Fogyasztóvédelem a büntetőjogban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 35. számában (2001. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Ftv.) szabályai már a fogyasztóvédelmi acquis szellemében fogantak, amelyet az 1998. július 1-jén megtörtént kétoldalú átvilágítás folytán az EU-jelentés is elismert. [1998. március 1-jén lépett hatályba a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, 1998. május 1-jén a házaló kereskedésről szóló 44/1998 (III. 1.) Korm. rendelet, és az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet, majd 1998. május 16-án a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet.]

Bár a közösségi jog elveinek megfelelően a fogyasztóvédelemben jelentős szerepe van a központilag is támogatott civil szervezeteknek és békéltető testületeknek, a polgári, kereskedelmi és igazgatási jogi szabályoknak, a tapasztalatok szerint ez a terület sem nélkülözheti a büntetőjogi fenyegetettséget.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) alapvetően hat törvényi tényálláson keresztül védi a fogyasztók - és tegyük hozzá a tisztességes piaci magatartást tanúsító versenytársak - érdekeit azáltal, hogy büntetőjogi fenyegetettséget fogalmaz meg a gazdaság cégszerű és egyéni vállalkozás formájában működő szereplői számára. Ezek a szabályok az utóbbi tíz évben többször is változtak, ám a megcélzott szerep, a piaci viszonyok kevéssé tisztességes szereplőinek a kiszűrése, illetve a fenyegetettség megteremtésével a piaci magatartás befolyásolása töretlenül megmaradt.

Az említett hat büntetőjogi tényállás funkciója, szerepe, az előfordulás gyakorisága tekintetében nemigen lehet rangsort felállítani a tényállások fajsúlyossága, vagy a védelemre alkalmas, illetve kevésbé alkalmas volta között, és nem ritka, hogy ugyannak az elkövetőnek a magatartása egyidejűleg több tényállásba is ütközik.

Emiatt pusztán azt emelem ki, hogy a tényállások közül öt (a rossz minőségű termék forgalomba hozatala, a minőség hamis tanúsítása, az áru hamis megjelölése, a fogyasztó megtévesztése, valamint az árdrágítás) tematikailag is a Btk. gazdasági bűncselekményekre vonatkozó XVII. fejezetében helyezkedik el, míg a hatodik tényállás (a visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel) az elsődlegesen védett jogi tárgyra figyelemmel a közrend elleni bűncselekmények IV. fejezetében, a közegészség védelmére vonatkozó szabályok között található.

Rossz minőségű termék forgalomba hozatala

A legátfogóbb tényállás a rossz minőségű termék forgalomba hozatala. A Btk. 292. §-a szerint aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A szándékos bűncselekmény előkészülete vétség, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A Btk. 293. §-a szerint aki a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsenek, adjanak használatba, illetőleg hozzanak forgalomba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Termék

A bűncselekmény elkövetési tárgya, a termék szélesen értelmezendő. Nemcsak az emberi munka eredményeként szükséglet kielégítésére szolgáló produktum értendő alatta. A Btk. 137. §-ának 9. pontja szerint termék az ipari és a mezőgazdasági termék (termény), akár nyersanyag, akár félgyártmány vagy készáru. Ezzel egy tekintet alá esik az élő állat és a termelőeszköz, akkor is, ha ingatlan terméknek minősülnek, továbbá az ásványi anyagok, természeti energiaforrások vagy élőlények: akár vadon termő növények, akár vadon élő állatok is. Mindezek akkor válnak büntetőjogi értelemben termékké, amikor piaci viszonyok között mások szükségleteinek kielégítésére szolgálnak.

Rossz minőség

A rossz minőség - mint fogalmi elem - meghatározása körében maga a Btk. ad eligazítást a 294. §-ában. E szerint a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minőségű, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg. Ezenkívül rossz minőségű az olyan termék, amely rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.

Számos esetben - elsősorban élelmiszer-ipari termékek tekintetében - valójában semmiféle különleges szakértelem nem szükséges ahhoz, hogy a termék rossz minőségét meg lehessen állapítani, a használhatatlanság egyszerű ránézéssel, szaglással könnyen megállapítható. Más kérdés, hogy a büntetőeljárás során épp a tényállás teljes körű tisztázása érdekében ilyen esetekben is mindig beszerzik a minőséget elemző szakvéleményeket.

Még évekkel ezelőtt igen nagy port vert fel az az eset, amikor emberi fogyasztásra alkalmatlan szaloncukor került nagy mennyiségben forgalomba. A jogerős ítélettel lezárt ügyben a bíróság megállapította: "általánosságban is ismert az a tény, hogy a szaloncukor az élelmiszer-ipari termékek körében is rendkívül érzékeny a tárolásra, és a szavatossági ideje is rendkívül rövid. Ezenfelül is, a szaloncukor köztudottan szezonális árucikknek tekinthető, mivel a vásárlási időszakot követően röviddel, legfeljebb csökkentett áron hozható forgalomba".

Maguk a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség alkalmazottai is puszta megtekintés alapján azonnal forgalmazhatatlannak ítélték az árut egyszerű érzékszervi észlelés után. Véleményüket megerősítette az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás szakvéleménye, amely megállapította, hogy a szaloncukor mind ízében, mind csomagolásában messze elmarad a Magyar Szabványban rögzített követelményektől, töredezett, romlott, összefolyt állapota miatt a mikrobiológiai vizsgálatok által is megerősítetten emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül.

Hasonlóképpen nem vezetett eredményre annak a vádlottnak a védekezése sem, aki 300 kg "Vegeta" csomagolású terméket vásárolt és értékesített folyamatosan, s már a vásárlás körülményeiből, a vásárlási értékből is minimum gyanakodnia kellett volna az áru eredetét illetően, s minimálisan elvárható volt részéről legalább az egyszerű kóstolás - amely önmagában minden szakértelem nélkül is alkalmas lett volna a rossz minőség megállapítására. A terhelt azonban még akkor is tovább folytatta az árusítást, amikor már több vevő is reklamált a minőséget, az ízt illetően, s ekként már nyilvánvalóvá vált, hogy a termék emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Felelősség a minőségért

Amint az a fenti esetekből is látszik, a termék minőségéért az viseli a felelősséget, aki

  • az értékesítést, a használatba adást, a forgalomba hozatalt végzi, avagy
  • e tevékenységek valamelyike iránt intézkedik, azaz utasítást ad a fenti tevékenységek valamelyikére.

Megjegyezzük, hogy a forgalomba hozatalra szóló utasítás kiadásával a cselekmény befejeződik, a törvényi tényállás nem kíván eredményt: akár egyetlen darab, egyetlen kiló stb. termék vevőhöz kerülése nélkül is befejezett a bűntett, továbbértékesítés esetén pedig valamennyi elkövető felelőssége önállóan megáll.

Befejeződik a cselekmény adott esetben már a belföldi forgalomba hozatal céljából végrehajtott vámkezeltetési eljárással is, noha a termék sok esetben ki sem kerül a vámraktárból. Megállapította a bíróság annak a külföldi állampolgárságú kft. ügyvezetőjének a felelősségét is, aki több ezer db KERMI- és MEI-engedéllyel nem rendelkező, egyébként utóbb használatra alkalmatlannak és balesetveszélyesnek bizonyult hajszárítót kívánt Magyarországra behozni és itt forgalmazni, noha a vámhivatal eleve megtiltotta a rendelkezést a termék felett.

Előkészület

Félreérthetetlenül jelzi a cselekmény tárgyi súlyát, társadalomra veszélyességét - még az alacsonyabb büntetési tételkeretek ellenére is -, hogy a jogalkotó nemcsak a gondatlan elkövetési alakzatot, hanem a cselekmény előkészületét is büntetni rendelte.

Az előkészületnek mindenekelőtt az úgynevezett tömegcikkek forgalomba hozatala esetén lehet kiemelt szerepe - ahol is az áru jellegéből következően jellemzően igen nagy lehet a "terítési együttható", vagyis a rossz minőségű termék megszámlálhatatlan fogyasztó érdekeit sértheti vagy veszélyeztetheti. A tömegcikkek terítési ideje ugyanakkor általában nagyon rövid is, hisz jellemzően ezeknél a termékeknél a költségek rövid megtérülési időre vannak kalkulálva.

Nincs jelentősége annak sem, hogy a forgalmazás során esetleg további jogellenes körülmények is feltárhatók, mint például, hogy a terjesztőnek nincs is árusítási engedélye, vagy az adott típusú árura nem terjed ki, illetve közömbös a forgalmazás helye. Közömbös, hogy nagykereskedelmi forgalom, piaci vagy áruházi, üzletlánci forgalomba hozatal volt-e a célzott magatartás.

Elkövetési érték

Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát ötvenezer forintot meghaladó értékre követik el. Az elkövetési érték megállapítása - a hasonló termékekre irányadó piaci viszonyok feltárására vonatkozó adatok birtokában és összehasonlító elemzésében testet öltő - szakértői vagy szaktanácsadói feladat, és nem az elkövető szubjektív értékítélete, vagy az általa megállapított alacsonyabb forgalomba hozatali, illetve beszerzési ár szabja meg.

A piaci viszonyok törvényei szerint nemcsak hibátlan, tökéletes minőségű és kivitelű, a csomagolási követelményeket is abszolút mértékben kielégítő vagy éppen használhatatlan, rossz minőségű, olykor már az egészségre kifejezetten káros termékek kerülnek forgalomba. Közismerten léteznek értékcsökkent, de a használhatósági követelmények alacsonyabb szintjének még megfelelő, kevésbé tartós, egészségre azonban nem káros, nem veszélyes árucikkek is. Normálisan működő piaci viszonyok között mi sem természetesebb, hogy erre a körülményre a forgalmazó felhívja a fogyasztó figyelmét, s az értékcsökkent jelleget a csökkentett fogyasztói árban is kifejezésre juttatja.

A tapasztalatok szerint azonban az értékcsökkent termékek forgalmazása során jellemzően sok az olyan típusú visszaélés, amikor a nagyobb nyereség elérése végett a forgalmazó eredeti minőségűnek tünteti fel az árut, s ezzel valójában kárt okoz a fogyasztóknak.

A minőség megállapítására vonatkozó szabályok

A Btk. 293. §-a önállóan bünteti azt az elkövetési formát, amikor a minőség megállapítására vonatkozó szabályok megszegésével történik a fogyasztó megtévesztése. Ez a fordulat kizárólag olyan termékek vonatkozásában követhető el, amelyek minőségét jogszabályok vagy jogszabály felhatalmazása alapján eljáró szervek állapítják meg.

A termék minőségének megállapítása körében két alapjogszabály tartalmaz minimum rendelkezéseket: a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, illetve a 2/1981. (I. 23.) BkM rendelet. Ez utóbbi szerint az előzetes minőségvizsgálatot az ipari és kereskedelmi miniszter által - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - kijelölt minőségvizsgáló intézetek végzik. A vizsgálatot a gyártó, illetve importáló köteles kezdeményezni és elvégeztetni.

A kijelölt intézet elismerheti a gyártó tanúsítványát, illetve megállapodás vagy viszonosság alapján a külföldi szervezet minőségtanúsítását is. Ez utóbbi esetben azonban az intézet úgynevezett termékazonosító vizsgálatot végez.

A minőségvizsgálatról a kijelölt intézet önálló szakvéleményt ad ki, amelynek számát és lényegét a gyártó vagy az importőr köteles közölni minden vevőjével.

Amennyiben az új termék esetén nem kerül beszerzésre a szakvélemény, s ennek folytán a valóságosnál jobb minőségűként kerülhet sor a használatba adásra, értékesítésre, forgalomba hozatalra - sok esetben annak folytán, hogy az új termék külső formáját tekintve megtévesztésig hasonlít egy, a piacra már bevezetett, de jobb minőségű árura -, a cselekmény befejezettnek tekintendő.

Szabványok A nemzeti szabványosításról az 1995. évi XXVIII. törvény rendelkezik, amely szerint a szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki, technikai dokumentum, amely a tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általánosan és ismételten alkalmazható szabályokat vagy útmutatókat, vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. A nemzeti szabványoknak kétféle típusa ismert: a jogszabály által kötelezően alkalmazandó szabvány, az önkéntesen alkalmazott nemzeti szabvány. Kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványokat ír elő a 9/1996. (VIII. 2.) HM rendelet a katonai eszközök és létesítmények minősítése körében, a 12/1999. (XII. 25.) KöM rendelet a környezetvédelem terén és az 58/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a munkavédelem, egészségügy, ivóvízvizsgálat, épületminőség vizsgálata egyes kérdései tekintetében, a 27/1994. (IX. 29.) KHVM rendelet a közlekedés, hírközlés, vízügy relációjában, az 1/1995. (II. 10.) BM rendelet a tűzvédelem és polgári védelem vonatkozásában, a 30/1994. (XI. 8.) IKM rendelet az ipar, kereskedelem, az 54/1994. (X. 19.) FM rendelet pedig a mezőgazdaság szférájában. Amennyiben az adott termék a kötelezően előírt szabványosítás alá tartozik, a termék "rossz minőségének" megállapításhoz semmiféle további vizsgálatra, bizonyításra nincs szükség, a nemzeti szabványtól való eltérés a büntetőjogi felelősséget megalapozza. Megemlítendő, hogy a nemzetközi és az európai szabványok is azáltal válnak a belső jog részévé, hogy azokat a Magyar Szabványügyi Testület - amely a szabványosítással járó feladatokat kizárólagos jogkörrel látja el - nemzeti szabvánnyá nyilvánítja. A kötelező szabványokon kívül igen elterjedt az önkéntesen alkalmazott szabványok rendelkezéseihez történő igazodás is a kereskedői oldalon, amely annál is inkább támogatandó magatartás, mert hatékonyan képes védeni a fogyasztói oldalt, de egyúttal védi a termelői, forgalmazói oldalt is az alaptalan reklamációkkal szemben. Tény azonban, hogy a kötelező szabvány hatálya alá nem tartozó termékek esetében a törvény szövege szerint büntetőjogilag közömbös, hogy az adott termékre létezik-e egyébként irányadó nemzeti szabvány. A termék akkor minősül rossz minőségűnek, ha rendeltetésszerűen nem használható, vagy a használhatósága jelentős mértékben csökkent. A bizonyítási eljárás során azonban a létező és esetleg más gyártó-forgalmazó által követett szabvány mindenképpen igazodási pontként szolgál a bíróság számára, a termék minőségének megítélésekor.

Minőség hamis tanúsítása

A Btk. 295. §-a szerint aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű termék minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A minőség tanúsításának a kereskedelmi forgalomban mindenképp döntő jelentősége van. A vevő az általa vásárolt árucikk tulajdonságairól, használhatósági foka, tartóssága vonatkozásában, közvetlenül csak abból a tanúsítványból tud tájékozódni, amelynek használatát a 47/1968. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. §-a írja elő a gyártó, előállító, forgalmazó, importáló számára.

A tanúsítvány okirat, amely a szolgáltató fél termékre vonatkozó nyilatkozatát tartalmazza. Aki ezen okiratban - amely öltheti minőségi bizonyítvány, műszaki leírás, minőségi jel, formáját, minőségre vonatkozó adatoknak árucímke segítségével vagy más módon történő megjelölését, a minőségnek kísérőjegyzékben, szállítólevélben, szállítási jegyzéken vagy számlán való közlését - valótlan adatokat közöl, tanúsít (igazol), a Btk. 295. §-ába ütköző bűntettet követ el.

A minőség tanúsítása körében a 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM együttes rendelet további szabályokat állapít meg, amelyek közül a legfontosabb, hogy a vásárlókat a termék tulajdonságairól írásban, magyar nyelven, közérthető formában kell tájékoztatni, amely leírásának ki kell terjednie a használati, kezelési útmutatóra és a minőségi jellemzők ismertetésére.

A bűncselekményt nemcsak az követi el, aki maga rögzít az írásbeli okiratban valótlan adatokat, hanem az is, aki a más által okiratba foglalt valótlan adatokat igazolja, hitelesíti, ellenjegyzi.

Elkövetési érték

A cselekmény szabálysértésnek minősül, ha az elkövetési érték - figyelemmel a Btk. 138/A § c) pontjára is - 2 millió forint alatt marad. A Btk. 295. §-a azonban a jelentős érték mellett a jelentős mennyiség fogalmát is használja, miközben a jelentős mennyiség fogalmát a Btk. nem határozza meg.

A jelentős mennyiség fogalmát illetően nem is alakult ki irányadó gyakorlat, pusztán annyit lehet leszögezni, hogy ez mindenképpen olyan nagyságrendet jelent, amelynél az átszámított érték a 2 millió forint felé tendál.

Nyilvánvalóan ebből a megfontolásból kiindulva döntött úgy a bíróság az egyik ügyben, hogy 50 karton, azaz 600 üveg pezsgő még nem minősül jelentős mennyiségnek, ekként bűncselekménynek sem.

Áru hamis megjelölése

A fogyasztók és a versenytársak védelmét egyidejűleg szolgálja a Btk. 296. §-ában megfogalmazott rendelkezés, amely a korábbi védjegybitorlásnak, illetve az úgynevezett szédelgő feldicsérésnek, majd az 1994. május 14-éig hamis termékjelzés elnevezéssel hatályban volt törvényi tényállásnak az utódja.

A Btk. 296. §-a szerint aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jellegzetes külső

Jellegzetes külsővel bír az olyan áru, amely elsődlegesen magáról a formájáról, jellegzetesen megformált különleges, sajátos alakjáról ismerszik meg. Ilyenek például a világszerte egyformán elterjedt megformázású palackban forgalmazott italok (palackos Coca-Cola, pezsgő), jellemző formájú üvegben, dobozban forgalmazott kozmetikumok (Givenchy), de az időszakonként felkapott márkát is megtestesítő szabásjellegzetességgel bíró ruházati cikkek is.

Csomagolás

A külsőtől elválik a csomagolás, amely azonban legalább annyira megtévesztő lehet, mint a megformázás. Ma már Európa-szerte a jellegzetes árnyalatú lila papíros csomagolást a Milka márkával azonosítják a kiskorú fogyasztók, éppúgy, mint a felnőttek, a sárga alapszín a jellegzetes nyúl figurával a Nesquick védjegye, de például az egyes mosószerek méret- és színösszetétel szerinti csomagolása is egyedi jelleggel bír (Ariel), és jellemzően hasonló adottságokkal rendelkeznek az egyes babaápolási termékek. A csomagolás részei lehetnek a meghatározott formájú vagy színű, egyedi színkombinált betűtípusok (például audio- és videokazetták csomagolásán, egyes illatszereknél, kozmetikumoknál).

Megjelölés

Kiemelkedő fontosságú a termék azonosításában kulcsszerepet betöltő "megjelölés" fogalma. A megjelölés vonatkozhat a termék előállítójára, a származási helyre, különleges értékkel bíró tulajdonságra (például azoknak a díjaknak a kiemelésére, amellyel az árut kitüntették, vagy annak az évszámnak a sajátos megjelenítésére, amely a gyártó alapításának évére vonatkozik).

Védjegy

A legkézenfekvőbb termékazonosító a védjegy. A védjegyek oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény meghatározza, hogy mit tekinthetünk védjegynek.

Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

A védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet

  • szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat,
  • betű, szám,
  • ábra, kép,
  • sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját,
  • szín, színösszetétel, fényjel, hologram,
  • hang, valamint
  • a felsorolt egyes megjelölések összetétele.

Goodwill

A Btk. 296. §-a szempontjából tényállásszerű "megjelölés" lehet a goodwill is, ha alkalmas az áru megkülönböztetésére, függetlenül attól, hogy formálisan védett-e.

Elnevezés

A megkülönböztetés szempontjából a legkézenfekvőbb sajátosság az elnevezés, s mégis - vagy pont ezért - ehhez kötődik a legtöbb visszaélés. Áru hamis megjelöléseként értékelte a bíróság a vádlottnak azt a cselekményét, amikor Nike, Lacoste, Reebook, Replay márkajelzéssel ellátott 3300 darab pólóinget adott át egy kft.-nek bizományosi értékesítésre, tudván, hogy azok nem a jelzett márkákat előállító cégek termékei voltak, hanem az eredetinél gyengébb anyagból készült, gyengébb színvonalon kivitelezett termékekre tették fel a márkajelzéseket.

Ugyanezt a bűncselekményt állapították meg annak a kisiparosnak a terhére, aki a kötöttárugyárból származó kb. 500 darab trikóra az általa - eredeti adidas feliratról és mintáról - készített sablon segítségével "adidas" feliratot és emblémát mintázott, amelyről azonban szándékosan lehagyta az eredeti márkajelzésen szereplő, kis karikában lévő "R" betűt. A vádlott által használt "adidas" felirat és a felette elhelyezkedő 3 részes levélminta éppen olyan, mint a valódi adidas-embléma, és ez az a jel, amelyről az árut az egész világon megismerik és ilyenként megvásárolják. A bekarikázott "R" betű hiányának ebből a szempontból semmilyen jelentősége nincs, mert az nem a védjegy szerves része, hanem pusztán a fokozott oltalomra utal. Közömbös tényezőnek tekintette a bíróság azt is, hogy a termékeket darabonként 90-100 forintos áron hozta forgalomba kiskereskedőknek, akik 100 forintot alig meghaladó áron értékesítették a közvetlen fogyasztóknak. Leszögezte a bíróság, hogy ennek a bűncselekménynek nem eleme sem a haszonszerzési célzat, sem a vagyoni jellegű hátrányokozás, hanem annak van döntő jelentősége, hogy a közismert márkajelzéssel ellátott áru lényegesen kelendőbb a jelzéssel el nem látott árunál, s ez a körülmény jóval nagyobb mennyiség értékesítését biztosítja a hamis jelzést használó számára.

Ezek a cselekmények minden esetben a versenytárs piaci helyzetét rontják, nemcsak a konkurens termék okozta forgalomcsökkenéssel, hanem hosszabb távon a minőségbe vetett bizalom is megcsappanhat. Amennyiben a vásárló nincs tisztában - s jellemzően nincs tisztában - azzal, hogy nem valódi terméket vásárol, a későbbiek során a rendszerint gyorsan bekövetkező színkopás, a formatartás hiánya, a gyors elhasználódás a gyártó (vagy forgalmazó) hitelét rontja a végfelhasználó szemében.

Versenytársi hozzájárulás hiánya

A bűnösség megállapításának feltétele ugyanakkor a versenytárs hozzájárulásának hiánya. Ezzel kapcsolatban szükséges leszögezni, hogy a hozzájárulás csak konkrét, kifejezett formában valósulhat meg, a hosszabb távon történő "nem tiltakozás" nem tekinthető hallgatólagos hozzájárulásnak. Nem fordulhat át a bizonyítási teher a sértettre a tiltakozás elmaradása miatt, hiszen a legtöbb esetben az a helyzet, hogy az eredeti gyártó, forgalmazó még csak nem is tud arról, hogy nevével, márkájával visszaélnek. Közömbös büntetőjogi szempontból az utólagos hozzájárulás is, ezáltal a felelősség alól az elkövető nem mentesül.

Fontos tényező, hogy amennyiben azonos termék vonatkozásában egyidejűleg több gyártó is jelen van a piacon, a hozzájárulást mindegyiktől külön-külön meg kell szerezni, nem elegendő egy versenytársnak, vagy néhánynak, vagy esetleg a többségnek a hozzájárulása, kivéve ha rendelkezik valamely versenytárs önálló felhatalmazási joggal. Ellenkező helyzet azt eredményezhetné, hogy valamelyik piaci szereplő, a többi gyártó helyében és nevében tesz engedményező nyilatkozatot anélkül, hogy erre felhatalmazása lenne.

Halmazat

Ebből következik, hogy a cselekmény annyi rendbelinek minősül, ahány versenytárs hozzájárulása nélkül követik el, illetve ahány árukört érint a bűnös magatartás. Előfordulhat ugyanis, hogy egy versenytárs nem kizárólag egyetlen áruféleség tekintetében érintett, de az is, hogy a hamis termékjelzés folytán egyetlen áruféleség tekintetében több versenytárs - egymástól egyébként ténylegesen eltérő - különböző terméke ismerhető fel. Sőt élelmiszerek esetén épp a csomagolás és a forma egyidejű kombinációjának eredményeképp gyakori, hogy több versenytárs érdeke is sérül, mert a vásárlók egy része a csomagolásról, másik része például a formáról következtet egy-egy bevezetett cégre, cégcsoportra, márkaforgalmazóra. Márpedig minden olyan jellegzetes megoldás, amelynek alapján valamely ismert gyártóhoz kapcsolja a vásárló az árut, tényállásszerűvé teszi a cselekményt, tekintettel arra, hogy a hasonlóság megállapításánál a vásárlói szokások vizsgálata az irányadó.

A halmazati elv következetes érvényre juttatása tükröződik abban az ítéletben is, amellyel a bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat 2 rendbeli, áru hamis megjelölésének bűntettében, figyelemmel arra, hogy - engedéllyel működtetett - kiskereskedésében 106 darab adidas felirattal és dohánylevéllel, valamint 335 darab Nike felirattal és pipával ellátott pulóvert foglaltak le, amelyek teljes egészében hamisítványok voltak. A gyenge minőségű hamisítványok forgalmazása önmagában is külön-külön sértette mindkét versenytárs érdekeit, noha teljesen azonos rendeltetésű termékekről volt szó.

Gyakran kapcsolódik az áru hamis megjelölése a rossz minőségű termék forgalomba hozatalához is. Amennyiben mindkét cselekmény törvényi tényállási elemei felismerhetők az adott történeti tényállásban, szintén halmazatot állapít meg a bíróság. Ugyanakkor a hamis termékjelzés nem feltétlenül jelenti egyben azt is, hogy az áru rossz minőségű, így a két bűncselekmény egyidejű fennállását mindig kellő körültekintéssel és szükség esetén szaktanácsadó, szakértő bevonására.

Szerzői jogok

Az áru hamis megjelölése nemcsak fogyasztóvédelmi érdekeket, hanem akár szerzői jogokat is sérthet. Ez történt abban az esetben is, amikor a jelentős mennyiségű, különböző cégek márkajelzéseit viselő, de természetszerűleg nem tőlük származó felsőruházati cikk forgalmazása mellett a vádlott olyan pólókat is árusított, amelyek a Jurassic park című filmmel, illetve könyvvel összefüggésben kerültek forgalomba - először külföldön, majd később Magyarországon is, s amelyek nemzetközi és hazai szerzői jogvédelem alá is estek.

Értékhatár

A cselekménynek van szabálysértési alakzata is, következésképp a cselekmény 100 000 forintos értékhatártól minősül bűncselekménynek.

Elkövetési magatartás

Elkövetési magatartás már az áru előállítása is, amely rendszerint a forgalomba hozatal első fázisa, hiszen a végterméket nyilván piaci forgalomba hozatalra szánja az elkövető. A megszerzés és tartás célzatos formája büntetendő, a speciális célzat: a forgalomba hozatal, amelynek megléte vagy hiánya az eljárás során nyilvánvalóan bizonyítási kérdés.

A megszerzés nem jelent egyidejűleg tényleges birtoklást is, ez az elkövetési forma állapítható mindenkinek a terhére, aki rendelkezési jogot szerez a hamis termékjelzésű áru felett.

A tartás akkor is tényállásszerű, ha az elkövető - legalábbis eredetileg - nem forgalomba hozatal céljából jut az áruhoz, hanem ellenszolgáltatásként, biztosítékként, kártérítésként.

A forgalomba hozatal a végfelhasználóhoz történő eljuttatás fázisa. Befejezett a forgalomba hozatal a hamis termékjelzésű árura történő megrendelés elfogadásával, annak megerősítésével, a szerződés aláírásával, a számla kiállításával.

Természetszerűleg befejezett a cselekmény akkor is, ha még nem az összes megszerzett termék, vagy akár csak néhány darab jutott el a végfelhasználóhoz, de minden kétséget kizárólag az elkövető szándéka ténylegesen a szabálysértési értéket meghaladó áru forgalmazására irányult, s ennek reális lehetősége fenn is állt, mert a nagyobb mennyiségű árut már be is szerezte, vagy a hamisító cég, vagy magánszemély folyamatosan szállítja neki ezeket.

Megállapította a bíróság annak a vádlottnak a bűnösségét, aki az egyébként évek óta meglévő, és sokáig szabályosan működő kis- és nagykereskedésében Levi's, Diesel, Rifle, Replay, Nike, Chevignon, Reebook, O'Neill és adidas megjelölésű pólókat, nadrágokat, dzsekiket forgalmazott, amelyeket nem az azokat gyártó cégektől szerzett be, hanem folyamatosan különböző beszállítóktól vásárolta. Az áruk hamisítványok voltak, csupán megjelölésük utalt a nevezetes márkákra. A hatóság által egyszeri ellenőrzéssel lefoglalt áruféleségek mennyisége 1100 darabot meghaladó nadrág, 2300 darabot meghaladó póló, 300 dzseki - már önmagában is arra mutatott, hogy a vádlott "iparszerű elkövetésre rendezkedett be", szükségtelen volt és értelmetlen költségnövelés lett volna annak bizonyítása, hogy a terhelt összesen korábban milyen mennyiséget forgalmazott.

Tévedés

Gyakori védekezés, hogy a vádlottak arra hivatkoznak, nem tudták, hogy hamis termékjelzéssel ellátott áruról van szó. Túl azon, hogy számos esetben maga a "hamisítóműhely", az "átcsomagolás", "átválogatás" helyére is fény derül, vannak más olyan körülmények, amelyekből a hatóság a bűnösségre egyértelmű következtetést tud levonni.

Vizsgálni kell ennek során a kereskedő szakmai múltját, azt, hogy milyen régen foglalkozik a szóban forgó vagy hasonló termékek forgalmazásával, milyen gondossággal járt el a termék beszerzésekor, az érintett termék menynyire ismert, bevezetett-e a magyar piacon, a hamisított márka mennyire elterjedt a hazai forgalomban, mennyire közismert az az egyedi jellegzetesség, amely a hamisítást eredményezte, s nem utolsósorban az ár kérdését is vizsgálni kell. Amennyiben - és rendszerint ez a helyzet - feltűnően alacsony árat jelöl meg a beszerzési forrás az utánzott termék szokásos piaci árához képest, ez már önmagában olyan körülmény, amelynek még a kevesebb tapasztalattal rendelkező kereskedő esetében is kételyeket kell ébresztenie.

Károkozás A büntetőjogi minősítés szempontjából a valójában - bizonyíthatóan - forgalmazott áru tényleges minőségének megfelelő értéke az irányadó, amely természetesen messze meg sem közelíti azt az értéket, amely a minőségi áru valódi forgalmi értéke lenne. A sértett cégnek okozott vagyoni hátrány sem tényállási elem, ennek ellenére súlyosbító körülményként figyelembe veendő. Az arányok érzékeltetése végett pusztán egy ítéleti példát említünk tanulságul. A vádlott adidas és Nike hamis márkajelzésű felsőruházati cikkek árusításával legkevesebb 672 000 forint értékre követte el a bűncselekményt, ugyanakkor önmagában a valódi adidas termékek ára 318 000 forintot, a Nike termékek ára 1 000 000 forintot képviselt, míg az adidas cégnek okozott vagyoni hátrány 448 000 forintot, a Nike cégnek okozott vagyoni hátrány 3 millió forintot tett ki.

(a cikk folytatása)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére