak abban az esetben mentesül a szavatossági felelősség alól, ha a jogosult a hibát már a szerződéskötéskor ismerte, s ennek ellenére megkötötte a szerződést.

Jogszavatosság

A kötelezettet nemcsak kellékszavatosság, hanem úgynevezett jogszavatosság is terheli, ami annyit tesz, hogy helyt kell állnia azért is, hogy másnak nincs olyan jogosultsága, ami a szerződéses partner jogait csorbítaná vagy ellehetetlenítené. A jogszavatosság egyik ismert esete az eladó felelőssége a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért. Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. E jogainak gyakorlása előtt a vevő – megfelelő határidő kitűzésével – köteles felhívni az eladót arra, hogy hárítsa el a tulajdonszerzés akadályait, vagy adjon megfelelő biztosítékot. Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet. A jóhiszemű eladó csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Mindez természetesen nem érinti a vevő elállási jogát.

Amennyiben a harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely korlátozza a vevő tulajdonjogát, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti a dolgot. Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében vételárcsökkentést kérhet. (Ezek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését.)

Nem terheli jogszavatosság az eladót, ha a vevőnek a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet. Ha azonban az eladó jótállott a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért, úgy helytállni tartozik a vevővel szemben. (A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott.)

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából A megrendelő köteles a vállalkozói díjat megfizetni, ha annak egy részét hibás teljesítésre hivatkozva tartotta vissza, de sem a hibát, sem az érvényesíteni kívánt szavatossági igényt – bár erre a bíróság felhívta – nem jelölte meg. (BH 1996. 544.) Ha a jogosult szavatossági jogként árleszállítást igényel, a bíróságnak a jogvita eldöntésénél a szerződésben kikötött vételárból kell kiindulnia, a dolog forgalmi értéke és a hiba kijavítási költsége csak az árleszállítás mértékének megállapításánál számba jöhető tényező lehet. (BH 1995. 212.) A beszámítási kifogás egymagában azért, mert pénzkövetelésbe szavatossági igényt kívánnak beszámítani, nem utasítható el; a szavatossági igény ugyanis pénzkövetelés is lehet. (BH 1994. 381. I.) A hibásan teljesítő tervezővállalat nem mentesül a tervének szavatossági kötelezettsége alapján történő kijavítása alól azon okból, hogy a kivitelezés hibája nem a hibás terv alkalmazása miatt keletkezett. (BH 1990. 223.) Ha a hibásnak bizonyult ingatlan vevője az eladó szavatossági felelőssége alapján a kijavítási költség megtérítése iránt támaszt keresetet, a bíróság e helyett nem ítélhet meg díjleszállítást. (BH 1990. 108.) A bíróság erre irányuló kereseti kérelem nélkül nem határozhatja meg ítéletében, hogy az épület hibás radiátorait cserével vagy egyéb módon kell-e kijavítani. (BH 1988. 361.) A hibásan teljesítő vállalkozó nem mentesül a megrendelő által választott szavatossági igény, a kijavítás alól azon az alapon, hogy a hibát okozó részlege időközben megszűnt. (BH 1988. 191.) Ha a bíróságnak az épület kijavítási módjára nézve határozatot kell hoznia, gondosan mérlegelnie kell a lehetséges módozatokat, és az aránytalanul magas költséggel járó megoldást mellőznie kell. (BH 1986. 432.) Hibás az a terv, amely gazdaságtalan kivitelezést irányoz elő, és ezért a tervezővállalat szavatossági felelősséggel tartozik. Ebből következik, hogy a gazdaságos megoldást tartalmazó átdolgozásért nem tarthat igényt díjazásra. (BH 1986. 334.) Ha a szavatossági igény érvényesítése időpontjában nem volt felismerhető, hogy az egész lakóépület hibás, illetőleg hogy a hibát csak az egész épület kijavításával lehet megszüntetni, úgy a csak egy vagy néhány lakásra vonatkozóan bejelentett igényt az egész épületre kiterjedően érvényesítettnek kell tekinteni. (BH 1985. 114.) Szavatossági jog érvényesítésére irányuló perben a bíróságnak nem feladata a kijavítás módjának meghatározása; azt a vállalkozónak kell úgy megválasztania, hogy a kijavítás célszerű és gazdaságos, a kijavított létesítmény pedig a rendeltetési célnak megfelelő legyen. (BH 1982. 433.) Szavatossági kijavítás esetén a megrendelő nem köteles az új alkatrész vagy tartozék beépítése következtében jelentkező használati értékkülönbség megtérítésére. (BH 1982. 341.)

Szavatossági igények

Hibás teljesítéskor a szolgáltatás jogosultja kijavítást vagy árleszállítást kérhet. A kijavításig vagy a kicserélésig a jogosult visszatarthatja az ellenszolgáltatás arányos részét. Ha a kötelezett megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el a kijavítást, a jogosult a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja a hibát.

Ha a szerződésben fajta és mennyiség szerint határozták meg a szolgáltatás tárgyát, a jogosult kérheti a dolog kicserélését is, kivéve ha a hiba rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavítható, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges. (Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a termelői vagy kereskedelmi forgalomban elkülönítéssel, illetve kiválasztással határozták meg az egyébként helyettesíthető dolgot.)

Attól függetlenül, hogy a jogosult milyen szavatossági igényt kíván érvényesíteni, a kötelezett a kijavítás vagy árleszállítás helyett kicserélheti a dolgot, ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges.

A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.

Érdekmúlás

Ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak megszűnt a teljesítéshez fűződő érdeke – így különösen, ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett nem vállalja a hiba kijavítását, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges -, a jogosult elállhat a szerződéstől.

Kijavíthatóság

A kiskereskedelmi forgalomban eladott árucikkeknél, ha a vevő hibás teljesítés esetén kicserélést kér, vagy a szerződéstől el akar állni, a hibát akkor kell rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavíthatónak tekinteni, ha

  • a javítás folytán az áru értéke és használhatósága az azonos ideig rendeltetésszerűen használt hibátlan áruhoz képest nem csökken, és
  • a hiba bejelentésétől számított nyolc nap alatt – a kötelező jótállással értékesített terméknél a jótállásra vonatkozó jogszabályban megállapított határidőn belül – megjavítják. (Ez a határidő akkor is irányadó, ha a jótállás kötelező időtartama már eltelt.)

Kifogás

A jogosult köteles a hiba felfedezése után haladéktalanul közölni az áruval kapcsolatos szavatossági kifogását a kötelezettel. A közlés késedelméből eredő kárért felelősséggel tartozik.

A szerződésen alapuló szolgáltatás jogosultjának a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell győződnie arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a jogosult a hibát tévesen, hiányosan vagy szakszerűtlenül jelölte meg. Ha a jogosult a szavatossági igényét a dolognak a megjelölt kellékhiány szempontjából elkülönülő része tekintetében érvényesíti, ezzel a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem tekinthető érvényesítettnek.

Áttérés egyik igényről a másikra

A jogosult a választott szavatossági jogról másikra térhet át, ám az ezzel okozott kárt köteles megtéríteni a kötelezettnek. Nem kell megtéríteni a kárt, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy ha az áttérés egyébként indokolt volt.

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából Ha a kötelezett vállalja a kijavítást, vagy felajánlja a szerződés felbontását, a vételárat meghaladó kijavítási költség iránti perben a bíróságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a jogosult szavatossági jogait rendeltetésszerűen gyakorolja-e. (BH 1998. 378. I.) Ha a kijavítást mint választott szavatossági igényt a marasztalt vállalkozó nem tudja maradéktalanul teljesíteni, a megrendelő másik szavatossági jogra, díjleszállításra változtathatja követelését. (BH 1989. 408.) Ha a jogosult szavatossági jogait nem tudta érvényesíteni, mert a hiba nem volt felismerhető, és a hiba felismerésétől számított három hónapon belül igényét keresettel nem érvényesítette, szavatossági igénye akkor is elévült, ha a tartós használatra rendelt dologra előírt hároméves idő, illetőleg az ennél hosszabb kötelező alkalmassági idő még nem telt el. (BH 1992. 187.) Ha a felek a hiba okának felderítése és megszüntetése érdekében közösen vizsgálatot folytatnak, ez az elévülés nyugvását eredményező menthető oknak minősül mindaddig, amíg ismeretessé nem válik a vizsgálat eredménye vagy eredménytelensége. (BH 1988. 40.) A kémény belső felületének gondatlan kivitelezése nem olyan hiba, amelyet az építtetőnek a tőle elvárható gondosság mellett az átadás során kifogásolnia kell. (BH 1987. 447.) Ha marasztaló ítélet alapján a tetőszigetelés kicserélésére kerül sor, ezzel a tető szavatossági ideje elölről kezdődik. Ha pedig a csere hibás minőségű, annak kijavítását újabb keresettel lehet követelni, a vita nem végrehajtási útra tartozik. (BH 1987. 368.) A termékek és szolgáltatások alkalmassági ideje jogvesztő határidő, de nem tekinthető egyben a szavatossági jog elévülési határidejének is. (BH 1986. 511.) Azokról a kivitelezési hibákról, amelyek az átadást követő időben is jelentkezhettek, és amelyeket az átadási-átvételi jegyzőkönyv nem tartalmaz – az ellenkező bizonyításáig – azt kell vélelmezni, hogy azok az átadás után váltak felismerhetővé. Az ilyen hibákra nézve a jogosult a szavatossági igényeket az utó-felülvizsgálat során érvényesítheti. (BH 1985. 158.)

Igényérvényesítési határidő

A jogosult a teljesítéstől számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás, szabvány vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (ezt nevezzük kötelező alkalmassági időnek), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. (Bármilyen állat szolgáltatására irányuló szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult a teljesítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti a szavatossági jogait. Ha azonban az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, szavatossági jogait legfeljebb a teljesítéstől számított egy évig érvényesítheti.)

A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál rövidebb, ha a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte a jogosulttal a kötelező alkalmassági idő tartamát.

Ha a jogosult menthető okból – például, mert a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a fentebb írt szavatossági időn belül nem volt felismerhető – nem tudja érvényesíteni az igényét, a teljesítéstől számított egy évig, tartós használatra rendelt dolog esetében három évig érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igényérvényesítésre ez a határidő az irányadó. Ezeknek a határidőknek az elmulasztása jogvesztéssel jár. (A szavatossági jogokat azonban az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíteni lehet.)

Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely az említett határidőknél rövidebbet ír elő a szavatossági igények érvényesíthetőségére.

Elévülési jelleg

Hibás teljesítés esetén a jogosult a szavatossági jogait a törvényben erre meghatározott elévülési határidőn belül az elévülés általános szabályai szerint érvényesítheti. Ez azt jelenti, hogy ha a szavatossági igény a szolgáltatott dolog hibájának későbbi időszakban való jelentkezése folytán vagy egyéb menthető okból az elévülési határidőn belül nem volt érvényesíthető, a jogosult a szavatossági igényét az akadály megszűnésétől számított három hónapon belül akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból három hónapnál kevesebb idő van hátra.

Az elévülés nyugvása vagy megszakadása folytán még rendelkezésre álló határidő elteltéig a szavatossági igény akkor is érvényesíthető bírósági úton, ha különben a jogvesztő határidő már eltelt volna.

Az elévülés megszakadása

Megszakad az elévülés és újból kezdődik az elévülési idő, ha a jogosult – még az elévülési határidő lejárta előtt – írásban közli a kötelezettel a szavatossági igényét, továbbá ha a felek megegyezéssel rendezik a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogvitájukat, vagy pedig a kötelezett elismeri a jogosult követelését. Ha a felek megegyezése vagy az elismerés a kellékszavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésére határidőt is tartalmaz, az elévülés a határidő lejárta után kezdődik.

A határidő meghosszabbodása

A dolog kijavításakor a határidő meghosszabbodik a hiba közlésétől kezdődő azzal az idővel, amely alatt a jogosult a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta az árut. A dolognak vagy jelentősebb részének kicserélésekor a szavatossági jog érvényesítésére biztosított határidő a kicserélt dologra (dologrészre) újból kezdődik.

Költségviselés

A szavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésével összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik. Ha a jogosult a szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidőn belül eláll a szerződéstől, avagy kicserélést kér, nem köteles megtéríteni a dologban a rendeltetésszerű használat következtében bekövetkezett értékcsökkenést.

Kártérítés

A szavatossági igényeken túl a jogosult követelheti a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is. Természetesen ebben az esetben is érvényesül az a szabály, mely szerint a kárt okozó személy – ebben az esetben a szolgáltatás kötelezettje – mentesül a kárfelelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítésére nem vonatkoznak a szavatossági jogok érvényesítésére megszabott határidők. Az ilyen igényt az általános elévülési időn belül lehet érvényesíteni.

Szavatosság adásvételnél

Az eladót terhelő jogszavatosságot korábban már ismertettük. Itt arról szólunk, hogy úgynevezett minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. A dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is megvolt. Amennyiben azonban a vevő nem mutatja fel a mintát, őt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog nem felelt meg a mintának.

Szavatosság a szállítási szerződésnél

Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni a szerződésben meghatározott dolgot, a megrendelő pedig köteles azt átvenni és az árát megfizetni. A felek a dolog minőségét, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, műszaki feltételre, más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával vagy részletes leírással.

Eltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át. A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolog épségét a fuvarozás és a tárolás időtartama alatt megóvja. A csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendő bruttó súly és darabszám szerint átvenni.

A minőségmegvizsgálás helye a megrendelő telephelye. A megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc nap alatt megkezdeni, és azt a megvizsgáláshoz szükséges idő alatt folyamatosan elvégezni. A megrendelőnek – annak felfedezése után – haladéktalanul közölnie kell a szállítóval az észlelt minőségi hibát, egyben meg kell jelölnie szavatossági igényét. A megrendelő az átvételtől számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül továbbküldheti a dolgot. Ha a szállítónak közvetlenül harmadik személy részére kell a szolgáltatást teljesítenie, a mennyiségi és minőségi vizsgálatot ennek kell elvégeznie. Ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minőségi hibát észlel, köteles erről haladéktalanul értesíteni a szállítót és a megrendelőt.

Fuvarozó közbenjöttével történő szállításnál a megrendelőnek – a szállító érdekében – meg kell tennie a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Erről haladéktalanul értesítenie kell a szállítót. Az intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna.

Szavatosság az építési szerződésnél

Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A megrendelő köteles a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni a munkát, és jegyzőkönyvben rögzíteni a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket.

Szavatosság a tervezési szerződésnél

Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja.

A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára vonatkozó szabályok az irányadók. (A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében a kutatási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.)

Korszerűségi felülvizsgálat

Amennyiben a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdődik meg, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó felülvizsgálja a tervet, és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességéről.

A felek megállapodhatnak abban is, hogy a tervező áttervezi a tervet, a megrendelő pedig díjat fizet (korszerűségi felülvizsgálat). Ha korszerűségi felülvizsgálatra kerül sor, és a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődik a kivitelezés, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától kell számítani.

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából A jogvesztő szavatossági határidő és az elévülés nyugvása folytán még rendelkezésre álló határidő eltelte után szavatossági igény bíróság előtt nem érvényesíthető. Kártérítés címén viszont a jogosult nemcsak az elévült szavatossági igényen felüli többletkár megtérítését követelheti, hanem annak a kárnak a megtérítését is, amely a jogosultat a hibás teljesítés folytán amiatt érte, hogy maga a szolgáltatás hibás volt. (BH 1986. 60.) A hibás teljesítés címén gyakorolt elállás alapján a már kifizetett vállalkozói díj visszatérítése iránt támasztott követelés szavatossági igény, és abba nem tudható be a felperes meghiúsulási kötbérkövetelése. (BH 1990. 267.) Ha a megbízott a szavatossági igényt késedelmesen érvényesítette, a megbízó ebből származó kártérítési követelése a megbízottal szemben az igényérvényesítés lehetőségének megszűnésével esedékessé válik. A megbízó a megbízott elévülési kifogásával szemben nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy ő (a megbízó) az általa elvégeztetett javítási munkák díját milyen időpontban fizette ki. (BH 1991. 324.) A szavatossági igények érvényesítésére megállapított 3 hónapos – jogvesztő – határidő nem elévülési jellegű, ezt nem lehet megszakítani, és az elévülés további nyugvása sem állapítható meg. (BH 1999. 15.) A szavatossági igényt a tervezővel szemben a jogosult a szakértői vélemény kézhezvételétől számított három hónapon belül a bíróság előtt akkor is érvényesítheti, ha a hibát már korábban felismerte, de a tervező közrehatásáról a hiba keletkezésében csak a szakértői véleményből szerzett tudomást. (BH 1992. 596.) Az építmény hibája miatt szavatossági jog helyett érvényesíthető kártérítési igény ötéves elévülési ideje az átadás-átvétel napján kezdődik. Menthető okból felmerült akadály esetében a jogosult legfeljebb ennek megszűntétől számított egy év alatt érvényesítheti még az igényét. (BH 1990. 109.)

Szavatosság a kutatási szerződésnél

A vállalkozó csak a megrendelő hozzájárulásával vehet igénybe alvállalkozót. Nincs szükség a megrendelő hozzájárulására, ha a vállalkozó meghatározott eredmény elérésére vállalkozott. A megrendelő a vállalkozó szolgáltatását csak a szerződésben meghatározott célra használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja.

A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a szolgáltatás felhasználását megakadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A vállalkozó a szerződésben kikötheti kártérítési felelősségének korlátozását.

Szavatosság a bérletnél

A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet.

A bérbeadó szavatol azért is, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő elállás helyett azonnali hatállyal felmondhat.

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából A hibás teljesítésért való felelősség kizárása miatt szavatossági igény – s ezen belül az elállás jogkövetkezménye – eredményesen nem érvényesíthető. (BH 1997. 220.) Ha a jogosult által a szerződéskötéskor ismert hibák tekintetében a felek a szerződésben rendelkeztek, a szavatossági felelősségre a szerződés kikötése az irányadó. (BH 1997. 37.) A bíróság akkor is megállapíthatja mérlegeléssel a szavatossági árleszállítás mértékét, ha jogszabály az árhatóságot jelöli ki arra, hogy a bíróság megkeresésére szakvéleményt nyújtson. (BH 1983. 285. II.) Nem ütközik a szerződésszegésért való felelősség kizárásának és korlátozásának tilalmába, ha a jogi személy a teljesítést követően – a hibás teljesítés jellegének ismeretében – a szerződésszegés következményeinek rendezésére vonatkozó megállapodással lemond az őt megillető szavatossági jogok érvényesítéséről. (BH 1993. 567.) A szavatossági igény elévülésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását mellőzni kell annak folytán, hogy az építési munka vállalkozója szerződésben jótállási kötelezettséget vállalt. (BH 1992. 654.) Érvényes a szavatossági felelősség kizárása akkor is, ha az eladó kizárási nyilatkozatát nem az adásvételi szerződésben, hanem ahhoz kapcsolódóan külön megállapodásban teszi meg. (BH 1981. 275.) Az adásvételi szerződéshez kapcsolódóan a szavatossági jog érvényesítésének kérdése csak akkor lehet vizsgálat tárgya, ha a szerződés megtámadása nem alapos. A két jogcím közül a megtámadásra alapított igény elbírálása az elsődleges. (BH 1987. 39. II.) A hibás teljesítésért fennálló szavatossági felelősséget nem zárja ki az a körülmény, hogy a kötelezett a teljesítés előtt vagy a teljesítéskor közli a szolgáltatás hibáját, illetőleg hogy a szolgáltatás a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. (BH 1982. 15.) Megengedett keresetváltoztatásnak minősül, ha a jogosult a választott szavatossági jogról másikra való áttérés miatt módosítja a keresetét. (BH 1989. 235.) Annak bizonyítása, hogy egy gépkocsi adott hibája nem garanciális jellegű, a garancia vállalóját vagy – jogszabályon alapuló kötelezettség esetén – a "garanciakötelezettet" terheli. (BH 1999. 381.) Az eladó szavatossági és a kivitelező jótállási felelőssége egyaránt a hibás teljesítés jóvátételét szolgálja, ezért az eltérő jogcímeken megítélt szolgáltatás oszthatatlannak minősül, és a marasztalt alperesek felelőssége egyetemleges. (BH 1998. 171.) Jótállás szóbeli megállapodással is kiköthető. (BH 1990. 346.) Jótállási igény akkor is érvényesíthető, ha a dolgot a jótállás jogosultja értékesítette, és vele szemben az új tulajdonos szavatossági igénnyel lép fel, illetőleg a hibás teljesítésből eredően egyébként hátrányt szenved. (BH 1989. 228.) A jótállás a szavatosságnál szigorúbb kötelezettségvállalás, ezért érvénytelen az a szerződéses kikötés, amely szerint a jótállás teljesítésével felmerülő egyes költségek a vásárlót terhelik. (BH 1986. 26.)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!