Önálló kereskedelmi ügynöki szerződés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 36. számában (2001. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az önálló kereskedelmi ügynökök általában megbízási jogviszony keretében látják el feladataikat, jutalékos rendszerben, kiszolgáltatva a megbízónak. Ezt a speciális szerződéstípust a magyar jog eddig külön nem definiálta, azonban február 1-jén hatályba lépett az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre vonatkozó speciális szabályokat összefoglaló 2000. évi CXVII. törvény.

 

Az önálló kereskedelmi ügynöki jogviszony fő jellemzője, hogy az ügynök állandó, tartós megbízás alapján üzletszerűen foglalkozik meghatározott ügyletek közvetítésével, esetlegesen szerződést is köt a megbízója nevében. Tevékenységéért általában jutalékos rendszerben díjazzák.

Az ügynöki szerződés szabályozását egyrészt az EU-jogharmonizációs kötelezettségünk, másrészt az indokolja, hogy a gazdasági élet ma már széles körben alkalmazza ezt az ügylettípust, ezért a jogbiztonságot javíthatja a kereskedelmi ügynöki szerződéses viszony szabályozása, védelmet biztosítva a gyakran gazdaságilag kiszolgáltatott ügynöki réteg számára.

Magyar jogi megoldások

Hatályos jogunkban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) ügynöki, közvetítői tárgyú önálló szerződéstípust nem tartalmaz. Ugyanakkor a Ptk.-nak a külgazdasági kapcsolatokra való alkalmazásáról szóló 1978. évi 8. törvényerejű rendelet önálló fejezetben szabályozta a kereskedelmi képviseletet. Ez a jogszabály azonban csak a külgazdasági kapcsolatokban volt alkalmazható, azaz akkor, ha az egyik szerződő fél külföldi volt. (Ennek a jogszabálynak a kereskedelmi képviseletre vonatkozó rendelkezéseit az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény 2001. február 1-jével hatályon kívül helyezte, tekintettel arra, hogy az új törvény hatálya a külföldi partnerrel kötött szerződésekre is kiterjed.)

Jogrendszerünk a közvetítői szerződések egyes speciális eseteit szabályozza: az utazást közvetítő, az ingatlanközvetítő, a tőzsdei alkuszi, a pénzügyi szolgáltatást közvetítő és a biztosításközvetítő szerződést, az ezekre vonatkozó jogszabályok továbbra is hatályban maradnak.

Az ügynök munkaviszonyban is tevékenykedhet, ilyenkor azonban nem önállóan, hanem alkalmazottként dolgozik, jogviszonyára természetesen a munkajog szabályai az irányadók.

Azokra a kereskedelmi ügynöki szerződésekre, amelyekre nem terjed ki valamely speciális jogszabály hatálya, az eddigi gyakorlat szerint a Ptk.-nak a megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kellett alkalmazni.

Önálló kereskedelmi ügynök

A február 1-jén hatályba lépett törvény alkalmazásában kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult. Kereskedelmi ügynök egyaránt lehet jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és természetes személy is. Önállónak az a kereskedelmi ügynök minősül, aki nem munkaviszony alapján végez kereskedelmi ügynöki tevékenységet.

Nem minősül kereskedelmi ügynöknek, aki más nevében eljár ugyan és szerződéseket is köt, de ezt a képviseleti jogot valamely jogszabály speciálisan rendezi. Ilyen, jogszabályon alapuló képviseleti joga van például a gyámnak, gondnoknak, a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőjének, a felszámolónak, a végelszámolónak.

A törvény által nem szabályozott kérdésekben háttérszabályként a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A képviseleti jogosultság

A törvény attól függően határozza meg a kereskedelmi ügynök képviseleti jogosultságának terjedelmét, hogy az ügynök szerződéskötésre is jogosult-e, vagy csak közvetít.

Amennyiben az ügynök szerződést is köthet, akkor jogosult a teljesítés elfogadására (vételár átvételére). A harmadik félnek a kereskedelmi ügynökhöz intézett, a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatai az ügynökkel való közléssel egyidejűleg hatályossá válnak a megbízóval szemben. A képviseleti jogkör korlátozása a harmadik féllel szemben csak akkor hatályos, ha vele azt megfelelően közölték.

Amennyiben a kereskedelmi ügynök nem jogosult arra, hogy szerződést kössön a megbízó nevében, úgy a felek eltérő rendelkezésének hiányában a harmadik félnek az ügynökhöz intézett, a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatai a megbízóval szemben nem hatályosak.

A fenti szabályok célja az ügynökkel kapcsolatba kerülő harmadik fél érdekeinek védelme. Amennyiben az ügynök rosszhiszeműen túllépi a képviseleti jogkörét, a Ptk.-nak az álképviseletre vonatkozó szabályai alkalmazandók. Ennek értelmében az ügynököt teljes kártérítési felelősség terheli a harmadik féllel szemben. A képviseleti jogkör túllépésével kötött szerződés a megbízó és a harmadik fél között nem jön létre, kivéve ha a megbízó a képviselő eljárását utólag jóváhagyja.

A kereskedelmi ügynöki szerződés

A jogszabály értelmében önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető. A szerződés érvényességéhez a megállapodás írásba foglalása szükséges, az előírt alakiság megszegésével kötött szerződés semmis.

A szerződés időtartama

A szerződés akár határozott, akár határozatlan időre köthető. Amennyiben a határozott időre kötött szerződés teljesítését a felek a határozott idő lejárta után tovább folytatják, a szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át. Ha az egyik fél teljesít, s a másik fél azt elfogadja, mindezt úgy kell tekinteni, hogy a felek a teljesítést tovább folytatják.

Tevékenységi terület, kizárólagos közvetítői jog

A szerződésben meg kell határozni azokat az árukat, valamint azt a földrajzi területet vagy azt a földrajzi és személyi kört, amelynek vonatkozásában a kereskedelmi ügynök köteles, illetve jogosult ellátni a tevékenységét. Az ügynök az adott tevékenységi terület vonatkozásában kizárólagos közvetítői joggal is felruházható. Ez a jog magában foglalja a kizárólagos szerződéskötési jogosultságot is, ha az ügynök egyébként jogosult a szerződéskötésre is. A kizárólagos közvetítői jognak a jutalékigény szempontjából is jelentősége van.

A kereskedelmi ügynök kötelezettségei

A kereskedelmi ügynök köteles:

  • minden ésszerű, elvárható erőfeszítést megtenni az ügynöki szerződésben meghatározott szerződések közvetítése érdekében,
  • az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a megbízó érdekeire figyelemmel és utasításai szerint eljárni a teljesítés érdekében,
  • tájékoztatni a harmadik felet a képviseleti jogköre terjedelméről,
  • megkötni a szerződést a harmadik féllel, amennyiben az ügynöki szerződés így rendelkezik,
  • tevékenységéről szükség szerint, a közvetített szerződésekről, valamint a harmadik félnek a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatairól pedig haladéktalanul tájékoztatni a megbízót,
  • tájékoztatni a megbízót a piaci helyzet alakulásáról és minden olyan körülményről, amely a megbízónak a kereskedelmi ügynöki szerződéssel kapcsolatos, az ügynök által ismert érdekei szempontjából jelentős.

Összeférhetetlenség

A kereskedelmi ügynöki szerződés jellegéből következik, hogy a párhuzamosan, más megbízó részére végzett hasonló tevékenység sértheti a megbízó érdekeit. Ezért az ügynök előzetesen, a szerződés megkötése előtt köteles tájékoztatni a megbízót az ilyen jogviszonya fennállásáról, az ügynöki szerződés megkötése után pedig csak a megbízó írásbeli hozzájárulásával szerződhet mással hasonló ügynöki tevékenységre. A hozzájárulás beszerzésének elmulasztása szerződésszegésnek minősül.

Más személy igénybevétele

A törvény nem tiltja meg, és nem is köti a megbízó hozzájárulásához, hogy a kereskedelmi ügynök kötelezettsége teljesítéséhez más személyt vegyen igénybe, mivel ez a szerződéstípus nem minősül fokozottan bizalmi jellegűnek. A felek azonban természetesen kizárhatják más személy közreműködését. Az igénybe vett teljesítési segéd magatartásáért a kereskedelmi ügynök - a Ptk. általános szabályai szerint - felelős.

A megbízó kötelezettségei - díjfizetés

A megbízó köteles:

  • a kereskedelmi ügynöki tevékenységért díjat fizetni;
  • az adott helyzetben általában elvárható módon elősegíteni az ügynök kötelezettségei teljesítését, az ügynök rendelkezésére bocsátani a szükséges iratokat, illetve dolgokat (pl. szerződésblanketták, reklámanyagok, áruminták) - az átadott dolgok vonatkozásában a megbízó viseli a kárveszélyt, hiszen ezeket az ügynök a megbízó érdekében tartja magánál;
  • megadni az ügynöknek a kereskedelmi ügynöki szerződés teljesítéséhez szükséges tájékoztatást;
  • kellő időben értesíteni a kereskedelmi ügynököt arról, ha csak lényegesen kisebb mennyiségben szándékozik vagy képes szerződéseket kötni annál, mint amit az ügynök ésszerűen feltételezhet, továbbá a kereskedelmi ügynök által közvetített szerződés megkötéséről, illetve a szerződéskötés meghiúsulásáról, valamint az ügynök által közvetített szerződés teljesítésének elmaradásáról (ezek az információk azért lényegesek, mert jelentősen befolyásolhatják az ügynök jutalékigényét).

A megbízó főkötelezettsége a díjfizetés. Amennyiben a felek nem állapodnak meg a díj mértékében, a kereskedelmi ügynök a tevékenységének helye és a szerződés tárgya szerint szokásos díjra, szokásos díjazás hiányában pedig az ügylettel összefüggő valamennyi körülmény figyelembevételével megállapított méltányos díjra jogosult, feltéve hogy az eset körülményeiből megállapítható, hogy a felek között a díj mértékének megállapítása hiányában is létrejött a szerződés.

Az ügynök a díjon felül - ellenkező megállapodás hiányában - nem követelheti készkiadásainak, illetve általános üzleti kiadásainak megtérítését, s a harmadik szerződő féltől a megbízó hozzájárulása nélkül nem fogadhat el, illetve nem köthet ki díjazást.

A díjazás jutalék formájában is kiköthető (lásd keretes írásunkat!).

Jutalék Jutaléknak minősül a díjnak minden olyan eleme, amely a közvetített ügyletek száma vagy értéke szerint változik. Jutalékigény az ügynöki szerződés hatálya alatt A kereskedelmi ügynök akkor jogosult jutalékra, ha a szerződés a megbízó és a harmadik fél között a kereskedelmi ügynöki szerződés hatálya alá eső időszak alatt létrejött, s azt az ügynök tevékenysége eredményeként kötötték meg. Akkor is igényt tarthat az ügynök a jutalékra, ha az adott szerződéskötésben ugyan nem működött közre, de az ügylet úgynevezett utórendelésnek minősül, azaz a szerződést az általa korábban azonos jellegű ügylethez már félként megnyert személlyel kötötték, vagy kizárólagos közvetítői jogosultsággal rendelkezik, és a megbízó az ügynök kizárólagossági jogával érintett földrajzi területhez vagy személyi körhöz tartozó féllel közvetlenül kötötte a szerződést. A földrajzi területhez tartozónak minősül az a természetes személy, akinek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az adott területen van, továbbá az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely gazdasági tevékenységét az adott területen fejti ki. A földrajzi területhez tartozó féllel kötöttnek minősülhet az a szerződés is, amelyet az adott területen kötöttek meg, továbbá amelyet az adott területen kell teljesíteni. A jutalék főszabály szerint akkor jár, ha a harmadik fél teljesíti a szerződést. Amennyiben a harmadik fél teljesítése elmarad, akkor csak akkor jár jutalék, ha a szerződést olyan okból nem teljesítik, amiért a megbízó felelős. Ettől azonban a felek az ügynök javára eltérhetnek, akár úgy is rendelkezhetnek, hogy a kereskedelmi ügynök jutalékigényét a szerződés létrejötte önmagában megalapozza, illetve azt a teljesítés elmaradása nem befolyásolja. Tilos az olyan megállapodás, amelynek értelmében az ügynök akkor is elveszítené a jutalékigényét, ha a teljesítés a megbízónak felróható okból maradna el. Ha az ügynök nem jogosult jutalékra, illetve elveszíti az arra való jogosultságát, köteles a már felvett jutalékot haladéktalanul visszafizetni a megbízónak. A jóhiszeműen felvett jutalék visszafizetésekor a megbízónak nem jár kamat. Jutalékigény az ügynöki szerződés megszűnése után A kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése után kötött szerződés alapján is jár jutalék az ügynöknek, ha a harmadik személy szerződéskötésre irányuló ajánlata a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése előtt megérkezett a megbízóhoz vagy az ügynökhöz, vagy a szerződéskötés túlnyomórészt a kereskedelmi ügynöki szerződés tartama alatt kifejtett tevékenységére vezethető vissza, és az ügynöki szerződés megszűnésétől számított ésszerű időn belül kötik meg a szerződést a harmadik féllel. Ez az utólagos jutalékjogosultság összeütközésbe kerülhet az olyan ügynök jutalékigényével, akit a korábbi ügynök szerződésének megszűnését követően bíztak meg a tevékenység folytatásával, s kizárólagossága alapján közreműködés hiányában is jogosult jutalékra a szerződése hatálya alatt létrejött ügyletek után. Az sem kizárt, hogy egy ügylet létrejöttéhez az időben egymást követő mindkét ügynök hozzájárult. Ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy a megbízó megtagadhatja a későbbi kereskedelmi ügynöknek járó jutalék kifizetését, ha az a korábban azonos körben megbízott kereskedelmi ügynököt illeti meg, feltéve hogy a korábbi szerződés létéről a megbízó tájékoztatta a későbbi kereskedelmi ügynököt. Amennyiben pedig a szerződés megkötése az azonos tevékenységi területen megbízott, időben egymást követő kereskedelmi ügynökök tevékenységének közös eredménye, a jutalékot arányosan meg kell osztani közöttük. Jutaléktípusok A felek megállapodhatnak abban, hogy a kereskedelmi ügynököt külön jutalék illeti meg az általa beszedett pénzösszegek után (inkasszójutalék). Amennyiben az ügynök felelősséget vállal a megbízóval szemben a harmadik szerződő fél szerződésből folyó kötelezettségeinek teljesítéséért, a felelősség elvállalásáért külön jutalékot lehet kikötni (del credere-jutalék). A jutalék elszámolása, kifizetése A megbízó az esedékessé vált jutalékról köteles legkésőbb az esedékessé válás negyedévét követő hónap utolsó napjáig elszámolást adni, és egyben kifizetni azt kereskedelmi ügynöknek. Az elszámolásnak tartalmaznia kell a jutalék számítása szempontjából lényeges minden adatot. Az ügynök követelheti a megbízótól a jutalékigénye érvényesítéséhez szükséges minden tájékoztatás megadását, különösen a megbízó könyvelésének a jutalékköteles ügyletekre vonatkozó kivonatát.

A szerződés felmondása

A határozatlan időre kötött ügynöki szerződést bármelyik fél felmondhatja. A felmondást annyiban kell indokolni, hogy a szerződés megszűnésekor a kiegyenlítéshez való jog megállapítható legyen.

A felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap, a harmadik és azt követő években három hónap. Rövidebb felmondási időben nem lehet megállapodni, kivéve ha a kereskedelmi ügynök nem főtevékenységeként végzi az ügynöki tevékenységet. Ha a felek hosszabb felmondási időben állapodnak meg, a megbízóra irányadó felmondási idő nem lehet rövidebb, mint a kereskedelmi ügynökre irányadó felmondási idő. A felmondásnak mindig a hónap utolsó napjára kell szólnia.

Amennyiben a határozott időtartamú szerződés határozatlan időtartamúvá alakult át, a felmondási idő számítása szempontjából a szerződés teljes időtartamát kell figyelembe venni.

Azonnali hatályú felmondás

Bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja a kereskedelmi ügynöki szerződést, ha a másik fél a szerződésben vállalt vagy az ügynöki szerződésről szóló törvény alapján fennálló kötelezettségét súlyosan megszegi. A szerződésszegés jogkövetkezményeire egyebekben a Ptk. szabályai irányadók.

Kiegyenlítés a szerződés megszűnésekor

A kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló közösségi irányelv a szerződés megszűnését követő időre az ügynök javára kiegyenlítést vagy kártalanítást tesz lehetővé. A kiegyenlítés intézménye valójában a jutalékrendszerű díjazásnak olyan kiegészítése, amellyel az irányelv a felek szolgáltatásainak értékegyensúlyát kívánja fenntartani, tekintettel arra, hogy a megbízó az ügynök tevékenysége következtében, de már a szerződés megszűnését követően realizál eredményt. A magyar szerződési joggal a kiegyenlítési rendszer jobban összeegyeztethető mint a kártalanítás, ezért a törvény a kiegyenlítés lehetőségét építette be a szabályozásba.

Kiegyenlítési jogosultság

A kiegyenlítési jogosultság azon a feltevésen alapszik, hogy a megbízó az ügynök által közvetített ügyfelekkel az utórendelések révén az ügynöki szerződés megszűnése után is szerződéseket köt, amiből hasznot húz, s ebből jutalék formájában az ügynök is részesedne, ha fennmaradna a szerződés. Az ügynök kiegyenlítési jogának előfeltétele a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése. A megszűnt szerződés után a törvény szerint akkor jár kiegyenlítés, ha

  • az ügynök új ügyfeleket szerzett a megbízó számára, és a megbízó az ezekkel az ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolatokból a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnését követően is jelentős előnyre tesz szert, és
  • a kiegyenlítés megfizetése a körülményekre figyelemmel méltányos, különös tekintettel arra, hogy az ügynök a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékigényét, amely őt a szerződés hatályban maradása esetén megilletné az általa szerzett ügyfelekkel a jövőben létrejövő szerződések után.

Nem jár azonban kiegyenlítés, ha

  • a megbízó az ügynök szerződésszegése miatt azonnali hatállyal felmondta a szerződést, vagy
  • az ügynök mondta fel a szerződést, kivéve ha a felmondást életkora, olyan testi fogyatkozása vagy betegsége, vagy a megbízó olyan magatartása indokolta, amely miatt a tevékenység folytatása nem várható el tőle, vagy
  • az ügynök a megbízó hozzájárulásával harmadik személyre ruházza át a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit.

A kiegyenlítés összege

A kiegyenlítés összegének arányosnak kell lennie a jutalékveszteséggel, de nem haladhatja meg a kereskedelmi ügynök által a megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egyévi összeget, öt évnél rövidebb kereskedelmi ügynöki szerződésnél pedig a szerződés időtartama alatt kapott díjazás éves átlagából számított összeget.

A kiegyenlítés iránti igényt a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnését követő egy éven belül közölni kell a megbízóval. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Versenykizáró megállapodás

A törvény megengedi, hogy a kereskedelmi ügynöki szerződéshez olyan versenykizáró megállapodás kapcsolódjon, amely a szerződés megszűnése utáni időre korlátozza az ügynököt a szerződéssel azonos tárgyú ügynöki tevékenységében. Ilyen megállapodás érvényesen csak írásban, legfeljebb a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni két évre, külön díjazás ellenében, és csak az ügynöki szerződéssel azonos tevékenységi területre korlátozottan köthető.

Ha az ügynök a megbízó szerződésszegése miatt azonnali hatállyal felmondja a szerződést, a felmondást követő egy hónapon belül írásban a versenykizáró megállapodást is felmondhatja.

Tamási Péter
Az egyes ügynöki szerződéstípusokra vonatkozó külön jogszabályok u Néhány speciális ügynöki szerződésről rendelkeznek az alábbi jogszabályok: Az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény a tőzsdei alkuszok által kötött ügyleteket, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény az ügynökök által közvetített egyéb értékpapírügyleteket, a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény a pénztár részére ügynöki megbízási jogviszony alapján közvetített pénzügyi szolgáltatási szerződést, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény a biztosításközvetítők, biztosítási alkuszok és biztosítási ügynökök tevékenységét és az általuk kötött szerződéseket, az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervezők és utazást közvetítők által kötött szerződéseket, az ingatlanközvetítésről szóló 49/1982. (X. 7.) MT rendelet az ingatlanközvetítők tevékenységét, a házalókereskedésről szóló 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozóként vagy megbízottként eljáró házaló kereskedők által kötött szerződéseket szabályozza. A fenti törvények és rendeletek azonban nem rendelkeznek átfogóan a szerződéses viszonyról, és háttérszabályként általában a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szakaszait rendelik alkalmazni. Február 1-jétől azonban az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény vált az ügynöki típusú szerződések háttérszabályává. A törvény rendelkezései ugyanis sokkal inkább tükrözik a közvetítői jellegű szerződések sajátosságait, mint a Ptk. megbízási jogviszonyra vonatkozó általános szabályai. A törvény a speciális szabályokhoz képest szubszidiárius, tehát csak eltérő rendelkezés hiányában alkalmazható.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére