A fogyasztók érdekeit a versenyjogi szabályok is védik. A következőkben azt tekintjük át, hogy a fogyasztóvédelem tekintetében mire is terjed ki a versenyjogi szabályozás.
A tisztességtelen verseny tilalma
A tisztességtelen verseny tilalma alatt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tptv.) két – témánk szempontjából lényeges – tilalmat tartalmaz.
Tisztességtelen gazdasági tevékenység
Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.
Az áru csomagolása
Tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma
Fogyasztók megtévesztése
Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Fogyasztó alatt ebben az esetben a megrendelőt, a vevőt és a felhasználót kell érteni.
A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha
- az áru ára, lényeges tulajdonsága – így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja – tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
- elhallgatják, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;
- az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről – így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről – megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, avagy
- különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.
A fogyasztó védelme a bíróságon
A fentiekben meghatározott, a Tptv. fogyasztóvédelemmel kapcsolatos rendelkezései megsértésének megállapítása iránt a bírósághoz lehet keresettel fordulni.
A keresetben a sérelmet szenvedett fél:
- követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását,
- követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
- követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
- követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését, valamint
- kártérítést követelhet a polgári jog szabályai szerint, végül
- követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.
Bírság
A bíróságnak lehetősége van arra is, hogy azzal szemben, aki a fogyasztók érdekeit a fentiekben jelzett módon megsértette, bírságot szabjon ki.
A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének a tíz százaléka lehet. A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka.
A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására – tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát pedig különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
A keresetindítás határideje
Az előzőekben felsorolt, a fogyasztók érdekeit sértő magatartásra hivatkozással az arról való tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül lehet pert indítani. A sérelmezett magatartás tanúsításától számított három év eltelte után perindításra nincs lehetőség. Amennyiben a kifogásolt magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a hat hónapos, illetve a hároméves határidő mindaddig nem kezdődik meg, amíg a helyzet, illetve az állapot fennáll.
A perre a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre.