Hogyan kössünk franchise-szerződést?

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 35. számában (2001. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Múlt havi számunkban foglalkoztunk az egyre terjedő franchise fogalmával és főbb jellemzőivel. A téma folytatásaként ismertetést adunk a franchise-szerződés megkötésének szabályairól.

 

A franchise-szerződés szerződő felei a franchise-adó vagy -átadó, illetve a franchise-vevő vagy -átvevő. Franchise-átadó bárki lehet, külföldi és belföldi természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság egyaránt. A Magyar Franchise Szövetség által is átvett Franchising Európai Magatartási Kódex (Magatartási Kódex) elvárása azonban a franchise-átadóval szemben, hogy a rendszer kiépítése előtt rendelkezzen egy úgynevezett pilot projekttel, azaz legalább egy gazdasági egységben a franchise-szerződés megkötése előtt eredményesen kipróbálja a franchise-rendszer alapját képező ismeretanyagot, módszereket, megoldásokat. A másik elvárás, hogy a szerződés tárgyát meghatározó szellemi tulajdon körébe tartozó oltalmi jogok jogosultja ő legyen, vagy a jogosulttól felhatalmazással (licenciával) rendelkezzen a felhasználás engedélyezésére.

A franchise-átvevő oldalán a szerződés mindig erőteljesen személyes jellegű kötelem, az átadó tehát az átvevő személyes tapasztalataira, ismereteire, a hozzá fűződő bizalomra építi fel a rendszert. Ezért - bár nem szokatlan, hogy az átvevői oldalon is megjelenjenek jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok - alapvetően a franchise-átvevő természetes személy. Ha a természetes személynek lehetősége is van rá, hogy az átvett rendszert társasági formában működtesse, a működtetésre társaságot alapítson, és formálisan az legyen a szerződés alanya, vagy az átadó jóváhagyásával megengedje a társaságnak az átvett jogok használatát, a szerződések előírják, hogy a társaság irányításához a magánszemélynek elegendő szavazattöbbséggel kell rendelkeznie, illetve ha a többsége megszűnik vagy a társaságból kilép, a szerződés is megszűnik. Az sem kizárt, hogy a franchise-átadó maga is kisebb részesedést szerez az átvevő társaságában.

Alakszerűségek

A szerződés csak írásban jön létre érvényesen, az írásbeli alakot egyébként a Magatartási Kódex kötelezővé is teszi, azzal a szigorítással, hogy a szerződés hivatalos fordítását az átvevő országának nyelvén kell elkészíteni, és azt, illetve a szerződést a megkötés után ki kell adni az átvevő részére. Az írásbeli forma a Magatartási Kódex előírásai nélkül is fontos, a licencia-szerződéses elemek, illetve a szerződés bonyolultsága, a viták elkerülése miatt.

Preambulum

A franchise-szerződések általában tartalmaznak bevezető klauzulát (preambulumot), amelyben rögzítik a szerződés előtörténetét és a szerződés gazdasági célját. A preambulum tartalmazhatja azt is, hogy az átadó rendelkezik egy működő, sikeres rendszerrel, az ehhez kapcsolódó ismeretekkel és az oltalmi jogokkal, illetve hosszabb ideje fennálló tapasztalatokkal és egységes megjelenéssel, amelyhez a piac jó megítélése tartozik, és hogy ezek megőrzése, továbbfejlesztése mellett a szerződés célja az átvevő bevonása ebbe a rendszerbe. A preambulumoknak a szerződés értelmezése körében kiemelkedő szerepük van.

A franchise-rendszer leírása

A szerződés gerince a franchise-rendszer és az azt alkotó és az átadót megillető szellemi termékek, oltalmi jogok, valamint a rendszer meghatározása és leírása. Itt rögzítik, hogy a rendszer működtetése során milyen vállalati és árujelzők, iparjogvédelmi és szerzői jogok, know-how-k és egyéb jog védte szellemi termékek jellemzik a franchise-rendszert. A rendszer meghatározására természetesen a szerződés az önmaga elvontságában és tömörségében nem mindig elegendő, ezért az egyes elemek, különösen a know-how és egyéb szellemi termékek leírása az úgynevezett - gyakran több száz oldalas - kézikönyvekre vagy átadói irányelvekre marad, amelyek azonban, mint a szerződés mellékletei, annak integráns részét kell hogy képezzék.

