A pénz- és tőkepiaci befektetők nehéz helyzetben hozzák meg döntéseiket: szinte alig van tisztes reálkamatot ígérő befektetési lehetőség. A hazai börze a világ nagy áramlatainak van kitéve, éppúgy függ a nyugat-európai konjunktúraváltozástól, az euró-dollár árfolyamjátékától, mint a manapság fenyegető amerikai recessziótól. Hovatovább a portfólióbefektetők érnek, érhetnek el tisztességesnek mondható hozamokat, no és a tőzsdén merészen játszó, néha veszíteni is hajlandó vállalkozó szellemű spekulánsok. A befektetési alapok a kisbefektetők változatlanul kedvelt célpontjai, reneszánszukat élik a vállalati kötvények, illetve továbbra is stabil befektetési menedék a biztonságot ígérő állampapír. Egyre több pénz áramlik a műkincsek, festmények, antikvitások kereskedelmében, míg az ingatlanpiac mintha kissé "leült" volna.
A befektetések makrogazdasági környezete meglehetősen bizonytalan, bár a piac résztvevői bizakodóak. A nemzetközi invesztíciós környezet, a tőzsdék helyzete ingatag, hosszabb távú előrejelzésre szinte senki sem vállalkozik. A hazai inflációs várakozások igencsak eltérőek: mást mond a kormány, mást a gazdaságkutatók, a jegybank pedig hallgat. A közeljövő monetáris és fiskális politikája az új jegybankelnök és a pénzügyminiszter együttműködésén és az irányvonal helyes kiválasztásán is múlik. A sok nyitott kérdés láttán bizton állíthatjuk: a befektetők helyzete az idén sem lesz sokkal könnyebb.
A befektető számára alighanem az okozza a legfőbb problémát, hogy a széles kínálatból miként szemezgessen. Válassza a legkényelmesebb megoldást, s szorítkozzon a banki betéti kamatokra? Vagy kockáztasson, s tegyen fel mindent a részvényekre? Esetleg kompromisszumos lehetőségként államkötvénnyel egészítse ki a portfólióját? Cikkünkben az aktuális befektetési lehetőségeket vettük sorra.
Betétek vagy állampapírok?
A banki betéti konstrukcióknál a lakosság továbbra is a látra szóló betétet, illetve a pár hónapos lekötést részesíti előnyben, jóllehet az inflációhoz képest aligha könyvelhet el reálkamatot az ügyfél ezeken a befektetési formákon. Az elmúlt évi átlagos infláció 9,8 százalék, de a decemberi éves infláció még mindig két számjegyű volt. Ez évre 8,4 százalék magasságába várják a fogyasztói árindexet az elemzők, az új pénzügyminiszter az év első hónapjaiban az infláció vártnál gyorsabb ütemű mérséklődésével számol.
Az év elején mindenesetre 2,5-5 százalékot remélhet a letéti számla után az ügyfél, míg ha egy hónapra leköti a pénzét, 8,0-9,5 százalékot – a számlán lévő összeg függvényében. Három hónapra 8,3-9,6, egy évre 8,5-9,8 százalék között lehet lekötni a pénzt a bankokban.
Az éven belüli diszkontkincstárjeggyel ennél jobban járhatnak a magánszemélyek. A három hónapos kincstárjegy 11,2, az egyéves 10,5 százalékos hozammal kecsegtetett január végén.
Az elemzők a jegybank esetleges repokamat-csökkentése miatt az éven belüli lejárat esetén a három hónapos, illetve az egy-két éves lejáratot ajánlják a befektetőknek. A kétéves kötvénnyel egyébként évi 10 százalék körüli hozamot remélhetnek a befektetők.
A Mol az év sztárja?
Melyik részvénnyel lehet a legnagyobb hozamot elérni 2001-ben? Alighanem jósnak kell lenni, hogy a választ tudjuk a kérdésre, ám az elemzők szerint a vállalatok eredménykilátásai sokat segíthetnek.
Az ING Barings elemzői például a Molban látják a legnagyobb fantáziát, mondván, a társaság nyereségének közel megduplázódása, a külső tényezők kedvező volta (alacsonyabb olajár, gyengébb dollár), illetve a gázüzletág bizonytalan sorsának rendeződése szárnyakat adhat az olajipari részvény árfolyamának, főként az év második felében.
Ami viszont egyetlen portfólióból sem hiányozhat, az a Matáv – mutatnak rá az elemzők -, annak ellenére, hogy nemzetközi porondon a távközlési társaságok megítélése korántsem kedvező. A France Telekom mobiltársaságának, az Orange-nak január végén induló nyilvános részvénykibocsátásánál a kibocsátási ársáv az elemzők várakozásaitól mintegy 20 százalékkal maradt el, ennek köszönhetően a kontinens nagyobb távközlési cégeinek árfolyama mind lejtőre került. Bár a Matáv ez évi sorsa döntően a külföldi eseményektől függ, az mindenesetre bizakodással töltheti el a befektetőket, hogy az idei tarifamódosítások kedvezőbbek lettek az elemzők által vártaknál.
Az Egis és a Richter Gedeon megítélése is javult az év elején, amit azzal magyaráztak, hogy belátható időn belül – a legutóbbi hírek szerint legkorábban március elsejétől – életbe léphetnek az új gyógyszerárak. A kormány és a gyógyszergyártók közötti – egyébként újratárgyalandó – szerződés értelmében az utóbbiak az infláció 70 százalékával növelhetik az áraikat három éven keresztül. A helyzet rendezése megszünteti a gyógyszerpiacon uralkodó bizonytalan hangulatot – mutatnak rá az ING elemzői. Emellett a két társaság mellett szól, hogy profitálhatnak az oroszországi gazdasági helyzet javulásából, s az Egis az idén, a Richter jövőre érheti el az 1997. – az orosz válság előtti – évi kiviteli szintet. Az előbbi esetében egyébként 5, az utóbbinál 16 százalékos profitjavulást várnak a szakemberek.
A Graboplast, a Nabi és a Pannonplast is jó választásnak bizonyulhat – vélekednek egyes elemzők. A Graboplast januári közgyűlését követően – ahol a 25,1 százalékos pakettet birtokló Wallis javaslatára többek között kicserélődött az igazgatóság – várhatóan stabilizálódik a társaság helyzete, s a Wallis által jelzett stratégia alapján hosszabb távon növekedési pályára állhat a cég – állítják az IE-New York Broker elemzői.
A Nabi januárban két nagy volumenű amerikai szerződéssel örvendeztette meg a befektetőket. A társaság a bostoni és a chicagói közlekedési vállalatok számára szállít autóbuszokat, amelynek eredményeként a Nabi túlteljesítheti a piaci átlagot.
A Pannonplast arról számolt be az év elején, hogy az 52 százalékos tulajdonában álló FCI Furukawa Kft.-ben – amely kompozit szigetelőegységeket értékesít főként a vasút és a nagyfeszültségű távvezetékek üzemeltetői számára – 58 százalékra növelte részesedését. A Pannonplast árfolyamát azonban az a híresztelés indította el felfelé, miszerint beszállítója lehet a Flextronicsnak, amely a Microsoft számára Magyarországon gyártja majd az X-Boksz nevű játékot – mondták az IE-New York Broker elemzői.
Élen a nemzetközi kötvényalapok
A befektetési alapok között érdekes módon a külföldi részvényekbe fektető részvényalapok aránya nőtt, a kötvényeké stagnált, jóllehet az utóbbi alaptípus bizonyult a 2000. év legsikeresebb befektetési formájának. A nemzetközi kötvényalapok többsége 11 százalék feletti hozamemelkedést tudott az elmúlt évben felmutatni, amivel lekörözte a hazai kötvény-, illetve pénzpiaci alapok teljesítményét is. A kötvényalapok 8-12, a pénzpiaci alapok 5-10 százalék közötti hozambővülést értek el. A vegyes alapok hozama igen széles sávban mozgott, hiszen míg az egyik 9 százalékos csökkenést ért el, addig a másik 12 százalékos emelkedést mutatott.
A kamatcsökkenésre a külföldi kötvények jóval érzékenyebben reagálnak, mint a hazaiak, ráadásul a nemzetközi kötvényalapokban hosszabb futamidejű papírok vannak – magyarázta a devizakötvény-alapok hozamgyarapodásának hátterét Fatér Gyula, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke, hozzátéve, hogy jót tett az alapoknak a dollár erősödése is.
A hozamrangsort egyébként egészen késő őszig a nemzetközi részvényalapok vezették. Az utolsó hónapok áresései azonban megcsapolták a korábbi nyereségeket, s az év végén az alapok egy része már csak 2-5 százalékos hozamot mutathatott fel, míg mások 3-10 százalékos veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.
Az elmúlt évben egyébként 26 százalékkal, 564,2 milliárd forintra nőtt a hazai befektetési alapok vagyona.
A növekedés üteme több mint kétszeresen meghaladja a lakossági megtakarításokét, amit Fatér Gyula kedvező tendenciának tart.
Míg 1999-ben gomba módra szaporodtak az alapok, addig tavaly konszolidálódott a piac, s az alapok méretnövekedésének, illetve átstrukturálódásának lehettünk szemtanúi – mutatott rá a Bamosz elnöke. A tortából a legnagyobb szeletet változatlanul a hazai kötvényalapok hasítják ki, 2000. december végén az összvagyon mintegy 67 százalékát (378,3 milliárd forint) mondhatták magukénak.
Az év elején életbe lépett átsorolásoknak köszönhetően – miután körvonalazódott, hogy melyik alapkategóriának mik a "követelményei" – némileg átrendeződtek az arányok. A vegyes alapok vagyona az 1999. végi 72,7 milliárd forintról januárra 16,3 milliárdra csökkent, míg a részvényalapoké 9,1 milliárdról 22,9 milliárd forintra nőtt. Az összvagyonból december végén a vegyes alapok három, a részvényalapok nyolc százalékkal részesedtek.
A hazai magánszemélyek befektetési preferenciáját jól mutatja, hogy a kötvényalap után a pénzpiaci alapban található a legtöbb tőke: a tavaly év végi 88,1 milliárdos vagyon 44,2 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi értéket.
Fatér a tavalyihoz hasonló, 26 százalék körüli növekedési ütemre számít idén is a befektetési alapok esetében. Az elnök bízik abban, hogy a részvényalapok visszanyerik a súlyukat, ám új alapok tömegszerű megjelenésével már nem számol.