Szavatosság, jótállás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 36. számában (2001. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A szerződéseket azért kötik, hogy az abban vállalt szolgáltatások kölcsönös teljesítésével mindkét fél elérje a maga célját. A kontraktusok azonban sokszor nem úgy teljesülnek, ahogyan azt az üzleti partnerek eredetileg gondolták, esetleg az egész ügylet meghiúsul. Tematikus összeállításunk az úgynevezett hibás teljesítéssel kapcsolatos jogi lehetőségeket járja körül. Megvizsgáljuk, milyen körű helytállási kötelezettség kapcsolódik a szerződéses vállalásokhoz, a különböző jellegű szolgáltatásokhoz, hogyan tudja érvényesíteni érdekeit és jogait a pórul járt gazdálkodó.

 

Szerződésszegés

A szerződés jogi kötelezettségeket keletkeztet a felek között, ami azzal jár, hogy mindenkinek felelnie kell azért, ha nem tartja be az általa vállalt feltételeket. Aki más személyt vesz igénybe a kötelezettsége teljesítéséhez, ennek magatartásáért is felelős.

A szerződésszegésért való felelősséget főszabályként csak akkor lehet kizárni és korlátozni, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. (Megjegyezzük azonban, hogy a külkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos belföldi szerződésre vonatkozó jogszabály a szerződésszegést és következményeit a törvénytől eltérően szabályozhatja, a felelősség korlátozását vagy kizárását megengedheti.) A szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen még ilyenkor sem lehet kizárni.

Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetében a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be. A jogosult azonban a szerződésszegésből eredő jogait az egész szerződésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerződésszegés következtében már nem áll érdekében. Amennyiben a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, a jogkövetkezmények az egész szerződésre beállnak.

A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének általában nincs helye. A szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelező, ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik. A jogosult azonban ilyenkor is eltekinthet az igény érvényesítésétől, ha a rendelkezésre álló adatok alapján meggyőződött arról, hogy a szerződésszegés olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért a kötelezett nem felel, vagy ha a szerződésszegés a nemzetgazdaság, továbbá a felek együttműködése szempontjából jelentéktelen. A költségvetési szervekkel üzleti kapcsolatban álló vállalkozások nem árt, ha tudják, hogy amennyiben a jogosult indokolatlanul nem érvényesíti a szerződésszegésből fakadó követeléseit, úgy a pénzkövetelésre (kártérítés, kötbér, árleszállítás) irányuló igényt a kifizetéseket a költségvetésből teljesítő pénzintézet érvényesítheti az állam javára. Ha a jogosult a szerződésszegésről tudva elfogadja a teljesítést, utóbb csak akkor támaszthat igényt a szerződésszegésből, ha erre irányuló jogait fenntartotta.

Lehetetlenülés

Amennyiben a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél köteles haladéktalanul értesíteni erről a másik felet. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelnie kell.

Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult kártérítést követelhet a teljesítés elmaradása miatt. Ha azonban a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul a tartozása alól, és kártérítést követelhet. A vagylagos szolgáltatások valamelyikének lehetetlenülésekor a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. Amennyiben viszont a választásra nem jogosult fél felelős a lehetetlenülésért, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között. Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának maradványa a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást kapott vagy igényelhet, a jogosult - az ellenszolgáltatás arányos része ellenében - a maradvány, illetőleg a kárpótlás átengedését követelheti.

A teljesítés megtagadása

Ha a kötelezett jogos ok nélkül megtagadja a teljesítést, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményei között.

Késedelem

Kötelezetti késedelem

A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt. Más esetekben a kötelezett akkor esik késedelembe, ha a jogosult felszólítására nem teljesíti a kötelezettségét.

A kötelezettnek meg kell térítenie a jogosultnak a késedelemből eredő kárt. E felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kötelezett felelős azért a kárért is, amely a késedelem ideje alatt következett be a szolgáltatás tárgyában, kivéve ha bizonyítja, hogy a kár a késedelem hiányában is bekövetkezett volna.

Elállás

Függetlenül attól, hogy a kötelezett kimentette-e a késedelmét, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Nem kell bizonyítania a teljesítéshez fűződő érdek megszűnését, ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva egy bizonyos meghatározott időpontban kellett volna teljesíteni, vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el.

Az elállás felbontja a szerződést, ami azt jelenti, hogy a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.

Késedelmi kamat

Ha valaki pénztartozással esik késedelembe, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. (A kamatfizetési kötelezettség független a késedelem kimentésétől.) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig jogszabály vagy szerződés alapján kamat jár, a kötelezett a késedelembe esésétől ennek az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamattal növelt összegét, legalább azonban az előbbiek szerinti kamatot köteles megfizetni. (A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát is.

Jogosulti késedelem

A jogosult akkor esik késedelembe, ha nem fogadja el a szerződésszerűen felajánlott teljesítést, illetve elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. Ugyancsak késedelemről van szó, ha a jogosult nem állítja ki a nyugtát, illetőleg nem adja vissza az értékpapírt. A jogosult késedelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatást fajta és mennyiség szerint határozták meg, de a felek megjelölték a teljesítésre szánt dolgokat, vagy elkülönítették a jogosult részére a többi hasonló dologtól.

A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, hacsak nem bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ettől függetlenül a jogosultnak minden esetben meg kell térítenie a kötelezett költségeit. A késedelem kimentésétől független az is, hogy a jogosult éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna, késedelme idejére kamatot nem követelhet. Igen fontos, hogy a jogosult késedelme kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét.

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából Ha a tartós használatra rendelt dolog kötelező alkalmassági ideje három évnél hosszabb, a szavatossági jogokat a hosszabb jogvesztő határidőn belül lehet érvényesíteni. (BH 1985. 154.) Az irhabunda olyan tartós használatra rendelt dolog, amellyel kapcsolatos szavatossági jogait a jogosult a teljesítéstől számított három évig érvényesítheti. (BH 1985. 60.) A szavatossági jog elévülésének megítélésénél az a körülmény, hogy a hiba érzékszervi úton nem ismerhető fel, csak abban az esetben menthető ok, ha a hiba nem a megrendelő elhatározásától függő időpontban végzett vizsgálat, hanem természeténél fogva csak a rendeltetésszerű használat, illetve az ezzel összefüggő későbbi vizsgálat során válik az elévülési idő eltelte után felfedezhetővé. (BH 1984. 112.) Nem menthető az igényérvényesítés késedelme, ha a jogosult nem bizonyítja, hogy a csomagolt szállítmány csomagolási egységein belüli hiba az elévülési idő alatt nem volt felfedezhető. (BH 1984. 67.) Annak megállapításához, hogy a szavatossági igényt érvényesítő fél menthető okból csak hat hónap eltelte után ismerte-e fel a feldolgozás céljából átvett anyag hibáját, a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felperes anyagkészletezése és termelésének ütemezése mennyiben felelt meg az ésszerű gazdálkodás követelményeinek. (BH 1982. 473.) A szavatossági igényt akkor is kellő időben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a jogosult a hibát hiányosan vagy tévesen jelölte meg. (BH 1981. 197.) Az építmények utó-felülvizsgálata során tett elismerés a szavatossági jogok elévülését megszakítja. Ennélfogva ezeket a jogokat a hibák kijavítására vállalt határidő eltelte előtt akkor sem kell érvényesíteni, ha ez a határidő az utó-felülvizsgálati eljárás befejezésétől számított három hónapot követően jár le. (BH 1981. 31.) A szerződés szerinti átadást követően több éven át tárolt gépi berendezés gyártási hibái miatt - jogvesztés folytán - az ún. repasszálási (az üzembe helyezéshez szükséges alkalmassági vizsgálati) munkákat végző vállalkozó sem szavatossági, sem kártérítési felelősséggel nem tartozik. (BH 1997. 245.) A szavatossági jogok kifogásként való érvényesítésének a perben nincsenek időbeli korlátai. (BH 1996. 29.) A hibás teljesítés alapján érvényesített szavatossági igény tárgyában hozott ítélet anyagi jogereje nem zárja ki, hogy utóbb a jogosult a hibás teljesítésből eredő kártérítési követelését külön perben érvényesítse. (BH 1995. 638.) A hibás kivitelezési terv következtében felmerülő épületjavítási költség megtérítése iránt a tervezővállalat ellen támasztott követelés nem szavatossági, hanem kártérítési igény, és mint pénzbeli követelés a gazdálkodó szervezetek kapcsolatában egy év alatt évül el. (BH 1990. 66.) Ha a lakóépületet értékesítő beruházó a kivitelező ellen a szavatossági igényeket nem érvényesíti, akkor nem követelhet attól kártérítést azon az alapon, hogy őt a hibák miatt a lakóépület vevői javára a bíróság elmarasztalta. (BH 1988. 411.)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére