Jelenlét az interneten

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 36. számában (2001. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Változó annak megítélése, hogy az internettechnológia (IT) mikor és milyen mértékű üzleti lehetőséget nyújt a vezető magyar vállalatok számára. A Carnation Research TOP 100 kutatásában az interjúalanyok 18 százaléka állította, hogy az internettechnológia már ma is hasznot hoz vállalatuknak, azonban a többség (53 százalék) véleménye alapján erre csupán az elkövetkező 2-3 évben lehet számítani. A megkérdezettek 26 százaléka vélte úgy, hogy az internet talán hosszabb távon komoly üzleti potenciál lehet, 3 százalék viszont egyáltalán nem látott fantáziát benne.

Beszédesen árulkodik a szemléletváltozásról az internetes honlapok vizsgálata is.

A legtöbb cég már felismerte: az internetes megjelenésben hatalmas PR-kapacitás és potenciális üzleti lehetőség rejlik. 2000-ben 35 százalékkal bővült a TOP100 vállalatok által fenntartott weblapok száma. Az 1999 tavaszán végzett Carnation TOP100 kutatás, amely a vállalatok informatikai infrastruktúráját és internetes jelenlétét vizsgálta, még csupán 45 cég webes megjelenéséről számolt be, tavaly azonban már 61 site strukturált elemzésére kerülhetett sor.

Eltérő fejlettséget mutatnak a honlapok tartalmi, esztétikai és technológiai paraméterei. A színvonalas megjelenésű site-ok sok esetben nem tartalmazzák az alapvető információkat sem, nem szerepelnek rajta a cég életéhez kapcsolódó hírek, aktualitások és érdekességek. Az internet nyújtotta interaktív megoldásokat pedig még kevesebben alkalmazzák. Az interaktív alkalmazásokat tekintve példaértékűek a Westel 900 és a Malév megoldásai. Tartalmi szempontból kiemelkedő a Pannon GSM és a Richter Gedeon Rt. színvonalasan megfogalmazott, részletes, többnyelvű, képekkel illusztrált, érdekes információkat tartalmazó weblapja - állítják az elemzők.

Webes megjelenés

A száz legnagyobb árbevételű vállalat közül továbbra is a telekommunikációs és informatikai cégek internetes megjelenése a legmutatósabb, őket követik a jelenleg vagy egykor állami tulajdonban lévő szolgáltató vállalatok. Az internet jelentőségét elsősorban tehát azok a cégek ismerték föl, amelyek az új ügyfelek meggyőzése mellett a kuncsaftok megtartását helyezték filozófiájuk középpontjába.

Nincs viszont összefüggés a cégek árbevétele és internetes megjelenése között. Az új médiumban rejlő lehetőségeket felismerő vállalatok fontosnak tartották egy professzionális webfejlesztő csapat tagjainak kiválasztását, akik magas színvonalon és jól strukturáltan dolgozzák ki a weblap információs architektúráját, tervezik meg internetes arculatát, és végzik el a szükséges programozási, valamint fejlesztési feladatokat.

Miért igen, miért nem?

Az internetes megjelenéshez pénz kell, befektetés nélkül ez sem megy. E területen is tapasztalható egyfajta pazarlás, hiszen több vállalatnál azt gondolják: "Nekünk mindenből a legújabb kell!" Ami, tudvalévő, a legdrágább is. A fejlett országok cégei ezen már átléptek. Ők inkább azt nézik, mi az, ami bevált, amelynek alkalmazásában már kész tapasztalatok állnak rendelkezésre, s ebből választják ki azt, ami nekik a legjobb. Ehhez a választáshoz elegendő fél-egy éves működési időtartam áttekintése, s az abból levonható következtetés alapján meghozható a döntés. A bevált rendszerek alkalmazása megóv a gyors elavulástól is.

A vállalkozások többsége azonban még nem keresi a kapcsolatot az informatikai céggel, hanem házon belül - némi segítséggel - próbálja megoldani informatikai problémáit. Egy reperezentatív piackutatási vizsgálatban e cégek 9 százaléka azt válaszolta, hogy azért nem kért professzinális segítséget, mert azt "az anyavállalat ellenzi", 33 százalék gondolta úgy, hogy az anyagi ráfordítás nem térül meg, 16 százalék pedig azt állította, hogy belső erőforrásból képes megoldani az egész feladatot.

Informatikushiány

Az informatika térhódításával előtérbe kerül a szakemberképzés, illetve -ellátottság is. E téren Magyarország még jól áll, de lehet, hogy már nem sokáig. Egyes vélemények szerint már ma is tízezerrel több informatikusra lenne szükség, mint amennyi rendelkezésre áll, sőt a hiány háromszorosára is nőhet a következő két év során. Azoknak a vállalatoknak, amelyek az utóbbi években komplex vállalatirányítási rendszereket vezettek be, a vállalati kommunikációt elektronikus útra terelték, s mindinkább kihasználják az internet kínálta lehetőségeket, már most kell a jövőre gondolniuk. Ugyanis e rendszerek üzemeltetése, fejlesztése jól képzett informatikusokat kíván, akiket azonban egyre nehezebb megtalálni, s a meglévőket is gyakran csak külön juttatások árán lehet megtartani. Érdekes ebből a szempontból a munkaerőpiac változása is: míg 3-4 éve jó SAP-szakemberek iránt volt jelentős a kereslet, ma az internet terén szerzett tudás emeli a legmagasabbra egy-egy szakember értékét. Köztudott, hogy az oktatási rendszer nem volt képes a kívánt mértékben lépést tartani az igényekkel - sem mennyiségi, sem pedig minőségi értelemben -, így a cégek kénytelenek egyre aktívabb szerepet vállalni az oktatásban: a műszaki felsőfokú képzésbe már több multinacionális cég is bekapcsolódott. Az informatika és a távközlés területén tevékenykedő vállalatok mind anyagilag, mind pedig szakmailag támogatják az utánpótlásképzést (a Cisco Systems Hálózati Akadémia ennek egyik jó példája). A relatíve olcsó munkaerő számos multinacionális céget késztetett az elmúlt években arra, hogy kutatás-fejlesztési részlegét Magyarországra helyezze. Az általuk ajánlott karrierlehetőségek hozzájárultak ahhoz, hogy lecsökkent az informatikai munkaerő külföldre áramlása, immáron itthon is megtalálják a számításukat a szakemberek. (Egy frissen végzett szakember akár a dupláját is keresheti annak, amit az őt oktató egyetemi professzor kap.)

A kis- és középvállalatok helyzetét szintén érzékenyen érinti az informatikushiány. A felmérések szerint e szférának a 20-30 százaléka tervez informatikai beruházásokat. Amennyiben ez megvalósul, az internetes piacok lehetővé tennék csatlakozásukat a nagyvállalatok beszállítói közé, vagy akár bekapcsolódhatnának a világkereskedelembe, kérdés azonban, hogy meg tudják-e fizetni a rendszereiket működtető munkaerőt - mutatja a Carnation jelentése.

Az első tíz helyen végzett cégek rangsora (az eredményeket az elérhető legmagasabb pontszám százalékában kifejezve)
Cég Link

Százalék

Pannon GSM Távközlési Rt.

http://www.pgsm.hu

75,33

Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt.

http://www.westel900.net

72,50

Magyar Légiközlekedési Rt.

http://www.malev.hu

71,83

Matáv Magyar Távközlési Rt.

http://www.matav.hu

70,33

Opel Magyarország Járműgyártó Kft.

http://www.opel.hu

68,33

IBM Storage Products Kft.

http://www.hu.ibm.com

65,00

Ericsson Magyarország Kft.

http://www.ericsson.hu

62,50

Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.

http://www.richter.hu

60,83

Szerencsejáték Rt.

http://www.szerencsejatek.hu

59,83

Magyar Posta Rt.

http://www.posta.hu

52,17

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére