Ajánló

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 36. számában (2001. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Könyv

Biliárd milliókért

Edwin Lefévre: Egy spekuláns feljegyzései
Hét Matador Kft. 2000. 346 oldal, 4800 Ft 

Egy magát Vakmajomnak nevező, lendületes stílusú műfordító ültette át magyarra Edwin Lefévre újságíró háromnegyed százados könyvét a nagy amerikai tőzsdejátékos, Jesse Livermore előadásából. Műfaja üzleti önéletrajz, huszonnégy fejezetben, egyes szám első személyben. A főhős Livingstone álnéven szerepel, ám a régi tranzakciók, amelyekről beszél, konkrétak, valóságosak és ellenőrizhetőek.

A jövendőbeli milliomossal tizenéves, brókercégnél alkalmazott felíróként ismerkedünk meg. Miután szert tesz első, három dollár 12 centes profitjára, már csak pénzkereskedőként dolgozik; előbb néhány százezres, utóbb pedig milliós hasznokkal - és ugyanekkora veszteségekkel. A főként balekok kopasztásából élő kis brókercégek húszéves kora körül már nem állnak rendelkezésére, mert kárt okoz nekik a tehetségével. Középkorú cápaként olykor a gyapot-, a kukorica- vagy a kávépiacon kelt országos riadalmat. Bukásait - például első egymillió dollárja vesztét - szinte nagyobb élvezettel elemzi, mint legnagyobb kaszálásait, hiszen szerinte a negatívumokból többet lehet tanulni, mint az (olykor véletlennek köszönhető) eget verő profitszerzésből.

Remek hasonlata szerint „a profi kereskedő úgy játszik, ahogy a biliárdjátékos: messze előre tekint, nem csak a következő lökésre". Örül a pénzpiacon szerzett tekintélyének, s ő is mintaképnek tartja magát. Szerinte a tippek után futók és a zugbrókerek a harcos szakma tisztességére hoznak szégyent. Nagy respektussal van viszont a J. P. Morgan formátumú bankárokról. (Ő 1907 októberében megmentette a Wall Street-i tőzsdét az összeomlástól.) Becsüli azt a kis könyvügynököt is, aki úgy rendeltetett meg vele egy Walter Scott-könyvsorozatot, hogy azt sem tudta, mit ír alá...

Az intelligens fölismerésekkel és briliáns manipulációkkal teli önéletrajz némelyik jelenete olyan pergő, mintha valami jól megírt színdarabot olvasnánk.

(iszlai)

A sikeres fejlődés módszere

Salamonné Huszty Anna: Jövőkép- és stratégiaalkotás
Kossuth Kiadó, 2000. 208 oldal, 2980 Ft

A sikeres cégek vezetői a legfontosabb feladatnak a változó környezet állandó figyelését, a legnagyobb hibának pedig a szükséges változtatások és fejlesztések elhanyagolását tartják. A fokozódó verseny, a technológia rohamos fejlődése a vezetőket változtatásokra ösztönzi; a vállalat jövőképének sikeréhez megfelelő módszerekkel kialakított stratégiára van szükség. Ez dönti el ugyanis, hogy a vezetés hogyan kíván viszonyulni a környezethez, a jövőhöz, a munkatársakhoz.

A szerző ezt a folyamatot jövőkép-orientált stratégiaalkotásnak nevezi. Felhívja a figyelmet arra, hogy a munka megkezdéséhez az első számú vezető egyértelmű elkötelezettsége és döntése szükséges; ki kell jelölni a munkában részt vevőket, el kell készíteni a forgatókönyvet, s azt meg kell ismertetni az érintettekkel. Bemutatja J. Welchnek, a General Electric sikeres vezetőjének tevékenységét, aki versenytársainál korábban felismerte az új idők szavát, s merész jövőképet tűzött ki, fontosnak tartva a vezetési stílus átformálását. Elemzi az általánosságban vett üzletág esélyeinek megvalósítását, a szállítók és vevők szerepét, s azt, hogyan hasznosíthatók a környezeti változások a cég előnyére.

Példák mutatják be a vállalkozás értékteremtő képességének elemzését és javításának módszereit. A szerző felhívja a figyelmet a vállalati növekedés erőltetésének veszélyeire, s bemutatja a profitképzés 11 modelljét.

R. I.

Filmek és alkotóik

A film krónikája
Magyar Könyvklub- Officina Nova, 2000. 680 oldal, 8900 Ft
A magyar kiadást szerkesztette: Markó László (Második, bővített kiadás)

A mozgófilm, a XX. század legsajátabb művészete, a század hajnalán, 1895-ben született Párizsban. Azóta szolgál a míves gondolatok értő keveseknek szánt közvetítőjeként, valódi szellemi értékek sokak számára hozzáférhető forrásaként és terjesztőjeként, a tömegszórakoztatás óriási pénzekkel dolgozó iparaként - a Jurassic Park bevételei túllépték az egymilliárd dolláros álomhatárt! - és a propaganda eszközeként.

A filmgyártás hamar álomgyárrá vált, amelynek termékei sokaknak segítenek, hogy számukra amúgy soha el nem érhető élményekhez jussanak - ha másodkézből is -, vagy egyszerűen egy időre megfeledkezzenek életük intellektuális vagy anyagi sivárságáról. Az írott szónál sokkal hatékonyabb eszköz a tömegek befolyásolására, eszmék, nézetek terjesztésére, meggyőződések nagyüzemi manipulálására, amely még a kollektív tudatalattit is képes elérni. Életképességét mutatja, ahogy a filmipar megtanul együtt élni az új eszközökkel - amelyek lehetnek versenytársai, de szövetségesei is -, a televízióval, a videóval, legújabban a DVD-vel.

A könyv a film nagyívű pályafutásának krónikája a kezdettől 1999 végéig. Felépítése időrendi: 85 kalendárium jellegű összeállításból áll, amelyek átfogják a világ filmiparának fontos és/vagy jellemző eseményeit, alkotásait, szereplőit a szóban forgó évben, időszakban, rengeteg színes illusztrációval, köztük filmplakátokkal. A keresést filmcím- és névmutató segíti.

Ez nem filmlexikon! A válogatás filmeket és alkotókat mutat be, a teljesség igénye nélkül.

O. P.

Színház

A színész meg a sorsa

R. F. Simons: Edmun Kean
A Thália Színház Új Stúdiójának előadása
Rendező: Mácsai Pál Szereplő: Gálffi László

Színháztörténeti időszámítás szerint 1833-at írunk, amikor 2001 tavaszán elénk lép egy 49 éves magyar színész, hogy eljátssza a 49 esztendősen elhunyt angol színészlegenda, Edmund Kean utolsó fellépését, megelevenítve egész pályafutását.

A magyart Gálffi Lászlónak hívják. A mögötte álló Shakespeare-szerepekből kell súlyos részleteket beleszőnie a jelenetsorba, amit bravúrosan meg is tesz. Még a gyakorlott néző is csak akkor eszmél rá, hogy életrajzi eseményekből shakespeare-i magaslatokra röpítette át, amikor továbbfűzi a sötéten tragikomikus cselekményt.

A cinkos természetesség a szerepfölfogás egyik vonzó tulajdonsága. A másik a részvétteljes távolságtartás, amivel az előadó (és az invenciózus rendező, Mácsai Pál) finoman jelzi: a drámai művészet leáldozóban lévő (romantikus) stílusával van dolgunk, amelyet hanyatlásában is tisztelet illet. A monodrámát ezenfelül az teszi időtlenül jelentőssé, hogy vállalkozik a színészsors jellegzetességeinek, ismétlődő viszontagságainak bemutatására.

A mindentudóvá érett Gálffi az öntörvényűséget, az akarnokságot, az állhatatlanságot, a kicsapongásra való hajlandóságot, a hiúságot és a lelki nagyságot úgy érzékelteti, hogy időnként kitekint monológjaiból, s - mint valami zseniálisan szívszaggató bajazzo - elnéző együttérzésért esedezik. Aztán beleveti magát a szétesésében is magasrendű személyiség szövegáradatába. Többször átváltozik, cirkuszol, vádaskodik, iszik, őrjöng, maga alá és fölé kerül egyetlen pillanatban. Próbálja magyarázni a csodát s megtalálni (színész) élete értelmét.

A ferde síkjával kapaszkodásra késztető pódium, az innen-onnan előhúzgált jelmezek és kellékek (Füzér Anni munkái), valamint a bohócmúltra visszautaló koreográfia szerencsésen találkozik a nyúlánk színművész alkatával, a tárgyak átlelkesítésére képes érzékenységével. Jóstehetség nélkül meg lehet kockáztatni: ez a remek előadás tartós és országos sikerre van ítélve.

Iszlai Zoltán

Muzsika

Látomások

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli: Uri Mayer
Zeneakadémia, 2001. április 11.

Négy koncertből álló millenniumi hangversenysorozatot ajánl a rádiózenekar a kezdő és haladó zenebarátoknak. A koncerteket vezénylő karmesterek - Vásáry Tamás, Uri Mayer, Kovács László, Ligeti András - szólnak is az elhangzó művekről, ezért kezdődik a program a szokásosnál valamivel korábban.

A darabok egyébként „felnőtt" alkotások. Az április 11-i hangversenyen Uri Mayer lép a pódiumra. A kanadai karmester néhány évvel ezelőtt megnyerte a Magyar Televízió Nemzetközi Karmesterversenyét. Magyar szülei révén elég jól beszél magyarul ahhoz, hogy elmesélje, mi a jelentősége például annak, hogy elsőként egy magyarországi bemutatót, Pártos Ödön Látomások fuvolára és vonószenekarra című művét hallhatja a közönség. Pártos Budapesten született, Hubay Jenő és Kodály Zoltán növendékeként hegedű- és zeneszerzés-tanulmányokat folytatott. Diplomázása után Luzernbe szerződött, majd rövid időre visszatért Budapestre, végül Izraelbe költözött, ahol haláláig (1977) a zeneakadémián tanított. A Látomásokban a fuvolaszólamot Hegedűs Mónika játssza.

A koncert középső száma Liszt A-dúr zongoraversenye, amely talán kevésbé népszerű, ritkábban hallható. Mediterrán hangzású, a középrészben hangvétele álomszerű, látomásos, a következő szakaszban a cselló megindítóan játssza a főtémát, hozzá lép be a zongora - mindezek kitűnően harmonizálnak a Pártos-kompozíció neoromanticizmusával. A darabot Érdi Tamás adja elő. A fiatal zongorista születésekor megvakult, így a zeneműveket hallás útján sajátítja el. Rendkívül érzékeny személyiség, aki fantasztikus energiával tanulja meg a hangszer irodalmát, most éppen egy kanadai mester irányításával.

A hangversenyt a 120 éve született Bartók Béla: A csodálatos mandarin című pantomim zenekari szvit változata zárja. Keletkezése idején, 1918-19-ben nagy vihart kavart, s arra, hogy színpadon hosszú életű lesz, alig volt remény.

Albert Mária

Film

A mesés Kelet

Tigris és sárkány
Színes, feliratos amerikai-tajvani-kínai koprodukció
Rendezte: Ang Lee, főszereplők: Michelle Yeoh, Chow-Yun Fat, Zhang Zi-ji, Chang Chen
Forgalmazza: az InterCom

Még soha nem fordult elő, hogy tajvani filmet kilenc kategóriában Oscar-díjra jelöltek volna. A távol-keleti filmművészet a legtöbbek számára mindeddig egy kaptafára készült karate-akciófilmeket vagy végtelen hosszú, az ősi hagyományok és a modern kor konfliktusait boncolgató filmdrámákat jelentett. Mi az, amiben Ang Lee filmje más, mint a többi?

Mint a rendező - aki maga sem számított ekkora sikerre - elmondta, „a siker oka talán az, hogy olyan, a XIX. században játszódó, harcművészetekről, néplegendákról szóló filmet szerettem volna készíteni, aminek üzenete van a modern kor számára is, s ugyanakkor a nézők minden percét végigizgulják".

A 47 éves Ang Lee neve furcsa módon az angol filmek kedvelőinek fülében csenghet ismerősen. Ő rendezte öt évvel ezelőtt az Értelem és érzelem című filmet, ami Jane Austen híres regényét dolgozza fel, és amihez olyan ismert angol színészek adták a nevüket, mint Emma Thompson vagy Kate Winslet. Mondani sem kell, a Tigris és sárkány egészen más. Az amerikai Vanity Fair magazin a „karatefilmek Mátrixának" nevezte, bár ez a hasonlat nem feltétlenül szerencsés. A Tigris és sárkány több ennél.

Az ősi Kína lélegzetelállítóan szép vidékein játszódó történet már-már eposzi távlatokat ölel fel, ahogy végigkíséri egy hányatott sorsú, többször ellopott és visszaszerzett kard legendáját, miközben egy azzal párhuzamosan zajló szomorú, de meseszép szerelmi történetet is elmond. Ráadásul még a nők egyenjogúságáért is síkraszáll.

A film alapjául egy könyv szolgál, az 1900-as években megjelent, Tigris című, négy regényből álló sorozat második kötete. Ez annak idején nagyon közkedvelt volt, a történetet mindenki ismerte, a kínai kormány mégis csak tíz évvel ezelőtt vette le a tiltott könyvek listájáról. Lee már akkor tudta: filmre viszi. Lassan készült el, de végül olyan lett, amilyet a rendező megálmodott.

Főszereplőnek sikerült megnyerni Michelle Yeoht és Chow-Yun Fatet, akik ma már Hollywood legnépszerűbb színészei közé tartoznak. A valaha készült legnagyobb költségvetésű kínai produkcióban utolérhetetlenül látványos akciójelenetek vannak (amelyek majd' mindegyike valódi, s nem számítógép-animáció). Varázslatos atmoszférájú kosztümös film, amelyben a románc éppúgy szerepet kap, mint az ősi hagyományok.

Benke Anna

Kiállítás

Kiállítás - otthon
Fotótörténet
A WebDesign Kft. és a Műszaki Könyvkiadó kiadványa interaktív CD-n 

Ahogy a hanglemez (CD, DVD) nem pótolja az élő hangversenyt, úgy az interaktív CD sem helyettesíti a kiállítótermi hangulatot, a másféle alkotások szomszédságából eredő különös feszültséget. A Fotótörténet című kiadványra is azzal hívom fel az olvasó figyelmét, hogy ha megveszi és számítógépén átböngészi, vegye a fáradságot, és menjen el a Nagymező utcai Mai Manó Házba, a fotográfusok otthonába, ahol mindig talál érdekes látnivalót.

Sajnos, mostoha sorsú művészet (de manapság nálunk melyik nem az?), alig van fóruma, s minthogy szűkösek a megjelenési lehetőségek, nehezen érvényesíthetők az utánpótlás fölnevelésének magas szakmai követelményei. A fotók gyakran kerülnek laikusok kezébe, akik azt hiszik, hogy kedvük szerint használhatják őket.

Ez a munka, Szarka Klára és Fejér Zoltán Fotótörténet című könyvének interaktív CD-változata mindenképpen megtanít tisztelni e vizuális műfajt. A két szerző és Eifert János szerkesztő azt ígéri, hogy a most megjelent CD egy sorozat első darabja, amely a WebDesign Kft. és a Műszaki Könyvkiadó közös kiadásában, a Magyar Fotóművészek Szövetsége szakmai közreműködésével készült.

A fényképezés, a XIX. század nagy technikai találmánya hamarosan a mindennapok része lett, átformálta a sajtót, betört a művészetek templomába, tömegek szórakozásává vált, nagy üzletet hozott sokak számára, tudósított a harcmezőkről, szolgálta a tudományt, és a politikai harc fegyvere lett - állítják a szerzők. „Igyekeztünk a fotográfia történetéből a fontos, jellemző, fordulatot hozó részleteket kiragadni. A fényképezés fejlődését meghatározó néhány személyiséget is bemutatunk, hiszen némelyikük életútja általános történeti tanulságokkal is szolgál."

A CD (a könyv) második része tartalmazza a fényképezés technikai fejlődésének leírását. A harmadik rész tartalomjegyzékből, név- és tárgymutatóból, a képek és illusztrációk adatbázisából áll, valamint a világhálóra kapcsolódás lehetőségét kínálja. A Magyar Fotóművészek Szövetsége logójára kattintva elérhető az a honlap (www.webdesign.hu/mfsz), ahol naprakész információkat kaphatunk a hazai és nemzetközi fotográfiai eseményekről, pályázati lehetőségekről, oktatási és képzési programokról, a világban fellelhető legfontosabb, legérdekesebb fotós webhelyekről.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére