Szakosodó cégszolgáltatók

Kihelyezett feladatok

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 36. számában (2001. április 1.)

 

A cégek közötti verseny, a globalizáció egyre inkább rákényszeríti a kisebb-nagyobb, de a multinacionális vállalatokat is, hogy szabaduljanak meg minden olyan tevékenységtől, amelyekben nem ők a legjobbak. Ám nemcsak ez a kör, hanem a „kiszolgáló" szakma is szakosodik és koncentrálódik: más vállalkozások keresik a legtökéletesebb munkaerőt – a titkárnőtől a vezérigazgatóig -, mások adnak vezetői tanácsot, s megint mások végzik a könyvelést, az informatikai fejlesztést, bármit, amit a megrendelő óhajt és megfizet. Mára a cégszolgáltatás önálló „iparággá" terebélyesedett.

 

Akár tetszik, akár nem, egyre több idegen, főként angol kifejezés használata válik mindennapivá, mással nem helyettesíthetővé. Különösen igaz ez az informatikára, amelynek a szakirodalomból ismertté vált fogalmai „magyarosodtak" (szörfölés, printelés, szoftver stb). Bár (mint később látni fogjuk) az outsourcing nem informatikai kifejezés, mégis elsősorban ezen a területen vált ismertté. És mint annyi társa, az outsourcing is – mindenfajta magyarosítási kísérlet ellenére – ebben a formában vált elfogadottá. De mit takar ez a kifejezés, mi indokolja a vele kapcsolatos várakozásokat, milyen fajtái vannak, mik az előnyei, mire kell figyelni alkalmazásakor?

Az outsourcing mint csodaszer

A magyarítási kísérletek közül a legelfogadottabb (bár igazán általánossá nem vált) az erőforrás-kihelyezés meghatározás. De valahogy ez a fordítás sem tökéletes. A legelterjedtebb definíció szerint az outsourcing nem más, mint amikor egy cég olyan tevékenységet, szolgáltatást bíz valamely külső vállalkozóra, amelyet – bár nem alaptevékenysége – jellemzően saját maga is el tudna látni (ingatlangazdálkodás, szállítás, éttermi szolgáltatás, bérelszámolás, könyvelés, informatikai feladatok stb.), de valamilyen megfontolásból mégsem teszi. Legtágabb értelmezésben tehát minden olyan vállalati tevékenység, amelyet alvállalkozásba adnak ki: outsourcing. Ma Magyarországon egy ennél jóval szűkebb értelmezés vált általánosan használttá, mely szerint outsourcingon csak az informatikai outsourcingot értik.

Most is csupán ezzel fogunk foglalkozni, felhívva a figyelmet arra, hogy az itt tárgyalt tendenciák, jellemző magatartásformák általánosan kivetíthetők a tágabb értelemben vett outsourcingra is.

Az informatikai outsourcing olyan erőforrás-kihelyezés, ahol az erőforrás lehet emberi (szolgáltatások esetében) és tárgyi (szoftver, hardver). Egy olyan speciális együttműködési forma, amelyben a szolgáltató (outsourcer) felelősséget vállal a számítógépes hardver, szoftver és az emberi erőforrások folyamatos és hatékony működtetéséért, előre meghatározott havidíj fejében. Jóllehet van benne lízing és bérlet, mégsem egy egyszerű finanszírozási forma, hanem összetett, szakmai és pénzügyi felelősséget jelentő, hosszú távú kötelezettségvállaláson alapuló szerződéses együttműködés, melynek keretében kell a komplex informatikai rendszert folyamatosan működtetni.

Az outsourcing terjedését sok minden segíti. A cégek egymástól való függősége nő, ugyanakkor nem engedhetik meg maguknak (még a legnagyobbak sem), hogy minden problémát házon belül oldjanak meg. Az erőforrásokat egyre inkább az alaptevékenységre kell koncentrálni. Éleződik a piaci verseny, elkerülhetetlen a működési költségek csökkentése, a hatékonyság növelése. A számítástechnikai rendszerek egyre bonyolultabbá válnak, ennek megfelelően: a fejlesztés időtartama és költsége folyamatosan növekszik, az informatikai rendszerek telepítése, karbantartása, követése és üzemeltetése magasan képzett (drága) szakembereket követel. Az informatika és a távközlés rohamosan fejlődik, egyre megbízhatóbban működik, mindenhova kiépíthető. A cégek vezetői mindinkább felismerik az informatika stratégiai jelentőségét.

Az informatikai outsourcing típusai szintén angol kifejezésekkel terjedtek el, s jóllehet lefordíthatók magyarra, mégsem azokat használjuk. Ezek a következők:

  • Inside: a teljes számítógépes rendszer (hardver, szoftver) és szolgáltatás a megrendelő telephelyén belül található, ehhez a szolgáltató távoli felügyeletet, illetve támogatást biztosít.
  • Remote Management: a teljes számítógépes rendszer (hardver, szoftver) a megrendelő telephelyén belül található, a szolgáltató – együttműködve a helyszínen dolgozó rendszergazdákkal – távolról üzemeltet.
  • Remote Server: az adatbázis és az azt működtető, kiszolgáló informatikai rendszer (hardver, szoftver) a szolgáltató telephelyén van, a megrendelőnél csak az adatfeldolgozást megvalósító informatikai infrastruktúra található.
  • Shared System: olyan remote server konstrukció, amelyben a szolgáltató erőforrásait egyidejűleg több megrendelő is használja.

Mint láthatjuk, az egyes típusokat az különbözteti meg egymástól, hogy az informatikai rendszer működéséhez szükséges elemek (hardver, szoftver, üzemeltetés) fizikailag hol találhatók, és hogy milyen mélységű szolgáltatást kap a megrendelő.

A szakirodalomban terjed az informatikai közmű kifejezés, mely kulcsrakész, folyamatosan szolgáltatott üzleti megoldást jelent. Ez tulajdonképpen az outsourcing azon változata, ahol az erőforrás a megrendelőnél található, a rendszer üzemeltetéséről (mentés, archiválás), frissítéséről a szolgáltató gondoskodik.

Szerződéskötés előtt a cég vezetése mindig mérlegeli a megállapodás várható előnyeit, esetleges hátrányait, valamint a szerződés megkötésének kényszerűségét. Ez fokozottan igaz egy outsourcingszerződésre, amely lényegesen bonyolultabb egy átlagos alvállalkozói szerződésnél (ezt később külön is kifejtem).

Nézzük meg, mik azok az előnyök, amelyek miatt a cég menedzsmentje az outsourcing mellett dönt:

  • Az informatikai outsourcing esetén a menedzsment idejét, energiáját nem köti le feleslegesen az informatikával való foglalkozás, a vállalat küldetésének megfelelő alaptevékenységre tud koncentrálni.
  • Egy szolgáltatóval kötött egy szerződésen belül lehet a teljes informatikai feldolgozást menedzselni.
  • Az informatikai szolgáltatás nagyfokú adatbiztonságot, gyakorlatilag folyamatos és teljes rendelkezésre állást, garantált minőséget ad.
  • Nem kell a megbízónak foglalkoznia sem az informatikai stratégia kidolgozásával és fejlesztésével, sem a folyamatosan változó jogszabályi háttér miatt szükséges rendszerkövetéssel.
  • A megbízónak nem egy egyösszegű (és nem kis tételű) beruházást kell finanszíroznia, hiszen a kiadások működési költségként, havonta, tervezhetően jelentkeznek.
  • Esetleges bérmegtakarítás mellett az informatikai infrastruktúra javítási, karbantartási és amortizációs költségei is a szolgáltatónál jelentkeznek.
  • Javul a cég informatikai háttere, a gyorsan amortizálódó eszközök megfelelő műszaki szinten tartása és időszakonkénti cseréje a szolgáltató feladata.

Látható tehát, hogy az informatika outsourcingba adása a cég számára működéshez kapcsolódó, technikai és pénzügyi előnyökkel is jár.

Információhiány és bizalmatlanság

Az eddig bemutatottak alapján azt gondolhatnánk, hogy az informatikai outsourcing szélsebesen terjed, nemcsak Amerikában és Európa nyugati felén, hanem hazánkban is. Ez azonban nincs így, érdemes megvizsgálni, vajon miért.

A cégek túlnyomó részének (tisztelet a kivételnek) nincs informatikai stratégiája, ezért igazán nincsenek döntési helyzetben a hogyan tovább kérdésében. A felsővezetők kevés érdemi, hiteles információval rendelkeznek az informatikai outsourcingról, így ha van is stratégiájuk, abban nem szerepel az outsourcing mint lehetőség.

Részben az információhiány, részben egyéb okok (adatbiztonsági félelmek, jogi garanciák fejletlensége) miatt jelentős a vezetői bizalmatlanság a külső vállalkozókkal szemben. Ebből adódóan az informatikai outsourcing piacán csak a megbízható, nagy tőkeerejű, jó hírnevű cégek maradhatnak talpon. A mai magyar valóság része az is, hogy mint mindenben, az alvállalkozói megbízások megkötésében is döntő szerepet játszanak a személyi összefonódások. Összességében elmondható tehát, hogy az informatikával kapcsolatos döntések sokkal inkább érzelmi, mint üzleti, racionális alapon születnek.

Az informatikai outsourcing nagyon sokféle konstrukcióban létrejöhet. Ennek megfelelően jelentheti informatikai problémáink rész- vagy teljes megoldását is. Célszerű arra törekedni, hogy a szolgáltató ne egyes feladatok elvégzésére, hanem komplex megoldás szállítására vállalkozzon. Egy teljes megoldás tartalmazza az alábbiakat:

  • hálózat kiépítése és/vagy a meglévő korszerűsítése, üzemeltetésre átvétele,
  • hardverszállítás, telepítés, beüzemelés (hálózati aktív elemek, szerverek, munkaállomások, nyomtatók),
  • a szükséges alapszoftverek szállítása, telepítése, beüzemelése (hálózati, kommunikációs szoftverek, operációs rendszerek, adatbázis-kezelők),
  • integrált informatikai rendszer szállítása, telepítése, beüzemelése,
  • szükség szerinti egyéb felhasználói programok szállítása, telepítése, beüzemelése,
  • minden, a beszerzéssel, szállítással, telepítéssel kapcsolatos ügyintézés,
  • oktatások megtartása (vezetői, felhasználói, rendszergazdai),
  • a telepített szoftver(ek) adott környezetre való hangolása (bevezetés, paraméterezés), használatát segítő konzultációk megtartása,
  • a teljes projekt menedzselése,
  • az informatikai rendszer üzemeltetése a megrendelővel közösen, vagy önállóan,
  • folyamatos jogszabálykövetés, szoftveraktualizálás,
  • hot-line ügyfélszolgálat,
  • a gyorsan elavuló eszközök rendszeres karbantartása, felújítása, szükség esetén korszerűbbre cserélése,
  • állandó, folyamatos kapcsolat a megrendelővel, az új igények gyors kielégítése.

Az informatikai outsourcing alkalmazásakor alapos előkészítésre, hosszabb tárgyalásra és bonyolult szerződéskötési procedúrára kell felkészülni. (Gondoljunk csak arra, hogy tudnunk kell, mit akarunk megoldani, a többféle outsourcingtípusból ki kell választanunk a számunkra megfelelőt, a megoldásnál felsorolt lehetőségek mindegyikét egyenként mérlegelni kell, hiszen hosszú távú – 3-10 év – kötelezettségvállalásról van szó mindkét fél részéről.)

A szerződésnek a szolgáltató oldaláról az invesztíció megtérülését, a megrendelő oldaláról az adat- és működésbiztonságot kell garantálnia. A helyzetet bonyolítja, hogy a legtöbb esetben a háttérben van egy harmadik fél, egy bank is.

A szerződésben meg kell határozni a teljes informatikai infrastruktúrát, az elemek tulajdonosi hovatartozását, kezelésüket (ideértve az adatok kezelését is). Rendelkezni kell a szállító tulajdonában lévő, de a megrendelő telephelyén üzemeltetett eszközök használatáról, felügyeletéről. Ki kell alakítani a teljes projekt ütemtervét (szállítás, bevezetés, próba- és élesüzemi indítás). Fel kell állítani egy kétoldali (megrendelő, szállító) projektet, meg kell határozni működési rendjüket. Meg kell határozni a pénzügyi feltételeket, az egyszeri és a rendszeres fizetési ütemezést, az árak változásának rendjét (inflációkövetés). Be kell építeni a megszűnés, ellehetetlenülés esetén életbe lépő kétoldalú garanciákat, kötelezettségeket.

A fenti felsorolás, a teljesség igénye nélkül, csak az outsourcing sajátosságaiból adódó legfontosabb elemeket tartalmazza. A feladat összetettségéből adódóan természetesen sok egyéb kérdésről is rendelkezni kell még a szerződésben. Sőt, eleve be kell tervezni a megállapodás időszakonkénti közös felülvizsgálatát, szükség esetén a változó körülményekhez való igazítását.

Hosszú távú együttműködés

Az eddigiek alapján joggal merül fel a kérdés, hogy a szolgáltató, az outsourcer oldaláról milyen előnyökkel jár az outsourcing. Természetesen a fenti kérdés csak költői, hiszen a valós piacon tevékenykedő, profitorientált vállalkozások is csak akkor kötnek szállítóként outsourcingszerződést, ha megtalálják számításukat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az informatikai outsourcing a szállítói oldalt is hosszú távú gondolkodásra készteti. Ki kell alakítania egy olyan bizalmi légkört, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a partnerek egy ilyen összetett megoldás szállítójaként, adataik, információik kezelőjeként elfogadják. Gondoljunk csak arra a már közhelyként emlegetett (de ettől még nagyon igaz) mondásra, miszerint az információ hatalom. És egyre inkább azzá válik (külön fejtegetést érdemelne, hogy gyakran összetévesztik az adatokat az információkkal). Ennek a légkörnek a kialakítása, folyamatos fenntartása tudatos, hosszú távú célokat, megbízható, magas szintű munkát követel meg.

Elég nyilvánvaló az is, hogy az outsourcer számára a cél a shared system típusú outsourcing, hiszen az a legnyereségesebb megoldás, ha több felhasználó azonos rendszerét, ugyanazon az informatikai infrastruktúrán, minél kevesebb munkatárssal üzemelteti.

Az informatikai outsourcing az USA-ban és Európa nyugati országaiban nagyságrendileg nagyobb volumenben van jelen, mint hazánkban. Működik például Philadelphiában az SMS-cégnek egy számítógépközpontja, ahol 600 kórház informatikai rendszerét üzemeltetik központilag. A számítógépközpontban lévő szerverekre több mint 100 000 on-line terminál kapcsolódik szerte Amerikában.

Magyarországon – a korábban említett gátló tényezők ellenére -, ha lassan is, de egyre több outsourcing típusú szerződést kötnek. Egyrészt nő az ilyen megállapodások iránt érdeklődők száma, másrészt egyre több cég veszi fel kínálati palettájára ezt a szolgáltatásfajtát.

Az informatikai outsourcing iránt nálunk elsősorban azok a cégek érdeklődnek, amelyek országos hálózatokat működtetnek (bankok, biztosítók), valamint az erőforráshiánnyal küszködő állami, önkormányzati szervezetek (közlekedési vállalatok, vízművek, gázművek) és közigazgatási, egészségügyi intézmények.

Multik a magyar piacon

A Magyarországon jelen lévő nagy nemzetközi tanácsadó cégek (KPMG, Ernst & Young, Arthur Andersen, Deloitte & Touche, Diebold) és magyar társaik (AAM) ma már nem működhetnének eredményesen, ha nem kínálnának outsourcingszolgáltatást is. Elsősorban az anyavállalat módszertanát és tapasztalatait ültetik át hazai környezetre. Nagy szerepük van a felső szintű vezetők körében végzendő ismeretterjesztésben is.

Az Ernst & Young a pénzügyi tanácsadás mellett ma már outsourcing-tanácsadással is foglalkozik. Az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. segít az informatikai stratégia kialakításában. A Diebold Vezetési és Technológiai Tanácsadó Kft. vállalati tevékenységek (projektek) hatékony vezénylését ígéri. A korábban csak hardverszállítóként ismert nagy multinacionális cégek (IBM, Compaq, ICL, HP, Bull) mindegyike foglalkozik rendszerintegrációval s természetesen outsourcinggal is.

Az IBM a világ legnagyobb informatikai outsourcingszolgáltatója. Saját termékeinek rendszerbe integrálásával, üzemeltetésével kezdte, de ma már szerepel ajánlatában az informatikai szolgáltatások szinte mindegyike: a PC-lízingtől a távoli erőforrások bérbeadásán keresztül az informatikai tanácsadásig.

A Compaq hatalmas összegeket fektetett be ebbe az üzletágba, s ma már a világ legnagyobb outsourcingszolgáltatói közé tartozik. Gyakorlatilag az efféle szolgáltatások teljes skáláját nyújtja ügyfeleinek. A Compaq Magyarország – honlapja szerint – az ország első rendszerintegrátora, nagy tapasztalattal rendelkezik nagyvállalati projektek vezetésében, kivitelezésében. Felhasználói közül elég talán csak a Matávot megemlíteni, amelynek hoszú távú megállapodás keretében kapcsolóközponti HelpDesk-szolgáltatást nyújt.

A HP (Hewlett-Packard Magyarország Kft.) kezdetben főleg hálózatmenedzsment szolgáltatást kínált. Ma már azonban komplett, szektorspecifikus informatikai megoldásokkal jelentkezik.

Az ICL professzionális szolgáltatásai között ajánlja (saját módszertana alapján) összetett informatikai projektek lebonyolítását. Ez felöleli a feladatmeghatározástól kezdve a létrehozott rendszer üzemeltetéséig az öszszes ide kapcsolódó munkafázist.

Az informatika különböző területein tevékenykedő nagyobb cégek (SZÜV, EDS, SMS, Synergon, Cap Gemini, ORACLE) mindegyike ajánlja ez irányú szolgáltatásait.

Az EDS (Electronic Data System) a magyar outsourcingpiac egyik legrégibb szereplője. Olyan ügyfeleknél végeznek különböző nagyságrendű munkákat, mint a Citibank, a Budapest Bank, a Chinoin, a GE Tungsram Rt. vagy a Sony.

A SZÜV Rt. az egyik legnagyobb magyar szolgáltató az informatika területén. A közel 50 évvel ezelőtt, országos adatfeldolgozó cégként indult társaság ma is épít kommunikációs hálózatára. Jelenleg már nem egy főhatóság által irányítva, hanem üzleti alapon végzi szolgáltatásait (APEH, egészségbiztosítási szervezetek, bankok), ami az adatrögzítéstől a komplex informatikai rendszerek teljes üzemeltetéséig terjed.

Az SMS a legnagyobb olyan informatikai cég, amely csak egészségügyi informatikával foglalkozik. Tavaly teljes egészében Siemens tulajdonba került, ami várhatóan komplex kínálatot jelent majd az egészségügyi intézmények számára (gépek, berendezések, informatika, outsourcing). Az SMS Magyarország Kft. a vele együttműködésben lévő kórházak több mint felével (tíz kórházzal) outsourcingszerződést kötött (pl. Országos Kardiológiai Intézet, Heim Pál Gyermekkórház, Szent Imre Kórház, tatabányai Szent Borbála Kórház). Ezek keretében az SMS Magyarország Kft. a hálózatépítéstől a gépek, szoftverek szállításán, üzembe helyezésén keresztül, a rendszer üzemeltetéséig vállalja a kórházak informatikai outsourcingját.

A Synergon Informatika Rt. célterülete a távközlés, bankok, biztosítók és a kormányzati szféra, ahol főleg távoli rendszer- és hálózatmenedzsment szolgáltatást nyújt.

„Az ORACLE mint a második legnagyobb szoftvercég és a piacvezető Microsoft közötti verseny várhatóan erősödni fog, hiszen mindkét vállalat abban látja jövője biztosítékát, hogy outsourcingegyezményekkel átvállalják a nagyvállalatok IT-rendszereinek működtetését" – írta a PC WORLD (2000. 05. 28.).

Fentiek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy az informatikai outsourcing alkalmazása (megfelelő szerződéses biztosítékok esetén) mindkét fél számára előnyös, Magyarországon is mindinkább terjedni fog, előnyeit egyre több cég vezetői fogják felismerni. Szolgáltatói oldalon több társaság is ugrásra készen áll, hogy az általa megcélzott szegmensben bővíthesse partnerei számát.

(Az informatikai cégekről és kínálatukról a Melléklet-Informatika rovatunkban közlünk átfogó ismereteket – a szerk.)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!