Teljességi nyilatkozat

A szerződések gyakori kikötése az átvevő "teljességi nyilatkozata". Ebben arról nyilatkozik a franchise-átvevő, hogy a szerződés alapját képező előzetes információkra, illetve a szerződés szövegének, a szerződés mellékleteinek (különösen a kézikönyvek, átadói irányelvek) megismerésére elegendő ideje volt, azokat, illetve azok alapján a rendszer működtetését és rentabilitását - esetleg szakértői segítségével is - megvizsgálta és megismerte, és azokat be fogja tartani. Ezzel elkerülhető, hogy az átvevőnek valamely információ hiányozzon, az átvevőt a működésről és jövedelmezőségről tévedésben tartsák, vagy megtévesszék.

Általános szerződési feltételek Az átadók sokszor előre kidolgozzák a franchise-szerződéseket, azért, hogy azok - mintegy standardizált feltételként - valamennyi franchise-átvevő vonatkozásában érvényesüljenek, amivel egyszerűsítik, ésszerűsítik a szerződéskötés menetét. A franchise-szerződések így - részben vagy egészben - általános szerződési feltételeket tartalmazhatnak, mivel az átvevőknek általában nem sok lehetőségük van az egyes szerződéses kikötések végigtárgyalására. Ebben az esetben a szerződésre alkalmazni kell a Ptk. általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályait is. Amennyiben a franchise-átadó a szerződéseket a fentiek szerint, egyoldalúan, előre dolgozza ki, több - legalább 2 - szerződés megkötése céljából, úgy bizonyítania kell vita esetén, hogy a feltételek kidolgozásában (részben vagy egészben) az átvevő is részt vett, azaz a szerződést, vagy legalábbis egyes feltételeit egyedileg tárgyalták meg. Amennyiben nem ez történt, a feltételek csak akkor válnak a szerződés részévé, ha az átvevőnek lehetősége volt azok megismerésére, és azokat írásbeli nyilatkozatával (aláírásával) kifejezetten elfogadta, illetve az úgynevezett "meglepő kikötéseket" (a szokásos szerződési gyakorlattól, vagy a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltérő feltételeket, például beszámítás tilalma, a szerződésszegés esetén az egyoldalú szerződésmegszüntetési jog kizárása vagy korlátozása, engedményezés tilalma) külön is elfogadta. Az átvevő jogosult megtámadni a franchise-szerződés tisztességtelennek minősülő általános szerződési feltételeit (ha a szerződés a jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg). A franchise-átadó ezenkívül számolhat azzal is, hogy az arra jogosult szervek - ügyész, fogyasztóvédelmi felügyelőség, kamarák, fogyasztóvédelmi egyesületek - megtámadják a szerződéses kikötést, amelynek eredménye lehet az is, hogy az adott szerződéses megállapodás valamennyi franchise-átvevő szerződésében érvénytelenné válik.

A franchise-jogok átengedése

A franchise-rendszer alapját képező szellemi tulajdon körébe tartozó oltalmi jogok használatának átengedése (licenciája) a franchise-átadó alapvető szerződéses kötelezettsége. A jogok felhasználása alapvetően több irányból is korlátozott. Egyrészről a felhasználás célja szempontjából, hiszen a jogok csak a rendszer működtetése, az annak tárgyát képező áruk, illetve szolgáltatások előállítása, illetve forgalmazása körében használhatók fel, az átvevő által üzemeltetett franchise-vállalkozás tevékenységében, az elnevezéseket, megjelöléseket saját cégnevében, egyéb vállalati és árujelzéseiben nem használhatja.

A franchise-átvevő a rendszert alapvetően csak egy meghatározott földrajzi területen működtetheti, és az ahhoz kapcsolódó jogok felhasználása is erre a területre korlátozódik (ezeket a területi korlátozásokat a 246/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet is megengedi - versenyjogi szempontból - azzal, hogy ez még azt is jelentheti, hogy más földrajzi területen ugyanazon franchise-rendszerben működő átvevő hátrányára, annak területén a franchise-átvevő nem idézhet elő versenyhelyzetet).

Harmadrészről a jogoknak az átvevő nem válik kizárólagos használójává, azokat az átadó más franchise-átvevőknek is engedélyezheti az adott rendszeren belül azzal, hogy esetlegesen úgynevezett területvédelmi vagy ügyfélvédelmi kötelezettséget vállal az átvevővel szemben (kötelezi magát, hogy a hozzá utalt földrajzi területen, illetve vevőkör vonatkozásában más átvevőknek ilyen jogot nem enged).

Negyedrészről az átvevő az általa használt jogokat nem adhatja tovább harmadik személyeknek úgynevezett "alhasználatba" (allicenciába), kivéve az erre vonatkozó szerződéses megállapodást vagy az átadó hozzájárulását (például master-franchise).

Az oltalmi jogok védelme

A franchise-átadót jogszavatosság terheli, felel tehát azért, hogy az általa használatra átengedett jogokon harmadik személynek nem áll fenn olyan joga, igénye, amely ezeknek a jogoknak a használatát kizárja, akadályozza vagy korlátozza.

Az átvevő általában nem szerez olyan jogállást, hogy a jogok védelme céljából (például védjegy, szabadalombitorlás, jogosulatlan felhasználás esetén) önállóan fellépjen, kivéve azokat az eseteket, amikor a franchise-átadó egy meghatározott időn belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, és az intézkedésre a szerződés jogosítja fel az átvevőt. A jogok védelme alapvetően a franchise-átadó joga és kötelessége, az átvevőt csak - jogsértések észlelése esetén - az értesítés, a figyelemfelhívás, az intézkedésekben való támogatás és a jogok elleni, harmadik személy általi igényérvényesítés során a harmadik személy támogatásától való tartózkodás kötelezettsége terheli. A szerződések általában rendelkeznek arról is, hogy a védekezés költségeit a felek milyen arányban viseljék.

A franchise-vállalkozás beindítása, üzlethelyiségek kialakítása

Tekintettel arra, hogy a franchise-vállalkozás beindítása számos előkészületet igényel (például a betanító oktatásokon való részvétel, a cégalapítás, üzlethelyiség keresése és kialakítása, munkaerő-toborzás), a szerződések általában rögzítik, hogy a szerződés megkötését követően mennyi idő után köteles az átvevő a vállalkozást beindítani és működtetni. A szerződések gyakorta tartalmaznak rendelkezéseket a megfelelő üzlethelyiség kiválasztása, kialakítása, berendezése, megjelenése, az átvevő adatainak (például nevében, cégnevének, más elnevezéseinek) azokon való feltüntetése (általában korlátozások, tilalmak) vonatkozásában. Sőt, sokszor az átadó támogatásban részesíti az átvevőt az üzlet kialakításában is.

Előszerződés Amennyiben a felek célja a végleges szerződés megkötése, úgy előbb előszerződést kell kötniük. Az előszerződésre a Franchising Európai Magatartási Kódex is tartalmaz előírásokat. E szerint: az átadónak írásbeli tájékoztatást kell adnia az előszerződés megkötése előtt az átvevő jelöltnek az előszerződés céljáról, rendelkezésére kell bocsátania minden olyan anyagot, amelynek alapján az átadó fizetést követelhet aktuális, az előszerződés időszaka során és kapcsán felmerült kiadásainak fedezeteként (költségek, kezelési díjak megtérítése, amennyiben ezt nem előszerződésben, hanem titoktartási megállapodás keretében kötik ki, célszerű ott is alkalmazni a Magatartási Kódex előszerződésre vonatkozó rendelkezéseit), a már kifizetett költségeket, kezelési díjakat az átadónak a franchise-szerződés megkötésekor vissza kell térítenie, vagy az úgynevezett belépési díjba mint előleget be kell számítania, az előszerződésnek tartalmaznia kell a feltételeket és a megszűnéssel kapcsolatos megállapodásokat és annak jogkövetkezményeit (például határidő a végleges szerződés megkötésére, esetleges szankciók, úgymint meghiúsulási kötbér, foglaló), az előszerződés tartalmazhat versenytilalmi és titkossági kikötéseket is.

A franchise-átvevő jogállása

Függetlenség

A szerződésekben a felek rögzíteni szokták, hogy az átvevő jogilag és pénzügyileg független vállalkozó, aki a franchise-rendszerbe tartozó vállalkozását saját nevében és kockázatára működteti, az annak körében megkötött szerződésekért, illetve harmadik személyeknek okozott károkért (például termékek hibájából eredő károk) saját maga felelős. Az átvevő által kötött szerződések és más jogügyletek, illetve cselekmények az átadót nem kötelezik, az átvevő az átadó képviseletére, a nevében való eljárásra nem jogosult. Kiegészül ez azzal is, hogy amennyiben az átvevő által működtetett franchise-vállalkozás üzletfelei, fogyasztói, az ennek körében felmerülő jogsérelmeik orvoslása céljából az átadó, vagy a rendszer más átvevői ellen fordulnak, velük szemben eljárásokat kezdeményeznének, az átvevő az eljárások vagy azok következményei alól mentesíti az átadót, illetve az esetlegesen érintett többi rendszertagot. A gyakorlatban a károsultak azért fordulnak inkább az átadóhoz, mert az egységes megjelenés miatt a módszert egy vállalkozásnak tekintik, vagy mert bizonyos jogi hivatkozásokkal például a termékfelelősségre, a felelősségáttörés elvére alapozva az általában tőkeerősebbnek vélt átadótól remélik követeléseik biztosabb megtérülését.

Összeférhetetlenség

A szerződések előírják azt is, hogy az átvevő teljes erejét a franchise-vállalkozás működtetésének köteles szentelni, más vállalkozások párhuzamos vitele, más munkavégzésre irányuló jogviszonyok (például munka-, megbízási, vállalkozási, ügynöki, alkuszi szerződések) egyidejű létesítése csak az átadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

Utasítási jog

A franchise-átvevő köteles a rendszert jellemző ismérvek (kézikönyvek, irányelvek) és az átadó utasításainak betartására és betartatására, és köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a rendszerhez kapcsolódó jó üzleti megítélést, hírnevet megőrizze, a rendszer üzleti partnereivel, fogyasztóival fennálló kapcsolatokat ápolja. Ehhez tartozhat az is, hogy köteles a panaszok, a garanciális és szervizigények kezelése céljából ügyfélszolgálati rendszert fenntartani (saját költségén), illetve a zavartalan kiszolgálás érdekében mindig megfelelő mennyiségű, összetételű árukészlettel rendelkezni.

Forgalomnövekedési elvárások

A franchise-átvevő alapvető kötelezettsége a rendszer részét képező áruk, szolgáltatások forgalmának minden eszközzel való elősegítése, növelése. A szerződések tehát az átvevő kötelezettségeként gyakran forgalmi vagy forgalomnövekedési elvárásokat is előírnak, amelyek folyamatos nem teljesítése akár a szerződés megszüntetését is eredményezheti. Az átvevőnek az átadót ezért rendszeresen tájékoztatnia kell a piac, a saját és a versenytársak forgalmának alakulásáról.

Beszerzési kötelezettség

Az egységes rendszerkép érdekében gyakori előírása a franchise-szerződéseknek, hogy a rendszert alkotó árukat az átvevő kizárólag a franchise-átadótól vagy az általa megjelölt szállítóktól szerezze be. Amennyiben a szállító egyben a franchise-átadó is, a szerződés tartalmaz egy szállításikeret-megállapodást, amelynek alapján az átvevő úgynevezett eseti lehívásokkal, megrendelésekkel szerzi be a szükséges árumennyiséget, általában az átadó általános szerződési feltételeinek és mindenkori listaárainak elfogadása és alkalmazása mellett. Versenyjogi szempontból azonban tilos, hogy ez a beszerzési kötelezettség kizárja a mástól való beszerzést arra az esetre, ha a franchise-átadó a szállítással kapcsolatos kötelezettségeit megszegte (például rendszeresen hibásan vagy késve, kevesebbet szállít). Az átvevő az árut a hálózat más átvevőjétől, vagy az átadóval szerződéses kapcsolatban álló kereskedőtől, vagy azonos minőségi árut más, esetleg kedvezőbb forrásból szerezheti be [246/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §-ának b) pontja].

Oktatás

Az átvevő, illetve kijelölt munkatársai kötelesek részt venni az átadó által biztosított betanító, illetve a későbbi, folyamatos oktatáson.

Biztosítás

A zavartalan üzletmenet és a rendszer működésének és a folyamatos profitszerzés biztosításának érdekében a szerződések általában előírják, hogy az átvevőnek különféle biztosításokat (például vagyon- és felelősségbiztosítást) kell kötnie.

Könyvelés

Lényeges kötelezettsége az átvevőnek, hogy meghatározott elveknek megfelelő üzleti könyvvitellel rendelkezzen, és gyakran kötelezik arra is, hogy beintegrálódjon az átadó könyvelési rendszerébe. A szerződés előírhatja azt is, hogy az átvevő a könyvelésével kapcsolatos információkat szolgáltasson az átadónak, és akár azt is, hogy betekintést engedjen az üzleti könyvekbe.

A díj (royalty)

A franchise-átvevő az átadónak díjat köteles fizetni az átengedett jogok használatáért. A díj lehet egyszeri belépti, illetve folyamatosan, időszakonként visszatérően, az előírt forgalommal arányos vagy átalányösszegben meghatározott díj is. A forgalomarányos díj esetében tisztázni kell, hogy milyen elemek képezik a díj alapját (például forgalmi adóktól mentes értékesítési árbevétel).

A franchise-átadó jogállását meghatározó jogok és kötelezettségek

Információ, tájékoztatás

A franchise-átadó alapvető kötelezettsége az átvevő folyamatos és hathatós támogatása, a rendszer működtetéséhez szükséges valamennyi információ átadása. A támogatás lehet kereskedelmi (például értékesítési módszerek, csatornák ismertetése, kedvezőbb beszerzési források feltárása, katalógusok, szóró- és mintaanyagok, prospektusok rendelkezésre bocsátása), műszaki-technikai (például az üzlethelyiség berendezésének kialakítása, a rendszer részeként üzemelő szoftverek karbantartása), szervezési (szervezeti, működési rend kialakítása, tanácsadás az engedélyek megszerzésében), gazdasági (elemzések, kölcsönök, tervezés, számvitel).

A támogatásból eredő kötelezettség az átvevő betanítása és folyamatos oktatása, azzal, hogy az oktatás megszervezésének, megtartásának költségeit általában az átadó, míg az azzal kapcsolatos utazás, tartózkodás, ellátás költségeit az átvevő viseli.

Reklám

Alapvetően a rendszer reklámozási alapelveinek meghatározása is az átadó joga, illetve kötelezettsége. Általában az átadó vállalja a rendszer nemzetközi, illetve nemzeti szintű reklámozását és ennek költségeit, az átvevőnek csak végre kell hajtania az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. A franchise-vállalkozás működési területén a reklámozás általánosságban az átvevő feladata és ennek költségeit is ő viseli, de a reklámakciókat - anyagokat előzetesen - az egységes arculat megóvása érdekében - jóvá kell hagyatnia az átadóval.

Utasítás, ellenőrzés

Az átadó jogosult utasításokat adni az átvevőnek a rendszerre és üzemeltetésére vonatkozóan, továbbá hogy széleskörűen, akár még rajtaütésszerű próbavásárlások útján is ellenőrizze az üzemeltetést.

Titoktartási és versenytilalmi kikötések

A titoktartási megállapodás fokozottan érvényesül a franchise-szerződés megkötése után, amikor az átvevő az információk teljességének birtokába juthat, ezért a szerződések mind annak teljes időtartamára, mind azt követően szigorú titoktartási és annak megsértése esetére kötbérfizetési kötelezettséget írnak elő az átvevő terhére. Nem terjedhet ki azonban a tilalom a know-how szerződés megszűnését követő használatára, ha az nem az átvevő szerződésszegése miatt vált közismertté vagy könnyen hozzáférhetővé [246/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontja].

A versenytilalmi megállapodások egyik csoportja a franchise-szerződés időtartamára szól, hogy annak fennállása alatt az átvevő ne támaszthasson versenyt - sem közvetlenül, sem közvetve - a franchise-rendszernek.

A versenytilalmi kikötések másik csoportja a szerződés megkötését követő meghatározott időszakra kívánja meggátolni, hogy az átvevő - közvetlenül vagy közvetve - a franchise-rendszerrel azonos vagy hasonló tevékenységbe kezdjen, és a rendszer vonatkozásában szerzett ismereteivel visszaéljen. Tekintve, hogy ez a tilalom az átvevő oldalán komoly egzisztenciális korlátozást jelenthet (csak más típusú vállalkozásokba kezdhet, amelyekben esetleg járatlan), a szerződések gyakran tartalmaznak úgynevezett végkielégítési megállapodásokat is, a szerződés megszűnését követő versenytilalom ellentételezéseképpen.

A szerződés fennállása alatti sajátos versenytilalmi megállapodás a munkaerőnek az átadótól vagy a rendszer más átvevőjétől való átcsábításának tilalma. A versenyjogi és titoktartási kötelezettségek megszegése a kötbérterheken túl a szerződés átadó általi rendkívüli felmondását is maga után vonhatja.

Ármegállapítás

Versenyjogilag tilalmazott, hogy az átadó meghatározza vagy előírja az átvevő által alkalmazandó árakat. Nem kizárt azonban, hogy javaslatot tegyen az árakra, vagy a kalkulációhoz segédanyagokat (például számítási módok, kulcsok) bocsásson az átvevő rendelkezésére.

Jogutódlás a franchise-vállalkozásban

A jogutódlás a franchise-szerződésekben általában erőteljesen korlátozott. A szerződések szokásosan kizárják, hogy az átvevő a szerződésből eredő követeléseit, jogait harmadik személyre engedményezze, és az is kizárt, hogy tartozásait kívülálló átvállalja.

A franchise-átvevő, élet- és gazdasági körülményeinek jelentős megváltozása miatt érdekelt lehet abban, hogy a franchise-vállalkozást, az átvevői pozíciót másnak eladhassa. Az átadónak viszont az az érdeke, hogy vagy a saját maga által kiválasztott személy vegye át a vállalkozást, vagy legalábbis meggyőződhessen a jogutód megfelelőségéről. A franchise-szerződések tartalmazhatnak ezért olyan rendelkezéseket, hogy a franchise-vállalkozások elidegenítéséhez az átadó előzetes hozzájárulása szükséges. Az átadó - mielőtt az elidegenítéshez hozzájárul - a vevőjelölt alkalmasságáról általában meg akar győződni, kötelezi tehát az átvevőt, hogy az átruházásra vonatkozó ajánlatot és a vevőjelölt alkalmasságának vizsgálatához szükséges információkat (például cégkivonat, céginformáció, mérlegek, bankinformáció stb.) a tudomására hozza.

A franchise-átvevő halála esetén örököseinek a szerződésbe való belépése és a franchise-vállalkozás tovább folytatása általában szintén az átadónak az örökösök alkalmasságának vizsgálata után tett hozzájáruló nyilatkozatától függ.

A szerződés tartama

A szerződés általában tartalmazza a rendkívüli felmondás jogát, elsősorban arra az esetre, ha a felek kölcsönös üzleti elvárásai, a várt forgalom nem teljesülnek, vagy ha bármelyik fél a szerződéses kötelezettségeit megszegi, illetve ha az átvevő fizetésképtelenné válik, felszámolási vagy végelszámolási eljárás hatálya alá kerül, avagy valamilyen okból munkavégzésre képtelenné válik. A határozott időtartam leteltével vagy felmondás útján a szerződés megszűnik. A megszűnéssel kapcsolatosan rendkívül fontos kötelezettség, hogy az átvevő ettől az időponttól kezdve

  • nem forgalmazhatja a franchise-rendszer tárgyát képező árukat vagy szolgáltatásokat,
  • nem használhatja tovább a rendszer tárgyát képező oltalmi jogokat, és
  • köteles eltávolítani a rendszerre jellemző reklám- és egyéb eszközöket (például mintadarabok, kirakati elemek, fényreklámok, speciális berendezési tárgyak, prospektusok), a vállalkozását megfosztani minden, a franchise-rendszerre utaló megjelenéstől, jellemzőtől, illetve az átadónak visszaadni a nála levő árukat.

Egyéb rendelkezések

A franchise-szerződések az előbbieken túl még rendelkezhetnek további kérdésekről is, mint például:

  • az átadó mellett működő, a rendszer átvevői által delegált átvevőkből álló tanácsadó testület felállításáról,
  • a vis maior eseteiről, igazolásáról, illetve következményeiről,
  • a felek kártérítési felelősségének korlátozásáról, vagy kizárásáról,
  • a kialakuló jogviták rendezéséről, ahol elsősorban békés úton kell a feleknek a vitákat rendezni (gyakran egy mediátor, közvetítő személy vagy szervezet igénybevételével), és csak ennek eredménytelensége esetén lehet helye rendes vagy választottbírósági eljárásnak,
  • a szerződéskötés alapjául szolgáló körülmények megváltozása miatt szükségessé váló szerződésmódosítás módjáról,
  • a határokat átlépő szerződéses kapcsolatok esetén az alkalmazandó jogról (valamely fél országának joga vagy egy semleges jogrendszer),
  • az írásbeliség követelményéről (a szerződés módosításai esetére is),
  • a szerződés részbeni érvénytelensége esetén követendő eljárásról.
dr. Szilágyi Zoltán
Miben kell megállapodni a szerződésben? A polgári jog szabályai szerint a szerződés akkor jön létre, ha a felek minden lényeges és általuk lényegesnek tartott kérdésben megállapodtak [Ptk. 205. §-ának (2) bekezdése]. Lényegesnek azok a kérdések tekinthetők, amelyek a franchise-szerződés lényegéhez tartoznak, azonban természetesen ezen túlmenően a felek még számtalan más kérdést is lényegesnek minősíthetnek. A szerződés tartalmát elsősorban a felek - írásban rögzített - megállapodása határozza meg, és a szerződéssel kapcsolatos bármilyen kérdést, vitát elsősorban a szerződés szövege alapján kell megítélni. Amiben a felek kifejezetten nem állapodtak meg (és ilyen kérdés számtalan lehet, hiszen - főleg hosszú távra - az összes kockázat nem látható előre), alapvetően a szerződés értelmezése és célja, illetve ezekre tekintettel a Ptk.-ban, illetve más jogszabályokban meghatározott egyes szerződéstípusokra vonatkozó - és jellegüknél fogva alkalmazható - szabályok, illetve a Ptk.-nak a szerződésre általában vonatkozó rendelkezései az irányadók. Az egyes oltalmi jogok (például védjegy, know-how) használatára a Ptk., illetve az egyes, ilyen jogokra vonatkozó speciális jogszabályok megfelelő rendelkezései is irányadók lehetnek, de figyelembe kell venni a franchise-szerződés speciális célját és jellegét. A franchise versenyjogi megítélése szempontjából figyelembe kell venni a versenytörvény, illetve a 246/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezéseit is. Magatartási Kódex Kérdés, hogy a szerződés tartalmi elemévé válhat-e a Magatartási Kódex? A gazdasági életben nem szokatlan, hogy önszerveződő gazdasági szövetségek, érdekvédelmi szervezetek (kamarák, egyesületek, tőzsdék) önszabályozásként tagjaikra nézve kötelező magatartási, szerződéses és azok be nem tartása esetére szankcionáló szabályokat állapítanak meg. Ilyen esetekben ezek a szabályok a szerződési szabadság alapján, a belépő tag elfogadó nyilatkozatával vagy azért, mert az adott vállalkozói körben szokásjoggá vált, irányadók a tagok egymás közti, vagy az adott piaci területen a tagokkal szerződéses kapcsolatba lépő más vállalkozókkal kötött szerződésekre. A franchise-szövetségek alapvetően az átadók szervezetei, ez a helyzet a Magyar Franchise Szövetséggel is. A belépő átadók kötelesek magukra nézve elfogadni a Magatartási Kódexet, és azt betartani. Ettől azonban a kódex az átvevőkre nem lesz kötelező - hacsak a konkrét franchise-szerződésben, a szerződési szabadság elve alapján a felek a kódexet nem tették a szerződésük részévé -, nincs meg ugyanis az átfogó, az egész piacra és annak minden szereplőjére irányadó önszabályozás, mint a fenti esetekben. A kódex azonban mégis betöltheti majd a háttérjog funkcióját, ha a franchise a gazdaságban általánosan és hosszú távon, a részt vevő piaci szereplők mindegyike által betartott és alkalmazott szabályrendszerré, szokássá vagy szokásjoggá válik.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére