FOGYASZTÓVÉDELEM

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 35. számában (2001. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a fogyasztói alapjogok érvényesülését. Magyarország EU-csatlakozása szempontjából is kiemelkedő helyet foglal el a fogyasztóvédelem olyan szintű és tartalmú szabályozása, amely megfelel az Európai Megállapodás 68. cikkében, a jogszabályok közelítése című fejezetben taglalt, egységes fogyasztóvédelem kialakításának.

A fogyasztóvédelem már a XIX. századi magyar bíráskodásban is felmerült. Az 1884. évi XVII. törvénycikk az ipartörvényen alapuló bírósági gyakorlatban a jó erkölcsbe és közrendbe ütközőnek minősítette és ezért semmisnek mondta ki az olyan megállapodásokat, amelyek a fogyasztóközösség érdekét biztosító szabad verseny kizárására irányultak.

A törvény elsődlegesen versenyjogi szempontból foglalkozott a fogyasztók érdekeinek védelmével, emellett a fogyasztók megtévesztésének körében tiltotta a valóságnak meg nem felelő, megtévesztésre alkalmas adat híresztelését az áru forgalomba hozatalánál, illetve valós adatnak olyan híresztelését, hogy annak a szokásos figyelem mellett a valóságnak nem megfelelő tartalmat lehessen tulajdonítani. Az áru ilyen, úgynevezett szédelgő feldicsérésének tilalmával a fogyasztói érdeket védte.

Emellett tiltotta és az elérni kívánt joghatástól megfosztva semmisnek nyilvánította az úgynevezett hólabdaszerződéseket, amelyeknél a vevő, illetve a szolgáltatást igénybe vevő megrendelő csak abban az esetben kaphatta meg az áruját, ha meghatározott számú további vevőket, illetőleg megrendelőket gyűjtött, és ha ez nem sikerült, a szerződés kikötése szerint joghátrány érte.

Hatályos fogyasztóvédelmi szabályozásunk legfontosabb jogforrása a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Ftv.), amely lényegében keretjogszabály. Az Ftv. célja, hogy biztosítsa a fogyasztói érdekek - különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz, továbbá a társadalmi szervezeteken keresztül történő fogyasztói érdekképviselethez fűződő érdekek - védelmét, valamint az érvényesítésükhöz szükséges intézményrendszer továbbfejlesztését.

A törvény a fentieken túlmenően kijelöli a fogyasztóvédelem továbbfejlődésének útját, az intézményi rendszer fokozatos kialakítását. Az EU-tagországokban meghonosodott gyakorlat és az ahhoz való felzárkózás nekünk is követelményül szabta a Fogyasztói Egyesületek Nemzetközi Szervezete (IOCU) által megfogalmazott, a fogyasztói érdekvédelem nyolc parancsolatának nevezett elveknek megfelelő fogyasztóvédelem kialakítását.

A fogyasztói érdekvédelem nyolc parancsolata

Alapvető szükségletek

Alapvető szükségletek alatt az olyan alapvető fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz való jogot értjük, amelyek a létfenntartást biztosítják (elegendő élelmiszer, megfelelő ruházat, lakás, egészségügyi ellátás, oktatás és higiénia).

Biztonság

A biztonsághoz való jog az élethez és egészséghez, a veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelemhez való jogot jelenti.

Tájékoztatás

A tájékoztatáshoz való jog a tisztességtelen és félrevezető hirdetés és reklám elleni védelemhez fűződő jogot takarja. Idetartozik a fogyasztói döntéshez szükséges tények és adatok ismeretéhez való jogosultság.

Választás

A választáshoz való jog a versenyképes áru és a kielégítő minőségű fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások közötti választásra vonatkozó jogot jelenti.

Képviselet

A képviselethez fűződő jog alatt a fogyasztói érdekek kifejezésére vonatkozó jogot értjük a kormányzati munkában és annak végrehajtásában.

Kártérítés

A kártérítéshez fűződő jog a kártérítésre a valótlan állítások, a rossz minőségű fogyasztási cikkek, a nem megfelelő szolgáltatások esetén a fogyasztót megillető kártérítéshez való jogot jelenti.

A fogyasztó képzése

A fogyasztónak joga van a megfelelő tudás és gyakorlat megszerzésére, hogy megfelelően tájékozottá váljék.

Egészséges környezet

A fogyasztónak jog van az egészséges környezetre, azaz a félelem- és veszélymentes környezetben való életre és munkára, ami biztosítja az emberi méltóságot és a jó közérzetet.

Fogyasztóvédelmi fogalmak

Áru

Áru bármely birtokba vehető, forgalomképes dolog, ideértve a dolog módjára hasznosítható javakat is.

Biztosítási szolgáltatás

Biztosítási szolgáltatás a biztosítótársaság, illetve biztosítószövetkezet biztosítási szerződés megkötésére és teljesítésére irányuló tevékenysége, ideértve a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó részére végzett tevékenységet is.

Szolgáltatás

Szolgáltatás az olyan tevékenység, amely a fogyasztóval kialakított közvetlen kapcsolat keretében elégíti ki a fogyasztói szükségleteket úgy, hogy a szolgáltatás és annak igénybevétele időben részben vagy teljesen egybeesik.

Fogyasztó

Fogyasztó az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.

Fogyasztói csoport

Fogyasztói csoportnak tekintendő az olyan csoport, amelyet a fogyasztók azzal a céllal hoznak létre, hogy a csoport egyes tagjai meghatározott áruk tulajdonjogát a csoport segítségével megszerezzék.

Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet

Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet a magánszemélyek által az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, ha az alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, és magánszemély tagjainak száma legalább ötven fő.

Forgalmazó

Forgalmazó az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet.

Gyártó

Gyártó az árut üzletszerűen előállító vagy termelő, illetve az, aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel, továbbá akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja. Ha a gyártó székhelye nem Magyarország területén van, az áru importálója minősül gyártónak.

Közüzemi szolgáltatás

Közüzemi szolgáltatás a villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági és a közcélú távbeszélő-szolgáltatás.

Pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás

Pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatás, az értékpapír forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény hatálya alá tartozó befektetési, szolgáltatási tevékenység, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény és a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére