A csodafegyver: kattintáselemzés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Leckék kezdő e-kereskedőknek

Megjelent a Cégvezetés (archív) 36. számában (2001. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Februári, internetes összeállításunkban olvasható néhány előrejelzés az elektronikus kereskedelem várhatóan fergeteges világméretű (és hazai) fejlődéséről. Azóta pár illúzióval szegényebbek lettünk. Az internetes aranyláznak Amerikában vége, a piac egyszerűen már nem viselte el, hogy a bizonytalan jövő ködébe vesző profit- vagy még inkább árfolyam-emelkedési kilátások miatt sok milliárd dollár tűnjön el az internetgalaxis fekete lyukaiban. A Nasdaq mélyrepülése egyértelmű figyelmeztetést adott: az új gazdaságban is a pénz forgatja a világot.

 

Pár hónapja a magyar on-line piacon is viszonylag egyszerűen lehetett (volna) pénzt szerezni internetes vállalkozásokhoz. Ma azonban ugyanolyan szigorú, ha nem keményebb elvárásokat támasztanak a befektetők az új gazdaságban, mint a hagyományos - a tengerentúlon mostanság divatos kifejezéssel - brick and mortar (tégla és habarcs) cégek esetében. A magyar internetes üzlet szerencsétlenségére, mire a hazai vállalkozások eljutottak volna abba a stádiumba, hogy pénzhez jutván megvalósíthassák elképzeléseiket, az internetes optimizmus (ha korlátozottan is, de) szkepticizmusba váltott át.

Aligha találni olyan elemzőt - akár Európában, akár Amerikában, akár a távol-keleti vagy a csendes-óceáni térségben, aki arra a következtetésre jutott volna, hogy az on-line üzlet fejlődése visszafordítható, csupán arról van szó, hogy a technológia nagyszerűsége okozta kezdeti eufória hullámai simulnak vissza a normális üzleti hangulat görbéjéhez. Az internetes és más on-line technológiák végképpen megváltoztatták az üzletmenetet, s a változásoknak még egyáltalán nincsen vége. Elég csak arra gondolni, hogy miközben a csipeladások tavaly soha nem látott magasságokba szöktek, a PC-piacon öt hónapig tartó folyamatos visszaesést könyvelhettek el a gyártók, s az év első felének igen jó teljesítménye ellenére is éppen csak megismételték előző évi eladásaikat. A csipek ugyanis a PC-k helyett a mobiltelefonokba, tábla-PC-kbe, internet appliance-ekbe (ennek az internetezésre szánt, csekély adattárolási lehetőségekkel ellátott célszámítógépnek egyelőre nincs elfogadott magyar neve), MP3-lejátszókba, PDA-kba (personal digital assistant - személyes digitális asszisztens), zsebszámítógépekbe, konzoljátékokba, set top boxokba kerültek. Egyre inkább úgy fest, hogy nem a PC marad az egyetlen eszköz a jelentős on-line adatforgalom lebonyolításában. Az új ketyerék már megjelentek, de még nem találták ki, hogy pontosan mi lesz a szerepük a jövő kommunikációjában és on-line üzletében.

Mire figyeljen tehát ilyen körülmények között egy magyar vállalat, ha élni szeretne az internet, az on-line kereskedelem kínálta lehetőségekkel?

KUTATÓCÉGEK AZ INTERNETGAZDASÁGRÓL A GartnerGroup a Cisco Systems megbízásából nemrégiben az európai internetpiac állapotáról készített felmérésében úgy értékeli, hogy 2004-ig évi átlagban 87 százalékkal bővül az európai internetpiac, miközben a mostani 53 milliárdról 1,2 billió dollárra növeli az értékét. A felmérés során megkérdezettek háromnegyede szerint az internet az üzleti élet minden területén tartós, és visszafordíthatatlan hatást fejt ki. A GartnerGroup elemzői szerint a kelet-közép-európai régió két élvonalbeli internetgazdasága Csehország és Magyarország, de az internetet itt csak e-mailezésre és információszerzésre használják. A GKI Gazdaságkutató Intézet, a Webigen Rt. és a Sun Microsystems Magyarország közös felmérése viszont teljesen mást mutat: a kis- és nagykereskedelmi vállalkozások 68 százalékának van internet-hozzáférése, s egy-két éven belül további 16 százalék tervezi a webre való csatlakozást. A nagyobb kereskedelmi hálózatok mindegyike hozzáfér az internethez, s pillanatnyilag alkalmazottaik 14 százaléka képes használni is a hálózatot. A tervek szerint azonban egy-két éven belül már a munkatársak 26 százaléka válik alkalmassá az internethasználatra. Ma már a kereskedelmi hálózatok háromnegyede működtet saját honlapot. A felmérés során vizsgált társaságok úgy tartják: az internet legnagyobb előnye a külső kommunikációban van.

Menni, vagy nem menni?

A hazai cégek előtt a következő nagy kérdés áll: induljanak-e az internetes pozíciókért folytatott versenyben, vagy sem? Egy amerikai piackutató cég felmérései szerint Kelet-Közép-Európába - a hezitáló hazai cégek hátán átkapaszkodva - az amerikai multinacionális vállalatok nyomulnak majd be, s törik fel az internetes kereskedelem „ugarát". Erre Nyugat-Európában lényegesen kisebb az esélyük. Például azért, mert ott inkább rendelkezésre állnak a szükséges kereskedelmi tradíciók, árualapok és a helyi tőke. A kelet-közép-európai, viszonylag érintetlen internetes piacok viszont vonzóak minden befektetőnek, s a térség országainak küszöbön álló csatlakozása az Európai Unióhoz még kívánatosabb célponttá teheti őket. Ez ugyanis némi garanciát jelent arra, hogy a fogyasztási potenciál folyamatos emelkedése - amely a befektetéseket megalapozhatja - valósággá válik.

Ugyanakkor az internetes eszközökkel hajtott globalizáció, külföldi terjeszkedés előtt mégiscsak sok akadály tornyosul. Nem elegendő ugyanis a technológia honosítása, a kereskedelemhez még egy sor más dolog is kell: például áru.

Mielőtt belekezdenénk a nemzetközi internetes kereskedés során megoldandó feladatok taglalásába, szögezzük le gyorsan: a magyar vállalatoknak ugyanúgy lehetőségük van kilépni a nemzetközi piacra, mint bármely más ország cégeinek. S erre elvileg minden adottságuk meg is van.

A nemzetközi internetes kereskedelemben az eddigi tapasztalatok szerint a leggyakoribb akadály az, hogy a cég marketingkommunikációja félreérthető a külföldiek számára. Másrészt kezdeni kell valamit a különféle nemzeti piacokon a helyi nyelvvel. Ezért elvileg mindenütt alkalmazni kell helyi menedzsereket, akik ismerik az ottani kultúrát, nyelvet, jogszabályokat, gazdasági (például adó- és vám-) előírásokat. Ugyanakkor nem lehet az árukat és szolgáltatásokat minden országban újradefiniálni. Ez még akkor is igaz, ha az internetes kereskedés nem terjed túl egy kisebb régió határain. Ezért egyensúlyt kell találni a kulturális és a marketingszükségletek között.

A másik probléma technikai jellegű. Tapasztalatok szerint az IT-megoldások üzembe helyezése egy újabb piacon megkíván egy-két hetet. Ugyanakkor a marketingeljárások, piaci megoldások bevezetése akár három vagy hat hónapot is igénybe vehet.

Az igazi feladatot (vagy ha úgy tetszik akadályt) azonban az áruellátás és a megrendelt áru kiszállításának a megszervezése jelenti. Végső soron minden azon múlik, hogy mennyit fizet a vásárló és a megrendelt árut időben és hibátlanul kézhez kapja-e. Tudjuk, hogy az amerikai on-line áruházakban gyakran igen csábító áron kínált CD-k vagy könyvek a rájuk rakódó csomagolási, szállítási, vám- és egyéb költségek miatt már nem is olyan olcsók, mire ideérnek, sőt, néha extrémen drágák.

Ezért a helyi kiszolgálás megszervezése kulcskérdés, ami a vállalatok közötti kereskedelemben is lényeges szempont. Megfelelő reklám vagy attraktivitás nélkül az áru eladhatatlanná válik. Ám a magas helyi marketingköltségek éppen az elektronikus kereskedelem legnagyobb előnyét, az olcsóságot szüntethetik meg. Ráadásul a bizalom elnyeréséhez hatékony vevőszolgálat kiépítésére is szükség van. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a jól bejáratott, hagyományos, helyi kereskedelemmel is meg kell küzdeni.

Ki az a bolond, akinek ennyi nehézség után maradt még kedve e-kereskedelemmel, nota bene nemzetközi e-kereskedelemmel foglalkozni? Nos, egyre többen vannak, mert a lehetőségek mégiscsak hatalmas vonzerővel bírnak.

Vonzások

Az elektronikus kereskedelemnek mind a vállalatok közötti (B2B), mind a kiskereskedelmi (B2C) ágában hatalmas előnyök rejlenek. Részben azáltal, hogy a kereskedelmi folyamatok automatizálhatók, részben pedig azért, mert a vásárlási folyamatból rengeteg, a termékfejlesztésben, az üzletvitel megszervezésében használható információ nyerhető ki. Olyan ismeretekre lehet szert tenni ezen az úton, amelyek megszerzésére a hagyományos kereskedelmi csatornák használata közben gyakorlatilag semmiféle esély nem kínálkozott. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy az adatokat jól kezelő cégek jelentős versenyelőnyökhöz juthatnak, s igen gyorsan javíthatják piaci pozíciójukat, növelhetik részesedésüket. Magyarán: a harc a régi, de a fegyverek vadonatújak.

A csodafegyver clickstream analysis néven vonult be az arzenálba, s valami olyasmit tesz, hogy kattintáselemzés. Ez az adatbányászat webes formája, s egyesek szerint, különösen a B2C kereskedelemben valóságos aranybánya. A weboldalakról ugyanis olyan információk érkeznek be az egyes vásárlókról, mint az adott site-on vásárlóként eltöltött múltja, a demográfiai profilja, a látogatások gyakorisága, azaz minden, amit csak egy vásárlóról a kereskedő tudni akarhat. Miközben egy hagyományos áruházban a vevőtől például személyes adatokat kérni szinte sértésszámba megy, az interneten a regisztrációhoz sokan zokszó nélkül megadják a kért információkat. A nevükhöz, korukhoz, iskolai végzettségükhöz, nemükhöz hozzákötni vásárlási szokásaikat már gyerekjáték.

Honnan jött? Hány oldalt nézett meg? Milyen termékeket nézett meg? Mit rendelt? A válaszok azonnal rendelkezésre állnak. Ha pedig valami hibádzik, azt meg lehet kérdezni. A felmérések azt mutatják, hogy az on-line vásárlók nyolcvan százaléka valamit mindig kitesz a vásárlókocsiból, mielőtt véglegesítené a megrendelését. Erre automatikusan rákérdezni technikailag nem okoz nehézséget. Sőt, elég sok válasz gyűlik össze ahhoz, hogy a szükséges módosításokat elvégezzék.

Az elutasításnak megvannak a tipikus okai. Az első helyen szerepel, hogy igen sok embernek esze ágában sincs megadni a hitelkártyaszámát az interneten. Mások inkább a számukra kaotikusnak tűnő design miatt mondanak le a vásárlásról. Megint mások a nehezen áttekinthető fizetési rendszer okán döntenek a kilépés mellett. Az elutasítások elemzéséből az is kiderülhet, hogy az adott terméket vagy szolgáltatást nem a megfelelő célközönségnek kínálják. Számos tapasztalat van például arról, hogy az adott cég hirdetési bannerein keresztül érkező vásárlók egészen más attitűddel jönnek, mint azok, akik eleve a cég honlapjára lépnek. Ezért a „Honnan jött?" kérdése az egyik legfontosabb az e-kereskedők számára.

NECCFORGALOM Magyarországon a B2C kereskedelem értéke a kereskedelmi vállalatoknál 2000-ben megközelítette a 200 millió forintot, a kereskedelmi hálózatok forgalma pedig elérte a 217 millió forintot. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kereskedelmi vállalkozások internetes B2C forgalma tavaly megközelítette a 2,4 milliárd forintot, a kereskedelmi hálózatoknál pedig az 1,7 milliárd forintot. Az idén a kereskedelmi cégek forgalmuk 2,5 százalékát, a kereskedelmi hálózatok pedig forgalmuk 1 százalékát realizálják majd a hálón.

Ki fog elemezni?

Akár B2B, akár B2C típusú kattintás elemzéséről van szó, az adatok begyűjtését, feldolgozását és analizálását valakinek el kell végeznie. De kinek? E látszólag egyszerű kérdésre nem is olyan könnyű a válasz. Még az sem biztos, hogy e munkát a vállalaton belül kell tartani, de ha így lenne is, vajon egy hagyományos vállalati szervezetben hová érdemes delegálni a feladatot?

A tapasztalatok arra vallanak, hogy a marketingosztályok tudnak leginkább jó információkat kinyerni a clickstreamadatokból. Csakhogy ezek a szervezeti egységek nincsenek felkészülve a nagy mennyiségű információ összegyűjtésére, rendezésére és szűrésére. Ez szükségképpen az IT-részlegek munkája kell hogy legyen. Általában ott működik hatékonyan a kattintáselemzés, ahol a marketingesek képesek pontosan felvázolni a piacfejlesztési szükségleteknek megfelelő elképzeléseket, amelyek alapján az IT-csapat összeállítja a megfelelő információcsomagokat. S ezeket aztán a marketingosztály megfelelőképpen elemzi, s a menedzsment számára elkészíti az ajánlásait. A vezetői döntések nyomán megváltoztathatók a termékek, a szolgáltatások, az árak, az értékesítés módja, az alkalmazott promóciós eszközök, s mindaz, amitől az értékesítés növekedése várható. A másik oldalon az IT-részleg beszerezheti vagy elkészítheti az adatbányászatban alkalmazott szoftverek és applikációk újabb verzióit, amelyek még jobb adatokat eredményezhetnek a marketing számára.

Más esetben az adatok összegyűjtését és feldolgozását a cég kiadhatja külső szervezetnek is. Erre könnyen rákényszerülhetnek az e-kereskedők, mert a site-ok jó esetben csak nőnek, csak nőnek, és egyre több adat áramlik befelé. Egy idő után annyi, amennyinek a feldolgozása már meghaladja egy kereskedőcég vagy egy termelővállalat kereskedelmi részlegének lehetőségeit. De akik a vásárlók személyes adatait kiadják, azok bizony manapság a tűzzel játszanak. A személyiségi jogok védelme ugyanis ma már Magyarországon is meglehetősen szigorú. A hibás adatkezelés számos kellemetlenséggel járhat a kereskedő számára, jogi és üzleti értelemben egyaránt. Erről mindjárt esik még szó. Elébb azonban nézzük, hogy a kattintáselemzés elegendő muníciót ad-e a helyes üzleti döntések meghozatalához!

A LEGTÖBB CÉG NEM KÉSZ AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEMRE A világ cégeinek majd kétharmada legalább egy-másfél éves lemaradásban van az elektronikus kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésében és implementálásában a saját elvárásaihoz képest, derült ki az angol Business Intelligence kutatásából. Mi több, a megkérdezett vállalatok további 21 százaléka a következő két évben sem kíván belefogni semmiféle, az e-businessel kapcsolatos fejlesztésbe. Az okok között a menedzsmentstratégia fejletlenségét nevezik meg első helyen, amely akadályozza a hatékony infrastruktúra létrejöttét. Eközben az Ernst & Young kedvező hírekről számolt be az elektronikus kereskedelem területéről. A vásárlók általában igen elégedettek az on-line kereskedők szolgáltatásaival, s egyre többen veszik is igénybe ezeket. Ez különösen meglepő annak fényében, hogy az elmúlt pár hónap során számos e-commerce cég ment csődbe, vagy volt kénytelen elismerni üzleti helyzetének megrendülését, s a befektetők között is egyre népszerűtlenebbé vált a terület. A felmérés viszont nemcsak a fogyasztók nagyobb számát, hanem az általuk vásárolt árucikkek sokféleségének kiterjedését is regisztrálta. Így egyre többen és többször vásárolnak ruházati termékeket, egészségügyi és szépészeti cikkeket, sportszereket, virágot és játékot. A megkérdezettek ugyanakkor bevallják, hogy egyelőre tartanak a rossz szállítástól vagy a megszokottnál magasabb költségektől. A kutatás, amely tizenkét országban (Ausztrália, Brazília, Dél-afrikai Köztársaság, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Izrael, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Svájc) folyt, ahol az on-line kiskereskedelmi forgalom átlagosan 75 százalékkal emelkedett. Meglepő, de az effajta vásárlásban nem a nők, hanem a férfiak állnak az élen, kivéve az USA-t, ahol a gyengébbik nem aránya meghaladja a 60 százalékot, illetve Kanadát és Ausztráliát, ahol a nemek részvétele kiegyenlített. Az elemzések szerint az e-commerce növekedése az idén kissé lelassul. Az eMarketer jelentésében például csak 57 százalékkal lesz magasabb, mint egy éve. A várható forgalom a tavalyi 42 milliárd dollárról az idén 65,9 milliárd dollárra emelkedik.

Teljes kép kell!

A clickstreamadatok kiválóak, ha a vásárlókról akarunk megtudni bizonyos jellemzőket, de többnyire egyáltalán nem árnyalják a piaci képet, önmagukban nem elégségesek. A jövő az integrált adategyüttesek használatáé, amelyek a clickstreaminformációk mellett tartalmazzák a korábbi vásárlások adatait, a más csatornákról (például piackutatásokból) származó információkat, a vásárlók ügyfélszolgálati múltját, a demográfiai adatokat, sőt, környezettanulmányokból, vásárlási, szociológiai elemzésekből származó információkat is.

Nagyon szemléletes példát adnak erre az e-kereskedelemben talán legmesszebbre jutott autóipari konszernek, amelyek az alapanyagok beszerzésétől az értékesítésig már mindent megoldottak az interneten. Sőt, a vevőktől (az érdeklődéstől a fizetésig tartó) vásárlás folyamán beszerzett információkat azonnal kombinálják a többi csatornán keresztül megszerzett piaci ismerettel, és a lehető leggyorsabban felhasználják a következő módosítások vagy új termékek tervezésénél. Az internetes technikák használata ezáltal rendkívül felgyorsítja a vásárlói igények kielégítését célzó termékfejlesztést, s jelentősen képes meghosszabbítani a termékéletciklusokat. Ehhez azonban a vállalatoknak teljes képet kell alkotniuk az őket körbevevő piacról. A kattintáselemzés és más internetes módszerek ehhez igen sok támogatást adnak. Piacelemzők szerint ez az év áttörést hozhat az új eljárások használatában, s aki még az év elején kapcsol, az az év végére jól mérhető piaci előnyre tehet szert. Persze, ha minden mást is jól csinált.

Személyiségi jogok

Például elkerülte az adatelemzések során az imént már említett személyiségi jogok megsértését. Arra ugyanis már rájöttek az e-kereskedők is, hogy a vásárlói bizalom hiányában még a legtökéletesebb informatikai és logisztikai rendszer sem ér egy hajítófát sem. A bizalom elnyerésében és megőrzésében pedig a személyiségi jogok védelmének kulcsszerepe van.

Amerikában ez már odáig jutott, hogy a vállalatok „privacy department"-eket, személyiségi jogokkal foglalkozó osztályokat hoztak létre. Sőt, jelentős hír volt nemrégiben, hogy az IBM alkalmazott először az IT-cégek közül „chief privacy officert", azaz első vonalbeli menedzsert a személyiségi jogok védelmére. Nálunk erre talán még egyetlen példa sincs, de egészen biztos, hogy hamarosan egyre több lesz. Az itt dolgozó szakemberek jogi specialisták, akiknek főleg az a dolguk, hogy olyan körülményeket alakítsanak ki az e-kereskedelemben, amelyek közepette elkerülhetők a jogviták. A probléma abból adódik, hogy az ellátási láncok egyre szélesebb fürtökbe kapcsolódnak, s néha elkerülhetetlennek tűnik, hogy a vásárlók kiszolgálása érdekében a kereskedő az adataikat továbbadja az alvállalkozóinak. A kérdés az, hogy ezt milyen körülmények között teheti meg. Mivel az internet számos, eddig soha fel nem merült esetet produkál, a szakértők arra figyelmeztetnek: már a vásárlási feltételeket (amelyeket minden on-line vásárlónak el kell fogadnia a rendszerbe való belépéskor) úgy kell kialakítani, hogy azok korlátozzák a kereskedő felelősségét. Ez azonban nem mehet a bizalom rovására, hiszen akkor ennek a hagyományos kereskedelemmel szembeni előnyeit a cég nem élvezheti.

Bizalom

Most, hogy leszögeztük: a bizalomnak az interneten talán még nagyobb szerepe van, mint a „tégla és habarcs" cégeknél, nézzük meg, hogyan teremthető meg a bizalom!

Ezúttal sem kell feltalálni a spanyolviaszt. A bizalom legerőteljesebb megnyilvánulására éppen azok a cégek számíthatnak, amelyet a hagyományos gazdaságban is elismernek a vásárlók. Ez utóbbiak az interneten a kényelmes beszerzési, vásárlási megoldásokat keresik. Ha nem találják, visszatérnek a hagyományos gazdaságban bevált utakhoz. Ezért egy neves cég a legjobban teszi, ha internetes kereskedelmi tevékenységét a lehető legegyszerűbb módon kezdi meg. Csak semmi csillogás! Nem kellenek bannerhirdetések (amelyek többnyire úgyis csak periferikus információkat közölnek), nem kellenek e-mail-szolgáltatások, speciális tartalmak stb., hanem igen gyorsan letölthető oldalak, ahol a vásárlás folyamata gyors, egyszerű és áttekinthető. A cég a profitot ugyanis nem a hirdetésekből, hanem saját üzletének működtetéséből, például termékek eladásából szerzi meg. Ezzel általában tetemes költség takarítható meg. A légitársaságok körében végzett egyik felmérés során például kiderült, hogy egy jegy eladásának átlagos ára utazási irodák igénybevételekor 10 dollár, az internetes eladás költsége pedig egy dollár. Persze a tízes osztó nem minden esetben működik, de a megtakarítás szinte biztos. Azaz a hagyományos gazdaságban megszerzett bizalom kellő megfontoltsággal könnyen forintokra váltható az internetes üzletekben és piactereken.

A vállalatok már a hagyományos gazdaságban megtanulták, hogy jelentős növekedésre az a cég számíthat, amelyik biztos ellátási láncokat és megfelelő ügyfélszolgálatot épített ki. Ezek hiányában képtelenség tartósan terjeszkedni. Az internet végtelen lehetőségei sokakat megzavartak, s a régi szabályokat felrúgva, azonnal nagyot akartak nőni. A bizalom elveszett, s amikor az internetes aranyláz csillapodásával már a befektetők is szűkebben kezdték mérni a pénzt, nem maradt sem erkölcsi, sem anyagi tőkéjük. Az eredményt a „dotcom" cégek múlt év végi csődhulláma igen szemléletesen mutatta.

Hódíts új vevőket!

Az internetes kereskedelem folyamatosan változik, mindig újabb módszereket dolgoznak ki a vállalatok, hogy újabb részpiacokat nyithassanak. Vannak cégek, amelyek máris felkészültek arra a korszakra, amikor a vásárlók már nem feltétlenül lesznek PC-függők. A PC-ktől való megszabadulásra (persze, csak ha valaki ezt akarja) a bevezetőben már említett legkülönfélébb kategóriába tartozó mobilszámítógépek és hálózati eszközök teremtenek majd lehetőségeket. Nemrégiben jelentette be az egyik PDA-kat gyártó cég, hogy eszközükkel az internet történetében végrehajtották az első hitelkártyás tranzakciót. Azaz szabad az út a vásárlási céllal történő mobil internetezés előtt. Ez sok olyan embert is vásárlóvá tehet, aki egyébként idegenkedett a PC-k használatától. Másfelől e kéziszámítógépek, digitális asszisztensek és kommunikátorok lényegesen olcsóbbak, mint a PC-k. S akkor még nem beszéltünk azokról a céleszközökről, amelyek segítségével a televíziók használhatók fel internetes tartalmak letöltésére vagy vásárlásra.

E helyzetet azonban egy másik szemszögből is lehet nézni. Ma már működnek olyan vállalkozások, amelyek annak érdekében, hogy kereskedelmi szolgáltatásaikra felhívják a figyelmet, ingyenes internet-hozzáférést, sőt, igen olcsó - gyakorta saját márkanevük alatt piacra küldött - PC-ket is kínálnak a vásárlóiknak a hálózati kereskedelem fejlesztése végett. Ezen az alpiacon ugyan rendkívül alacsony a profitráta, de a „nagy forgalom, kis haszon" elve mentén az elemzők komoly jövőt jósolnak e filozófia követőinek. Az ilyen, főleg B2C e-kereskedők célja - gyakran egy hagyományos értékesítőlánccal a hátuk mögött -, hogy azokat a vásárlókat hódítsák meg, akik különben az áruházakban szokták intézni a bevásárlásaikat. Ezek az emberek viszont nem szeretnek kockáztatni. Csak akkor rendelnek, ha biztosak lehetnek benne, hogy időben, jó minőségben és olcsón kapják meg azt, amit megrendeltek. Éppen ezért az alkalmazott stábok hozzáértése ebben a műfajban igen alapos. Mondhatni, itt akkor megy jól az üzlet, ha az e-kereskedelem az alkalmazottak számára nem puszta technikai teendőt jelent, hanem úgy tekintik: ez maga az üzlet.

Az e-kereskedelem világméretű növekedése 2004-ig (milliárd USD)
  2000 2001 2002 2003 2004

Részesedés* (%)
(2004)

Összesen

657,0

1233,6

2231,2

2979,7

6789,8

8,6%

Észak-Amerika

509,3

908,6

1495,2

2339,0

3456,4

12,8%

Egyesült Államok

488,7

864,1

1411,3

2187,2

3189,0

13,3%

Kanada

17,4

38,0

68,0

109,6

160,3

9,2%

Mexikó

3,2

6,6

15,9

42,3

107,0

8,4%

Ázsia-csendes-óceáni térség

53,7

117,2

286,6

724,2

1649,8

8,0%

Japán

31,9

64,4

146,8

363,6

880,3

8,4%

Ausztrália

5,6

14,0

36,9

96,7

207,6

16,4%

Koreai Köztársaság

5,6

14,1

39,3

100,5

205,7

16,4%

Tajvan

4,1

10,7

30,0

80,6

175,8

16,4%

Egyéb

6,5

14,0

60,6

130,5

197,1

2,7%

Nyugat-Európa

87,4

194,8

422,1

853,3

1533,2

6,0%

Németország

20,6

46,4

102,0

211,1

386,5

6,5%

Egyesült Királyság

17,2

38,5

83,2

165.6

288,8

7,1%

Franciaország

9,9

22,1

49,1

104,8

206,4

5,0%

Olaszország

7,2

15,6

33,8

71,4

142,4

4,3%

Hollandia

6,5

14,4

30,7

59,5

98,3

9,2%

Egyéb

25,9

57,7

123,4

240,8

410,8

6,0%

Latin-Amerika

3,6

6,8

13,7

31,8

81,8

2,4%

Egyéb

3,2

6,2

13,5

31,5

68,6

2,4%

* Az e-kereskedelem részesedése a teljes kereskedelemből.
Forrás: Forrester Research

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére