Büntetőpontok a közlekedésben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 36. számában (2001. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Január elsejétől már nemcsak az iskolában, hanem a közutakon közlekedve is szerezhetünk "fekete pontot". A megátalkodott szabályszegőknek szigorú büntetéssel kell számolniuk. 18 fekete pont begyűjtése ugyanis a jogosítvány elvesztésével járhat. Jó hír azonban, hogy az év első napján mindenki tiszta lappal, nulláról indulva kezdte meg a pontgyűjtést.

 

A közelmúltban lépett hatályba a nyugat-európai országokból már ismert büntető-, hivatalos nevén a közúti közlekedési előéleti pontrendszer. A rendszer büntetőpontok kiszabását teszi lehetővé a közlekedési szabályszegést elkövető járművezetővel szemben. A közlekedési igazgatási hatóság ideiglenesen visszavonja a vezetői engedélyét annak, aki két év alatt 18 büntetőpontot összegyűjtött.

Kire vonatkozik a pontrendszer?

A pontrendszer szabályait azokkal szemben kell alkalmazni, akik Magyarország területén olyan járművel követnek el szabályszegést, amelyet kizárólag vezetői engedély birtokában lehet vezetni. A pontszerzés a jogosítvány meglététől, illetve annak hiányától teljesen független, így a vezetői engedéllyel rendelkezők mellett büntetőpontra számíthatnak azok is, akik járművezetéstől eltiltás hatálya alatt állnak, illetve akiknek a vezetői engedélyét korábban már visszavonták. A pontrendszer hatálya kiterjed arra a szabályszegőre is, aki olyan járművet vezetett, amelyre nem volt engedélye.

Közlekedési szabályszegés

Kizárólag olyan szabályszegés (bűncselekmény, szabálysértés) elkövetéséért lehet büntetőpontot kapni, amelyet egyébként a bíróság, szabálysértési hatóság is elbírált jogerős határozatával. Szabályszegésnek tekinthető, így büntetőpont jár a helyszíni bírság kiszabásakor is, feltéve hogy az elkövető tudomásul vette a helyszíni bírságot. Ha az érintett sérelmezi a helyszíni bírságot, az intézkedő rendőr szabálysértési feljelentést tesz. A feljelentés alapján a szabálysértési hatóság dönt a szabálysértés elkövetéséről, a büntetés és a büntetőpont kiszabásáról.

Bűncselekmény gondatlan elkövetésekor 4, szándékos bűncselekménynél 7, szabálysértésnél pedig 1 büntetőpont szabható ki az elkövetővel szemben. Ha egy eljárásban több szabályszegést bírálnak el, a legmagasabb pontszámot bűncselekményeknél 3, szabálysértések esetén 1 ponttal növelni kell.

A pontszám megállapítása, közlése

A közlekedési szabályszegésért megállapított pontok számát a szabálysértési hatóság határozata, helyszíni bírság esetén pedig a helyszíni bírságról szóló elismervény tartalmazza. A bírósági határozattal elbírált cselekményért járó büntetőpontokról a Belügyminisztérium közúti közlekedési nyilvántartást végző központi hivatala (Nyilvántartó Hivatal) tájékoztatja az elkövetőt.

Ha az elkövetett cselekmény miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott járműkategória (alkategória, kombinált kategória) vezetésétől való eltiltást alkalmazott, büntetőpont kiszabásának helye nincs. Ráadásul, ha az eltiltás időtartamának lejárta után a vezetői engedélyt kizárólag sikeres utánképzést követően lehet visszaadni, az eltiltásig keletkezett büntetőpontokat is törölni kell.

A jogerősen kiszabott pontokról a szabálysértési hatóság, bíróság, illetve helyszíni bírság esetén a bírságot kiszabó hatóság értesíti a Nyilvántartó Hivatalt, amely rögzíti azokat a közúti közlekedési nyilvántartásban. A Nyilvántartó Hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezést a hivatal vezetője bírálja el, az elbírált fellebbezés ellen azonban bírósági felülvizsgálatnak helye nincs.

A pontgyűjtés időtartama

A Nyilvántartó Hivatal a szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított két évig veheti figyelembe az elkövető büntetőpontjait. Abban az esetben, ha a járművezető "fekete pontjainak" száma a 14-et elérte, erről a körülményről a Nyilvántartó Hivatal értesítést küld. Az értesítésben felhívja az érintett személy figyelmét arra, hogy az önkéntesen teljesített utánképzéssel a pontok száma csökkenthető, egyben figyelmezteti a pontszerzőt arra, hogy a 18-as felső ponthatár elérése a jogosítvány elvesztésével jár.

Utánképzés

Az utánképzésre kötelezett, illetve az önkéntes utánképzésre jelentkező személynek az erről szóló hatósági értesítés bemutatásával a területi közlekedési felügyeletnél kell jelentkeznie. Első lépésként a közlekedési felügyelet úgynevezett feltáró foglalkozást tart, amelynek eredményeként meghatározza az egyénre szabott utánképzési programot, amely a következő lehet:

  • I. program - a közlekedési képzettség hiányosságainak megszüntetésére irányuló elméleti foglalkozás;
  • II. program - a közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságainak és hibáinak megszüntetését célzó járművezetési gyakorlati foglalkozás;
  • III. program - a közlekedési szabályok megtartását célzó foglalkozás;
  • IV. program - magatartásformálás;
  • V. program - az "enyhén ittas vezetők" foglalkozása;
  • VI. program - a "közepesen ittas vezetők" foglalkozása;
  • VII. program - a "súlyosan ittas, vagy visszatérő ittas vezetők" foglalkozása.

Az I. és II. program elméleti vagy gyakorlati vizsgával zárul. Az utánképzést a jelentkezéstől számított 60 napon belül be kell fejezni. A sikeresen teljesített utánképzésről a közlekedési felügyelet igazolást, illetve bizonyítványt állít ki. Nem kaphat igazolást, bizonyítványt, aki valamelyik foglalkozáson nem vett részt, vagy azon járművezetésre alkalmatlan állapotban jelent meg.

Az utánképzési foglalkozások díja elméleti (I., III-VII.) program esetében 1600 Ft/óra, gyakorlati (II.) programnál pedig a megfelelő járműkategóriára vonatkozó külön jogszabályban meghatározott tanóránkénti költségtérítés ötszöröse.

Pontcsökkentés

A 14-es ponthatár elérése után nyílik csak lehetőség arra, hogy az érintett személy a büntetőpontjait önkéntes utánképzésen való részvétellel csökkentse. Vigyázzunk: aki mind a 18 pontot összeszedte, azon már az önkéntes utánképzés sem segíthet, a vezetői engedélyét könyörtelenül visszavonják! Az utánképzés 14 pontig 9 ponttal, 15-17 pont között 5 ponttal csökkenti a meglévő pontokat. Ezt a lehetőséget azonban egy éven belül csak egyszer lehet igénybe venni. A "bűnbánat" tehát nem ad zöldutat a korlátlan szabálytalankodáshoz.

A közlekedési nyilvántartó a miheztartás végett minden esetben értesítést küld a csökkentés után megmaradt pontok számáról. Az utánképzés elvégzéséről szóló igazolást a Nyilvántartó Hivatalnál vagy az érintett személy lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes körzetközponti jegyzőjénél (okmányirodában) kell bemutatni.

A jogosítvány visszavonása

Ha a sorozatosan szabálytalankodó járművezető pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18-as határt, a nyilvántartó határozattal visszavonja a vezetői engedélyét, és törli az addig összegyűjtött pontokat. A visszavont vezetői engedélyt 6 hónap elteltével és csak akkor lehet visszaadni, ha az érintett járművezető igazolja, hogy az ekkor már kötelező utánképzésen részt vett, és vele szemben a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei (például egészségügyi alkalmasság) fennállnak.

Üzembentartói kötelmek

A jogalkotó gondolt arra is, hogy a szabályszegések elkövetői gyakran megpróbálnak kibújni a felelősségre vonás alól. Ezért a jármű üzembentartója (tulajdonosa) január elseje óta köteles rendőrségi felhívásra tájékoztatást adni arról, hogy a szabályszegés elkövetésekor ki vezette a járművet. A rendőrséggel szemben fennálló adatszolgáltatási kötelezettség legfeljebb a felhívást megelőző hat hónapra terjed ki. Ha az üzembentartó (tulajdonos) a felhívásnak önhibájából nem tesz eleget, a járművet az illetékes hatóság 6 hónapra kivonja a forgalomból. Ugyanezzel a következménnyel jár az is, ha az új tulajdonos a tulajdonjog változásának bejelentését önhibájából elmulasztja.

A jármű kivonása a forgalomból

A 2001. január elseje óta hatályos 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet számos, a gépjárművel, a közlekedéssel kapcsolatos kötelezettség megszegését azzal szankcionálja, hogy a hatóság kivonhatja a forgalomból a járművet. A forgalomból kivonást az észlelő hatóság (rendőrség, önkormányzati adóhatóság) értesítése alapján a közlekedési igazgatási hatóság (körzetközponti feladatokat ellátó jegyző) rendeli el, különösen az alábbi esetekben:

  • a jármű tulajdonosa nem tett eleget a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének,
  • a jármű nyilvántartás szerinti tulajdonosa rendőrségi felhívásra jogos indok nélkül megtagadja a jármű mindenkori vezetőjére vonatkozó adatszolgáltatást, vagy valótlan adatot közöl,
  • a jármű eltulajdonítása miatt büntetőeljárás indult,
  • a jármű elidegenítésekor (eladás, ajándékozás) az új tulajdonos 15 napon belül nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének.
dr. Farkas Gábor
Szabályszegések és pontok
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy a közlekedéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények, szabálysértések közül melyikért, mennyi büntetőpontra lehet számítani.
Bűncselekmény Jogszabályhely Pontok száma
Segítségnyújtás elmulasztása (közúti közlekedés körében) Btk. 172. § (1) bek. 7 pont
Közúti veszélyeztetés Btk. 186. § (1) bek. 7 pont
Közúti baleset okozása Btk. 187. § 4 pont
Járművezetés ittas vagy bódult állapotban Btk. 188. § (1) bek. 7 pont
Járművezetés tiltott átengedése Btk. 189. § (1) bek. 7 pont
Cserbenhagyás Btk. 190. § 7 pont
Járművezetés az eltiltás tartama alatt Sztv. 156/A § (1) bek. 1 pont
Ittas vezetés 218/1999. (XII. 28.)
Korm. rendelet 42. § (1) bek.
1 pont
Sebességkorlátozás jelentős túllépése 218/1999. (XII. 28.)
Korm. rendelet 43. § (1) bek.
1 pont
Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése 218/1999. (XII. 28.)
Korm. rendelet 44. § (1) bek.
1 pont
Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése 218/1999. (XII. 28.)
Korm. rendelet 45. § (1) bek.
1 pont
A közúti közlekedés rendjének megzavarása 218/1999. (XII. 28.)
Korm. rendelet 46. §
1 pont
Engedély nélküli vezetés (közúti forgalomban gépi meghajtású jármű vezetése, más kategóriába tartozó engedéllyel, illetve a jármű vezetésének átengedése engedéllyel nem rendelkező részére) 218/1999. (XII. 28.)
Korm. rendelet 47. § (1) bek.
1 pont
Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése, üzemképtelen fék, kormányberendezés esetén 218/1999. (XII. 28.)
Korm. rendelet 48. § (1) bek.
1 pont
Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, amennyiben a jogsértés más helyen meghatározott körbe nem sorolható:
  • a megengedett sebességhatár legalább negyedével történő túllépése,
  • irányjelzés szabályainak megszegése,
  • bekanyarodási szabályok megsértése,
  • megfordulás, hátramenet szabályainak megszegése autópályán, autóúton,
  • megállás útkereszteződésben, megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt,
  • távolsági fényszóró használatára vonatkozó szabályok megszegése
218/1999. (XII. 28.)
Korm. rendelet 54. § (1) bek.
1 pont

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére